Zalai Hírlap, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-01 / 76. szám

1964. április 1. Pályázati felhívás a Zala megyei Pártbizottság Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére Az MSZMP Zala megyei Bizottsága az 1964—65-ös tan­évre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem hároméves tagozatára, valamint a kétéves szakosított tagozat nemzetközi munkásmozga­lom története szakára. A hároméves tagozat célja, hogy a párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, pro­pagandisták, gazdasági vezetők stb. marxista-leninista ok­tatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A felvétel feltétele: legalább középiskolai vagy annak megfelelő képzettség. A hallgatók felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsgák időpontjáról a jelentkezőket külön értesítjük, amelyre előreláthatólag július hónap első felé­ben kerül sor. Az Esti Egyetem hároméves tagozata 1964 szeptembe­rétől Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Lentiben, Zalaszentgró­­ton és Letenyén, a kétéves szakosított tagozat Zalaegerszegen működik. A kétéves szakosított tagozat célja egyrészt felsőfokú marxista ismeretek nyújtása a hallgatók részére, másrészt szakosított felsőfokú propagandisták képzése. A tagozat hall­gatói a két év eredményes elvégzése után államvizsgát te­hetnek. A kétéves szakosított tagozatra jelentkezhetnek: 1. akik az egyéves pártiskolát vagy az Esti Egyetemet eredményesen elvégezték; 2. párt- és tömegszervezeti oktatásban tapasztalt, kép­zett propagandisták; 3. állami, társadalmi, gazdasági szervek vezetői, akiknek beosztása és munkája a marxizmus valamely ágából felső­fokú ismereteket igényel. A szakosított tagozatra jelentkezők is felvételi vizsgát tesznek, amelynek anyaga „A marxizmus-leninizmus alap­jai” c. tankönyvből a választott szakra vonatkozó fejezet. Az Esti Egyetem minden tagozatán a tanév szeptember 1-től június 30-ig tart, és hetenként egyszer meghatározott napon délután 3—6 óráig előadás, illetve osztályfoglalkozás van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170,5 forint, amely két részletben, a félévek elején fizetendő. Az Esti Egyetem minden tagozatára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A jelentkezéshez szükséges jelentkezési lap és vizsga­­kérdések az illetékes járási, illetőleg városi pártbizottság ágit.-prop. osztályán igényelhető. Ugyancsak ide kell beadni a kitöltött jelentkezési lapokat is. A jelentkezéshez orvosi igazolást és 2 db (5,5x4,5 cm-es) fényképet kell csatolni. A jelentkezés határideje: május 1. Az MSZMP Zala megyei Bizottsága 23 százalékkal növelték egy év alatt a temetést, és egymillió forinttal több osztalékot fizettek a szövetkezeti iparban A kisipari termelőszövetke­zetek elmúlt, évben végzett munkájét a minan értékelte a KISZÖV megyei vezetősége, s szabta meg az ebből fakadó tennivalókat. Megállapították hogy a szövetkezeti ipar 106 százalékra teljesítette 1963-as tervét és 23 százalékkal termelt többet az előző évinél. Ezen be­lül a javító-szolgáltatás 11, a közvetlen lakosság részére végzett tevékenységük pedig 19 százalékkal növekedett. Ennek eredményeképpen egymillió fo­rinttal több osztalékot fizettek, mint 1962-ben. A különböző ktsz-ek munká­jának értékelése alapján dön­töttek a Kiváló Kisipari Szö­vetkezet cím és a vándorzászló (az élüzem címnek felel meg) odaítéléséről és a legjobban dolgozók kitüntetéséről is. A zalaegerszegi Építőipari Ktsz és a Műbútor Ktsz nyerte el a büszke címet kimagasló ered­ményeik jutalmául. A vezetőség ezt követően az idei tennivalókról tárgyalt. Az ezévi feladatok között az első helyet foglalta el az építőipari ktsz-ek erőteljes