Zalai Hírlap, 1963. augusztus (19. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-01 / 178. szám
1963. augusztus 1. Nő a kenyérgabona vetésterülete 30 millióval több felvásárlás — 60 millió forint beruházásokra Elkészült a megye mezőgazdaságának 1964. évi népgazdasági terve Jelentős tanácskozáson vettek részt a megye vezetői az elmúlt héten a Földművelésügyi Minisztériumban. Ez alkalommal került megtárgyalásra a megye mezőgazdaságának 1964. évi népgazdasági terve. A tanácskozásról való visszatérése után megkértük Fülöp Győző elvtársat, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya terv- és pénzügyi csoportjának vezetőjét, hogy adjon tájékoztatást a megye mezőgazdaságának 1964. évi népgazdasági tervéről. — Bevezetőben talán ennyit — kezdte nyilatkozatát Fülöp elvtárs —: a megfelelő felkészülés szempontjából igen jelentős, hogy már a tervidőszak előtt majd egy fél évvel meghatározzuk a következő évben elérendő célokat. Amikor mi tervjavaslatunkat elkészítettük, messzemenően figyelembe vettük az idei tényszámokat, valamint a megye termelési és közgazdasági adottságait. Természetesen ehhez előzőleg javaslatokat kértünk a járási vezetőktől, s ezek alapján alakítottuk ki a megye főbb termelési, felvásárlási és beruházási terveit, így sikerült olyan tervjavaslatot vinni a minisztériumba, amely lényegében megegyezett az ő elképzeléseikkel. Megkétszereződik a zöldségtermelés — Hogyan alakul 1964-ben a megye növénytermelése? — A termelés szerkezetében lényeges változások nem lesznek. Az egyik legfontosabb feladat továbbra is a kenyérgabonából való önellátás megoldása. Ebben az évben 51 ezer hold kenyérgabonát arattunk a megyében, jövőre ezt 55 ezer holdra kívánjuk növelni. A vetést tehát bizonyos ráhagyásokkal kell végezni — számolva az esetleges kifagyások, belvizek miatti kiszántásokkal —, hogy 55 ezer hold kenyérgabona aratásra kerüljön. Az 55 ezer hold kenyérgabonából 49 ezer hold lesz a búza — ebből 20 ezer hold nagyhozamú — és 6 ezer a rozs. A nagyhozamúból ez évben főleg a szovjet fajtákat helyezzük előtérbe, de külön nem szabjuk meg a termelőüzemek részére, hogy melyik fajtát vessék. Természetesen azt, amelyik többéves tapasztalataik alapján adottságaiknak leginkább megfelel. Mivel a kenyérgabona vetésterület csak az idei tényhez viszonyítva nő — a tervhez viszonyítva csökken —, feltétlenül szükséges az egységre eső hozamok további növelése. Ezt a megfelelő talajerőutánpótlással, időben való vetéssel, jó talajmunkával, s a legmegfelelőbb fajták kiválasztásával kell elérni. A szerződéses növények termelése lényegében az idei szinten marad, az egyes árunövényeken belül azonban szükséges némi aránymódosítás. A szerződéses növények közül a legnagyobb volumenű a len lesz. Ennek termesztése a lenti járásban különösen bevált, ezért területét az idei 2500 holddal szemben 3 ezerre növeljük. Ezzel szemben csökken a cukorrépa vetésterülete. Ezt a szövetkezetek munkaerő helyzete, valamint szállítási nehézségei indokolják. Különösen nagy előrelépést tervezünk a zöldségtermelésben. Ezt — s ezen belül a konzervzöldségtermelést is — az ideinek közel kétszeresére növeljük. A pillangós magfogásban ugyancsak fejlődést tervezünk. Elsősorban a vöröshere magfogást kívánjuk növelni mintegy 60—70 százalékkal. Fontos feladatunk lesz jövőre az abraktakarmányok vetésterületének növelése is. Az ideihez viszonyítva mintegy 3 ezer holddal nagyobb területen termeljük ezeket az értékes növényeket. Ezen belül elsősorban a kukorica vetésterületét emeljük, de nem kötjük meg a termelőszövetkezeteket, s rájuk bízzuk, hogy elsősorban azt termeljék, ami adottságaiknak leginkább megfelel. A tervezett és már végrehajtott rét- és legelőjavítások lehetővé teszik a szántóföldi szálastermelés bizonyos csökkentését, az évelő pillangósokét viszont valamivel növeljük, míg a silókukorica vetésterületét az idei tényhez viszonyítva kétszeresére kívánjuk emelni. — Mit ír elő a terv a szőlő- és gyümölcs-telepítésben? — Mint tudott dolog, a második ötéves terv időszakában megyénkben 4540 holdon telepítünk nagyüzemi gyümölcsösöket. Ebből ez év december 31- ig 1020 hold lesz készen. 