Zalai Hírlap, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-30 / 256. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ZALAI AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HL évf. 256. szám ARA: 50 FILLÉR 1958. október 30., csütörtök A Frans­cia Kommunista Párt választási nagygyűlése Párizs (MTI) A Francia Kom­munista Párt kedden este a pá­rizsi zöld cirkusz nézőterét zsú­folásig megtöltő munkások és értelmiségiek előtt nagyszabá­sú választási gyűlés keretében mutatta be a francia főváros ötvenöt választókerületének kommunista képviselőjelöltjeit. A gyűlésen Maurice Thorez, a Francia Kom­munis­t Párt fő­titkára elnökölt. Beszédében Thorez rámuta­tott arra, hogy az elnöki rend­szer alkotmányának elfogadása súlyos helyzetet teremt Fran­ciaországban. Az alkotmány korlátozza a népképviselet jo­gait és lehetőségeit. Ehhez já­rul azután, hogy az ember, aki előzőleg arról beszélt, hogy újat hoz, exhumálta a legszégyen­­letesebb múltból az »állóvizek« választási rendszerét. Thorez elsőnek az algériai háború problémáját említette. Szólt a De Gaulle-kormány el­vakult követeléséről, amellyel egyszerű kapitulációra hívta, fel az algériai felkelést. Bár késznek mondja magát a tár­gyalásokra, elutasította a meg­adásra szólító felhívást. Thorez ezután szólt a máso­dik nagy, időszerű problémáról, a kezdődő gazdasági válságról. Helyes és célszerű a munkás­ság két nagy követelése: a tőkés költségén munkanélküli bizto­sítást kell létrehozni és vissza kell térni a negyven órás mun­kahéthez, a munkabérek csök­kentése nélkül. A Francia Kommunista Párt főtitkára ezután az ország kül­politikájáról szólt, ez a harma­dik nagy francia probléma. A francia kormány külpolitikája továbbra is az amerikai impe­rialisták uszályában marad. Ezután méltatta a szocialista tábor sikereit és hangoztatta, hogy a szocializmus gondolata éppen úgy megnyeri majd Fran­ciaország népét, mint ahogy megnyerte földünk egymilliárd lakóját az Elbától a Csendes­óceánig. A novemberi képviselővá­lasztásokról szólva Thorez han­goztatta, a párt kiáll világos programjával, kiáll jelöltjeivel, akiket sohasem szennyezett be a botrány sora. Waldeck Roachet ,a párt poli­tikai irodájának tagja fejtette ki a párt akcióprogramját, a független francia békepolitika létrehozásáért. Ezután a hetes Jacques Duc­­los helyett, akinek orvosai egy­heti pihenőt írtak elő, Raymond Guyot mutatta be a párt ötven­öt párizsi képviselőjelöltjét. A mai számunkból: — Új sorstú parasztok — Olaj munkás — üzemi demokrácia a Tatarozó­­ Vállalatnál — Jelölő gyűlések tapasztalatai Nagykanizsán ai Szovjetunió csatlakozik a nukleáris robbantások megszüntetésére beterjesztett Indiai javaslathoz? New York (AFP) Az ENSZ közgyűlés poli­tikai bizottsága szerdán délelőtt nem tart ülést, sőt lehetséges, hogy a szóbanforgó tár­gyalások miatt a délutánra kitűzött ülést is elnapolják. A békéltetési kísérletnek ezúttal is India a kezdeményezője és Dali indiai küldött kedden a politikai bizottság ülése után hossz­­szabb megbeszélést folytatott Zorin szovjet kül­döttel. Zorin egyébként a politikai bizottság keddi ülésén elhangzott felszólalásában