Zalai Hírlap, 1961. július (17. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-01 / 153. szám
1961. július 1 A pártoltali aktíva csoportok és a nyár értesítés érkező Földművelésügyi Miniszt Anyagellátó VállalataUfarkakutasi tsz címere: a jóéten szállítják a megrendízupermetort ekékkel és pasival. Az esemény, amely már hétköznapi jelenség svetkezeteink életében, nem érdemelne különösebb figyet. S hogy mégis szót ejt a róla, annak oka elsősorban előzményekben rejlik. A kerkakuta tsz-ben is megértették, hoy nagyüzemi gazdálkodás nelük a földek összevonását, tuma a modern technikával törő, gépi művelést is jelenti. Gép kellene — állapították egyaránt a vezetők és a tbc, csupán a hogyanra nem altak választ. Az egyik megítélésen aztán elhangzott a jóslat: a tagságtól kellene izegyűjteni a szükséges összet. Csakhogy e javaslattal pcsolatban is fennmaradt a kérdőjel: Ki beszéljen magákal? A választ a pártszervezetdta meg, öszszehívta a partikívüli aktívát, alaposan megtanulták a gépvásárlás jelentségét és a csoport minden eves tagját beosztották, hogy mely szövetkezeti tagokat látgassa meg. A pirtomkív itti aktíva csoport tagjáénál látogatása és meggyőző munkája nyomán 37 ezer forintot aánlott fel a szövetkezeti tagig a gépvásárlásra. Általában családonként ötszáz forinttal járultak a közös célhoz. De aktár olyan ember is, mint Kertész Pál agronómus, aki a feajánlott ezer forinton felül nég ötezret adott kölcsön a szövetkezetnek a terv valóra váltására. A tsz az összegyűlt 37 ezret kiegészítette még 13 ezerrel, s beadta a megrendelést. A többit a bank hitelezi. Gutorföldét az elmúlt évbenúgy emlegették, mint a megye egyik leggyengébb szövetkezetét. Az ilyen véleménynek meg is volt az alapja. Ma már azonban jócskán megváltozott a tavalyi helyzet. E változásban jelentős szerepe van a pártonkívüli aktíva tevékenységének. Az esős időszak után azonnal összehívták az aktívát. A pártszervezet a kapálásra való mozgósításra kérte az aktíva tagjait, itt is minden aktíva személy szerint megkapta, hogy kit keressen fel, kikkel beszélgessen. Az aktívák munkája nyomán megszaporodott a dolgos kezek száma a földeken és jó ütemben végezték és végzik a lapások művelését. Az említett két példa szemléltetően mutatja és bizonyítja, hogy most a nyári időszakban is lehet és kell is támaszkodni a pártonkívüli aktívára. Ezt azonban sok helyütt nem értik, vagy nem akarják megérteni. — Sok a munka, nem érünk rá most gyűlésezni — így mondta az egyik szövetkezeti község párttitkára, amikor az aktíváról érdeklődtünk. Válaszának azonban csak az egyik oldalát fogadhatjuk el igaznak. Azt, hogy az elmaradt kapálások, a beérett gabona aratása, a kaszálás többszörös erőfeszítésre késztetné a szövetkezeteiket még akkor is, ha mindenütt a legnagyobb odaadás és munkafegyelem jellemezné a szövetkezeti tagságot. Ezt az utóbbit azonban több szövetkezetről nem lehet elmondani. Így a nehézségek még inkább szaporodnak. Ebből azonban nem az a kivezető út, hogy nem érünk rá gyűlésezni, hanem éppen az, hogy alkalmas időben, akár egy vasárnap, akár egy esős félnapon, összehívják az aktívát és segítségét kérjék a szövetkezeti tagok meggyőzésében, mozgósításában. Ahol ezt teszik és tették, ott bebizonyosodott, hogy a dolgozó tagok száma megnövekedett és a megbeszélésre fordított idő sokszorosan megtérült. Érdemes tehát ilyenkor is időt és energiát fordítani a pártonkívüli aktívacsoportok összehívására, mert ez nagy erőforrást ad a