fejlesztése, gé­pesítése. Ahhoz, hogy a szö­vetkezeti építőipar 60 millió forintos tervét teljesíthesse, az ez évi beruházások 50 százalé­kát építőipari kisgépvásárlásra fordítják. Minden területre ér­vényesen 7 százalékos termelé­kenység emelést irányoztak elő. A közvetlen lakossági munkák arányát pedig 4,7 százalékkal akarták növelni, ami éves vo­natkozásban 26 millió forint értéket tesz ki. ZALAI HÍRLAP 46 millió forintot fordítunk az idén községfejlesztésre Bővül a villanyhálózat — 20 községben utat építenek — Tantermek 4 millióért Évről évre sok milliós érté­kekkel gazdagodik a megye. A falvakban művelődési ottho­nok, iskolák, tantermek, új or­vosi rendelők stb. épülnek. Egy részük állami költségen, de je­lentős részük abból az összeg­ből, amit a lakosság község­fejlesztési hozzájárulás címén ad össze. Molnár Sándort, a megyei tanács községfejlesztési cso­portjának vezetőjét arról kér­deztük meg, hogy az elmúlt évben milyen új létesítmé­nyekkel gazdagodott a megye a községfejlesztési hozzájáru­lások révén, illetve, hogy eb­ben az évben milyen tervek válnak valóra ugyanezen anya­gi alapokon. — Tavaly a községfejlesztés­re 37 millió 217 ezer forintot használtunk fel — mondotta Molnár elvtárs. — Tizenkilenc milliót fordítottunk beruhá­zásra, 5 millió forintot felújí­tásra, 4 millió 200 ezer forintot hiteltörlesztésre. Egyéb ki­adásra 8 millió 380 000 forint jutott a községfejlesztési hoz­zájárulásból. A felhasznált készpénz 26 millió 166 ezer fo­rint volt. Ezen kívül több mint 10 millió forint értékű társa­dalmi munkával és közel 1 millió forint értékű saját anyaggal is segítette a község­fejlesztési tervek valóraváltá­­sát a lakosság. — Milyenek az 1964 évi ter­vek? — Ebben az évben 46 millió 357 ezer forintot használunk fel községfejlesztésre. Ebből 38 millió 496 ezer forint lesz a készpénz, 6 millió 957 ezer fo­rint a tervezett társadalmi munka értéke, a tanácsok által biztosított saját anyag értéke pedig 904 ezer forint.­­ Jelentős összeget fordí­tunk ebben az évben is kom­munális létesítmények építé­sére. Harminchárom község­ben bővül a gyalogjárda, 20 községben utat építenek vagy vagy újítanak fel. Erre a célra közel 6 millió forintot költünk ebben az évben. — Ebben az évben is tovább bővül 15 községben — többek között Murarátkán, Beleznán, Andráshidán, Söjtörön, Lenti­ben és a két városban — a Villanyhálózat. — A víz- és csatornamű­hálózat fejlesztésének terve a két város, valamint Lenti ter­veiben szerepel. Egervárott pedig törpevízmű létesül. Le­hetséges, hogy más községek is hozzákezdenek hasonló lé­tesítmény építéséhez, mert a megye villamosítása után most a községek lakosságának jó, egészséges ivóvízzel való ellá­tása egyik legfontosabb fel­adatunk.­­ Említést érdemel, hogy a megyében ebben az évben köl­tenek először a községfejlesz­tési hozzájárulásból pénzt anya- és gyermekvédelmi ta­­­nácsadó helyiség létesítésére.­­ Az első ilyen létesítmény Andráshidán épül ötvenezer forintos költséggel. — Mennyi pénz jut kulturá­lis célokra a községfejlesztési hozzájárulásból? — Négymillió 137 ezer forin­tot költünk az idén tantermek és politechnikai műhelyek épí­tésére. Többek között Borsfán, Letenyén, Szentliszlón, Lán­­don, Andráshidán, Nagylen­gyelben, Lentiben használják fel ezt az összeget. Művelődési otthonok, klubok építésére kö­zel 10 millió forint jut. Kisko­­máromban, Szentgyörgyvöl­­gyön és Rédicsen épül például művelődési otthon és 14 köz­ségben klub. Kulturális „beru­házásnak” tekinthető az a 79 ezer forint is, amelyet társa­dalmi tanulmányi ösztöndí­jakra fordítunk a községfej­lesztési hozzájárulásból: orvo­sok, mérnökök, pedagógusok taníttatására. Ezek a fiatal szakemberek iskoláik elvégzé­se után a megye területén vállalnak majd munkát.