Zalai Hírlap, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

. Húszezer elhagyatott gyerek Görögországban Szófia. (MTI) A görög statisz­tikai szolgálat adatai szerint Görögországban több mint 20 ezer elhagyatott, csavargó gye­rek él. A Szovjetunió elismerte Trinidad és Tobago függetlenségét Moszkva. (TASZSZ) Hrus­csov szovjet miniszterelnök táviratot intézett Eric Wil­­liamshoz, Trinidad és Tobago miniszterelnökéhez. Ebben be­jelenti, hogy a Szovjetunió el­ismeri Trinidad és Tobago ál­lam függetlenségét és hajlandó vele diplomáciai kapcsolatokat létesíteni. Köztársasági párti veze­tők támadása Kennedy ellen Washington. (MTI) Everett M. Dicksen, az amerikai szená­tus köztársasági párti kisebb­ségének vezetője és Charles A. Halleck, a képviselőházi köz­­társasági pártcsoport vezetője, csütörtökön sajtókonferencián bírálta a Kennedy-kormányt a genfi értekezleten tett legutób­bi amerikai javaslatok miatt, mivel azok a légkörben vég­zett atomrobbantási kísérletek betiltását indítványozták, hely­színi ellenőrzés nélkül. Bár az amerikai terv lényegében nem jelent engedményt a korábbi amerikai állásponthoz képest, hiszen a föld alatti robbantá­sok betiltását továbbra is a helyszíni ellenőrzés biztosítá­sától teszi függővé, a jobb­oldali kongresszusi vezetők „engedmények tételével” és „visszavonulással” vádolták meg a kormányt. Halleck kijelentette még, hogy bár a Szovjetunió már elutasította a Kennedy—Mac­millan javaslatot, „az abszolút ellenőrzés elvének feladását hatalmas hibának tartja.” Úfjabb tüntetés Nkrumah elnök mellett Accra. (MTI) Accrában ismét sokezres tömeg tüntetett Nkru­mah elnök mellett és halált kö­vetelt mindazokra, akik a Nkrumah elnök ellen a közel­múltban történt bombame­rényletet előkészítették. írógép-automata Moszkva. (MTI) A moszkvai írógépgyárban olyan írógépet szerkesztettek, amely automa­tikusan regisztrálja a terme­lési folyamatok üzemi adatait. Ezeket az adatokat különleges műszerek, elektromos jelek közvetítésével juttatják az „Eum—23” típusú új írógép­automatába. A matematikusok nem­zetközi konferenciája Krakkóban Varsó. (MTI) Krakkóban megnyílt a matematikusok nemzetközi konferenciája. Az értekezleten 23 ország kép­viselői vesznek részt. Nasszer tanácskozása az egyiptomi küldöttség tagjaival Kairó. (Reuter) Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság el­nöke, tanácskozott az egyipto­mi küldöttség tagjaival, amely tüntetőleg elhagyta az Arab Liga tanácskozásának színhe­lyét és visszautazott az EAK- ba. A tanácskozásról nem adtak ki semmiféle közleményt. Kairóban elterjedt hírek sze­rint hamarosan albizottságot hoznak létre az úgynevezett „arab népek ligájának” meg­alakítása céljából. Újabb földlökések Olaszországban Róma­ (Reuter) Rómától északra, Umbria vidékét, csü­törtökön este két kisebb föld­rengés rázta meg. Cascia és Rocca Tamburra városokban a lakosok az első földlökések után az utcára menekültek. Casciában a városi kórház és mintegy tucatnyi ház falain hasadások támadtak. Rocca Tamburroban négy ház lakha­­talatlanná vált. Áldozatokról nem érkezett jelentés. Brentano megmagyaráz­za Adenauer bizonyít­ványát Hamburg. AP) Heinrich von Brentano, volt nyugat-német külügyminiszter, a CDU parla­menti csoportjának elnöke, sajtókonferencián kijelentette, hogy