Zalai Hírlap, 1961. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-01 / 78. szám
2. (18.) — Hát Feri, maga aztán jól meglepett engem — mondta rozsdás hangon az öreg. — Ki gondolta volna még ezt, hogy a kerékvasalásból lánykérés lesz. Én nem bánom, ha szeretitek egymást, nincs kifogásom, legyetek boldogok ... * Míg az öreget hallgatta, minduntalan az a beszélgetés járt az eszében, amit a napokban folytatott Kiss elvtárssal, a gyár párttitkárával. — Hallod-e te Perényi — szólította meg a párttitkár. — Olyan sok a baj azon a Felsőházán, hogy minden szombatodat és vasárnapodat arra áldozod? — Nincs ott különösebb baj. Jól mennek a dolgok. Dehát megszerettem azt a falut. Szívesen vagyok ott. Én is szerveztem a szövetkezetet, szégyellném magam, ha valami összekuszálódna. — Majd egyszer csak a híred jön, hogy végképp ott tartottak a felsőháziak... Perényi elpirult, aztán zavarában csak ennyit mondott: — Arra gondolsz, hogy beállok? — Úgy bizony! Azt hiszem, most te leszel, akivel aláíratnak ott. — Megtörténhet. — És csinos a kislány? — Nagyon! — Szeretitek egymást kislányom? — fordult az öreg Salamon Terushoz. — Igen, édesapám! — Rendben van, áldásom a boldogságtokra, de van egy kikötésem. _ ? — Perényi Ferié a lányom, Perényi pedig az esküvő napjától a miénk. Az öreg Tarr, meg a Lakatos mellé már rég kellett volna a fiatal erő. — Tehát akkor? — mosolygott Perényi. — Tehát! — felelte keményen az öreg. — Minket beléptetett a Perényi Ferenc, most pedig beléptetjük őt. Áll? — Áll, Gergely bácsi! Belépek. — Rendes dolog fiam — (most mondta először, hogy fiam) — csinálunk itt olyam műhelyt, hogy a városon sem volt jobb. Különben meg neked magyarázzunk? Hiszen pár hónapja még tőletek tanultak. Salamon Gergelyt már kora hajnalban az elnökhöz vitte az útja. »^4 — Bálint, te Bálint, kelj már fel a füledről, adj nekem egy belépési nyilatkozatot. — Megbomlott ez a Salamon? — mordult fel Cser. — Mi a tüzes nyavalyának ennek éjszaka idején a belépési nyilatkozat. — Ne dörmögj már te mormota, neked semmiség, hogy beszerveztem — így mondta „beszerveztem” — a Búzakalász tagjai közé „Perényi elvtársat”? — Hát ez meg mi? —■ kérdezte Cser megnyúlt tekintettel. — Ébredj csak fel, majd megtudod. Gyerünk intézzük el a belépési papírokat, a Perényi Feri a mi szövetkezetünk kovácsa lesz. Salamon erre a bejelentésre alig tudta Csert az alapos felpálinkázástól — amit egyébként sohasem csinált meg — megmenteni. Perényi Ferenc lakatos néhány hét múlva valóban a faluba költözött, őt bízta meg a vezetőség a műhely vezetésével, a járási pártbizottság pedig a pártszervezet segítsével. Kőrössy Líviát néhány lépéssel a pályaudvartól egy fekete Skoda-Szpartak gépkocsi várta a ködborította keskeny mellékutcában. A kormánynál pedáns öltözetű középkorú férfi ült. A kínos pontossággal fésült, helyenként ősz haj, a hófehér ing, s a hosszú ujjú finom kéz, mind-mind a tulajdonos különleges szakmájára vallott. Jóformán oda sem figyelt, amikor Lívia az ajtóhoz lépett. Az maga nyitotta ki az ajtót. — Álmos vagy drágám. A férfi unottan megcsókolta a nő kezét. — Nincs nálad senki? — De van! Régóta nem jelentkeztél. Megértheted! — Csalsz drágám.. ? — vágta oda emelt hangon Lívia. — És ki a baba .. ? Különben hagyjuk, nem érdekel. — Miért jöttél — vágott szavába a férfi. — Üzlet! A férfit szemmel láthatóan jobban érdekelte ez az egyetlen szó, mint Lívia. —Miről van szó? — Döglenek a marháik. Nincs egy szál szénájuk sem. Sehol sem kapnak. Legalább ezer mázsa. A rekettyést elrothadt kazalon túladhatsz. A többit hid rám. A pénz fele a tiéd. A pálinkát ne sajnáld majd a kocsisoktól. Semmihez sem értő népség az. Jól ügyelj arra, hogy a szállítás körül mindent összezavarj. Beszélj szépen velük. S