Zalai Hírlap, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-01 / 232. szám
Tizenkét éves a Kínai Népköztársaság A kínai forradalom bölcsője A Csingkang hegyvidéket a forradalom bölcsőjének nevezik Kínában. Harminc évvel ezelőtt ugyanis itt vívták meg hősi harcaikat a kínai forradalom előfutárai. Ezeknek az időknek az ereklyéit, épületeit, tárgyait, eszközeit és a forradalmi tevékenységgel kapcsolatos egyéb kellékeit a kínai államtanács rendelete értelmében gondosan megőrzik. Kína első forradalmi bázisát 1927 és 1930 között építették ki ezen a vidéken. A Kínai Kommunista Párt Csingkang területi bizottságának, a Vörös Hadseregnek, a helyi forradalmi kormányoknak utasításait és rendeleteit, a dokumentumokat, pecséteket, jelvényeket, zászlókat, fegyvereket, ruházatokat a hősi időkből a helybeli lakosság élete kockáztatásával is megőrizte és a felszabadulás után átadta a népi kormánynak. Ezeket most ki fogják állítani a hegyvidék újonnan létesített forradalmi múzeumában. Az ereklyék között vannak régi típusú fegyverek, lándzsák, amelyeket a kínai népi felszabadító hadsereg előde, a Vörös Hadsereg használt és amelyekkel a kuomintangista csapatok felett oly sok dicső győzelmet aratott. Az egyszerű gyapotruhák, takarók és egyéb használati tárgyak mutatják, hogy a kínai forradalom előfutárai milyen szerény életmódot folytattak. Egy kétemeletes, fából és téglából épült ház felső része volt Mao Ce-tung lakása. A bútorokat, köztük a faágyat, karosszéket, a teásbögrét eredeti elrendezésében hagyták meg. A helyi lakosság ezeket a koumintangista uralom alatt is gondosan megőrizte. Ebben a kis házban Maoping faluban írta Mao Ce-tung azt a művét, amely arról szól: „Miért maradhat fenn a vörös hatalom Kínában”. A falu közelében lévő másik házat, amelyben Mao elnök egy ízben szintén kiköti, a csangkajsekista csapattok annak idején lerombolták, most azonban újra felépítették eredeti helyén. Az újonnan felépített házat Csou Vértesié 64 éves paraszt gondozására bízták. Több mint 30 évvel ezelőtt ő volt annak a helyi milíciának a vezetője, amely a koumintangista csapatok ellen vívott harcban együttműködött a Vörös hadsereggel. Csou Ven-csie a látogatóknak mint egykori szemtanú mondja el a részleteket a forradalmi harcokról. Nagy történelmi érdekességei az az öt stratégiai pont is, a hegyeikben, amelyeknél a Vörös Hadsereg őrszemeket állított fel, hogy megfigyeljék a csangkajsékista csapataik támadó előkészületeit. Az őrszemek azon a kis ösvényen helyezkedtek el, amely az országút 1958-ban történt megépítése előtt az egyetlen járható út volt a hegyekben. E hegyek legmagasabb csúcsa 1700 méterre fekszik a tengerszínt felett és gyakran takarja el köd. Az illetékes párt- és kormányszervek most tervet dolgoznak ki arra, hogy a Csingkang hegyvidéket nagy forradalmi múzeummá és üdülőhellyé építik ki. A kantoni műanyagipar fejlődése Kantonban igen gyorsan fejlődik a műanyagipar. Ma már a város műanyagipari üzemeiben nemcsak ipari célokra állítanak elő műanyagokból különféle cikkeket, hanem arra is futja az erejükből, hogy a lakosság kényelmét szolgáló műanyagból készült közszükségleti cikkek sokaságával árasszák el a piacot. Ez az eredmény annál is jelentősebb, mivel a kantoni műanyagipar 1958-ban még igencsak gyermekcipőben járt. Akkoriban csupán néhány kisüzem működött a városban, s foglalkozott műanyagból készült cikkek előállításával. Ezzel szemben jelenleg 14 műanyaggyár működik a városban, s állít elő nagy mennyiségben ilyen cikkeket. A kantoni üzemekben a gyermekjátékoktól kezdve a halászok részére készülő hálókig rengeteg fajta műanyagcikket állítanak elő. A kantoni munkások és mérnökök most azon fáradoznak, hogy növeljék a választékot és emeljék az előállított műanyagcikkek minőségét. Ezt a két fontos feladatot tűzték maguk elé a műanyagipari üzemekben