Zalai Hírlap, 1959. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

1959. április 1. Népi ellenőrzést tartottak a k­ez­ekésen Fény derült egy visszaélésre A zalaegerszegi járás népi ! Emellett azonban kiderült, ellenőrei az elmúlt hetekben a , hogy a kisipari szövetkezetek járás kisipari termelőszövete­i nem mindenütt törekednek a kereteit látogatták meg. Kö-­s lakosság igényeinek közvetlen­­ültekintő vizsgálatukkal se­­j kielégítésére.­gítséget adtak a ktsz-ek gaz-! Az ellenőrzés az anyagfel­­dálkodásának további javításé- s használás és elszámolás te­hát. Megállapították, hogy a I­rén is tapasztalt több hiá­­kisinari termelőszövetkezetek nyosságát, a terveiket teljesítették, a­mi- 1 Az anyagszükségletet nem az nőséget tovább javították. OKISZ normái alapján hanem Április 4-re készülnek a Fakod! állami Gazdaságban Az állami gazdaság pakodi üzemegységének dolgozói jó munkával is készülnek április 4-e megünneplésére. Különösen a gépészek tettek ki magukért, akik a munkafelajánlásukat jóval túlteljesítették. A gépműhely dolgozói számos használt gépalkatrészt újítottak fel. Az így használhatóvá vált alkatrészekkel mintegy 80 ezer forint értékű új alkatrészt ta­karítottak meg. A mezőn is jól megy a mun­ka. A kora tavasziakat mind elvetették és egyes táblákon már a kukoricának készítik elő a talajt. A gazdaság matorjai között tisztasági verseny indult. E ver­seny során a gazdaságban dol­gozó valamennyi család teljesí­tette a kötelességét. Elszórt szalmaszálat is alig lehet talál­­­­ni az üzemegységek területén. Egyes épületeket munkaidő után fehérre meszelték. Az üzemi tanács minden tagja tartott röpgyűlést a mun­kaversenyről, a tavaszi mun­kák jó elvégzéséről. Ismertet­ték a párt Központi Bizottsá­gának március 6-i határozatát is és ennek során a termelés emelésére, a munkafegyelem betartására hívták fel a dolgo­zók figyelmét. Az április 4-i ünnepséget — hagyományosan — a község dolgozóival együtt tartják az állami gazdaság kultúrotthoná­­ban. Ez alkalommal osztják a nyereségrészesedést is. Az ün­nepségen az általános iskola kultúrcsoportja szerepel és kö­szönti a gazdaság, valamint a község dolgozóit. Két kép a Tanácsköztársaság évfordulójának zalaegerszegi ünnepségeiről A Tanácsköztársaság mártírjainak zalaegerszegi emlék­művénél több százan gyülekeztek tiszteletadásra március 20-án délután. A képen az ünnepség résztvevőinek egy cso­­portja­ : Dr. Gábor Ernő elvtárs, veterán kommunista, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője mondott az emlék­műnél ünnepi beszédet. — a legtöbb esetben — a szem­re megállapítható szükséglet szerint adják ki. A zalalövői ktsz kovácsa, Ollár László 1957-től 4563 fo­rint 40 fillér értékű munkát végzett a Ságvári mezőgazda­­sági termelőszövetkezetnek. Egy-egy munkánál a ktsz nevében állított ki jegyzé­ket, de saját maga tette zsebre az összeget, azzal, hogy munkaidőn túl ja­vította a tsz szerszámait. 