termelőszövetkezetnek. FARKAS ISTVÁN 27 ezer naposcsibe érkezik a napokban a letenyei járás termelőszövetkezeteibe. A járás tsz-einek nagy részében az idén építették fel a korszerű baromfitelepeket. Az említett 27 ezer naposcsibét az újonnan létesített farmokon helyezik el. ZALAI HÍRŰ 3 ,ez forint nem egyenlő 220 forinttal A ZALAEGERSZEGI RUHA- GYÁRBAN az év elején több munkahelyen szóba került a dolgozók között, hogy a minőségi munka értékét nem fejezi ki a bérezés formája. A dolgozók panaszolták, hogy egyesek — a szalagban — sorozatos selejtjeikért ugyanazt a munkabért kapják, mint aki selejt nélkül termel. Ezek a megállapítások teljes egészében fedték a valóságot. Egyes dolgozók a 100 százalékos bér nyújtottak 100 százalék iményt. Voltak oly helyek, alibi 60—80 , minőségi teljesítmé csak el. Bérük méltlanul annyi volt, m9 százalékos munkál Ez a lósan befolyásolta ainőségi munkáját. Isztönző erővel Sőt minőség javulását kát végzőket nem sarthatta további eredmények elérésére, mert nem láttak — személyi érdekeiknek megfelelő — célt a jobb minőségre való törekvésben, így a teremmesterek és a szalagvezetők figyelmeztető szavain kívül más nem serkentette pontosabb munkára a dolgozókat. Mit eredményezet mindez? A gyár közel húsz szakmunkásának állandóan a hibás termékek javítását kellett végeznie. AZ ÉV ELEJÉN — a termelés tartalékainak feltárása közben — szóba k került ez a kérdés is. Megállapították, ha csak a felére lehetne csökkenteni a hibás áruk mennyiségét, évente közel 200 ezer forint termelési értékkel tudna többet felmutatni a gyár. Az első felmérések után megindult a tervezés, hogyan, mi módon lehetne a dolgozókat személy szerint is érdekeltté tenni a minőségi munka javításaiban. Hosszas tervezés után végül megszületett a terv. Elhatározták, hogy azokat a dolgozókat, akik hibás árut adnak tovább, figyelmeztetik, majd ha ez sem használ, a selejt mértékéhez viszonyítva csökkentik fizetésüket. Az ötlet, ,a kezdeményezés helyeslésre talált a dolgozók és a közvetlen termelést irányító műszakiak körében is. Érthető, hiszen a selejtcsökkenés kedvezően befolyásolja az évi nyereségrészesedési alapot is. AZ ÚJ MINŐSÉGI BÉREZÉS, vagy ahogy a ruhagyáriak nevezik „selejtbérezés”, mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Április 1-től e követelmények alapján kapták bérüket a dolgozók, mégsem mutatkozott jelentősebb javulás. Ma már ott tartanak a gyámban, hogy azt kiri önmaguktól, érdemes-e foglalkozni a „selejtbérezéssel”. A statisztikák azt mutatják: Nem! Májusban mindössze 225 forint „folyt” be a gyár pénztárába selejtgyártók bércsökkenése folytán, holott a selejt javítására fordított munka értéke megközelítette a 30 ezer forintot! Véleményünk szerint azonban helytelen lenne ilyen könnyen feladni a küzdelmet. A „selejtbérezés” nagyon ügyes kezdeményezés! Az a munkás, aki becsülettel ellátja feladatát, nem visz haza kevesebb bért. Akit pedig anyagilag sújt e módszer, saját kárán tanulja meg, hogy a 100 százalékos bérért 100 százalékos munkát kell végezni! Egyéb szempontok is a „selejtbérezés” mellett szólnak. Például segítené a fiatal szakmunkások fejlődését. A gyakori hibával dolgozó munkás saját személyi érdeke lenne, hogy gyorsabban elsaját-'+r- a szakma gyakorlati fogásait lépést tudjon tartani a tapasztaltabb dolgozókkal. MINDEHHEZ csupán az kell, hogy a szalagvezetők ne sajnálják idejüket. Vigyék vissza a hibás munkadarabokat a dolgozókhoz, magyarázzák meg a javítás