Zalai Hírlap, 1967. július (23. évfolyam, 153-177. szám)
1967-07-19 / 168. szám
1961. július 19. Testre szabni a bő ruhát A bezerédi művelődési ház négy éve készült el. Közel milliós költséggel, amelyből tekintélyes részt tesz ki a községfejlesztési hozzájárulás, tehát a bezerédiek pénze is. Amikor használatba vették, azon kezdtek mérgelődni, hogy a „nagyterem” — kicsi. Alig 150 ember fér el benne — hajtogatták —, így pedig nehéz olyan bevételt biztosítani, hogy a Déryné Színház is eljöhessen hozzájuk. Amikor árt a bőkezűség A népművelő munka formai-tartalmi változásai időközben ezt az „alappanaszt” hátrább sorolták, azok mögé, amelyek a valóságos helyzetet jobban tükrözik. — A fő baj az, hogy nem tudjuk kihasználni ezt a nagyra méretezett épületet — vallja most Perecz Kálmán, a bezerédi községi tanács vb. elnöke, aki őszintén beismeri azt is, annak idején a falu, s benne ő maga is azért kardoskodott, hogy szép, nagy művelődési otthonuk legyen, „hadd lássák a szomszédos községek is”. Az állam bőkezű mecénásnak bizonyult, s a falu is belenyúlt a „bukszába”, amint azt már jeleztük, olyannyira, hogy a bankkölcsönt még ma is törlesztik érte. Amíg ez le nem fogy, nem foghatnak hozzá egyéb községfejlesztési terveik megvalósításához sem. A sok százezres nagyságrendű összeg ráadásul úgy sem kamatozik, hogy élénk, változatos kulturális élet folyna a költséges épület falai között . A télen már előreléptünk ilyen vonatkozásban, s nem egy rendezvényünk komoly közönségsikerrel, sőt anyagi bevétellel is járt — mondja Bedi Károly vb. titkár —, de azért túlzás lenne azt állítanunk, hogy kellően kihasználjuk a művelődési otthont. *’t£' Amit a külső eltakar Ha valaki belép a bezerédi kultúrház falai közé, rögtön megállapíthatja a tanácsi vezetők mondatainak igazságát különösen, ha azt is megtudja közben, hogy a feltűnően ütöttkopott falakra milyen magyarázat akad: évről évre a helyi termelőszövetkezet szükségraktáraként szolgál a folyosó, s ez nemcsak azt jelenti, ilyenkor bajos az épület rendeltetésszerű használata — hisz a szövetkezet nyilván nem tűri, hogy bárki ott járkáljon a felraktározott gabona mellett —, hanem azt is, hogy a rongálódás is nagyobb, mintha pusztán a művelődésre áhítozók koptatnák a helyiségeket és berendezéseit. A klubszobába Gyulai László pedagógus, a művelődési otthon igazgatója kalauzol. Ez a leglátogatottabb része az egész épületnek, hiszen itt a tv-készülék — amelyből vagy tíz akad csak a falviban, s ezért az itteninek mindig akad közönsége —, itt folynak a szakköri foglalkozások, az ismeretterjesztő előadások, s más, hasonló rendezvények is javarészt. Az viszont már kevésbé elismerésre méltó, hogy a szoba — mi tagadás — tele van szeméttel, cigarettacsikkel, egyébbel, s a székek támlájáról itt-ott — talán egy-egy izgalmas krimi-film hatása alatt? — letépték a műbútorhuzatot. — Száz forintért senki sem vállalkozik a takarításra — ad némi magyarázatot a rendetlenségre Gyulai László —, többet pedig nem tudunk fizetni. Társadalmi úton próbálkoztunk megoldani a dolgot, de ez sem megy... Van vonzó példa A tél folyamán, s tavasszal valóban tapasztalható volt bizonyos fejlődés a bezerédi kultúrmimtéában, a művelődési otthon jobb — és rendeltetésének megfelelő — kihasználásában. Pesti művészek, a Megyei Művelődési Ház