Zalai Hírlap, 1967. július (23. évfolyam, 153-177. szám)

1967-07-26 / 174. szám

im. Július 21 Párizsban, a Nemzetközi Felületvédelmi Kiállításon nagy sikerrel mutatkozott be az új magyar találmány alapján gyártott elektrosztatikus festékszóró, a „De-Co Spray . Tel­jesítménye óránként 28—30 kilogramm sztatikusan szór­ható festék és 300—320 négyzetméter felület. A Villamos Automatikai Intézet szakemberei által kidolgozott műszaki megoldás alkalmazásával a berendezés robbanásmentesen működtethető. (Kovács Kornél felvétele) Miért tévesztik meg a vevőt ? Lengyel ismerősöm hívta fel a figyelmemet. Üzleteink­ben a szőlőborok között tá­rolják a lengyel gyümölcs­bort, s így sokan nem is tud­ják, hogy mit vásárolnak. — Nem tesz az jót nekünk sem, hogy a lengyel gyü­mölcsbort szőlőborként ve­szik meg a magyar vevők — mondotta a lengyel vendég. Körülnéztem több nagyka­nizsai üzletben. A lengyel gyümölcsbort valóban min­denütt a szőlőborok közé te­szik, és sehol sem tüntetik fel, hogy mi az alapanyaga. — Mi sem tudtuk, hogy gyü­mölcsbor — mondotta az ABC-áruház vezetője. A lengyel címkén félreért­hetetlen felirat: Wino Owe­­rowe — vagyis gyümölcsbor, íren ám, de a vásárlók kö­zött elvétve akad, aki érti a londrvo­ nyelvet, s táj­kozód­ni tud az áruról a címke szö­vege nyomán. Ism­erünk szá­mos olyan import élelmiszer­árut — vietnami banánkon­­zerv, szovjet vagy más nem­zetiségű szardínia stb. —, amelyekre a nagykereskede­lem magyar nyelvű címkéket ragasztott, hogy a vásárló tudja, mit vesz. A lengyel gyümölcsboroknál azonban ezt elmulasztották. Így aztán nemhogy a vásárló, de még sok kereskedő sem tudja, hogy nem szőlő-, hanem gyü­mölcsbor van a palackokban. Feledékenység, vagy...? Ne firtassuk. Tény: megté­vesztik a vásárlót. Ez pedig nem erkölcsös. S igaza van lengyel ismerősömnek, nem jó az barátainknak, hogy a vevő csak otthon tudja meg, hogy nem szőlő-, hanem gyü­mölcsbort kapott. Még rosz­­szabb, ha egyszerűen rossz szőlőbornak ítélt — m­ive­l a kereskedők úgy adták el neki. Sanyi élni akar A húsz Belford tablettát pillanatok alatt felfalta. Zsu­zsika, a kishúga tágra nyílt szemmel nézte. Aztán a fiú el­indult a szomszédiba Ella né­nihez, akinek megígérte, hogy szed egy kosár csalánt. A lép­csőnél visszafordult Az anyja meszeléshez készülődött — Annika, elmennek... Ha nem jövök vissza, a gyümöl­csösben megtalálnak — mond­ta és kisvártatva hozzátette: — Anyuka, nagyon szeretlek téged... Az aszonyt elfoglalta a munka, nem nagyon ügyelt a fiúra. Akkor ijedt meg, amikor Zsuzsika rontott hozzá: — A Sanyi megette az ösz­­szes orvosságot... Néhány perc múlva a szom­szédasszony, Pass Lászlóné vonszolta haza az ájult fiút. — Azonnal telefonálni kell a mentőkért! És Ács Sándor 14 éves, pusz­taszentl­ászlói fiút a zalaeger­szegi kórházba szállították... Egy kicsit még sápadt Nagy, gesztenyeszín szemei feketének tűnnek keskeny arcában. — Miért tetted? — Gondoltam, akkor anyu­ka és apuka kibékül. Én ál­lok az útjukban... Miattam veszekednek. Két hónapja apuka úgy rávágott a karomra, hogy eltört a könyököm, ösz­­szevesztek. Mindig éjszaka vi­táznak, hogy ne halljuk. De én tudok mindent... Apuka en­gem nem szívlel... Semmi sem jó, amit teszek. Most is, ami­kor beszedtem a gyógyszert, előtte nagyon rám mordult.. Vittem a porcelánokat a ko­sárban és­ meg­csörrentek. Azért. Régeb­ben, amikor a Kati nővérem is itthon volt, bikakorbáccsal vert bennün­ket... Az anya nézi a fiút, köny­­nyes a szeme. — Május végén eltörte a karját. Elkeseredtem. Az ép gyereket