bejelentette, hogy esetleg csatlakozik az indai határozati ja­vaslathoz. India ebben a javaslatban — mint ismeretes — követeli a nukleáris kísérleti rob­bantások haladéktalan megszüntetését már ad­dig is, amíg az érdekelt államok között meg­állapodás jön létre, a robbantások megszünte­tésének műszaki vonatkozásairól és a kellő el­lenőrzésről. Azt a szándékot, amely elválasztja az indiai határozati javaslatot az angolszász állásponttól, nem is szólva a francia állásfoglalásról , már nehezebb áthidalni. Washington és London ugyanis felajánlotta a nukleáris robbantások egy évi megszüntetését, de ellenezte a kísérleti robbantások végleges megszüntetését megfele­lő leszerelési intézkedések nélkül. A Szovjetuniónak a politikai bizottságban tanúsított hajthatatlan magatartása és az a tény, hogy elvben elutasítja az angolszász ja­vaslatot, arra készteti az amerikai köröket, hogy összpontosítsák figyelmüket az október 31-én kezdődő genfi tárgyalásokra, amelyeken a Szovjetunió is részt vesz. Angol és amerikai részről hajlamosak kisebb jelentőséget tulaj­donítani a politikai bizottság leszerelési vitá­jának, mert azt inkább propaganda jellegű vi­tának tartják. (MTI) A Megyei Vöröskereszt küldöttértekezlete Zalaegerszegen Vasárnap délelőtt Zalaeger­szegen a Petőfi KISZ-klubban mintegy 140 küldött és vendég részvételével a Zala megyei Vö­röskereszt küldöttértekezletet tartott. Dr. Gábor Ernő elvtára meg­nyitója után Szabó Péter, a me­gyei Vöröskereszt titkára tar­tott beszámolót, amelyben rész­letesen elemezte a megye egész­ségügyének felszabadulás előtti helyzetét, és a 13 év alatt elért hatalmas fejlődést. A Vöröskereszt fejlődéséről és tömegeket formáló munkájá­ról szólva megemlítette, hogy a megye területén 172 alapszer­vezet van, több mint 5000 tag­gal. Szólt a fák utaznak a jövő tavasszal: Kiss Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője, Pongrácz Lászlóné, a lo­vászi olajüzem vöröskeresztes titkára, dr. Kiss Sándor, a Vö­röskereszt megyei propaganda szakbizottságának vezetője, Wolf Józsefné, a söjtöri alap­­szervezet titkára, dr. Gábor Er­nő, a Vöröskereszt megyei el­nöke, Szabó Péter, a Vöröske­reszt megyei titkára, Hüvelyi Józsefné, a nagykanizsai Vörös Csillag Tsz tagja, Tendli Ká­­rolyné, a szentgyörgyvölgyi alapszervezet titkára és dr. Csi­­kász István, zalaszentgróti já­rási főorvos. A küldöttgyűlés tiltakozó táv­iratot küldött az Országos Bé­ketanácsnak, hogy juttassa azt el a Béke Világtanács Irodájá­hoz. A táviratban tiltakozásu­kat fejezték ki a résztvevők az atomfegyverkezés ellen, és el­ítélték az Egyesült Államokat háborús, kalandor­ politikája miatt. A küldöttértekezlet befejezé­seképpen a garabonci Vöröske­reszt alapszervezet kultúrgál­­ája adott jól sikerült műsort. véradómozgalom jelentőségéről és fejlődéséről, majd így foly­tatta: — Olyan időben tartja a Vö­röskereszt a megyei küldött­­értekezletet, amikor az ország választásra készül. A vöröske­resztes szervezetek tagjai tevé­kenyen bekapcsolódnak a vál­­asztási előkészületek nagy munkájába. S hitet tesznek a népi demokratikus rendszerünk mellett akkor is, ha majd az urnák elé járulnak. A