Zalai Hírlap, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

2 71 A TI A 1 HÍRLAP A kedd délutáni felszólalásokból A kedd délutáni ülésen több nagyjelentőségű felszólalás hangzott el a már közölteken kívül. A délutáni vitában felszólalt többek között Le Duc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vietnami nép a végső győzelemig harcol Le Due Tho elvtárs felszólalása Beszédének elején méltatta azokat az eredményeket, ame­lyeket a magyar nép a szocia­­­lizmus építése során elért. Ki­fejezte a vietnami nép örömét e sikerek fölött. Mint önök valamennyien tudják — folytatta —, az ame­rikai imperialisták intervenció­juk és agressziójuk során Viet­namban megmutatták barbár gyarmatosító arculatukat. Az elmúlt 12 évben renge­teg gaztettet követtek el Dél-Vietnam népe ellen. Felhasználják a legkegyetle­nebb tömegpusztító eszközö­ket, a B—52-es repülőgépeket, napalmbombákat, mérgező ve­gyianyagot és gázt. Ezzel olyan helyzetet teremtettek, hogy Dél-Vietnamban szinte nincs olyan család, ahol ne gyászol­nának. Észak-Vietnam ellen is csak­nem két éve kegyetlen, pusz­tító légi és tengeri háborút folytatnak. Súlyos károkat­ okoznak ezzel tízéves munkánk eredményeiben. Iskolákat, kór­házakat, templomokat, városo­kat és sűrűn lakott települése­ket pusztítottak el. Még olyan öntözőműveket és gátakat is rombolnak, amelyek több mil­lió embert védenek az ártól. Országunk mindkét részében nap mint nap olyan gaztette­ket követnek el, amelyeknek kegyetlensége felülmúlja az egész emberiség által elítélt Hitler-fasizmus gaztetteit is. A fölperzselt föld e politikájának az a célja, hogy térdre kény­szerítse a vietnami népet Eb­ben a helyzetben a vietnami népnek nem volt más útja: felkelt és szembeszállt velük, hogy megvédje függetlenségét, szabadságát A hazáját szerető és az ellen­séget gyűlölő mindkét ország­részünk népe elszánta magát hogy vereséget mér az ameri­kai imperialisták hódító ter­veire, megvédi Észak-Vietna­mot, felszabadítja a Délt, egye­síti hazáját. A továbbiakban Le Dúc Tho elmondotta, hogy a háború ed­digi folyamán a többi közt 1500 amerikai repülőgépet lőtt le az észak-vietnami légvédelem, és több száz amerikai pilótát ej­tett foglyul. Az ellenség vereségei egyre súlyosabbak — folytatta beszé­dét Le Duc Tho —, s minél jobban növelik hadseregüket, veszteségük annál nagyobb. Az 1965—­66-os száraz év­szakban elszenvedett szégyen­­teljes vereségeik, valamint az elmúlt esős évszakban rájuk mért sorozatos csapások után most ismét lázasan készül­nek a mostani száraz év­szak alatti újabb stratégiai ellentámadásukra. Ezt egymilliós hadsereggel akarják végrehajtani, amelyből négy—ötszázezer amerikai és csatlós katona. Ugyanakkor to­vább fokozzák Észak-Vietnam ellen a légi- és tengeri pusztító háborút Még azt is fontolgatják, hogy esetleg szárazföldi erőket szál­lítanak partra a Vietnami De­mokratikus Köztársaság terü­letén. Ezzel a nagyméretű táma­dással szeretnék megsemmisí­teni a Vietnami Demokratikus Köztársaság hadseregét, kicsi­karni a döntő győzelmet Dél- Vietnamban. Így akarnak ben­nünket arra kényszeríteni, hogy fogadjuk el az ő elkép­zelésük szerinti politikai meg­oldást. Az ellenség makacs és fon­dorlatos. Áldozatokkal teli, ne­héz harcot kell vívnunk, amelynek természetesen meg­vannak a nehézségei. De a hon­védő háború, a szabadság és függetlenség védelméért vívott forradalmi harc a legnemesebb ügy. Ez áldozatokat és veszte­ségeket is kíván. De bármennyi áldozatot is kell hoznunk, bármilyen so­­­­káig kell nélkülöznünk, az sem tud megingatni bennünket.­ Meg vagyunk győződve ügyünk igazságos voltáról. Népünk a Vietnami Dol­gozók Pártja, Ho Si Minh elvtárs vezetésével egysé­gesen harcol a támadó el­len. Ugyanakkor élvezi az erős szo­cialista tábor, a kommunista pártok, a nemzetközi munkás­­osztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, a világ népeinek teljes segítségét és támogatását. Ezzel szemben az amerikai imperialisták Vietnam elleni háborúja igazságtalan. Az egész haladó emberiség, az amerikai nép is, élesen ellenzi. Az amerikai imperialisták még soha nem szigetelődtek el any­­nyira, mint most. Miközben az amerikai impe­rialisták fokozzák és kiszélesí­tik a Vietnam elleni háborút, ezzel párhuzamosan csalárdul ismételgetik „békés” tárgyalási készségüket A vietnami harc­tér tapasztalatai bizonyítják, hogy valahányszor az ameri­kaiak a háború újabb kiter­jesztésére készülnek, mindig eljátsszák ezt a komédiát. Az igazi békének együtt kell járnia a valóságos független­séggel. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak négypontos, valamint a Dél-Vietnami Nemzeti Felsza­badítási Front ötpontos javas­lata testesíti meg az 1954-es, Vietnamról szóló genfi egyez­mény alapvető előírásait, amely a vietnami kérdés meg­oldásához a leghelyesebb ala­pot nyújtja. Ez az igazi békés álláspont. Az amerikai imperializmus az agresszor. Nincs joga, hogy feltételt szabjon a vietnami népnek. Az ENSZ-nek sincs semmiféle joga, hogy beleavat­kozzék a vietnami kérdésbe. Amíg az amerikai imperia­listák nem hajlandók elfogadni ezt a helyes álláspontot, addig a békés tárgyalásokról szóló furfangos szólamaik hazugok, az emberek becsapására irá­nyulnak. Amíg az amerikai imperia­listák nem hagynak fel ag­ressziójukkal, addig mi el­szántan harcolunk, egészen a végső győzelemig. Ezt a szilárd akaratunkat sem­miféle erő nem tudja megin­gatni. Népünk tudja, hogy har­cával nemcsak saját, szent nemzeti jogait védi, hanem a szocialista tábor dél-keleti bás­tyáját is, és a világ békéjén is őrködik. Beszéde befejező részében Le Duc Tho méltatta a segítséget amelyet Vietnamnak a magyar nép nyújt. Megköszönte a IX. kongresszus Vietnammal kap­csolatos állásfoglalását, és ki­fejezte pártja, kormánya, népe őszinte és mély háláját ezért a magyar népnek, a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak. Mi úgy tekintjük ezt a segít­séget és támogatást — hangsú­lyozta —, mint baráti szolida­ritást, a proletár internaciona­lizmus ragyogó megnyilvánu­lását, amely már régóta meg­van pártjaink és népeink kö­zött. Ebből az alkalomból őszinte köszönetet mondok a Szovjetuniónak, Kínának és a többi testvéri szocialista or­szágnak, a kommunista pár­toknak, a világ munkásosztá­lyának és népeinek a nagy tá­mogatásért és segítségért, ame­lyet­ igazságos harcunkban nyújtanak. Szilárdan hisszük, hogy ez­zel a támogatással és segít­séggel a vietnami nép le fogja győzni az amerikai agresszorokat, meg tudja védeni szent nem­zeti jogait, Délkelet-Ázsia és a világ békéjét. Le Duc Tho ezután átadta a Vietnami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottsága Ho Si Minh elvtárs által aláírt levelét a kongresszusnak. Határozottan fellépünk az antiimperialista front tömörítéséért Todor Zsivkov elvtárs felszólalása Nagy örömmel veszünk részt a testvéri Magyar Szocialista Munkáspárt IX.­kongresszusá­nak munkájában. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a bolgár kommu­nisták, valamennyi bolgár dol­gozó legszívélyesebb üdvözle­tét tolmácsoljuk önöknek. — Azok az eredmények, amelyeket a magyar nép párt­ja vezetésével az utóbbi évek­ben elért — mondotta — örömmel töltenek el minden bolgár kommunistát, minden bolgár dolgozót. A testvéri Ma­­gya­rország sikerei bizonyítják, helyes az a politika, amelyet a Magyar Szocialista Munkás­párt és Központi Bizottsága a magyar nép kipróbált fiának, a nemzetközi kommunista mozgalom neves harcosának, Kádár János elvtársnak a ve­zetésével folytat. Todor Zsivkov ezután ki­emelte: teljes az egyetértés és az egység a Bolgár Kommu­nista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt kö­zött korunk fő problémái­nak megítélésében. Továbbiakban arról beszélt, hoggy fenntartás nélkül támo­gatják a hősiesen harcoló viet­nami népet Rámutatott: amikor arról be­szélünk, hogy a vietnami nép­nek­ együttes segítséget kell nyújtanunk, nem hallgathat­juk el, hogy a Kínai Kommu­nista Párt vezetői nem hajlan­dók egységesen fellépni az Egyesült Államok vietnami ag­ressziója ellen. A kínai vezetők eltérése a marxizmus—leninizmus elvei­től, lényegében nacionalista és kalandor irányvonal ,komoly gondot és aggodalmat kelt