Zalai Hírlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-30 / 25. szám

Világ proletárja), engediljek­t! ZALAI _____­­AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. évf. 25. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1959. január 30., péntek 1 essmám mmesm A 7 éves Iszv győzelme a magyar nép boldogulását is segíteni fogja — mondotta Kádár János elvtárs az SZKP XXI. kongresszusán A kongresszus csütörtöki ülése MOSZKVA. (MTI) Harmadik napja tanácskozik a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXI., rendkívüli kongresszusa, amely iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg az egész or­szágban. A Pravda és az Izvesztyija csütörtökön vezércikk­ben foglalkozik N. Sz. Hruscsov kongresszusi beszámolójával. A Pravda például kiemeli azoknak az elméleti megálla­pításoknak a jelentőségét, amelyeket N. Sz. Hruscsov beszá­molója tartalmazott a többi között a kommunista társadalom két szakaszáról, a szocializmusról a kommunizmusra történő áttérés törvényszerűségeiről, a kommunista társadalom gazda­sági-technikai alapjának megteremtéséről, a társadalom által termelt anyagi és szellemi javak elosztásának törvényszerű­ségeiről és a társadalmi tulajdon formáiról, az állam szere­péről és más elméleti jelentőségű kérdésekről. A kongresszus külföldi visszhangjával is behatóan fog­lalkozik a szovjet sajtó. A Lityeraturnaja Gazeta közli Urbán Ernő Kossuth-díjas magyar író írását „Gondolatok a kong­resszusról” címmel. A csütörtök délelőtti ülés eseményei Az SZKP XXI. kongresszu­sának csütörtök délelőtti ülésén először V. P. Mzsavanadze,­­Grúzia Kommunista Pártjának első titkára szólalt fel A többi között hangsúlyozta, N. Sz. Hruscsov beszámolója csapást jelent a revizionizmusra, csa­pást azokra, akik meg akarják fojtani a munkásmozgalom egységét. Szólt arról is, hogy Grúzia gazdasági helyzete a szovjet hatalom éveiben gyö­keresen megváltozott, s a köz­társaság ma fejlett iparral, me­zőgazdasággal, gazdag kultúrá­val rendelkezik Grúzia egyetemei például jóval több szakembert ké­peznek ki, mint a közelé­ben lévő kapitalista orszá­gok egyetemei, holott ezek lélekszáma magasabb, mint a Grúz Köztársaságé. A hétéves népgazdasági terv újabb hatalmas fejlődést hoz Grúziának. Jellemző példaként említette Mzsavanadze, hogy a hétéves tervben a grúz ipar előreláthatólag évente 200 vil­lamosmozdonyt készít. Ugyan­ekkor Franciaország ipara mindössze 1235-öt. I. V .Kapitonov, a moszkvai területi pártbizottság első tit­kára méltatta az ipar és az épí­tés vezetése átszervezésének eredményeit. Hangoztatta, hogy a moszkvai terület ipara pél­dául kétmilliárd rubellel nö­velte egyetlen év alatt terme­lését a népgazdasági tanács ve­zetésének következtében. A moszkvai terület ipara hatal­mas fejlődés előtt áll a hétéves tervben: 1965-ben például négy nap alatt termel annyit, mint 1940-ben egy hónap alatt, s a terület erőműveinek ka­pacitása 2 és félszer annyi lesz, mint a forradalom előtt Oroszország erőmű­veinek összes kapacitása. V. J. Szemicsasztnij, a Kom­­szomol Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy 350 ezer fiatal indult a párt hí­vó szavára a szűzföldekre. A komszomolisták az elmúlt év­ben 7 nagykohót, 4 martinke­mencét, 6 kokszolóművet, 5 hengersort és másfélezer kilo­méter vasútvonalat készítettek. Komszomol megbízatással az elmúlt évek során több millió fiatal indult a szűzföldekre, tá­vol-keleti és szibériai építkezé­sekre és különféle mezőgazda­­sági munkákra. Szemicsasztnij rámutatott, hogy a kongresszusi beszá­molóban a szovjet ifjúság vágyálmainak valóraváltását látja. Ezért válaszolt