­­ A községfejlesztésben nagy jelentősége van a társa­dalmi munkának. Mennyi tár­sadalmi munkára számíthatnak az idén a tanácsok? — Több év óta tízmillió fo­rintnál nagyobb értékű társa­dalmi munkát végez évente a megye lakossága a községfej­lesztési tervek megvalósítása érdekében, örvendetes jelen­ség, hogy a felajánlottnál rend­szerint jóval nagyobb értékű társadalmi munkát könyvelhe­tünk el. A tapasztalatunk sze­rint a legszívesebben út, gya­logjárda, művelődési otthon és iskola építésénél vállalnak társadalmi munkát az embe­rek.­­ Az idén 7 millió forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a megye lakossá­ga községfejlesztési tervek se­gítésére, de reméljük, hogy a múlt évekhez hasonlóan az el­végzett munka értéke ebben az évben is meghaladja majd a 10 millió forintot — mondotta Molnár Sándor elvtárs. Buni Géza Egy műszakban 11 ezer tégla Megkezdődött a nyersgyártás a nagykanizsai II. téglagyárban Fürge motoros kuli pöfög a keskeny vágányokon. Hosszú pihenő után ismét munkához láttak a téglások. — Ma éjjel kezdtünk — mondja a gyárvezető, Tóth Boldizsár —, sajnos, megkés­ve. Már március elején szeret­tük volna megkezdeni a nyers­gyártást, de a visszatérő tél közbeszólt. A telep arról árulkodik, hogy ezt az időt sem töltötték tétle­nül. Kijavították, kitakarítot­ták a síneket, felkészültek a tégla fogadására. Tisztaság, rend uralkodik az egész tele­pen. Egymillióval többet — Szükségünk van minden helyre — árulja el a gyárveze­tő. — Szeretnénk az idén jó­val túlteljesíteni a tervet. Már most két műszakban dolgo­zunk — az egyik csoport éjjel kettőkor, a másik délelőtt tíz órakor kezd —, s ha terveink sikerülnek, bevezetjük a há­rom műszakot. A gyárnak a tervek szerint 15 millió kisméretű téglát kell kiadnia az idén. A gyárvezető számításokat végzett, s azt mondja, egy millióval túltel­jesíthetik a tervet. — Nem csak a gyárvezető, mi is ezt mondjuk — véle­kedik Ág Ferenc művezető —, s ezt mondják a munkatársa­ink is. A legutóbbi termelési tanácskozáson vállalták, hogy egymilliós túlteljesítést érünk el az idén. Lovak helyett a motor A bizakodásra az ad okot, a téglagyár dolgozóinak, hogy igen jó feltételek mellett fo­lyik a munka. Jó az anyag, a gépeket megfelelően előkészí­tették az indulásra. Remélik, nem lesz gépállás, s a nyers­tégla szállítását is korszerűsí­tették. — Tavaly még lovakkal dol­goztunk — mondja a telepve­zető —, az idén motoros von­tatókat állítottunk be. Ez a néhány óra is bebizonyította: sokkal gyorsabb velük a szállí­tás és könnyebb is. Elpöfögnek előttünk a moto­rosok, viszik a téglát a színbe. Hatsorosan, levegősen rakják le a téglát, hogy gyorsabb le­gyen a száradás, minél előbb megkezdhessék az égetést is. (A kemencéket most javítják, a telepvezető szerint egy hét múlva begyújtanak.) Ag Ferenc beszámol egy ész­­szerűsítésről is. — A tégla gyártásánál mó­dosítást vezettünk be az idén. Minden ezer darab téglába 356 kiló porszenet teszünk, hogy gyorsítsuk az égetést. Sikeres kezdés Lejár az első műszak, s a gyárvezető összegezi az ered­ményt. — Nyolc órában huszonöt munkással 51 ezer kisméretű téglát gyártottunk — mondja. — Ennél soha ne legyen ke­vesebb — jegyzi meg a mű­vezető. — Ha ezt tartjuk, nem maradunk adósok az ígéret tel­jesítésével. A gyár rekordja eddig 112 ezer darab kisméretű tégla két műszakban. Azt mondják, az idén új csúcsot állítanak fel. — Jó a hangulat is — mond­ja a telepvezető. — Most tud­tuk meg, hogy a tavalyi ered­mények alapján 15,3 nap nye­reségrészesedést kapunk. Az első műszak munkásait leváltják, friss erővel, új len­dülettel lát munkához a máso­dik műszak. Azt mondják, ők sem adják 50 ezernél