1958. júliusában Ollár László pél­dául 1899 forint forgalmat fi­zetett be a ktsz kasszájába, ugyanakkor saját zsebére 1065 forintot dolgozott a Ságvári Termelőszövetkezetnek. A népi ellenőröknek számos más részletkérdésre is kiter­jedt a figyelmük. A tapasztala­tokat összegyűjtötték és rész­letes jelentést készítettek a já­rási népi ellenőrzési bizottság­nak. E jelentés alapján a népi ellenőrzési bizottság több ja­vaslatot dolgozott ki a ktsz-ek munkájának megjavítására, a társadalmi tulajdon védelmére, a visszaélési lehetőségek meg­szüntetésére. A Nagykanizsai Sörgyár új exportterméke a szárított sörélesztő ÚJSÁGHÍR: Két va­gon sörélesztőt exportál Svájcba és Finnországba az idén a Nagykanizsai Sörgyár. Ez a néhány sor csupán a tényeket közli. Hogy jóval több van mögötte, mint gondolnánk, azt Szantner József elvtárstól, a Sörgyár főmérnökétől tudtuk meg a minap. — A sörgyártás melléktermé­ke az úgynevezett sörélesztő — mondotta a főmérnök. — A ser­tés- és baromfitenyésztésben — magas fehérje- és vitamintar­talma miatt - nagyon értékes. A sörélesztő eme jó tulajdon­ságait azonban az elmúlt évek­ben még nem tudtuk kamatoz­tatni. __ — Miért? Nagykanizsán és környékén több tsz-ben, álla­mi gazdaságban tenyésztenek sertést és baromfit, ott felhasz­nálhatták volna. — Ez igaz. De a sörélesztőt csak száraz állapotban lehet igazán jól felhasználni. Mi a múlt esztendőben 600 mázsa sörélesztőt termeltünk, de a préselt, nyers élesztőnek még a legjobb szándék mellett is csu­pán tíz százalékát tudták állat­­tenyésztési célokra felhasznál­ni. A nyers élesztő ugyanis nem tárolható és felhasználása is nagyon nehézkes, körülményes. Most azonban sikerült megol­dást találnunk a sörélesztő szá­rítására. A gyár műszaki gár­dájának munkája nyomán el­készült a gőzzel fűtött henge­res sörélesztő szárító, s így ez a melléktermék száz százalékos felhasználásra kerülhet. — Mennyi száraz sörélesztőt gyártanak az idén és mi az ára? — Az év folyamán 200 má­zsa szárított sörélesztőt gyár­tunk, amit majdnem teljes egé­szében exportálunk. A sörélesz­tő ára mázsánként 250 forint, így ebből a melléktermékből gyárunk ez évben 50 ezer forint többletjövedelemre tesz szert. A sörgyári milliós tételek mellett, persze, 50 ezer forint nem látszik különösen soknak. Ha viszont figyelembe vesz­­szük, hogy a múlt években ezt a mellékterméket nem használ­ták fel és 90 százaléka a sze­métdombra került, akkor és mindenképpen a sörgyáriakat elismerés illeti, mert ötvenezer forintot produkálnak ez évben ebből. —te — ZALAI HÍRLAP Hol tartanak a községfejlesztésben Zalaszentlászlón ? A helyi tanácsok is hozzáfogtak az 1959. évi községfejlesz­tési tervek végrehajtásához. Zalaszentlászlón a tervezett hangoshíradó felsze­relése már megtörtént. A hangoshíradó megvásárlására és fel­szerelésére a községfejlesztési hozzájárulásból 22 000 forintot fordítottak. A helyi tanács a múlt évben befizetett összeggel úgy gaz­dálkodott, hogy jutott az állatorvosi lakás átalakítására is. A tanács eddig egyszobás lakást tudott csak biztosítani az állatorvos számára. Elhatározták, hogy bővítik a lakást. A késő téli hónapokban a község lakosai társadalmi munká­ban kitermelték a szükséges faanyagot. A múlt évben meg­maradt 20 ezer forint községfejlesztési hozzájárulást is erre a célra fordítják és az 1959. évi befizetésből ugyancsak 20 ezer forintot adnak a lakás kibővítésére, így kétszobás, egészséges lakást nyernek. Az állatorvosi lakást előreláthatólag az év kö­zepén adják át rendeltetésének. További terveik is vannak. Utakat