Zalai Hírlap, 1967. július (23. évfolyam, 153-177. szám)
1967-07-20 / 169. szám
1967. július 21. ZALAI HÍRLAP Jó ütemben épül a Nagykanizsai Állami Gazdaság Béke ÚM gyümölcsraktára és osztályozója. A jövő év elején fővárosi szakemberek már megkezdik a korszerű hűtőgépek és osztályozó berendezések felszerelését. (Buzek Dénes tervezete) A „tettes ” ismeretlen ? Miért piszkosak a tejesüvegek Miért piszkosak a tejesüvegek? A vevő: — Mert a gyárban nem mossák ki rendesen! A boltos: — Mert a vevők piszkosan hozzák vissza! A gyár: — Mert az üzletekből piszkosan kerül hozzánk! Tehát körforgás. Ha elindulunk, hogy megkeressük a „tettest”, mindig a kiindulási ponton kötünk ki. Egyre gyakoribb, újra meg újra visszatérő panasz a tejesüvegek tisztátlansága. Hogyan vélekedik például erről Szűcs Imre, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat zalaegerszegi kirendeltségének vezetője? „Udvarias" boltosok — Rendelet írja elő, hogy üzleteink csak tisztára mosott tejesüvegeket vehetnek vissza, s azt is, hogy a palackozott tejet nem bonthatjuk meg az üzletben — mondja. — Tejboltban sem? — Ott sem. Ahol helyi fogyasztás van, ott kannákból mérik a bögrékbe a tejet. Hogy mégis visszakerül egy-egy szennyes üveg az üzletekbe, ennek más oka lehet, s nem is tagadom, hogy előfordulhat ilyen. — Hogyan? — Például úgy, hogy az üveg átvevője — ismerős, régi vásárló arcot látva — esetleg szemet huny a rosszul kimosott üveg felett, vagy éppen nem szereti a hangos szót, a nézeteltérést, s ezért szó nélkül a raktárba viszi a tejespalackot Bármennyire is „udvarias”, azonban ez az eljárás semmiképpen sem helyes. — A közeljövőben rendszeresen ellenőrizzük a tejesüvegek átvételére vonatkozó rendelet betartását — mondja a kirendeltség vezetője. — S megtekintjük azokat a helyeket is — főleg raktárakat —, ahol az üres üvegeket tárolják, noha úgy gondoljuk, hogy itt nem érheti különösebb szennyeződés az üvegeket. Késői mosogatás — Elég gyakran találkozunk „homályos” üvegekkel — mondja Horváth Lajos, a tejüzem helyettes vezetője. — Ezek az úgynevezett későn elmosott üvegek, amelyek előzőleg egy-két napig mosatlanul álltak a kamra, vagy a konyha valamelyik sarkában. Utólag már rendkívül nehéz az üveg faláról a tejet letisztítani. Éppen ezért nemrégiben új üvegmosási módszert vezettünk be, az előáztatásos rendszert. ..... . . A gyárigye egy 500 literes tartályban — amelyben előzőleg tisztítószert oldottak fel — jóideig áztatják az üvegeket. Innen kerülnek a palackok a mosógépbe, de még így is gyakran előfordul, hogy ki kell a gépről emelni egy-egy „makacs” üveget, s azon további alapos kézi tisztítást végezni. A „nyomok" a vásárlókhoz vezetnek — A kereskedelem sajnos visszaveszi a piszkos üvegeket De miért veszi vissza a vállalat a kereskedelemtől — Kétségtelen, mi is mulasztást követünk el akkor, amikor kocsikísérőnk nem nézi át alaposan a visszavett, üres tejesüvegeket. Az azonban képtelenség, hogy minden egyes üvegeket szemügyre vegyen. Hogy panaszra végképp ne legyen ok, ahhoz a vásárló, a kereskedelem és természetesen üzemünk közös összefogására lenne szükség — mondja Horváth Lajos. Íme a körforgás. A „nyomok” azonban valamiképpen mindenünnen a vásárlókhoz vezetnek. Az üvegmosás kétperces munka. Ki-ki a következő vásárlás bosszúságától kíméli meg magát, ha nem késik a mosogatással. S persze a boltok következetességére és az üzemi tisztítás fokozott gondosságára is szükség van. Ahol a „nincs“ is kapható Már hónapokkal ezelőtt meg akartam vásárolni egy könyvet, de eredménytelenül jártam a könyvesboltokat. Egy ismerősöm javasolta, hogy érdeklődjem Zalaegerszegen, az FJK Vöröshadsereg útján levő könyvraktárában. Így jutottam el abba a régi épületbe, amelynek idővert, lebontásra ítélt