alább. (Karvalics) Döntött a tagság A hosszúra nyúlt tél ellenére időben elvégzik a tavaszi tennivalókat a szentgyörgyvölgyi egyesült tsz-ben A későre nyúló tavasz nap­ról napra odázza a mezei mun­kák kezdését. Az évet máris munkacsúccsal kezdheti szö­vetkezeti parasztságunk. Ennek a leszűkült munkasza­kasznak tennivalóit vitatták meg a minan Szentevörgvöl­­gyön, a magyarföldi és márok­­földi egyesült termelőszövetke­zetek központjában. — Húsz munkanapra zsugo­rítottuk a tavaszi tennivalókat! — mondotta Horváth Elek, akit a magyarföldi tsz éléről válasz­tottak a most már háromezer holdas gazdaság elnökévé­­. Három hét, de ennek olyannak kell lennie, amikor mindenki tudása és szorgalma legjavát hozza a közösbe! Másképp hi­ába a tíz erőgép, hiába az előre biztosított vetőmag az őszi idő­ben végzett zatai munka, az egész évi munkánk kapkodás lesz. Terveik megvalósításához va­lóban gyors, szervezett mun­kára van szükség Három hét alatt A közös gazdaságban , ah­hoz, hogy a szükséges abrak­­takarmányt megtermeljék, hogy előirányzott áruértékesí­tésüket megvalósítsák, rövid három hét alatt 2338 normál­holdat kitevő gém­ munkát kell elvégezniük Az idő rövidsége miatt a 10 saját erőgépen kívül külső segítséget vesznek igény­be, vagyis a talajmunkákból 650 normál holdat átengednek a gépállomásnak. Ezen a küldöttközgyűlésen sok szó esett a tagság egyéni munkáiéról, arról, hogy ki mekkora részt és milyen jutta­­tások mellett vállal magára. Érdekes volt megfigyelni a há­rom község küldötteinek állás­foglalását ami némi fényt ve­tít többek között arra is, hogy miért tudott Magyarföld kez­dettől fogva az élen haladni, miért volt alacsony a munka­egység értéke a másik két ter­melőszövetkezetben ? Ötödéért vagy hatodáért ? A vita egyik sokáig nyúló ré­szét­­képezték a kapás növé­nyek, ezen belül is a kukorica. Vegyszeresre tervezték, s így a tagságra aránylag kevés ten­nivaló hárul. A vezetőség — figyelembe véve a háztáji ál­latállományt — minden hete­dik mázsát ajánlotta fel. A tag­ság ötödikért kérte. És folyt a vita, az ellenérv, az alku, mint­ha nem is a saját fiukról lenne szó, mintha a közösben maradó rész valamelyik „környékbeli uraság bnevellárisát hizlalná. Végül Szabó István aeronómus érve döntötte el a vitát. A terv­ben — többek között — 185 hí­zottsertés értékesítése szerin­t, aminek a bevétele nem kis sze­repet játszik a munkaegység értékének alakulásánál. A tag­ság az egyesülést kimon­dó közgyűlésen a ma­gyarföldi termelési tema­tikát fogadta el iránymutatóul. Az egyesülési közgyűlés hatá­rozatot hozott, hogy ngm dol­goznak, hogy az egyesült ter­melőszövetkezetben az idén ugyanannyi lesz a munkaegy­ség értéke, mint a legutóbbi magyarföldi volt. A vezetőség nem akarja a tagság munka­kedvét szegni, de­ ha az ötödik mázsát szavazzák meg, azt je­­lenti, hogy a 185 hízót nem tud­ják előállítani, csökken a mun­kaegység értéke, amit a termé­szetbeninél részesként nyernek, elvesztik a munkaegységnél. Végül is ,,megegyeztek”, s a tagság a hatodik mázsáért vál­lalta a vegyszeres kukoricával járó növényápolási és betakarí­tási munkákat,. Akarat, szorgalom dolga — Nehéz a három falu aka­ratát közös nevezőre hozni! — mondotta Horváth elvtárs, mi­után a burgonya­­részelést” is egyenesbe tették —. A közös szántóból 5,4 hold jut minden tsz-családra. A nehezebb mun­kákat gépesítettük a részesek többségét igyekeztünk más munkákhoz kapcsolni, így biz­tosítjuk többek között a hold cukorrépa termelését, de sok még a tennivalónk, hogy a ,,csak nekem” szemléletet ki­iktathassuk egyes emberek gon­dolkodásmódjából . Az egyesült szentgyörgyvöl­­gyi termelőszövetkezetben ta­lán ez a március végi közgyűlés volt a legviharosabb, egyben