Zalai Hírlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-05 / 30. szám
2. Világszerte visszhangzik a békés versenyre szólné felhívás Sajtóban»okt a kongresszus munkájáról MOSZKVA A szovjet lapoknak szerdán is vezércikk témát ad az SZKP XXI. kongresszusa Az Izvesztyija »Külföldi barátaink szava« címmel közölt vezércikkében kommentálja a kongreszszusnak a Szovjetunió külföldi barátai körében keltett visszhangját Világszerte — hangzik a cikk — milliók üdvözlik szívből a kommunizmus építőinek magas fórumát, amely megjelöli a szocializmus és kapitalizmus közötti verseny döntő szakaszának kezdetét Örömmel és reménységgel kísérik az új világ határozott lépteit, mert ebben a világban az egyszerű ember saját boldogságának lehet kovácsa. A lap ezután megállapítja, hogy akadnak külföldön másfajta visszhangok is. Lombrmran például a Times jelentése szerint elégedetlenséggel fogadjákaz adómentes állam megteremtésére vonatkozó orosz méretet», az Egyesült Államokban nyugtalanságot keltett a szovjet gazdasági fejlődés állandó gyorsuló üteme, amely messze felülmúlja az amerikai fejlődés ütemét. DZSAKARTA A Hakian Rakiat című lap cikket szentel az SZKP XXL kongresszusának. Hangsúlyozza, hogy a kongresszus ragyogó megnyilvánulása a kommunizmus kétségtelen győzelmének is a népek közötti tartós béke megszilárdulásának. A lap olyan eseményként jellemzi a kongresszust, amely mély nyomokat hagy a világtörténelem iJAuilAll NEW YORK A San Franciscóban megjelenő Chonicle című lap szerkesztőségi cikkben kommentálja az új szovjet hétéves tervet, a lap hangoztatja, hogy egyetlen kapitalista ország sem szabhatja meg oly világosan gazdasági céljait, mint a szocialista ország. A Chonicle ugyanakkor aggodalmát fejezi ki afölött, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti gazdasági verseny nem alakul az Egyesült Államok javára, majd hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok «máris érzi maga mögött ellenfelének forró lélegzetét». Az Ar Raj Al Am című lap keddi számában »A Szovjetunió külpolitikája« címmel kommentálja N. Sz Hruscsovnak, az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott beszámolóját A lap különös figyelmet szentel a beszámoló azon részének, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság közötti UOL áll N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP XXI. kongresszusán elhangzott beszámolója a béke nagyszerű dokumentuma, hangsúlyozza a Szvadhinata című indiai lap az SZKP XXI. kongresszusával foglalkozó vezércikkepen. A Szovjetunió — állapítja meg a lap —megkezdte diadalmas előrehaladását a kommunizmus felé vezető úton. A szovjet nép pedig határozottan síkraszáll a háború megelőzéséért, a háborús feszültség csökkentéséért. Ezért akarja a nézetkérdés azonnali demokratikus rendezését. Amint a lap a továbbiakban megállapítja, a szovjet fegyveres erők létszámának háromszázezer fővel történt újabb csökkentése szintén a szovjet békepolitika megnyilatkozása. Nagy érdeklődés nyilvánul meg Kínában az SZKP XXI. kongresszusa iránt, s az érdeklődésre jellemző, hogy a Renmin Ribao-nak azt a számát, amely teljes terjedelmében közölte Hruscsov elvtárs kongresszusi beszámolóját, s a Szovjetunió hétéves tervéről a kínai fordításban kilencvenezer írásjegy terjedelmű volt A szerdai lengyel lapok a legnagyobb terjedelmet Malinovszkij marsall beszédének szentelik, kiemelve a harcias, háború nyilatkozatokat tevő, a Szovjetuniót és a szocialista országokat fenyegető nyugati hadügyminiszterekhez intézett figyelmeztetést: «Uraim, ehhez rövid a karjuk«, ideológiai nézeteltérésekről van szó. E nézeteltérések ellenére — írja a lap — «A Szovjetunió úgy véli, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Arab Köztársaságnak közös céljai vannak, amelyek lehetővé teszik együttműködésüket. Ezek a célok összefoglalhatók a nemzetközi