Zalai Hírlap, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

2. Argentin tiltakozási két Buenos Aires (MTI) Argen­tínában 24 órás általános sztrájkot tartanak a munkás­­osztály tiltakozó hete kereté­ben ,amely válasz a reakció­nak a nép demokratikus jogai ellen intézett támadásra. A tiltakozó hét alkalmából az ar­gentin dolgozók alapvető vál­tozásokat követelnek az ország gazdasági, politikai és társa­dalmi szerkezetében. Csütörtökön országszerte figyelemre méltó sztrájkokra került sor. Buenos Airesben a munkások nagyszabású tünte­téseket és gyűléseket rendez­tek, amelyeknek békés jellegét semmibe véve, a rendőrség könnygázbombákkal és tűzol­tófecskendőkkel támadt a résztvevőkre. A főváros Avel­­laneda külvárosában harminc­ezer munkás tartott tüntető felvonulást. Barracasban, Bue­nos Aires egy másik munkás­­negyedében több tízezer tex­tilmunkás, nyomdász és építő­munkás követelte Alsogaray és Pinedo volt gazdaságügyi miniszterek letartóztatását és elítélését a gazdasági élet le­­züllesztése és a dolgozók nyo­morának fokozása miatt. Meg­találták Thresher roncsait Norfolk (AFP, AP) Elton Grenfell altengernagy, az At­lanti Óceán-i amerikai tenger­alattjáró flotta parancsnoka csütörtökön közölte, hogy meg­találták a Thresher atommeg­hajtású tengeralattjáró ron­csait, amely április 10-én 129 utasával egy mélytengeri me­rülési kísérlet alkalmával el­süllyedt. A Columbia egyetem egyik laboratóriumának ocea­­nográfiai kutatóhajója Boston környékén — ahol a hajó el­süllyedt — részt vett a kuta­tási munkálatokban, s víz alatti fényképfelvételeket készített, amelyekből megállapítható, hogy a mintegy 2500 méter mélységben megtalált roncsok valóban a Thresher maradvá­nyai. A képeket most Portsmouth­­ba szállítják és átadják annak a haditengerészeti bíróságnak, amely a hajó ügyében vizsgá­latot folytat. Az amerikai haditengerészet bejelentette továbbá, hogy a Trieste, Piccard professzor mélytengeri kutató gömbje, a hajótörés színhelyén lemerül, hogy fényképfelvételeket ké­szítsen az elpusztult atomten­­geralattjáróról. (MTI) „Lelkifröccs“ a Pentagonban Akárki akármit mond, azért a Pentagonnak is van szíve. Az amerikai hadügyminisztérium igazán megható módon törődik a katonák, és mindenekelőtt az újoncok lelkiállapotával. A múlt héten hivatalos közle­ményt bocsátottak ki, amely szerint az amerikai légierő kü­lönböző oktató­filmjeiről, pla­kátjairól és könyveiről el kell tüntetni az atom- és hidrogén­bomba jól ismert és rettegett felhőgombájának képét. A had­ügyminisztériumban volt any­­nyi akasztófahumor, hogy még azt is közölte: azért hozták ezt a határozatot, mert a légierő „lélektani szakértői” kéteszten­­dős vizsgálatot folytattak. E bölcs emberek kétesztendős m­unkával megállapították, hogy az atom- és hidrogénbom­ba felhőjének megpillantása „kedvezőtlen visszhangot” vált ki ama katonák között, akik­nek a Pentagon tervei szerint egy ilyen háborúban el kellene pusztulniuk. (Ebből is látszik egyébként, hogy milyen komoly tudósokról van szó: már két év alatt rájöttek erre.) A Pentagon egy pillanatig sem gondolkozott, és egyetlen mozdulattal megjavította a ka­tonák kedélyállapotát. Minden marad a régiben. Marad a há­borús