Zalai Hírlap, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-01 / 76. szám
1964. április 1. Pályázati felhívás a Zala megyei Pártbizottság Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére Az MSZMP Zala megyei Bizottsága az 1964—65-ös tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem hároméves tagozatára, valamint a kétéves szakosított tagozat nemzetközi munkásmozgalom története szakára. A hároméves tagozat célja, hogy a párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, propagandisták, gazdasági vezetők stb. marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A felvétel feltétele: legalább középiskolai vagy annak megfelelő képzettség. A hallgatók felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsgák időpontjáról a jelentkezőket külön értesítjük, amelyre előreláthatólag július hónap első felében kerül sor. Az Esti Egyetem hároméves tagozata 1964 szeptemberétől Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Lentiben, Zalaszentgróton és Letenyén, a kétéves szakosított tagozat Zalaegerszegen működik. A kétéves szakosított tagozat célja egyrészt felsőfokú marxista ismeretek nyújtása a hallgatók részére, másrészt szakosított felsőfokú propagandisták képzése. A tagozat hallgatói a két év eredményes elvégzése után államvizsgát tehetnek. A kétéves szakosított tagozatra jelentkezhetnek: 1. akik az egyéves pártiskolát vagy az Esti Egyetemet eredményesen elvégezték; 2. párt- és tömegszervezeti oktatásban tapasztalt, képzett propagandisták; 3. állami, társadalmi, gazdasági szervek vezetői, akiknek beosztása és munkája a marxizmus valamely ágából felsőfokú ismereteket igényel. A szakosított tagozatra jelentkezők is felvételi vizsgát tesznek, amelynek anyaga „A marxizmus-leninizmus alapjai” c. tankönyvből a választott szakra vonatkozó fejezet. Az Esti Egyetem minden tagozatán a tanév szeptember 1-től június 30-ig tart, és hetenként egyszer meghatározott napon délután 3—6 óráig előadás, illetve osztályfoglalkozás van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170,5 forint, amely két részletben, a félévek elején fizetendő. Az Esti Egyetem minden tagozatára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A jelentkezéshez szükséges jelentkezési lap és vizsgakérdések az illetékes járási, illetőleg városi pártbizottság ágit.-prop. osztályán igényelhető. Ugyancsak ide kell beadni a kitöltött jelentkezési lapokat is. A jelentkezéshez orvosi igazolást és 2 db (5,5x4,5 cm-es) fényképet kell csatolni. A jelentkezés határideje: május 1. Az MSZMP Zala megyei Bizottsága 23 százalékkal növelték egy év alatt a temetést, és egymillió forinttal több osztalékot fizettek a szövetkezeti iparban A kisipari termelőszövetkezetek elmúlt, évben végzett munkájét a minan értékelte a KISZÖV megyei vezetősége, s szabta meg az ebből fakadó tennivalókat. Megállapították hogy a szövetkezeti ipar 106 százalékra teljesítette 1963-as tervét és 23 százalékkal termelt többet az előző évinél. Ezen belül a javító-szolgáltatás 11, a közvetlen lakosság részére végzett tevékenységük pedig 19 százalékkal növekedett. Ennek eredményeképpen egymillió forinttal több osztalékot fizettek, mint 1962-ben. A különböző ktsz-ek munkájának értékelése alapján döntöttek a Kiváló Kisipari Szövetkezet cím és a vándorzászló (az élüzem címnek felel meg) odaítéléséről és a legjobban dolgozók kitüntetéséről is. A zalaegerszegi Építőipari Ktsz és a Műbútor Ktsz nyerte el a büszke címet kimagasló eredményeik jutalmául. A vezetőség ezt követően az idei tennivalókról tárgyalt. Az ezévi feladatok között az első helyet foglalta el az építőipari ktsz-ek erőteljes