érd el, hogy benned lássák megmentőjüket. A kocsira úgy vigyázz, ha a bolt sikerül, az egészet neked adom. Én majd másikat veszek ... Mielőtt kilépett volna a kocsiból, mégegyszer elismételte a férfinak: — A széna körül a legnagyobb mesterséges káosz legyen. Szervezd meg úgy a hangulatot, hogy azt gondolják majd a kocsisok, éjt nappallá téve kellett rohangásznod azért. És ha visszamentem, így beszélek majd ... IV. FEJEZET. Napfényt, esőt, de főleg munkát hozott a tavasz. Erről beszélt az ünnepségen a járási kiküldött is az egykori kastély udvarán egybegyűlt népes tömegnek. Bár érdekes, hogy mióta szövetkezeti község lett Felsőháza, egyre kevésbé emlegették ezt a kastélyt kastélynak. Ugyan a tanács már 1950 óta itt kapott elhelyezést, azért ha ide igyekezett valaki, soha nem mondta, hogy a tanácsba megy, hanem a kastélyba ... Mióta viszont az öreg, méteres falú épületben kerítettek helyet a termelőszövetkezeti irodának is, már nem a kastélyba jártak az emberek, hanem a szövetkezeti irodába, vagy a tanácsba. Felcsattant a taps, ahogyan befejeződött az ünnepi szónoklat. A járási kiküldött után Gódor Elek lépett az emelvényre, hogy ismertesse a nap további programját: futballmérkőzés délután négykor, este hétkor szinielőadás a művelődési otthonban, majd táncmulatság. (Folytatjuk.) ZALAI HÍRLAP Közlemény a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testülete 1961 márciusában Moszkvában rendes ülést tartott. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén képviselői minőségben résztvettek. Az Albán Népköztársaság részéről Beqir Benluku, a minisztertanács első elnökhelyettese honvédelmi miniszter Kocë Theodosi, a minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, Behar Shtylla külügyminiszter, a Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a BKF Központi Bizottságának első titkára, Anton Jugov, a minisztertanács elnöke, Ivan Mihailov, a minisztertanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Karlo Bukanovkülügyminiszter, Caka Monov, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Antonin Klovotny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára államelnök, Viliam Siraky kormányelnök, Otakar Simunek kormányelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Bohumir Lomsky honvédelmi miniszter, Václav David külügyminiszter, a Lengyel Népköztársaság réséről Wladislaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewaicz, a minisztertanács elnöke, Stefan Jendrychowski, az Állami Tervbizottság elnöke, Marian Spychalski, honvédelmi miniszter, Adam Rapacki külügyminiszter, a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Münnich Ferenc, a forradalmimunkás- paraszt kormány elnöke, Sik Endre külügyminiszter, Czinege Lajos honvédelmi miniszter, Tóth Lajos vezérőrnagy, Jávor Izmin alezredes, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, Bothar Bolz miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, Heinz Hoffmann honvédelmi miniszter, a Román Népköztársaság részéről Gheorghe Gheorghiu Dej, az RMP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke Ion Gheorghe Maurer, a minisztertanács elnöke és George Marin Gaston, az Állami Tervbizottság elnöke, Beontin Sarajan honvédelmi miniszter, Cornel Manescu külügyminiszter, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, R. J. Malinovszkij honvédelmi miniszter, a Szovjetunió marcalija, V. V. Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese. Az ülésen megfigyelői minőségben részt vettek. A Kínai Népköztársaság részéről Biu Hsziao, a KKP Központi Bizottságának tagja a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részéről Kim Kvang Hjop, a KMP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a minisztertanács elnökhelyettese honvédelmi miniszter Coj Kvang, a légierők parancsnoka, Biu Djan Szik külügyminiszterhelyettes, a Mongol Népköztársaság részéről J. Cedenbal, az MNFP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, Zs. Zhagvaszuren, honvédelmi miniszter, P. Sagdarszuren külügyminiszter. Az ülésen résztvett Anna Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. Az ülésen Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára elnökölt. * A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői a teljes kölcsönös megértés és egyetértés légkörében átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi események legutóbbi sekről és ezzel kapcsolatban megvizsgálták a varsói szerződés tagállamainak az európai és a világbéke biztosítására irányuló intézkedéseit. . A Politikai Tanácsadó Testület támaszkodott a kommunista és munkáspártok novemberi értekezletének elméleti és politikai következtetéseire, történelmi jelentőségű okmányaira, amelyek választ adnak a békéért és a háború elhárításáért folyó harc legégetőbb, életbe vágó kérdéseire. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a Politikai Tanácskozó Testület (1960 februárjában megtartott) előző értekezlete óta eltelt időszakban a szocialista tábor országai újabb kimagasló eredményeket értek el a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a technika fejlesztésében, népeik anyagi jólétének fokozásában, a két rendszer békés gazdasági versenyében. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini politikája, a szocialista tábor országai békeszerető külpolitikájának eredményeképpen újabb fontos győzelmeket aratott: a leigázott, de nemzeti függetlenségükért küzdő népek nemzeti felszabadító mozgalmának csapásai alatt folytatódik a gyarmati rendszer szétbomlása. Mérhetetlenül megnőttek a szocializmus és a béke reális erői, amelyek meghiúsíthatják az imperialisták támadó terveit és kivívhatják a tartós békét. Az ülés részvevői egyszersmind megállapítják, hogy agresszív körök további akadályokat gördítenek a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételének útjába, szembehelyezkenek azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a békeszerető államok a béke fenntartására és megszilárdítására tesznek. A NATO és a többi, támadó 0«»ollo*YfcCrlscvtorvai ncnnn.rtO.S.ulAS imperialista tagállamai folytatják a fegyverkezési hajszát, fokozzák háborús előkészületeiket, újabb katonai támaszpontok létesítésére törekszenek Európában és a világ más részein, növelik atom- és rakétafegyver-készleteiket, negyedik atomhatalommá teszik a NATO-t. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország segítségével, erőltetett ütemben, hitlerista tábornokok parancsnoksága alatt építi ki az agreatív nyugatnémet hadsereget, ellátja atom- és rakétafegyverekkel, valamint egyéb korszerű, tömegpusztító eszközökkel. Katonai támaszpontokat bocsátanak Nyugat-Németország rendelkezésére, más országok területén. Mindezeket a lépéseket különösen veszélyessé teszi az a körülmény, hogy Nyugat-Németország kormánya egyfelől mindegyre területi igényekkel lép fel más államokkal szemben, másfelől revanspropagandát folytat a nyugatnémet közvélemény körében. Nyugat-Németország a háborús veszély fő gócává válik Európában. Az agresszív imperialista körök elkeseredett erőfeszítésekkel igyekeznek akadályozni a népek előretörését a béke, a demokrácia és a haladás útján. Az imperialista hatalmak mind gyakrabban folyamodnak közvetlen katonai erőszakhoz, hogy Afrika, Ázsia és Latin- Amerika országaiban elfojtsák a terebélyesedő nemzeti felszabadító mozgalmat. Ezt bizonyítják a gyarmattartók Kongóban, Algériában, Angolában, Laoszban elkövetett véres gaztettei, valamint a Kubai Köztársaság ellen irányuló