politika, marad az atom- és hidrogénfegyverrel való ha­donászás. Marad az atomhábo­rú fenyegetése nemcsak az amerikai katonák, hanem csa­ládjaik és az ország egész népe számára. Maradnak még az atomkísérletek is, amelyeknek betiltásáról pedig oly könnyű lenne egyezményt kötni. Min­den marad, csak egy dolog vál­tozik: ezentúl nem fogják minduntalan a katonák orra alá dugni a halálos atomfelhő fényképét. Nem tudjuk, mennyire nyug­tatja majd meg ez a bölcsessé­get sugárzó intézkedés az ame­rikai katonákat. De az a gya­núnk, hogy fordítva azért jobb lett volna. Például úgy, hogy a politika megy — és akkor a fényképek nyugodtan marad­hatnak ... SALAI HÍRLAP fas­i 4 V­AGr VIlf GB/UN­­ S­ukar­o—Rahman találkozó Tokió. (MTI) A Tokióban tartózkodó Sukarno indonéz el­nök csütörtökön találkozott Ab­dul Rahman malájföldi minisz­terelnökkel, a japán főváros másik vendégével. A másfélórás megbeszélésről nem adtak ki közleményt, de jólértesült körökben tudni vé­lik, hogy a két államfő a dél­kelet-ázsiai térség, így a terve­zett Malaysia Államszövetség problémáival foglalkozott. Amerikai négerek harca egyenjogúságukért Tallahassee. (MTI) Az Egye­sült Államok néger lakosságá­nak állampolgári egyenjogúsá­gáért folytatott harcába egyre több város kapcsolódik be. Csütörtökön a floridai Tal­­lahasseeben ütközött össze a négerek néma tiltakozó tüntet Ismét elérkezett a gömb villámok időszaka Még mindig nem sikerült megfejteni ennek a rejtélyes természeti jelenségnek a titkát A nyár közeledtével ismét­ elérkeztünk a zivatarok idősza­kához. Hol itt, hol ott cikáz­nak végig az égbolton a „vo­nalas” villámok és bár rit­kábban, de meg-megjelennek a gömbvillámok is, ezek a na­rancs és futball-labda közti méretű, a szivárvány különbö­ző színeiben világító golyók, hogy másodperceken belül semmivé zsugorodjanak, vagy hangos dörrenéssel robbanja­nak szét. Viselkedésük szerint két csoportba oszthatók. Egyik fajtájuk úgy lebeg a levegő­ben, mint a szappanbuborék s a nyitott ablakon vagy a ké­ményen át szívesen „beláto­gat” a lakásokba is­, a másik viszont ráfekszik a tárgyakra, távíródrótokra stb. és gyak­ran úgy tűnik, mintha végig­gurulna rajtuk. A tapasztala­tok szerint a lebegő gömbvil­lámok eléggé ártatlan jelensé­gek, az utóbbiak viszont éget­nek és gyújtanak. A két cso­port azonban nem különül el élesen egymástól, mindegyik könnyen veszi fel a másiknak az alakját. Arra még nincs hiteles adat, hogy mesterséges úton sikerült volna kétségbevonhatatlanul valódi gömbvillámot előállí­tani. Keletkezésük és mibenlé­tük magyarázatára azonban számos elmélet született már. Egy magyar tudós, dr. Neuge­­bauer Tibor Kossuth-díjas egyetemi tanár szerint például akkor keletkeznek, ha egy vonalas villám rossz vezetőké­pességű helyen csap be, már­pedig a föld sem tartozik a legjobbak közé. Ilyenkor ugyanis a kisülés mintegy megtorpan és kialakul egy olyan, elektronokból és pozitív ionokból álló, összességében elektromosan semleges nagy „csepp”, amely egy ideig együtt marad, s addig a pozi­tív ionok és az elektronok egyesülése folytán világít is. Általános elfogadásra azonban eddig sem ez, sem a többi el­mélet nem talált. Egyelőre te­hát továbbra is