fejlesztése, gépesítése. Ahhoz, hogy a szövetkezeti építőipar 60 millió forintos tervét teljesíthesse, az ez évi beruházások 50 százalékát építőipari kisgépvásárlásra fordítják. Minden területre érvényesen 7 százalékos termelékenység emelést irányoztak elő. A közvetlen lakossági munkák arányát pedig 4,7 százalékkal akarták növelni, ami éves vonatkozásban 26 millió forint értéket tesz ki. ZALAI HÍRLAP 46 millió forintot fordítunk az idén községfejlesztésre Bővül a villanyhálózat — 20 községben utat építenek — Tantermek 4 millióért Évről évre sok milliós értékekkel gazdagodik a megye. A falvakban művelődési otthonok, iskolák, tantermek, új orvosi rendelők stb. épülnek. Egy részük állami költségen, de jelentős részük abból az összegből, amit a lakosság községfejlesztési hozzájárulás címén ad össze. Molnár Sándort, a megyei tanács községfejlesztési csoportjának vezetőjét arról kérdeztük meg, hogy az elmúlt évben milyen új létesítményekkel gazdagodott a megye a községfejlesztési hozzájárulások révén, illetve, hogy ebben az évben milyen tervek válnak valóra ugyanezen anyagi alapokon. — Tavaly a községfejlesztésre 37 millió 217 ezer forintot használtunk fel — mondotta Molnár elvtárs. — Tizenkilenc milliót fordítottunk beruházásra, 5 millió forintot felújításra, 4 millió 200 ezer forintot hiteltörlesztésre. Egyéb kiadásra 8 millió 380 000 forint jutott a községfejlesztési hozzájárulásból. A felhasznált készpénz 26 millió 166 ezer forint volt. Ezen kívül több mint 10 millió forint értékű társadalmi munkával és közel 1 millió forint értékű saját anyaggal is segítette a községfejlesztési tervek valóraváltását a lakosság. — Milyenek az 1964 évi tervek? — Ebben az évben 46 millió 357 ezer forintot használunk fel községfejlesztésre. Ebből 38 millió 496 ezer forint lesz a készpénz, 6 millió 957 ezer forint a tervezett társadalmi munka értéke, a tanácsok által biztosított saját anyag értéke pedig 904 ezer forint. Jelentős összeget fordítunk ebben az évben is kommunális létesítmények építésére. Harminchárom községben bővül a gyalogjárda, 20 községben utat építenek vagy vagy újítanak fel. Erre a célra közel 6 millió forintot költünk ebben az évben. — Ebben az évben is tovább bővül 15 községben — többek között Murarátkán, Beleznán, Andráshidán, Söjtörön, Lentiben és a két városban — a Villanyhálózat. — A víz- és csatornaműhálózat fejlesztésének terve a két város, valamint Lenti terveiben szerepel. Egervárott pedig törpevízmű létesül. Lehetséges, hogy más községek is hozzákezdenek hasonló létesítmény építéséhez, mert a megye villamosítása után most a községek lakosságának jó, egészséges ivóvízzel való ellátása egyik legfontosabb feladatunk. Említést érdemel, hogy a megyében ebben az évben költenek először a községfejlesztési hozzájárulásból pénzt anya- és gyermekvédelmi tanácsadó helyiség létesítésére. Az első ilyen létesítmény Andráshidán épül ötvenezer forintos költséggel. — Mennyi pénz jut kulturális célokra a községfejlesztési hozzájárulásból? — Négymillió 137 ezer forintot költünk az idén tantermek és politechnikai műhelyek építésére. Többek között Borsfán, Letenyén, Szentliszlón, Lándon, Andráshidán, Nagylengyelben, Lentiben használják fel ezt az összeget. Művelődési otthonok, klubok építésére közel 10 millió forint jut. Kiskomáromban, Szentgyörgyvölgyön és Rédicsen épül például művelődési otthon és 14 községben klub. Kulturális „beruházásnak” tekinthető az a 79 ezer forint is, amelyet társadalmi tanulmányi ösztöndíjakra fordítunk a községfejlesztési hozzájárulásból: orvosok, mérnökök, pedagógusok taníttatására. Ezek a fiatal szakemberek iskoláik elvégzése