1964-re 1200 holdat ír elő a terv, amelynek több mint 50 százaléka alma lesz. Szőlőtelepítés 1964- ben 90 holdon történik, zömében a zalaszentgróti és nagykanizsai járásokban. Ehhez a helykijelölések már megtörténtek. Tovább emelkedik a műtrágyafelhasználás — Milyen segítséget kapnak a termelőszövetkezetek a nagyobb terméshozamok eléréséhez? — Ehhez minden korábbinál jóval nagyobb segítséget kapnak. Hogy mást ne említsek, különösen megnő a rendelkezésünkre bocsátott műtrágya mennyisége. Érdemes itt csupán két adatot összehasonlítani. Tavaly egész évben 21 297 tonna műtrágyát kapott a megye mezőgazdasága — természetesen csak a tanácsi szektora —, ezzel szemben jövőre már az első félévre majdnem ennyit kapunk, pontosan 19 040 tonnát. Emellett tovább folyik a megyében — s elsősorban az őrségi talajokon — a kémiai talajjavítás. A terv 1964-re 14 ezer hold kémiai talajjavítást ír elő, s ebből mintegy 10—12 ezer hold jut az őrségi talajokra. — Mit mutatnak az állattenyésztési tervek? — Az 1964 végére kialakítandó állatlétszámok lényegében megegyeznek az idei tényszámokkal. A szarvasmarha- és tehénlétszámot jövőre még a jelenlegi szinten tartjuk, csak a második ötéves terv utolsó évében lesz kisebb emelkedés, mert ezt meg kell előznie a takarmánybázis biztosításának. A minőségi javítás természetesen tovább tart. S hogy ezen a téren máris értünk el eredményeket, azt híven mutatják a tejtermelés adatai. A jelenlegi értékelésünk szerint ez évben — a tavalyihoz viszonyítva — mintegy 4—500 literrel nő a tehemenkénti tejhozam. A sertéstenyésztésben a kocalétszám növelése roppan fontos feladatunk. Az idei áprilisi állatszámlálási adatokhoz viszonyítva mintegy két—két és fél ezerrel növeljük a kocalétszámot. Ez, valamint a kocánkénti 11-es felnevelési átlag biztosítja a sertésfelvásárlási terveink teljesítését. — A többtermelés lehetővé teszi a nagyobb mérvű felvásárlást is. Mi várható ezen a vonalon? — Az életszínvonal növekedése, az egy főre eső fogyasztás növekedése megköveteli, hogy évről évre nőjön a felvásárolt mezőgazdasági áruk mennyisége. Az 1964. évi felvásárlási előirányzatok lényegesen magasabbak az 1963. évinél. Ennek teljesítése szükségessé teszi az összes termelési adottságok és feltételek maximális kihasználását. Ha csak a főbb cikkeket vesszük, ezekből 30 millió forint értékűvel többet kell felvásárolni. A kenyérgabona felvásárlását az idei tervhez viszonyítva mintegy 200 vagonnal kell a terv szerint növelni. Ez eléggé feszített tervszám, de teljesíthető, ha az agrotechnikai előírásokat valamennyi termelő üzemben betartják. Hízott sertésből az ideihez viszonyítva 5 ezer darabbal többet kell felvásárolni, baromfiból pedig 15 vagonnal. A tejfelvásárlás 5 millió literrel nő, a tojás pedig lényegében az idei szinten marad. Szarvasmarhából csökken a felvásárlás, amit indokol, hogy a további nagy mérvű selejtezés megszűnik, sőt, előreveti árnyékát — mint említettem — a szarvasmarhalétszám lassú, fokozatos emelése. Meg kell mondani, hogy a felvásárlási tervek teljesítésében nagymértékben támaszkodni kívánunk aközös gazdaságok mellett a háztáji gazdaságokra is, s agrárpolitikánk szellemében, a törvényes kereteken belül segíteni kívánjuk a háztáji gazdaságok árutermelését is. Különösen tojás, tej, vágóbaromfi és vágómarha vonalán számítunk a háztáji gazdaságokra. Gondos tervlebontás — Milyen beruházási keretek állnak jövőre a termelőszövetkezetek rendelkezésére? — Az összeg mintegy 60 millió forintottesz ki. Ebből lehetőség nyílik a szövetkezeti majorok további közművesítésére. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére is megfelelő összeg jut ebből a keretből. Ezenkívül feltétlenül szükségessé vált, hogy ebből az öszszegből megfelelő gépszíneket építhessenek termelőszövetkezeteink. — Ezek megyei tervek. Hogyan történik meg a lebontásuk? — A megyei szakvezetés az illetékes vállalatokkal, valamint az egyes járásokkal alaposan megbeszéli ezeket a termelési és felvásárlási számokat, s velük egyetértésben történik meg a lebontás. A járási vezetőkre hárul az a nagy és igen jelentős feladat, hogy az egyes termelőszövetkezetek adottságait, valamint a gyenge termelőszövetkezetek igényeit figyelembe véve, úgy bontsák le az egyes termelő üzemekre és községekre a tervet, hogy az részükről egyetértésre találjon, s ne legyen semmi akadálya a megvalósításnak — fejezte be nyilatkozatát Fülöp elvtárs. 3. Z. A Szovjetunióban megemlékeznek a kommunista párt megalakításának évfordulójáról Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban számos formában megemlékeznek az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt, az OSZDMP II. kongresszusának 60. évfordulójáról. Az évforduló tiszteletére rendezett gyűléseken az SZKP veteránjai vázolták azt az utat, amelyet a párt hatvan év alatt tett meg. A moszkvai központi Lenin Múzeumot egyébként kedden hét és fél ezer ember tekintette meg. A látogatók a múzeum termeit végigjárva, képet nyerhetnek arról a harcról, amelyet a kommunisták az OSZDMP II. kongresszusától az SZKP XXII. kongresszusáig vívtak. ZALAI HÍRLAP TV-presszó? Egy érdekes zalaszentgróti kezdeményezés A zalaszentgróti földművesszövetkezet a járásszékhelyen és a körzetébe tartozó egyéb községekben csupán ebben az esztendőben több, mint százezer forintot fordított a vendéglátás színvonalának és kulturáltságának emelésére. Ebből az összegből több televíziós készüléket és zeneszekrényt vásároltak, így a zalaszentgróti étteremben és a zalabéri falatozóban ma már fogyasztás közben nézhetik a vendégek a televízió műsorát, a türjei, zalabéri és zalaszentgróti eszpreszszóban pedig zeneszekrényeket állítottak be a vendégek szórakoztatására. A tervek szerint rövidesen televízió lesz a zalaszentgróti eszpresszóban, valamint a pakodi és túrnói italboltokban is. 3. Egy panasz, amely még nem orvosolható „Sokat vártunk a nyári autóbuszmenetrendtől — panaszolták a bozsokiak — és, semmit sem kaptunk.” Csúcsba ugyanis helyijárat közlekedik, míg Bozsokra a távolsági járatok szállítják az utasokat. Megkérdeztük a 16-os AKÖV személyforgalmi osztályán Irmai Zoltán menetrendszerkesztőt, miért nem orvosolták a nyári menetrend szerkesztésekor a bozsokiak panaszát. Illetőleg miért nem indítanak helyi járatú autóbuszt Bozsokra is. Válaszul elénk tettek egy ívet, amelyen a csécsi helyi, és a Bozsokon át közlekedő távolsági autóbuszok menetrendje volt kigyűjtve. Ránézésre is meg lehetett állapítani, hogy Bozsokra öttel több autóbusz közlekedik, mint Csúcsra. — Ezek a távolsági járatok mindig zsúfoltak, nem kapunk kényelmes helyet — mondották a panaszosok. — S különben is az egyik falurészből a másikba csak gyalog tudunk átmenni. Az AKÖV-nél elmondották, hogy rendszeresen tartanak a kérdéses vonalon is utasszámlálást és bátran mondhatják, van hely a távolsági járatokon. Sajnos, azt nem tudjuk megoldani, hogy a Csúcsba közlekedő helyi járat előbb Bozsokra, majd Csúcsba menjen. A Zalaegerszeg mellett lévő Csatárba például egy autóbusz se közlekedik, s a lakosok naponta három és fél kilométert gyalogolnak a vasútállomásra és vissza. Először az ilyen igényeket kell kielégítenünk. Egyelőre meg kell elégedniük a bozsokiaknak azzal a 14 járattal, amely naponta — oda és vissza — közlekedik a falun át, s reméljük, néhány