Zalai Hírlap, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

1960. szeptember 1 85 lakás készül el és 120 építését kezdik meg az idén Nagykanizsán A nagykanizsai lakásépít­kezések helyzetéről kértünk tá­jékoztatást Farkas József elv­társtól, az Építőipari Vállalat építésvezetőjétől. Elsőnek néhány jó hírről szá­molt be. A Sztálin út 3 .szám alatt épülő 37 lakásos házban a bel­ső vakolásokat befejezték. A külső vakolásra és az épület végső formájának kiképzésére a jövő héten kerül sor. Az épít­kezés befejezésének határideje december 31, az építők jó mun­kája nyomán azonban a lakók húsz nappal előbb, 10-én vagy 11-én beköltözhetnek. A Kos­suth téren épülő 24 lakást de­cember 31-re lakható állapotba helyezik, s a külső munkála­tokat majd azután folytatják. Hasonló a helyzet a Vöröshad­sereg úti 16 lakással is. Ide is beköltözhetnek a lakók de­cember 31-én. A határidő lejárta előtt Az Ady Endre utcai 12 la­kásos pontház elkészült és a napokban kerül átadásra. Itt ismét dicséretet érdemelnek az építők, mivel az október 30-ra kijelölt határidőt két hónappal lerövidítették. A MÁV dolgozói részére fo­lyamatban van 24 lakásátalakí­­tás. Tizenkettő szeptember har­mincadikára lakható állapotba kerül, a másik 12 a jövő év júniusának végére lesz kész. Az Ady Endre utca 12. szá­mú új olaj­munkás bérház folytatásaként a napokban egy 12 kétszobás épület alapozását kezdték meg, amelyet a Fúrási Üzem építtet. Az új épület még az idén tető alá kerül, a lakók­nak pedig 1961 június 30-án adják át. A Fúrási Üzem az idén még egy 24 lakásos ház építésének megkezdésére adott megbízást az Építőipari Vállalatnak. A megyei tanács 40 lakásos ház építését kezdett meg az idén. Az OTP segítségével pedig 32 lakásos szövetkezeti ház épül. E három utóbbi építkezéssel azonban problémák vannak. A 24 lakásos fúrási ház építésé­hez költs­gvetés, terv és min­den egyéb meg­van, kivéve az egyik leg­fontosabb tényezőt, a helyet. I. megyei tanács által építtetet­tő 40 lakásos háznak még ne­m készültek el a ter­vei és a a­z előbbihez hasonlóan helykij­lölés sem történt. A szövetk­ezeti lakásoknak vi­szont h­elyük és tervük is van, de a b­eruházó még nem adta át az Építőipari Vállalatnak építés­t. — Komoly gondokat okoz­nak e­zek a problémák nekünk — m­ndatta Farkas József. — Az építkezéseket már el kel­lene kezdeni. Létszámunk meg­van ezekre a munkákra. A problémák miatt azonban félő, hogy ha később kezdjük az építkezést mint kellene, az ez évre kijelölt összeget már nem tudjuk felhasználni ,illetve ér­tékét beépíteni. Továbbá ez ha­táridő eltolódásokkal is jár. Figyelemre méltó javaslat­ i problémák elgondolkozta­tok. Annál is inkább, mert az építkezési helyhiány egyre job­ban előreveti árnyékát Nagy­kanizsán. Építkezésre azonnal alkalmas közművesített telek ugyanis a város belterületén jóformán nincs is. Jó lenne fi­gyelembe venni egy javaslatot, amelyet már többen hangoztat­tak. A város belterületén sort kell keríteni a régi, elavult földszintes házak lebontására, s helyüket felhasználni modern lakóépületek emelésére. Tudo­másunk szerint a városi tanács illetékes szervei foglalkoznak is ezzel a gondolattal. A ki­vitelezésnél azonban számtalan esetben akadályt jelent az, hogy a lakásokat építtető vál­lalatok vagy minisztériumok csak az építkezésre biztosíta­nak költségeket, bontásról hal­lani sem akarnak. Pedig ma már más lehetőség nincs. Ter­jeszkedni a városban meg