Zalai Hírlap, 1967. február (23. évfolyam, 27-49. szám)

1967-02-23 / 46. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) heti értelmezése és jelentése szerint népuralmat jelent. Nálunk nincs többpárt­rendszer, de népuralom, tehát demokrácia van. A Horthy-rendszerben több­pártrendszer volt, de nem volt demokrácia, hanem fasiszta diktatúra, és nem a nép kép­viselői, hanem a kapitalisták és a földesurak képviselői ül­tek a parlamentben. Az Egyesült Államokban úgynevezett polgári demokrá­cia és többpártrendszer van, a hatalom szerveiben mégis a kiváltságosak, a monopoltőke, a milliárdosok képviselői ül­nek, és nem a dolgozók kép­viselői. Az a körülmény, hogy egy kapitalista országban több párt jelöltjei között választ­hatnak a szavazók, az esetek többségében egyáltalán nem azt jelenti, hogy többféle po­litika között választhatnának. Elnézést, de erre megint csak az Egyesült Államok nyújtja a legszemléltetőbb példát. A legutóbbi elnökválasztás so­rán az Egyesült Államok je­lenlegi elnöke békeszólamok­kal, az állampolgári egyenlő­ség érvényesítésének prog­ramjával, a nyomor elleni harc programjával lépett fel a háborús uszító Goldwater el­lenpárti jelölttel szemben. A választók a jelenlegi el­nökre szavaztak, ő azonban a bukott jelölt háborús prog­ramját valósította meg, és nincs szó állampolgári egyen­jogúságról és a nyomorgók helyzetének megjavításáról sem. Ilyen az ő demokráciá­juk. Képviselőink legyenek büszkék arra, hogy a nép ügyét szolgálhatják A Hazafias Népfront képvi­selőjelöltjeinek, ha bejutnak az országgyűlésbe, el kell lát­niuk majd mindenekelőtt tör­vényhozói tisztjüket. Válasz­tóik elvárják tőlük, hogy emellett szorgalmazzák terü­letük fejlesztését, és szükség esetén emeljenek szót egyes választók közérdekű és indo­kolt panaszainak orvoslásáért is. Mindezt azonban úgy, hogy sohase feledjék, a legfőbb kötelességük a közügy, a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus és a béke ügyének hű szolgálata az ország házában. Népünk joggal elvárja, hogy a képviselők méltók legyenek a bizalomra. A képviselők pe­dig legyenek büszkék arra, hogy az eddig ismert legde­mokratikusabb rendszerben, szocialista ország parlament­jében a nép ügyét szolgálhat­ják — jelentette ki Kádár elvtárs —, majd rámutatott: A választás eddigi meneté­ben, a jelölőgyűléseken, in­kább az ajánlók és a válasz­tók beszéltek, most, a máso­dik részben a tömeggyűlése­ken már a jelölteknek kell a prog­ram alapján fellépni és beszámolni az eddigi munkáról, a jövő feladatairól és saját munkájukkal kapcsolatos el­gondolásaikról. Kádár János ezután vissza­pillantást nyújtott az elmúlt évtized gazdasági fejlődésére, eredményeire. Majd a továb­biakban a gazdaságirányítási reform bevezetésének előké­sztéséről beszélt. Ezzel kapcsolatban többek között hangsúlyozta: A reform előkészítése a mi­nisztériumok, a gazdasági szervek irányítóitól sok és jó munkát kíván a legközelebbi hónapokban. Ezek az elvtár­sak túlnyomó többségükben teljes odaadással, a reform megvalósításán dolgoznak. Mégis megemlítem, hogy az 1967-es év beruházásainak el­osztásánál az egyes ágazatok, üzemek részéről, a szokottnál nagyobb rohamot vezettek új beruházások indításáért. Vilá­gos, ők tudták, ez az év az utolsó, amikor még az ágazat, az üzem komoly megterhelése nélkül, „ingyen” lehet beruhá­záshoz jutni. Az ilyen törek­vés a helyzetből következett, s emberileg érthető, de elfogad­ható nem volt, ezért a tervhivatal, a kormány gazdasági bizottsága eze­ket a „beruházási rohamo­kat” a népgazdaság érde­keinek megfelelően meg­fékezték és szabályozták. Sajnálatos, de az is előfor­dul, hogy olyan gazdasági ve­zetők, akiknek hatáskörükből le kell adni, vonakodva teszik ezt, sőt megtorlással élnek ál­taluk