akarnak javítani, árko­kat tisztítani. Mindezt bizonyára eredményesen valósítják meg, hiszen a tanácstagok tevékenysége nyomán egymás után jelentkeznek a község dolgozói társadalmi munkára. Megkapták az „obsitot" ! DERESEDŐ hajú, az­­ élet útjának nagy ré­szét megjárt, idős­­ emberek ülnek a 11nagykanizsai Városi t­ó Művelődési Ház nagy­­­­termének széksorain. II Söjtör János, Pir­­bus Géza, Percze Zsigmond, Fehér szá­zados már elmondot­ták a párt, a Hazafias Népfront, a tanács és­­a néphadsereg kö­szöntő szavait.­­ Most az ünnepelte­ken, helyesebben mondva azon az öt­százon lenne a sor, hogy szóljanak, akik­nek ma a nagykani­zsai járásban és a vá­rosban ezt írták a ka­tonai élkék­ikönyvük­­ben: a Honvédelmi­­Miniszter ennyi és ilyen számú parancsa alapján a katonai nyilvántartásból tö­rölve.­­ 1908-ban születtek mint­ Estiden mint tartalékos katonákra számított rájuk a Magyar Népköztársa­ság. S most eljött az idő, nekik már nem kell többé katonai szolgálatra bevonul­­niok. Becsületes szol­gálatukért emlékla­pot, ünneplést, köszö­netet kapnak. Vajon milyen gon­dolatok váltják egy­mást a deresedés ha­­lántékú, idős emberek bensőjében? FLUMBO­RT József, a nagykanizsai Cipész Ktsz dolgozója ad el­sőnek választ közülük erre a kérdésre. — Nehéz szavakat találni az érzések ki­fejezésére — mondja —, mert nekünk ez a nap örömöt és bána­tot is jelent. Örömöt, hogy szolgálatunkért ünnepelnek, megbe­csülnek bennünket. Szomorúságot pedig azért, hogy tagomésul kell vennünk, rá kell ébrednünk, bármeny­nyire is fáj, hogy el­járt felettünk az idő, me­gerge­dezünk. Mindannyian most már átléptük egy évszázad második fe­lének küszöbét. A katonai szolgálatból elbocsátottak bennün­ket. Most már kizáró­lag a munka frontján kell megállnunk a he­lyünket. De bizton mondhatom mind­annyiunk nevében, hogy álljuk a sarat, s nem hozunk szégyent évfolyamunk nevére. S bár nem tartanak bennünket nyilván többé, mint tartalékos katonákat, de ha szo­cialista hazánkat va­lami veszély fenye­getné, akkor fegyvert kérünk és ragadunk, mi is és védjük ha­zánkat, otthonunkat, békénket... Hús» József is«ké­­minter kér szót. — E­gyet sajnálok." Azt, hogy nem most vagyunk regruta sor­ban. Mert látjuk, gyermekeink sorsán keresztül is tapasztal­juk, más világ járja most a laktanyákban, mint a mi időnkben. Más, szebb, jobb, iga­zibb világ. A SZÍNPADON nyílik a függöny. A Landler Jenő gimná­zium ifjúsága műsor­ral kedveskedik ne­kik. A színpadon az ifjúság odaadóan, szívvel-lélekkel tán­col, muzsikál, verset mond. A nézőtéren becsületes munkától kérges tenyerek ve­rődnek tapsra, s könnypára homályo­­sodik a szemekben, így búcsúznak a katonai szolgálat kö­telezettségétől a ko­rukban idős, de szí­vükben még most is ifjú »»bsitesok«. tímár sbe Vasanits Dezső, a Zalalövői Állami Gazdaság főagronómusa: Több évtizedes gyakorlattal rendelkező, nagytudású, ta­pasztalt mezőgazdasági szak­ember. — A napokban felülvizsgál­tuk éves termelési tervünket. A munkások kezdeményezése, ja­vaslata alapján a kongresszusi versenyben további 700 ezer fo­rinttal növeljük a gazdaság jövedelmét. — Miből...? A terméshoza­mok növeléséből és a költségek csökkentéséből. Néhány példa: A zab holdankénti termését egy mázsával