Zalai Hírlap, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
2. NEMZETKÖZI SZEMLE A nagy reménységek éve Az utóbbi évtizedek történelmében nem volt esztendő, amelyet az emberiség olyan égő reménységgel fogadott volna, mint a most ránk köszöntő 1960-as évet. A hosszú, állhatatos küzdelem ,a Szovjetunió vezette béketábor kemény harca az emberiséget pusztulással fenyegető nukleáris kísérletek ellen, a mélyebb emberi, nemzetközi kapcsolatokat akadályozó hidegháború felszámolásáért, a népek jólétének emelkedését akadályozó esztelen fegyverkezési verseny megszüntetéséért — döntő stádiumba jutott a csúcstalálkozó időpontjának javaslatával az új esztendőre — új fejezetet jelent a nemzetközi kapcsolatok történetében annak a szovjet javaslatnak elfogadása, hogy a legfontosabb nemzetközi problémákat békés tárgyalások útján és nem fegyverrel kell elintézni. „Nekünk mindig az volt a véleményünk — írta Hruscsov elvtárs a nyugati államférfiakhoz intézett levelében — hogy éppen az államférfiak legmagasabb szintű találkozójának útján lehet megoldani a leghatékonyabban a sürgető nemzetközi problémákat. A békeszerető emberek nagy várakozással tekintenek az új esztendőbe, melyre megérett a Szovjetunió szívós küzdelmeinek eredménye: azok a nyugati államférfiak, akik egy évvel ezelőtt még hallani sem akartak a hidegháború fagyos légkörének megszüntetéséről, a nemzetközi problémák legmagasabb szintű tárgyalások útján való rendezéséről, legutóbbi javaslatukban készségüket fejezték ki, hogy kívánatosnak tartják a fő nemzetközi problémák megvitatására időnként tartandó csúcsértekezletet. A nagy fordulatot két tényező segítette elő elsősorban: a Szovjetunió nagy sikerei, az erőviszonyok eltolódása a szocialista tábor javára, másrészt az a tény, hogy az emberiség döntő többsége magáévá tette a béke ügyét és ezzel olyan nyomást gyakorolt saját államférfiainak állásfoglalására egyes nyugati országokban, aminek előbb-utóbb engedniük kellett. Lapozzuk át egy sorsdöntő esztendő krónikáját, hogyan jutott el az emberiség a január eleji csikorgó hidegnél dermesztőbb hidegháborús légkörtől a Camp David-i találkozó nagy enyhüléséig és az év végére konkrét javaslatokban kijegecesedő csúcstalálkozó útijáig, tiltásáról szóló üzenetét. A hónap végén összeültek Párizsban a nyugati külügyminiszterek és kompromisszumos megállapodás alapján kidolgozták közös álláspontjukat a genfi értekezletre. A külügyminiszterek genfi értekezlete, mely május 10-én vette kezdetét, »két félidőre« oszlott. Május 23-án meghalt Dulles, az USA külügyminisztere, s temetésére elutaztak a genfi értekezleten résztvevő külügyminiszterek, akik Washingtonban megbeszélést tartottak Eisenhower elnökkel. Június 10-én Gromiko szovjet külügyminiszter nagy fontosságú új javaslatokkal segítette az értekezletet, hogy eredményt érjen el a nyugat-berlini kérdés átmeneti rendezésében. Június 20-án a nyugati külügyminiszterek javaslatára elnapolták a tanácskozást, amely háromheti szünet után július 13-án ült újra össze, és ha nem is hozott maradéktalan eredményt, a tanácskozások végén tisztázta az álláspontokat, közelebb hozta a tárgyalókat és nyitva hagyta az ajtót a további eredményekre vezető magasabb szintű tárgyalások számára. Eisenhower meghívta N. Sz. Hruscsovot az Egyesült Államokba, a szovjet államfő elfogadta a meghívást. Július 14-én újabb geofizikai óriásrakétát lőttek ki a Szovjetunióban. A rakéta, amelynek hasznos súlya 2200 kg, két kísérleti kutyát vitt magával. A két kutya és a rakéta műszerberendezése sértetlenül tért vissza a Földre. Kilőtték az első holdrakétát Az 1959-es új esztendő első ajándékaként a szovjet tudomány elindította a csillagok felé az első holdrakétát, mely üzemanyag nélkül 1472 kg-ot nyomott. A rakéta a tudósok tervezte úton haladt a Hold irányába, s naprendszer éld mesterséges bolygója lett. A páratlan tudományos eredményt világszerte mint az