Zalai Hírlap, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-31 / 26. szám
2. Dulles gondolkodik, Adenauer taktikázik a német kérdésben Berlin. (MTI) A nyugat-németországi lapok washingtoni jelentései szerint az Egyesült Államok külügyminisztériumának illetékes körei «fölöttébb kívánatosnak» tartják azt, hogy a német újraegyesítés kérdésével, valamint a berlini kérdéssel összefüggő nyugati ellenjavaslatok a bonni kormánytól induljanak ki, mint elsősorban érdekelt féltől. Ugyan ezekben a körökben azonban most mondták id első ízben nyáran, hogy sem Dulles külügyminiszter, sem tanácsadói nem várnak sok újat a bonni javaslatoktól. Ilyen körülmények között — mondják e körökben — Dulles kénytelen lesz egymaga kidolgozni a Szovjetunió kormányának javaslataira a választ. E válaszjegyzék a várakozások szerint igen keménynek fog ugyan látszani, megfogalmazásban azonban különös gonddal ügyelnek majd arra, hogy a tárgyalások előtt a kaput továbbra is nyitva tartsák. Amerikai körökben ugyanis négyhatalmi külügyminiszteri konferenciára számítanak a tavasszal. Dulles Politikai megfigyelők ebben az amerikai taktikázásban kísérletet látnak arra, hogy az amerikaiak Boonnra hárítsák a felelősséget a további nyugati magatartásért. Ami Bonn magatartását illeti, a szövetségi kormány továbbra is hallgat ugyan, de taktikájának célja világos: egyáltalán nem akar foglalkozni a szovjet békeszerződés-tervezettel és semmiféle ellenjavaslatot nem tesz ezzel kapcsolatban, minthogy a békeszerződés megkötése az eddigi bonni vélemény szerint csak az újraegyesítés után következtetik be. Ugyanekkor a német kérdés megoldásával kapcsolatban hajlandó az 1955. évi genfi konferencia nyugati téziseinél jóval rugalmasabb javaslat előterjesztésére egy jövendő kelet -nyugati konferencián. A bonni kormány Ducwitzot, a hitleri diplomáciai kardot kikerüli és a végsőkig szélsőséges megbízottját küldi át a tengerentúlra, hogy részt vegyen a nyugati hatalmak munkaközösségének tevékenységében. Ez a munkaközösség a szovjet javaslatra adandó válasz kidolgozására alakult. Washington (Reuter) Az Egyesült Államok hivatalos körei úgy látják, hogy a tavasz alkalmas időpont lenne egy négyhatalmi, esetleg külügyminiszteri szinten tartandó értekezletre a német kérdésről. Valószínű, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, valamint Nyugat-Németország képviselői, akiknek munkacsoportja a jövő héten kezdi meg munkáját Washingtonban, részletesen megvitatja majd ez a kérdést is. Berlin. (MTI) .Strauss, bonni hadügyminiszter szerdán pert indított Niemöller lelkész, a hesseni evangélikus egyház elnöke ellen. Azzal vádolja Niemöllert, hogy «megsértette a nyugat-német hadsereget», mert az atomfegyverkezés ellen rendezett gyűlésen elmondott beszédében hangoztatta: «a szövetségi hadseregben a fiatalságot hivatásos bűnözőkké képezik ki.» Berlin. MTI) Az 1958 december 1. és 1959 január 15 közötti időszakban Nyugat-Németországból 9418 személy települt át a Német Demokratikus Köztársaságba A Nyugat-Németországból áttelepült személyek között igen sok a katonaköteles. (MTI) Adenauer (56) Három és fél évig teljesen süket volt, s még mindig nem szokott hozzá ahhoz, hogy újra hall. — Mi-Ha-Lo . . . Drágám, kedvesem . . . Mindent tudok . . . Azért jöttem ide, hogy örökre veled maradjak . . . Mihail felugrott. A vakok tétova tekintetével nézett körül a szobában, s felkiáltott: — Mi az, Pjotr Szergejevics, megbolondultam volna? Parima hangját hallom! . . . — Dehogy barátom — mondta melegen Scseglov. — Ez az ő hangja! — Az lehetetlen! — idegeskedett Limar. — Nem akarom elhinni . . . Nem tudom . . . — Látod, milyen ideges?! — nevetett