a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért küzdő kollektívák. Ezt segíti elő az állam egyebek között azzal, hogy a legkorszerűbb gépekkel szereli fel a kantoni üzemeket és állandóan gondoskodik a műanyagiparban dolgozók munka- és életkörülményei megjavításáról. A népművészetek fejlődése Pekingben, a Kínai Népköztársaság fővárosában nagyszabású kiállítást rendeztek a Fucsien tartományi népművészek műveiből. A kiállításon Fucsien tartomány Kína-szerte híres népművészeinek több mint 600 alkotását mutatták be. A kiállított művek között láthatók voltak a fucsieni népművészek olyan remekei, mint például a festett lakk, kő- és fafaragások, porcelán és kerámia figurák, bambuszból készített tárgyak, hímzések és játékok. A legtöbb kiállítási tárgy az utóbbi két évben készült, s az idősebb és a fiatalabb népművészek alkotó fantáziájáról tanúskodik. Ismeretes, hogy Fucsien tartomány Kína leghíresebb lakkkészítő vidéke. A fucsieni készítményeket nemcsak Kínában, hanem külföldi országokban is igen nagyra értékelik. Az utóbbi években azonban a lakkfestmények és egyébb lakkból készült népművészeti tárgyak mellett mindinkább előtérbe került Fucsien tartományban a kő- és a fafaragás, valamint a bambusz népművészeti célokra való sokoldalú hasznosítása. Míg 1949-ben 40 népművészeti ág virágzott Fucsien tartományban, jelenleg megközelíti a 90-et a népszerű és egyre virágzóbb népművészeti ágak száma. A tartomány népművészeti szövetkezeteiben több mint 8000 idősebb és fiatalabb népművész dolgozik. A fucsieni népművészek tavaly tizenötször annyi népművészeti tárgyat állítottak elő, mint a felszabadulás előtti, ilyen szempontból legsikeresebbeknek mondható esztendőben. A kínai forradalom győzelme óta számos népművészeti intézetet és iskolát állítottak fel a tartományban, hogy időben gondoskodjanak az utánpótlásról. Sok fiatal ismerkedik a népművészet különféle ágaztaival magukban a népművészeti szövetkezetekben is. Harc az aszály ellen A délkelet-kínai Fucsien tartományban a helyi ipar nagymennyiségben készít alkatrésze két az öntöző berendezések számára és gyárt más szükséges eszközöket a tartomány egyes vidékeit fenyegető aszály elleni harchoz. Az aszályos területekre több mint 200 szivattyút küldtek, hogy ezzel is segítsék a parasztokat az aszályellenes küzdelemben. Több gyár szakképzett munkásokat küldött a falvakba, hogy az oda szállított felszereléseket felállítsák vagy a meglevőket kijavítsák. A közép-kínai Hupej tartomány egyes térségeiben júniusban olyan szárazság uralkodott, hogy a kiaszott földeket be sem lehetett vetni. Az aszály ellen vívott harc során új vízforrásokat találtak és öntöző csatornákat helyeztek üzembe. Igen döntő, hogy Kína minden részében szervezett harcot indítanak az aszály felszámolására. Ennek a harcnak fontos biztosítéka a munkásosztály és a parasztság hatalmas összefogása. Új szénbányák Az északnyugat-kínai Senhszi tartományban két hatalmas új szénbányát építenek. A két új bánya, amikor majd üzembe helyezik, évente összesen 1,6 millió tonna szenet ad a népi Kínának. Ugyancsak építenek itt egy szénfeldolgozót, amelynek évi kapacitása 600 000 tonna lesz. A tervek szerint a két új bányát még az idén üzembe helyezik, hogy megfelelő szénmennyiséget biztosítsanak az itt épülő új ipari üzemek számára. Doktoravatás a Budapesti Orvostudományi Egyetemen Szombaton a Budapesti Orvostudományi Egyetem tanácsának nyilvános rendkívüli tanácsülésén avatták doktorrá az 1961-ben végzett orvosokat és fogorvosokat. A tanácsülést dr. Issekutz Béla tudományos rektorhelyettes nyitotta meg, majd gyémánt-, illetőleg arany-oklevelet nyújtott át a 60 és 50 évvel ezelőtt doktorrá avatott orvosoknak. Az idén végzett orvosok és fogorvosok doktorrá avatása következett ezután. Az új orvosok és fogorvosok letették az orvosi esküt. Háromszáztizenhat általános orvost és nyolvannégy fogorvost