Zalai Hírlap, 1961. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-01 / 179. szám
I SALAI HÍRLAP 1961. augusztus 1 A TASZSZ kivonatos ismertetője a Szovjetunió Kommunista Pártja új programjának tervezetéről ( Folytatás az 1. odatról.) élelmű gazdasággá válik: lényegében kielégülnek a szovjet emberek szükségletei a minden kényelemmel ellátott lakások tekintetében; megszűnik a nehéz fizikai munka, a Szovjetunió lesz az az ország, amelyben legrövidebb a munkanap. Az 1971—1980-as második évtizedben megteremtjük a kommunizmus anyagi-technikai bázisát, s az egész lakosság számára biztosítjuk az anyagi és művelődési javak bőségét; a szovjet társadalom szorosan megközelíti a szükségletek szerinti elosztás elvének megvalósítását, s megtörténik az egységes köztulajdonra való fokozatos átmenet. A Szovjetunióban tehát lényegében felépül a kommunista társadalom. A kommunista társadalom teljes felépítése az ezután következő időszakban fejeződik be. Az SZKP célul tűzi ki az ipari termelés egész mennyiségének növelését úgy, hogy ez a legközelebbi tíz esz - te folyamán körülbelül két és félszeres lesz, s túlszárnyalja az Egyesült Államok mai ipari termelési színvonalát; húsz esztendő alatt legalább hatszorosra növekszik, s ezzel messze maga mögött hagyja az Egyesült Államok jelenlegi egész ipari termelését. Ehhez tíz év alatt több mint kétszeresen, húsz év alatt pedig négy, négy és félszeresen növelni kell a munka termelékenységét, az iparban. Húsz év múlva a munka termelékenysége a szovjet iparban kétszeresen túlszárnyalja majd az Egyesült Államok mai termelékenységi színvonalát, az egy órára jutó termelékenység tekintetében pedig — minthogy a Szovjetunióban megrövidül a munkanap — ez a fölény sokkal nagyobb arányú lesz. A második évtizedben lényegében befejeződik az egész ország villamosítása. Az évenkénti villamosenergia termelésnek az évtized végére 900— 1000 milliárd, a második évtized végére pedig 2 700—3 000 milliárd kilowattórára kell növekednie. Húsz esztendő alatt a vaskohászat eléri azt a színvonalat, amely lehetővé teszi, hogy évente mintegy 250 millió tonna acélt öntsünk. A gépgyártás fejlesztése alapján az első évtizedben megvalósul az iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésben, a közlekedésben, a rakodó munkálatokban, a kommunális gazdaságban a komplex gépesítés. Húsz év alatt tömeges mértékben valóra válik a termelés komplex automatizálása, s ezzel egyidejűleg mind általánosabb lesz az automata üzemekre és vállalatokra való áttérés. További gyors fejlődést ér el a legújabb reaktív technika, legelsősorban a légi közlekedés területén, valamint a világűr meghódítása céljából is. Az SZKP minden erőfeszítést megtesz, hogy biztosítsa a közfogyasztási cikkek termelésének gyors növelését. A kommunizmus általánosan kibontakozó építése az ipar mind ésszerűbb telepítését követeli meg, amely biztosítja a társadalmi munka gazdaságos kihasználását, a körzetek komplex fejlődését és gazdaságuk szakosodását, megszünteti a lakosságnak a nagyvárosokban való mértéktelen összezsúfolódását. A párt megszervezi a mezőgazdaság termelő erőinek hatalmas fellendítését, amely lehetővé teszi két, egymáshoz szorosan kapcsolódó feladat megvalósítását. a) Nagyértékű tápanyagok bőségének megteremtését a lakosság, s a nyersanyagok bőségének megteremtését az ipar számára; b) biztosítja a szovjet falunak a kommunista társadalmi kapcsolatokra való fokozatos áttérését. A mezőgazadság a műszaki felszerelés és a termelés szervezettsége tekintetében megközelíti az ipar színvonalát. A mezőgazdasági munka az ipari munka válfajává lesz. A mezőgazdaságnak a természeti erőktől való függősége jelentősen csökken, majd egészen minimálissá válik. A kolhozrendszer gazdasági felvirágzása megteremti a feltételeit annak, hogy a kolhoztulajdon közeledjék az egységes köztulajdonhoz, távlatilag pedig össze is olvadjon vele egységes kommunista tulajdonná. Az egész lakosság és a népgazdaság mezőgazdasági termékek iránti igényeinek teljes kielégítése céljától a mezőgazdasági termelés egész hozamát tíz év alatt mintegy két és félszeresére kell emelni, húsz esztendő alatt pedig három és félszeresére. A mezőgazdasági termelés növekedésének felül kell múlnia a mezőgazdasági termékek iránti