Zalai Hírlap, 1961. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A WW W ZALAI ____ | jBjjgflBbglB' fill jgWW|§|, pIKa * AZ MSZMP ZALA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 239. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. október 10, kedd Áttérünk a szocialista társadalom felépítésére Az ötéves tervet tárgyalja az országgyűlés Az országgyűlés hétfőn folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai: Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Losonczi Pál, Papp János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. Ajtai Miklós bevezetőben megállapította, hogy a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat annak a helyes gazdaságpolitikának szellemében készült, amelyet a párt és a kormány a hároméves terv végrehajtása során is érvényesített, s amelynek ma már kézzelfoghatóeredményeiről számolhatunk be. A hároméves tervet nem csak teljesítettük, hanem egyzor jelentős előirányzatot túl is teljesítettük. Az ipari termelés a tervezett 122 százalék helyett közel 40 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 11 százalék helyett 19 százalékkal emelkedett és terven felül 23 milliárd forintot költöttünk beruházásokra. A párt egész politikájának átütő sikere, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az előadó ezután szóvá tette a még meglevő nehézségeket, hibákat, hogy az előttünk álló terv végrehajtása során elkerüljük azokat. A hároméves terv idején értünk el eredményeket a beruházási költségek csökkentésében, de a fejlődés nem volt kielégítő. A hároméves terv második felében a terven felül keletkezett tartalékokat némileg túlbecsültük, a fogyasztást és a felhalmozást együttesen gyorsabban növeltük, mint ahogyan a nemzeti jövedelem emelkedett. Többek között ez okozta, hogy beruházásainkat anyagilag nem tudtuk oly mértékben megalapozni, ahogyan az építés gyors üteme és a gazdaságosság ezt megkívánta volna. E tapasztalat is indokolja, hogy az előterjesztett ötéves tervben a beruházások összegét a korábban tervezettnél valamelyest alacsonyabban javasoljuk megállapítani. Ajtai Miklós ezután a második ötéves tervről szóló törvényjavaslat néhány fő vonására hívta fel az országgyűlés figyelmét. Az előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 36 százalékkal emelkedik, s míg 1959- ben a nemzeti jövedelem termelésének egészéből a szocialista szektor 77,5 százalékot képviselt. 1965-ben a szocialista szektor a nemzeti jövedelemnek már mintegy 98 százalékát képviseli. Ez a változás is tükrözi, hogy hazánkban a tervidőszakban lerakjuk a szocializmus alapjait, s áttérünk a fejlett szocialista társadalom felépítésére. Nemzeti jövedelmünk felhasználásában a felhalmozássorsabban növekszik, mint a fogyasztás. A fogyasztás növekedését jelzi az áruforgalom 23 százalékos emelkedése, s ezen alapszik az életszínvonal, a reáljövedelmek 16—17 százalékos növekedése. A reálbérek növekedése a tervidőszak elején lassúbb, a tervidőszak második fe Ez évenként mintegy 8,5 százalékos átlagos emelkedést jelent. A termelési eszközök gyártása gyorsabban növekszik, mint az ipar egészének, különösen pedig a fogyasztási cikkeknek a termelése. Az ötéves terv idején a szocialista ipar termelésében még nagyobb súlyt kap a vegyipar, a gépipar és a villamosenergia-ipar. Népgazdaságunk adottságai indokolják, a nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi, hogy kevesebb cikket gyártsunk, viszont nagyobb szériában. Termelésünk szerkezetének kedvező alakításához egyre nagyobb lehetőséget biztosít számunkra a szocialista országok közötti munkamegosztás, gazdasági kapcsolataink továbbfejlődése a szocialista országokkal, s e kapcsolatok előnyeinek bátor kihasználása. Mindenkor éreztük a Szovjetunió, a szocialista országok nagy családjának segítségét önzetlen támogatását, a legnehezebb helyzetben is felénk nyúló, segítő kezét. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a népgazdaság fejlesztésével, szerkezeti átalakításával javítjuk az ország nyersanyaghelyzetét is. A kevésbé anyagigényes és magas szaktudást követelő termékek fejlesztését helyezzük előtérbe. Elsősorban olyan cikkek szerepelnek terveinkben, amelyeket korszerű technikával és technológiával gazdaságosan tudunk előállítani. Példának említette a vegyipar termelését, amely az ipar egészének növekedését meghaladva, 75 százalékkal emelkedik, de a vegyiparon belül a gyógyszeripar termelése még ennél is gyorsabban, száz százalékkal növekszik. A műszeripar termelése tavaly 5,2 százalékot képviselt a gépipar egészében. Ez a részarány a tervek szerint 1965-ben 7,6 százalékra emelkedik, a híradástechnikáé pedig 9,9 százalékról 11,5 százalékra. Ezek az iparágak jelentős szerepet töltenek be iparunk automatizálásában is. Az élelmiszeripar termelésében számottevően emelkedik a konzervipar és a hűtőipar részesedése. Jó minőségű mezőgazdasági termékeinket így magasabb értékű cikkekké dolgoztében gyorsabb ütemű lesz. Mind a tervezésnél, mind a végrehajtásnál a magyar dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése a cél, s azt kell szem előtt tartanunk, hogy az életszínvonal emelkedése mindenkor megalapozott legyen. A nemzeti jövedelemből tehát a szocialista fejlődés ütemének megfelelő hányadot biztosítunk felhalmozásra, beruházásokra Korábban, több éven át — az ellenforradalom utáni években — viszonylag keveset ruháztunk be. Ezt fokozatosan pótolnunk kell, s egyben biztosítanunk kell a gyorsabb fejlődés feltételeit is. A beruházásokat természetesen csak oly mértékben növelhetjük, hogy az ne akadályozza az életszínvonal folyamatos emelkedését, hatjuk fel, s mindkét iparág exportunk szempontjából is jelentős. Második ötéves tervünk egészét a korszerűechnika igénye jellemzi. A műszaki fejlesztés szempontjából mindenekelőtt fontos az energiaellátás. Ennek korszerűsítése érdekében növeljük a kőolaj és a földgáz felhasználását. Célunk megvalósításához jó alapot: biztosat a „Barátság” kőolajvezeték, amelyen a Szovjetunióból érkezik hozzánk nyersolaj. Fejlesztjük saját kőolaj- és földgáztermelésünket is, ugyanakkor villamosenergiát importálunk a baráti országokból. Kiépül a hajónkat a Szovjetunióval összekötő 220 kilovoltos új távvezeték, így 1965-ben az ország minden lakosára mintegy 33 százalékkal több kalóriafogyasztás jut, mint a múlt évben. Energiahelyzetünket korszerű, új erőművek építésével is javítjuk. Iparunk fejlődésében egyre nagyobb szerepet kap a kemizálás is. A múlt évben a vegyipar az egész ipar termelésének 7,5 százalékát képviselte, ez az arány 1965-ben megközelíti a 9 százalékot. Az egy főre jutó műanyagtermelés az ötéves terv végére eléri a 3,2 kilót. Gyorsi ütemben emelkedik a műtrágyagyártás is úgy, hogy a behozatallal együtt az egy katasztrális hold szántó, kert és szőlőterületre jutó műtrágya a tervidőszak végére eléri a 190 kilót. A vaskohászat szerkezete is a műszaki fejlődés követelményei szerint alakul. Növeljük a finomhengersori termékek és finomlemezek részarányát, a hidegen alakított kohászati termékek gyártását. A nyersvas termelést új nagyolvasztók építése nélkül, rekonstrukciókkal növeljük, ugyanakkor egész kohászati termelésünket úgy fejlesztjük, hogy általános gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően, jobb minőségű, értékesebb terméket állítson elő. Az építőipar műszaki fejlesztését az előregyártott elemek termelésének fokozásával, könnyűbeton-elemek gyártásával, s más korszerű módszerekkel segítjük elő, hogy lényegesen rövidítsük az építkezések idejét, ugrásszerűen növeljük a munka termelékenységét, s minél inkább kialakítsuk az építkezési munka gyárszerű, szerelőipari jellegét. Mindehhez szilárd hazai nyersanyagbázist teremt a Dunai Cement és Mészmű üzembehelyezése. Az építkezés korszerűsítése nagyban hozzájárul majd a beruházások kivitelezési idejének rövidítéséhez, a költségek csökkentéséhez. A terv előirányozza például, hogy a lakásépítkezések átlagos időtartamát öt év alatt felére kell csökkenteni. Az ilyen célok megvalósításához jobb szervezésre, jobb tervezésre, átgondolt, céltudatos anyagi ösztönzési rendszer bevezetésére is szükség van, hogy a beruházások előkészítésétől a kivitelezésig