Zalai Hírlap, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

4. LŐRINCZ JÁNOSNÉ, a bázakerettyei olajüzem mérnöke: Jó kapcsolatot az értelmiség és a munkások között Lőrincz elvtársnő felszólalá­sában a kommunista értelmi­ség feladatairól, az értelmiség és a munkásosztály kapcsola­táról beszélt. Elmondotta, hogy a kommunista értelmiség­­i­ek fontos feladata az értelmi­ség és a munkásosztály közötti, a kapitalizmus által felépített gátak lerombolása. E cél ér­dekében két irányban kell te­vékeny­kedniök. Egyrészt a kommunista értelmiség és a pártonkívüli értelmiség közt kell erősíteni a kapcsolatot, másrészt az értelmiség és mun­kásosztály kapcsolatait kell fej­leszteni. Az előbbi viszonylag könnyebb, hisz műveltségi színvonaluk, baráti kapcsola­taik, lényegében azonos mun­kakörük ezt elősegíti. Nehezebb feladat az értelmiség és a mun­kásosztály közötti kapcsolat erősítése. Az olajbányászatban szerzett tapasztalataink azt mu­tatják, hogy nagyon kevés mér­nök társaságába tartoznak fi­zikai dolgozók is. E téren még a kommunista értelmiség részé­­ről is több megértésre van szükség. Lőrincz elvtársnő a továb­biakban az olajbányászatban dolgozó értelmiségiek helyzeté­vel, feladataival foglalkozott, amelynek során bírálta az egyes fogyatékosságokat. POHÁNKA JÓZSEF, a zalaegerszegi városi pártbizottság titkára: Kimeríthetetlen tartalékaink vannak a termelés fokozására A szocialista társadalom ab­ban különbözik a kapitalista társadalomtól, hogy többet és többet ad a dolgozóknak. Ez csak úgy lehetséges, ha töb­bet termelünk, s fokozzuk a termelékenységet üzemeinkben. Ezt segíti elő a termelés párt­­ellenőrzése. A termelés pártellenőrzésé­nek jelentőségét és tartalmát nem minden pártszervezetben értették még meg. Több he­lyen úgy értelmezték, hogy van külön pártpolitikai munka és külön gazdasági szervező mun­ka. Tartbizottságunk nagy fi­gyelmet fordított annak megér­­tetésére, hogy a gazdasági és a politikai munka egymással szo­rosan összefüggő feladat. Mun­kánk nyomán elvtársaink több­sége a pártellenőrzés helyes el­vét megismerve, ma már ered­ményesen dolgozik az üzemek­­ben. Ezt megmutatja az a tény is, hogy a város ipara féléves tervét több mint 104 százalékra teljesítette. A kongresszus tisz­teletére indított versenyben pe­dig 31 millió forintot ajánlot­tak fel dolgozóink, s ezt az ösz­szeget a második félévben még 26 millió forinttal megtoldot­­ták. Eredményeink ellenére még ma sem állíthatjuk, hogy min­den rendben van a termelés pártellenőrzése terén. Vannak még olyan pártszervezetek, ahol abban látják a lényeget, hogy az igazgatót beszámoltatják. Ez is fontos, de nem elég. Ezen túl a termelés pártellenőrzése azt jelenti, hogy a kommu­nisták a pártonkívüliek egészét mozgósítják a ter­melésben. E cél érdekében kell végezni politikai nevelőmunkánkat, erre kell mozgósítani a tömegszer­­vezeteinket. Mindebben nagy szerepük van a pártcsoportok­­nak, mint a párt legkisebb sejtjeinek. A pártcsoportok tag­­ai ott élnek a dolgozók között. ismerik problémáikat, a terme­lés eredményeit, hiányosságait, ők látják legelőször, ha a ter­melésben zavarok mutatkoz­nak. Ezért nagy figyelmet kell fordítani a pártcsoportok munkája színvonalának eme­lésére. Nagyon sok lehetőségünk van a termelés fokozására. Kimerít­hetetlen tartalékaink vannak, azonban nem minden pártszer­vezet ismeri fel e lehetősége­ket, s elsősorban azt az erőt, amelyet a pártonkívüliek ezrei­nek, tízezreinek mozgósítása je­lent. Az utóbbi óriási energiát szabadíthat fel. Nagyon jó pél­dáját láttuk ennek a Ruha­gyárban a kongresszusi verseny megszervezése idején. Abban az időben úgy beszéltek a szak­mai vezetők, hogy alig-alig van lehetőség a termelés fokozásá­ra. Amikor azonban az igazga­tó a pártszervezettel közösen a dolgozókhoz fordult, több mil­liós felajánlás