beszámoló feletti vitában többen felszólaltak. Kovács Jó­zsef elvtárs, a zalaegerszegi já­rási tanács titkára hangsúlyoz­ta, hogy a Vöröskeresztnek szo­ros együttműködést kell kiépí­teni a Hazafias Népfront helyi bizottságaival és a tanácsokkal. Több hozzászólás után meg­választották az új vezetőséget. Ezután került sor az I. Or­szágos Vöröskereszt Konferen­ciára utazó küldöttek me­gválasztására. Budapestre a következő elvtár-1 350 ezer darab gyü­mölcsfacsemete A Zalaszentgróti Állami Gaz­daság gógánfai faiskolájában a hét elején megkezdték a facse­meték­­«ki­termelését» és elszál­lítását. Eddig mintegy 30 000 facsemete került a csomagolók­­ba. Szállítás elsősorban Zala, Vas, Veszprém, és Győr- Sopron megyékbe történt. Az értékesítés zavarta- ■ lanabb lebonyolítására *­­ az állami gazdaság az­­ ország különböző részein­­ lerakatokat létesített. ( A legnagyobb lerakatok Pápán,­ Szombathelyen, Sopronban, Za­laegerszegen és Gógánfán van-' nak. Eddig a szombathelyi, soproni és pápai lerakatokba szállított nagyobb mennyiségű facsemetét az állami gazdaság. Szombathelyre 5000 dara­bot, Sopronba 6000 darabot,­­ Pápára pedig 3000 darabot.­­ A Veszprém—Zala megyei­­ állami gazdaságok teljes­­ egészében Gógánfáról szerv­e­zik be facsemete szükség­­­­letüket.­­ A két megye állami gazdaságai 150 ezer darab facsemetét igé­nyelnek az idén. A szállításokat a napokban kezdik. A megren-­ delő ívek szerint az idén több dunántúli állami gazdaság is­ vevője lesz a zalaszentgrótinak.­ A termelőszövetkezetek az , egész ország területéről ren­­­­deltek facsemetét az állami­­ gazdaságtól. Számukra 50­­ ezer darab van biztosítva. , Az elszállítást még ezen a­­ héten megkezdik. ( Ugyancsak az egész ország te­e­rületén! 300 egyéni gazda je­­­lentette még hónapokkal ezelőtt­ facsemete vásárlási szándékát: az állami gazdaságnak. Az ő­ igényüket is minden mennyi­ségben kielégítik. A kitermelt 1 30 000 darab facsemetéből 12 ezer darab alma, 9 ezer darab körte és szilva, a többi kajszi-­ barack, dió, gesztenye, cseresz­nye volt. A legnagyobb mennyiségben aknaiét vásárolnak a termelők. Elsősorban a jonatikán fajtát. A Zalaszentgróti Állami Gazda­ság gógánfai faiskolájából az idén 350 000 darab facsemetét értékesítenek. Száz szövetkezeti mezőgaz­dász, gazdasági felügyelő és já­rási közgazdász tanulja a fes­tői környezetű mikoldpusztai kastélyban az 1959-es évi szö­vetkezeti üzemi tervezések rész­leteit. A termelőszövetkezeti gazdaságok okos üzemszerve­zéséről, a helyi adottságok fo­kozott figyelembevételéről, s a tanfolyam munkájáról beszél­gettem a minap az ódon kúria­­egyik faburkolatú termében Fü­­­löp Győző elvtárssal, a megyei­­tanács mezőgazdasági osztálya­inak fiatal közgazdászával, az­­ iskola vezetőjével. Ezeket­­ mondta: "­­ A körültekintő, pomtos ter­vezés a 3004-es számú kor-­­mányrendelet megjelenése óta­­ fokozott jelentőséget nyert szö-­­­vetkezeteinkben. Három—négy­­­­százholdas birtokokon, milliós értékű jószágállománnyal nem­­lehet találomra gazdálkodni.