imperializmus ellen vívott közös harcban. — az emberek rövid idő alatt szétkapkodták.» Az üzemekben, hivatalokban, népi kommunákban gyűléseken és beszélgetéseken vitatják meg a kongresszus eseményeit. Népes gyűlésekről érkeztek hírek Pekingen és Tiencsinen kívül Sanghajból, Kantonból, Csungkingból, Csancsunból s több más városból és vidékről is. Malinovszkij nyugodt, magabiztos beszéde, a szovjet haderő felkészültségéről szóló komoly szavai igen jó hatást váltottak ki a lengyel közvéleményből. A lapok egyre több kommentárt és publicisztikai anyagot közölnek a kongresz- VARSÓ 2 ALAf Ift X ? A Tanjug cáfolata Belgrád (TASZSZ) A Tanjug jelenti: A Tanjug felhatalmazást kapott a New Chronicle című angol lap arról szóló, nemrég közölt hírének megcáfolására, amely szerint a kairói jugoszláv nagykövet nemrég állítólag figyelmeztette Nasszer elnököt, hogy élete veszélyben forog, mert a Szovjetunió parancsot adott az arab kommunistáknak az elnök fizikai megsemmisítésére. A News Chronicle című lap jelentése azt állítja, hogy a jugoszláv nagykövet, illetve ajugoszláv felderítő szolgálat figyelmeztette Nasszer elnököt. A lapnak ez a híre, amelyet az AFP, valamint néhány nyugati lap is közölt, átlátszó és szemérmetlen provokáció. (MTI) Soustelle merénylőinek perét tárgyaljuk Parizzsban Párizs (MTI) Mint ismeretes, szeptember közepén algériaiak l'ainlcS a I1U-nisztenmoa tartó Soustelle gépkocsijára. A golyók azonnali nem találták el a minisztert. A merénylőket enogtak es az algériaiakra vonatkozó kivételes állapotot eltemerő jogszabalyok alapján nauoiroság elé állították oitet. párizsban masodik napja tart a nauuiróság elott a Soustene elleni merénylet ügyenek tárgyalása. Soustelle nem jelent meg a tárgyaláson, jollenet, már nétron visszaérkezett szaharai körútjáról. A valllottak vendi követelték Soustelle kihallgatását. Az egyik vevő, Aouailan rámutatott arra, hogy Soustelle algériai kormányzósága idején túlkapások, kínzások, tömegmészárlások történtek Algériában. Szükségesnek tartja, hogy Soustelle a bíróság előtt magyarázatokkal szolgáljon, s hogy így a bíróságnak módjában legyen megismerni a merénylet indítóokait. • A védők között van a magyar származású Pierre Káldor, aki hevesen tiltakozott az ellen, hogy az egyik vádlott ki- hallgatási jegyzőkönyvét akkor í íratták alá, amikor a vádlott önkívületi állapotban feküdt a Hotel Dieu kórházban egy rendőrgolyótól sebesülten. A'allahit kormánykulságról Róma (AFP—DPA) Pietro Nemo, az Olasz Szocialista Párt vezetője újságíróknak kijelentette, Giovanni Gronchi elnöknek az a döntése, hogy nem fogadta el Fanfani lemondását és a parlament döntésére bízta a Fanfani-kormány további sorsát — kemény leckét jelent a kereszténydemokrata párt vezetőségének. Ez a párt a színfalak mögötti mesterkedéseivel bebizonyította, hogy képtelen az ország érdekeinek megfelelő politika folytatására. Nemy véleménye szerint nem lehetetlen, hogy a közeljövőben újabb bonyodalmakra kerül sor, tekintettel a kereszténydemokraták soraiban egyre jobban elmélyülő válságra. A DPA jelentése szerint Fanfantihoz közelálló körökben kijelentették, a tisztségéről lemondott miniszterelnök eleget tesz az államelnök kívánságának és a parlamentre bízza kormányának további sorsát. Fanfani a képviselőház jelenlegi összetétele mellett azonban csak akkor kaphat többséget a parlamentben, ha saját pártján belüli ellenfelei, továbbá a szociáldemokraták és republikánusok is rá szavaznak. Politikai megfigyelők lehetségesnek látják új választások kiírását. (MTI) tiEliffi MALIM* k ^ ^/**f/*** fordította: galsai pom&wk j (60) !