csak közmű nélküli külterületre le­het. Az építkezéseket finan­szírozó szerveknek és a városi tanácsnak szót kell hát érteni ebben a kérdésben. Fontos len­ne az is, hogy az építtetők a terveket és a megbízásokat mi­nél előbb eljuttassák a kivite­lezőkhöz, mert meg kell ér­teni az ő gondjaikat is. A mostani időjárás kiválóan al­kalmas az építkezésekre, kár elvesztegetni tehát ilyen alaki huzavonák miatt akár egyet­len hetet is. No és persze arra sincs semmi szükség, hogy a késedelmes­kedések miatt az idei évre tervezett lakásépítési költségvetések egy része esetleg „befagyjon”, ami újabb prob­lémákat, gondokat okozna. Megfelelő intézkedésekre van hát szükség, ami mindany­­nyiunk érdeke. T. E. Mi­gkezdődött Zalában­­ burgonyaszedés S­ámos termelőszövetkezeti kö­zégből érkezett a jelentés: mi kezdődött a burgonyasze­­dő . A cséplés és a szántás m­elett jó ütemben halad a rt­­nka. Igen örvendetes, hogy a termelőszövetkezet többsége értékesítésre szánja a burgonya javarészét. A zalaegerszegi járás terme­lőszövetkezetei közül a zala­­szentmihályi, a rádói és a bak­­tüttősi kezdett ezideig a mun­kához. Az első mérések jó ter­mésről adnak hírt. A járásban mintegy 15 százaékkal maga­sabb lesz a termés a tervezett­nél. A rádói Dózsában már több mint egy hete folyik a burgo­nyaszedés. Ezideig három va­gon kisvárdai rusát értékesí­tettek. Az első mérlegelés azt mutatta, hogy egy hold termé­se 100 mázsa. Bőven találni a kiszedett burgonya között 1,25 kilós példányokat is. Az átlag­súly 80—90 deka. Baktüttősön pá napja kezd­ték a burgonyasziretet. Ezide­ig 5 holdat szedtek ki. A terve­zett 80 mázsa heyett 115 má­zsával fizet a kampli. A zalaszentgrói járásban a fiatal termelőszövetkezeti köz­ség, Tekenye is a burgonyasze­­dés megkezdésére adott jelen­tést. Eddig mintgy 5—6 hol­don fejezték be a munkát. El­sősorban itt is kivárdai rózsa fajtát termelnek. Másfél hold­ról 150 mázsát szőtek ki a te­­kenyei parasztok.Minden bur­gonyát értékesítenek, összesen 27 hold a burgonya vetésterü­lete ebben a közegben. Erről mintegy 2 700—1000 mázsa termésre számítnak. ZALAI HÍRLAP Munkában a silókom­báj nők' © ' Több, mint 15 ezer katasztro­g­lis holdon terem az idei évben © silókukorica a zalai termelő-íg szövetkezetekben és az állami© gazdaságokban. A gazdag tér-© m­­ost adó, értékes tömegtakar- 9 mány betakarítása megyeszerte © megkezdődött. A silókukorica g betakarítási és tartósítási mun- x­kálatait 70 százalékban gépesí-­­ tették. Képünkön két silókom-© bájn végzi a Zalalövői Állami© Gazdaságban a csaknem 400­0 mázsás holdankénti átlagter- © mést adó silókukorica betakarí­­x tását. Koltai István, az első © kombájn vezetője, hat hold siló­­g kukoricát takarít be naponta . (Kincses István felvétele) . A lenti járás mezőgazdászainak továbbképzéséről­­ Országosan is elsőként a lenti új járásban szervezték meg a­­ mezőgazdászok rendszeres szak­­mai továbbképzését. Az okta­­­tás keretében havonta egy al-3 hálommal gyűlnek össze a já- 2 rás mezőgazdászai, amelyen az a járási tanács vezető beosztású 0 mezőgazdasági szakemberei —© főagronómus, főállattenyésztő­­ — valamint a járás legnagyobb­ termelőszövetkezeteinek egye- © temi végzettségű mezőgazdászai 0 tartanak előadásokat a legfej-­ tettebb agro- és zootechnikai­­ szakkérdésekről. © Az előadásokat konzultációk­ követik, majd a szövetkezeti© mezőgazdászokat megbízzák S egy-egy szövetkezetükre vonat-© kozó tudományos tétel kidolgo-0 zásával, amelyet elkészülte utánS vitára bocsátanak.