a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és kipróbált vezetői­nek lenini politikája, taktiká­ja és türelme, a soraink egy­ségének helyreállítására tett erőfeszítései és kezdeményezé­sei méltán vívták ki a testvér­pártok elismerését és támoga­tását. A kommunisták a jövőben is határozottan fellépnek a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom és az egész an­tiimperialista front tömö­rítéséért. Mindezt szem előtt tartva, a Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusán pártunk és a legtöbb testvérpárt kifejezte azt a véleményét, hogy mind jobban érlelődnek egy nemzetközi kommunis­ta tanácskozás összehívá­sának feltételei. A testvérpártok közötti kap­csolatok és együttműködés minden kipróbált formáját fel kell használni, hogy még job­ban hasznára legyünk népeink­nek, a kommunizmus ügyének. A mát és a holnapot tegyük érthetőbbé az ifjúság számára Méhes Lajos elvtárs felszólalása Felszólalt Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is. Beszámolt arról, hogy a szer­vezeti szabályzat tervezete fe­lelősségteljes megbízatással bővíti az ifjúsági szövetség alapszervezeteinek jogkörét, amikor javasolja, hogy: „Ha a pártba KISZ-tagot vesznek fel, egyik ajánló a KISZ-alap­­szervezet taggyűlése lehet.” Központi Bizottságunk a KISZ iránt megnyilvánuló bizalom újabb nagyszerű jelének te­kinti ezt a javaslatot. Az ifjúság neveléséről szól­va Méhes elvtáns hangoztatta, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a középis­kolákban a fizikai dolgo­zók gyermekeinek a segí­­­­tésére, az egyetemi felvételeknél pe­dig a felkészültség mellett job­ban figyelembe kell venni az erkölcsi-politikai magatartást is. Ahhoz, hogy nevelőmun­kánk még inkább a valóság­hoz igazodjék, érdemes szem­ügyre venni az ifjúság egy ré­szének magatartásában mutat­kozó nemkívánatos tüneteket is. Ilyen például a közömbös­ség a társadalmi kérdések iránt. A túlzott kritikai haj­lam, a cinizmus, az álobjektí­­vitás. Ezek okait kutatva, gyakran hallani olyan választ, hogy az ifjúság nem értékeli eléggé, hogy honnan indul­tunk, milyen nagy utat tettünk meg. Azt is mondják, hogy e te­kintetben gyenge a mi nevelő­munkánk. Ami abból a bírá­latból bennünket, KISZ-veze­­tőket érint, azt elfogadjuk, de szerintünk bármilyen fontos, mégsem vezethet kellő eredményre, ha csak a múlt ismerteté­sére fordítjuk erőnket. Ezzel együtt nagyobb energiát kell fordítanunk arra, hogy a mát és a holnapot tegyük ért­hetőbbé az ifjúság számára. S e feladat végrehajtása közben mutatkoznak meg leginkább gyengeségeink is, amikor a fia­talember az élet ellentmondá­saival találkozik, amikor össze­veti a valóság tényeit a szocia­lizmusról az iskolában kiala­kított képpel és kérdez tőlünk. Amikor az ifjúság választ keres fejlődésünk különböző kérdéseire, fel kell ismernünk, hogy ez az ő társadalmi akti­vitásának első megnyilvánulá­sa. Ezt az érdeklődést fojtja el az, aki a problémákat elbaga­tellizálja, de az is, aki felna­gyítja azokat, vagy minden hi­bát a társadalmi fejlődés szük­ségszerű következményeként állít be. Igaz, hogy az ifjúság kritikai állásfoglalása csaknem mindig magában hordozza az egyoldalúságot. Életkorából eredően türelmetlen, de észre­vételei, bírálatai többnyire va­lóságos fogyatékosságokat os­toroznak. Okos szóval és türelemmel le kell faragni a túlzásokat de azt az energiát, ami a kri­tikák mögött feszül, fel kell használni a ténylegesen meglevő ellentmondások, fogyatékosságok leküzdé­sére. Csakis a gyakorlati harcban, az építő munkában való rész­vétel fokozásával érhetjük el, hogy az ifjúság tömegei nap mint nap érezzék: számítanak rájuk, szerepük van társadal­munk értékeinek fejlesztésé­ben. Ez a felismerés szülte ezévi jelszavainkat is. A „Tervez­zünk és cselekedjünk együtt!” jelszóval arra buzdítjuk tag­ságunkat hogy tevékenyen ve­gyenek részt a közösség előtt álló feladatok megoldásában. E helyről is kérjük a pártszer­vezeteket hogy segítsék ebben fiatalságunkat — mondotta Méhes elvtárs, majd így fejez­te be: A fiatalok nagy várakozás­sal figyelik pártunk IX. kong­resszusának munkáját. Ifjúsági szövetségünk mindent elkövet majd, hogy a kongresszus ha­tározatainak szellemében ne­velje, a határozatok végrehaj­tására mozgósítsa az ifjú nem­zedéket. Felszólalt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra is. (Folytatás az 1. oldalról.) 