emberiség diadalát ünnepelték, hiszen ezzel az emberiség eltépte a köteléket, mely ehhez a bolygóhoz kötötte. A január 2- án kilőtt rakéta egyben a szovjet tudomány olyan fölényének hirdetője lett, ami rá kellett, hogy döbbentse a nyugati hidegháborús köröket is a megváltozott kilátásokra és ezzel a hosszú hónapok múlva bekövetkező enyhülés egyikelőidézőjévé vált. Január első napjainak krónikájához tartozik, hogy Fidel Castro csapatai évek hosszú harca után elérték Havannát, Kuba fővárosát, Batista, a véreskezű diktátor elmenekült és megalakult a ideiglenes kormány. A kubai szabadságharc győzedelmeskedett. Genfben megkezdődtek az atomfegyver kísérletek megszüntetéséről folyó tárgyalások. Mikojan magánjellegű látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. Január 10-én Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere a Németországgal megkötendő békeszerződésre vonatkozó jegyzéket nyújtott át az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország nagykövetének. A jegyzékkel egyidejűleg átadták a német békeszerződés szovjet tervezetét is a nyugati hatalmaknak, valamint az NDK és Német Szövetségi Köztársaság kormányának. Ebben a Szovjetunió kifejti a második világháború maradványai felszámolásának szükségességét, a német kérdés elodázhatatlan rendezésének döntő fontosságát. Hruscsov elvtárs beszámolójával kezdetét vette január 27-én a Kreml üléstermében a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXX. rendkívüli kongresszusa, melynek jelentősége messze túlnőtt a Szovjetunió határain. A kongresszus nemcsak a kommunizmushoz vezető nagyszerű utat mutatta meg az egész emberiségnek, hanem az emberiség békéjének, a népek békés életének ragyogó távlatait is feltárta. A kongresszuson elfogadott hétéves terv döntő jelentőségű a szocializmusnak a kapitalizmussal vívott békés gazdasági versenyében. Mint Hruscsov elvtárs zárószavában kijelentette: „Békés versenyt akarunk a kapitalista országokkal. A termelőerők fejlesztésében, az ország gazdasági erejének fejlesztésében, a nép anyagi és kulturális jólétének növelésében akarunk versenyezni” A szovjet államfő ezáltal nyomatékosan aláhúzta a kongresszus zárószavában is a Szovjetunió békepolitikájának egyik sarkalatos tételét... Angol államférfiak Moszkvában Február 21-én Moszkvában megkezdődött a Béke Világtanács Irodájának ülésszaka és ugyanezen a napon érkezett Moszkvába Macmillan angol miniszterelnök és Selwyn Lloyd külügyminiszter. Március 3-ig tartó Szovjetunióbeli tartózkodásuk során számos megbeszélést folytattak és erről közös közleményt adtak ki. A tárgyalások során az angol államférfiak meggyőződtek a szovjet nép törhetetlen békeakaratáról, őszinte békevágyáról. Ennek adott hangot Hruscsov elvtárs március 5-én a lipcsei vásár vezetőségének ebédjén elmondott beszédében, amikor ismételten hangsúlyozta: meg kell kötni a német békét, fel kell számolni a második világháború maradványait. Február végén Nyasszaföldön véres zendülésekre került sor a bennszülöttek és a katonaság között, március elején pedig Bolívia fővárosában zajlott le nagyarányú tüntetés az Egyesült Államok kizsákmányoló poltikája ellen. Március 19-én Hruscsov elvtárs a Kremlben sajtóértekezleten ismertette a Szovjetunió álláspontját a német kérdésben. Még ebben a hónapban létre-jött a külügyminiszteri talál-lkozóra vonatkozó megállapo-ídás is. A március 2-iki szovjet javaslatra 26-án tették közzé a nyugati hatalmak válaszát. A szovjet kormány már március , 30-án jegyzékben közölte, hogy , egyetért azzal, hogy a külügy-miniszterek értekezlete május( 11-én üljön össze Genfben. A hűbérurak szolgálatában álló fegyveres bandák Tibet- (i ben államcsínyt szerveztek, (s megölték azokat a tibeti haza-(i fiakat, akik elutasították a feu-(i dális érdekeket szolgáló kalan-)idot. A lázadást napok alatt el-‚‚ fojtották, a helyi kormány ha-jutalmát a tibeti autonóm terület) előkészítő bizottságára bízták)» és ezzel a hűbérurak elnyomó-) sa alatt sínylődő Tibetben meg-)» gyorsultak a demokratikus át-»' alakulást elősegítő reformok. Április 9-én újabb lépésként» a német kérdés megoldására» Grotewohl, az NDK miniszter-» elnöke levelet intézett Adenau-perhez, az NSZK kancellárjá-hoz. Levelében javasolta, dollgozzanak ki közös álláspontot a német békeszerződés kérdésében. Április 11-én Münnich Ferenc vezetésével magyar párt - és kormányküldöttség utazott az ázsiai népi demokratikus országokba. 