állandó provokációk. A varsói szerződés tagállamai nem maradhatnak részvétlen szemlélői az imperialista államok fokozódó háborús előkészületeinek. A szocialista államok szakadatlan erőfeszítéseket tettek és tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. A varsói szerződés tagállamai azonban a nyugati hatalmak újabb háborús előkészületei nyomán kialakuló helyzetből kiindulva, sokoldalú véleménycsere során összehangolták azokat az intézkedéseket, amelyeket védelmi képességük további erősítése és a világbéke megszilárdítása céljából szükségesnek tartanak. Ennek kapcsán a kommunista és munkáspártok novemberi értekezletének abból a következtetéséből indulnak ki, hogy a háború ellen síkraszálló szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, valamennyi nemzeti felszabadító mozgalom — és az összes békeszerető erők — egyesített erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni a háborút. A béke biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges a második világháború maradványainak megszüntetése, mégpedig oly módon, hogy mindkét német állammal megkötik a békeszerződést s ezzel ártalmatlanná teszik a nyugatberlini veszélygócot Nyugat-Berlin demilitarizált ,szabad várossá téelével. A varsói szerződés tagállamai ünnepélyesen kijelentik, hogy továbbra is tántoríthatatlanul a békés együttélés politikáját folytatják és a népek békéjének és biztonságának biztosítása céljából készek bármely pillanatban hozzájárulni más államokkal összehangolt legátfogóbb intézkedések meséleléhez. (MTI) KbOOOOOOOOOOOOCkX^Oé O' Szófia. (MTI) A Zemedelszko Zname csütörtökön athéni különtudósítást közöl, melyben ismerteti a görög parlamentben nemrég lezajlott vitát a görög dolgozók nyomoráról. „Volosz körzetében az éhező gyermekek a szemétben turkálnak, hogy valamiféle ennivalóhoz jussanak” — jelentette ki Heniu ellenzéki képviselő, az EDA tagja, a parlament egyik legutóbbi ülésén. Ezen az ülésen a képviselők megvitatták az ellenzék egy jelentését, amely rávilágít, hogy a görög nép súlyos gazdasági helyzete a jelenlegi kormány politikájának következménye, s hogy a kormány az amerikai monopóliumok érdekeit szolgálja. Az ellenzék jelentésében megrázó tényeket hoztak nyilvánosságra a görög nép nyomoráról és szegénységéről. A jelentés szerint Amalíiaszban a közelmúltban skarlátjárvány ütötte fel a fejét, nemcsak hogy orvost, de még csak egy hőmérőt sem találtak az egész városban. Eropoliszban sok gyermek éhenhalt. A nyomor és az életfeltételek hiánya miatt a falvak lakossága tömegesen kivándorol más országokba. Az ellenzéki képviselők kifejezést adtak annak a véleményüknek, hogy a helyzet tovább romlik, mivel a búzatermelés 200 000 tonnával, a dohánytermelés pedig 40 000 tonnával csökkent. Az Egyesült Államok konkurrenciája következtében az egész elmúlt évi dohánytermés eladatlan maradt. I görög ellenzék az ország nyomoráról 1961. április 1 f az afrikai népek 3. értekezletének határozatai Kairó. (TASZSZ) Csütörtökön megtartották az afrikai népek harmadik értekezletének plenáris záróülését. Az értekezlet résztvevői egyhangúlag jóváhagyták az öt bizottság által kidolgozott javaslatokat és indítványokat. Az értekezlet résztvevői felhívják a világ minden szabadságszerető népét, határozottan ítélje el az imperializmust és hangsúlyozzák, hogy az afrikai országokban erősíteni kell a nemzeti felszabadító mozgalmak szolidaritását a békéért, a szabadságért és a népek függetlenségéért küzdő erőkkel. Az algériai kérdést illetően, az értekezlet támogatta az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának azt az elhatározását, hogy az önrendelkezési jog megvalósítása érdekében tárgyalásokat kíván folytatni a francia kormánnyal. Az értekezlet résztvevői