irodalmi színpada járt itt, s műsoraik meglepően sok érdeklődőt vonzottak. Ugyanez mondható el a jól sikerült kézimunka-szakköri foglalkozásokról és a TIT ismeretterjesztő előadásairól is, amelyen 70—80 érdeklődő is megjelent, főleg az egészségügyi és jogi tárgyúakon. — A könyvtár is látogatott — mondja Gyulai László —, s ha a klubszobát inkább a fiatalabb generáció látogatja is, a könyvek iránt az idősebbek is érdeklődnek. Nincs messze tőlünk Zalaistván, s meglep bennünket az a siker, amely az újfajta kísérlet első próbálkozásait ott kíséri. Úgy véljük, nekünk is majd a klubkönyvtár -forma mellett kell döntenünk, s akkor nem a „nagyterem” szűk volta lesz majd a gondunk, hanem az, hogy igazi klubélettel tudjuk megtölteni az épület falait... Jobb lehetőségek a klubélet kibontakoztatásához A „nagytermek” újszerű felhasználása már a járási művelődési szerveket is foglalkoztatja. — Arra gondolunk, hogy a kisebb falvakban spanyolfalas megoldással megosztanánk a rendes körülmények közt már feleslegessé vált, nagyobb helyiségeket, amelyekre csak egyegy színházi- vagy mozielőadás idején van szükség, s a klubélet számára így teremtenénk jobb lehetőségeket — hangoztatja Nagy Pál, a zalaszentgróti tanács vb. művelődésügyi osztályának vezetője. A jó példák már terjednek. Reméljük, a következő népművelési évad Bezeréden is a kulturális célkitűzések jobb megvalósításának időszaka lesz, s a „kultúr” gabonaraktár helyett most már végleg és valóban a művelődés helyi otthonává válik. Ehhez azonban a bőre sikeredett ruhát minél előbb a saját testükre kell szabniuk. Ajkay Jenő Géphiba miatt kallódott el a távirat Lendvay Lajos garabonci olvasónk panaszos levéllel fordult szerkesztőségünkhöz, amelyben közli, hogy 1967. június 10-én délelőtt a garabonci postán feladatott dísztávirata nem érkezett meg rendeltetési helyére, Tokajra. A panaszt továbbítottuk a megyei postahivatalhoz, ahonnan az alábbi választ kaptuk: A vinorálat megállapította hogy mind Garabonc, mind Nagykanizsa postahivatal a táviratot az előírt belzecelési idő alatt továbbította. A táviratot 11 óra 34 perckor már a szerencsi postahivatalhoz továbbították, sajnos, e postahivatal azonban már nem tudta venni a TGX berendezőben továbbított táviratot. A vevő jegyzőkönyv szerint ugyanis a szóban foród távirat vételére hivatott ,,.” és ,,Vezép 11.30 órától 11.25 óráig üzemképtelen állapotban volt. Ennek következtében három távirat nem jutott el rendeltetési helyére. E tényről értesítettem a szorabond felvevő hivatalt, s utasítottam a távirat díjának visszafizetésére. NEVHIH ISTVÁN hivatalvezető Helytelen szolgálatváltás Július 5-i számunkban „Kis ügyek, sok bosszúsággal” című írásunkban kifogásoltuk, hogy a nagykanizsai postahivatalban június 29-én délután 1 óra 48 perckor zárt ablakokat találtunk, s a feleknek dolgavégezetlenül kellett a hivatalból eltávozniuk. A Pécsi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese, Kántor Sándor kivizsgálta a cikkben foglaltakat, s a vizsgálat eredményéről tájékoztatott bennünket. Megállapítottam — írja az igazgatóhelyettes —, hogy a Nagykanizsa 1. számú postahivatalban helytelenül jártak el akkor, amikor szolgálatváltás miatt, hacsak rövid időre is, elzárták a közönség elől a felvétei munkahelyet. Figyelmetlenségre, körültekintés hiányára