kima­gasló munkahőstettekkel a párt kongresszusának megkezdés­é­re. A fiatalok hozták létre a kommunista munka bri­gádjait, amelyek a szocia­lista munkaverseny maga­sabb formái, magukban hordják a kommunizmus csíráit. Ez a mozgalom rö­vid idő alatt már 35 ezer ifjúsági brigádra terjedt ki. Szemicsasztnij részletesen foglalkozott az ifjúság nevelé­sének kérdésével és hangoztat­ta, az ifjúság kommunista ne­velése az egész társadalom köz­ügyévé kell, hogy váljék. Rész­letesen bírált néhány olyan ne­hézséget, amely gátat jelent az ifjúság nevelésének útjában. I. V. Szpiridonov, a leningrá­­di pártbizottság első titkára rendkívül éles hangon bírálta Molotov, Malenkov, Kagano­­vics, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportjának frak­­ciós, áruló tevékenységét. A délelőtti szünetig felszólalt Antonin Novotny, a Csehszlo­vák Kommunista Párt kül­döttségének vezetője és Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt küldöttségének ve­zetője. Tolmácsolták a cseh­szlovák és a német dolgozók üdvözletét az SZKP XXI. kongresszusának e­méleti következtetések formá­jában is. Arra törekszünk, hogy viszonyaink figyelembevételé­vel a szocializmus és a béke magyarországi frontszakaszá­­nak erősítésére, népünk javára hasznosítsuk őket. Meggyőződésünk szerint a XXI. kongresszus a kommuniz­mus építésének széles, jól megalapozott és reális útját mutatja meg a szovjet népnek Ugyanakkor ez a kongresszus — amely megérdemelten visel­hetné a «kommunizmus építé­­sének és a béke megvédéséinek kongresszusa» elnevezést is — hatalmas erőt ad a kommu­­nista világmozgalom min­den pártjának, a szocializ­must építő népek táborá­nak. Földünk valamennyi országában reményt nyújt a tartós béke, a hideg és a melegháborúra spekuláló kalandorok megfékezését kívánó embereknek. Ez a kongresszus munkájá­ban a történelmi jelentőségű XX. kongresszus politikájénak eredményeire támaszkodik és annak irányvonalát viszi to­vább. Engedjék meg, hogy itt a kongresszuson kifejezzem a magyar kommunisták nagyra­becsülését a Szovjetunió Kom­munista Pártja és annak Köz­ponti Bizottsága iránt azért a harcos helytállásáért, amely­­ivel Hruscsov elvtárssal az élen 1957 nyarán keményen meg­véd­ték ezt a politikát a vissza­húzó erők csoportjának táma­dásával szemben. (Taps.) A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a magyar nép rendkí­vül nagy hálával tartozik a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, a szovjet népnek azért a testvéri segítségért, amelyet 1956-ban nyújtott az ellenfor­radalmi felkelést kirobbantó erőkkel, a burzsoá­ földesúri reakcióval, a revizionista áru­lással és a nemzetközi imperia­lizmussal küzdő magyar nép­nek. (Taps.) E helyről is köszönetet mondunk ezért a szovjet elvtársaknak, a szovjet nép­nek és hasonlóképpen a kí­nai népnek, valamennyi testvérpártunknak, ame­lyek internacionalista szel­lemben támogatóink voltak a nehéz harcban. (Taps.) Nagyon örülünk, hogy szá­mos testvérpártunk küldöttsége az elmúlt két évben ellátoga­tott hazánkba. Különösen nagy eseménye volt politikai éle­tünknek a múlt év áprilisában Hruscsov elvtárs vezetésével hazánkban járt szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása. A küldöttségek által nyújtott közvetlen politikai támogatá­son kívül azért is örültünk e látogatásnak, mert a nálunk járt elvtársak személyesen is meggyőződhettek róla, hogy nem méltatlanra tékozolták azt a segítséget, amelyet a ma­gyar népnek nyújtottak. Igaz, hogy a kommunizmust építő szovjet nép, a szocializ­mus építésének útján viharos tempóban haladó kínai nép, a gyorsan haladó bolgár, cseh­szlovák é® más