módját. Ezzel tanul a munkás, javul a minőség Igaz, hogy a szalagvezetőnek eggyel több gond terheli a vállát, de megéri a fáradságot ez a munka. Karvalics László Plömmerhet hírek orkanizsai járásból Tana- hívta össze a pártok uigandistáit a járási pg agitációs és propagálya. A résztvevők iik az új oktatási év és ismertették előttük az új évadra készült intézkedési tervet. A tanácskozás során a propagandisták megbeszélték egymás közt a múlt év hasznos és célravezető tapasztalatait. * Nem szünetel a községi népfront bizottságok tevékenysége a nyári nagy munkák idején sem a járás községeiben. Legutóbb öt községben ülésezett a helyi népfront bizottság és határozatokat hoztak az aratás gyors végrehajtásához szükséges személyi és technikai feltételek megteremtésére. Ezekben a napokban a népfront aktívái mindenütt a növényápolási munkák befejezése érdekében végeznek agitációs munkát a családoknál. * Folynak a párttaggyűlések a községi pártalapszervezetekben, amelyeken a növényápolással és aratással kapcsolatos segítség módjait tárgyalják meg. Külön napirendi pontként csaknem minden alapszervezetben megbeszélik a tsz vezetők munkamódszerét is a kommunisták tanácskozásán. A taggyűléseken ismertetik az új oktatási évvel kapcsolatban hozott párthatározatot is. szervezés akadályozza a gépek még jőbb kihasználását a zalaszentgróti járásban A zalaszentgróti járás egyike a megye legjobb kaszálókkal rendelkező vidékének, hiszen teljes hosszában — mondhatni — kettészeli a Zala folyó. A járás gépállomása ebben az évben kétezer hold fűkaszálást tervezett, amelynek nagy részét a napjainkban betakarulásra kerülő , úgynevezett első kaszálás teszi ki. A tervnek még a felét sem teljesítették! Az eddig géppel lekaszált terület alig haladja meg a 609 holdat. — Az idei kaszálás nem sikerült úgy, mint ahogyan számítottuk — mondja Szakáll János, a gépállomás technikusa. — A rétek nagy része tele iszappal, homokkal. Késleltetett a kedvezőtlen időjárás, de maguk a termelőszövetkezetek is. Tizennégy fűkaszánk van, azonban ezeket sem tudjuk kellően kihasználni. Mindennapos a géptörés A zalaszentgróti termelőszövetkezet az idén 200 hold kaszálásra kötött szerződést. — Amikor a szénának való fű be- igérett, két traktorosunkat: Domiján Viktort és Kulcsár Jánost irányítottuk hozzájuk. Mind-egyik fűkaszát kellően fölsze- I reltük, s mivel elegendő tar- talékkal rendelkezünk — vagy legalábbis akkor még rendelkeztünk —, megfelelő menynyiségű tartalékért is adtunk a gépekhez. Mindez június első napjaiban történt, de azóta alig múlt el nap, hogy ne adódott volna kaszatörés.Egyszerűen lehetetlen olyan fordulót csinálniok, hogy cöveket, tuskót, dombot vagy hangyabolyt ne szelne a gép. Mindez persze a nagy fűben nem látható, ami nem kis bosszúságot okoz a traktorosoknak, és eléggé magas többletkiadást nekünk. A tavasszal azt jelentették Szentgrótról, hogy a réteket gépi kaszálásra előkészítették. Mi bíztunk ebben, s most fizetünk, rá. Eddig mintegy 15 kasza törött szét, pedig még le sem fogyott a 200 hold. Más körülmények között már rég elfeledtük volna a szentgróti kaszálást. Hasonló a türjei és még jó néhány termelőszövetkezet rétje is. A kaszacsere, a szükséges javítások sok értékes munkaórát rabolnak el, holott az idő sürget minket is. A felesleges „átcsoportosítások“ — kallódó munkagépünk nincs. Azonban a munkagépek fölösleges átcsoportosítása miatt ugyancsak értékes órákat, napokat vesztünk. Itt van például a kapálás. A szövetkezetek vezetői annak idején családokra mérték ki a kukoricát, a burgonyát, egy szóval a kapásokat. Most, amikor a gyomtól helyenként a sorokat sem látni, kapáljuk meg mi! — Pakodra három héttel ezelőt kérték a kapálógépet. 