­­ E háromnapos tanfolyamon — melyet közösen szerveztünk a Keszthelyi Kísérleti Intézettel — elsősorban a nagyüzemi üzemszervezésre, a növényter­mesztés, állattenyésztés, s a ta­lajerőgazdálkodás helyes össz­hangjára tanítjuk a mezőgazdá­szokat. A zalai szövetkezetek­­gazdálkodásában még az ará­nyokkal van a legtöbb hiba. Az elégtelen takarmány­bázis, a drága marhahizlalás, a sok ló­­még megannyi gondot okoz egyes szövetkezeteinknek. ..­­tervkészítés technikai része lé­nyegesebben nem tér el a múlt Ajub Khán tábornok feleskette kormányának tagjait Karacsi (Reuter) Ajub Khán tábornok, Pakisztán új elnöke kedden este feleskette nyolcta­gú elnöki kormányát. Az új el­nök kijelentette, hogy a változás nem érinti azt a politikát, ame­lyet három héttel ezelőtt jelen­tettek ki, amikor Mirza elnök­ségének idején a statáriális tör­vény fő végrehajtója lett. Mirza volt pakisztáni elnök feleségével katonai repülőgépen Guettába, egy pakisztáni hegy­vidéki üdülőhelyre utazott. Ed­dig nem érkezett hír arról, hogy Guettába megérkezett v­olna, így arról beszélnek, le­hetséges, hogy elhagyta Pakisz­tánt és Irakba ment. (MTI) Hetenként 180 mázsa hús és hentesáru a zalaegerszegi húsázoknak A Zalaegerszegi Vágó és Húsipari Vállalat hentes- és hús­áru ellátása az elmúlt időszakhoz viszonyítva fokozatosan ja­vul. Ma már sokkalta több húsárut juttat a fogyasztókhoz, mint az elmúlt években. Hogy néha mégis torlódás van a hét­végi bevásárlásoknál — Rohonczi elvtárs, a vágóhíd igazgatója szerint — a kevés számú húsboltnak tulajdonítható. A vágóhíd a harmadik negyedévre előirányzott tervét 108,5 százalékban teljesítette. Mintegy 25 vagon sertés, borjú és hen­tesárut szállított ki a boltokba. Október hónapban hetenként mintegy 180 mázsa hús és sertésárut juttatott el a vágóhíd el­adásra. Éppen ezért a növekvő húsfogyasztáshoz mérve a to­vábbiakban a havi keretet felemelték húsz százalékkal. A Húsipari Válalat sertéstelepe, Dunántúl 16 hizlaldás te­lepe közül harmadik helyezést ért el. Disznónként 1 kilogram­mos ráho­zlatást 4 forinttal olcsóbban érték el, mint az országos átlag. A vágóhíd a továbbiakban fokozza a termelést, különösen hentesárukban. ­pontas temeteű­, kapuszerű üzemszemzzsát tanultak a mezőgazdászok Mikolapusztán éviektől. A­ tartalom azonban összehasonlíthatatlanul válto­zott. Az iskola kezdése előtt tájku­tatások, termelési hagyo­mányok, piaci és közlekedési adottsgok széleskörű tanulmá­nyozása alapján sajátos tervezési és mutatót dolgoztunk ki Zala megyére. A helyi tervezéseket majd ezek szellemében végzik a szakem­berek. Az iskola ideje alatt több mint tíz előadás hangzott el a gabonatermelés, az állatállo­mány, a takarmánybázis, a munkaerőmérleg, az anyag- és pénzgazdálkodás, valamint az építkezések tervezéséről. Olyan tervek készítésére tanítjuk a szakembereket, melyek teljesí­tésén gondolkodni és dolgozni kell. Szövetkezeti gazdaságaink parasztjai, vezetői egyre jobban becsülik az előrelátó, megfon­tolt gazdálkodást. A 3004-es sz. rendelet körültekintésre, számí­tásra tanít. Tanulságos példát említett erről Belenta Mihály elvtárs, a megyei gépállomási igazgatóság főagronómusa: " A rendelet megjelenése után szövetkezeteink átdolgoz­ták üzemterveiket. E tervek­ben átlagosan 3,2 normálhöld gépi