Zalai Hírlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
4. LŐRINCZ JÁNOSNÉ, a bázakerettyei olajüzem mérnöke: Jó kapcsolatot az értelmiség és a munkások között Lőrincz elvtársnő felszólalásában a kommunista értelmiség feladatairól, az értelmiség és a munkásosztály kapcsolatáról beszélt. Elmondotta, hogy a kommunista értelmiségiek fontos feladata az értelmiség és a munkásosztály közötti, a kapitalizmus által felépített gátak lerombolása. E cél érdekében két irányban kell tevékenykedniök. Egyrészt a kommunista értelmiség és a pártonkívüli értelmiség közt kell erősíteni a kapcsolatot, másrészt az értelmiség és munkásosztály kapcsolatait kell fejleszteni. Az előbbi viszonylag könnyebb, hisz műveltségi színvonaluk, baráti kapcsolataik, lényegében azonos munkakörük ezt elősegíti. Nehezebb feladat az értelmiség és a munkásosztály közötti kapcsolat erősítése. Az olajbányászatban szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy nagyon kevés mérnök társaságába tartoznak fizikai dolgozók is. E téren még a kommunista értelmiség részéről is több megértésre van szükség. Lőrincz elvtársnő a továbbiakban az olajbányászatban dolgozó értelmiségiek helyzetével, feladataival foglalkozott, amelynek során bírálta az egyes fogyatékosságokat. POHÁNKA JÓZSEF, a zalaegerszegi városi pártbizottság titkára: Kimeríthetetlen tartalékaink vannak a termelés fokozására A szocialista társadalom abban különbözik a kapitalista társadalomtól, hogy többet és többet ad a dolgozóknak. Ez csak úgy lehetséges, ha többet termelünk, s fokozzuk a termelékenységet üzemeinkben. Ezt segíti elő a termelés pártellenőrzése. A termelés pártellenőrzésének jelentőségét és tartalmát nem minden pártszervezetben értették még meg. Több helyen úgy értelmezték, hogy van külön pártpolitikai munka és külön gazdasági szervező munka. Tartbizottságunk nagy figyelmet fordított annak megértetésére, hogy a gazdasági és a politikai munka egymással szorosan összefüggő feladat. Munkánk nyomán elvtársaink többsége a pártellenőrzés helyes elvét megismerve, ma már eredményesen dolgozik az üzemekben. Ezt megmutatja az a tény is, hogy a város ipara féléves tervét több mint 104 százalékra teljesítette. A kongresszus tiszteletére indított versenyben pedig 31 millió forintot ajánlottak fel dolgozóink, s ezt az öszszeget a második félévben még 26 millió forinttal megtoldották. Eredményeink ellenére még ma sem állíthatjuk, hogy minden rendben van a termelés pártellenőrzése terén. Vannak még olyan pártszervezetek, ahol abban látják a lényeget, hogy az igazgatót beszámoltatják. Ez is fontos, de nem elég. Ezen túl a termelés pártellenőrzése azt jelenti, hogy a kommunisták a pártonkívüliek egészét mozgósítják a termelésben. E cél érdekében kell végezni politikai nevelőmunkánkat, erre kell mozgósítani a tömegszervezeteinket. Mindebben nagy szerepük van a pártcsoportoknak, mint a párt legkisebb sejtjeinek. A pártcsoportok tagai ott élnek a dolgozók között. ismerik problémáikat, a termelés eredményeit, hiányosságait, ők látják legelőször, ha a termelésben zavarok mutatkoznak. Ezért nagy figyelmet kell fordítani a pártcsoportok munkája színvonalának emelésére. Nagyon sok lehetőségünk van a termelés fokozására. Kimeríthetetlen tartalékaink vannak, azonban nem minden pártszervezet ismeri fel e lehetőségeket, s elsősorban azt az erőt, amelyet a pártonkívüliek ezreinek, tízezreinek mozgósítása jelent. Az utóbbi óriási energiát szabadíthat fel. Nagyon jó példáját láttuk ennek a Ruhagyárban a kongresszusi verseny megszervezése idején. Abban az időben úgy beszéltek a szakmai vezetők, hogy alig-alig van lehetőség a termelés fokozására. Amikor azonban az igazgató a pártszervezettel közösen a dolgozókhoz