a Nagy-Britanniának az Európai Közös Piacba történő belépéséről folytatott tárgyalá­sok még ebben az évben „hap­py end”-del fognak végződni. Arra a nagy felháborodásra utalva, amelyet Adenauer leg­utóbbi televíziós nyilatkozata Angliában keltett, Brentano hangoztatta, hogy az ilyen „fél­reértéseket” nem szabad adja­ Egy hős Algériából (6) Arra kértem az egyik algériai küldöttet, meséljen valamit a felszabadító harc katonáiról, mondjon el egy történetet. Hangsúlyoztam, olyan legyen, amit pontosan ismer, s amit nem csak úgy hallott. — Nagyon sok hőstett volt a mi országunkban. Százak ál­dozták életüket a hazáért. Halt meg bajtársam az ölemben, mellettem a lövészárokban. Olyanok, akikről nem sokat, tudtam. Közénk jöttek, fegy­vert fogtak, harcoltak. De egy emberről mindent tudok. Ha akarja, elmesélem a történetét. A falu, ahol élt, közel feküdt a városhoz. Apja oda járt dol­gozni. Esténként, amikor meg­érkezett, mindig arról mesélt a fiának, egyszer majd házuk lesz bent a városban, és akkor nem kell hajnalban kelni, ő meg iskolába járhat majd. Na­gyon szerette az édesapját. Nem volt már kisgyerek, mégis szí­vesen megfogta apja kérges ke­zét, s úgy sétálták körül estén­­kint a szegényes otthont. Egyik reggel így szólt az apja: — Édes fiam, én most hosz­­szabb ideig nem jövök vissza. Lehet, hogy egy, lehet, hogy több házig távol leszek. Vigyázz édesanyádra, te már nagy fiú vagy. Ha megjövök, majd min­dent elmondok neked. Teltek a napok. Egy, tíz, húsz... Az apa nem jött haza. — Édesanyám! Bemegyek, megnézem apát, miért nem jön, — állt elő a harmadik hét végén a fiú. — Ne menj, fiam! — marasz­talta az anya —, de hiába. A gyerek nekivágott az útnak. A gyár előtt, ahol az apa dolgo­zott, több munkás állt. — Az édesapámat keresem! — szólította meg őket — és megmondta a nevét. — Te vagy a fia? — Igen! Hol az apu? _ ? — Hol van? — Most hazulról jössz? — Igen! — Mikor indultál el? — Reggel. — Nem találkoztál az úton katonákkal? — De igen. — Fiacskám! Várj itt, amíg visszajövök! Az átlagosnál magasabb volt az a munkás. Barátságos, meg­nyerő külseje bizalmat ébresz­tett a fiúban. Nem sokkal ké­sőbb visszatért egy nagyobb fiúval. — Menj el vele, aztán majd beszélgetünk... A két gyerek elment. Mesz­­sze a várostól leültek, s csak akkor indultak tovább, amikor beesteledett. Félórát gyalogol­tak, amíg egy barlangszerű nyíláshoz értek. Ott megint vártak. Újabb félóra telhetett el, lépések zaja hallatszott, s valaki beszélt. — „Ország” itt vagy? — Fiastól — válaszolta a kí­sérő fiú — és kilépett a bar­langból. Tovább folytatták az utat. Egy kis táborba értek. Másnap megjelent a vállas munkás. — Fiam! Te nem vagy már annyira fiatal, hogy meg ne ér­tenéd, amit mondok. Szomorú hírt közlök veled. Apádat el­hurcolták a franciák... Teg­nap, amikor jöttél a városba, hozzátok mentek. Csak anyádat találták otthon, őt is elvitték... A magas, vállas munkás jó barátja lett, ő volt a partizá­nok parancsnoka. Mellette ma­radt. Évek teltek el, hol alkal­mi állásit vállalt, hol állás nél­kül tengette életét. Testvéreit, a partizánokat azonban soha nem feledte. Csak köztük érez­te jól magát. 