Zalai Hírlap, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-01 / 76. szám
1959. április 1. Népi ellenőrzést tartottak a kezekésen Fény derült egy visszaélésre A zalaegerszegi járás népi ! Emellett azonban kiderült, ellenőrei az elmúlt hetekben a , hogy a kisipari szövetkezetek járás kisipari termelőszövetei nem mindenütt törekednek a kereteit látogatták meg. Kö-s lakosság igényeinek közvetlenültekintő vizsgálatukkal sej kielégítésére.gítséget adtak a ktsz-ek gaz-! Az ellenőrzés az anyagfeldálkodásának további javításé- s használás és elszámolás tehát. Megállapították, hogy a Irén is tapasztalt több hiákisinari termelőszövetkezetek nyosságát, a terveiket teljesítették, ami- 1 Az anyagszükségletet nem az nőséget tovább javították. OKISZ normái alapján hanem Április 4-re készülnek a Fakod! állami Gazdaságban Az állami gazdaság pakodi üzemegységének dolgozói jó munkával is készülnek április 4-e megünneplésére. Különösen a gépészek tettek ki magukért, akik a munkafelajánlásukat jóval túlteljesítették. A gépműhely dolgozói számos használt gépalkatrészt újítottak fel. Az így használhatóvá vált alkatrészekkel mintegy 80 ezer forint értékű új alkatrészt takarítottak meg. A mezőn is jól megy a munka. A kora tavasziakat mind elvetették és egyes táblákon már a kukoricának készítik elő a talajt. A gazdaság matorjai között tisztasági verseny indult. E verseny során a gazdaságban dolgozó valamennyi család teljesítette a kötelességét. Elszórt szalmaszálat is alig lehet találni az üzemegységek területén. Egyes épületeket munkaidő után fehérre meszelték. Az üzemi tanács minden tagja tartott röpgyűlést a munkaversenyről, a tavaszi munkák jó elvégzéséről. Ismertették a párt Központi Bizottságának március 6-i határozatát is és ennek során a termelés emelésére, a munkafegyelem betartására hívták fel a dolgozók figyelmét. Az április 4-i ünnepséget — hagyományosan — a község dolgozóival együtt tartják az állami gazdaság kultúrotthonában. Ez alkalommal osztják a nyereségrészesedést is. Az ünnepségen az általános iskola kultúrcsoportja szerepel és köszönti a gazdaság, valamint a község dolgozóit. Két kép a Tanácsköztársaság évfordulójának zalaegerszegi ünnepségeiről A Tanácsköztársaság mártírjainak zalaegerszegi emlékművénél több százan gyülekeztek tiszteletadásra március 20-án délután. A képen az ünnepség résztvevőinek egy csoportja : Dr. Gábor Ernő elvtárs, veterán kommunista, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője mondott az emlékműnél ünnepi beszédet. — a legtöbb esetben — a szemre megállapítható szükséglet szerint adják ki. A zalalövői ktsz kovácsa, Ollár László 1957-től 4563 forint 40 fillér értékű munkát végzett a Ságvári mezőgazdasági termelőszövetkezetnek. Egy-egy munkánál a ktsz nevében állított ki jegyzéket, de saját maga tette zsebre az összeget, azzal, hogy munkaidőn túl javította a tsz szerszámait. 1958. júliusában Ollár László például 1899 forint forgalmat fizetett be a ktsz kasszájába, ugyanakkor saját zsebére 1065 forintot dolgozott a Ságvári Termelőszövetkezetnek. A népi ellenőröknek számos más részletkérdésre is kiterjedt a figyelmük. A tapasztalatokat összegyűjtötték és részletes jelentést készítettek a járási népi ellenőrzési bizottságnak. E jelentés alapján a népi ellenőrzési bizottság több javaslatot dolgozott ki a ktsz-ek munkájának megjavítására, a társadalmi tulajdon védelmére, a visszaélési lehetőségek megszüntetésére. A Nagykanizsai Sörgyár új exportterméke a szárított sörélesztő ÚJSÁGHÍR: Két vagon sörélesztőt exportál Svájcba és Finnországba az idén a Nagykanizsai Sörgyár. Ez a néhány sor csupán a tényeket közli. Hogy jóval több van mögötte, mint gondolnánk, azt Szantner József elvtárstól, a Sörgyár főmérnökétől tudtuk meg a minap. — A sörgyártás mellékterméke az úgynevezett sörélesztő — mondotta a főmérnök. — A sertés- és baromfitenyésztésben — magas fehérje- és vitamintartalma miatt - nagyon értékes. A sörélesztő eme jó tulajdonságait