nyomorékká akarja tenni? Nem tudom mi történt ezzel az emberrel? Sanyit kis­korában nagyon szerette. Juhász Károly, az apa, erő­teljes, jó negyvenes férfi. Kék szeme révetegien tekint a vi­lágba. — Tíz éve élek örök sötét­ségben — mondja —. Szer­számkészítő a szakmám. Meg­sérült a szemem és bevérzett. Azóta nem látok. Rettenetes a sorsom. De ők, a feleségem, és a gyerek, egyszer is mond­tak volna egy vigasztaló szót? Azt nem! Pedig értük dolgoz­tam akkor is. Sőt, a feleségem a gyereket ellenem neveli. Azért válaszol mindig minden­re cinikusan. Nem tanul, csak regényeket olvas. Embert akar­tam nevelni belőle. Embert! — Korbáccsal? Kar-csonttö­réssel ? — Nem ütöttem én akkorát — védekezik az ember —. A korbács rég volt. Akkor itthon volt a Kati is. Igen, a Kati. Mindenki el­hallgat. Talán akkor, a hatva­nas évek elején romlott meg a családi légkör Ju­hászéknál. Sanyi­­és Kati mostohagyere­kek. Zsuzsika akkoriban szüle­tett. Az apát elvitte a rendőr­ség. Három évig ült a börtön­ben ifjúság elleni bűntettért, az akkor tizenegy éves Kati megrontásáért. Katit és Sanyit állami gondozásba vitték. A fiú emlékeiben elevenen élnek azok az évek, a marcali, a bi­­zéi és a nágocsi nevelőszülők. — Reménykedtem, hogy min­den rendbejön — mondja az asszony —. A férjem kért, hogy Sanyit vegyem vissza az állam­tól Aztán újra előkerült a kor­bács. .. A községi tanács a ..nehéz ’ családok egyikének tartja Ju­hászokat. Nemrég a szociális állandó bizottság foglalkozott a sorsukkal. Behívták őket a ta­nácsra, hogy a két gyerek ér­dekében próbáljanak meg bé­késen, normálisan élni. A nő­tanács vállalta, hogy szemmel kíséri a család életét. Az isko­lában Bakó Imre igazgató többször beszélt négyszemközt Sanyival. — mond­om neki: Igyekezz a tanulásban — magyarázza az igazgató — A nyolcadik után segítünk iparitanuló-is­­kolába jutni. A fiú viselkedé­sére nincs panasz. Csakhát a körülmények nem engedik jó eredményeket elérni. Pedig eszes gyerek. Sanyi és az anya félnek a vak embertől. Csak a szom­szédban, Passéknál mernek bátrabban beszélni. — Alig alszom éjszaka — mondja rettegve Sanyi —. Megígérte, hogy egy éjjel mindnyájunkat kigombol... — Kigombol? — Igen, felvágja a hasun­kat. Én tudom, hogy kitelik tőle... — Miért gyűlöl téged, Sa­nyi! A fiú kapkodva körülnéz, hallja-e valaki. Lesüti a sze­mét, lassan mondja: — Olyanokra tanított, hogy... — De én nem tettem meg azt, amit a Kati. Az anya hallgat, nem akar­ja tudni, hogy ez is a háttér­ben lelhet. De nem lepődik meg, amikor a fiú előtte és a Passné előtt megismétli az iszonyatos mondatot. — Rossz hallani is, amikor azt beszéli, hogy a gyerek és az anyja között olyan kap­csolat van — beszéli a szom­szédasszony —. Megkeseríti az életüket. Csak volna egy épület a faluban, ahova elköltözhet­nének. .. — És mi lenne Juhásszal? Nem tudja magát ellátni? Senki sem válaszol... — Tetőfedő szeretnék lenni — mondja Sanyi —. Csak ad­dig hagyom itt anyukát, amíg tanulok. Az igazgató bácsi se­gít nekem... Mosoly fut át az arcán, ahogy tervezget. Az ősszel megy nyolcadikba. Már csak egy évet kell várnia. — És az öngyilkosság? — Nem tenném meg még­­egyszer! Élni akarok! Sanyi élni akar! Hasznos emberré válni. Lehúzó, testet­­leleket megrontó környezete hátráltatja ebben. Segíteni kellene Sanyinak... Bozsér Emzsébe! ZALAI HÍRLAP Tartozik: 471 millióval, követelt 429 milliót Félévi mérleg az OTP-nél Az Országos Takarékpénz­tár Zala megyei fiókjának fő­könyve az első félév végén a következőket mutatja: az OTP tartozik a lakosságnak 471 m­illió forinttal, azaz a betét­­állomány 471 millió forint, s a megye lakossága 429 milló fo­rinttal tartozik az OTP-nek, ami azt jelenti, hogy külön­böző címen ilyen értékű köl­csönt folyósítottak. Mennyi pénzünk van tehát? Ha tudjuk, hogy a megye la­kosainak száma jelenleg kö­rülbelül 261 ezer fő, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy az egy főre eső betétállomány majdnem 1800 forint. 