25-én a washingtoni, illetve londoni szovjet nagyköyvet átnyújtotta a két nyugatii nagyhatalom külügyminisztériuumában Hruscsovnak a nukleáris robbantások részleges be-» ZALAI HÍRLAP Hruscsov Amerikában — A leszerelési javaslat És most elérkeztünk »az év eseményéhez», amely talán hosszú századokra megszabhatja az emberiség sorsát: Hruscsov amerikai útjához, az ENSZ-ben ismertetett szovjet leszerelési javaslathoz, a Camp David-i megbeszéléshez az amerikai elnökkel. Hruscsov amerikai utazása előtt repült a végtelenbe az emberi szellem csodálatos alkotása, a »lunyik». Néhány nappal később pedig Hruscsov elvtárs szeptember 18-án az ENSZ közgyűlésén elmondott beszédében ismertette az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet békejavaslatot, a világtörténelem leghatalmasabb békeszózatát, a nagy tervet, amely ellen még az amerikai sajtó szerint sem lehet kifogást emelni. Hruscsov amerikai útja, ez a történelmi jelentőségű látogatás felolvasztotta a hidegháború jeges légkörét, elültette a szívekben a reményt, hogy lehet az embernek békében élni, megszűnhet a feszültség, az őrült fegyverkezési hajsza, és a népek jólétére lehet fordítani a háborúkra költött milliárdokat. Ami azóta történt: a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója, amely csodálatos eredményeit mutatta fel a kommunizmus útján haladó kínai népnek, a megbolydult nyugati világ államférfiainak sorozatos utazásai, tanácskozásai, mind azt jelzik, hogy a nemzetközi életben nagy változást hozott az erőviszonyok eltolódása a szocialista tábor javára, amely ugyanúgy megmutatkozik a szovjet tudomány diadalmas előretörésében, mint a népi Kína bámulatos eredményeiben. Az »évszázad fényképében», a Hold túlsó oldalának feltárt rejtélyeiben csakúgy, mint a szocializmus útján haladó minden ország sikereiben. Erről adott számot az MSZMP VII. kongresszusa is, amelynek jelentőségét éppen ezeknek a közös sikereknek, eredményeknek feltárása tette nemzetközi jelentőségűvé, azonkívül, hogy Hruscsov elvtárs Budapesten elmondott beszédében támasztotta alá újabb nagyjelentőségű megállapításokkal a békés együttélés politikáját, kíméletlenül leleplezve azokat, akiknek nem érdeke az emberiség boldog, biztonságos, feszültségmentes élete. Most, amikor tisztultabb, enyhültebb légkörben fordulunk a nagy remények éve, az 1960-as év felé, tudjuk, hogy még sok tennivaló lesz addig, amíg a két társadalmi rendszer békés együttélésének kérdésében teljes megegyezés jön létre. Az Adenauerek, Trumanak disszonáns hangja még belekikolt a népek békeálmaiba és figyelmeztet: a fegyverkezési hajsza vámszedői, a hidegháborús őrület megszállottjai .itt élnek a mi világunkban, ha a kör lassan bezárul is körülöttük, és egyre jobban elszigetelődnek is a békét sóvárgó emberek tömegeitől, a halálgyárosok, gyarmattartók elszánt kis csapata ott áll mögöttük és nehezen mondanak le profitjukról. De ma már, amikor a túlsó oldalon is egyre több józan hang csendül fel, az emberiség derűsen nézhet az új esztendőbe, melynek küszöbén átlépve, a csúcstalálkozóhoz, a nemzetközi problémákat békés úton megoldó tárgyalásokhoz vezet az út. És azok az erők, amelyek a hidegháború korából átvezettek az enyhülés esztendejébe, amelyek sikerre vitték a csúcstalálkozó eszméjét, megoldják a kormányfői értekezletek során az emberiség legégetőbb kérdéseit is, diadalra viszik a béke ügyét. 