növeljük, a tehenen­­kénti évi átlagos tejhozamot 25 literrel szaporítjuk. Tízzel több növendéküszőt, hússzal több kocasüldőt, s 200-al több árusüldőt adunk át a termelő­­szövetkezeteknek, mint eredeti tervünkben előirányoztuk. A szakszerűbb legeltetéssel 10 fillérrel csökkentjük kilónként a növendéküsző nevelés költ­ségeit. Gazdaságunkban három üzemegység áll egymással ver­senyben. Tavaly Szentgyörgy­­völgy végzett az első helyen, ők kapták a 10 ezer forint pénz­jutalmat. Az idén hetvenezer forintot fordítunk a versenyben legjobb helyezést elérő brigá­dok és üzemegységek jutalma­zására. Nagyszerű dolog a bri­gádok közötti verseny. A mun­kások így nem tűrik maguk között a lusta, hanyag embere­ket. * Andráshidán, Zalalövőn, Fel­­sőbagodon és Zalaegerszegen ezt teszik a mezőgazdasági munkások, az egyszerű, dolgos emberek a föld jövedelmezősé­gének növelésére, a pártkong­resszus tiszteletére ... ÁGOSTON LÁSZLÓ Kiskanizsaiak a Sörgyárban A hét végén a Hazafias Nép­front nagykanizsai bizottságá­nak kezdeményezésére tíz tagú kiskanizsai parasztküldöttség látogatta meg a Nagykanizsai Sörgyár üzemeit. A gyár pártszervezetének titkára, Kógler József elvtárs vezette végig az üzemeken a parasztküldöttséget. A kiskanizsaiak részletesen megtekintették a sörgyártás különböző munkafolyamatait, majd felkeresték a gyár orszá­gos hírnevet szerzett marha­hizlaldáját. A parasztküldött­ség tagjai a marhahizlaldában sok kérdést tettek fel az ottani, jól képzett állattenyésztőknek, akiktől kérdéseikre szakszerű válaszokat kaptak. 1. Mit is a k­irni . . .A munkaverseny mozdítsa elő a takarékosabb gazdálko­dást és gyártmányaink minőségének megjavítását. (A Központi Bizottság március 6-i határozatából.) A párt szavára, felhívására gyárak, üzemek, gépállomá­sok és állami gazdaságok ezreiben éled újjá az országot gazda­gító alkotó mun­kásakarat. Ellenőrizhető, világos vállalások­kal, egyszerű meghatározásokkal új szocialista munkaverseny van kialakulóban. A magyar ember becsüli, magáénak vallja a versenyt, szereti tudni, számontartani, hogy a munkában ki a különb. Néhány zalai mezőgazdasági üzemben, erdő­­gazdaságban, gépállomáson és állami gazdaságban munkások, szakemberek és gazdasági vezetők szóltak a munkaversenyről. Hol, milyen úton lehet többet és olcsóbban adni? A feleletek elsősorban arról vallanak, amit már tesznek az emberek... Bokor József, az Andráshidai Állami Gazdaság fejőgulyása Fiatal, jó beszédes, a világ dolgában jártas munkásember. — Nálunk a tehenészetben valamennyi fejőgulyás verse­nyez. Van rá lehetőség. Az év elején elhatároztuk, hogy a jö­vőben magunk neveljük a te­­nyészteheneket, nem vásárol­juk azokat. Olyan teheneink lesznek, amilyeneket nevelünk. Én most harminkét előhasi üszőt gondozok. A gazdaság ve­zetői minden tíz napban érté­kelik, melyik istállóban legma­gasabb a súlygyarapodás. Gaz­daságunk a zalalövőiekkel van már két év óta párosverseny­ben. Nálunk az istállók is ver­senyeznek egymásal. Az egyes istálló gulyásai a kettesekkel versenyeznek. Most nyolc liter a mi istállónkban a fejési át­lag, szeptemberre tízre szapo­rítjuk. Az egyik huszonkét li­teres tehenünk már harminc liter tejet ad. Jó dolog így ösz­­szemérni a hozzáértést, az ügyességet. Nálunk