1967. január elsejétől meg­változott kamatfeltételekkel kezeli az OTP a betéteket. Ez a változás nem hatott számot­tevően a betétállományra, szerkezeti változást azonban jelentett. A betétállományon belüli arány a nyereménybe­tétkönyvek és a gépkocsinye­rem­énybetétkönyvek javára tolódott el. Növekvő építési kedv Az elmúlt évben 527 családi ház épült a megyében OTP- kölcsönből. Az idén már az el­ső félévben 448 családi ház építésére folyósított kölcsönt a takarékpénztár. Egy-egy csa­ládi ház építésére átlag 30 ezer forintot kölcsönzött. Még nagyobb arányban nőtt a társasházak építésére folyó­sított kölcsönök összege. Míg az elmúlt évben 49 társaslakás épült, az idén csak az első fél­évben 94 igénylőt elégített ki az OTP, s az év végéig 200 köl­csönigényléssel számolnak. Társasház­ építésére egyen­ként átlagosan 90—100 ezer forint kölcsönt folyósítanak. Legtöbb társasház a városok­ban épül. Tatarozásra, toldaléképítke­zésre és gázbekötésre tavaly 168-an kaptak hitelt, az idei első félévben 84 igénylőt elé­gítettek ki. Az idén ad először az OTP kedvezményes családi és tár­sasház építési kölcsönt azok­nak az állami gazdasági dol­gozóknak, akik megkapják munkáltatójuk hozzájárulását. Elsősorban törzs­gárda-tagok és fizikai dolgozók jöhetnek számításba. Az idén 27 eset­ben folyósított erre a célra kölcsönt az OTP. A népszerű szövetkezeti la­kásépítési kölcsön idei kerete máris kimerült. Nagy­kanizsán 97, Zalaegerszegen 112 szövet­kezeti lakást adnak át az idén. Sok társasházat épít az OTP saját beruházásból is. Zala­eger­szegen, a Jánkahegyen épülő 44 lakásból eddig 12-t értékesítettek, s folyamatban van az Arany János utcában épülő 30 lakás értékesítése is. Az OTP azokat részesíti előny­ben, akiknek kisebb kölcsön­összegre van szükségük, de fi­gyelembe veszik az igénylők szociális helyzetét is. Nagyka­nizsán 64 OTP-lakást adnak át az év végéig. Személyi kölcsönök a bútorra Az első félévben 15 és fél millió forint áruvásárlási köl­csönt folyósított az OTP 4635 tételben. Mivel nem tudnak minden bútorvásárlási köl­csönt kielégíteni, megnőtt az érdeklődés a személyi kölcsö­nök iránt. Az OTP elsősorban azok ré­szére folyósít személyi köl­csönt, akik bútorvásárlásra akarják fordítani. Eddig 2043 igénylőnek 7 millió forint sze­mélyi kölcsönt fizettek ki, hat­van százalékkal többet, mint az elmúlt év első felében. 1965-ben kezdték folyósítani a mezőgazdasági termelési kölcsönöket. A cél az volt, hogy zöldségtermesztésre, va­lamint az állattenyésztés fej­lesztésére ösztönözzék a gaz­dákat a maximálisan 15 ezer forint kölcsönnel. A kölcsön iránt nagy az ér­deklődés, de elsősorban szőlő­felújításra és gyümölcstelepí­tésre kérik falusiak és váro­siak egyaránt. Az első félév­ben 290 igénylőt elégített ki az OTP, s összesen 2 millió 300 ezer forint kölcsönt folyósított. Kitűnik még többek között az OTP félévi mérlegéből, hogy egyre népszerűbbek a 111 zalai vállalatnál megszer­vezett KST-k, s a tavalyi 13 millióval szemben az idén már 15 millió forint ezek betétál­lománya. Ugyancsak nő az iskolás­gyerekek takarékossági kedve s persze a lehetősége. A