vall az a tény is, hogy a zárás okáról a felek nem kaptak tájékoztatást. Így azok joggal kifogásolhatták a munkahely bezárását. A történtekért szíves elnézést kérek. Intézkedtem, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő. ZALAI HÍRLAP Nagyobb megbecsülést a térítésmentes véradóknak Répa Pál a kecskeméti véradó konferencia tapasztalatairól Visszatértek Kecskemétről a II. Országos Véradó Konferencia zalai résztvevői, köztük Répa Pál, a Vöröskereszt megyei titkára. A Vöröskereszt megyei titkára elmondotta, hogy a konferencia fő tárgya a véradók megtartásának, a folyamatos vérellátás biztosításának keresése volt — Zala megye országos viszonylatban is szép eredményt ért el a térítésmentes véradómozgalomban. 1963-tól kezdve a véradók 35—40 százaléka évenként rendszeresen adott vért, 25—30 százaléka pedig egy vagy kétéves kihagyással ugyancsak visszatérő véradó. A II. véradó konferencia célkitűzése tehát — a véradók megtartása — megyénkben egyáltalán nem elérhetetlen, sőt, jó úton halad — mondotta. — A térítésmentes véradómozgalom fejlesztésének fő eszköze a donorok erkölcsi megbecsülése. Hallottunk erről a konferencián néhány olyan példát, amelyet — a lehetőségekhez mérten — megyénkben is szeretnénk megvalósítani. Békés megyében például a békéscsabai színház társulata ajándékműsort adott a megye egyik véradásban legjobban kitűnt községének. Egyes megyékben a különböző egészségügyi intézeteknél — rendelőkben, kórházakban stb. — a véradók elsőbbséget élveznek, ha orvosi kezelésre jelentkeznek. Más helyeken véradó köröket működtetnek, amelyeknek tagjai aktívan részt vesznek a vöröskeresztes mozgalomban, s különböző kedvezményekben részesülnek. Szó esett a konferencián egy, főleg üzemekben jelentős problémáról: a kiszállásos véradás során felvetődő munkából való kiesésről. Az erről szóló rendelet megfogalmazása ugyanis — mely szerint „véradásra négy fizetett óra adható” — nem egyértelmű, s egyes üzemvezetők úgy értelmezik, hogy ha adnak úgyis jó, de ha nem adnak, az sem baj. Nos, a véradás rendkívül fontos dolog. Feltétlenül szükséges rá időt biztosítani. — Érdemes megemlíteni még egy hasznos tapasztalatot a konferencia anyagából — folytatta a Vöröskereszt megyei titkára. — A behívásos véradói rendszert, amely azt jelenti, hogy a kórházak vérellátó alközpontjában nyilvántartják a véradókat, s mikor milyen vérre van szükség (vércsoport, RH-faktor), eszerint hívják be a véradókat. E módszernek főleg a különleges vércsoportoknál lesz nagy szerepe. A konferenciáról tehát hasznos tapasztalatokat hoztak Zalába a küldöttek. állami erővel és társadalmi munkával Hírek az épülő megyéből Zalaszentgrót. Egyre inkább városias formát ott Zalaszentgrót. Ehhez azonban még rengeteg munka, beruházás szükséges. A vízhálózat már elkészült, a 45 kút többsége üzemel, a törpevízműnél csak a vastalanító berendezés hiányzik. Az elmúlt napokban a közművesítés másik fontos szakaszát a csatornahálózat építését kezdték meg. A négymillió forintos beruházásból ez évben 1 millió forintért a község központi részében építik meg a csatornát. A derítőt és a csatornahálózat hátralevő szakaszát a következő évben valósítják meg. E jelentős beruházás megvalósításához a földművesszövetkezet, a sajtüzem, a ruházati és a faipari ktsz is segítséget nyújt. ★ Bárszentmihályfa: Május óta dolgozik a söjtöri ktsz a bárszentmihályfai klubház építésén. A falak már állnak, s megkezdődött az ácsmunka is. Az új klubház, amelyet 350 ezer forintos költséggel építenek, tulajdonképpen nem is egészen új. Felújítják a régit és az eredeti kétszeresére bővítik. Mint mindenütt a megyében, ez az épület is sok társadalmi munkát igényel a lakosságtól. Vállalkozószellemben nincs is hiány: a termelőszövetkezet faanyagot ad, a fiatalok szívesen segédkeznek az építkezésnél, s a termelőszövetkezet ezenkívül ugyancsak társadalmi munkában vállalta, hogy a kavicsot és a faanyagot a helyszínre szállítja. ★ Tormafölde. Az elmúlt év őszén kezdte, s májusban fejezte be a lenti földművesszövetkezet a tormaföldi italbolt építését Az Ionsz által bérelt régi, korszerűtlen italboltot az új megnyitásával egyidejűleg megszüntetik. Az új italbolt, amelyet inkább nevezhetnénk vendéglőnek, július végén nyílik meg. ★ Szentpéterúr. Harminckét kiságyban harminckét kisgyerek. S persze sok játék, bőséges ellátás, átlagosan négy forintért Ez a szentpéterúri idénynapközi. Meg is szerették a napközit a szülők és most javasolták a tanácsnak az idénynapközi állandó óvodává minősítését. A lehetőség megvan rá, a sportöltöző épülete megfelelő. Szeptembertől tehát már óvoda működik Szentpéterúron. Járda is épül Szentpéterúron. Idén 23 ezer forintot használtak fel eddig erre a célra a községfejlesztésből, s mintegy 267 méter járda készült el. A termelőszövetkezet egyik dolgozója végezte a szakipari munkát, a lakosság pedig a szükséges segédmunkát adta hozzá társadalmi munkában. A községi tanács tervei szerint az idén összesen 3 kilométer járda készül el. Mit hozhálna Zalaegerszegre ? Itt az új színházi idény programja Néhány napja tisztázódott a megyeszékhely új színházi programja. Az 1967—68-as idény során hat színház és rendezőiroda hozza műsorát Zalaegerszegre, bérletes és szabad előadások formájában. A tíz estet jelentő bérletes színházi program október közepén kezdődik, amikor a Veszprémi Petőfi Színház Bródy Sándor „A tanítónő” című, háromfelvonásos drámájával lép színre a Megyei Művelődési Ház közönsége előtt. A hónap végén a Kaposvári Csíky Gergely Színház „hozza” Lajtai Lajos örökifjú, „Három tavasz” című operettjét, a Zalaegerszegen nemrég nagy sikerrel vendégszerepelt Egyetemi Színpad pedig egy Dürrenmatt és egy Capek egyfelvonásost ígér ezekre a hetekre. November elején — az 50. évforduló alkalmából — Visnyevszkij: Első lovashadsereg című drámáját láthatjuk a kaposvári együttes vendégjátékában, majd 19-én ugyancsak a somogyi társulat hozza színre Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét. December 10-én Puskin Borisz Godunov című történelmi drámája kerül a zalaegerszegi közönség elé, s akik ismerik a mű opera-változatát, bizonyára nagy érdeklődéssel fogják megtekinteni a halhatatlan orosz költő remekművét, melyet a veszprémi társulat tolmácsol majd. December 20-ára a könnyű műfaj kedvelőinek szereztek meglepetést a szervezők: a kaposvári színészek Bemer— Loeive: My fair Lady című musicaljával szerepelnek Zalaegerszegen. Január 21-én az Országos Filharmónia rendez Romantikus est címen sokrétűnek ígérkező műsort, február elején pedig Illyés Gyula híres történelmi drámáját, a Fáklyalángot mutatja be a veszprémi