1956-ban, a nagy sztrájkok után a hegyekben harcoltak. Nem volt fegyvere. Oda állt a parancsnok elé, s kérte, hogy adjanak a kezébe, bosszút akar állni apjáért, anyjáért. Addig könyörgött, amíg teljesítették kérését. Vakmerő, bátor katona lett. Amíg egyszer ... Csapdát állítottak a partizá­noknak. Körülzárták őket, s a menekülésre szabadon hagyott területet aláaknázták. Felrob­bant, egyik lába megsérült. El­fogták. Be sem kötözték, úgy szállították a börtönbe. Ott szánta meg az egyik felcset. — Gyerek még, hadd éljen — mondta. Másnap a műtőbe vitték. Meg­ sem kérdezték, levágták a lá­bát ... Amikor megtudta, öngyilkos­ságra gondolt, de a partizá­noknál hallottak visszatartot­ták. Még fel sem gyógyult, meg­kezdődtek a kihallgatások. Rúg­ták, ütötték, verték,­­ meg, sem szólalt, így ment ez 1959-ig, akkor szabadult ki. Rokkantam nem mehetett a partizánok kö­zé, várt, amíg eljön az­­ ide­je... — Hát így történt! — fejezte be elbeszélését a VIT-küldött. — És most mi van a fiúval? Él? — Igen.­­ — Mit csinál? — Tanul. Orvos lesz. Egész­ életét a gyógyításnak szenteli. Nem akar falábú embereket látni... — Hol tanul? — Moszkvában, de most... de most itt van a VIT-en. El­jött, hogy szót emeljen a bé­kéért __ Kezet rázott velem, elindult, s én szólni sem tudtam a meg­lepetésről. Bal lábát nem tud­ta térdben behajlítani. Falába volt. Fasla Abdelmaid, a hős algériai fiú ZALAI HÍRLAP matizálni”. A nyugatnémet kormány és Adenauer kancel­lár minden tőle telhetőt el fog követni Angliának a Közös Piacba való bevonásáért — mondotta. Walter Ulbricht haza­utazott Moszkvából Moszkva. (TASZSZ) Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkára ,az NDK Ál­lamtanácsának elnöke, aki a­­Szovjetunióban üdült, pénte­ken hazautazott Moszkvából. Ötezer méter magasban kizuhant a repülőgépből Buenos Aires. (Reuter) Csü­törtökön egy ötezer méter ma­gasságban repülő argentin utasszállító gép ajtaja kinyílt A gép 23 éves stewardesse ki­zuhant és szörnyethalt. U­ll­ant Varsóban­­, Varsó. (PAP) Adam Rapacki, lengyel külügyminiszter, csü­törtökön este a minisztertanács épületében fogadást adott a Lengyelországban tartózkodó U Thant ENSZ ügyvezető fő­titkár tiszteletére. U Thant a fogadáson kije­lentette, tizenhét év tapasztala­tai azt mutatják, nem lehet megállapodást elérni anélkül, hogy a két nagyhatalom egyet­értésre ne jutna. U Thant hangsúlyozta, szilárd meggyő­ződése, hogy az ENSZ-nek bé­kéltető, nem pedig „nemzetközi harci szervnek” kell lennie. Rapacki lengyel külügymi­niszter felszólalásában kifejez­te meggyőződését, hogy az ENSZ nagy mérték­ben hozzá­járulhat a békéért, a leszere­lésért és a nemzetközi együtt­működésért vívott harchoz. Az ENSZ mindenkor számíthat Lengyelország támogatására a békés együttélés biztosítását célzó erőfeszítéseiben. Az ügyvezető főtitkár ezt követően a Belveder-palotában találkozott Edward Ochab-bal, az államtanács elnökhelyette­sével. (MTI) Az NDK Legfelső Bírósága hétfőn hirdet ítéletet a kémek és a nyugat-berlini terroristák elleni bűnperben Berlin. (MTI) Az MTI ber­lini tudósítója jelenti: A Német Demokratikus Köz­társaság Legfelső Bíróságának 1. büntető tanácsa pénteken folytatta a kémek és a nyugat­berlini terroristák ügyében kezdődött bűnper tárgyalását.. Horst Sterzik 32 éves, Berlin keleti részében lakó mérnök vallomásában elmondta, hogy 1952-ben átszökött Nyugat-Ber­­linbe, ahol érintkezésbe került az amerikai titkosszolgálat megbízottaival. Megfelelő ki­képzés után vállalkozott rá, hogy visszatér a demokratikus Berlinbe és „Fahrland” fedő­név alatt katonai jellegű kém­kedést folytat. Ezért havonta 350—400 márkát kapott meg­bízóitól.