született. Ennek teljesítése jó ütemben haladt a gyárban. Az emberekkel való bánás­mód szintén fontos kérdése a pártpolitikai munkának. Nem kioktatni kell őket, hanem em­beri közelségbe kell kerülni ve­lük, s így ismertetni a párt po­litikáját, bevonni őket annak végrehajtásába. Ha ezt tesszük, nem okoz gondot a párt tovább ZALAI HÍRLAP Befejezte tanácskozását a Zala megyei pártértekesület (Folytatás a 3. oldalról.) mene, 1959-ben 41 millió fo­rint. Két és fél esztendő alatt 46 millió forint értéket építet­tünk községfejlesztési vonalról. A községfejlesztési tervekben többek között megépítettünk kettő és fél év alatt: 5 960 négy­zetméter szilárd burkolatú jár­dát, 6 000 folyóméterrel bőví­tettük a vízhálózatot, belvíz le­vezető csatornát építettünk 14,5 kilométer hosszúságban, 5 or­voslakást, nagymennyiségű tan­termet, 20 kultúrotthont, s 12 tanácsházat építettünk fel, csak a nagyobbakat említve. A falu­villamosításhoz is hozzájárul­tak községeink községfejleszté­si pénzből, az utóbbi 3 évben tehát az ellenforradalom után 34 községet villamosítottunk a megyében. Ehhez a lakosság 0 millió forinttal járult hozzá. 1960-ban további 18 község vil­lamosítását terveztük be, a la­kosság hozzájárulása megköze­líti a 4 millió forintot. Mindez azt mutatja, hogy komoly fejlődés van a köz­ségfejlesztési munkában. A hozzájárulás mértéke is év­ről évre növekedett. 1959-ben a jövedelemadó 13,1 százalékát fizették községfejlesztési hozzá­járulásként megyénkben. Tanácsaink munkájában köz­ponti helyet foglal el a mező­­gazdaság szocialista átszervezé­se, s a mezőgazdaság szakirá­nyítása. Ez különösen jelentős feladatot ró járási tanácsaink­ra. Ennek érdekében erősítet­tük meg a járási mezőgazdasá­gi osztályokat. Tanácsaink munkája az el­múlt három esztendőben egész­ségesen fejlődött. Növekedett a dolgozók aktivitása, felelős­ségérzete. A fejlődés számait hallottuk a beszámolóból. A termelés területén elért eredmények alapján nagymér­tékben növekedett a lakosság életszínvonala. Az ellenforradalom óta megyénkben most a legma­gasabb a bankbetétek ösz­­szege, meghaladja az 56 milliót. Az idei növekedés 20 millió. Államunk ez évben a kislakás építéshez több, mint 19 és fél millió kölcsönt nyújtott. Ezzel 575 lakás épül fel. Megkezdtük a szövetkezeti lakásépítést is. A megye áruforgalma 53, 58-ig 47,2 százalékkal növeke­dett, különösen növekedett a tartós fogyasztási cikkek és kultúrcikkek forgalma. Megyénk lakossága magáé­nak érzi pártunk politikáját, mert nap, mint nap meggyőző­dik arról, hogy ez a politika a dolgozó tömegek érdekeit szol­gálja. Tisztelt Pártértekezlet! Hozzászólásomban a tanácsi munkának csak néhány területét érintettem. Sok feladatunk van, de pártunk vezetésével, az elv­társak segítségével sorra meg­oldjuk azokat. A pártbizottság beszámolóját elfogadom, és er­ről a helyről mondok köszöne­tet pártunk Központi Bizottsá­gának azért a sokrétű támoga­tásáért, amelyben megyénket részesítette. Török elvtárs után Pál János elvtárs, a novai Vörös Zászló Tsz elnöke szólalt fel, aki töb­­­bek között a szövetkezeti kom­munisták helytállásával foglal­kozott. nők, pedagógusainál?­, társadal­mi szerveinek bevonásával tá­jékoztatást tartottunk a terület közbiztonságáról és kértük a lakosság támogatását. Tapasz­talataink bizonyítják, hogy az ilyen értekezletek nagy mér­tékben segítették munkánkat.. A jó tömegkapcsolat segítségé­vel az ellenforradalom óta szá­mos bűncselekményt sikerült megakadályozni, illetve lelep­lezni. A továbbiakban Gazsó elv­társ beszélt a megye közbiz­tonságáról, majd beszámolt a társadalmi tulajdon védelmé­ben tett intézkedésekről. — Ismeretes az elvtársak előtt — mondotta Gazsó elv­társ —, hogy az ellenforra­dalom után a helyzet konszo­lidálásával ellenségeink a szo­cialista rendszerünk alapja, a társadalmi