avattak ez alkalommal doktorrá. Közülük kilencven általános orvost és huszonhárom fogorvost summa cum laude minősítéssel. Az ünnepség végén immár hagyományos szokás szerint az egyetemet elhagyó végzett hallgatók küldöttsége elhelyezte a KISZ zászlóján az évfolyam szalagját, és átadta a zászlót a nyomába lépő évfolyam hallgatóinak. (MTI) BÁLLA 01)DIS — BAKTAI FERENC» GRAND HOTEL HUNGÁRIA - Riportregény — (10.) És közben morog. — Ne öljenek meg ... A kutyaistenit, hát azt hiszik már, hogy mindenki gyilkos ebben a megveszett országban? Hogy nincs itt emberség, csak sortűz, meg sárgacsillag, meg szögesdrót? Persze, hogy Vannak itt emberek ... Csak gyámoltalanok. — No, maga mit néz? — morzan most megint Péterrel. Persze, hogy gyámoltalanok vagyunk. Mi is, minket is ,beleértve. Nem kellett volna már régen a pokolba zavarni ezt a pár gyilkost? De mit csináltam én? Megszöktem és dekkolok és néha még azt hiszem, hogy hős vagyok. A fene, aki megette az ilyen hősiességet. Ezeket a disznókat ütni kellene, csak nincs, aki üsse. No, adja ide hamar azt a gézt. Nem azt, a másikat. 10. Müller testvér eltűnik öt perc múlva Bondi Zsuzsa sápadtan, de egyre lassabban lélegezve ott fekszik Marika ágyában és Béla bácsi — aki Homoródi doktorhoz irányította Pétert — elgondolkozva nézi a kislány lassan emelkedő-süllyedő paplanát. Még egy védence van immár. — Ha nem látta magát valaki, mérnök úr? — adja fel a régóta kikívánkozó kérdést a szerelő. — Látott, sajnos. — Kicsoda? — Müller. A nyilas. Tegnap este itt volt a mutatáson, az a szélhámos kis ürge, Mihalkovics vagy hogy hívják, az hozta ide. Megkérdezte, nem zsidó a kislány? Otthagytam, azzal, hogy az utcán találtam láblövéssel, eltévedt golyó... — No, ez baj— mondja a foga közt Béla —, de majd csak segítünk rajta. Van piszolya, mérnök úr? * Müller testvér ezalatt sétálgat a folyosón és a fogát szívja. Nem stimmel valami itt... Agyában nemcsak ez a gyanús sebesült-ügy cirkál. Müller testvér agya nem forog gyorsan, Müller testvér sohasem számított a lángelmék közé a maga pártszervezetében, mindig csak nyalókák falraragasztására küldték ki, olyasmiket ragasztgattak, hogy „Rebeke, aki a Várból!”, megy „Ki nem hiszi, nem vallja — nem lehet magyar fajta”, aztán néha — már október 15 után — részt vett néhány piszkosabb munkában is és most tessék, ezek itt ebben a szállodában gúnyt űznek belőle. El lehet hinni, hogy tán még zsidót is rejtegetnének! Ez a szőke mérnök is milyen szemtelenül odébbállt azzal a lánnyal. Hogy emberéletről van szó. Hát aztán, hány emberéletről van szó mostanában, aki után a kutya sem ugat! Nem ártana a körmére nézni ennek a bandának. Odakint megint felhördülnek az ágyúk, s a havas Duna-parton végigszánt a tűz első acélsöprűje. Aknák sivírtanak , dong, zeng az ég és a víz tükrén csattanva szalad tovább a visszhang. Itt figyelni kell! Ki kell nyitni a szemet. Lám, most is nyílik egy ajtó. Ah, semmi, nem lényeges, az a fűtő vagy kicsoda, már látta egyszer. Valami Béla. Inkább valamelyik zsidórejtegető jönne. No, de ezzel az emberrel lehetne beszélni. — Álljon csak meg, barátom — mondja éles, népgyűlési hangon. — Tessék, kérem — mondja Béla bácsi udvariasan. — Jöjjön csak ide. — Hiszen itt vagyok, kérem. — No, szóval... figyeljen rám, testvér. Jó magyar ember maga? — Vagyok olyan, mint akárki más. — Valamire meg szeretném kérni. — Az meglehet. — Segíteni kellene. — Már miért ne, emberek vagyunk, segíthetünk, attól függ, miben. — Ez fontos, nemzeti ügy, testvér. A népünk megrontására törő zsidóság ügynökeinek, a bolsevista-plutokrata kútmérgezőknek a megfékezéséről van szó. Érti? — Hogyne érteném. — No látja. Szóval van itt valami mérnök, olyan szőke fiatalember. Lehet, hogy valami zsidólányt rejtegetett a környéken, az alagsorban. Nézzen utána, érti? Egy óránként jelentse, itt van-e még a házban. Aztán én este