1949. óta végbement változá­sokat időszerű új alkotmány­ban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfon­tosabbat, a dolgozó nép ha­talmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsák­mányolást, forradalmi válto­zások történtek a tulajdonvi­szonyokban és társadalmunk osztályszerkezetében, tovább fejlődött államrendünk és tár­sadalmi szervezetünk, lerak­tuk a szocializmus alapjait, s a szocializmus teljes felépíté­sének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket. Új alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredmé­nyeinket és meghatároz­za fejlődésünk további út­ját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt köl­csönöz dolgozó népünk­nek, s meggyorsítja a szo­cializmus teljes felépíté­séért folyó munkát. Az új alkotmány kidolgozá­sának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra kerülő új országgyűlés meg­tisztelő feladata lesz. Kállai G­yula ezután a ma­gyar külpolitika kérdéseiről szólott, és elemezte a békés egymás mellett­ élés elvének megvalósításáért folytatott harcost Kijelentette: 1966. december 1. Az európai biztonság megszilárdításáért Kormányunk, értékelve az európai politikai életben az utóbbi években végbement fo­lyamatokat, reális célnak látja az európai biztonság megszi­lárdítását. Ez az egész világ békéjét szolgálná. Támogatunk minden javaslatot és akciót, amely előmozdítja az európai biztonság megerősítését és se­gíti megoldani ennek alapvető problémáját a német kérdés rendezését, a két Németország létezésének elismerése alapján. Úgy véljük, érlelődnek a fel­tételei annak is, hogy összeül­jön az európai államok képvi­selőinek konferenciája. Az utóbbi két—három évben a vezető tőkés államokkal — kezdeményezésükre — nagy­követségi szintre emeltük dip­lomáciai kapcsolatainkat. Kormányunk a jövőben is készséggel foglalkozik minden olyan javaslattal, amely előse­gítheti a jóviszony megte­remtését a különböző tár­sadalmi rendszerű államok között, de ugyanakkor vál­tozatlan erővel küzdünk az imperialisták agresszió­ja ellen is. Indokolt, hogy egyetlen ka­pitalista szomszédunkkal, Ausztriával fennálló viszo­nyunkról külön is szóljak. A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határmes­­gyéjén az európai biztonság fontos tényezője lehet, ha kö­vetkezetesen kitart az 1955. évi államszerződésben köte­­lezettségszerűen vállalt semle­gessége mellett. Meggyőződé­sünk, hogy Ausztria és a szo­cialista országok közötti kap­csolatok fejlesztése erősíti az osztrák semlegességet. Úgy vél­jük, hogy kölcsönös erőfeszíté­sekkel, a békés egymás mellett élés elvei alapján tovább lehet és kell lépni a jószomszédi vi­szony fejlesztésének útján. Kállai elvtárs hangoztatta: Most miután a szocialista országok ,a gyarmati rabság­ból felszabadult új államok és békepolitikát követő más or­szágok száma és szerepe a vi­lágszervezetben megnöveke­dett és állandóan tovább nő, reális lehetőség nyílt arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a nagy nemzetközi kérdéseket a béke javára old­ja meg. Ezért támogatjuk a világszervezetet és küzdünk érte, hogy a béke és a bizton­ság hatékony fóruma legyen. Ehhez mindenekelőtt érvénye­síteni kell a világszervezet egyetemességének elvét és a szervezetnek még következe­tesebben az alapokmányában lefektetett magasztos célkitű­zések megvalósításán kell te­vékenykednie. Befejezésül Kállai elvtárs kijelentette: A Központi Bizottság beszá­molójában előterjesztett ter­vek és a javaslatok megvalósí­tása a szocialista Magyaror­szág teljes felépítésének nap­ját közelíti hozzánk. A kongresszus határozati ja­vaslata nagy és nemes célú­­(Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János elvtárs üdvözli Le Duc Tho-t, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát. (MTI fotó : Vigovszky Ferenc felvétele)

Next