év múltán megvalósul a mostani kérésük is és helyijárat köti majd össze az egymástól alig két kilométer távolságra lévő települést. Dicsérik a zalai lent a mikösd pusztai lengyárban Külön elismerés a lenti járásnak . MÁRCIUSBAN három megye lentermelő gazdaságainak vezetői számára ankétet tartottunk Keszthelyen. Zalából harminc szövetkezet képviseltette magát, s úgy látszik, hasznukra vált a tapasztalatcsere. Venyiges István, a mikoldpusztai lengyár vezetője ezzel kezdi a beszélgetést, amikor az idei lentermés mennyiségéről, minőségéről kérdezzük. Az igazgatói felvilágosításból kiderül, hogy megyénkben évről évre nagyobb kedvvel foglalkoznak lentermeléssel a termelőszövetkezetek. A termőterület nagyságában az idei a rekord: 2563 holdon termeltek lent szövetkezeteink, mintegy ezer holddal nagyobb területen, mint a múlt évben. — S nemcsak a mennyiség gyarapodott, hanem örvendetes javulás mutatkozik a termés minőségénél, kezelésénél is — mondja Venyiges elvtárs. — Az idei termésnek a legnagyobb része másodosztályú, a kisebb rész pedig 111., holott korábban IV. osztályú minősítést is jelentős mennyiségű zalai len kapott. Különösen a lenti járás termelőszövetkezetei adtak kiválóan kezelt, jó minőségű lent a gyárnak. A lenti járást több alkalommal is dicséretképpen emlegetik Mikoldon. Elmondják, hgoy a gyár felvásárló körzetében tudomásuk szerint egyedül ezen a területen készítik elő máris a len talaját vegyszeres védekezésre a gyomok ellen. Az idén különösen tekintélyes eredménynek tartjuk, hogy jó minőségű terményt adnak a zalai tsz-ek — mondja az üzemvezető —. Senki sem számított rá, hogy ilyen gyorsan beérjen a len, s mikor ez történt, féltünk, hogy a munkatorlódás miatt a len rosszul jár. Kellemes meglepetés volt azonban, hogy mindenütt gyors intézkedések születtek a len megmentésére. Derekas munkát végeztek a rendelkezésre álló lennyűvő gépek is, amiért ugyancsak zalai mezőgazdasági üzemet, az üzemeltetésükkel megbízott Csesztregi Gépállomást illeti dicséret. TÖBB ZALAI TSZ-BEN 20—25 mázsát is megadott a len holdanként, s ez a termés jelentős mértékben hozzájárul a gyár raktározási nehézségeinek növeléséhez. Hely hiányában és tűzbiztonsági okokból is 20 000 mázsa lent 4—5 községben helyeznek el. A termés beszállítása még így is nehéz, a gyár ugyanis rendkívül kicsiny szállító kapacitással rendelkezik. Korábban a lenfeldolgozó testvérvállalatok segítették ki ilyenkor járművekkel a miskolcipusztai üzemet. Az idén azonban a rostnövényeket feldolgozó iparban is átszervezések történtek, s ez feledtette a kooperációt. Sehonnan sem érkezett jármű Mikoldra, így a termés beszállításánál a tsz-ek segédkeznek a gyárnak. A zalavégi tsz-t alakulása óta patronálták, most egy Zetorral és két pótkocsival törleszt a kölcsönből ez a gazdaság. Rajta kívül a batyki termelőszövetkezet és a Zalaszentgróti Állami Gazdaság ad szállítóeszközt a gyárnak. A korábbi 50 vagonnal szemben ezúttal így is csak 14 vagon új termést tudnak fogadni. A termelésben azonban ez nem okoz fennakadást, hiszen a gyárban másfél évre elegendő nyersanyag vár feldolgozásra. A termés átvétele azért természtesen mindenütt megtörténik, s a feldolgozás is Mikoldon történik az utolsó szálig. A gyár ugyanis jelentős fejlesztés előtt áll. Az eredeti — 500 köbméteres — áztató kapacitást tavaly 300 köbméterrel növelték, az idén újabb 300 köbméter jött hozzá, s rövidesen még 600 köbméterrel toldják meg. A termelés növelésének első és legfontosabb mozzanata ez. A második jelentős lépés az, hogy az eddigi mellé egy újabb turbinagépet kapnak. EZ ÉVI TERVÜK 240 tonna hosszúszárú, 450 tonna rövidszárú lenrost és 50 tonna kenderrost előállítása. A fölfejlesztés utáni fölszerelése és teljesítménye révén — rostnövényfeldolgozó nagyüzem rangjára emelkedik a mikosdpusztai