intézkedem, szólok Nidosi testvérnek és elintézzük az egész társaságot. No, érti? — Minden világos. Én akkor mennék is, kérem. — Ez igen — állapítja meg önnön szervezőkészségének magas színvonalát Müller testvér. És egész nap elégedett. Mert valóban kapja a jelentést: megvannak, még a házban vannak. Béla bácsi komorra, suttogóra fogja a hangját, mint valami színpadi összeesküvő, úgy közli a híreket Müllerrel. Délután négykor újra jön. Kihívja a „testvért”, s izgatottan suttogja a fülébe: — Jó lenne, ha most kijönne velem az utcára... Mondanék valamit, de nem itt... Müller izgatottan indul. A sötét, néptelen utcán néha egy-egy kései akna huhog végig. Mint valami temető. — No, szóval mit akar mondani? A szerelő a zsellébe nyúl — de mi az? Pisztoly? Pisztoly. Egyetlen egyet dörren. Ki törődik egy pisztolylövéssel Budapesten?* — Köszönöm, mérnök úr — teszi vissza a kékes-acélfénnyel csillogó jószágot Péter éjjeliszekrényére Béla bácsi —. Látta azt a kislányt más is „Müller testvéren” kívül? (Folytatása következik.) DALAI HÍRLAP 1961.október 1. Vége De Gaulle teljhatalmának... Árnyékkormány Franciaországban ? Párizs (MTI) A francia hivatalos lapban szombaton reggel megjelent De Gaulle tábornok aláírásával a rendelet, amely véget vet az alkotmány 16. szakasza alkalmazásának. Mint emlékezetes, az áprilisi algíri katonai puccsot követő napokban ennek a pontoknak az alapján ragadott minden hatalmat a köztársasági elnök. Annak idején a nemzetgyűlés többsége — beleértve a szocialista pártot is — jóváhagyta az államfő teljhatalmát. A kommunisták ellene szavaztak, élve az alapos gyanúval, hogy az elnök teljhatalmával nem a fasiszták ellen, hanem a munkásság és a demokratikus erők rovására törekszik. Az események igazolták a Francia Kommunista Párt magatartásának helyességét. A polgári balodal és a centrum pártjait kevésbé bántotta, sérelmeikkel akkor jelentkeztek, amikor Debré miniszterelnök és a degaullista házelnök, Chaban Delmas megakadályozta a parlamentet, hogy a mezőgazdasági válság problémáit megoldja, hogy bizalmatlansági indítványt szavazzon meg a kormánnyal szemben. A kommunisták által megkezdett akcióval párhuzamosan a polgári pártok is egyre erőteljesebben követelték a nyár végén az alkotmány 16. szakasza alkalmazásának feladását. A mind szélesebb körű ellenzék fellépése végülis rákényszerítette De Gaulle tábornokot, hogy lemondjon teljhatalmáról. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának a napokban megtartott ülésén Raytmond, a politikai bizottság tagja referátumában hangsúlyozta, hogy a kommunisták, a szocialisták és a köztársaság más híveinek egy irányba ható magatartása tette lehetővé ezt a nagy sikert. Pénteken Guy Mollett, a szocialista párt főtitkára találkozott Mendes-France volt miniszterelnökkel. Párizsi politikai megfigyelők valószínűnek tartják, hogy egy „árnyékkormány” kialakításáról is szó eshetett tárgyalásuk során. A Populaire, a szocialista párt hivatalos lapja közli, hogy Guy Mollet folytatni akarja tanácskozásait a parlamenti pártok vezetőivel „annyival is gyorsabb ütemben, mivel sürget az idő”. Az Humanité vezércikkében hangsúlyozza: sürgősen szükséges, hogy a kommunisták felhívása visszhangra találjon az országban, hogy a kommunisták és a szocialisták sürgősen egyesítsék erőfeszítéseiket, míg nem késő. A reakció sajtójának kommentárjai azt mutatják, hogy a francia nagytőke mitől sem fél jobban, mint a kommunisták és szocialisták egységének kialakításától. A burzsoá sajtó hírmagyarázói sietnek is megnyugtatni olvasóinkat: Mendes- France ellenségesen foglal állást azzal a megoldással szemben, hogy „a kommunisták is behajózzanak”, Guy Mollet nem fog leparolázni Thorezzel. Ugyanekkor a bázison az alapszervezetek, a szakszervezeti dolgozók mind több helyen vállalják az akcióegységet a kommunistákkal. Példa erre St Etienne és Montpellier