fordult, több milliós felajánlás született. Ennek teljesítése jó ütemben haladt a gyárban. Az emberekkel való bánásmód szintén fontos kérdése a pártpolitikai munkának. Nem kioktatni kell őket, hanem emberi közelségbe kell kerülni velük, s így ismertetni a párt politikáját, bevonni őket annak végrehajtásába. Ha ezt tesszük, nem okoz gondot a párt tovább ZALAI HÍRLAP Befejezte tanácskozását a Zala megyei pártértekesület (Folytatás a 3. oldalról.) mene, 1959-ben 41 millió forint. Két és fél esztendő alatt 46 millió forint értéket építettünk községfejlesztési vonalról. A községfejlesztési tervekben többek között megépítettünk kettő és fél év alatt: 5 960 négyzetméter szilárd burkolatú járdát, 6 000 folyóméterrel bővítettük a vízhálózatot, belvíz levezető csatornát építettünk 14,5 kilométer hosszúságban, 5 orvoslakást, nagymennyiségű tantermet, 20 kultúrotthont, s 12 tanácsházat építettünk fel, csak a nagyobbakat említve. A faluvillamosításhoz is hozzájárultak községeink községfejlesztési pénzből, az utóbbi 3 évben tehát az ellenforradalom után 34 községet villamosítottunk a megyében. Ehhez a lakosság 0 millió forinttal járult hozzá. 1960-ban további 18 község villamosítását terveztük be, a lakosság hozzájárulása megközelíti a 4 millió forintot. Mindez azt mutatja, hogy komoly fejlődés van a községfejlesztési munkában. A hozzájárulás mértéke is évről évre növekedett. 1959-ben a jövedelemadó 13,1 százalékát fizették községfejlesztési hozzájárulásként megyénkben. Tanácsaink munkájában központi helyet foglal el a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s a mezőgazdaság szakirányítása. Ez különösen jelentős feladatot ró járási tanácsainkra. Ennek érdekében erősítettük meg a járási mezőgazdasági osztályokat. Tanácsaink munkája az elmúlt három esztendőben egészségesen fejlődött. Növekedett a dolgozók aktivitása, felelősségérzete. A fejlődés számait hallottuk a beszámolóból. A termelés területén elért eredmények alapján nagymértékben növekedett a lakosság életszínvonala. Az ellenforradalom óta megyénkben most a legmagasabb a bankbetétek öszszege, meghaladja az 56 milliót. Az idei növekedés 20 millió. Államunk ez évben a kislakás építéshez több, mint 19 és fél millió kölcsönt nyújtott. Ezzel 575 lakás épül fel. Megkezdtük a szövetkezeti lakásépítést is. A megye áruforgalma 53, 58-ig 47,2 százalékkal növekedett, különösen növekedett a tartós fogyasztási cikkek és kultúrcikkek forgalma. Megyénk lakossága magáénak érzi pártunk politikáját, mert nap, mint nap meggyőződik arról, hogy ez a politika a dolgozó tömegek érdekeit szolgálja. Tisztelt Pártértekezlet! Hozzászólásomban a tanácsi munkának csak néhány területét érintettem. Sok feladatunk van, de pártunk vezetésével, az elvtársak segítségével sorra megoldjuk azokat. A pártbizottság beszámolóját elfogadom, és erről a helyről mondok köszönetet pártunk Központi Bizottságának azért a sokrétű támogatásáért, amelyben megyénket részesítette. Török elvtárs után Pál János elvtárs, a novai Vörös Zászló Tsz elnöke szólalt fel, aki többek között a szövetkezeti kommunisták helytállásával foglalkozott. nők, pedagógusainál?, társadalmi szerveinek bevonásával tájékoztatást tartottunk a terület közbiztonságáról és kértük a lakosság támogatását. Tapasztalataink bizonyítják, hogy az ilyen értekezletek nagy mértékben segítették munkánkat.. A jó tömegkapcsolat segítségével az ellenforradalom óta számos bűncselekményt sikerült megakadályozni, illetve leleplezni. A továbbiakban Gazsó elvtárs beszélt a megye közbiztonságáról, majd beszámolt a társadalmi tulajdon védelmében tett intézkedésekről. — Ismeretes az elvtársak előtt — mondotta Gazsó elvtárs —, hogy az ellenforradalom után a helyzet konszolidálásával