■I Limar szemébe fényözön záporozott. Agyában bár még igen gyenge — elektromágneses rezgések keletkeztek. Ezeket a rezgéseket a differeciátor felerősítve visszaküldi az agyba, de mondják, «ellenkező fázisokban». S ezáltal nem erősíti, inkább csökkenti az agysejtek rezgéseit. Az agy azonban harcol. Minden erejét mozgósítja, s végül így legyőzi abelső gátlásokat. Ilyenkor a diferenciátor működésének fokozására van szükség. Hogy az agy ismét harcolhasson. Az egészséges sejtek a roncsoltak segítségére sietnek, ami igazán nagy erőpróba, akkor, ha az egész szervezet forog kockán. Az agy a hosszas gyógykezelés alatt — persze »tréninget» tart, s hozzászokik ahhoz, hogy bonyolult feladatait újra önállóan teljesítse. Ez a módszer a szétzúzott, elpusztított majd összevarrt izmok gyakorlatoztatásához hasonlít. Az ilyen gyakorlatok bármilyen fájdalmasak és megerőltetőek is, egyedül alkalmasak arra, hogy a halott szöveteket életre keltsék Persze, a maláj lány, akinek még technikumot sem volt alkalma elvégezni, nem értette meg ezeket a roppant bonyolult problémákat De hitt a tudományban, hitt abban, hogy szerelme újra látni fogja ezt a szép, ezerszínű, életvidám világot. S ezekben a percekben amikor a remény és a kétségbeesés viaskodott benne, csak arra ügyelt, hogy semmit el ne mulasszon, mintha csak sorsa egy mozdulattól, vagy szótól függne. . .. És most? — kérdezte Dovgopolov. — Nem lá-á-tok... — suttogta Limar. — Mi a neve?... — Az akadémikus az ernyőt figyelte, amelyen a beteg agy elektromágneses rezgéseinek kis kígyói vibráltak, táncoltak, ugrándoztak. — Hogy ... hívnak? ... — kérdezte vissza a beteg lassan, erőlködve. Homlokát ráncolta, úgy töprengett, ki is ő, és hogy hívják? Ez a csodálatos készülék nemcsak a vakságot, hanem sok más betegséget is meg tud gyógyítani. Előfordul például, hogy az ember elveszti emlékezőtehetségét. Bármit lát vagy hall, azonnal elfelejti. Ilyenkor a differenciátor sisakja fokokozott munkára serkenti agyát amely úgy megfeszül, mint most Mihail emlékezete.. — Engem ... Mihailnak ... hívnak.. — Lát valami fényt? — Látok. Egy másodperccel ezelőtt semmit sem látott. Tehát már harcol az agy — és meg is fog gyógyulni! — Elég! — modta az akadémikus. — Befejeztük. Az átkapcsoló kattant. A hatalmas reflektorok kihunytak. A nagy teremre barátságtalan homály telepedett Mihail megfogózott a karosszékben és felkiáltott. — Látok... önt látom, professzor elvtár®!... Szürke ruhában van ugye? És magát is látom, Pjotr Szergejevics ... De most.. jaj, most megint minden, sötét lett!... Megint nem látok!.... Nem látok!... — Nyugodjék meg, barátom! mondta az akadémikus olyan kedvesen, mintha egy gyerekhez szólna. — Ez csak az első gyógykezelés volt. Később majd mindig tovább fogja látni a fényt Hogy aztán soha többé ne ismerje a sötétséget. — Köszönöm! —lmar megfogta és férfiasan megszólította az akadémikus kezét. Nagyon köszönöm! Scseglov elfordult Torkában fanyar ízek keveredtek, szívét összeszorította az öröm. Józan, kemény minden érzelgősségtől irtózó embernek ismeri magát, de most ő sem tudott nyugodt lenni.. Parima nem szégyelte, hogy könnyezik. Szeméből a boldogsá tiszta könnyei peregtek. Scseglov kézemfogta és Mihailhoz vezette. Parima némán átölelte szerelmét, arcát a melléhez szorította. Mihail meg sem lepődött, mintha csak tudta volna, hogy Parima az egész időt mellette töltötte. — Menjük drágám! — mondta halkan. — Csak semmi izgalom! — fenyegette meg őket Dovgopolov. Aztán homlokáról letörölte az izzadságot, és más hangsúllyal folytatta: — Ne izguljanak!... Hm... Könynyű azt mondani! Az akadémikus ősz szakállát simogatva Scseglovhoz fordult: — A beteg újra lát! Igen, igen, visszanyerte látását!.... Igaz, csak egy pillanatra, de ez még csak a kezdet Már elmondhatjuk, hogy ez az ember, akire a legborzalmasabb sors várt megmenekült... Ugye, nem hiába ábrándoztunk, nem hiába harcoltunk? — A professzor itt elhallgatott, majd tréfás panaszkodással folytatta: — De minől álmodozhatunk még, barátom?... Meghódítottuk a földet a vizet, az atomenergiát, a sztratoszférát... S lassanként