színház. Márciusban Racine: Phaedra című tragédiájával ők jönnek ismét, majd júniusban Szerb Antal: Ex című szatírájával zárják a bérletes idényt. Április végén még egy Országos Filharmónia produkcióra kerül sor: Puccini Bohémélet című operáját hozzák városunkba az Állami Operaház tagjai. „Bérletszünetben” is érdekes produkciók várhatók. A színházi produkciók mellett szó van egy Mensáros-előadóest rendezéséről és a hamarosan kezdődő tv-táncdalfesztivál legjobb számainak zalaegerszegi bemutatójáról. Gazdagnak ígérkezik a program, tanácsos hát már most biztosítani a bérleteket. A szervezők közölték, hogy a tavalyi bérlettulajdonosokat — ahogy ez már hagyományos — az idén is előnyben részesítik a vásárlásnál. Aktuális párbeszéd Új hobbi születik — Mindjárt megüt a guta, vagy szétpukkadok a méregtől! — Csak tán nem az a baja, hogy mellé tett a lottón? — Ugyan. A nagykanizsai vasboltban jártam. — Ettől még nem kell mérgesnek lenni! — De attól igen, hogy nem kaptam egy nyavalyás kis biztonsági szekrénykulcsot. Tudja, az a lyukas kulcs, amit mindenki használ, egytől hatig sorszámozzák. Egy forint kilencvenbe kerül. — Annyi baj legyen. Majd kap ilyen kulcsot holnap, vagy holnapután. — Csakhogy nem kapok. Mert évek óta az üzlet sem kap eleget. Hiába rendelnek, nem kapnak. Csak zárral együtt lehet ilyen kulcshoz jutni. A zárat a kulccsal hat forintért adják. — Ennyire skót maga? Sajnálja azt a négytíz többletet? — De ember, értse meg, záram van, csak kulcs kell. Jól néznénk ki, ha elveszik, vagy eltörik egy kulcs, és akkor mindig új zárat szerelnénk fel. — Mondja már, egy kis politechnika nekünk, felnőtteknek sem árt. — Politechnikázom én eleget a műanyag kilincseimmel. — Miért, azzal meg mi baja van? — Törik, uram, törik. — De olcsó, könnyű pótolni. — Azt mondja? Hát vegye tudomásul, műanyag kilincset sem kaphat a vasboltban.. Csak az ajtóra két oldalt felszerelendő védőcímkével együtt adják. Így pedig egy készlet 22 forint. S nekem már közel harminc ilyen címkém van. Mert a címke nem törik, csak a kilincs. — Tudja mit, kár ezen boszszankodni. Fogja fel könnyedén az ilyesmit. Ma úgyis van valamilyen hobbyja mindenkinek. Sokan sörös címkét, mások gyufacímkét évtitenek. Maga csapjon fel műanyag ajtóvédőcímke gyütőnek. Idővel aztán csereberélhet akár velem is. __ ??7 — Mert éppen én is műanyag kilincset akarok venni. Az első pár fölösleges ajtóvédő címkém így öt perc múlva már meg is lesz. — Hurrá, nem bosszankodom egyedül! — De nem ám. Hiszen műanyag kilincs vagy az a bizonyos lyukas küle manapság sok háztartásban kell. — Kár, hogy ezt csak mi ketten tudjuk. T. K. A biztonságos közlekedésért Városainkban a forgalmasabb kereszteződésekben és útszakaszokon a biztonságos és torlódásmentes forgalom bonyolódását segítik elő az útburkolati jelek, amelyek meghatározzák a kötelező haladás irányát. A gépjárművek az általuk választott sávban csak a nyíl irányában folytathatják útjukat. Nyílhegyben végződő útburkolati jelek mutatják a kötelező haladás irányát a zalaegerszegi Széchenyi téren is, amelyeket a közelmúltban festettek fel a közlekedésrendészet dolgozói. A belső forgalmi sávból a központi kör megkerülésével csak balra, a középsőből egyenesen, a jobboldali sávból pedig egyenesen és jobbra lehet haladni. (Kiss Ferenc felvétele) 5