után a megye területén vállalnak majd munkát. A községfejlesztésben nagy jelentősége van a társadalmi munkának. Mennyi társadalmi munkára számíthatnak az idén a tanácsok? — Több év óta tízmillió forintnál nagyobb értékű társadalmi munkát végez évente a megye lakossága a községfejlesztési tervek megvalósítása érdekében, örvendetes jelenség, hogy a felajánlottnál rendszerint jóval nagyobb értékű társadalmi munkát könyvelhetünk el. A tapasztalatunk szerint a legszívesebben út, gyalogjárda, művelődési otthon és iskola építésénél vállalnak társadalmi munkát az emberek. Az idén 7 millió forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a megye lakossága községfejlesztési tervek segítésére, de reméljük, hogy a múlt évekhez hasonlóan az elvégzett munka értéke ebben az évben is meghaladja majd a 10 millió forintot — mondotta Molnár Sándor elvtárs. Buni Géza Egy műszakban 11 ezer tégla Megkezdődött a nyersgyártás a nagykanizsai II. téglagyárban Fürge motoros kuli pöfög a keskeny vágányokon. Hosszú pihenő után ismét munkához láttak a téglások. — Ma éjjel kezdtünk — mondja a gyárvezető, Tóth Boldizsár —, sajnos, megkésve. Már március elején szerettük volna megkezdeni a nyersgyártást, de a visszatérő tél közbeszólt. A telep arról árulkodik, hogy ezt az időt sem töltötték tétlenül. Kijavították, kitakarították a síneket, felkészültek a tégla fogadására. Tisztaság, rend uralkodik az egész telepen. Egymillióval többet — Szükségünk van minden helyre — árulja el a gyárvezető. — Szeretnénk az idén jóval túlteljesíteni a tervet. Már most két műszakban dolgozunk — az egyik csoport éjjel kettőkor, a másik délelőtt tíz órakor kezd —, s ha terveink sikerülnek, bevezetjük a három műszakot. A gyárnak a tervek szerint 15 millió kisméretű téglát kell kiadnia az idén. A gyárvezető számításokat végzett, s azt mondja, egy millióval túlteljesíthetik a tervet. — Nem csak a gyárvezető, mi is ezt mondjuk — vélekedik Ág Ferenc művezető —, s ezt mondják a munkatársaink is. A legutóbbi termelési tanácskozáson vállalták, hogy egymilliós túlteljesítést érünk el az idén. Lovak helyett a motor A bizakodásra az ad okot, a téglagyár dolgozóinak, hogy igen jó feltételek mellett folyik a munka. Jó az anyag, a gépeket megfelelően előkészítették az indulásra. Remélik, nem lesz gépállás, s a nyerstégla szállítását is korszerűsítették. — Tavaly még lovakkal dolgoztunk — mondja a telepvezető —, az idén motoros vontatókat állítottunk be. Ez a néhány óra is bebizonyította: sokkal gyorsabb velük a szállítás és könnyebb is. Elpöfögnek előttünk a motorosok, viszik a téglát a színbe. Hatsorosan, levegősen rakják le a téglát, hogy gyorsabb legyen a száradás, minél előbb megkezdhessék az égetést is. (A kemencéket most javítják, a telepvezető szerint egy hét múlva begyújtanak.) Ag Ferenc beszámol egy észszerűsítésről is. — A tégla gyártásánál módosítást vezettünk be az idén. Minden ezer darab téglába 356 kiló porszenet teszünk, hogy gyorsítsuk az égetést. Sikeres kezdés Lejár az első műszak, s a gyárvezető összegezi az eredményt. — Nyolc órában huszonöt munkással 51 ezer kisméretű téglát gyártottunk — mondja. — Ennél soha ne legyen kevesebb — jegyzi meg a művezető. — Ha ezt tartjuk, nem maradunk adósok az ígéret teljesítésével. A gyár rekordja eddig 112 ezer darab kisméretű tégla két műszakban. Azt mondják, az idén új csúcsot állítanak fel. — Jó a hangulat is — mondja a telepvezető. — Most tudtuk meg, hogy a tavalyi eredmények alapján 15,3 nap nyereségrészesedést kapunk. Az első műszak munkásait leváltják, friss erővel, új lendülettel lát munkához a második műszak. Azt mondják, ők sem