Zalai Hírlap, 1966. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-19 / 247. szám
fi tisztségviselői büszkesége Mindig elgondolkoztat, hatalin vagy városon, régi házakon azt látom: „Épült 1892- ben, építette Kovács János építőmester”. Így, és semmi több. A szerény felirat azt jelenti, hogy Kovács János nem szégyelte nevét megörösíttetni a házon, büszke volt rá, és gondolom, öreg korában a vasárnap délelőtti sétán kézen fogva unokáját, boldogan magyarázta: „Látod, ezt is én építettem”. Talán az is megtörtént, hogy több tapasztalattal, s a múló idővel Kovács János észrevette: „A szarufa nem úgy áll, ahogy kellene”, de ez örömét nem rontotta, büszke volt a házra, ő építette, a ház az ő keze nyomát őrzi. Mindez arról jutott eszembe, hogy a minap egy községi vezetővel beszélgettem, aki kissé szomorkásan azt mondta: — Négy évvel ezelőtt választottak meg elnökhelyettesnek, de sokszor úgy érzem, nem látszik meg az, mennyit is dolgoztam. Vajon meglátszik-e tényleg? Meglátszik-e, hogy a tisztségviselők, tanácstagok nagy többsége milyen hittel, és milyen hatásérzettel végzi munkáját? Erről sajnos nem sok szó esik, valahogy mindig elkerüljük. Arról persze könynyebb beszélni, ha egy-egy tanácstag vagy tisztségviselő nem jól végzi a dolgát. Az igazsághoz tartozik az is, hogy megszoktuk: a tanácsnál ügyeket intéznek, ám, ha jól végzik, mintha félnénk érte dicsérni. A közélet, a tanácstagi tiszt pedig kemény munkát jelent: munkát, ugyanúgy, mint Kovács Jánosnak házat építeni. Á tanácselnökeink közül hányat dicsérnek, hogy munkája nyomán mennyit fejlődött a község, a város? Sorolhatnék a példákat vég nélkül, hogy a tisztségviselők milyen és mennyi munkát végeznek. Beszélni kellene arról is, hogy munkájuk igazi örömét az adja meg, mennyire értenek szót választóikkal? Mert — a példánál maradva — az építőmesternek csak a megbízóval kellett megegyeznie, és ha neve ma is fenn van a ház homlokzatán, úgy nyilván elégedettek voltak munkájával. Tudom, furcsa lenne, ha egy község új művelődési házán az építők és a tervezők neve mellé — bár ezeké sem szerepel ott — odaírnák azt is, ki volt akkor a tanácselnök. Keveset beszélünk arról, hogy a megbecsülés nemcsak akkor jár a tisztségviselőnek, ha kitüntetést kap, vagy ha nyugdíjba megy, hanem a csendes, egymást követő hétköznapokon végzett jó munkájáért is. Mert ha a tanácselnök, a tanácstag igazán szereti községét vagy városat, annak fejlődéséért hivatali kötelességén túl is tesz. Nem arra gondolok persze, hogy lapátot vesz a kezébe, és úgy segít utat építeni — bár a társadalmi munkában a személyes példamutatás sem utolsó dolog —, hanem olyan embereket választ segítőiül, akik lelkesen és áldozatkészen támogatják nemes erőfeszítését az új út létrehozásáért. S ha ez így van, akkor ő épp olyan büszkén sétálhat a falun vagy a város utcáján, mint a példaként említett építőmester. Büszkék lehetnek-e tehát a tisztségviselők a közösség alkotásaira? Azt hiszem, egyértelműen válaszolhatunk igennel. Ha nem is kívánjuk, hogy Kovács János példájára írják fel a nevüket is, egy-egy ház homlokzatára, de ha jól képviselték községük, vagy városuk érdekét, ha a gondjukra bízott emberek ügyeit jól elintézték, érdemesek arra, hogy elismerően megemlékezzenek róluk. D. L Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évfolyam, 24. szám Ára.: 50 fillér 1966. október 19., szerda Minden békésieretország kötelessége támosgatju el leel ne sérési arcát Péter János felszólalása az ENSZ-közgyűlésen New York (MTI). Péter János magyar külügyminiszter kedden délellőtt — magyar idő szerint a délutáni órákban — felszólalt az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájában. — A háború és béke nyomasztó kérdése foglalkoztat