tulajdon ellen irá­nyították támadásukat. Rend­őrségünk elsőrendű feladata nemcsak az ilyen irányú bűn­­cselekmények leleplezése, ha­nem azoknak megakadályozása is. A társadalmi tulajdon vé­delmében számos ankétot, ér­tekezletet szerveztünk a társa­dalmi szervek és a gazdasági vezetők részére, ahol részletes tájékoztatást adtunk az ily jellegű bűncselekményekről, visszaélésekről, hanyag ke­zelésről stb. Ez az utób­bi is hozzájárult ahhoz, hogy ez évben már jelentősen kevesebb a társadalmi tulaj­donban keletkezett kár, mint két vagy három évvel ezelőtt. Befejezésül Gazsó elvtárs hangsúlyozta, hogy az ellenfor­radalom óta a rendőri szervek jelentős fejlődésen mentek ke­resztül. Ezek és a még meglévő hiányosságok arra kötelezik a rendőrséget, hogy a jövőben még jobb, alaposabb munkát végezzenek, ki­erősítése sem. A becsületes­­onkívülieket bátran be kell dolgozók soraiból tudunk át­­­vonni a vezető gazdasági funk­­tagjelölteket, tagokat felvenni a ciókba. A városi pártbizottság pártunkba. Ugyanakkor a pár­ I mindezt figyelembe véve végzi munkáját. Bízunk abban, hogy pártszervezeteink is egyre job­ban felismerik ennek jelentő­ségét. GAZSÓ SÁNDOR megyei rendőrfőkapitány: A jó tömegkapcsolat alapvető feltétele a törvényesség betartása Gazsó Sándor elvtárs felszó­lalásában tájékoztatta a párt­­értekezlet résztvevőit a rend­őrség munkájáról és hangsú­lyozta: " Munkánk eredményessé­­­gét nagy mértékben befolyásol­ja a rendőrség és a tömegek közti jó vagy rossz kapcsolat. A tömegkapcsolat alapvető feltétele a szocialista tör­vényesség betartása. E téren jelentős javulás ta­pasztalható a rendőrségi szer­veknél is. Az ellenforradalom óta rendszeresen látogatjuk az üzemeket, mezőgazdasági ob­jektumokat és sokat beszélge­tünk a dolgozókkal. Tapaszta­latainkat rendszeresen meg­beszéljük az illetékesekkel. Számos esetben intézkedéseink­ről tájékoztatjuk az üzem dol­gozóit. Nagyon jó visszhangra talált például az olaj­üzemek­nél tartott tájékoztatónk. Tö­megkapcsolatainkat erősíti az is, hogy több esetben őrsönként a környező községek vezetői- 1959. november 1. fiz új párt-, végrehajtó-, revíziós- és fegyelmi bizottság, valamint a kongresszusi küldöttek névsora Pohánka József elvtárs fel­szólalása után Varga Gyula elvtárs, a pártértekezlet elnöke lezárta a vitát és felkérte Darabos Iván elvtársat a be­számoló feletti vita összefogla­lására. Darabos Iván elvtárs össze­foglaló beszédében elmondotta, hogy a megyei pártbizottság be­számolója feletti vita sok hasz­nos tapasztalatot tárt fel és ér­tékes javaslatok hangzottak el a párt állami, gazdasági és tö­megszervezeti szervek további munkájával kapcsolatban. Darabos elvtárs beszélt többek között azokról a legfontosabb tennivalókról, amelyek napja­inkban a megyei pártszervek és pártszervezetek előtt állnak az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Kiemelte, hogy az iparban tovább kell szélesíteni a kongresszusi munkaversenyt és további értékes kezdeménye­zésekkel kell győzelemre vinni a kitűzött célokat. A mezőgaz­dasági munkákkal kapcsolat­ban hangsúlyozta, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom fo­kozottabb megszilárdítása mel­lett napjainkban nagy gondot kell fordítani arra, hogy a ve­tési és a felvásárlási munkák végzése szorgalmasan haladjon előre. Összefoglalója végén Darabos Iván elvtárs eredmé­nyes munkát kívánt a küldöt­teknek és az új megválasztandó pártszerveknek. A beszámoló és a határozati javaslat elfogadása után a re­víziós bizottság tartotta meg beszámolóját, majd sor került az új megyei pártbizottság tag­jainak és póttagjainak, vala­mint a revíziós bizottság tag­jainak és az MSZMP VII. kong­resszusára a zalai küldötteknek megválasztására. Az alábbiakban a megyei pártértekezlet által megválasz­tott pártbizottsági tagok és pót­tagok, a revíziós