megismerjük a legnagyobb titkot — az élő emberi agyat is... Mit akarhatunk még? Scseglov válaszul csak elmosolyodott: drága akadémikus barátom, még nagyon-nagyon sok munka vár ránk! Vágyaink úgy fénylenek előttünk, akár a világítótornyok. S vágyak nélkül nem tudunk élni . A folyosón Limar boldog hangja hallatszott be a szobába: — Látom a napot! Dovgopolov és Scseglov ki-nézték az ajtón. Két ember állt ott az ablaknál, a nap sugármányát van, két fiatal, erős és diadalmas ember. VÉGE. 1959. február 5. HADik BÉLA | Hadik Béla rendőrtiszt, a munkásmozgalom régi harcosa, 1959. február hó 1-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Hadik elvtárs kora ifjúsága óta részt vett a munkásmozgalomban. Hallgatója volt Zalaszentgróton az első dunántúli pártszemináriumnak, ahol a marxizmus alapelméletét elsajátította. Fiatal kora ellenére, a párt megbízásából, a magyar vörös hadseregben mint századparancsnok és járási megbízott harcolt az ellenforradalmi erők ellen. A Tanácsköztársaság bukása után hosszú börtönbüntetéssel sújtották, s a börtönévek után rendőri felügyelet alatt volt, munka nélkül. Hétszer tartóztatták le, de a megpróbáltatások ellenére is kitartott a kommunista elvek mellett. 1945-ben az általa szervezett egységgel — együttműködve a szovjet katonai alakulatokkal — a fegyveres harcot segítette, s biztosította, hogy Zalaszentgróton a két nagyméretű Zalahidat a visszavonuló német csapatok fel ne robbantsák. A felszabadulás után a járási földosztó bizottság megbízottjaként felosztotta a párt nevében a Károlyi-grófok és a többi környékbeli kizsákmányolok földjét. Megszervezte Zalaszentgróton a helyi rendőrség egységeit, és 1956-ig a rendőrségen dolgozott. Később, korára való tekintettel, nyugdíjazták. Az 1956-os ellenforradalom ellen az elsők között fogott fegyvert és hívás nélkül jelentkezett szolgálatra a Belügyminisztériumban. Idős kora ellenére is fiatalos lelkesedéssel harcolt a párt ügyéért, és megalkuvást nem ismerve, élete utolsó órájáig dolgozott. Harcos élete, a KISZ-fiataloknak és kommunistáknak egyaránt példaképe kell, hogy legyen. A Belügyminisztérium és a párt Hadik elvtársai saját halottjának tekinti és tetemét katonai díszpompával helyezi el a Farkasréti temetőben, a kormány által adományozott díszsírhelybe. A PACSIRTA írta: Tatjaim Texas J Ezt a történetet egy fiatal *-t kínai asszony, In Huanglan mesélte nekem. Hephei városban, Anhoi tartomány központjában találkoztam először In Huang-lannal. A tartományi nőszövetség helyiségében, a hosszú asztal mellett a legkülönbözőbb foglalkozású nők foglaltak helyet. Velem szemben egy derűs kedvű, fiatal, fekete hajú, csillogó szemű asszony ült. Amikor nevetett, kivillantak vakítóan fehér fogai. Ez a fiatalasszony, In Huang-lan mesélte el nekem élettörténetét. Falun született, vagyon szegény parasztcsalád gyermeke volt. Hétéves korában szülei odaadták jövendő férje családjához. In Huang-lan nem beszélt részletesebben erről a szokásról, sejtette, hogy már hajlottunk róla. A régi Kínában — főleg a nagy nyomor miatt — az a szokás alakult ki, hogy a szegény emberek még serdülő korban odaadták lányukat a jövendő férj családjának, csakhogy megszabaduljanak egy kenyeret kérő szájtól. A leány, mint ingyen szolgáló élt férje otthonában. A helyzet persze akkor sem változott, amikor férjhez ment, mivel továbbra is cseléd, a férj rabnője maradt. Így történt In Huang-lannal is. Hétéves korában kezdett dolgozni anyósa házában, s amikor betöltötte 13. évét, a felnőttekkel együtt kiküldték dolgozni a földekre. Jövendő férje öt évvel volt idősebb nála. Ez még szerencse volt, hiszen In Huanglan egyszer a folyóparton találkozott egy leánnyal, akinek a jövendőbelije mindössze négy éves volt. A «vőlegény» a leány szoknyáját fogta, és sírt, hogy vegye fel a karjára. A leány ruhát mosott a folyóban és így ijesztgette jövendő férjét: «Ha sokat nyafogsz, odadoblak a tigriseknek!» In Huang-lan szorgalmas •* és engedelmes leányka volt, de volt egy szenvedélye: nagyon szeretett énekelni. Mindenütt dalolt: a konyhában, a mezőn, munka közben és pihenés idején. Anyósa viszont ki nem állhatta az énekszót. Nem akkarta, hogy a faluban híre támadjon: fiának menyasszonya állandóan énekel, mint a dalosmadár. Ezenkívül az anyós azt hitte, hogy énekszó mellett a leányka nem tud elég gyorsan dolgozni. In Huang-lant sokat szidta az anyósa: »Kitépem a nyelvedet, ha folyton, énekelsz.