azonban az elmúlt években még nem tudtuk kamatoztatni. __ — Miért? Nagykanizsán és környékén több tsz-ben, állami gazdaságban tenyésztenek sertést és baromfit, ott felhasználhatták volna. — Ez igaz. De a sörélesztőt csak száraz állapotban lehet igazán jól felhasználni. Mi a múlt esztendőben 600 mázsa sörélesztőt termeltünk, de a préselt, nyers élesztőnek még a legjobb szándék mellett is csupán tíz százalékát tudták állattenyésztési célokra felhasználni. A nyers élesztő ugyanis nem tárolható és felhasználása is nagyon nehézkes, körülményes. Most azonban sikerült megoldást találnunk a sörélesztő szárítására. A gyár műszaki gárdájának munkája nyomán elkészült a gőzzel fűtött hengeres sörélesztő szárító, s így ez a melléktermék száz százalékos felhasználásra kerülhet. — Mennyi száraz sörélesztőt gyártanak az idén és mi az ára? — Az év folyamán 200 mázsa szárított sörélesztőt gyártunk, amit majdnem teljes egészében exportálunk. A sörélesztő ára mázsánként 250 forint, így ebből a melléktermékből gyárunk ez évben 50 ezer forint többletjövedelemre tesz szert. A sörgyári milliós tételek mellett, persze, 50 ezer forint nem látszik különösen soknak. Ha viszont figyelembe veszszük, hogy a múlt években ezt a mellékterméket nem használták fel és 90 százaléka a szemétdombra került, akkor és mindenképpen a sörgyáriakat elismerés illeti, mert ötvenezer forintot produkálnak ez évben ebből. —te — ZALAI HÍRLAP Hol tartanak a községfejlesztésben Zalaszentlászlón ? A helyi tanácsok is hozzáfogtak az 1959. évi községfejlesztési tervek végrehajtásához. Zalaszentlászlón a tervezett hangoshíradó felszerelése már megtörtént. A hangoshíradó megvásárlására és felszerelésére a községfejlesztési hozzájárulásból 22 000 forintot fordítottak. A helyi tanács a múlt évben befizetett összeggel úgy gazdálkodott, hogy jutott az állatorvosi lakás átalakítására is. A tanács eddig egyszobás lakást tudott csak biztosítani az állatorvos számára. Elhatározták, hogy bővítik a lakást. A késő téli hónapokban a község lakosai társadalmi munkában kitermelték a szükséges faanyagot. A múlt évben megmaradt 20 ezer forint községfejlesztési hozzájárulást is erre a célra fordítják és az 1959. évi befizetésből ugyancsak 20 ezer forintot adnak a lakás kibővítésére, így kétszobás, egészséges lakást nyernek. Az állatorvosi lakást előreláthatólag az év közepén adják át rendeltetésének. További terveik is vannak. Utakat akarnak javítani, árkokat tisztítani. Mindezt bizonyára eredményesen valósítják meg, hiszen a tanácstagok tevékenysége nyomán egymás után jelentkeznek a község dolgozói társadalmi munkára. Megkapták az „obsitot" ! DERESEDŐ hajú, az élet útjának nagy részét megjárt, idős emberek ülnek a 11nagykanizsai Városi tó Művelődési Ház nagytermének széksorain. II Söjtör János, Pirbus Géza, Percze Zsigmond, Fehér százados már elmondották a párt, a Hazafias Népfront, a tanács ésa néphadsereg köszöntő szavait. Most az ünnepelteken, helyesebben mondva azon az ötszázon lenne a sor, hogy szóljanak, akiknek ma a nagykanizsai járásban és a városban ezt írták a katonai élkékikönyvükben: a HonvédelmiMiniszter ennyi és ilyen számú parancsa alapján a katonai nyilvántartásból törölve. 1908-ban születtek mint Estiden mint tartalékos katonákra számított rájuk a Magyar Népköztársaság. S most eljött az idő, nekik már nem kell többé katonai szolgálatra bevonulniok. Becsületes szolgálatukért emléklapot, ünneplést, köszönetet kapnak. Vajon milyen gondolatok váltják egymást a deresedés halántékú, idős emberek bensőjében? FLUMBORT József, a nagykanizsai Cipész Ktsz dolgozója ad elsőnek választ közülük erre a kérdésre. — Nehéz szavakat találni az érzések kifejezésére — mondja —, mert nekünk ez a nap örömöt és bánatot is jelent. Örömöt, hogy szolgálatunkért ünnepelnek, megbecsülnek bennünket. Szomorúságot pedig azért, hogy tagomésul kell vennünk, rá kell ébrednünk, bármenynyire is fáj, hogy eljárt felettünk az idő, megergedezünk. Mindannyian