falai között annyi a szebbnél szebb, jobbnál jobb könyv, hogy az ember, ha kívülről nézi a házat, el sem hinné, mit rejtegetnek az omladozó falak. És Sversits Gyuláné, a raktár vezetője elém tette a régóta keresett könyvet. — Nálunk — tájékoztat Sversitsnél számos olyan szak- és szépirodalmi könyv megtalálható, amely máshol már nem, vagy csak elvétve kapható. Ez abból adódik, hogy mi főleg a falvakat látjuk el könyvekkel, s ott mások a bestsellerek. A múlt év január elseje óta a Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalathoz tartozik, és Szövetkezeti Könyvszolgálat név alatt működik ez a könyvraktár. A vezetőnő mellett egy szervező, s egy tanuló dolgozik benne. A szervező állandóan a megyét járja, hogy az igényeket minél gyorsabban és pontosabban kielégíthessék. A járás 94 iskoláját is — Zalaegerszeg kivételével — innen látják el tankönyvekkel. — A készlet, amit itt lát, közel 450 ezer forintos, azzal együtt, ami kint van a bizományosoknál, túlhaladja az egymilliót — mondja Sversitsné. — 1970-re évi 10—12 százalékos lesz a felfutás. Mindent megteszünk a könyvterjesztés érdekében, csak hát a hely... Régi vágyunk egy nyílt árusítású üzlet, szép, reprezentatív teremmel, ahol a könyvek nemcsak a raktári készlet benyomását keltenék, hanem annak rendje-módja szerint mutatnának is. Amint látja, mostoha körülmények között dolgozunk, de azért, amennyire erőnkből s képességeinkből telik, s amennyire az adottságok lehetővé teszik, igyekszünk jól szolgálni a könyvet, s a könyvet szerető emberek évről évre növekvő táborát. Kétségtelen, hogy a Szövetkezeti Könyvszolgálat még eredményesebben dolgozna, ha megfelelő helyen tető alá hozhatná azt az épületet, amelyre már a pénzük is megvan. 5 Az ország legnagyobb színháza Holnap kezdődnek a szegedi ünnepi hetek Szombaton este, a Szegedi Szabadtéri Játékok immár kilencedszer kezdődnek klasszikus zeneköltőnk, Erkel Ferenc dallamaival. A csillagos boltozatú színház az idén a Hunyadi Lászlóval nyit, majd vasárnap Shakespeare Hamlet-jével folytatódik a program. Csak hajnalban csendesedik... E napokban a téren a szó szoros értelmében szünet nélkül folynak a próbák, az előkészületek. Itt nincs nappal vagy éjszaka, legföljebb a hajnali órákban csendesedik el egy kissé a tér. De alig kel fel a nap, már ott találja a műszakjaikat, — a színpadi ácsok, festők, villanyszerelők valóságos kis hadseregét —, aztán délután megjelennek a statiszták, a táncosok, kezdődnek a próbák, amelyek este már a színészek, operaénekesek részvételével az előadások hangulatát vetik előre. Amikor jóval éjfél után fáradtan hallgat el a mikrofonon irányító rendezői hang, még akkor sincs vége a próbáknak, mert a világosítók, a szcenikusok ilyenkor is folytatják a felkészülést, a különféle színpadi képek minél tökéletesebb beállítását A technikai felkészülés idén még a tavalyinál is impozánsabb. Joggal mondja dr. Tan János, a szabadtéri játékok igazgatója, hogy az idei esztendő kiemelkedő állomás a játékok történetében. Mostantól kezdve ugyanis nemcsak az ország legnagyobb, hanem a legkorszerűbb színháza működik itt. Tavaly ősz óta folyt a munka, hogy a föld felett és a föld alatt kiépítsék, berendezzék, felszereljék az alig két hete átadott új, nagyméretű színpadi komplexumot. A korábbi, fából épült színpad helyére új, nagyméretű vasbeton színpad épült, ami egyben a tér szépségét monumentalitását is fokozza. A nézőtér felőli színpadi nyílást 29 méter szélesre bővítették. Új világosító tornyok épültek föl, kicserélték és kiegészítették a világító berendezést, s a régi 76 reflektor helyett ma már 176 működik. Az egyik új világosító toronyban kapott helyet a különlegességnek számító fényorgona. Ez a fényszabályozó asztal az orgonáéhoz hasonló