még a hat­vanegyéves Bakos János bácsi, a legidősebb fejőgulyás is na­ponta érdeklődik, hogy ki fejt nála többet. Ha több a tej, jobb a szaporulat, magasabb a súly­­gyarapodás , többet keres a munkás. De a mi versenyünk nem csak erre megy. Azt is el­lenőrizzük, hol a legjobb az ál­latok gondozása, tisztántartása, milyen tiszta a fejés, nem kés­­nek-e a gondozók ... Szekeres Gyula, az Észak-Zalai Állami Erdőgazdaság igazgatója: 1 — Gazdaságunkban a faki­termelési terv pontos, 100 szá­zalékos teljesítése a feladat. Takarékoskodásra, a jövedel­mezőség növelésére azonban nálunk­ is van lehetőség. Mun­kásaink az iparifa kihozatali százalék növelésére, nagyobb arányú erdő­felújításokra szer­veznek az erdészetek között munkaversenyt. Üzemünk a nagykanizsai erdőgazdasággal áll párosversenyben. Az ered­ményességi versenyt negyed­évenként értékeljük. Munká­saink szaktudása, s alkotó aka­rata alapján a jelenlegi 54,2 százalékról 55,2 százalékra nö­veljük az iparifa kihozatali szá­zalékot. Ezt a figyelmesebb hossztolással, a körültekintőbb feldolgozással érjük el. Erdő­te­lepítési tervünket ugyancsak 100 százalékra be kell tarta­nunk. De a felújítási tervünket mintegy 20—25 százalékkal túl­teljesítjük. Lakics Lajos, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Területi Bizottságá­nak elnöke: — A mezőgazdasági üzemek szervezett munkásai sokrétűen bizonyítják a szocialista építés­hez való hűségüket. Az egykori cselédekből, napszámosokból, zsellérekből lett egységes me­zőgazdasági munkásgárda szor­galmát az elmúlt esztendő is bi­zonyítja. Tíz zalai állami gaz­daság, öt gépállomás és két er­dőgazdaság nyereséggel zárta az évet. Mezőgazdasági üzeme­inkben ma sorra születnek a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások, versenykihívások. Új és gazdag eredményeket ígérő e kezdeményezésben, hogy minden látványosság nélkül, a munkások a maguk módján határozzák el, mit lehet jobbá tenni, hol van mód többet ad­ni. A márciusi tervismertető tanácskozásokon több száz fel­ajánlás, versenykihívás hang­zott el. És az üzemek legtöbb­jében — igen helyesen — bri­gádok, üzemegységek, erdésze­tek hívják egymást párosver­senyre. Csontos Imre, a Felsőbagodi Gépállomás traktorvezetője,­ ­ a márciusi tervismertető ta­­­­nácskozáson versenyre hívta a­­ gépállomás valamennyi trakto­­­­rosát. Vállalta, hogy éves trak­­­­tormunka tervét húsz száza­­­­lékkal túlteljesíti. A Felsőba­■ gödi Gépállomáson régi, jól be­­­­vált, sajátos módja van a mun­­­­kaversenynek. Éven át kitű­nően hasznosítják itt a céljutal­mazásokat a termelési tervek teljesítésére. A traktoros, aki tíz naponként 100 hold kaszó­■­lást végez, 400 forint jutalmat kap, az a munkás, aki tíz na­pon át 120 százalékra teljesíti a műszaki normát, 200 forint cél­jutalomban részesül. A trak­toros így vigyáz, őrködik gépé­re, hogy egyetlen percnyi ké­sedelme se legyen műszaki hi­bából és más okból sem. A Fel­sőbagodi Gépállomás működése óta először tavaly nem lépte túl az alkatrész és üzemanyag nor­mát. Felsőbagodon az elmúlt év­ben hetvennyolc újítást nyúj­tottak be a traktorosok. Vala­mennyit alkalmazzák a gya­korlatban: a fejfigulyás, az igazgató, a szakszervezeti vezető, a traktoros és a főagronómus

Next