« A lány kiment a mezőre és ott énekelt, mint a facsírta. Maga költötte egyszerű, de szívhez szóló dalait. Anyósa azonban nem tűrte engedetlenségét. Egyszer, amikor hazatért a mezőről, nem adott neki enni. «Már biztosan jól laktál énekszóval» — mondta és elrakta előle az ennivalót. A régi szokás szériát, amikor a menyasszony betöltötte 16— 17. évét, megtartották a lakodalmat, így történt In Huanglannal is. Esküvő után sem sikerült megtörni a fiatal aszszonyt: akárhogyan szidták is érte, mindig énekelt! Férje csak az anyjára hallgatott, és soha nem védte meg feleségét. A törékeny, fekete szemű fiatal asszony végtelenül egyedül volt férje házában, ahol csak a dal jelentett számára pihenést, örömet, boldogságot. I Az élet közben haladt tovább. A falut felszabadította a néphadsereg. In Huang-lan az I utcán meglátta a katonákat, akik erős, jóságos és bátor emberek voltak. Este átment a szomszédos faluba, ahol a csapat állo 5másozott. Egyszerre csak meghallotta, hogy a katonák énekelnek! In Huang-lan maga sem tudta, honnan vette a bátorságot, de nótázni kezdett. És olyan boldogan, olyan csengő hangon énekelt, mint még soha életében... In Huang-lan csillogó szememmel, mosolyogva mesélte emlékeit és olyan páratlan tehetséggel utánozta hol a lábasokkal zörgő anyósát, hol a katonákat, hol az aktivista lányt, aki először hívta őt a klubba énekelni, hogy mindnyájan nagyszerűen szórakoztunk... A járáselső mezőgazdasági szövetkezetévék klubjában lépett fel először nyilvánosan. Anyósa magán kívül volt a méregből, nem akarta elengedni, de a klub aktivistái magukkal vitték Srt . Huang-lant. Igaz, amikor In . Huang-lan hazatért a klubból,, a ház ajtaját zárva találta és a fészerben kellett töltenie az éjszakát. íje azóta minden megváltozott. In Huang-lan együtt dolgozott továbbra is a családdal a földeken, s otthon is elvégzett minden munkát, hogy anyósának ne legyen oke a szemrehányásra. De most rads' szabadon dalolt. Minden nap újabb énekeket tanult. Nem tő■ rődött vele, akárhogyan zsörtö■ lődött is az anyósa. Két évvel ezelőtt In Huang-lan részt vett ■ a népi tánc- és énekfesztiválon, és díjat nyert. Még Pekingben is vendégszerepelt a járás kul- turális együttesévé. Részt vett a kínai nők országos értekezletén,, ahol találkozott Mao elnökkel. ■ így megváltozott az élete. X Megkértük In Huang-lant, hogy énekeljen és a fiatal asszony készséggel teljesítette ké résünket. Olyan tisztán, csengős ' hangon dalolt, mint a pacsirta, X Hangja még nem eléggé kül■ túráit, de nagyon tiszta és kel■ lemes. Nem tudom, miről énekelt és nem is kértem meg, hogy mondja el. Az ember színéből áradó dalhoz nincs szük X ség a tolmácsra. a Livaké a kivívott szabadság- X ról, a munka boldogságáéról, a nagyszerű ésivilágos célíról, a sorsát alakító emberről szólt. És ez a dal a világ minden nyelvén érthető. j imitas Várható időjárás csütörtökön estig (csendes, párás, helyenként ködös idő,. .)a déli órákban kevés napsütéssel. Dél-nyugaton egy-két helyen kisebb köd- iszitálás, vagy hószállingózás lehetséges. Erős éjszakai fagyok. A nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet X mínusz 5—8 fok. Legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: 0—minusz 3 fok. Távolabbi kilátások: lassú felhősödés, később havazások.