­­ Az előadás keretében tapasz-g talatcseréket szerveznek, s a­ szakemberek együttesen vizs­­­gálják meg a járás közös gazda-­ s­ágainak növénytermelési és­ állattenyésztési munkáját. Az első előadásra és konzul­­tációra szeptember hónapban­­ kerül sor. " Az idősebb testvér segítségével... Egymástól csupán négy kilométer vá­lasztja el a két községet, a határban pedig egymás mellett dolgozik a szentgróti és a tekenyei paraszt, mert szomszédok ... Mit mond a régi, háromezer holdas gazda­ságról a fiatal szövetkezet egyik tagja? Sinka Boldizsár a növénytermesztésben dolgozik. Napszítta, vállas paraszt. Nyugodt, jól megrágott, kevés szavú beszéde arról tanús­kodik, tudja véleménye súlyát, nem mond semmit elhamarkodottan. — Jó szövetkezet az Új Barázda. Nekem ugyan nincs rokonom ott, de a többiek sű­rűbben­­váltanak szót a­­szentgrótiakkal, ő utánuk mondhatom: bárcsak már mi is ott tartanánk, ahol ők. Tapasztalt, jó vezetők irá­nyítják azt, a munkához pedig minden szer­számuk megvan. Ott még egyszer sem hiány­zott a húsz forintos havi előleg, jól élnek az emberek. — Talán itt nem jó a vezetés? — vetem közbe. — Ezt nem mondhatnám. De még nem is­merik annyira az új gazdálkodási formát. No, de a szentgrótiak is ilyenformán kezdték. Még ennyiük sem volt, mint most nekünk. Mi is egyenesbe jövünk majd, aztán nálunk sem lesz ritkaság az ötven-hatvan forintos munkaegység. Mert megvan hozzá a lehető­ségünk. — Tatár elvtársék bátrabbak már, mint mi. A termelési bátorságot meg kell tanulnunk tőlük. Most több ezer fzorint bevételről mon­dunk le, mert nem láttuk meg idejében az oltványokban rejlő lehetőségeket. Az Új Ba­rázdának egymillió oltványa van, az ősszel több havi előleget kifizethetnek az árából. Mi csak 75 000 vesszőt mertünk ültetni a tavasz­­szal — mondja Konyecsni István, az elnök. — Pedig nálunk is akadnak hozzáértő emberek. Nagy Ferenc, Tóth Győzőné, Nagy János, Sze­keres Ferenc és a többiek szívesen gondoznák az oltványokat. A jövő évben már legalább 500 000 vesszőnk lesz. S ugyanígy bátrak le­szünk alkalmazni az új eljárásokat. A tekenyei szövetkezet a falu történeté­ben először vetett egy katasztrális holdon uborkát. Ezideig a területről tervezett 4000 forintos bevétel helyett 8000 forintot köny­velhetnek el. Jövőre öt holdat vetnek el ubor­kával. Jó kezdeményezés ez, mutatja, hogy van menni akarás a vezetőkben. De ez az előre­mutató szándék ne csak ilyen kis jelentőségű dolgokban nyilvánuljon meg. Legyen bátor­ságuk nagy hozamú búzafajtákat termeszteni, alkalmazni a legelők műtrágyázását, a szántó­terület nagy százalékán vessenek kukoricát, hizlaljanak ötvennel több sertést, mint a község egyéni korában, s a parasztok merjék megmondani javaslataikat, észrevételüket a vezetőknek. Akkor hamarosan — feleannyi idő alatt, mint az Új Barázda — ott lesznek,­ ahol a 12 éves szövetkezet. Mert ott ekképpen­­ gondolkozik a vezetőség és a tagság is. Konyecsni István örömmel újságolja, hogy© a tagság most eddig még sohas­em tapasztaltg egységben dolgozik.­­ — A tavasszal a zalaszent­gr­ótiak még egy­­ lépéssel előbbre voltak a munkaszervezés­­­ ben, mint mi. De most már közel sincs ilyen­­ előnyük. Mi is beszélgettünk az emberekkel,­­ s megértették, hogy csak akkor jutunk el a© húsz forintos havi előlegig, ha úgy tesszük a közös dolgainkat, mint ők.