billentyűk százaival a legkülönfélébb fényhatások, fényerősségek beállítására szolgál. „Agya” a föld alatt található: ott van a memóriaközpont, amely kibernetikai rendszerrel rögzíti a fényorgonán beállított kívánt megvilágítást és a szükséges időben működésbe hozza. A föld alatt egyébként valóságos kis városnegyed húzódik. A fő folyosóból 25 kisebb-nagyobb terem nyílik: öltözők, hangosítószobák, műszaki berendezések helyiségei, itt vonul a kábelhálózat, itt az új transzformátorállomás, de még büfé, fürdő, fodrászterem is helyet kapott itt. Ezzel a nagyarányú korszerűsítéssel függ össze a hangosítás tökéletesítése is. Már eddig is híres volt a szegedi szabadtéri, a háromezer kis „suttogó" hangszóróval elért kitűnő hanghatásokról. A hangosítás most azzal tökéletesedett, hogy a néző valóban abból az irányból hallja a hangszórón a hangot, ahonnan az a színpadon elhangzik. Mindez a páratlan műszaki apparátus természetesen a játékok elsődleges célját, a művészi színvonalat szolgálja. Az új keretek új művészi tartalmait is hoznak. A játékok legrégibb rendezője, Mikó András, a budapesti Operaház főrendezője, aki már ötödször viszi színre Szegeden a Hunyadi Lászlót most új felfogásban mutatja be a közönségnek nagy nemzeti operánkat. A díszletek is korszerűek, maibb színházi felfogást tükröznek. A címszerepet az idén Szőnyi Ferenc, Gara nádort Hagy Sándor, Szilágyi Erzsébetet Dőry Gabriella, Máriát Ágai Karola, az Állami Operaház művészei éneklik. V. Lászlót Szabó Miklós érdemes művész, Cilléi Ulrikot Gyimesi Kálmán szegedi operaénekes tolmácsolásában hallhatjuk. Új a lánchoz kiemelkedő művészi élményt ígér a Hamlet bemutatója is. A címszerepben Gábor Miklóst, a főbb szerepekben Bessenyei Ferencet, Vass Évát, Tolnai Klárit, Avar Istvánt, Ajtay Andort, Lőte Attilát láthatjuk. Ugyancsak júliusban érkezik Szegedre a világhírű Mojszejev együttes is, amely jelenleg a Német Demokratikus Köztársaságban vendégszerepel. „Út a tánchoz” című összeállításáért nyerte el legutóbb az együttes vezetője, Igor Mojszejev a Lenin-díjat. Most ezt a műsort láthatjuk Szegeden a sajátos előadásmódjáról, öszszeforrottságáról híres száztagú együttestől. A műsor táncképekben és tematikus táncszámokban mutatja be az ember viszonyát a tánchoz, a tánc ősi öröméhez, gazdag kifejezőnyelvéhez. Don Carlos és a Cigánybáró Moiszerevédcet egyébként július 25, 27, 28, 30-án láthatja a 7 ezer néző befogadására alkalmas „színház” közönsége. Hunyadi László július 22-én, augusztus másodikén és ötödikén kerül színre, a Hamlet pedig július 23, 26 és 29-én. Az idei Szabadtéri Játékok második felében két különösen jelentősnek ígérkező produkció lesz: augusztus 6, 12, 15, 19-én Johann Strauss muzsikájával A cigánybáró, az osztrák Willi Boskovszky vezényletével, Palcsó Sándorral a címszerepben. Ezt követően augusztus 13, 18 és 20-án Verdi zenéje hangzik fel: a Don Carlost Vaszy Viktor vezényli. Szinetár Miklós rendezi (ugyancsak ő rendezi a Cigánybárót is). Az olasz nyelvű operaelőadáson II. Fülöpöt Raffaele Arié, a milánói Scala tagja, Ebolit Gyurgyevka Csakarevics, a belgrádi opera szólistája, Pósa Márkit Nicolae Herlea és a címszerepet hin Buzea, a bukaresti opera szólistái éneklik. A szombaton felharsanó szabadtéri fanfárok idén is nagy művészi eseménysorozat kezdetét jelzik, amelyekhez gazdagon társulnak a Szegedi Ünnepi Hetek számos más, ugyancsak jelentős kulturális eseményei. Lökös Zoltán EZÜSTPLAKETTESEK Amikor megalakultak, 1961- et írtak. Azóta minden esztendőben teljesítették a szocialista brigád cím elnyerésének feltételeit. Tavaly megkapták a bronz plakettet, az idén Építők napján pedig az ezüstöt Munkahelyük egy közepes nagyságú műhelycsarnokból áll. Itt dolgoznak mind a nyolcan, ha nincsen külső