érvényes az a fizikai „közmondás”, hogy a gömbvillám és a szupravezetés az a két elektromos jelenség, amelyben a tudomány még mindig nem lát egészen tisz­tán. (MTI) (7.) A rendkívül bonyolult szer­kezet részletes leírására nincs helyünk, csupán annyit mon­dunk el, hogy a bathyseaphe-ot Triesztben, az ottani hajógyár­ban építették — innen a neve. A gömbfülke átmérője 2 méter, acélfalainak vastagsága 9 cen­timéter, s így 16 000 méteres vízmélység nyomását is kibírja. Az orsóalakú, szabálytalan hatszöghöz hasonló úszótest hossza 15 méter, legvastagabb része 3 és fél méter. Rekeszes belsejében 106 köbméter ben­zin fér el. Az acélgömböt egy tömbből kovácsolták, majd esztergálták és csiszolták. Falába bejárati csatornát és megfigyelő nyílá­sokat, ablakokat építettek. Az egész készüléknek saját áram­­fejlesztője és levegőregeneráló­­szerkezete van. A tengeralattjáró­i k­atasztrófák története 1963. április 10-én az Atlanti­óceán a világ egyik legmoder­nebb, leggyorsabb és leggondo­sabban felszerelt tengeralattjá­róját nyelte el. Vele együtt 129 ember süllyedt a mélybe. Hogyan, mint haltak meg, senki sem tudja, ennek — s a többi, hasonló tengeralattj­árc­­katasztrófának — nem volt szemtanúja, hogy leírhassa a szerencsétlenség lefolyását. Az első, hasonló szerencsét­lenség csaknem 200 évvel ez­előtt történt. Duy kapitány kísérelte meg 1773-ban, hogy fából épült „tengeralattjáró hajójával” a mélybe merüljön. A bátor kapitány és hajója valóban lemerült a víz alá, azonban soha többé nem emel­kedett a felszínre. A víz ellen­állhatatlan nyomása összerop­­pantotta a „tengeralattjárót”. Duy kapitány kísérelte nem az első volt, az ember már ko­rábban is foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a tenger mé­lyének ismeretlen világába ha­toljon, az igazi érdeklődés azon­ban csak akkor ébredt a tenger­­alatt­járó hajók iránt, amikor egy ilyen búvárnaszád elsül­lyesztett egy ellenséges hajót. Vagy száz esztendeje annak, hogy — az amerikai polgár­háború idején — a déliek egy szivar alakú hajót építettek. Ez volt az első hadicélokra épült tengeralattjáró, David volt a neve. Háromszor merült a víz alá a David és háromszor emelke­dett a felszínre, de mindany­­nyiszor a halott legénységgel. Mindhárom­­kísérlet a búvárna­­szád teljes személyzetének ha­lálát okozta. És mégis, ennek ellenére is, akadtak bátor, halálra szánt emberek, akik Dickson hadnagy parancsnoksága alatt negyed­szer is a tenger alá merültek. „Kézi hajtású" tengeralattjáró 1804. február 17-ének éjsza­káján a Dávid ismét felkészült, hogy negyedszer is a mélybe ereszkedjék. A part­onállók szinte lélegzet­visszafojtva figyelték a vak­merő kísérletet. Kétségtelen volt, hogy a David legénysége ezúttal sem kerül élve a fel­színre, sőt a búvárnaszád el­vesztésével is számolni kellett, amikor azon a helyen, ahol egy északi hajó horgonyzott, hatal­mas lángoszlop emelkedett a levegőbe. Az északiak hajója egy-kettőre el is süllyedt. Nagy diadal volt ez a déliek számára, de nagy árat is fizet­tek érte. A Dávid legénysége nem ünnepelhette meg győzel­mét, a búvánnaszád az északiak hajójával együtt nyomtalanul eltűnt a tenger mélyében. A hadtörténelem azonban mindmáig nyilvántartja