irányított gazdasági ve­zetőkkel szemben azért, mert azok a Központi Bizottság, a Minisztertanács általános fel­hívása alapján már mos­t ön­álló kezdeményezésekkel vagy elgondolásokkal lépnek fel. Elítélendő az is, ha egyik-másik gazdasági ve­zető segíti ugyan a jobb és korszerűbb termékek térhódítását, de a fogyasz­­tóra eközben nincs tekin­tettel. A tanácsok rendszerünk sarokpilléreit alkotják A szorosan vett választási kérdések közül még egyről kí­vánok szólni — folytatta Ká­dár elvtárs —. Március 19-én népünk a tanácsokat is újjá­választja. Mint a jelölések összesített adatai mutatják, 85 ezer tanácstagot fogunk meg­választani. Már maga a puszta szám is jelzi, hogy közéletünk milyen fontos kérdéséről van szó. A tanácsok, amelyek egy­idejűleg néphatalmi, közigaz­gatási szervek, s bizonyos vo­natkozásban tömegszerveze­tekként is működnek, rendsze­rünk sarokpilléreit alkotják. Ha az ország gazdasági fej­lődéséről beszélünk, nem hagy­hattuk figyelmen kívül a je­lentékeny gazdasági működést is kifejtő, s a területi fejlesz­tés kérdésében még nagyobb szerepet játszó tanácsokat. Ha a dolgozók életkörül­ményeinek javításáról szólunk, nem mellőzhe­tő­ek a tanácsok, amelyek a közművek, utak és lakások karbantartásában és sokféle szolgáltatás tekinteté­ben a dolgozó milliók minden­napi problémáival foglalkoz­nak. Városaink, falvaink álta­lános fejlesztése, szépítése és kultúrája a legszorosabban összefügg a tanácsok munká­jával. Vietnam soha nem lesz az amerikaiaké Kádár elvtárs ezután külpo­litikai kérdésekről beszélt. Barátság, együttműködés, érdekeink közössége köt össze bennünket minden szocialista országgal, és bizalommal tött el ben­nünket az, hogy a Magyar Népköztársaság is tagja a varsói védelmi szerződés­nek. A Magyar Népköztársaság ma tényezője a nemzetközi élet­nek saját eredményei alapján, azért mert szocialista ország, és fokozottabban azért, mert külpolitikája következetes és szorosan együtt halad a szo­cialista országok népeinek nagy családjával — mondotta­­többek között, majd így foly­tatta: Az Egyesült Államok a viet­­nami nép ellen elkövetett ag­ressziójával és háborújával ki­hívta maga ellen az egész vi­lág haladó embereinek felhá­borodását és elszigetelődött még saját szövetségesei között is — jelentette ki Kádár Já­nos, s hangsúlyozta: a vietnami nép harca igazságos, a világ minden haladó embere velük van. Vietnam sohasem lesz az amerikaiaké, és a népek előbb-utóbb rá fogják az USA imperializmust kényszeríteni arra, hogy eltá­vozzon onnan, és érvényesülni fog a vietnami nép elidegenít­hetetlen önrendelkezési joga. A nemzetközi helyzetet bo­nyolítják, az imperialistákat bátorítják, a vietnami nép megsegítését nehezítik a Kínai Népköztársaságban kibontako­zott események. Mao elnök és követőinek irányzata nemzetközi síkon már évek óta a kommunista pártok és a szocialista orszá­gok egysége ellen, a vietnami nép támogatásának összehan­golása ellen lép fel és rágal­mazó hadjáratot folytat a szo­cialista országok és testvér­pártok többsége, különöskép­ ZALAI HÍRLAP pen a Szovjetunió és vezetői ellen. A Kínai Népköztársa­ságon belül Mao elnök és kö­vetői hatalmi harcot folytat­nak és le akarnak számolni mindazokkal, akik szembeke­rültek politikájukkal. Mindez joggal nyugtalanítja és aggo­dalommal tölti el a világ ha­ladó embereit A Magyar Szocialista Mun­káspárt sajnálatosnak tartja ezeket az eseményeket. Rokon­­szen­vet érez a kínai munkás­­osztály és dolgozó nép iránt. Bízunk abban, hogy a kí­nai kommunisták végülis leküzdik a kommunizmus­tól idegen törekvéseket, és helyreáll egységünk a mar­xizmus—lenini más alapján. Az imperialistáknak a pe­kingi eseményekkel kapcsolatos számvetése is tévesnek fog bi­zonyulni, mert Vietnam nem