Scseglov, és ujjával megfenyegette Parimát. — A végén még el kell halasztani a gyógykezelést . . . Parima csak néhány nap múlva érkezik . . . — Drágám — mondta Parima halkan és boldogan. — Már megérkeztem. Pjotr Szergejevics, hogyan jutok el magukhoz? Mihail a hang irányába fordult. Eltolt egy széket. Beleütközött a videfon szekrénybe. Majd kezével megérintette az ernyő hideg üvegét. — Parima!! . . . Gyakran előfordul, hogy az ember szenved, terhesnek érzi az életet, de bánata csak látszólagos. Leginkább a szerelmeseknél fordul elő ilyesmi. Vannak nők és férfiak, akik nem tudnak élni egymás nélkül. Ezt minden ismerősük észreveszi, csak ők maguk nem tudnak eligazodni érzelmeiken. Ködben bólyonganak, sóhajtoznak, se látnak, se hallanak és akácleveleket tépdesnek szüntelenül: »Szeret, nem szeret« . . . És mintha csak a sors tréfálkozna velük, mindig a «nem szeret» jut a végére. Ez aztán a tragédia! ... De ha egyszer a májusi harmatos ösvényen vagy a holdvilágos ligetben véletlenül összetalálkoznak és reggelig némán hallgatják a madarak énekét, akkor megértik azt az egyszerű érzést, amely olyan kuszának, zavarosnak tűnt fel. Sokkal rosszabb, ha nem az első, bátortalan szerelembe, hanem a kibomlott, érett érzelembe tör be a bánat. Roszszabb, de ugyanakkor jobb is, mert a szerelem — akár a barátság — nem az öröm óráiban, hanem a súlyos gondok idején állja ki a próbát. Mihail Limart is nagy bánat érte. Fejlövést kapott, a lövedék megsértette látási központját és megvakult. Az orvosok azzal biztatták, hogy újra látni fog. Három műtét után már valóban meg tudta különböztetni a fényt a sötétségtől. De ez volt minden. A sebészet többet nem tehetett érte. Még csak egy módszerben reménykedhetett. Ezt a módszert azonban Pjotr Szergejevics Scseglov nem árulta el, mert — mint mondta — a biofizikai tudományos kutató intézet megtiltotta, hogy a befejezetlen kísérleteket nyilvánosságra hozzák. Ez a módszer talán eredményes lesz. De Mihail már minden reményét elvesztette: a lelki eredetű vakság meggyógyítása aligha sikerülhet. Az utóbbi hónapokban szüntelenül furdalta a lelkiismeret. Hogy lehetett olyan kicsinyhitű, hogy Parmának nem merte bevallani a szomorúságát? Igaz, csak azért titkolózott, hogy kedvesének ne okozzon bánatot, meg aztán a gyógykezelésben is bízott, de Parima mégsem fogja megbocsátani, hogy becsapta . . . így talán nincs is joga Parima szerelméhez! Talán jobb lenne, ha a lány örökre elfelejtené! Ezzel a problémák azonban most egészen távoliaknak és érdekteleneknek tűntek fel Parima mellette ült, kezét a kezébe kulcsolta és Limar olyannak képzelte el a szerelmét, amilyennek Greenhouse ostroma előtt látta. Azt mondják, a föld, amelyre vérünk hullott, mindig drága marad nekünk. Nos, Mihail Limar a távoli Malájföldet kétszeresen drágának tartotta. Kíváncsian kérdezősködött az ismerős vidékek és barátai felől, akikkel együtt harcolt Malájföld felszabadításáért, s ugyancsak meglepte a fiatal népköztársaság fejlődése. Kis idő telt csak el az ország teljes felszabadítása óta, de a »rimbán« át már vasút és meút vezet, iskolák, gyárak, mozik és kikötők épülnek. Greenhouse helyén pedig hatalmas vízierőművet létesítettek. Az «Igarka» hajdani rádiósa és a volt maláji partizánlány most akaratlanul is felelevenítette a régi és soha vissza nem térő eseményeket. — Mi-Ha-Lo, drágám, nem tudod, mi van Mister Petersonnal? — Nem tudom, Parima. Megígérte, hogy írni fog, de csak arról értesített, hogy megérkezett az Egyesült Államokba, aztán semmi. — Talán meghalt. Vagy örökölt? Mihail vállat vont. Petersont csak néhány percig látta, nem is igen érdekelte ez az ember. . . . Jack