felhívják az afrikai országokat, fokozzák az algériai népnek nyújtott politikai, diplomáciai és anyagi támogatást A kongói kérdésről szólva az értekezlet határozatban fejezte ki mély felháborodását Patrice Lumumbának, a törvényes kormány miniszterelnökének bestiális meggyilkolása A tananarivei értekezletet „a dróton rángatott bábok gyülekezetének” nevezték. A határozat megállapítja, hogy „az ENSZ közvetlenül felelős az eseményekért és a kongói helyzet komoly rosszabbodásáért”. Az értekezlet követeli, hogy haladéktanul valósítsák meg a Biztonsági Tanács Kongóra vonatkozó határozatait, szüntessék meg az imperialista hatalmak beavatkozását és vonják ki Kongóból a bábkormányzók szolgálatában álló belgákat, franciákat, angolokat és németeket. Az értekezlet hangsúlyozza, hogy fel kell újítani a kongói parlament munkáját, kijelenti: „Az egységes Kongói Köztársaság egyedüli törvényes kormánya a Gizenga▼ezette kormány. Az értekezet felhív minden afrikai országot, ismerje el ezt a kormányt és teremtsen vele hathatós diplomáciai viszonyt”. Az értekezlet elítéli azt a szerepet, amelyet az ENSZ-főtitkár betöltött a kongói helyzet rossszabbodásában és követeli, hogy mozdítsák el erről a posztról Hammarskjöldöt. A határozat követeli: az ENSZ haladéktalanul tegyen intézkedéseket a törvényes kormány ellenőrzése alatt álló tartomány normális élelmiszerellátására. Az értekezlet résztvevői felhívták a Kongóval szomszédos országokat, segítsék elő, hogy területükön keresztül élelmiszert és gyógyszert lehessen eljuttatni a kongói lakossághoz. Az afrikai országok népei nyújtsanak segítséget a felszabadulásért és hazájának területi egységéért harcoló kongói népnek. Az angolai kérdésről szóló határozat felhívja az ázsiai és afrikai országokat, érjék el, hogy Portugália teljesítse az ENSZ-nek a gyarmati országok és népek függetlenségéről szó nyilatkozatát Február 5-én Luandában a reakciós erők megtorló hadjárata következtében 3000 angolai lakos vesztette életét Az értekezlet ezt a napot a kegyetlen portugál gyarmati rendszer ellen küzdő népek szolidaritási napjává nyilvánítja. A konferencia elt*-'’1- az angol hatóságokat mert megtagadták Dzsomo Kenyatta, a kenyai nép nemzeti felszabadító harca vezetőjének szabadora bocsátását, és mert Kenyában katonai támaszpontokat létesítenek. A határozat a hidegháború fokozására irányuló ellenséges és agresszív cselekedetnek minősítette ezt az eljárást. Élesen elítélték a Délafrikai Unió kormányának fajgyűlölőpolitikáját és felszólították az ázsiai és afrikai országokat, törekedjenek a Délafrikai Uniónak az ENSZ-ből való kizárására. A neokolonializmusról szóló határozat megállapítja, hogy az afrikai országokra rendkívül nagy veszélyt jelentenek az imperialista uralom megteremtésének újabb formái. A neokolonializmus megjelenésének példájául említi meg Kongót, a Francia Közösséget, Rhodézia és Nyaszaföld szövetségét és néhány más országot. Az értekezlet sok más határozatot hozott még gazdasági és egyéb kérdésekről. A Pravda a nürnbergi per anyagának kiadásáról Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió hét kötetben közrebocsátotta a fő német háborús bűnösök nürnbergi perének teljes anyagát A Pravda pénteki i száma kommentálja a nürnbergi per anyagának kiadását és megállapítja: A nürnbergi per anyagának értéke abban van, hogy leleplezi az egész világ ellőtt az imperialista politikai boszorkánykonyhát, amelyben a háborút kotyvasztják. Ezek az anyagok meggyőzően mutatják, milyen nagy veszélyt jelent a békére a nyugatnémetországi militarizmus feltámadása. Ezen túlmenően rávilágítanak azoknak a hitlerista tábornokoknak bűnös múltjára, akik jelenleg a Bundeswehrt vezetik és parancsnoki tisztséget töltenek be a NATO-ban. (MTI)