növekvő keresletet. A Szovjetunió az első tíz esztendőben túl fogja szárnyalni az Amerikai Egyesült Államokat az alapvető mezőgazdasági termékek egy főre jutó menynyiségének termelésében. A mezőgazdaságban a munka termelékenysége tíz év alatt legalább két és félszeresére, húsz év alatt pedig öt-hatszorosára emelkedik. A tervezet nagy figyelmet szentel a gazdasági vezetés és tervezés tökéletesítésének. A kommunista építés feltételezi az irányítás demokratikus alapjainak általános fejlesztését, a népgazdaság központosított állami irányításának megerősítésével és tökéletesítésével egyidejűleg. Az egységes népgazdasági terv keretein belül tovább bővül a helyi szervek és vállalatok gazdasági önállósága és jogköre. A tervezésben mind nagyobb szerepet kell játszaniok az alulról — a vállalatoktól — kiinduló terveknek és javaslatoknak. A kommunista építésben — hangzik a továbbiakban a tervezet — maradéktalanul fel kell használni az áru-pénz öszszefüggéseket, annak az új tartalomnak megfelelően, amelyet ezek az összefüggések a szocializmus időszakában nyernek. Ebben nagy szerepet játszik a gazdaság fejlesztése olyan eszközeinek alkalmazása, mint a jövedelmezőség, pénz,ár, önköltség, haszon, kereskedelem, hitel, pénzgazdálkodás. A tulajdon egységes kommunista formájának kialakulásával és az elosztás kommunista rendszerére való áttéréssel az áru-pénz összefüggések gazdaságilag elavultakká válnak és elhalnak. A nép anyagi jólétének emelését illetően az SZKP azt a világtörténelmi jelentőségű feladatot tűzi ki, hogy a Szovjetunióban — bármely tőkés országhoz hasonlítva — el kell érni a legmagasabb életszínvonalat. A párt abból a lenini tételből indul ki, hogy a kommunizmus építésében az anyagi érdekeltség elvére kell támaszkodni. A munkáért fizetett bér a következő húsz esztendőben a dolgozók anyagi és kulturális igényei kielégítésének alapvető forrása marad. A kommunizmus felé haladva azonban, a személyi igények kielégítése egyre inkább a társadalmi fogyasztási alaptól történik, s ennek növekedési üteme meg fogja haladni az egyéni munkabér növekedésének ütemét. A kommunista elosztásra való áttérés azután történik meg, hogy a munka szerinti elosztás elve teljesen érvényét veszti, vagyis amikor bekövetkezik az anyagi és kulturális javak bősége, s a munka a társadalom minden tagja számára elsőrendű létszükségletté válik. A Szovjetunió nemzeti jövedelme a következő tíz esztendőben két és félszeresére növekszik, húsz év alatt pedig csaknem megötszöröződik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem húsz év alatt több mint három és félszeresére nő. A következő tíz évben a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme (a társadalmi alapok leszámításával) egy dolgozóra számított átlagban csaknem megkétszereződik, húsz év alatt pedig három-három és félszeresére emelkedik. Már az első tíz esztendőben megtörténik a viszonylag kisebb fizetésű munkások és alkalmazottak reáljövedelmének felemelése olyan színvonalra, hogy az országban nem lesz többé kisfizetésű munkás és alkalmazott. A kolhozparasztok — átlagos reáljövedelme a munkatermelékenység növekedésének gyorsabb üteme alapján — gyorsabban növekszik majd, mint a munkásoké és egy dolgozóra , számítva az első tíz esztendő- ben több mint megkétszerező- 10 fik, húsz év alatt pedig több , mint megnégyszereződik. Jelentősen emelkedik a szovjet értelmiség széles rétegeinek is mérnököknek és techniku-soknak, agronómusoknak és állattenyésztőknek, pedagógu- soknak és orvosoknak, a nép- s művelés dolgozóinak fizetése. A második tíz esztendőben megvalósul az anyagi és kultu- rális javak bősége, az egész la- kosság számára, megteremtődnek az anyagi feltételek ahhoz, hogy a rákövetkező időszakban áttérjünk a javak szükségletek szerint történő elosztásának kommunista elvére. Az SZKP feladatul tűzi ki a lakáskérdésnek — a szovjet nép jóléte emelése szempont- jából a legégetőbb problémának — a megoldását. A második tíz esztendő végén minden egyes családnak, a fiatal házasokat is beleértve, a higiénia és a kulturált élet követelményeinek megfelelő egészséges lakása lesz. A második tíz esztendő folyamán a lakóházak használata fokozatosan ingyenessé válik, minden állampolgár számára. A közlekedési eszközök (villamos, autóbusz, trolibusz, metró) használata a második tíz esztendőben már ingyenes lesz és a második tíz esztendő végére ingyenesek lesznek az olyan közszolgáltatások, mint a víz-, gázellátás, a fűtés. Az első tíz esztendő folyamán megvalósul az áttérés a hatórás munkanapra — úgy hogy hetenként egy pihenőnap lesz —, illetve a 34—36 órás munkahétre, heti két pihenőnappal. A föld alatt végzett és az egészségre ártalmas munkakörökben ötórás lesz a munkanap, illetve harminc órás az ötnapos munkahét. A második tíz esztendőben a munka termelékenységének megfelelő növekedése alapján megkezdődik az áttérés még rövidebb munkahétre. Ily módon a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb, s egyszersmind a legtermelékenyebb és legjobban megfizetett munkanap. Ezzel egyidejűleg növekedni fog a dolgozók évi fizetett szabadságának tartama is. A kitűzött program sikeresen teljesíthető békés viszonyok között. A nemzetközi helyzet bonyolódása és ennek következtében a honvédelmi kiadások elengedhetetlen növelése késleltetheti a népjólét emelésére vonatkozó tervek végrehajtását. A nemzetközi kapcsolatok tartós rendezése, a katonai kiadások csökkentése, különösen pedig az általános és teljes leszerelés megvalósítása megfelelő államközi egyezmény alapján, lehetővé tenné a dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozó tervek jelentős túlteljesítését. A tervezet meghatározta az SZKP feladatait az államépítés és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése terén. A szocialista forradalomból megszületett proletárdiktatúra világtörténelmi szerepet játszott és biztosította a szocializmus győzelmét a Szovjetunióban. A szocializmus építésének folyamatában a proletárdiktatúra maga is módosult. A munkásosztály — a történelemben az egyetlen osztály, amely nem tűzi célul, hogy hatalma örökös legyen. A szocializmus — a kommunizmus első szakasza — teljes és végérvényes győzelmének biztosításával és a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó szakaszába való áttéréssel a proletáriátus diktatúrája betöltötte történelmi küldetését és a belső fejlődés feladatainak szempontjából szükségszerűsége megszűnik a Szovjetunióban. Az állam, amely a poletárdiktatúra államaként jött létre, egységes népi állammá, az egész nép érdekeinek és akaratának kifejezőjévé vált. A tervezet a továbbiakban rámutat, hogy a munkásosztály diktatúrájának szükségessége előbb szűnik meg, mint ahogy az állam elhal. Az állam, mint egységes népi szervezet, megmarad a kommunizmus teljes győzelméig. A szocialista demokrácia to- vábbi fejlődésének folyamataiban az államhatalom szervei ] fokozatosan átalakulnak a tár-sadalmi önkormányzat szervei- vé. A kommunista építés során fokozódni fog a tanácsok sze-repe, amelyek a nép mindent átfogó szervezetévé, a nép egységének megtestesítőjévé vál- tak. ) A párt szükségesnek tartja, a népi képviselet formáinak tökéletesítését és a szovjet válasz-tási rendszer demokratikus el-veinek fejlesztését. A tanácsok munkájának megjavítása érdekében, továbbá, hogy munkájukba újabb erők kapcsolódjanak be és a dolgozók újabb százezrei és milliói járják ki az államvezetés iskoláját, minden választásnál cél- szerű a tanácsi képviselők legalább egyharmadát megújítani, azért, hogy minél több meg ,felelő ember kapcsolódjék be a vezető szervek munkájába, tovvábbá, hogy az államigazgatás egyes dolgozóinak ne legyen lehetőségük a hatalommal való visszaélésre, a párt szükségesnek tartja a vezető szervek személyi állományának rendszeres felújítását. Célszerű leszögezni , azt az elvet, hogy a szövetségi, a köztársasági és a helyi szervek vezető munkatársait rendszerint legfeljebb csak háromszor válasszák meg egymásután tisztségükre. A tervezet kimondja, rendszeresíteni kell, hogy a dolgozók megvitassák a törvénytervezeteket és más állami, vagy helyi jelentőségű döntéseket. A legfontosabb törvénytervezeteket népszavazásra kell bocsátani. A tervezet rámutat arra, hogy a kommunizmus építésének általánosan kibontakozó időszakában fokozódik a társadalmi szervezetek szerepe. Különösen megnövekszik a szakszervezeteknek, a kommunista ifjúsági szövetségek, a különböző szövetkezeti szervezetek szerepe. A társadalmi szervezetek öntevékenységének fejlesztése céljából apárt