a na­szád­­bátor legénységének vak­merő tettét, hősiességét. A Da­vid volt a tengeri csaták tör­ténelmében az első búvárhajó, amely egy ellenséges hadihajót elsüllyesztett. A déliek kezdetleges tenger­alattjárója természetesen olyan messzi van a modern tenger­alattjárótól, mint Makó Jeru­zsálemtől. Lemerülni még csak tudott, a tenger alatt azon­ban úgyszólván alig, vagy csi­galassúsággal mozgott. Hajócsa­varját a matrózok hajtották­­ kézzel. Gyilkos, romboló erejű torpedók helyett a hajó orrából egy hosszú rúd állt ki, s arra egy aknát erősítettek. Csak 1889-ben sikerült Lau­­beuf francia mérnöknek meg­építeni az első, mai értelemben ívett, igazi tengeralattjárót.. Nar­­k­val nevű búvámaszádja egya­­­­ránt jól úszott a víz színén és­­a tenger alatt. A Narval volt a­­ későbbi tengeralattjárók őstí­­k­lusa.­­ A kézzel hajtott búváma­­­­szádtól a gőzgéppel, majd Die­s­sel-motorral ellátott tenger­­­­alattj­árokon­ át vezetett a hosz- tszú út az atonm­ üzamú tenger­­­alatt­járóig. Az üzemanyag és a hajtómű tökéletesedésével növekedett a tengeralattjáró­­gyorsasága és hatósugara is. Mind hosszabb ideig maradhat­tak víz alatt és egyre mélyebb­re merülhettek. Kezdetben nagy sikernek szá­mított, amikor egy tengeralatt­járó 30 méternyi mélységbe merült. Az első világháború tengeralattjárói már csaknem száz méterig merülhettek, a második világháborúban a ten­geralattjárók ennek a mélység­nek a kétszeresét is elérték. A mai búvárnaszádok ezer mé­ternél nagyobb mélységben is járhatnak. A­­haladást, a fejlődést, akár­­csak a kutatás más területein , emberélettel kellett megfi­zetni. A kezdetleges, kicsiny tengeralattjárók katasztrófái kevesebb áldozatot követeltek, a szerencsétlenségek azonban csaknem kivétel nélkül a le­génység­­halálával végződtek. Csak nagyritkán sikerült egyik­másik tengerésznek megmene­külnie. (Folytatjuk. k­a­ ­tasztrófája ""alkalma- tése a könnyeztető gázzal tá­madó rendőrségből. A rendőrök 125 tüntetőt tartóztattak le, de hamarosan újabb tüntető me­net vonult végig az utcákon. A második menetből 80 résztve­vőt hurcoltak el a rendőrök. A Mississippi állambeli Jack­­sonban szintén volt tüntetés, itt 14 tüntető került a rendőrség őrizetébe. A városban feszült a hangulat, a hatóságok két ki­állítási csarnokot alakítottak át sebtében ideiglenes börtönné. Chicagóban csütörtökön egy temetőben tüntetett mintegy 1500 néger az ellen, hogy a te­mető igazgatósága megtagadta egy néger nő holttestének el­hamvasztását. (AP, Reuter, UPI) Hruscsov és Castro látogatása egy rakéta­­támaszponton Moszkva. (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke és Fi­del Castro kubai miniszterel­nök ellátogatott a stratégiai ra­kétacsapatok egy támaszpont­jára, ahol megismerkedtek a korszerű rakétatechnika leg­újabb példányaival. Hruscsov és Castro ezenkívül megtekintette a szárazföldi csapatok hadgyakorlatát az egyik katonai körzetben. A mi­niszterelnököket elkísérte Ma­­k­­ovszkij marsall szovjet hon­­védelmi miniszter és­­Krilov marsall, a rakétacsapatok fő­­parancsnoka. Venezuelai képviselők tiltakozása Caracas. (TASZSZ) Venezue­lai parlamenti képviselők tilta­koznak az ellen az önkény el­len, amellyel a rendőrség