bennünket ismét ebben a közgyűlési vitában — kezdte felszólalását Péter János. A hosszú hetek óta tartó közgyűlési vitában tárgyalt kérdések négy döntő fontosságú problémára vezethetők vissza. Ezek a következők: a vietnami háború, a harmadik világ perspektívái, az európai biztonság és az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe. A vietnami agresszió fokozása nemcsak a Távol-Kelet népeit veszélyezteti, hanem beárnyékolja és gyengíti a világ más részein jelentkező biztató lehetőségeket és konstruktív kezdeményezéseket is. Péter János a továbbiakban hangoztatta: ma minden jóakaratú ország legfontosabb feladata, hogy közreműködjék a Vietnam elleni agresszió megállításában és olyan megoldás keresésében, amely egyaránt javát szolgálja a vietnami népnek, Délkelet-Ázsia népeinek és magának az egész emberiségnek. Az Egyesült Államok részéről mind ez ideig semmilyen valódi, érvényes békeajánlat nem történt, — mondta ezután a magyar külügyminiszter. Más szóval: az úgynevezett békejavaslatok, beleértve a mostani általános vitában elhangzottakat is, megkerülik a lényeget. Olyan alapvető fogyatékosságaik vannak, melyek a javaslatokat érvénytelenné teszik. — 1. Hallottuk a vita során — mondta ezután Péter János —, hogy az Egyesült Államok hajlandó Észak-Vietnam bombázását beszüntetni, ha ez az intézkedés nem marad egyoldalú engedmény, vagyis, ha megfelelő intézkedéssel találkozik a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának részéről. A Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen folytatott agressziónak feltétel nélküli megszüntetése nem minősülhet egyoldalú engedménynek. Jellenkezőleg, az Észak-Vietnam bombázásának abbahagyására tett minden ajánlat, ha az bármilyen feltételhez van kötve, az igazi békés szándékok hiányát mutatja. A tárgyalások és a béke érdekében Észak-Vietnam bombázását haladéktalanul és az esetleges felújítással való mindennemű fenyegetés nélkül be kell szüntetni. 2. Azt is hallottuk a vita során, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne megegyezésre jutni támaszpontjainak és katonai személyzetének visszavonásában — ugyancsak bizonyos katonai és politikai feltételek mellett. — Az Egyesült Államok tá(Folytatás a 2. oldalon.) E Holnap kezdődnek le artan az angol - amerikai -nyugatnémet tárgyalások Napirenden mász NSZK-ban állomásozó angol és amerikai csapatok sorsa Bonn. Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön kezdődnek Bonnban az angol—amerikai —nyugatnémet tárgyalások, amelyeknek bevallott célja, hogy tisztázzák a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai és brit csapatok eltartási költségeinek ügyét. Valójában a megbeszéléseken nagyobb horderejű kérdések kerülnek szőnyegre. Mindenekelőtt szó van azokról a nyíltan szellőztetett szándékokról, hogy egy későbbi időpontban mind az angolok, mind az amerikaiak csökkentsék a Nyugat-Németországban tartózkodó csapatok létszámát. Ezenfelül azonban elsősorban amerikai kívánságra, a NATO általános stratégiai kérdésekről is megbeszélést folytatnak. Az Egyesült Államok küldöttségét John McCloy, a brit küldöttséget George Thomson külügyi államminiszter, a nyugatnémet delegációt pedig Carstens külügyi államtitkár vezeti. Carstens kedden Párizsba utazott, Couve de Murville francia külügyminisztert és Brasio NATO-főtitkárt informálja a nyugatnémet elképzelésekről. Erre elsősorban azért van szükség, mert több NATO-tagállam körében aggódnak amiatt, hogy a háromhatalmi találkozót Nyugat- Németország arra igyekszik felhasználni, hogy valamiféle angol—amerikai—nyugatnémet direktóriumot létesítsen a NATO-n belül Ezzel Nyugat-Németország foglalná el Franciaország helyét a NATO felső vezetésében. Carstens igyekszik