marad egyedül, a szocialista országok és a világ kommu­nista- és munkáspártjai, az egész haladó emberiség foly­tatja harcát Vietnam megsegí­téséért. A szónok ezután az európai biztonság kérdéseiről szólt, majd beszédét így fejezte be: A történelem törvényszerű fejlődését nem lehet megakadályozni A nemzetközi helyzet né­hány érintett kérdése is mu­tatja a világban jelenleg meg­levő viszonyok bonyolultságát. Semmiféle imperialista erő és agresszió, a haladás erőinek kegyet­len üldözése sem tudta és nem tudja ma sem meg­akadályozni a történelem törvényszerű fejlődését. Létrejött a Szovjetunió, a szo­cializmus világrendszerré vált, a gyarmati rendszer a szét­hullás állapotában van, az em­beriség megállíthatatlanul ha­lad a nemzeti függetlenség, a­­társadalmi felszabadulás út­ján. Hogy ez a haladás még gyorsabb legyen, szorosabbra kell vonni sorainkat, növelni kell a szocialista országok, a haladás és a béke minden erejének egységét, együttmű­ködését. A Magyar Szocialista Munkáspárt, népi államunk, szocialista elveitől vezéreltet­ve mindent megtesz ma és a jövőben is mindent meg fog tenni ennek érdekében. Ez az a politika, amelyhez e választás napján a szava­zók bizalmát és támogatását kérjük. Legyen a március 19-i vá­lasztás felhatalmazás a kép­viselők és tanácstagok számá­ra, bátorítás, hogy az ország dolgozó népe mögöttük áll. Legyen ez egyben népszavazás pártunk, a Hazafias Népfront politikája és rendszerünk mel­lett; legyen ez a magyar nép vnessa elhangzó szava a szocia­lizmus igazsága, és a béke mellett. A választási nagygyűlés Né­meth Károly zárszavával ért véget. ése Olasz KP határozata az európai biztonságról és a német kérdésről Róma (MTI) Az elmúlt na­pokban Rómában ülést tar­tott az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozó első állandó bizottsá­ga. A bizottság beható vita után határozatot hagyott jó­vá az európai biztonságról és a német kérdésről. A határozat hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Németország hosszú éveken át folytatott politiká­ja kudarcot vallott, a NATO válságba került, ezért új sza­kasz jött létre az európai helyzet fejlődésében. Ilyen körülmények között „a bonni vezetők már nem tudják folytatni a régi politi­kát, de nem hajlandók azon lényeges változtatásokat esz­közölni, elismerni a határok sérthetetlenségét és a két né­met állam létét. A határozat hangsúlyozza annak a kampánynak a sú­lyosságát, amelyet Bonn foly­tat az atomfegyverek elterje­désének megakadályozását szolgáló szerződés megkötése ellen. „Ezek a veszélyek — álla­pítja meg — még inkább szükségessé teszik az európai biztonságért folyó harc foko­zását, az európai problémák demokratikus és békés ren­dezése érdekében ma minden országnak csatlakoznia kell az atomfegyverek eltiltásáért szolgáló szerződéshez, el kell ismernie az európai határok sérthetetlenségét, a Német Demokratikus Köztársaság lé­tezését, a kelet-nyugati kap­csolatok elmélyítésének szük­ségességét.” 1961. február 23. Október hadserege Ma 49 éve annak, hogy a Pszkov és Narva mellett le­zajlott elkeseredett ütközetben a Vörös Hadsereg 1918 feb­ruár 23-án megadta az első tanulságos leckét az agresszo­­roknak, megszüntette a for­radalmi Petrográdot fenye­gető halálos veszélyt. A Vö­rös Hadseregnek ez a ragyo­gó győzelme lett a Szovjet Hadsereg Napja. A szovjet fegyveres erők dicső utat tet­tek meg e nap óta és becsü­lettel teljesítették forradalmi küldetésüket. Súlyos megpróbáltatások jutottak neki osztályrészül a második világháborúban is. Vállalva a fasizmus elleni harc fő terhét, mérhetetlen áldozatokat hozva megmen­tette az emberiséget a fasisz­ta veszélytől. Azóta alig két évtized telt el, s az imperia­lista hadseregek újabb hábo­rús feszültséget idéztek elő. Ma