szükségesnek tartja ezek fizetett apparátusának további csökkentését alulról felfelé, továbbá a soron következő választásokon minden egyes társadalmi szerv személyi állománya mintegy felének felújítását. Célszerűnek tartja, hogy a társadalmi szervezetek vezető munkatársait egymásután rendszerint legfeljebb két alkalommal válasszák meg. A szocialista államiság fejlődése fokozatosan arra vezet, hogy ez az államiság társadalmi kommunista önkormányzattá alakul át, amelyben egyesülnek a szovjetek, a szakszervezetek, a szövetkezeti és más tömegszervezetek. Ez a folyamat a demokrácia további fejlődését fogja jelenteni. A történelmi fejlődés elkerülhetetlenül az állam elhalására vezet. Az állam teljes elhalásához szükséges a belső feltételek — a fejlett kommunista társadalom felépítése, valamint a külső feltételek megteremtése — a kapitalizmus és a kommunizmus közötti ellentmondásnak nemzetközi síkon, a kommunizmus javára történő végleges megoldása. A tervezet a továbbiakban meghatározza az SZKP feladatait a Szovjetunió fegyveres erőinek és védelmi képességének fokozása területén, s rámutat, hogy a békés egymás mellett élés lenini elve a szovjet állam külpolitikájának általános irányelve volt, s az is marad. A nemzetiségi kapcsolatok kérdéséről a programtervezet a többi között a következőket mondja: • A kommunizmusnak a Szovjetunióban bekövetkező győzelmével a nemzetiségek még közelebb jutnak egymáshoz, megnövekszik gazdasági és eszmei közösségük, kifejlődnek szellemi arculatuknak közös kommunista vonásai. A tervezet a továbbiakban azokról a feladatokról beszél, amelyeket a pártnak az ideológia, a nevelés, a képzés, a tudomány és a kultúra területén kell megoldania. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködése nem jelenti az ideológiai harc megszűnését. A kommunista párt a jövőben is leleplezi a kapitalizmus népellenes, reakciós lényegét, s a kapitalista rend szépítgetésére irányuló mindenféle próbálkozást. A közoktatás rendszerét oly módon építjük fel, hogy a felnövekvő nemzedék oktatása és nevelése szorosan kapcsolódjék az élethez, a termelő munkához, s hogy a felnőtt lakosság a termelésben végzett munkáját összeköthesse a tanulás és a képzés folytatásával, a maga hivatásának és a társadalom szükségleteinek megfelelően. A tudomány alkalmazása döntő tényezője lesz a társadalmi termelőerők hatalmas növekedésének. A programtervezet meghatározza a kulturális építés, az irodalom és a művészet területén jelentkező feladatokat is. A szovjet irodalom, a zene, a festőművészet, a film, a színház, a művészet minden ága újabbmagaslatokra jut az eszmei tartalom és a művészi kifejezőkészség fejlődésében. A programtervezet a következőkben rámutat: Mivel az egyes országokban a szocialista forradalom különböző időpontokban játszódik le és a gazdasági és kulturális fejlődés színvonala is más és más, a különböző országokban nem feltétlenül egyidejű a szocializmus építésének befejezése, illetve az áttérés a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakára. A szocialista államok fejlődése az egységes szocialista világrendszerben e rendszer törvényszerűségeinek és fölényének alkalmazása azonban megadja ezeknek az országoknak a lehetőségét arra, hogy lerövidítsék a szocializmus építésének idejét, megnyílik előttük az a távlat, hogy egyazon történelmi korszakon belül, többé-kevésbé egyidejűleg térjenek át a kommunizmusra. Az az ország, amely elsőként halad a komunizmus felé, megkönnyíti és meggyorsítja az egész szocialista világrendszer haladását a kommunizmus felé. A tervezet meghatározza az SZKP feladatait a többi szocialista ország kommunista pártjaival való együttműködésre, politikai, gazdasági és kulturális téren. Az SZKP és a szovjet nép mindent megtesz azért, hogy a szocializmus és a kommunizmus építésében segítséget nyújtson a szocialista tábor minden népének. A párt életének törvénye, szögezi le a következő részben a tervezet, a pártélet lenini normáinak és a közösségi vezetés elvének következetes betartása. A pártélet lenini elveivel összeegyeztethetetlen a személyi kultusz, s a vele kapcsolatosan a kollektív vezetés, a párton belüli demokrácia és a szocialista törvényesség megsértése. A kollektív vezetés lenini elvének következetes megvalósítása, a