1960. januuár 1. Dobi István újévi rádióbeszéde Kedves hallgatóim! Az óra éjfélt ütött, 1960-ra lapoztunk a kalendáriumban. Az ünnepi percben sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok a rádió minden hallgatójának, egész magyar népünknek. Jusson el üdvözletem mindenüvé, ahol ezen a Szilveszter éjszakán magyarok ünnepelni összegyülekeztek. Gyárak, üzemek, szövetkezetek kultúrotthonaiba, nyilvános szórakozóhelyekre és jusson el a csendes családi otthonokba is. Csendüljenek össze a poharak, ürítsük őket elért sikereink örömére és az induló új év biztató kilátásaira. Gondtalanság és jókedv uralkodjék ezen az éjszakán minden magyar szívben és derűsen induljunk az új esztendőbe. Ha visszatekintünk 1959-re, elmondhatjuk, hogy minden okunk megvan az elégedettségre. Hazánk a szocialista építkezés nagyszerű eredményeivel gyarapodott és népünk élete tovább szépült. Tisztelet és hála illesse ezért a bányák, a gyárak, a mezőgazdaság, a tudományos kutatás, a kulturális élet, a kereskedelem, a közlekedés munkásait, mindazokat, akik az év folyamául fáradhatatlanul dolgoztak. Ebben a kis országban — a mi drága hazánkban — százezrek és százezrek érezhetik önmagukban azt a felemelő érzést, büszke elégedettséget, amelyet csak a tisztességes helytállás, az igen jól végzett munka adhat meg embereknek. Békében, biztonságban éltünk és dolgoztunk, s megvan a reményünk, hogy békességben élhetünk az idei esztendőkben is. A szovjet tudomány csodálatos műszerekkel a szocializmus dicsőségét írta az égre, a szovjet politika biztosítani tudta az emberiségnek a békét, és 1960-ra új távlatait nyitotta meg az általános haladásnak, a népek békés egymás mellett élésének. Szép terveink vannak az új esztendőre. Népünk tehetsége, szorgalma és becsületes igyekezete, hazánk földjének gazdag adottságai mellett terveink valóra váltásának biztosítékát megtalálhatjuk abban is, hogy a szocialista tábor nagy családjában, a szocializmust és kommunizmust építő népek nagy testvériségében élünk és dolgozhatunk. Mérföldes léptekkel haladunk előre a fejlődés útján és megvan az erőnk, megvannak az eszközeink, megvan a nemzeti egységünk, belső egyetértésünk, hogy a népek békés történelmi versenyében ne maradjunk le, hanem ezután is az elsők, a legjobbak közé törekedjünk. Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves hallgatómnak, egész népünknek boldogságot, sikereket, nyugodt, munkás, eredményekben gazdag új esztendőt. (MTI) Január elsején kettős lottósorsolás Január elsején kettős lottósorsolást rendez a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Budapesten. Először az első heti öt nyerő számot, majd a decemberi tárgynyereményeket sorsolják. A tárgynyeremény húzáson az 51. játékhét szelvényeire 454 értékes tárgyat sorsolnak ki. Főnyereményként ezúttal is két kétszobás és egy szoba összkomfortos öröklakást, kétszobás bárhol felépíthető családiház és Skoda-Felicia személygépkocsi jut a legszerencsésebb lottózóknak. TERMELŐSZÖVETKEZETEK, SZAKCSOPORTOK! Az új esztendőben is a zöldség-, gyümölcs-, burgonya-, bab-, máktermelési szerződéseit a földművesszövetkezetek útján kössék meg. A szerződéses termeltetés biztosítja a megtermett áruféleségek átvételét. Szaktanácsadással segítjük a magasabb terméseredményeket. Szövetkezetek Zala megyei Értékesítő Központja (MÉK) Igazgatósága ZALAEGERSZEG Erős, gazdag termelőszövetkezeteket A minap történt: -c“ Alsónemesapátiban, a zalaegerszegi járás egyik termelőszövetkezeti községében lemondott a néhány nappal korábban választott vezetőség. Az egyszerű falusi emberekből lett vezetők ezzel indokolták elhatározásukat: «Ott leszünk mi a dologban, de a vezetésben nem boldogulunk. Nem értjük, sohasem tanultuk....» A szövetkezeti falu vezetésében azóta már talpraállt a rend, magukra találtak a különböző tisztségek viselői. De a történet, s különösen a néhány szavas indokolás figyelmeztet. Az új utat járó Nemesapáti