tovább javuljon a munka. A második ötéves terv idején több új, nagy ipari mű építését kezdjük meg, illetve fejezzük be; több iparágat, üzemet korszerűsítünk. Az új üzemek építésénél, s a rekonstrukciónál is tekintetbe kell vennünk az ipartelepítés szempontjait. Beszéde további részében külkereskedelmünkkel, illetve exportfeladatainkkal foglalkozott. Aláhúzta, hogy népgazdaságunk nyersanyag-ellátását, a szükséges behozatalt csak jó minőségű, korszerű, kedvezően eladható exportcikkek segítségével biztosíthatjuk. Ezért egyik legdöntőbb feladat iparunk gyártmányainak korszerűsítése. Gyógyszereink, műszereink, híradástechnikai berendezéseink, járműveink és más termékeink számottevő nemzetközi sikert arattak, s nemzetközi tekintélyt biztosítanak a magyar iparnak. Több esetben azonban elhúzódik egyes gyártmányok korszerűsítése, a kutatás, a kísérletezés, a szerkesztés. Lényegesen rövidíteni kell azt az időt, amely a korszerű gyártmány elkészítésének elhatározása és tényleges elkészítése között eltelik. A nemzetközi együttműködés lehetőségeit felhasználva e téren is szűkíthetjük a feladatok számát, ugyanakkor a kutatásban is, a gyártmányfejlesztésben is fokozottan törekedhetünk az erők összpontosítására. A továbbiakban a mezőgazdaság terveit ismertette. A terv a mezőgazdasági termelés 22—2,3 százalékos növelését írja elő, más szóval évi átlagban mintegy 4,1—4,2 százalékos növekedést. Ennek a célnak az elérése nemcsak a mezőgazdaságtól, de egész társadalmunktól számottevő erőfeszítést követel. Hangsúlyozta, — majd részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés előirányzatainak megvalósításáért végrehajtandó feladatokat. A közlekedés fejlesztéséről szólva hangsúlyozta, hogy folytatódik a villamosítás és dieselesítés. Ezután részletesen beszélt az életszínvonal emelkedését, az anyagi és kulturális igények kielégítését előirányzó tervekről. A terv a kiskereskedelmi áruforgalom 23 százalékos növelését írja elő, méghozzá a lakosság igényeinek megfelelő áruból. A közétkeztetés forgalmának viszonylag gyors, 30 százalékos emelését tervezzük, s ez nagymértékben könnyíti majd a dolgozó nők háztartási gondjait. Dolgozó népünk életszínvonalának növelése szempontja(Folytatás a 2. oldalon.) Szocialista iparunk öt év alatt 48 — 50 százalékkal növeli termelését Kizis közlemény a háron laoszi kereti megbeszéléseiről Hin Hop. (MTI) A három laoszi herceg: Souvanna Phouma, Szufanuvong és Boun Oum megbeszéléseiről vasárnap közös közleményt adtak ki Hin Hop-ban. A következő megállapodásra jutottak: 1. Meg kell alakítani a 16 tagú ideiglenes nemzeti koalíciós kormányt. 2. A miniszterelnök és a miniszterelnökhelyettes egyben, mint a minisztertanács tagja működik. 3. A három herceg elfogadta a küldöttségek által készített jelentést, majd egyhangúlag megegyeztek abban, hogy a királynak javasolni fogja Souvanna Phouma herceg kinevezését az ideiglenes nemzeti koalíciós kormány miniszterelnökévé. Végül megállapodtak abban, hogy a három küldöttség folytatja megbeszéléseit a nemzeti koalíciós kormánnyal kapcsolatos még megoldatlan kérdésekről. A küldöttségeknek ezekről a megbeszéléseikről is jelentést kell tenniük a három herceg számára. A három laoszi fél képviselői folytatják tanácskozásaikat Hin Hop. (MTI) A három laoszi herceg megbízottai hétfőn délelőtt — mint az Új Kína jelenti — ismét összeültek Hin Hop faluban, hogy folytassák tanácskozásaikat a koalíciós kormány összetételéről és közvetlen feladatáról. Ismeretes, hogy a hercegek vasárnapi értekezletükön megállapodásra jutottak abban, hogy Souvanna Phouma miniszterelnöki kinevezését fogják javasolni a laoszi királynak. Ezt a megállapodást vasárnap közös közleményükben jelentették be. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint londoni diplomáciai körök véleménye szerint a laoszi hercegek megállapodása után könnyebbé válik a Laosz kérdésével foglalkozó genfi értekezlet munkája. Megfigyelők szerint a hírt örömmel fogadták az értekezlet nyugati és szocialista küldöttségei egyaránt. Washingtonban bizonyos tartózkodással fogadták Souvanna Phouma miniszterelnöki jelölését. Elkészült a Kremlben az az épület, ahol az SZKP 22. kongresszusa ülésezik majd Moszkva (TASZSZ) A Kremlben befejeződtek annak a hatalmas fémből, gránitból és üvegből készült palotának építési és berendezési munkálatai, ahol a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa tartja majd üléseit. A hatalmas terem különösen méreteivel fogja meg az embert. A terem magassága 22, szélessége 36, hosszúsága pedig 50 méter. Színpada, amely nemcsak forgatható, hanem süllyeszthető is, a legnagyobb az egész országban, s színházi, valamint filmelőadások bemutatására alkalmas. Vasárnap megtartották az első hangversenyt, amelyet az épületben dolgozó hatezer munkás tekintett meg. Jelen volt a hangversenyen Nyikita Hruscsov, valamint a párt és a kormány más vezetői. (MTI) Csak egy Kínát ismerek — mondotta Szihanuk herceg Peking. (TASZSZ) Mint az Új Kína hírügynökség jelenti, Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai államfő, a hongkongi repülőtéren újságírókkal beszélgetve vasárnap kijelentette, hogy Kambodzsa változatlanul támogatja Kína jogos ENSZ tagságát. Szihanuk herceg, aki Japánból úton hazafelé rövid időt töltött Hongkongban, hangsúlyozta: Csak egy Kína van, nem tudom Tajvant második Kínának tekinteni. Ott csak egy maroknyi ember él. Az ENSZ alapokmányát Kína írta alá, nem pedig Csang Kaj-sek. Kínában most új kormány van, tehát a Kínai Népköztársaságnak el kell foglalnia helyét az ENSZ-ben. A népi Kína részvétele nélkül — mondotta még Szihanuk herceg — egyetlen fontos nemzetközi kérdést sem lehet megoldani. (MTI) Ki a legény Zalában? Rádiófelvétel a zalaegerszegi általános iskolák szellemi vetélkedőjéről Kint, a Petőfi utcában a Magyar Rádió hangfelvevő kocsija, bent a Városi Művelődési Ház nagytermében pedig az „utolsó simítások” folynak. A mikrofon előtt Vajek Róbert játékmester és Tamási Eszter, a Magyar Televízió bemondója. Végül, kész a beállítás, kezdődhet a játék. A zalaegerszegi általános iskolák, így a Dózsa, a Petőfi, a József Attila és az Ady úttörő csapatainak 5—5 tagú versenyzőgárdája dönti majd el, hogy ,hol a legény Zalában?”, vagyis melyik csapat tagjai ismerik jobban a megye történelmét, földrajzát, népszokásait, történelmi nagyjait, művészeit. De a rádió arról is gondoskodott, hogy az egyes „félidőkben”, illetve szünetekben, amíg friss erőt gyűjtenek a versenyzők, addig is kellemesen szórakozhassanak a nagytermet zsúfolásig megtöltött „drukkerek", vagyis az egyes iskolák növendékei. Elhozták ezért Andor Éva és Balázs Ferenc énekeseket, zenei kíséretükről pedig Hajdú Júlia, a népszerű zeneszerző személyében gondoskodtak. És hogy ők se fáradjanak ki túlságosan, úgy intézkedtek, hogy a Petőfi általános iskola zenekara váltsa őket. Kipirult arccal, némi izgalommal vonult fel a színpadra a négy iskola csapata, s kezdetben egy-egy szabadon választott ének döntötte el a párosítást. Így esett, hogy először a dózsások és az adysok mérték össze az erejüket. — Milyen zalai népszokásokat ismertek? — hangzott az első kérdés, s máris tíz kar lendült a levegőbe. Aztán mind nehezebb és nehezebb kérdések következtek. Ilyenek például, hogy miből származik Makucsfalu neve, ki volt a legnevesebb zalai néprajzkutató és a dózsások szinte kérdésről-kérdésre előzték meg versenytársaikat, bár az Adyiskola úttörői is alaposan kitettek magukért. A másik elődöntőt a József Attila és a Petőfi iskola úttörő csapata vívta egymással. A híres ember játékban először a józsefattilások szereztek előnyt, de a második fordulóban a Petőfi gyűjtött több pontot, s ezt az előnyt mindvégig sikerült megtartaniuk, így került sor a döntőre a Dózsa- és a Petőfi-iskola versenyzői között. Sok izgalom, sok nevetés kísérte végig a játékot, s az eredmény: a döntő résztvevői valamennyien számos ajándékot nyertek. Érdekes, jó szórakozás volt ez a verseny. Kiderült, hogy a megyeszékhely általános iskolásai alaposan ismerik szűkebb hazájukat. És hogy az ország más megyéiben is megismerkedjenek ezzel a tájjal, a felvett műsort október 22-én délelőtt sugározza majd a rádió.