testvéri népek eredményeihez képest nekünk, magyaroknak még nincs sok dicsekedni valónk, de az is igaz, hogy a magyar nép az iparban 1958-ban már 12 százalékkal termel többet, mint az előző évben (Taps.) és tearvelőszövet­/rt^T.U.n.Xn­­* 9 oW/i 7/vn 1 Kádár János elvtárs üdvözlő beszéde Az elnöklő Beljajev bejelen­tette, hogy Kádár János elvtár­sat, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkárát illeti a szó. A szónoki emelvényre lépi Kádár Jánost a küldöttek helyükről felállva, hosszantar­tó, lelkes tapssal köszöntötték. Kádár János beszédében a kö­vetkezőket mondotta: Kedves elvtársak! Küldöttségünk a magyar kommunisták és az egész ma­gyar dolgozó nép nevében for­rón üdvözli a Szovjetunió di­cső Kommunista Pártját, an­nak Központi Bizottságát, a XXI. kongresszus minden kül­döttét, valamennyi megjelent elvtársat. Nagy figyelemmel követtük Hruscsov elvtárs beszámolóját. Lelkesen üdvözöljük a hét­éves terv lenyűgözően nagyszerű céljait, valamint a Szovjetunió Kommunis­ta Párjának az egyes ideo­lógiai és politikai kérdé­sekben kifejtett és az el­méletet számos vonatko­zásban továbbfejlesztő megállapításait. Az egész emberiség létérdekeit és a civilizáció minden alkotá­sát védelmezi a lenini elveken alapuló és a beszámolóban szá­mos fontos oldaláról megvilá­gított szovjet békepolitika. En­nek a békepolitikának az ere­jét különösen az adja meg, hogy nagyszerűen egyesíti a nemzetközi kérdések békés megoldására irányuló lanka­datlan törekvést és az imperia­mindig kötelező éberséget Üdvözöljük, hogy a be­számoló oly jelentős részé­ben foglalkozik pártjaink eszmei fegyvere, a marxiz­mus—leninizmus tisztasá­gaitok megóvásával, s azt­­ nagy meggyőző erővel vé­delmezi meg a jugoszláv revizionisták torzítási kí­sérleteivel szemben.­­ Nagyszerű segítséget kap­tunk a munkánkhoz a szocia­­­­lizmus építésének gazdag szev­ A mai strámunkból­­ ___________________ _­ — Hasznos volt... — Családi körben — A megyei egészségügy 1939-évi fejlődéséről A Ruhagyár dolgozói üdvözlik az SZKP XXL kongresszusát SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGOK BUDAPESTI NAGYKÖVETSÉGÉNEK, Budapest. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa al­kalmából kérjük, hogy testvéri üdvözletünket és legjobb kí­vánságainkat szíveskedjenek a kongresszushoz eljuttatni. Biztosak vagyunk benne, hogy a 7 éves terv a kommuniz­mus építésének gigászi programja meg fog valósulni, annak nyomán az anyagi termelés, a tudomány, a kultúra, a dolgo­zók életszínvonala olyan fokra fog emelkedni, amire még nem volt példa. Hisszük, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának, kor­mányának, a testvéri szovjet népnek sikerei az egész világ gazdasági és társadalmi fejlődésére döntő kihatással lesznek és a többi eredmény mellett biztosítani fogják az emberiség legdrágább kincsét, a világbékét. A hős szovjet nép elszánt­ságához és törekvéséhez mi is szívünket, lelkünket és minden erőnket segítségül adjuk. Éljen a párt, a kommunista társadalom építésének leg­főbb a v*156-béke legerősebb biztosítéka. Éljen a proletár internacionalizmus. A Zalaegerszegi Ruhagyár 2000 dolgozója Mire használják fel a 12 százalék kö­zségfejlesztési hozzájárulást Zalacsányban ? Erre a kérdésre kértünk vá­laszt az elmúlt napokban Tó­dor István vb. elnök és Király Béla vb. titkár elvtársaktól. Nagyon sok helye akad a pénznek Zalacsányban ebben az évben is — mondták a köz­ség vezetői. A községfejlesztési terv­­erős­ az 1959-es évre, de társadalmi munkával igyekez­nek pótolni a pénzzel­ nem fe­dezett munkákat. A tanácsülés ez évre a ter­vek könnyebb megvalósítása