is, ahol a Francia Kommunista Párt és az SFIO helyi szervezetei közösen álltak ki a fasiszta veszéllyel szemben. St.. Etienneben 23 balodali szervezet adott ki felhívást, s ebben elítélte a béke és demokrácia ellenségeit. Montpellierben 13 szervezet közös felhívása szólította fel a város lakóit, alakítsanak minden városnegyedben antifasiszta bizottságokat. (MTI) A teljes leszerelés óriási távlatokat nyitna a tudomány fejlődése előtt Jánossy professzor felszólalása a nemzetközi atomerő szervezet bécsi kongresszusán A nemzetközi atomerő szervezet jelenleg Bécsben ülésező közgyűlésén a magyar küldöttség nevében felszólalt Jánossy Lajos professzor, az országos atomenergia bizottság alelnöke. Jánossy professzor elemezte a szervezet működésében mutatkozó hibák okait és rávilágított: a hasznos tevékenységet mindenekelőtt az a körülmény korlátozza, hogy az Amerikai Egyesült Államok imperialista körei és a velük katonai szerződésben álló más nyugati hatalmak a saját céljaikra igyekeznek kisajátítani a szervezetet. Nem lehet eredményes a szervezet munkája mindaddig, míg távol tartják tőle a Kínai Népköztársaságot. Ezen ország'-' részvétele a szervezet munkájában kétségtelenül növelné a munka hatékonyságát. A szervezet évente számos nemzetközi értekezletet rendez, ami rengeteg pénzbe kerül. Ezek a konferenciák azonban nem szolgálják a fejlődésben elmaradott országok érdekeit, mivel többnyire nagyhatalmak és elsősorban az Egyesült Államok katonai és politikai céljainak megfelelő kérdésekről tárgyalnak. Jánossy professzor sajnálattal állapította meg, hogy a szervezet nem veszi igénybe a magyar kormány által felajánlott ösztöndíjakat, s ugyanakkor számos jelentkezőt utasít vissza az afro-ázsiai országokból. Jánossy professzor követelte, hogy a most lelépő vezérigazgató helyére valamelyik afroázsiai semleges ország képviselőjét válasszák, majd végezetül a Szovjetunió által az ENSZ elé terjesztett leszerelési javaslat fontosságára hívta fel a figyelmet. Az általános és teljes leszerelés nyomán — hangoztatta — olyan erőforrások válnának szabaddá, amelyek óriási távlatokat nyitnának a tudomány fejlődése és az atomenergia békés felhasználása előtt. (MTI) A Szovjetunió hétéves tervének ezredik napja Moszkva. (MTI) Szeptember 26-án volt a Szovjetunió hétéves tervének ezredik napja. Vázlatosan ismertetjük, mi minden történt a Szovjetunióban az ezer nap alatt. Ebben az időszakban futott ki a tengerre a világ első atomjégtörője, az ezer nap valamelyikén fényképezték le a Hold túlsó felét, valósították meg az ember első űrrepülését, helyezték üzembe a legnagyobb vízierőművet Sztálingrádban és kezdték meg munkájukat a legnagyobb nagyolvasztók Krisjogrogban. A szóbanforgó ezer nap mindegyikén 190 000 tonna acélt, 450 000 tonna nyersolajat és 850 traktort. 20 millió méter szövetet és egymillió negyvenezer pár cipőt gyártottak, Kazahsztánban pedig 4000 hektár szűzföldet törtek fel. Az ezredik napig 26 millió hektár szűzföldet tettek termővé, 950 000 brigád, műszak, részleg és üzem állt versenyben a kommunista kollektívája címért. 180 000 kollektívának ítélték oda ezt a megtisztelő címet, 740 ezer dolgozó a kommunista munka élharcosává vált, elkészült az észtországi nagy hőerőmű ötödik generátora, amelynek teljesítménye 100 000 kilowatt. Az ezredik napon, szeptember 26-án, az üzbég gyapottermesztők az idei termésből eladták a milliomodik tonnát. Azerbajdzsán nyugati vidékén felfedeztek tizenkét gáz nyersolaj- és érclelőhelyet, elkészült a 44 900 tonna vízkiszorítási „Szovjetszkaja Rosszija” nevű cethalász-támaszpont, amely még az idén megkezdi a halászatot a Déli-sark vidékén. Befejezték a Novo Voronyezs-i atomerőmű turbinájának szerelését. A turbina teljesítménye 70 000 kilowatt, a lipecki traktorgyárban pedig elkészült egy rádióval irányított traktor prototípusa. (MTI) __________________"3L