község népe kevesebb segítséget, tanácsot, bátorító szót kapott a szükségesnél. Nem volt a tucatnyi paraszt mellett olyan határozott, magabiztos politikai erő, amely őket a tettekben való nagy életfordítás első próbatételén sikerrel átsegítette volna. Ezért mondott le, ezért veszítette Alsónemesapátiban önbizalmát a vezetőség. A zalai paraszti nép ma ezrével áll a termelőszövetkezetekbe. Ezrek sürgetik türelmetlenül a dolgot, az elfoglaltságot, s megvalósítani a megannyi nagy tervet, akaratot. S mindezek megteremtése olyan gyors és eredményes lesz majd falvainkban, miként megszilárdul, magára talál az új életforma. Ezért parancsoló feladat ma községeinkben a nagyüzemi gazdálkodás megalapozása, az új parasztsors megszilárdítása. Melyek a legfontosabb, halasztást nem tűrő feladatok? Sorrendben mit kell a paraszti nép javára a legsürgősebben, a legnagyobb körültekintéssel elvégezni? Álljon talpán, értse dolgát valamennyi szövetkezeti faluban a vezetőség! És egy akaraton legyen, egy nyelven beszéljen a köz minden vezetője. Legyen valamennyi szövetkezeti község élén rátermett, felelős elnök, s a legsürgősebben gondoskodni kell a még hiányzó mezőgazdászokról és könyvelőkről is. Amíg e fontos vezető posztokon megoldatlan a teljesség, addig bizony mindenütt akadozik a közös dolga. A zalaegerszegi járás huszonnyolc újonnan alakult szövetkezeti községében még négy agronómusi és nyolc főkönyvelői állás betöltetlen. Általános tapasztalat, hogy az elnök mellett az agronómus és a könyvelő személyére is nagyon igényes a zalai paraszt jó, okos dolog megválogatni, kire is bízzák az ezer holdakat. Csak a túl hosszú válogatásnak is jelentkezhetnek a hátrányai. — Valamennyi szövetkezeti faluba nem juthat állami gazdasági főagronómus. A munka pedig sürget... A járási s megyei tanácsok egyik legsürgetőbb feladata megfelelő, rátermett szakemebrek felkutatása, szövetkezeti községeinkben rendre megkezdődött a közös munka. Az új nagyüzemek egyharmadában azonban megfelelő könyvelők hiányában áll, egyetlen lépést sem jutott előre a számvitel dolga. Hiányoznak még a legalapvetőbb könyvek, nyilvántartások, feljegyzések s a többi számadások is. A paraszti nép most összefogott falvainkban, hogy mihamarabb legyen a jószágnak közös istállója. Fontos, nagyon fontos dolog — de jelentőségében semmiben sem kisebb követelmény ennél, hogy valamennyi szövetkezeti községnek legyen rendes, megfelelő irodája is. S ne a faluvégen, valamelyik eldugott mellékutcában. E dologban a községi tanácsoknak kell aLegsürgősebben segíteni. Természetes kívánság, hogy takaros központja legyen az új sorsát formáló falunak, ahol megfelelő otthonra lelnek a köz dolgát tanácskozó parasztok, vezetők és szakemberek. Szövetkezeti falvainkban egy akarattal látott a közös élet megalapozásához a paraszti nép. S ezt a szilárd egy akaratot, egy véleményt kell megteremteni a községek, valamennyi társadalmi és gazdasági szervének kapcsolatában. A pártszervezetnek, községi tanácsnak, a földművesszövetkezetnek, a KISZ-szervezetnek, az egyes vállalatoknak, állami gazdaságoknak semmiféle fontosabb és más érdekük elfoglaltságuk nem lehet, mint a termelőszövetkezetek rendszeres és maximális támogatása. Az idő és a megannyi tennivaló nem tűri az itt-ott még meglelhető személyi nézeteltéréseket, s a más efféle vitázásokat sem. Szilárd, jó szövetkezetek megalapozása a falvak teljes egységét követeli. Ilyen gondolatok szellemében kell a megszilárdítással foglalkozó elvtársaknak munkálkodni. Óriási, eddig nem hasznosított lehetőségek, apró, de értékes alkalmak kínálkoznak még az új termelőszövetkezetek további, hatékonyabb támogatására. Több zalai községben a tanácselnököt választották meg a parasztok a szövetkezeti gazdaság elnökének. Nemesszentandráson például továbbra is megtartja régi tisztét a szövetkezeti elnökké választott tanácselnök, csak a tanácsi apparátus létszámát növelik egy