Zalai Hírlap, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
A SZAVAK EREJE Egy’ társadalom felnőtté érésének biztos jele, ha érezni kezdi a szavak súlyát és erejét: ha valóban igent jelent az igen, biztosan megvalósulót az ígéret, s felelősséggel hangzik el a nem. Ha tudja, mert felismerte, hogy a szavak elválasztóia közömbösség, értetlenség, felelőtlenség köreiből álló — falakat dönthetnek le ember és ember között, de társadalmi méretekben is, s hogy a hamis, vagy rosszkor elhangzó szavak magasra tornyosuló akadályokat emelhetnek. Ha a szólás szabadságát — ami az okos szavaknak nyit tág utat — nem keveri össze a fecsegéssel, ha a szavak erejét arra fordítja, amire kell: a tettek hogyanjának, mikéntjének tisztázására. Társadalmunk fokról fokra ért el felnőtt korához: napjaink valósága a bizonyíték rá, hogy kezdjük jobban — szűkösebben, de éppen ezért igazából gazdagabban — mérni szavainkat. A nyílt beszéd nyílttá teszi a szavakért viselt felelősséget is: könnyebb tetten érni az irikust, leleplezni a rágalmazó, ott, ahol számonkérik a szavak fedezetét, a tényeket, a valóságot. Társadalmi méretű folyamat ez: része a gazdasági és a politikai előrehaladásunknak, annak, hogy tettek és szavak egybevágnak „odafenn”, az országvezetésben, s hogy „odalenn”, azaz a társadalom kisebb csoportjaiban, egységeiben is mindinkább ez a követelmény, s ehhez igazodó a mindennapi gyakorlat. A szocialista demokrácia kiterjedése, erősödése az élet minden területén nemcsak óhaj, hanem valóság, s méginkább azzá lesz az új gazdasági mechanizmus teremtette körülmények között: a közügyekbe, a nagy dolgokba való fokozott beleszólás jogos igény, s hogy nem marad kielégítetlenül, azt törvényes keretek, előírások biztosítják. A szó szabadsága azonban nem lehet meg a szavak fegyelme nélkül; ez adja meg éppen erejüket. Mert a bírálat nem süllyedhet demagógiává; aki másoktól többet követel, az maga is többet adjon — a szocialista demokrácia elválaszthatatlan a magasfokú, az egész társadalmat átfogó fegyelmezettségtől. Nem könnyű hozzászokni ehhez: vannak, nem is kevesen, akik úgy gondolják, beszélni többet kell — meg könnyebb is —, mint cselekedni. Frappáns példaként ide kívánkozik, ami egyik gyárunk legutóbbi, harmadik negyedévi termelési értekezletén történt. A vita során felállt az egyik művezető, s azzal kezdte, hogy egyetért a főmérnökkel, aki beszámolójában jogosan bírálta őket: valóban, háromszor is elkésett egyik embere, sőt, egy másik igazolatlanul hiányzott. Nem menti őket semmivel. Ámde — mondta a szokott fordulattal, s rögvest élénkebb lett a hallgatóság, — a munkafegyelem nem ott ér véget, hogy ki — mikor bélyegez. És sorolni kezdte: hány gép állt napokon át, mert az anyagosztály késve rendelt meg egy félmaroknyi csapszeget, hogyan ugráltatják össze-vissza őket, mert nincs szervezettség. Ha szólnak, akkor az a válasz: ne vitatkozzanak, tegyék azt, amit mondanak nekik, az a dolguk, azért kapják a bérüket. S hány példa van arra is — ennek fordítottjaként —, hogy hanyag, lógós emberek verik az asztalt béremelésért, követelnek juttatásokat, a „bátor bíráló” szerepében tetszelegve. A szavak súlyát, erejét még nem mindenki fogja fel, de napról napra többen. Vannak, akik a demokrácia címszó alatt csak jogokat értenek, de nem ezekkel összefüggő kötelességeket, ám nő azok száma, akik jól tudják, hogy szavak és tettek, demokrácia és fegyelem édestestvérek. Ez pedig biztos jelzője a társadalmi fejlődés irányának, s ugyanakkor tovább erősíti azt a légkört, amelyben az okos szavak ereje hűen szolgálja terveinket, céljzainkat, holnapunkat. M. L. Világ proletárjai, egyestetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam, 232. szám Ara: SO fillér 1966. október 1, szombat A VDK