Peterson, a «békeapostol», ezekben a percekben New York egyik keskeny utcácskájában járt. Abban az utcában, amelyet az egész világon ismertek, mert neve az imperializmus jelképe lett. Nem, Jack nem lett milliomos. Erről árulkodott nyúzott arca. Nyűtt ruhája, cipője, amely úgy tátogatt, mintha enni kérne. De hogy került ez a koldusforma ember a Wall Streetre, abba az utcába, ahol a milliárdosok mellett még a milliomosok is szegényeknek látszanak? Miért jött ki abból a felhőkarcolóból, amelynek ajtaján szűk szavú, aranybetűs fekete tábla függött: «Parker National Bank»? . . . Talán a néhai Mister Parkerre való hivatkozással néhány dollárt kunye,rált Parker utódjától? Nem, Jack Peterson nem kön ’nyöradományokért nyújtotta ki kezét. Csak azt kérte, hogy alkalmazzák, mert még erős és munkabíró férfi, önérzetét nem adta el, de ennél sokkal nagyobb áldozatot vállalt: eszét, tehetségét, teremtő eredjét akarta áruba bocsátani. Még a pusztító hatású gépek tervét is elkészítette volna, és csakhogy az integrátor rajzát , kidolgozhassa, és békét, egyet- és értést teremtsen az egész világon. Ó, micsoda együgyüség! . . . ” Jack még mindig nem akarta politizálni. Amikor meghívták x a világbéke híveinek gyűlésére, x úgy elinalt, mint ördög a töm- ~ jénfüst elől; sok szűklátókörű társával együtt a »sárga sajtó« x hazugságait terjesztette a kom- X munistákról. Greenhouse példája sem volt elég neki. Még gyermekkorában olyan tanokat vertek a fejébe, ameelyeket egyik napról a másikra nem is lehet elfelejteni. Scseg-olovot, az orosz mérnököt, Licmart, a rádióst és Parimát, a szép maléji lányt megkedvelte ugyan, s azt is belátta, hogy a malájiak között is akadnak okos, őszinte emberek — de mindenkit szuverén lénynek, individuumnak tartott, és C együtt, tömegben nem tudta, nem is akarta elképzelni őket. Peterson ezt már a jövőre bízta, amikor a sugárzás hatására valóban egyenlőek leszünk a földön, még szellemi képessé- geink sem fognak különbözni, s minden politikai csoportosux lás okai egyszerre eltűnnek. .. (Folytatjuk) . Az imperialisták mesterkedései Libanon ellen Bagdad (TASZSZ) Az Asz- Szavra című iraki lap beszámol az Egyesült Államoknak és a libanoni reakciónak azokról a kísérleteiről, amelyek be akarják vonni Libanont az agresszív bagdadi paktumba. Az Egyesült Államok — írja a lap — csilik volt libanoni külügyminiszter közreműködésével tervet dolgozott ki államcsíny végrehajtására Libanonban. Amint ismeretessé vált, az államellenes összeesküvés végrehajtását májusra, a libanoni parlament legközelebbi ülésszak összehívásának idejére halasztották. A bagdadi paktum tanácsának január 28-án Karacsiban befejeződött titkos tanácskozásai különös figyelmet szenteltek a libanoni államcsíny megvalósításának illetve annak a tervnek, hogy bevonják Libanont a bagdadi paktumba — fejezi be cikkét az Asz- Szavra. (MTI) Az olasz kormányválságról Róma (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint még mindig igen csekély a kilátás az olasz kormányválság megoldására. Az Olasz Szocialista Demokrata Párt Központi Bizottsága csütörtökön este megszavazta azt az indítványt, hogy a párt vegyen részt egy új koalíciós kormány megalakításában. A szavazás aránya (34:26) azonban arra vall, hogy a párt vezetőségében erős a meghasonlás. Valószínűnek látszik, hogy Olaszországban kereszténydemokrata kisebbségi kormány alakul, mivel a baloldali szocialisták bejelentették, hogy nem hajlandók semmilyen koalícióban résztvenni ZALAI HÍRLAP 1959. január 31. A kongresszus pénteki ülése (Folytatás az 1. oldalról.) szakosítása. A középázsiai köztársaságokban, Azerbajdzsánban és Örményországban komplex