­­Sikerült beférkőznie a Szabad Német Ifjúság (FDJ) szervezetébe és mint funkcio­nárius tevékenykedett. A múlt év augusztus 13-a u­tán azt az utasítást kapta Sterzik, hogy állandóan tartsa megfigyelése alatt a berlini ál­lamhatár egyik szakaszát, s észrevételeiről mindig adjon részletes jelentést a titkos rá­dióadón. Arra a kérdésre, miért volt szükség ezekre a részletes je­lentésekre, a vádlott beismer­te: „határprovokációk előkészí­tésére”. Az öt vádlott vallomása és a tanúkihallgatások után a bíró­ság pénteken délelőtt meghall­gatta a szakértői jelentéseket, majd sor került Josef Streit fő­­államügyész vádbeszédére, utá­na a védőbeszédekre. A bizonyító eljárás még a héten befejeződik. A legfelső bíróság hétfőn hirdet ítéletet a bűnperben. 1962. szeptember 1 Erfurtban temették el Arnstadt századost A nyugat-német provokátorok által meggyilkolt Rudi Arnstadt százados temetése Erfurtban. — A képen az áldozat özvegye. (MTI Külföldi Képszolgálat) Kitn­cs „sajtószabadság“ is charta és a szellem A közelmúltban nagy zűrzavar támadt az Egyesült Államok központi archívumá­ban. A tisztviselők meglepetésére egy fia­tal tanítónő az ENSZ alapító oklevelét ke­reste náluk. Először nevetve utasították el, de a konok mi is egy másolatot tett az asz­talra, amelyben ez állt: a 111. cikkely úgy rendelkezik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének chartá­ját spanyol és angol, francia, kínai és orosz nyelven itt kell letét­be helyezni. A hosz­­szas kutatómunka azonban kudarcot vallott, s az irattáro­sok végül is azt java­solták, próbálkozzék a külügyminisztérium archívumában. Azt alapítólevelet itt sem­találták és csak nagy­sokára jutott eszébe valakinek, hogy már évekkel ezelőtt egy Virgina állambeli­­atombiztos óvóhelyre szállítottak. Az archívisták a chartát, a politikusok — persze már ők is évekkel ezelőtt — az alapító oklevél szelle­mét. És náluk sem volna könnyebb dolga­­annak, aki a papírral rögzített elveket ke­resné, mint a fiatal tanítónőnek volt a papírokkal... (6) A bonni kormány szívesen tesz dörgő­nyi­­nyilatkozatokat a szólás- és sajtószabadságról. Adenauer és kormánya azonnal ezzel a fenn­­költ fogalommal riposztozik, ha — és ez nem egyszer előfordul — Keletről vagy Nyugatról vád éri fasiszta irományok megjelentetése és reklámozása miatt. Közismert, hogy az NSZK könyvesboltjaiban bárki megvásárolhatja mondjuk Rommel vagy Kesselring emlékira­tait, az újság-standokon ott van a Soldaten­­zeitungtól kezdve a revansista szervezetek lapjainak légiójáig azon sajtótermékek tö­mege, amelyek nyíltan határrevízióra, Európa térképének erőszakos módosítására bujtogat­­nak. Egy most érkezett hír ismét bebizonyította, hogy ez a csodálatos „szabadság” nagyon is vé­ges: a Német Békeunió hesseni székházában a rendőrség 150 „veszélyes irományt” kobo­zott el. Hogy mi minősült veszélyesnek abban az országban, ahol Kesselring memoárjai sem minősülnek annak? A 150 elkobozott füzet Hruscsovnak a moszkvai leszerelési és békevilágkongresszu­son elmondott beszédét tartalmazza... (ha­)

Next