bizottsági ta­gok és a kongresszusi küldöt­tek névsorát közöljük. A megyei pártbizottság tag­jainak a következő elvtársakat választották meg: Bogár Lajos, a lenti járási tanács elnöke, Breznai Lászlóné, a nagyka­nizsai városi nőtanács titkára, Cseh Béla, a nagylengyeli olajüzem pártbizottságának tit­kára, Csokona Sándor, a megyei pártbizottság mezőgazdasági­­ osztályának vezetője, Darabos Iván, a Központi Bi­zottság póttagja, a megyei párt­­bizottság első titkára, Dittrich Antal, a munkásőr­ség megyei parancsnoka, Farkas Istvánné, a zalaeger­szegi leánydiákotthon igazga­tója, Fábián József, az újudvari Új Erő Termelőszövetkezet el­nöke, Fekécs Imre, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője, Ferensits Adolf, a lovászi olaj­üzem lakatosa, Gazsó Sándor alezredes, me­gyei rendőrfőkapitány, Gera Imre, a zalaszentmihá­­lyi tőzegtelep főművezetője, Dr. Gábor Ernő, megyei tisz­tifőorvos, Gergő János, a bázakerettyei olaj­üzem szállítási osztályának vezetője, Dr. Hadnagy László, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Hegedűs József, a kehidai szakiskola igazgatója, Dr. Hetés Ferenc, a megyei kórház igazgatója, Hollósi Mihály, a Csesztregi Gépállomás igazgatója, Illés László, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának elnö­ke, Juhász János, a Kőolajipari Gépgyár párttitkára, Kele István, a megyei párt­­bizottság ipari osztályának ve­zetője, Kerkay László, a Zalai Hír­lap felelős szerkesztője, Kirschner Béla, a megyei pártbizottság fegyelmi referen­se, Kovács Imre, a Megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke, Lőrincz Jánosné, a bázake­rettyei olajüzem mérnöke, Nyíri Lajos százados, a nagy­­kanizsai határőrség politikai osztályának vezetője, Pacsai István, a pölöskei Bé­ke Termelőszövetkezet elnöke, Pap­p József­né, a sandi Hala­dás Termelőszövetkezet tagja, Dr. Piros Sándor, a Megyei bíróság elnöke, Placskó Józsefné, a lovászi olajüzem mérnöke, Pogasics Károly, a­ megyei ta­nács elnökhelyettese, Pohánka József, a zalaeger­szegi városi pártbizottság tit­kára, Pukánszky Ferenc, a zala­egerszegi járási pártbizottság titkára, Reskovics Sándorné, a Zala­egerszegi Ruhagyár dolgozója, Recska László, a belügyi szervek pártbizottságának tit­kára, Sabján Gyuláné, a nekeresdi termelőszövetkezet tagja, Sohonyai Gyula, a zalaeger­szegi MÁV csomóponti pártbi­zottság titkára, Söjtör János, a nagykanizsai járási pártbizottság titkára, Stefán Gáspárné, a zalabéri Vörös Csillag Termelőszövet­kezet tagja, Szabó Anna, az Andráshidai Állami Gazdaság dolgozója, Szabó János, a megyei KISZ bizottság titkára, Szlávecz Györgyné, a nagy­­kanizsai Patyolat dolgozója, Teleki Lajos alezredes, a za­­egerszegi lövészezred parancs­noka, Tóth Lajos, a megyei párt­­bizottság párt- és tömegszer­vezetek osztályának vezetője, Tóth Borbála, a Felsőbagodi Gépállomás laboráns vezetője, Török Lajos, a megyei tanács elnöke, Varga József, a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem igazgatója, Varga Gyula, a megyei párt­­bizottság titkára, Vörös Ferencné, a Zala me­gyei Nőtanács elnöke, Vukits László, a nagykanizsai városi pártbizottság titkára, Veiczi Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára. A pártbizottság póttagjainak a­z alábbi elvtársakat válasz­tották meg: Csondor Vilmos, a letenyei járási pártbizottság titkára, Kádasz János, a MESZÖV el­nöke, Bóka Pál, a gépállomások megyei igazgatója,­­ Novák Jenő, az Építőipari Dolgozók Szakszervezete Terü­leti Bizottságának minöke, Széni Imre alezredes, a Zala megyei kiegészítőd­ő parancsnok politikai helyettese,­­ Szollár Erzsébet, a nagykani­zsai állami gondozottak leány­diákotthonának igazgatója, Lovrek József, pártnyugdí­­jas, Dóczi Jánosné, a zalaszent­­gróti községi tanács elnöke, Czicelli István, a molnári ter­melőszövetkezet