a po­litikai foglyokat kezeli. A kong­resszus képviselőháza jelentést állított össze a belügyminiszté­rium számára, s e jelentésben követeli, hogy indítsanak vizs­gálatot a rendőrségen. A jelen­tés egyebek között tartalmazza az ellenzékben lévő politikai pártok által benyújtott bizo­nyítékokat, amelyek leleplezik a rendőrség önkényes eljárását. Közlekedik az első európai expressz-tehervonat Varsó. (MTI) Varsóból a na­pokban elindult az első európai expressz-tehervonat, amely minden rakodási időt beleszá­mítva óránként átlag 42 kilo­méteres sebességgel haladva, 22 óra alatt érkezett Hannoverbe. A vonat nemcsak a Német Szövetségi Köztársaságba, ha­nem Belgiumba és Hollandiába irányított árukat is magával ***tte. A szakemberek szerint e já­rat rendszeres indítása meg­könnyíti a kölcsönös áruszállí­tást az érdekelt országok kö­zött. A Nemzetközi Szabvány­­ügyi Szervezet ülése Bukarestben Bukarest. (MTI) A román fő­városban ülésezik a Nemzetkö­zi Szabványügyi Szervezet (ISO) fa-félkészgyártmányokkal foglalkozó műszaki bizottsága. Az ülés munkájában magyar küldöttség is részt vesz. Ez alkalommal nemzetközi ajánlásokat dolgoznak ki és vi­tatnak meg a különböző par­kett-típusok gyártásával kap­csolatban. 1963. június 1. Sikeres kísérletek 1963 május 12-én a Szovjet­unió közölte, hogy a Csendes­óceán két közetében rakéta­kísérleteket hajt végre, ame­lyeknek időtartamára, május 15 és július 15 között a meg­jelölt övezeteket zárt területté nyilvánítja. A Szovjetunió 1960 január óta már több alkalommal haj­tott végre sikeres nehézrakéta­­kísérleteket, amelyek az űr­kutatásban elért nagyszerű szovjet tudományos eredmé­nyek technikai előfeltételei voltak. A nehézrakéták becsa­pódási pontjait a Szovjetunió­tól több mint 12 000 km távol­ságra, a Csendes-óceán közép­ső övezetében, a Lor-szigetektől nyugatra, a tengerhajózás és a transzóceáni repülőforgalom­tól viszonylag alig érintett te­rületeken, a halászati közpon­toktól távol eső térségekben jelölték ki. A rakéta célpontok közül — az esetleges tengeri és légifor­galom biztonsága érdekében — zárt övezetet hoztak létre. A szovjet rakéta célterüle­tek közelében fekszik egyéb­ként Nagy-Britannia, valamint az Amerikai Egyesült Államok több csendes-óceáni szigetbir­toka, és így az említett álla­moknak is módjában állt a kísérleti rakéták becsapódási pontosságát megfigyelni. A TASZSZ május 28-i jelen­tésében beszámolt arról, hogy a Szovjetunió május 18-án és 25-én sikeres kozmikus hordo­zórakéta kísérletet hajtott vég­re. A május 28-i TASZSZ köz­leményben bejelentették to­vábbá, hogy a sikeres rakéta­­kísérletekre tekintettel az első­ övezet területe — a bejelentés napjával — felszabadul a ten­geri hajózás és légiforgalom részére, míg a második övezet a kísérletek befejezéséig to­vábbra is zárt terület marad. K­E­LET­I HOSSZÚSÁG .<ón° 175° 170° 165° . 160 15? _15tA6$° 170° 175°’ 00 NYUGATI­ HOSSZÚSÁG­­ (T^A) 22612. C­sen­d­es -V­I . MÁSODIK ÖVEZET L | * r s ! Mícfway-szk­a rus,) USA d c e d tl Hflwaif?«3L ~7C— * szigetek £‡ \ Wake - a ›“!|» Johnston ,,o_ (USA) ~10~ '*% [ELSŐ ÖVEZET^ % -5°- v ■£% | Howland • ... 'f* -0°-----------%%----------------bíS“EGYENLÍTŐ-------TIrmA

Next