lengyár, K.F. Behozzák a lemaradást Több segítséget érdemelnek a gutorföldi mészégetők A forróság szinte égeti az ember bőrét, ahogy a gutorföldi mészégető kemencék mellett elhalad. — Ventillátor nélkül nem tudnánk dolgozni — mondja Horváth János telepvezető —. Ennek alkalmazása tette lehetővé, hogy az égetést gyorsítsuk. Hamarabb kihűl a mész és gyorsul a forduló. A vasúti rakodón mindent ellep a lisztanomságú mészpor. S ha felkavarják, az izzadt emberek bőrére rakódik le. De ők nem törődnek ezzel. Gyorsan fordulnak a vastalicskákkal. Igyekeznek, hogy az egyre növekvő részigényt kielégíthessék, és a tél miatti 3,6 ezer tonna lemaradásukat pótolni tudják. Napi 120 tonna — A második negyedévi tervet 106 százalékra teljesítettük — mondja a telepvezető —, a lemaradásból 400 tonnát behoztunk. S ez a dolgozóknak köszönhető, akik vállalták, hogy naponta 120 tonna égetett meszet termelnek. Ez két hónapon keresztül ment is, de amikor zökkenők jelentkeztek a vasúti kocsiknál és a kőszállításoknál, örültünk, ha a napi norma elkészült. Havonta 3400 tonna meszet égetnek Gutorföldén, amit most is teljesítenek, ám ez nem elegendő a lemaradás pótlásához. Ezért némi módosítással csökkentették — 96 óráról 72-re — az égetési időt. Kiszámították, ha megfelelő a kőszállítás — naponta 17 vagon —, és az égetett mészhez is megkapják a napi 8—9 fedett vagont, akkor az év végére 2362 tonnát pótolni tudnak a lemaradásból. — Nálunk nincs is hiba — mondja Peretta Dénárd munkavezető —. Az emberek munkahelyükön vannak már hajnalban, de ha nincs vagon, semmit nem tudunk csinálni. Az pedig sokszor előfordul. Ugyanis nem mindegy az, hogy reggel, vagy csak délután kapunk vagont. Ha reggel megkapjuk a követ, illetve a zárt kocsikat, zavartalanul termelhetünk. A dolgozóknak is jobban megy a munka, mert nincs olyan meleg, és az égetés is gyorsabb. Ekkor ugyanis már 11 órakor befűthetünk akemencékbe. De ha késik a vagon, akkor csak este 6-7 órakor. S így mi hiába igyekszünk. Ilyen kiesést pótolni szinte lehetetlen. Tettek és Ígéretek Kilenc brigád tevékenykedik a mészégetőnél. A Nunkovics Zoltán és Kása Pongrácz vezette szocialista brigád mindent belead a munkába. Sőt, amikor a tófej téglagyárban hozzáfogtak a mészégetésihez, ide is a Nunkovics-brigádot mozgósították. — Tófejen is a lemaradás pótlásáért harcolnak, velünk együtt — mondja Horváth elvtárs —. 6—700 tonna meszet akarunk az ottani Hoffmannkemencében kiégetni, ha sikerül. Eddig még megy a dolog. A vagongondok mellett emberhiánnyal is küszködnek a gutorföldiek. Hatan otthagyták a munkát, mert nem bírták az állandó forróságot. Akadt beteg is, és emiatt a 12 hiányzó embert is azoknak kell helyettesíteniük, akik bírják az iramot. — Volt olyan hetünk mostanában, hogy nem volt szabadnapunk — mondják a munkások. Mérgelődtünk, de megértettük, hogy dolgozni kell a tervért. Azt azonban nem értjük, hogy miért ígérnek a Zala megyei Bánya- és Építőanyagipari Egyesülésnél célprémiumot, amikor nem tudják megadni. Tonnánként 2 forintot, balatoni kirándulást és egy tv-készüléket ígértek. Ebből a pénzbeli prémium megvolt, a balatoni út talán meglesz, de a tv-t úgy látszik csak most gyártják... A tizenhat, forróságot árasztó kemence mellett nem könnyű a munka. Kiveszi az emberből az erőt a mészkő berakása és az égetett anyag kiszállítása, vagonba rakása. Pihenő alig van, — az is a napon. Segítséget várnak — Ami rajtunk múlik, elvégezzük — mondja a telepvezető —. Már kerestünk embereket, akiket hamarosan munkába állítunk, s ez a gond megoldódik. De mi lesz a vasúti kocsikkal? Itt akisutasok segíthetnének rajtunk. Ha reggel időben kapnánk a vagonokat, zavartalanul termelhetnénk. Az égetett mészre nagy szüksége van az országnak. Keresett cikk, s éppen ezért nagyobb segítséget érdemelnek a mészégetők. -ti-