bombázásának fokozását követelik a Pentagon tisztjei Veszélyes amerikai tervek az agresszió kiterjesztésére Washington. (MTI) A Pentagon magasrangú tisztjei a VDK elleni bombázások kiterjesztését követelik. A New York Times pénteki értesülése szerint a tisztek kijelentették: a jelenlegi bombázásoknak főként politikai jelentőségük van , az a céljuk, hogy Észak- Vietnamot a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék, s ha a légierő parancsnokságán múlna, haladéktalanul nagyszabású támadásokat indítanának az ipari üzemek, erőművek és kikötők ellen is. A lap idézi a Pentagon képviselőinek véleményét, amely szerint a „korlátozott” bombázás csak részben érte el katonai céljait. A mindennapos támadások ellenére is például a VDK területén haladéktalanul helyre tudják állítani a közlekedést, s a lebombázott hidakat azonnal előregyártott elemekkel állítják helyre. „Azt akarjuk elérni, hogy bombázhassuk azokat a gyárakat ahol az előregyártott elemeket készítik” — mondotta a New York Times munkatársának a Pentagon egyik beosztottja, Saigon. (MTI) A dél-vietnami szabadságharcosok péntekre virradó éjjel tüzérségi támadást intéztek a kormánycsapatok egy megerősített állása ellen Dong Ha-tól 8 kilométerre. B—52-es típusú amerikai vadászbombázók csütörtökön éjjel támadást intéztek több célpont ellen a demiltarizált övezet határain belül. Saigonban a napok óta tartó razziák során mintegy 4500 fiatalembert vettek őrizetbe, mert katonai papírjaikat nem találták rendben. Ky dél-vietnami miniszterelnök kijelentette, hogy sohasem lesz hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a DNFF képviselőivel. Ky ezt a kijelentést akkor tette, amikor az újságírók megkérdezték tőle, mi a véleménye Humphrey amerikai alelnöki azon javaslatáról, amely szerint az Amerikai Egyesült Államok elfogadhatná a DNFF-et tárgyalópartnerként. Ottawa. (MTI) Couve de Murville francia külügyminiszter csütörtöki sajtóértekezletén Ottawában azt mondotta, hogy 1965 elején, mielőtt az Egyesült Államok megkezdte Észak-Vietnam bombázását, a VDK kész lett volna tárgyalni, de akkor az Egyesült Államok nem volt hajlandó erre. Washington. (MTI) Leopold Senghor szenegáli elnök csütörtökön Washingtonban újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a közelmúltban levelet kapott Ho Si Minhtől, a VDK elnökétől, aki a levélben vázolta álláspontját a vietnami kérdésről. Röviddel ezután Senghor levéllel fordult Johnson amerikai elnökhöz. Senghor közölte, hogy a számos javaslatot tartalmazó üzenetére Johnson válaszolt. A levél az amerikai kormány szokásos álláspontját tartalmazza. Tudományos tanácskozás a Párttörténeti Intézetben társadalmi fejlődésünk tíz esztendejéről Társadalmi fejlődésünk legutóbbi tíz esztendejének történetéről kezdődött kétnapos tudományos ülésszak pénteken a Párttörténeti Intézetben, közgazdászok, történészek és filozófusok részvételével. Ott volt a tanácskozáson Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pártfőiskola igazgatója és dr. Köpeczi Béla, az MSZMP KB kulturális osztályának vezetője. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet főigazgatója nyitotta meg az ülésszakot, majd Vass Henrik, az intézet igazgatója tartott bevezető referátumait társadalmi fejlődésünk legutóbbi tíz esztendejének főbb kérdéseiről. Elmondta, hogy az elmúlt évtized kiemelkedő fejezet pártunk és népünk történetében, a legutóbbi tíz év és benne az MSZMP története a pártmunka alapelveit, módszerét és stílusát tekintve is új, egységes időszaknak tekinthető. Megalakulása és tevékenységének kibontakozása véget vetett a személyi kultusz, a pártot bomlasztó belső harcok időszakának. Olyan szakaszt nyitott népi demokráciánk történetében, amelyben a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazása nyomán a szocializmus építése eredményesebben, gyorsabb ütemben haladhat. A következőkben részletesen elemezte az elmúlt évtized társadalmi-politikai küzdelmének főbb szakaszait, majd a párt vezető szerepéről szólva elmondta, hogy az MSZMP vezetőségének számtalan, a szocialista építés gyakorlata által már korábban felvetett kérdést kellett megoldania, illetve azokra új választ adnia. A továbbiakban szólt népgazdaságirányítási rendszerünk új mechanizmusáról, hangsúlyozta, hogy a reform, a bennne lévő új gondolatok és elképzelések ellenére sem áll történelmi előzmények nélkül: egyenes folytatása az 1357 óta bekövetkezett változásoknak, minőségileg magasabb szintre emeli eddigi gazdaságpolitikánkat, olyan lehetőségek valóraváltását biztosítja, amelyek országunk anyagi erőforrásait még hasznosíthatóbbá teszik, meggyorsítja haladásunkat, a szocializmus teljes felépítését. A bevezető előadás után az ülésszak hozzászólásokkal folytatódott. A tanácskozás szombaton fejezdődik be. A kongresszusi munkaverseny tapasztalatairól tanácskozott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Pénteken reggel plenáris ülésre ült össze a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülést Brutyó János, a SZOT elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja nyitotta meg. A napirend első pontjaiként a Szakszervezetek Országos Tanácsa Virizlai Gyula SZOT titkár előterjesztése alapján megvitatta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelveit. A dokumentummal kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat, a SZOT eljuttatja a párt Központi Bizottságához. Ezután Beckl Sándor SZOT- titkár számolt be az idei népgazdasági terv teljesítéséről és a kongresszusi munkaverseny első félévi tapasztalatairól, valamint a további feladatokról. Emlékeztetett a SZOT-nak arra a határozatára, amely kimondta, hogy a terv alapvető céljainak megvalósítására kell irányulnia a termelést segítő szakszervezeti munkának is. Ugyanezt a célt tűzte maga elé a IX. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny is. A kongresszusi munkaverseny eredménye ma már számokban is mérhető. Az első nyolc hónapban az előző évhez képest meggyorsult a fejlődés üteme. A SZOT titkára részletesen ismertette az eddigi kedvező termelési eredményeket, megállapította azonban azt is, hogy még mindig fordulnak elő kiesések, ami nem egyszer a vállalatok közti együttműködés akadozására vezethető vissza. Csak helyeselni lehet, hogy a vállalatok egy része megfelelő anyagi ösztönzéssel is igyekezett fokozni az exportot, helytelen azonban, hogy egyes helyeken emiatt nem fordítottak elég gondot a belföldi igények kielégítésére. Örvendetes, hogy a brigádok vállalásai között egyre többször bukkan fel a minőség javítása. A szakszervezeti vezető szervek — mondotta — megtárgyalták a kongresszusi munkaverseny tapasztalatait, vitáikat azonban gyakran nem követte a tennivalók konkrét meghatározása. A vállalatok és az üzemek műszaki és gazdasági vezetőinek egy része még mindig külső szemlélője csupán a versenynek, s többek között ez is oka annak, hogy kevés a munka- és üzemszervezésre, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítására, a szociális és kulturális lehetőségek bővítésére irányuló versenyvállalás. Részletesen ismertette Beckl Sándor a munkások és alkalmazottak reáljövedelmét érintő intézkedéseket és ezek hatását, a létszámgazdálkodás helyzetét és a dolgozók árufogyasztására vonatkozó adatokat. Hangsúlyozta Beckl Sándor, hogy a kongresszusi munkaverseny nem ér véget a IX. pártkongresszus tanácskozásaival. A verseny az egész év feladatainak jobb teljesítését tűzi ki célul, de megköveteli a következő évre való felkészülést is. A vállalati önállóság növekedésével