elnöke, Nagy Béla, a zalaegerszegi Kőolajipari Vállalat igazgatója, Sinka Péterné, a Zalaegersze­gi Téglagyár dolgozója, Sipos László, a zalaegerszegi Tatarozó Vállalat párttitkára. A megyei revíziós bizottság tagjainak az alábbi elvtársakat választották meg: Antos István, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának ve­zetője, Kócs György, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Marancsics Lajos, a KISZÖV elnöke, Pataki János, a megyei rend­őrfőkapitányság osztályvezető­je, Tóth Sándorné, a Magyar Nemzeti Bank zalaegerszegi fiókjának vezetője, Solymosi Andor, a zalaeger­szegi TÜZÉP vezetője, Szabó Jánosné, a Zalai Kon­fekció felelős szerkesztője. A pártunk VII. kongresszu­sára teljes jogú küldöttnek az alábbi elvtársakat választották meg: Kiss Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Darabos Iván, a párt Köz­ponti Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titká­ra, Török Lajos, a megyei tanács elnöke, Lőrincz Jánosné, a bázake­rettyei olajüzem mérnöke, Vukits László, a nagykanizsai városi pártbizottság titkára, Bognár Mihály, őrnagy, a nagykanizsai lövészezred pa­rancsnoka, Gazsó Sándor alezredes, me­gyei rendőrfőkapitány, Baranyai János, a zalaszent­­gróti járási pártbizottság titká­ra, Varga Gyula, a megyei párt­­bizottság titkára, Söjtör János, a nagykanizsai járási pártbizottság titkára, Varga József, a nagykanizsai Fúrási Üzem igazgatója, Pohánka József, a zalaeger­szegi városi pártbizottság tit­kára, Biró Gyula, a lenti járási pártbizottság titkára. Tanácskozási jogú küldet­­­nek Erős Istvánnét, az András­hidai Állami Gazdaság dolgo­zóját, és Nagyváradi Mihályt,­ a zalaszentmihályi termelőszö­vetkezet elnökét választotta­­meg a pártértekezlet. A választások lebonyolítása után Varga Gyula elvtárs, a pártértekezlet elnöke berekesz­tette a megyei küldöttértekez­letet. A pártértekezlet után a me­gyei pártbizottság megtartotta, első ülését, amelyen egy napi­rendi pont szerepelt, a párt megyei végrehajtó bizottsága tagjainak és titkárainak, vala­mint a megyei fegyelmi bizott­ság tagjainak megválasztása. A megyei pártbizottság a végrehajtó bizottság tagjainak az alábbi elvtársakat választot­ta meg: Darabos Iván, a párt Köz­ponti Bizottságának póttagja, Varga Gyula, megyei párt­munkás, Csokona Sándor, a megy­e pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Török Lajos, a megyei ta­nács elnöke, Vukits László, a nagykanizsai városi pártbizottság titkára, Pohánka József, a zalaeger­szegi városi pártbizottság tit­kára, Gazsó Sándor alezredes, me­­e­gyei rendőrfőkapitány, | Kirschner Béla, a’ megyei­­ pártbizottság fegyelmi referen-i se, | Vörös Ferencné, a megyei nő­­i tanács elnöke, | Dr. Hadnagy László, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Dr. Hetés Ferenc, a zalaeger­­­­szegi kórház igazgatója, |­­ Szabó János, a megyei KISZ- bizottság titkára, Tóth Lajos, a megyei párt­­bizottság párt- és tömegszerve­zetek osztályának vezetője. A megyei pártbizottság első­­titkárának Darabos Iván elv­társat, a megyei pártbizottság titkárának Varga Gyula elv­társat választotta meg a me­gyei pártbizottság. A megyei fegyelmi bizottság tagjainak az alábbi elvtársakat választotta meg a megyei párt­­bizottság: Pogasics Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Dr. Piros Sándor, a megyei bíróság elnöke, Kovács Imre, a megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke, Kiss Róbert, a zalaegerszegi Fűtőház főnöke, Pohánka Józsefné, a Zalai Hírlap szerkesztőségének dol­gozója. A bizottságok megválasztásá­val a megyei pártbizottság el­ső ülése végetért. Az ülésen Kiss Károly elvtárs, a párt Po­­litkai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára eredményes, jó munkát kívánt az újonnan megválasztott párt­bizottság, végrehajtó bizottság, tagjainak.

Next