87 hold kukoricájuk van, valahogyan nem ment a munka a tagokkal, a kukoricájuk kapálatlan. Beállt a gép, de a kukoricasorokat régen túlnőtte a gaz, és 22 holdon keresztül vesződött a traktoros, amikor a brigád vezetője leállította. Három hét alatt 22 hold kapálás — kicsit drága mulatság! — Tüskeszentpéteren ugyanezért 37 holdat hagytunk ott, és sorolhatnám. Presze, jó példák is vannak, mint például a türjei, ahol ez idő alatt 300 hold kukoricát már másodszor kapáltunk. Hanyagság Sok szó esett az idén az aratás előkészítéséről. Az árpa aratásán már túl vagyunk, de állítom, a járás területén alig akadt egy vagy két termelőszövetkezet, amelyik gépi aratásra kellően előkészítette volna a táblákat. Egyszerűen megrendelték a gépet, aztán a „jók nevében” várták, hogy a bekötött kévéket összehordhassák. Már ahol várták. Zalavégen például elnök, agronómus és brigádvezető nélkül álltunk be a 70 holdas őszi árpába. Se szélezve, se sarkozva, de még járatokat se vágtak a táblába. Felénk se néztek. Késik még a gereblyézés és a tarlóhántás is. Tűrjén ugyanezen a napon már vezettük a 76 holdas tarlót napraforgóval. A tűzjelek jól előkészítették a gépi aratást. Öröm volt náluk dolgozni — mondják a traktorosok. — Fél nap alatt le is fogyott. Igaz, hogy öt aratógépet irányítottunk hozzájuk, és hozzátehetem azt is, hogy éppen azért kaptak ők annyit, mert más termelőszövetkezetekben nem volt kellően előkészítve a tábla. Néhány napon belül a búzával és a többi gabonafélével folytatódik az aratás. Okuljanak a példákból a termelőszövetkezetek vezetői. Küszöböljék ki a hátráltató körülményeket. Végezzék el a szelezéseket, hiszen minden letiport kalászért kár, ugyanakkor kerekítsék le a sarkokat. Időt és pénzt takarítanak meg ezzel. Ismétlem, mi mindenben segítünk, de lehetetlent a gépektől se várjanak. Azokra jövőre is szükség lesz, és sok múlik azon, milyen követelmények elé állítjuk azokat az idei munkáknál * B. L. Fellesik az új gabona tárolására a Terményforgalmi Vállalat A letenyei járásból várják az első szállítmányokat Megyeszerte folyik az idei gabonatermés betakarítása. Hogyan készült fel a Zala megyei Terményforgalmi Vállalat az új gabona fogadására? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Pajor Jenő elvtársat, a vállalat igazgatóját. A raktárakat már jóelőre kiürítettük, javítottuk, fertőtlenítettük. A tavalyinál sokkal több aratógép, kombájn dolgozik a szövetkezeti földeken, s ez jóval előbbre hozza az első gabonaszállítmány érkezését. A másik pedig az, hogy magas hozamokra van kilátás, s ez annyit jelent, hogy az elmúlt évivel egyenlő mennyiségű gabona tárolásáról kell gondoskodnunk. Az idén viszont jóval kevesebb tárolótérrel rendelkezünk, hiszen 1960-ban és az idén is sok raktárat átadtunk a termelőszövetkezeteknek. Újfeléteték Az értékesítésre kerülő gabonán kívül még nagyobb menynyiségű egyéb terményt is tárolnunk kell. Ugyanis a takarmánykeverő üzemek beindulásával a termelőszövetkezeteknek előnyös, ha bizonyos tétel takarmánygabonát átadnak nekünk, s akkor viszik el a keveréket, amikor akarják. A pölöskei tsz 20, a zalaszentmihályi ugyancsak 20, a rédicsi 10, a tófeji 15 vagon szemesterményt helyez el vállalatunknál. A raktározás nehézségein úgy