megnyugtatni Brasso főtitkár útján a NATO tagállamokat, hogy ilyen direktórium megalakításáról szó sincs. A nyugatnémet külügyi államtitkár franciaországi látogatásának másik célja az, hogy előkészítse a franciaországi csapatok tartózkodásának kérdéséről folytatandó tárgyalásokat. /TV 1 Az első magyar hagymaszedő gép Munkába állították az első hazai gyártmányú hagymaszedő gépet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és a Kertészeti Főiskola tudományos kollektívájának konstrukcióját. Az ügyes berendezés mintegy ötven ember kézi munkáját látja el, s a talaj minőségétől függően, egy műszakban három—öt holdról szedi fel a termést. (MTI fotó : Tóth Béla felvétele) Rövidül a vetésre alkalmas idő járási vezetők a munkák állásáról Egyre fogynak az optimális vetési időbe tartozó napok. Minden járásban megkértünk egy-egy vezetőt, mondják el, hogy hol tartanak szövetkezeteik a legfontosabb munkákkal, s hogy hol, hogyan kellene gyorsítani az ütemen, mindenütt bizonságossá tenni az őszi vetés időbeni befejezését. Húsz István, a zalaszentgróti járási tanács vb. elnöke: — Az elmúlt hét végéig járásunk termelőszövetkezetei átlagosan 56 százalékban vetették el a kenyérgabonát. Az egyes gazdaságok között azonban igen nagy a különbség. Amíg például Zalavég 93, Tekenye 87, Dióskál 86, Kustány 80, Egeraracsa 79, Türje és Batyk 75—75 százalékra áll e munkával, addig Csáfordon mindössze 9, Pakodon 27, Bókaházán 30, Zalaudvarnokon 35, Almásházán 36 százalékot értek el. A lemaradó tsz-eket egyrészt a gépjavító állomás traktorainak átcsoportosításával kívánjuk segíteni. Lemaradásuk egyik fő oka volt, hogy a meghibásodott traktorok vezetőit nem tették át váltótársnak a működő gépekre, vagyis nem volt éjszakai műszak. Ezzel a jövőben feltétlenül élni kell, annál is inkább, mert elég sok a meghibásodás. Dr. Tóth József, a zalaegerszegi járási tanács vb. elnöke: — A búzavetés 58 százalékra áll járásunk termelőszövetkezeteiben. Amíg azonban több helyütt már a közvetlen befejezés előtt áll a munka, másutt alapos lemaradás tapasztalható. Ilyen gazdaságok: az alsónemesapáti, a bagodiitenyédi, a botfai, a nemesapáti, a nemessándorházi, a pölöskei, a sárhidai és a vasboldogasszonyi. A munkát nagyban hátráltatja, hogy a szövetkezeteknek igen sok a szállítani valója. Változtatni kellene azon, hogy mindent a tsz-ek szállítsanak! A lemaradó tsz-ek egy része saját géppel nem is boldogul, területeik ugyanis partosak, s itt csak a lánctalpasok tudnak dolgozni, amelyekkel a gépjavító állomás rendelkezik. A lánctalpas traktorok műszaki állapotára jellemző, hogy az elmúlt héten 18 DT-ből 8 állt, a 14 SZ— 100-as közül pedig 5 volt üzemképtelen. Nincs hozzájuk alkatrész. Ilyen körülmények között aztán traktoros jelentkező sem nagyon akad, s legutóbb a gépállomás már úgy igyekezett segíteni a dolgon, hogy 40 százalékkal leszállította e gépek műszaknormáját. Igyekszünk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a gépátcsoportosításban, az éjszakai és a nyújtott műszakban, a jobb munkaszervezésben rejlenek, de nagyon várjuk azokat a gépeket, amelyek a vetést előbb befejező lenti járásból jönnek hozzánk. Poli József, a nagykanizsai járási tanács vb. elnökhelyettese: — Vasárnap is folyt a munka a járás gazdaságaiban. Sikerült jócskán előbbre jutni az előző heti igen alacsony búzavetésben, s most 57,7 százalékos a teljesítés. Több termelőszövetkezetünk, így a nagyfakosi Dózsa, a fűzvölgyhosszúvölgyi, a miháldi befejezte az ősziek vetését, sőt Nagyfakoson az őszi mélyszántás is befejezés előtt áll. A gyors gazdaságok most a lemaradóknak segítenek. A nagyfakosi például az újudvarinak, a kerecsenyi a gelseszigetinek. Megint nagy a lemaradás Zalaszabaron. Ez a község