ellenségeink a szocialista rendszerünk alapja, a társadalmi tulajdon ellen irányították támadásukat. Rendőrségünk elsőrendű feladata nemcsak az ilyen irányú bűncselekmények leleplezése, hanem azoknak megakadályozása is. A társadalmi tulajdon védelmében számos ankétot, értekezletet szerveztünk a társadalmi szervek és a gazdasági vezetők részére, ahol részletes tájékoztatást adtunk az ily jellegű bűncselekményekről, visszaélésekről, hanyag kezelésről stb. Ez az utóbbi is hozzájárult ahhoz, hogy ez évben már jelentősen kevesebb a társadalmi tulajdonban keletkezett kár, mint két vagy három évvel ezelőtt. Befejezésül Gazsó elvtárs hangsúlyozta, hogy az ellenforradalom óta a rendőri szervek jelentős fejlődésen mentek keresztül. Ezek és a még meglévő hiányosságok arra kötelezik a rendőrséget, hogy a jövőben még jobb, alaposabb munkát végezzenek, kierősítése sem. A becsületesonkívülieket bátran be kell dolgozók soraiból tudunk átvonni a vezető gazdasági funktagjelölteket, tagokat felvenni a ciókba. A városi pártbizottság pártunkba. Ugyanakkor a pár I mindezt figyelembe véve végzi munkáját. Bízunk abban, hogy pártszervezeteink is egyre jobban felismerik ennek jelentőségét. GAZSÓ SÁNDOR megyei rendőrfőkapitány: A jó tömegkapcsolat alapvető feltétele a törvényesség betartása Gazsó Sándor elvtárs felszólalásában tájékoztatta a pártértekezlet résztvevőit a rendőrség munkájáról és hangsúlyozta: " Munkánk eredményességét nagy mértékben befolyásolja a rendőrség és a tömegek közti jó vagy rossz kapcsolat. A tömegkapcsolat alapvető feltétele a szocialista törvényesség betartása. E téren jelentős javulás tapasztalható a rendőrségi szerveknél is. Az ellenforradalom óta rendszeresen látogatjuk az üzemeket, mezőgazdasági objektumokat és sokat beszélgetünk a dolgozókkal. Tapasztalatainkat rendszeresen megbeszéljük az illetékesekkel. Számos esetben intézkedéseinkről tájékoztatjuk az üzem dolgozóit. Nagyon jó visszhangra talált például az olajüzemeknél tartott tájékoztatónk. Tömegkapcsolatainkat erősíti az is, hogy több esetben őrsönként a környező községek vezetői- 1959. november 1. fiz új párt-, végrehajtó-, revíziós- és fegyelmi bizottság, valamint a kongresszusi küldöttek névsora Pohánka József elvtárs felszólalása után Varga Gyula elvtárs, a pártértekezlet elnöke lezárta a vitát és felkérte Darabos Iván elvtársat a beszámoló feletti vita összefoglalására. Darabos Iván elvtárs összefoglaló beszédében elmondotta, hogy a megyei pártbizottság beszámolója feletti vita sok hasznos tapasztalatot tárt fel és értékes javaslatok hangzottak el a párt állami, gazdasági és tömegszervezeti szervek további munkájával kapcsolatban. Darabos elvtárs beszélt többek között azokról a legfontosabb tennivalókról, amelyek napjainkban a megyei pártszervek és pártszervezetek előtt állnak az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Kiemelte, hogy az iparban tovább kell szélesíteni a kongresszusi munkaversenyt és további értékes kezdeményezésekkel kell győzelemre vinni a kitűzött célokat. A mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fokozottabb megszilárdítása mellett napjainkban nagy gondot kell fordítani arra, hogy a vetési és a felvásárlási munkák végzése szorgalmasan haladjon előre. Összefoglalója végén Darabos Iván elvtárs eredményes munkát kívánt a küldötteknek és az új megválasztandó pártszerveknek. A beszámoló és a határozati javaslat elfogadása után a revíziós bizottság tartotta meg beszámolóját, majd sor került az új megyei pártbizottság tagjainak és póttagjainak, valamint a revíziós bizottság tagjainak és az MSZMP VII. kongresszusára a zalai küldötteknek megválasztására. Az alábbiakban a megyei pártértekezlet által megválasztott