párhuzamosan fel kell oldani a munkaversenyre vonatkozó központi megkötöttségeket. A vállalati önállóság növekedése egyenesen megköveteli az üzemi demokrácia erősödését. Arra kell törekedni, hogy a termelési tanácskozások valóban a dolgozókkal való együttes vezetés érdemi fórumaivá váljanak — fejezte be beszámolóját Beckl Sándor. Nem akarnak megkésni A búzának 41 százaléka került földbe a lenti járásban A lenti járás talajadottságai köztudomásúan rosszak, ezért a közös gazdaságokban minden esztendőben nagy gondot fordítanak az őszi vetések gyors befejezésére. Az esőzések beköszöntése ugyanishetekre visszavetheti őket a munkában, de teljesen meg is béníthatja a vetést. A járás szövetkezeteinek többségében jól szervezik a munkát. Negyvenöt erőgép kettős műszakban dolgozik. Részben ennek tulajdonítható, hogy a 12 844 hold őszi vetésből tegnap estig hétezer holdon került földbe a vetőmag. Nem egy szövetkezetben már zöldell a bíbor, az őszi takarmánykeverék, de csírázik az árpa, a rozs, sőt a búza is a földben. Az utóbbiból 8473 holdat vetnek, s 3500 holdon már végeztek e munkával a tsz-ekben. A még elvetésre váró párszáz hold takarmánykeverék, árpa és rozs is 4—5 napon belül földbe kerül. Azután minden erőt a búzavetés mielőbbi befejezésére összpontosítanak a közös gazdaságokban. A gyors vetésnek egyik alapvető feltétele, hogy a kapások időben lekerüljenek a földről. Az 1624 hold burgonyából 1510 hold termését takarították be, a törésre kerülő 7378 hold kukoricából pedig 2300 holdat szedtek le a szövetkezeti tagok. Napokon belül megkezdik az 510 hold takarmányrépa kiásását is. Az erőgépeknek tehát egy percig sem kell állniuk szabad terület hiánya miatt. A traktorok idáig is teljes erővel szánthattak, ötszáz híján tízezer hold vetőszántást végeztek szeptember végéig a járásban — mondja Horváth János járási főagronómus. A lenti járás mezőgazdasági szakvezetői mégsem elégedettek az őszi munkák ütemével. Különösen három termelőszövetkezet — a kerkafalvi, a kerkakutasi és a szentgyörgyvölgyi — lemaradása miatt, melyekben a cséplés elhúzódása a talajelőkészítést és a vetést is hátráltatta. — Olyan megoldást kerestünk és találtunk, ami lehetővé teszi, hogy az említett közös gazdaságokban is időben befejezzék az őszi kalászosok földbe tételét. Hétfőn 10 gépállomási erőgépet számítunk a három. t.sz-be. Nekünk ugyanis nem az országos határidőhöz, hanem a helyi körülményekhez kell igazodnunk — mondja Horváth János. JSZ Új lakások teremtés Átadták Letenyén az állami beruházásból létesített új, 13 lakásos pontházat. Az épületben többek között a közelben felépülő új gimnázium tanárai laknak majd, ezenkívül munkások és orvosok kaptak helyet az új épületben. (Kiss Ferenc felvétele) A Hazafias Népfront Országos Elnökségének illése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége — a mozgalom budapesti és ízygyei bizottságai elnökeinek részvételével — pénteken ülést tartott, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága IX. kongreszszusának irányelveit vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének megnyitója után dr. Erdei Ferenc főtitkár mondott bevezetőt. A vita során felszólalt Balla János, dr. Bodóczky László, dr. Csernik József, Darvas József, dr. Erdey- Grúz Tibor, dr. Földi Mihály, dr. Harrer Ferenc, Nagy Antal és Z. Nagy Ferenc. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség beható eszmecsere után kifejezésre juttatta helyeslését az irányelvekben megnyilvánuló politika alapvető kérdéseivel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az irányelvek céljaival egyetért és azokat támogatja. Elhatározta, hogy a vitában elhangzott észrevételeket és javaslatokat eljuttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. (MTI