módszerrel gépesítik a gyapottermesztéssel összefüggő valamennyi munkát. Eddig az állam a nyersgyapotot vásárolta fel a kollektív gazdaságoktól. Most, amikor a kolhozok sokágú gazdaságokká váltak, lehetőség nyílt rá, hogy saját hatáskörükben szervezzék meg a gyapot szárítását és tisztítását. Az államnak így át kell majd térnie a nyersigyapot felvásárlásáról a rostgyapot és a gyapotmag felvásárlására. Muhugyinov megemlítette, hogy Hruscsov beszámolója továbbfejlesztette a párt nemzetiségi politikájának tudományos elméleti tételeit. Külön kiemelte a szocialista nemzetek szellemi közösségét a Szovjetunióiban. Legfontosabb a pártnak, az internacionalizmust megtestesítő eleven példának a vezető és irányító szerepe. Országunk — folytatta Muhugyinov — sok nemzetiségű, következésképpen sok nyelvű. Minden nemzet jogosan törekszik saját anyanyelvének fejlesztésére. De mindegyik nemzet nagy szeretettel használja az orosz nyelvet. Ezért a szovjet közoktatási rendszer átépítéséről szóló törvény országos vitája során gyakorta elhangzott az a kívánság, hogy az iskolákban az anyanyelvet és az orosz nyelvet egyaránt tanítani kel. Muhigyinov megjegyezte, hogy nagyon komoly figyelmet kell fordítani a kívánságokra. Muhugyinov ezután beszélt a hétéves terv nemzetközi jelentőségéről, elsősorban az ázsiai és afrikai népek szempontjából, amely népek már felszabadultak, vagy felszabadulnak a függés alól és az önálló állami fejlődés útjára lépnek. A gyarmattartó országok — folytatta Muhugyinov — az Egyesült Államok támogatásával próbálják megtartani gyarmataik és birodalmaik maradványait. Az amerikai imperializmus a világ zsandára és a szabad népek elfojtója. Az Egyesült Államok politikájának lényege az a törekvés, hogy új formákban valósítsa meg uralmát és ezzel örökössé tegye az új rabszolgaságot. Muhugyinov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a jugoszláv revizionisták azzal segítik elő a keleti országokban az imperializmus törekvéseit, hogy bizalmatlanságot igyekeznek kelteni a Szovjetunió és a szocialista tábor országainak politikájával szemben. A jugoszláv revizionisták az imperializmus csatlósainak szerepét játsszák a Keleten. Egyes keleti országokban — folytatta Muhugyinov — a hatóságok a «kommunista veszély» ellenes harc zászlaja alatt a demokratikus erők tevékenységének megakadályozásával kísérleteznek. Az ilyen eljárás az imperializmus malmára hajtja a vizet. Muhugyinov kifejezte reményét, hogy ezeknek az országoknak a vezetői bölcs megoldást találnak, amely megoldás összhangban van népeik hálaadásával és felvirágzásával. A Szovjetunió népei felvirágzást és boldogságot kívánnak a Kelet népeinek az új élet kialakításában és fejlesztésében — fejezte be felszólalását Muhugyinov. A péntek délelőtti ülés utolsó felszólalója Alekszandr Gitalov, a »XX. pártkongresszus« kolhoz (Kirovográdi terület, Ukrajna) traktoros brigádvezetője volt, aki a mezőgazdaság fejlesztésében elért eredményeiért kétszer megkapta már a Szocialista Munka Hőse címet. Elmondotta, hogy Ukrajnában brigádjának kezdeményezésére széleskörű verseny kezdődött a kapásnövények megművelésének komplex gépesítéséért, a gépek jó kihasználásáért és a kiváló terméseredmények eléréséért. A péntek délelőtti ülés Alekszandr Gitalov felszólalásával ért véget. Dulles nyilatkozata az amerikai képviselőház külügyi bizottságában Elroy amerikai hadügyminisztert is. Dulles a bizottság ülésén tett nyilatkozatában minden alap nélkül kijelentette, hogy az Egyesült Államokat nem terheli felelősség a hidegháborúért, majd ugyancsak teljesen alaptalanul azzal az állítással hozakodott elő, hogy a «hidegháború forrásai» a «nemzetközi