sosem tudja teljesíteni a kenyérgabona értékesítési tervét, de úgy látszik, hogy nem okul a késedelmekből. S ezért már a községi tanács vezetői is felelősséggel tartoznak. Hasonlóképpen a vezetés hibáztatható a felsőrajki késedelemért is. Devecz Sándor, a lenti járási tanács vb. elnökhelyettese: " Az október 14-i állapot szerint termelőszövetkezeteink a kenyérgabona 78 százalékát vetették el eddig. A lentikápolnai, a novai, a szentgyörgyvölgyi, a gáborjánházi tsz befejezte a vetést, s a végénél tart a rédicsi szövetkezet is. Sok van még hátra Gutorföldén, ahol a géphibák nagyban hátráltatták a munkát, s gyorsítani kell az ütemet Kálócfán, de méginkább Kerkafalván, ahol a szervezetlenség az egyik fő akadály. — A szentgyörgyvölgyi tsz a nemesnépinek segít, de szükség esetén a többi, a munkát korábban befejező tsz is átadja gépeit szomszédainak. Járásunkban október 20-ra lényegében befejeződik az ősziek vetése. Farkas Kálmán, a letenyei járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője: — Még 12 százalék, s ezzel vége a búzavetésnek, vége az 1966. évi őszi vetésnek. Járásunkban már sok tsz befejezte a munkát. Lemaradásról talán csak Pusztamagyaród esetében beszélhetünk. Elégedettek vagyunk a munka minőségével is. A járás szövetkezetei legkésőbb a hét végére befejezik a vetést. Vita a megyeszékhely zöldség-gyümölcs ellátásáról Megkezdődtek Zalaegerszegen a járási mezőgazdasági napok eseményei Tegnap került sor a zalaegerszegi járási mezőgazdasági napok rendezvényeinek első eseményére a Megyei Művelődési Ház 147-es termében, ahol termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetők, kertészek gyűltek össze Az első előadást Kustos Lajos elvtárs, a városi tanács vb elnökhelyettese, tartotta a megyeszékhely zöldség-gyümölcs ellátásáról. A bevezetőben hangsúlyozta, hogy a megyeszékhely áruellátásának gyors javítását mindenek előtt az teszi szükségessé, hogy Zalaegerszeg rohamosan fejlődő város. 1960 és 1966 között öt és félezerrel nőtt a lakosság száma, s jelenleg 33 ezer fő. Az ország vidéki városaiban az egy lakosra jutó mezőgazdasági terület nagysága 1,2 hold, Zalaegerszegen ennek csak egyötöde. Bárosszerszegen tavaly 01,3 súlyvagon árut adtak el a szövetkezetek. Igen kevés ez ahhoz képest, amennyit például Nagykanizsán forgalmaztak. Megyénk másik városában 1964-ben 14,5, tavaly pedig 30 vagon áruval vettek részt a szövetkezetek a lakosság igényeinek kielégítésében. E hiány miatt a zalaegerszegi piac még ma is az ország legdrágább piaca. Ez évek óta azzal a következménnyel jár, hogy távoli megyék kosásasszonyai is kihasználják a lehetőséget, drágítják az árakat. A városi tanács több megoldást keresett ennek ellensúlyozására, ötszáz taggal kertszövetkezetet hozott létre, elősegítette ö tsz pavilonban a közös gazdaságok terményeinek árusítását, a MÉK-et több áru felhozatalára szorgalmazta, 1967-ben pedig a megyeszékhelyen is megnyílik az állami gazdaságok boltja, melyben mindenféle élelmiszerhez hozzájuthatnak a vásárlóik. — A lakosság gyorsan növekvő igénye csak egyetlen módon elégíthető ki — hangsúlyozta Kustos Lajos —, ha a járás termelőszövetkezetei növelik zöldség- és gyümölcstermő területeik nagyságát. A városi tanács a jövőben méginkább lehetővé teszi a szövetkezeteknek, hogy részt vegyenek a kereskedelemben. Jövőre elkészül az egésznapos üzemeléssel nyitvatartó vásárcsarnok, melyben 15—20 tsz-nek biztosítanak üzlethelyiséget. Javasolják, hogy társuljanak a szövetkezeteik Zalaegerszeg jobb zöldség- és gyümölcselátására. A peremterületeken pedig újabb tszpavilonok nyitását engedélyezik. Az előadást vita követte, melynek során számos hozzászólás hangzott el a megyeszékhely zöldség-gyümölccsel való ellátásáról.