zalai iskolák 46 864 tanulója az el­mért tanévet 3­2 milliós betét­állománnyal zárta, ésak­­­zy tanulóra 68 megtakarított fo­rint jut. 5 A családvédelmi bizottság tervei A Zala megyei Vöröskereszt családvédelmi bizottsága je­lentős sikereket ért el az egészségügyi felvilágosító munkában, a terhesvédelem­­ben, az ifjúság családvédelmi tájékoztatásában. A bizottság az elmúlt év ta­pasztalatai alapján hozzálá­tott a következő esztendő fel­adatainak meghatározásához. Felmérik, hogy a téli időszak­ban hol van szükség leginkább az egészségügyi előadások megszervezésére. El akarják érni, hogy az általános isko­lákban az egészségügyi köve­telményekkel alaposan m­egis­­merkedjenek a gyerekek, mert csak így lehet igazán jó ered­ményt elérni az egészségü­gyi nevelésben. A középiskolások egészségü­gyi oktatására ja­­vaslatot dolgoznak ki. Meg akarják valósítani, hogy vala­mennyi középiskolában ha­vonta egy egészségügyi elő­adáson vepven°k részt a tanu­lók. Családvédelmi családter­­vezési tanácsadások megszer­vezését is feladatának *az+in­t bizottság. Ezeken a m“"hatá­­rozot­t napokon és órákban tartandó tanácsadások „m a szakorvos a hoz^á ferdulók­­”»k nébvs^e6­i^oTt adna meg­felelő tanácsokat. Honvédelmi és orosz nyelvű szaktábor Közel ezer úttörő üdül az idén Balatonfenyvesen a nagykanizsai járás úttörőtáborában ezer úttörő nyaral itt , a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója jegyében zajlik. A falusi paj­tások a táborozás örömei mel­lett megismerkednek a szov­jet ifjú kommunisták életével, az októberi forradalommal. Változatos a program, sok a játék — tollas tenisztől a fut­­ballig —, fürdés, kirándulás, csónakázás és behatóbb is­merkedés a határőrizettel, va­lamint az orosz nyelvvel. — A napirendben kétszer másfél órás orosz nyelvtanu­lás szerepel, s a magyar anya­nyelvű pajtások rögtön ki is próbálhatják a tanultakat a gyakorlatban — mondja Ten­­kei Sándorné, a Leningrádból ideszármazott tanárnő. A járási úttörő szövetség nagyon ötletes módon, 14 fős szovjet pionír csoportot hívott nyaralni, s így a szaktábor út­törői a lehető legközvetlenebb módon ismerkedhetnek az orosz nyelvvel. Szinte forr a víz, amikor a 130 úttörő a csendes pihenő után „birtokába veszi” a ná­dassal övezett Balatont. Egykettőre eljött az este, s a zászlólevonás után kezdetét vette a műsor. Magyar és szovjet pajtások mindkét nyelven szavalatokat, rövid kis jeleneteket adtak elő, s amikor felcsendült a dal, a vendégek is együtt énekeltek a kis művészekkel. Mindeh­hez felejthetetlen élményt nyújtott a hatalmas máglya lobogó fénye. A műsor után — ezen a napon kivételesen fél órával elhalasztották a ta­karódót, s a táskalemez játszó zenéjére jókedvűen ropták a táncot Színes sátrak veszik körül félkörben a cseréptetős kő­épületet. Itt is, ott is orosz szó csendül, a fali­újságon orosz nyelvű cikkek, fényképek, tab­lók. Balaton­fenyvesen, a nagykanizsai járás Pesti Bar­nabás úttörő­táborában ép­pen véget ér az ebéd, s a pajtások csen­des pihenőre térnek. — Négy év óta minden nyáron sok száz pajtás töl­ti itt vakáció­jának egy ró­­részét. Az ed­dig „névtelen” tábornak az idén volt a névadója. Pesti Barnabásról neveztük el a tá­bort, s ugyancsak az idén, el­ső ízben rendezünk honvédel­mi és orosz nyelvű szaktábort szovjet úttörők részvételével — mondta Keglovics Gabriel­la, járási úttörő­ titkár. Az idei táborozás­t június 20-tól augusztus 22-ig közel Naponta kétszer várja a Balaton a nagykanizsai járás úttörőtáborának lakóit.­­Kiss Tibor felvitelei

Next