most már átléptük egy évszázad második felének küszöbét. A katonai szolgálatból elbocsátottak bennünket. Most már kizárólag a munka frontján kell megállnunk a helyünket. De bizton mondhatom mindannyiunk nevében, hogy álljuk a sarat, s nem hozunk szégyent évfolyamunk nevére. S bár nem tartanak bennünket nyilván többé, mint tartalékos katonákat, de ha szocialista hazánkat valami veszély fenyegetné, akkor fegyvert kérünk és ragadunk, mi is és védjük hazánkat, otthonunkat, békénket... Hús» József is«kéminter kér szót. — Egyet sajnálok." Azt, hogy nem most vagyunk regruta sorban. Mert látjuk, gyermekeink sorsán keresztül is tapasztaljuk, más világ járja most a laktanyákban, mint a mi időnkben. Más, szebb, jobb, igazibb világ. A SZÍNPADON nyílik a függöny. A Landler Jenő gimnázium ifjúsága műsorral kedveskedik nekik. A színpadon az ifjúság odaadóan, szívvel-lélekkel táncol, muzsikál, verset mond. A nézőtéren becsületes munkától kérges tenyerek verődnek tapsra, s könnypára homályosodik a szemekben, így búcsúznak a katonai szolgálat kötelezettségétől a korukban idős, de szívükben még most is ifjú »»bsitesok«. tímár sbe Vasanits Dezső, a Zalalövői Állami Gazdaság főagronómusa: Több évtizedes gyakorlattal rendelkező, nagytudású, tapasztalt mezőgazdasági szakember. — A napokban felülvizsgáltuk éves termelési tervünket. A munkások kezdeményezése, javaslata alapján a kongresszusi versenyben további 700 ezer forinttal növeljük a gazdaság jövedelmét. — Miből...? A terméshozamok növeléséből és a költségek csökkentéséből. Néhány példa: A zab holdankénti termését egy mázsával növeljük, a tehenenkénti évi átlagos tejhozamot 25 literrel szaporítjuk. Tízzel több növendéküszőt, hússzal több kocasüldőt, s 200-al több árusüldőt adunk át a termelőszövetkezeteknek, mint eredeti tervünkben előirányoztuk. A szakszerűbb legeltetéssel 10 fillérrel csökkentjük kilónként a növendéküsző nevelés költségeit. Gazdaságunkban három üzemegység áll egymással versenyben. Tavaly Szentgyörgyvölgy végzett az első helyen, ők kapták a 10 ezer forint pénzjutalmat. Az idén hetvenezer forintot fordítunk a versenyben legjobb helyezést elérő brigádok és üzemegységek jutalmazására. Nagyszerű dolog a brigádok közötti verseny. A munkások így nem tűrik maguk között a lusta, hanyag embereket. * Andráshidán, Zalalövőn, Felsőbagodon és Zalaegerszegen ezt teszik a mezőgazdasági munkások, az egyszerű, dolgos emberek a föld jövedelmezőségének növelésére, a pártkongresszus tiszteletére ... ÁGOSTON LÁSZLÓ Kiskanizsaiak a Sörgyárban A hét végén a Hazafias Népfront nagykanizsai bizottságának kezdeményezésére tíz tagú kiskanizsai parasztküldöttség látogatta meg a Nagykanizsai Sörgyár üzemeit. A gyár pártszervezetének titkára, Kógler József elvtárs vezette végig az üzemeken a parasztküldöttséget. A kiskanizsaiak részletesen megtekintették a sörgyártás különböző munkafolyamatait, majd felkeresték a gyár országos hírnevet szerzett marhahizlaldáját. A parasztküldöttség tagjai a marhahizlaldában sok kérdést tettek fel az ottani, jól képzett állattenyésztőknek, akiktől kérdéseikre szakszerű válaszokat kaptak. 1. Mit is a kirni . . .A munkaverseny mozdítsa elő a takarékosabb gazdálkodást és gyártmányaink minőségének megjavítását. (A Központi Bizottság március 6-i határozatából.) A párt szavára, felhívására gyárak, üzemek, gépállomások és állami gazdaságok ezreiben éled újjá az országot gazdagító alkotó munkásakarat. Ellenőrizhető, világos vállalásokkal, egyszerű meghatározásokkal új szocialista munkaverseny van kialakulóban. A magyar ember becsüli, magáénak vallja a versenyt, szereti tudni, számontartani, hogy a munkában ki a különb. Néhány zalai mezőgazdasági üzemben, erdőgazdaságban, gépállomáson és állami gazdaságban munkások, szakemberek és gazdasági vezetők szóltak a munkaversenyről. Hol, milyen úton lehet többet és olcsóbban adni? A feleletek elsősorban arról vallanak, amit már tesznek az emberek... Bokor József, az Andráshidai