adják 50 ezernél alább. (Karvalics) Döntött a tagság A hosszúra nyúlt tél ellenére időben elvégzik a tavaszi tennivalókat a szentgyörgyvölgyi egyesült tsz-ben A későre nyúló tavasz napról napra odázza a mezei munkák kezdését. Az évet máris munkacsúccsal kezdheti szövetkezeti parasztságunk. Ennek a leszűkült munkaszakasznak tennivalóit vitatták meg a minan Szentevörgvölgyön, a magyarföldi és márokföldi egyesült termelőszövetkezetek központjában. — Húsz munkanapra zsugorítottuk a tavaszi tennivalókat! — mondotta Horváth Elek, akit a magyarföldi tsz éléről választottak a most már háromezer holdas gazdaság elnökévé. Három hét, de ennek olyannak kell lennie, amikor mindenki tudása és szorgalma legjavát hozza a közösbe! Másképp hiába a tíz erőgép, hiába az előre biztosított vetőmag az őszi időben végzett zatai munka, az egész évi munkánk kapkodás lesz. Terveik megvalósításához valóban gyors, szervezett munkára van szükség Három hét alatt A közös gazdaságban , ahhoz, hogy a szükséges abraktakarmányt megtermeljék, hogy előirányzott áruértékesítésüket megvalósítsák, rövid három hét alatt 2338 normálholdat kitevő gém munkát kell elvégezniük Az idő rövidsége miatt a 10 saját erőgépen kívül külső segítséget vesznek igénybe, vagyis a talajmunkákból 650 normál holdat átengednek a gépállomásnak. Ezen a küldöttközgyűlésen sok szó esett a tagság egyéni munkáiéról, arról, hogy ki mekkora részt és milyen juttatások mellett vállal magára. Érdekes volt megfigyelni a három község küldötteinek állásfoglalását ami némi fényt vetít többek között arra is, hogy miért tudott Magyarföld kezdettől fogva az élen haladni, miért volt alacsony a munkaegység értéke a másik két termelőszövetkezetben ? Ötödéért vagy hatodáért ? A vita egyik sokáig nyúló részétképezték a kapás növények, ezen belül is a kukorica. Vegyszeresre tervezték, s így a tagságra aránylag kevés tennivaló hárul. A vezetőség — figyelembe véve a háztáji állatállományt — minden hetedik mázsát ajánlotta fel. A tagság ötödikért kérte. És folyt a vita, az ellenérv, az alku, mintha nem is a saját fiukról lenne szó, mintha a közösben maradó rész valamelyik „környékbeli uraság bnevellárisát hizlalná. Végül Szabó István aeronómus érve döntötte el a vitát. A tervben — többek között — 185 hízottsertés értékesítése szerint, aminek a bevétele nem kis szerepet játszik a munkaegység értékének alakulásánál. A tagság az egyesülést kimondó közgyűlésen a magyarföldi termelési tematikát fogadta el iránymutatóul. Az egyesülési közgyűlés határozatot hozott, hogy ngm dolgoznak, hogy az egyesült termelőszövetkezetben az idén ugyanannyi lesz a munkaegység értéke, mint a legutóbbi magyarföldi volt. A vezetőség nem akarja a tagság munkakedvét szegni, de ha az ötödik mázsát szavazzák meg, azt jelenti, hogy a 185 hízót nem tudják előállítani, csökken a munkaegység értéke, amit a természetbeninél részesként nyernek, elvesztik a munkaegységnél. Végül is ,,megegyeztek”, s a tagság a hatodik mázsáért vállalta a vegyszeres kukoricával járó növényápolási és betakarítási munkákat,. Akarat, szorgalom dolga — Nehéz a három falu akaratát közös nevezőre hozni! — mondotta Horváth elvtárs, miután a burgonyarészelést” is egyenesbe tették —. A közös szántóból 5,4 hold jut minden tsz-családra. A nehezebb munkákat gépesítettük a részesek többségét igyekeztünk más munkákhoz kapcsolni, így biztosítjuk többek között a hold cukorrépa termelését, de sok még a tennivalónk, hogy a ,,csak nekem” szemléletet kiiktathassuk egyes emberek gondolkodásmódjából . Az egyesült szentgyörgyvölgyi termelőszövetkezetben talán ez a március végi közgyűlés volt a