szerelés. Simon Zoltán, az egyik brigádtag éppen a teskándi téglagyárhoz szükséges szekundertáblát szereli. Végtelen türelmet hozzáértést igénylő munka. — Kapkodni nem lehet rajta, de azért jól haladunk — mondja a szerelő. — Ide, a „tokozott műhelybe" pedig gyakran nyitanak be a központ dolgozói, hogy ,,na gyerekek, most aztán hajtás, ennek a munkának holnapután reggelre meg kell lennie”. Az ő munkájukra a befejezés stádiumában kerül sor, s ilyenkor már minden perc drága. Vállalásuk középpontjában is ez áll. Miattuk egyetlen létesítmény átadása nem húzódhat el. Nem is húzódott eddig egyszer sem, az általuk gyártott készülékek ellen minőségi kifogás nem merül fel. — Kitűnő az összhang a brigádban, jól összeszokott a kollektíva — mondják az építőipari vállalat központjában, amikor Tóth József villamos előgyártó brigádja szóba kerül. — Sikereiknek két fő forrása van. Az egyik az, hogy mindenben segítik egymást, a másik a kollektív felelősségérzet. Itt már régen túl vannak azon, hogy ez X. Y. munkája. A tokozott műhelyből került ki — és ez a lényeg. Ebben a szakmában széleskörű ismeretre, sok éves rutinra van szükség. Akik többet tudnak, természetesnek tartják, hogy segítik a fiatalokat. A brigád tagjai rendszeresen képezik magukat. Lenkó Tivadar például tavaly szerezte meg a szakmunkás bizonyítványt, az idén pedig ketten járnak középfokú szamunkás-tanfolyamra: Simon József és Tóth József. A villamos előgyártó brigád nevek, már több fentes létesítmény villamossági munkáinak elkészítése fűződik. A keszthelyi gépkocsi-szervizben, a hévízi télifürdőn, a Ganz-MÁVAG zalaegerszegi gyáregységében, a szállítószalaggyárban, a zalaegerszegi kórházban, a DKG-ban, a postánál, a nagykanizsai gyümölcsmanipulálónál ott a kezük nyoma. De másutt működő építőipari vállalatok is rendelnek tőlük. A közelmúltban budapesti, kaposvári, nyíregyházi vállalatnak dolgoztak, s mindenütt közmegelégedésre. Terveik? — Mi lehet más, mint megőrizni a nem könnyen kivívott jó hírnevet — mondják. Sok sikert hozzá. Senkó Tivadar és Simon Zoltán a teskándi téglagyár, valamint a zalaegerszegi gépkocsi-szerviz elektromos kapcsolóberendezését szereli. (Kiss Ferenc felvétele) Humberto Zalaegerszegre készül A plakátok már hírül adták, hogy július 31-én, illetve augusztus 1-én és 2-án Zalaegerszegen mutatja be műsorát a „Humberto”, a csehszlovák állami nagycirkusz. A kétezres, de szükség esetén 2500 személy befogadására is alkalmas hippodrom 68 kocsival és 50 állattal érkezik a városba, s a kíváncsiak „ellenőrizhetik” majd, hogy pontosan hat óra alatt készül el a fénykoszorúval övezett óriás sátor. Néhány érdekesség a Humbertoról: Nevük: Eduard Bass, a neves író „Cirkusz Humberto” című regényének sikere nyomán választották 16 éve, a cirkusz születésekor. Világszámaik: Elsősorban a négy Stauberti-nővér perzsarúd attrakciója. Képzeljünk el egy csinos lányt hosszú rúddal a vállán, amelynek végén — a magasban — ketten egyensúlyoznak fantasztikus ügyességgel. Szinte „nyugdíjazásukig” szerződések várják őket a világ minden tájáról. Az idomító látványosságok közül Jan Valasek berber hímoroszlánjait emelnénk ki. Látványos „produkciójuk” mellett az a történet fűződik ezekhez a kezes fenevadakhaz, hogy tavaly megéreztek egy földrengést Zágrábban, s bizony, akkor újra szavannás lakónak képzelték magukat. Mellettük Karel Kludsky elefántjai, Kocková asszony lovai, az akrobata Wolfok, a „Carnelys dlown band” jazzhumoristái, Dolessi főbohóc és a többiek is mind-mind ismert cirkuszművészek. Aztán állatkert, boszorkányos ügyességű zsonglőrök, és százféle látnivaló, amiről nem olvasni, hanem beszélni kell. S bizonyára így is lesz, sokáig emlékezetes marad a zalai közönség előtt is a Humberto soron következő mű sem.