pártbizottsági tagok és póttagok, a revíziós bizottsági tagok és a kongresszusi küldöttek névsorát közöljük. A megyei pártbizottság tagjainak a következő elvtársakat választották meg: Bogár Lajos, a lenti járási tanács elnöke, Breznai Lászlóné, a nagykanizsai városi nőtanács titkára, Cseh Béla, a nagylengyeli olajüzem pártbizottságának titkára, Csokona Sándor, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Darabos Iván, a Központi Bizottság póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Dittrich Antal, a munkásőrség megyei parancsnoka, Farkas Istvánné, a zalaegerszegi leánydiákotthon igazgatója, Fábián József, az újudvari Új Erő Termelőszövetkezet elnöke, Fekécs Imre, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Ferensits Adolf, a lovászi olajüzem lakatosa, Gazsó Sándor alezredes, megyei rendőrfőkapitány, Gera Imre, a zalaszentmihályi tőzegtelep főművezetője, Dr. Gábor Ernő, megyei tisztifőorvos, Gergő János, a bázakerettyei olajüzem szállítási osztályának vezetője, Dr. Hadnagy László, a megyei tanács elnökhelyettese, Hegedűs József, a kehidai szakiskola igazgatója, Dr. Hetés Ferenc, a megyei kórház igazgatója, Hollósi Mihály, a Csesztregi Gépállomás igazgatója, Illés László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke, Juhász János, a Kőolajipari Gépgyár párttitkára, Kele István, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője, Kerkay László, a Zalai Hírlap felelős szerkesztője, Kirschner Béla, a megyei pártbizottság fegyelmi referense, Kovács Imre, a Megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke, Lőrincz Jánosné, a bázakerettyei olajüzem mérnöke, Nyíri Lajos százados, a nagykanizsai határőrség politikai osztályának vezetője, Pacsai István, a pölöskei Béke Termelőszövetkezet elnöke, Papp Józsefné, a sandi Haladás Termelőszövetkezet tagja, Dr. Piros Sándor, a Megyei bíróság elnöke, Placskó Józsefné, a lovászi olajüzem mérnöke, Pogasics Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Pohánka József, a zalaegerszegi városi pártbizottság titkára, Pukánszky Ferenc, a zalaegerszegi járási pártbizottság titkára, Reskovics Sándorné, a Zalaegerszegi Ruhagyár dolgozója, Recska László, a belügyi szervek pártbizottságának titkára, Sabján Gyuláné, a nekeresdi termelőszövetkezet tagja, Sohonyai Gyula, a zalaegerszegi MÁV csomóponti pártbizottság titkára, Söjtör János, a nagykanizsai járási pártbizottság titkára, Stefán Gáspárné, a zalabéri Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagja, Szabó Anna, az Andráshidai Állami Gazdaság dolgozója, Szabó János, a megyei KISZ bizottság titkára, Szlávecz Györgyné, a nagykanizsai Patyolat dolgozója, Teleki Lajos alezredes, a zaegerszegi lövészezred parancsnoka, Tóth Lajos, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Tóth Borbála, a Felsőbagodi Gépállomás laboráns vezetője, Török Lajos, a megyei tanács elnöke, Varga József, a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem igazgatója, Varga Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Vörös Ferencné, a Zala megyei Nőtanács elnöke, Vukits László, a nagykanizsai városi pártbizottság titkára, Veiczi Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára. A pártbizottság póttagjainak az alábbi elvtársakat választották meg: Csondor Vilmos, a letenyei járási pártbizottság titkára, Kádasz János, a MESZÖV elnöke, Bóka Pál, a gépállomások megyei igazgatója, Novák Jenő, az Építőipari Dolgozók Szakszervezete Területi Bizottságának minöke, Széni Imre alezredes, a Zala megyei kiegészítődő parancsnok politikai helyettese, Szollár Erzsébet, a nagykanizsai állami gondozottak leánydiákotthonának igazgatója, Lovrek József, pártnyugdíjas, Dóczi Jánosné, a zalaszentgróti községi tanács