legviharosabb, egyben a legtanulságosabb is. Ami ezután következik, az már a 30 forintos munkaegység érték eléréséért történik, azért, hogy a tagság egyénileg és együttesen is megtalálja a számításét. Mert a tervben szereplő 30 forint nem biztos. Az egyik idős magyarföldi tsz-tag szavai szerint könnyen lehet belőle akár 40 forint is. Nem kell hozzá más, mint a három falu népének közös akarata, közös összefogása. Nos, a lehetőségek adottak: a terv reális, a szakmai irányítás jó, nem hiányzik a példamutatás sem, most minden azon múlik, mekkora lesz az akarat, a szorgalom a megvalósítás során. B. L. 3. 315 új traktoros A zalai gépállomások által szervezett 9 traktorostanfolyamon 324 hallgató kezdte meg a tanulást december elején. A hét folyamán befejeződtek a vizsgák, s a gépállomásokat 315 új traktoros hagyta el. Három személy távol maradt, a többiek pedig nem feleltek meg az egyébként magas vizsgakövetelményeknek. Az ilyenek száma azonban minden eddiginél kevesebb, ami azt bizonyítja, hogy az oktatók és a hallgatók egyaránt igen lelkiismeretes munkát végeztek az eltelt három hónapban. Különösen a Pölöskei, a Csesztregi és a Letenyei Gépállomáson tanúskodtak jó felkészülésről a traktorosjelöltek. Kétszázkilencvenen közúti forgalmi vizsgára is jelentkeztek, s 223-an az alapfokú mellé a vontatóvezetői jogosítványt is megszerezték. A gépállomás- igazgatóság vezetőinek véleménye szerint a jó eredmény nem utolsósorban annak is köszönhető, hogy a járásokban az állami és tömegszervezeti vezetők nagy gondot fordítottak a traktorosképzésre. A tanfolyam időtartama alatt gyakran meglátogatták a gépállomásokat, s a vizsgákon is több járási vezető részt vett.. A gépállomások védnöksége alatt Petv-pusztán is működik egy tanfolyam, ahol 103 tsztraktorost képeznek ki. Itt, április 3-án kerül sor a vizsgákra. Alibániai „kutatók“ Nem olaj vagy egyéb ásványi kincs után kutatnak, hanem a könnyebb megélhetési céljából vallatják a földet. Most már sikerrel. — Máshol is ismerős panasz sok a munka, kevés a munkaképes ember. A tsz-tagok többsége idős, beteges — mondja Látrányi Lajos, a szövetkezet agronómusa.. . Nálunk, a város közelében méginkább hiányzik a fiatal erő, s az ilyen állapot bizony feladja a leckét a szövetkezeti vezetőknek. A feladvány megfejtése közben a növénytermesztés bizonyult a legkeményebb diónak. Itt megtalálni azokat a növényfajtákat, amelyek a legkevesebb munkával — mármint a legkevesebb kézi munkával — a lehető legmagasabb jövedelmet biztosítják. Az agronómus csak kettőt említ közülük. Az egyik a repce. — Először mi is ráfizettünk — mondja a középkorú gazdász. — Kaszával arattunk, úgy takarítottuk be, s közben kivertük a magot. Azóta változtattunk a módszeren. Rendrearatóval vágjuk, renden szárad s kombájn szedi fel, így már tíz mázsa mag is a magtárba kerül egy holdról, ez pedig 360 forintjával számítva 3600-ra jön ki. A ráfordítás mindössze 800 forint. Az idén először egy mázsa pétisót is kapott a 33 hold repce, reméljük, visszatéríti. A „kutatómunka” másik eredményeként az anyarozstermelést említi az alibániai agronómus. — 8500 forint mázsája, plusz 400 forint felár — mondja. — A leggyengébb évben 15-öt, máskor 35 kilogrammot adott holdanként az anyarozs. Az idén gépi fertőzést tervezünk, ami nagyban hozzájárul a jó terméshez. A vetésterület 34 holdas lesz. Adjon három hold egy mázsa anyarozsot, az 8900 forint, plusz holdanként 2—3 mázsa rozs is lesz, és természetesen az ugyancsak rendkívül értékes szalma. Egy szóval: megéri. A két „találmány” közül persze egyik sem alibániai szabadalom. Csupán — mint másutt is tehetnék — élnek a lehetőséggel.