azonban egészen mások a nemzetközi viszonyok, mint 25 évvel ezelőtt. A szocializ­mus a Föld sorsának formá­lásában meghatározó ténye­zővé vált, s a Szovjetunió — szövetségeseivel együtt — ké­pes garantálni a békét. A szovjet szárazföldi had­erő, a légierő és a hadiflotta korszerűség tekintetében első helyen áll a világon, fiatal matrózok hajómodellt tanulmányoznak A béke védelmében Díszünnepség a Szovjet Hadsereg megalakulása 49. évfordulója alkalmából Zalaegerszegen A Szovjet Hadsereg meg­alakulásának 49. évfordulója alkalmából tegnap este 6 órai kezdettel a városi pártbizott­ság és a helyőrség parancs­noksága díszünnepséget ren­dezett Zalaegerszegen, a Helyőrségi Kubban. Az ün­nepségen megjelent Gazsó Sándor, a megyei párt vb tag­ja, megyei rendőrfőkapitány, dr. Végh Ernő, a megyei párt­bizottság főelőadója, Czigány Jánosné, a Hazafias Népfront városi titkára és a helyőrség parancsnokai. A szovjet és magyar him­nusz elhangzása után Put­­kánszky Ferenc, a városi pártbizottság első titkára kö­szöntötte az ünnepség részt­vevőit. Ezután Palásti Antal alezredes mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség az In­­ternacionáléval ért véget, majd az ünnepség résztvevői megtekintették a Ballada a katonáról című szovjet fil­met. Érzékeny veszteségek érték az indiai kormánypártot .( választások részeredményei­ ­) Delhi. (MTI) Az indiai választásokról érkezett újabb részleteredmények arról ta­núskodnak, hogy a hatalmon levő Nemzeti Kongresszus Pár­tot — Indira Gandhi minisz­­erelnök pártja — érzékeny veszteségek érték, a baloldali és a szélsőjobboldali erők vi­szont megerősödtek. Kerala államban a 133 tagú helyi parlamentben a két kom­munista párt választási egy­ségre lépett és az őket támo­gató baloldali erőkkel együtt jelentős sikereket ért el. Öt­venhat mandátum sorsa még nem ismeretes. De nyilvánva­lónak látszik, hogy a baloldal abszolút többséget kap. A kommunisták eddig 39 man­dátumhoz jutottak, a velük szövetséges számjukra szocia­listák, forradalmi szocialisták, keralai szocialisták, a Muzul­mán Liga képviselői, a mun­káspárt képviselői és a füg­getlenek 20 mandátumon osz­toztak. A Nemzeti Kongresz­­szus Párt kénytelen volt hat mandátummal megelégedni. Új Delhiben 56 városi man­dátum közül 29 sorsa dőlt el. A kongresszus párt csak ki­lencet szerzett, a jobboldali Dzsana Szangh Párt viszont 19-et. Egy mandátum függet­len képviselőnek jutott. Végleges adatok szerint kö­rülbelül 150 millió választó­­polgár szavazott le, a szava­zásra jogosultak körülbelül 60 sz­á­zaléka. Az indiai választások most csak a helyi parlamentek ada­tait tartalmazzák. A központi parlament képviselőire leadott szavazatok összes­zámlálása csak a helyi szavazatok meg­számlálása után kezdődik. Zavargások Kínában Peking (TASZSZ) A TASZSZ külföldi hírügynökségek jelen­téseire hivatkozva rámutat, hogy Kína több nagy városá­ban összetűzésekre került sor egyfelől a „vörösgárd­áták” és „forradalmi lázadók”, másfelől az úgynevezett kulturális for­radalom ellenfelei között ilyen incidensekről érkezet hír Vuhanból, Csingtaoból, valamint Kantonból. Közép- Kína legnagyobb városában, Vuhanban zavargások tapasz­talhatók a hadsereg körében. Hupej tartomány rádiója — e tartomány központja Vuhan városa — felhívást intézett a katonákhoz és a tisztekhez. Követelte, hogy távolítsák el a hadseregből Mao Ce-tung ellenfeleit és indítsanak álta­lános támadást a Kínai Kom­munista Párt tartományi bi­zottságában tevékenykedő funkcionáriusok ellen. A Hszincsiang—Ujgur auto­nóm tartományban is folyta­tódik a harc Mao Ce-tung hí­vei ellen. Japán tudósítók nagyarányú összetűzéseket je­lentenek Szecsuan tartomány­ból is. Itt legalább ezer em­ber sebesült meg, illetve vesz­tette életét.

Next