a legtanulságosabb is. Ami ez­után következik, az már a 30 forintos munkaegység érték el­éréséért történik, azért, hogy a tagság egyénileg és együttesen is megtalálja a számításét. Mert a tervben szereplő 30 fo­rint nem biztos. Az egyik idős magyarföldi tsz-tag szavai sze­rint könnyen lehet belőle akár 40 forint is. Nem kell hozzá más, mint a három falu népé­nek közös akarata, közös össze­fogása. Nos, a lehetőségek adottak: a terv reális, a szakmai irányí­tás jó, nem hiányzik a példa­mutatás sem, most minden azon múlik, mekkora lesz az akarat, a szorgalom a megvaló­sítás során. B. L. 3. 315 új traktoros A zalai gépállomások által szervezett 9 traktorostanfolya­­mon 324 hallgató kezdte meg a tanulást december elején. A hét folyamán befejeződtek a vizsgák, s a gépállomásokat 315 új traktoros hagyta el. Három személy távol maradt, a többi­ek pedig nem feleltek meg az egyébként magas vizsgakövetel­ményeknek. Az ilyenek száma azonban minden eddiginél ke­vesebb, ami azt bizonyítja, hogy az oktatók és a hallgatók egyaránt igen lelkiismeretes munkát végeztek az eltelt há­rom hónapban. Különösen a Pölöskei, a Csesztregi és a Le­tenyei Gépállomáson tanúskod­tak jó felkészülésről a t­rakto­­rosjelöltek. Kétszázkilencvenen közúti forgalmi vizsgára is je­­lentkeztek, s 223-an az alapfo­kú mellé a vontatóvezetői jogo­­sítványt is megszerezték. A gépállomás- igazgatóság vezetőinek véleménye szerint a jó er­edmény nem utolsósor­ban annak is köszönhető, hogy a járásokban az állami és tö­megszervezeti vezetők nagy gondot fordítottak a traktoros­­képzésre. A tanfolyam időtar­tama alatt gyakran megláto­gatták a gépállomásokat, s a vizsgákon is több járási vezető részt­ vett.. A gépállomások védnöksége alatt Petv-pusztán is működik egy tanfolyam, ahol 103 tsz­­traktorost képeznek ki. Itt, áp­rilis 3-án kerül sor a vizsgákra. Alibániai „kutatók“ Nem olaj vagy egyéb ásvá­nyi kincs után kutatnak, ha­nem a könnyebb megélhetési céljából vallatják a földet.­ Most már sikerrel.­­ — Máshol is ismerős panasz­ sok a munka, kevés a munka­képes ember. A tsz-tagok többsége idős, beteges — mondja Látrányi Lajos, a szö­vetkezet agronómusa.. . Ná­lunk, a város közelében még­­inkább hiányzik a fiatal erő, s az ilyen állapot bizony fel­adja a leckét a szövetkezeti vezetőknek. A feladvány megfejtése köz­ben a növénytermesztés bizo­nyult a legkeményebb diónak. Itt megtalálni azokat a nö­vényfajtákat, amelyek a leg­kevesebb munkával — már­mint a legkevesebb kézi mun­kával — a lehető legmagasabb jövedelmet biztosítják. Az ag­­ronómus csak kettőt említ kö­zülük. Az egyik a repce. — Először mi is ráfizettünk — mondja a középkorú gaz­­dász. — Kaszával arattunk, úgy takarítottuk be, s közben kivertük a magot. Azóta vál­toztattunk a módszeren. Rend­­rearatóval vágjuk, renden szá­rad s kombájn szedi fel, így már tíz mázsa mag is a mag­tárba kerül egy holdról, ez pe­dig 360 forintjával számítva 3600-ra jön ki. A ráfordítás mindössze 800 forint. Az idén először egy mázsa pétisót is kapott a 33 hold repce, remél­jük, visszatéríti. A „kutatómunka” másik eredményeként az anyarozs­termelést említi az alibániai agronómus. — 8500 forint mázsája, plusz 400 forint felár — mondja. — A leggyengébb évben 15-öt, máskor 35 kilogrammot adott holdanként az anyarozs. Az idén gépi fertőzést tervezünk, ami nagyban hozzájárul a jó terméshez. A vetésterület 34 holdas lesz. Adjon három hold egy mázsa anyarozsot, az 8900 forint, plusz holdanként 2—3 mázsa rozs is lesz, és természetesen az ugyancsak rendkívül érté­kes szalma. Egy szóval: meg­éri. A két „találmány” közül per­sze egyik sem alibániai szaba­dalom. Csupán — mint másutt is tehetnék — élnek a lehető­séggel.

Next