párt friss, új erődnek a vezető pártszervezetekbe való széleskörű bevonása, az idős és a fiatal káderek tevékenységének helyes összehangolása érdekében, valamint azért, hogy egyes funkcionáriusok kezébe ne öszpontosulhasson mértéktelenül a hatalom, és hogy a közösség ellenőrzése mindig érvényesüljön, a párt szükségesnek tartja egész sor intézkedés végrehajtását. A többi között annak a gyakorlatnak a valóraváltását, hogy meghatározott arányban rendszeresen felújítsák a párt választott szerveinek személyi állományát, kezdve az alapszervezetektől a központi bizottságig, s egyszersmind biztosítsák a vezetés folyamatosságát. Minden egyes rendes választáson az SZKP Központi Bizottságának és elnökségének összetételét legalább negyedrészben megújítsák. Az elnökség tagjait rendszerint legfeljebb csak három alkalommal választják meg egymásután. Egyes pártvezetők elismert tekintélyüknél, rendkívüli politikai, szervezői és egyéb képességeiknél fogva egymásután hosszabb időre is beválaszthatók a párt vezető szerveibe, ha zárt (titkos) szavazáson megkapják a szavazatok legalább háromnegyedét. A szövetségi köztársaságok , kommunista pártjai központi bizottságának, a kerületi bizottságoknak, a területi bizottságoknak személyi állományát minden rendes választáson legalább egyharmadában megújítják, a körzeti, a városi és a lakóterületi bizottságok esetében, a pártbizottságok, vagy az alapszervezeti vezetőségek személyi állományát pedig felében újítják meg. Ezeknek a vezető pártszerveiknek a tagjait legfeljebb háromszor lehet egymásután megválasztani. Az alapszervezetek titkárai legfeljebb csak két alkalommal választhatók meg egymásután. A pártszervezet politikai képességekre és hozzáértésre tekintettel a vezetőszervek állományában megválaszthatja valamelyik funkcionáriust hoszszabb időre is, ha a szavazatoknak legalább háromnegyed részét megkapják. Akik választott tisztségük idejének lejártával kiválnak a párt vezető szervéből, későbbi választásokon ismét megválaszthatók. Az SZKP Központi Bizottságának és más vezető szerveinek személyi állományából való leváltásra döntést csak akkor lehet hozni, ha zárt (titkos) szavazáson az adott szerv összes tagjainak legalább kétharmada, megszavazza a döntést. A párt továbbra is erősíti sorainak egységét és tömörségét, tisztán megőrzi a marxizmus— leninizmus zászlaját. Az SZKP programtervezete ezután hangsúlyozza a párt és a nép közötti kapcsolatok további kiszélesítésének és elmélyítésének szükségességét. Ugyanakkor a Szovjetunió Kommunista Pártja továbbra is erősíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, fejleszti testvéri kapcsolatait az összes kommunista- és munkáspártokkal. A kommunizmus felépítése a Szovjetunióban — hangzik a programtervezet befejező része — az emberiség sok évszázados történetének legnagyobb győzelme lesz. Manden egyes újabb lépés a kommunizmus ragyogó csúcsai felé, valamennyi ország dolgozó tömegeit lelkesíti, hatalmas erkölcsi támogatása minden nép társadalmi és nemzeti felszabadításáért vívott harcban meggyorsítja a marxizmus—leninizmus eszméinek világméretű diadalát. A kommunista párt kipróbált vezetésével, a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt a szovjet nép felépíti a kommunista társadalmat. A párt ünnepélyesen kijelenti: a szovjet emberek mai nemzedéke a kommunizmusban fog élni! (MTI) Elutazott dr. Kwame Akrumah thaiai köztársasági elnök Dr. Kwame Nkrumah, a Ghánái Köztársaság elnöke és kísérete háromnapos hivatalos látogatás után hétfőn délelőtt elutazott Magyarországról. A ghánai elnök búcsúztatására megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Sík Endre külügyminiszter. Ott volt az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos más tagja, a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt ■ a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Eljöttek a Budapesten tanuló afrikai diákok képviselői is. A díszőrség parancsnoka jelentést tett Nkrumah elnöknek. [ Felcsendült a magyar, majd a ’ ghanai himnusz, s közben 120 ágyú huszonegy össztüze bú■ csúztatta az elnököt. Nkrumah elnök Dobi István társaságában fellépett a díszőrség előtt és üdvözölte azt. Ezután Nkrumah elnök és Dobii István, az Elnöki Tanács elnöke, búcsúbeszédet mondott-