Állami Gazdaság fejőgulyása Fiatal, jó beszédes, a világ dolgában jártas munkásember. — Nálunk a tehenészetben valamennyi fejőgulyás versenyez. Van rá lehetőség. Az év elején elhatároztuk, hogy a jövőben magunk neveljük a tenyészteheneket, nem vásároljuk azokat. Olyan teheneink lesznek, amilyeneket nevelünk. Én most harminkét előhasi üszőt gondozok. A gazdaság vezetői minden tíz napban értékelik, melyik istállóban legmagasabb a súlygyarapodás. Gazdaságunk a zalalövőiekkel van már két év óta párosversenyben. Nálunk az istállók is versenyeznek egymásal. Az egyes istálló gulyásai a kettesekkel versenyeznek. Most nyolc liter a mi istállónkban a fejési átlag, szeptemberre tízre szaporítjuk. Az egyik huszonkét literes tehenünk már harminc liter tejet ad. Jó dolog így öszszemérni a hozzáértést, az ügyességet. Nálunk még a hatvanegyéves Bakos János bácsi, a legidősebb fejőgulyás is naponta érdeklődik, hogy ki fejt nála többet. Ha több a tej, jobb a szaporulat, magasabb a súlygyarapodás , többet keres a munkás. De a mi versenyünk nem csak erre megy. Azt is ellenőrizzük, hol a legjobb az állatok gondozása, tisztántartása, milyen tiszta a fejés, nem késnek-e a gondozók ... Szekeres Gyula, az Észak-Zalai Állami Erdőgazdaság igazgatója: 1 — Gazdaságunkban a fakitermelési terv pontos, 100 százalékos teljesítése a feladat. Takarékoskodásra, a jövedelmezőség növelésére azonban nálunk is van lehetőség. Munkásaink az iparifa kihozatali százalék növelésére, nagyobb arányú erdőfelújításokra szerveznek az erdészetek között munkaversenyt. Üzemünk a nagykanizsai erdőgazdasággal áll párosversenyben. Az eredményességi versenyt negyedévenként értékeljük. Munkásaink szaktudása, s alkotó akarata alapján a jelenlegi 54,2 százalékról 55,2 százalékra növeljük az iparifa kihozatali százalékot. Ezt a figyelmesebb hossztolással, a körültekintőbb feldolgozással érjük el. Erdőtelepítési tervünket ugyancsak 100 százalékra be kell tartanunk. De a felújítási tervünket mintegy 20—25 százalékkal túlteljesítjük. Lakics Lajos, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Területi Bizottságának elnöke: — A mezőgazdasági üzemek szervezett munkásai sokrétűen bizonyítják a szocialista építéshez való hűségüket. Az egykori cselédekből, napszámosokból, zsellérekből lett egységes mezőgazdasági munkásgárda szorgalmát az elmúlt esztendő is bizonyítja. Tíz zalai állami gazdaság, öt gépállomás és két erdőgazdaság nyereséggel zárta az évet. Mezőgazdasági üzemeinkben ma sorra születnek a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások, versenykihívások. Új és gazdag eredményeket ígérő e kezdeményezésben, hogy minden látványosság nélkül, a munkások a maguk módján határozzák el, mit lehet jobbá tenni, hol van mód többet adni. A márciusi tervismertető tanácskozásokon több száz felajánlás, versenykihívás hangzott el. És az üzemek legtöbbjében — igen helyesen — brigádok, üzemegységek, erdészetek hívják egymást párosversenyre. Csontos Imre, a Felsőbagodi Gépállomás traktorvezetője, a márciusi tervismertető tanácskozáson versenyre hívta a gépállomás valamennyi traktorosát. Vállalta, hogy éves traktormunka tervét húsz százalékkal túlteljesíti. A Felsőba■ gödi Gépállomáson régi, jól bevált, sajátos módja van a munkaversenynek. Éven át kitűnően hasznosítják itt a céljutalmazásokat a termelési tervek teljesítésére. A traktoros, aki tíz naponként 100 hold kaszó■lást végez, 400 forint jutalmat kap, az a munkás, aki tíz napon át 120 százalékra teljesíti a műszaki normát, 200 forint céljutalomban részesül. A traktoros így vigyáz, őrködik gépére, hogy egyetlen percnyi késedelme se legyen műszaki hibából és más okból sem. A Felsőbagodi Gépállomás működése óta először tavaly nem lépte túl az alkatrész és üzemanyag normát. Felsőbagodon az elmúlt évben hetvennyolc újítást nyújtottak be a traktorosok. Valamennyit alkalmazzák a gyakorlatban: a fejfigulyás, az igazgató, a szakszervezeti vezető, a traktoros és a főagronómus