érdekében a tavalyi 10 száza­lék helyett 12 százalékban sza­vazta meg a községfejlesztési hozzájárulást. Az így nyert ösz­­szeg 36 ezer forintot tesz ki. Ebben az évben befejezik a zalacsányiak a tavaly elkezdett orvosi rendelő és váróhelyiség építését. Ezenkívül még egy szobával bővítik, az ugyancsak múlt évben épített orvoslakást. A villanyhálózat bővítésére is feltétlen szükség van Csány­­ban. Az utóbbi két évben egy teljesen új utcasor épült a fa­luban, a vasútállomással szem­ben. Ezt kell villamosítani. S ha még «erejükből» futja, szeretnék elkezdeni ez évben az iskolánál a hatodik tanterem építését is a zalacsányiak. Érdekes és tartalmas a nagykanizsai fotókiállítás Tavaly 166, az idén 121 képet állítottak ki Nagykanizsán a kaposvári fotóklub közreműködésével rendezett kiállításon. Látszólag ez visszafejlődést mutat a város foto­életében, a va­lóságban azonban minőségi változást, előrehaladást tapasztal­hatunk. A kiállított képek ugyanis tartalomban döntő többsé­gükben magasan felülmúlják a tavalyiakat. A múlt évben kifogásoltuk, hogy az élet és a munka min­dennapi jelenségeivel foglalkozó képeket lebecsülték és csu­pán «riportképeknek« titulálták azokat. Ezt a szemléletet az idén sikeresen leküzdötték fotósaink. A kiállított képek több­sége jó meglátásokról, az élet rezdülésének, pillanatainak tar­talmas, művészi ábrázolásáról tesz tanúbizonyságot. A budapesti fotóművészekből összeállított zsűri is többé­­kevésbé helyesnek találta a kanizsai, kaposvári, siófoki, nagy­atádi, bázakerettyei és pusztaszentlászlói fotósok ilyen irányú törekvéseit. Az első díjat kanizsai fotós, a fiatal Járosi Károly, gép­gyári műszaki rajzoló kapta »Fények» című képével. Képén egy idős lakatost ábrázol a munkapad mellett. A szerző sikere­sen, csupán a mondanivaló lényegére irányította a fényeket — az idős lakatos munkában elmerült, gondolatait tükröző arcá­ra, s alkotó kezére — a lényegtelen kontúrokat kiexponálatla­­nul, a képen teljes vagy részleges sötétségben hozta. Igényes, művészi kép, méltán kapta az első díjat. Szép és művészi igényű a második díjat nyert, a sakko­zót ábrázoló Naszlady Sándor, kaposvári fotós «Probléma« cí­mű képe. Dr. Buvári András: Faluvége című képe szintén má­sodik díjat kapott. Szakmailag kétségtelenül kitűnő kép, tar­talmi mondanivalója azonban nem sok. Egy falu végén álló, magános fa a háborított síkságon. Véleményünk szerint ennél jobb, igényesebb képeket is találhattak volna a második díjra. A harmadik díjakat Sörlei Tibor Nagykanizsa »Kórház­ban«, Gáspár András Kaposvár, «Hajnali járat­« és Hollósi László Siófok »Védett öböl­« című képek nyerték, véleményünk szerint megérdemelten, örvendetesnek tartjuk, hogy a fotókiállítás sikere érdeké­ben a Gépgyár, a Sörgyár, az Üveggyár, a járási tanács, a Bu­­dafai Kőolajtermelő Vállalat is áldozatokat vállalt és a helye­zések után következő tíz legjobb kép szerzőjét értékes tiszte­letdíjakban részesítette. A kiállítás érdekességei közé sorolhatjuk, hogy 22 képet versenyen kívül is kiállítottak, amelyek igényességben, mű­vészi színvonalban vetekedtek a bírált képekkel, így például Járosi Károly «Tartályszerelő»­, Várhágó Károly «Ejtőernyős» és Varga László:­­Ellentétek« című képei megütötték a díja­zott képek mértékét. Egyébként nem is értjük, miért nem sze­repeltek a kiállítás anyagában. Állítólag valamivel késve ér­keztek a beküldési határidő után. Kedves, színes faltját képezik a kiállításnak a bázakerettyei fotósok képei. Végül, okos ötlet volt a kiállítást a somogyiakkal kar­öltve rendezni. Ezt a szerencsés formát hagyománnyá kellene nevelni. Tímár Ede

Next