­­ Erre jellemző példázatot említ az elnök. A© tavasszal még 900 négyszögöl cukorrépás gaz­d csúfította el a földet. Tizenkét ember része® kapálatlan maradt.. . Ma naponta 60—70 férfi© megy munkába — jószántából, szorgalomból.­­ Az Új Barázda munkáját, parasztjainak© hangulatát hűen mutatja a tekenyei emberek© munkakedve. Ebből az következik, hogy a­ régi, kipróbált szövetkezetek parasztjának© kétszeres a felelőssége. Egyszer a saját gaz-© daságuk mellett kell helytállniok,, másrészt q pedig a környező fiatal, a közös munkában© ,még járatlan termelőszövetkezeteknek kell­ példát adniok. © — Én is szívesebben hallgatok az idő-© sebb testvéremre, mert tudom, hogy jót akar© nekem. így vagyunk a szövetkezetekkel is — © jelenti ki Nagy Gyula növénytermesztési bri­ £­­gádvezető. — A magam esetéből tudom, hogy­­ ez így van. Még a tavasszal Zalaszentgróton © jártam. Ott összejöttem két Uj Barázda-beli g emberrel. Beszélgettünk mindenféléről. Előb­­ jött a szó a háztáji gazdaságok elosztásáról is.­­ Az a két ember olyan jó tanácsokat adott,­­ hogy amikor itthon elmondtam, gyorsan meg-Q oldódott a f­eladat. Nekik már nagyobb tudó­­g­­uk van a közös gazdálkodásban, mint ne-Q künk. Én azt vallom, néha — amikor vasárna­ponként ráérünk — összeülhetnénk megtár­gyalni az elkövetkező munkákat. E beszélge­tések mindkét szövetkezetét segítenék. Tekenyén most száz holdra kereken 22 szarvasmarha jut. Kielégítő szám e­z. Itt jó neve van a szarvasm­arhatenyésztésnek, az emberek értik a módját. De lehetne ennél sokkal több is a jószág. Zalaszentgróton ez a mutató 28,4. — Sokat lehet tanulni az Új Barázdától. De van már olyan eredményünk is, amellyel nem vagyunk mögöttük. Mi is szívesen építkezünk szerfásan és náddal fedjük be az épületeket. Befejeztük a hordást, a­­ burgonyaszedést is megkezdtük — sorolja az elnök. EGYMÁSTÓL csupán négy kilométer vá­­­­lasztja el a két községet, a határban pedig , egymás mellett dolgozik a szentgróti és a te­kenyei paraszt. Ez alkalmat ad a beszélge­tésre. Csak hasznosítani kell e beszélgetése­ • két... FERENCZ GYŐZŐ 3 Képek a helyiipari vállalatok kiállításáról Több mint egy hete már, hogy bezárta kapuit az a jól sikerült kiállítás, amely a helyiipari vállalatok tízéves fejlő­dését és a jövőben követendő irányzatot tükrözte. Néhány képet mutatunk be a kiállításról. Török Lajos elv­társ — a Me­gyei Tanács VB elnöke — meg­nyitja a kiállítást A legkeresettebb faipari munkák: nyílászáró készítmények, egyéb közhasználatú faáruk Az Építő és Tatarozó Vállalat által készített „kislakás” típus makettje A kiállításon a legnagyobb sikert a bútorok aratták A kiállításon bemutatott termékek gyártását a kereskedelmi szervek igénylése alapján rövidesen megkezdik (Kincses I. felvételei) Ezer televíziós kliesifoliát gyárt a negyedik negyedben a nagykanizsai Üveggyár Elkészült a 2 millió 800 ezer forintos beruházással épült új hutacsarnok a nagykanizsai Üveggyárban. Az egy hónapig tartó felfűtés után megkezdte a termelést az első két kemen­ce. Szeptember végén üzembe helyezik a 3-ik kemencét, s a jövő év elején kezdi meg a termelést a negyedik kemence. A jövő évben termelni kezdő kemencéből kikerülő anyag ki­zárólag export célokra készül. Hosszas tárgyalások és kísér­letezések után megegyezés szü­letett a televízió képcsőbúra gyártására is. A negyedik ne­gyedévben megkezdik a TV képcsőbúra gyártását, s az év végéig ezer darabot készítenek az üzemben.

Next