segítünk, hogy igénybe veszünk minden lehetőséget. Gondolunk arra is, hogy több vagon termést kell szabadtéren tárolnunk. Járási kirendeltségeink számítanak erre, s elegendő ponyvát, egyéb eszközt tartanak készenlétben. A gabona szállítását úgy szerveztük meg, hogy ne legyen torlódás, minél kevesebb munkaidő essen ki. Szervezett munka Járási kirendeltségeink ügyintézői megbeszélték a tsz-ekkel, hogy mely napon, melyik időpontban és kik adják át a gabonát a Terményforgalmi Vállalatnak, így zökkenőmentesen mehet majd a felvásárlás, a fogatoknak, vontatóiknak nem kell feleslegesen várakozniok." Mint már utaltam rá, vállalatunk az idén 200 vagon gabona tárolására alkalmas magtárakat adott át a szövetkezeteknek. A közös gazdaságokban természetesen kevés az olyan ember, aki több száz mázsa terményt szakszerűen tudna kezelni. Ezért vállalatunk raktárosai mindent részletesen megbeszéltek a szövetkezeti raktárosokkal, s ha kell, gyakorlati segítséget is adnak munkájaikhoz. A közös gazdaságokban az idén 51 kombájn aratja, csépeli a gabonát. Úgy szervezzük meg munkájukat, hogy maradéktalanul átvehessünk minden szem gabonát. Lebenyéről várjuk ez első új gabonát . Mikorra várható az első szállítmány érkezése? — A nagyfokú gépesítéssel előbbrejött ennek is az ideje. Számításaink szerint először a letenyei járásból kapunk gabonaszállítmányt a hét végén. Vagy a jövő hét elején. Ebből már következtetni tudunk az idei termésre. Szeretnénk, ha a tavalyinál jóval több, a szabványnak megfelelő gabonát adnának át vállalatunknak a szövetkezetek — fejezte be nyilatkozatát Pajor elvtárs. 3 190 szerfás épületbe az Északzalai Alá? A hónap végéig van kiterme Megyénk tsz-ei az idén az istállóknak megközelítően a felét szériából építik. Az Északzalai Állami Erdőgazdaság az év végéig 190 szerfás épülethez elegendő anyagot biztosít a tsz-eknek. Jancsó Gábor főmérnök az alábbi tájékoztatást adta a terv végrehajtásáról: Az utóbbi fél hónapban tíz széria-garnitúrát szállítottak el a tsz-ek az Északzalai Állami Erdőgazdaság erdeiből. Kispáli egy csibenevelőhöz, Tilaj egy növendékmarha istállóhoz, Kustánszeg és Felsőrajk egy-egy süldőszálláshoz, Zalaszombatfa egy növendékistállóhoz és egy süldőszálláshoz elegendő faanyagot szállított el. Ebben az esztendőben a tsz-ek 93 jószágszállás felépítéséhez elegendő fát vettek át. Húsz sertésfiaztatót, hét növendékmarha istállót, 19 süldelszállást, 32 kertes hizlaldát, 13 csibenevelőt és két kukoricagórét építettek a tsz-ek szerfából. Az erdőgazdaság az év folyamán egyébként több, mint háromezer köbméter fával segíti a tsz-ek építkezését. A főmérnök tájékoztatása szerint az épületanyaggal kapcsolatosan kielégítő a helyzet. A 42 sertésfiaztatóhoz negyvennek már kitermelték az anyagát, s húsz épületre valót el is szállítottak a szövetkezetek. A visszalevő két fiaztatóhoz szükséges fát még a hónap végéig biztosítja az erdőgazdaság, csupán az elszállítást kell a szövetkezeteknek meggyorsítani. iz anyagot azdaság építkezéshez szerint 60 sertéset kell biztosítani izdaságnak a faből 50 émiletre ár kitermeltek, me garnitúrát el is szál. következetek. Az Állami Erdőgazda e a megye tszközsée mint felét — 163 faj magában. A közös , megfelelő segítsége,ítkezéseikhez az etei, most már csak íó, mikor lesz a hitelexel istálló, öt géppel aratják a gabonát a zalaszentiváni termelőszövetkezetben. A képen Csiszár László traktoros a gazdag termést íísérő őszi árpát aratja. (Kincses I. felvétele)