elnöke, Czicelli István, a molnári termelőszövetkezet elnöke, Nagy Béla, a zalaegerszegi Kőolajipari Vállalat igazgatója, Sinka Péterné, a Zalaegerszegi Téglagyár dolgozója, Sipos László, a zalaegerszegi Tatarozó Vállalat párttitkára. A megyei revíziós bizottság tagjainak az alábbi elvtársakat választották meg: Antos István, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője, Kócs György, a megyei tanács elnökhelyettese, Marancsics Lajos, a KISZÖV elnöke, Pataki János, a megyei rendőrfőkapitányság osztályvezetője, Tóth Sándorné, a Magyar Nemzeti Bank zalaegerszegi fiókjának vezetője, Solymosi Andor, a zalaegerszegi TÜZÉP vezetője, Szabó Jánosné, a Zalai Konfekció felelős szerkesztője. A pártunk VII. kongresszusára teljes jogú küldöttnek az alábbi elvtársakat választották meg: Kiss Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Darabos Iván, a párt Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Török Lajos, a megyei tanács elnöke, Lőrincz Jánosné, a bázakerettyei olajüzem mérnöke, Vukits László, a nagykanizsai városi pártbizottság titkára, Bognár Mihály, őrnagy, a nagykanizsai lövészezred parancsnoka, Gazsó Sándor alezredes, megyei rendőrfőkapitány, Baranyai János, a zalaszentgróti járási pártbizottság titkára, Varga Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Söjtör János, a nagykanizsai járási pártbizottság titkára, Varga József, a nagykanizsai Fúrási Üzem igazgatója, Pohánka József, a zalaegerszegi városi pártbizottság titkára, Biró Gyula, a lenti járási pártbizottság titkára. Tanácskozási jogú küldetnek Erős Istvánnét, az Andráshidai Állami Gazdaság dolgozóját, és Nagyváradi Mihályt, a zalaszentmihályi termelőszövetkezet elnökét választottameg a pártértekezlet. A választások lebonyolítása után Varga Gyula elvtárs, a pártértekezlet elnöke berekesztette a megyei küldöttértekezletet. A pártértekezlet után a megyei pártbizottság megtartotta, első ülését, amelyen egy napirendi pont szerepelt, a párt megyei végrehajtó bizottsága tagjainak és titkárainak, valamint a megyei fegyelmi bizottság tagjainak megválasztása. A megyei pártbizottság a végrehajtó bizottság tagjainak az alábbi elvtársakat választotta meg: Darabos Iván, a párt Központi Bizottságának póttagja, Varga Gyula, megyei pártmunkás, Csokona Sándor, a megye pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Török Lajos, a megyei tanács elnöke, Vukits László, a nagykanizsai városi pártbizottság titkára, Pohánka József, a zalaegerszegi városi pártbizottság titkára, Gazsó Sándor alezredes, meegyei rendőrfőkapitány, | Kirschner Béla, a’ megyei pártbizottság fegyelmi referen-i se, | Vörös Ferencné, a megyei női tanács elnöke, | Dr. Hadnagy László, a megyei tanács elnökhelyettese, Dr. Hetés Ferenc, a zalaegerszegi kórház igazgatója, | Szabó János, a megyei KISZ- bizottság titkára, Tóth Lajos, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. A megyei pártbizottság elsőtitkárának Darabos Iván elvtársat, a megyei pártbizottság titkárának Varga Gyula elvtársat választotta meg a megyei pártbizottság. A megyei fegyelmi bizottság tagjainak az alábbi elvtársakat választotta meg a megyei pártbizottság: Pogasics Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Dr. Piros Sándor, a megyei bíróság elnöke, Kovács Imre, a megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke, Kiss Róbert, a zalaegerszegi Fűtőház főnöke, Pohánka Józsefné, a Zalai Hírlap szerkesztőségének dolgozója. A bizottságok megválasztásával a megyei pártbizottság első ülése végetért. Az ülésen Kiss Károly elvtárs, a párt Politkai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára eredményes, jó munkát kívánt az újonnan megválasztott pártbizottság, végrehajtó bizottság, tagjainak.