munka jutott egy hold szántóföldre. Ezzel szemben szeptember 30-án már 3,3 nor­málhold volt a teljesítés. Az­ év végére csaknem 5 normálhold gépi munka jut szövetkezete­inkben egy hold szántóföldre. A zalai mezőkön polgárjogot nyertek a traktorok. Így tanulják az emberek a jö­vedelmezőbb földművelés új tudományát. — Mikor kezdődnek me­gyénkben a tervkészítések? — November 1-én — vála­szolta az iskola vezetője —. E tanfolyamra összehívtuk a me­gye összes mezőgazdászait. Azok a szakemberek, akiknek körzetében nem működik szö­vetkezet, a szomszédos gazdasá­gi felügyelőknek segítenek majd, így ők is ismerkednek a közös gazdaságok belső életé­vel, gyakorlati üzemszervezésé­vel. Mit tanultak a hallgatók, ho­gyan készülnek a jövő esztendő terveinek elkészítésére a mező­gazdászok? A gondolatok, me­lyeket a múlt esztendő még nem érlelt — frissek, kiforrat­lanok. De a földek jobb műve­léséről, a szövetkezeti parasz­tok gazdagításáról, a holnapról szólnak. — A mi vidékünkön csak te­nyérnyi mélységre szántanak a parasztok — vallja Bekő Jó­zsef, a lenti körzet gazdasági felügyelője —. A Szabadság szövetkezetben végzünk már 20 —24 centis mélyszántást is. S kukoricánk egy holdja csaknem 20 mázsával többet termett, mint a parasztoké. Szövetkeze­tünk a jövő évi munkák terve­zésénél a talajjavítást, s a bő­séges takarmány­termelést tart­ja a legfontosabbnak. Földterü­letünk a közelmúltban 450 hold­ra szaporodott. Néhány eszten­dő alatt nagy tenyészállat­nevelő szövetkezeti gazdaságot akarunk létesíteni. Jelenlegi 18 tenyészüszőnk mellé negyvenet vásárolunk a tavasszal. A lenti­­kápolnai majorban 400 tyúkból álló baromfitörzset létesítünk. Az a jó gazdaság, ahol minden hantot, valamennyi zugot hasz­nosítanak ... Szekér Mária, a boncodföldi körzet gazdasági felügyelője azt mondta el, hogy szövetkezetét, a «Köztársaságot» sertéshhiz­­laló és tenyészfüldő ne­velő nagyüzemmé változtat­ják a parasztok. Anyakoca­állományukat a jelenlegi 6- ról tízre szaporítják, s további 18 tenyészfüldőt vásárolnak. Okosan osztják el a beruházá­sokat. Legtöbb pénzt új kutri­­cák, takarmányelőkészítő gé­pek, s hizlaldák építésére, be­szerzésére fordítanak. Itt, a mezőgazdászok iskolá­ján ismertem meg Csondor Te­rézt, a szőke, törékeny kislányt — a csömödéri körzet mezőgaz­dászát —, akinek talpraesettsé­géről, ötletes munkájáról, s hoz­záértéséről sokat beszélnek a szakemberek. — Mit tanult a három nap alatt? — Hogy érdemes nagyon so­kat dolgozni a szövetkezetekért, a jobb falusi életért. Körzetem­ben nincs termelőszövetkezet, csak hallgattam itt a többi gaz­­dászokat, akik már 140 mázsás burgonya-, meg 45 mázsás ku­­korccatermésről beszéltek. Az iklódbördőcei gazdák messze tartanak még ettől. November elején a novai Vörös Zászlóban segítem az üzemtervek elkészí­tését. Amit ott tanulok, elmon­dom majd körzetem parasztjai­nak. Falumban a KISZ-szerve­­zet titkára vagyok. A jövő hé­ten ifjúsági szövetkezetet ala­kítunk. * Az­ iskolán, kényelmes szo­báikban, a kitűnő ellátás mellett — Zierer mágnás egykori nya­ralójában — tanulnak és jól ér­zik magukat a zalai falvak egy­szerű szakemberei. Ágoston László

Next