kommunista mozgalomban» keresendő, amely — mint mondotta — «a világuralomra törekszik.» Dulles befejezésül a következőket mondta: «Mint Eisenhower már több ízben hangsúlyozta, nincs olyan dolog, amit meg ne tennénk, bármikor bárhol, ha az ésszerű kilátást nyújtana az igazságos béke biztosítására. Az egész nyilatkozat azonban kiáltó ellentétben áll ezzel az állítással. (MTI) Washington (TASZSZ) Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön zárt ülésen tárgyalt a nemzetközi helyzetről Az ülésre meghívták Dulles külügyminisztert és Mc- Aláírták a magyar-csehszlovák társadalombiztosítási egyezményt Evzen Erbannak, a Csehszlovák Társadalombiztosítási Hivatal elnökének vezetésével január 26. óta csehszlovák társadalombiztosítási delegáció tartózkodik Magyarországon. A küldöttség a Munkaügyi Minisztériumban tárgyalt a magyar társadalombiztosítási szakemberekkel. A magyar küldöttséget Kisházi Ödön munkaügyi miniszter vezette. A tárgyalások szívélyes, baráti légkörben folytak, s ennek eredményeként a küldöttségek vezetői pénteken délelőtt aláírták a két ország társadalombiztosítási egyezményét. Az egyezmény aláírásánál megjelent Julius Viktory, a Csehszlovák Köztársaság budapesti nagykövete is. Az egyezmény aláírása után dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke fogadta Erban, a Csehszlovák Társadalombiztosítási Hivatal elnökét, valamint Julius Viktoryt, a Csehszlovák Köztársaság budapesti nagykövetét. A fogadáson részt vett Kisházi Ödön munkaügyi miniszter is. Baráti légkörben, szívélyes eszmecsere folyt a két ország közötti társadalombiztosítási együttműködés kérdéseiről. (MTI) Megjelent a Szovjetunió c. képes folyóirat 1959. évi első száma érdekes kérdésekre ad feleletet a SZOVJETUNIÓ c. képes folyóirat 1959. évi most megjelent első száma. — «A víz és az élet» c. írásban a Nagy Ferganai-csatorna megépítéséről olvashatunk, mely most húsz éve, 160 000 ember összefogásából született meg. Segítségével eddig mintegy 135 000 hektár szikes, kiégett talajt sikerült termékennyé tennie, Üzbegisztán népének. A Pamir és Tien-san völgyében megtermékenyített föld ma Üzbegisztán fő gyapottermő vidéke. A cikket 20 évvel ezelőtti és most készült felvételek teszik még érdekesebbé. — A Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézet moszkvai üléséről, a mesterséges hideg és fagyasztás tudományos kérdéseiről számol be a «Szovjet hőtechnika fejlődése» c. írás. — «A múzeum az iskolában» címmel a moszkvai 297. sz. iskola művészettörténeti múzeumáról olvashatunk. Egy rigai munkáscsalád mindennapi életét, munkáját, tanulását, pihenését és szórakozását ismerteti «A családom» című, képekkel illusztrált írás. A lap beszámol a Pekingi Kísérleti Opera művészeinek fellépéséről szovjet városokban, és a kazahsztáni művészek moszkvai bemutatkozásáról. — A lap a Szovjetunió társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének fontos eseményeiről tájékoztatja az olvasóit, színes leírásokban és képes riportokban. A cikkek között humort és amatőr felvételeket is találunk. — A folyóirat az eddiginél kisebb alakban, de nagyobb terjedelemben jelent meg. Mi a sugárkémia? Hogyan keletkeztek a Hold kráterei? Kik a legújabb szovjet Nobeldíjasok? Milyen távlatot nyit a szovjet emberek előtt a hétéves terv? Kik és hogyan mentették meg a belga sarkkutatókat? Ezekre és egyéb fontos. iiiiHiHii ■iiiii mim ini» ’. Várható időjárás szombaton estig: ’’ Változó felhőzet, néhány helyen eső, esetleg ónos eső, párás, ködös idő, gyenge légáramlás. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 2—6 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 0—plusz 1 fok között.