Zalai Hírlap, 1967. július (23. évfolyam, 153-177. szám)
1967-07-01 / 153. szám
1987. július 1. Szövetkezők köszöntése Az egész világon július 1-én ünnepük a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. E nap a magyar szövetkezőknek is ünnepe. A világ különböző földrészein élő több millió szövetkezővel együtt emlékezünk e napon a szövetkezeti mozgalomúttörőire, a gondolat megvalósítóira. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek tagjai mellett a haladás és a béke gondolatának jegyében ünnepelnek a termelőszövetkezetek és kisipari szövetkezetek tagjai is. A világon az a felismerés vezette az embereket az első szövetkezetek életrehívására, hogy tudásuk, erejük egyesítésével biztonságossá tegyék maguk és családjuk életkörülményeit, eredményesen munkálkodjanak jelenük és jövőjük érdekében. Azonos célok vezérlik ma is a szövetkezőket szerte a világon. Hazánkban az első szövetkezet 1886-ban alakult Fest megyei Hitelszövetkezet néven. A mozgalom rohamos fejlődése nálunk azonban csak a felszabadulás után indulhatott meg. A földreform után alakultak az első földművesszövetkezetek. Megalakítói az újonnan földhözjutottak és szegényparasztok voltak. Ekkor még főként a nagybirtokok felosztásakor felszabadult gépek, eszközök, épületek hasznosításával foglalkoztak. A demokratikus erők előrenyomulása következtében az országgyűlés 1947 tavaszán megalkotta az egységes szövetkezeti törvényt. A törvény értelmében a szövetkezetek már nem csupán szövetkezeti társaságok, hanem társadalmi, gazdasági szervek. Ezután új alapokon fejlődött tovább a szövetkezeti mozgalom. Egyre erősödtek a földművesszövetkezetek, létrejöttek és kialakultak a termelőszövetkezetek különböző formái, de a kisipari szövetkezetek is egyre nagyobb tömegeket tömörítettek a közös beszerzés, értékesítés, termelés érdekében. 1949 áprilisában alakult meg a SZÖVOSZ és még ebben a hónapban megtartotta első országos kongresszusát. Gyors ütemben fejlődött a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom is, s ma már az egész parasztságot összefogja. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a szövetkezetek olyan szervezetekké váltak, amelyekben a magyar parasztság létének biztos bázisát látja. Kollektív munkájukkal a termelőszövetkezetekbe tömörült gazdák sikeresen építik jövőjüket. E mozgalom fejlődésének életében nagy jelentőségű esemény volt az ez évben megtartott termelőszövetkezetek I. országos kongreszszusa, melynek határozata alapján megalakulnak a tsz-ek területi szövetségei, melyek a termelőszövetkezetek érdekképviseleti szervei lesznek. A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusát követte a SZÖVOSSZ VI. kongresszusa, melynek határozataiban ugyancsak kifejezésre jutnak a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán elfogadott, a szocializmus teljes felépítésére irányuló politikai célkitűzések, a népgazdaság III. ötéves tervének feladatai, valamint a gazdaságirányítás reformjára vonatkozó irányelvek. Hazánk szövetkezeti mozgalmának nemzetközi tekintélye is nőtt az elmúlt években. Bővültek nemzetközi, társadalmi és gazdasági kapcsolatai. A magyar szövetkezők sok éves harca eredményeként az elmúlt évben a SZÖVOSZ-t felvették a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe. Mindezt egybevetve, a felszabadulás óta nagy fejlődésen ment át a magyar szövetkezeti mozgalom, tagjai egytől egyig kötelességüknek tartják a béke védelmét, éppen ezért emelik fel tiltakozó szavukat minden olyan akció ellen, mely veszélyezteti a békét, a szövetkezetek szabad fejlődését. Megyénk szövetkezői szintén elítélik az Amerikai Egyesült Államok háborús kalandor politikáját, mely véres háborújával pusztítja a vietnami népet E gondolatokkal emlékezünk a Nemzetközi Szövetkezeti Napra, s egyúttal további sikereket, eredményeket kívánunk megyénk minden szövetkezőjének. Bízunk abban, hogy ha követői lesznek a mozgalom úttörőinek, munkájukkal elősegítik a világ szövetkezőinek összefogását, a békés egymás mellett élés megvalósulását. Tóth József MESZÖV főosztályvezető Megalakult a megyei pártoktatási bizottság Tegnap délelőtt fél kilenc órai kezdettel a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztálya a propagandamunka és a pártoktatás színvonalának emelése érdekében létrehozta a megyei pártoktatási bizottságot. A bizottság a pártszékház földszinti tanácstermében tartotta alakuló ülését. A tanácskozáson Tóth Sándor, az osztály munkatársa tájékoztatta a meghívottakat az 1967—68-as pártoktatási év feladatairól, méltatta az elmúlt oktatási év eredményeit. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt oktatási évben a megyében közel harmincezren vettek részt politikai oktatásban. A politikai oktatás iránt a dolgozók körében növekszik az érdeklődés, s a jövő évi oktatást az igények figyelembevételével készítik elő. Az oktatási bizottságot az osztály az oktatás színvonalának növelése érdekében hozta létre. A feladatok közül megemlítette többek között, hogy a jövőben javítani kell a szemléltetést az oktatás keretében. Ugyancsak az oktatás színvonalának emelését szolgálja a pártoktatási tájékoztató, amely az ősztől kezdve negyedévenként jelenik meg, s az oktatáshoz megyei adatok közlésével nyújt segítséget a propagandistáknak. Az előadó beszélt a propagandista képzésről, az oktatási évben induló oktatási formákról, s az oktatás előkészítésének feladatairól. Évről évre nagyobb az érdeklődés a 16-os Autóközlekedési Vállalat által indított különjáratok iránt. Áprilisban, májusban és júniusban 468 különjáratot indított az AKÖV, s ezeken 22 ezer 755 fő utazott az ország különböző pontjaira. Legtöbben a zalaegerszegi főnökség járatait vették igénybe, ahonnan a három hónap alatt 230 különjárat indult, 10 ezer 925 fővel, nem sokkal marad el ettől a nagykanizsai főnökségtől igényelt különjáratok száma, ahonnan 216 busz indult 10 ezer 800 fővel. Kevesebb mennyiségben ugyan, de Lentiben is mutatkozott érdeklődés az AKÖV különjáratai iránt. Innen 1030-an kirándultak — 22 járaton. A felsorolt különjáratok közül 38 külföldre — Csehszlovákiába, Ausztriába és Jugoszláviába — indult. Hazánk legkeresettebb vidékei a Sopron—kőszegi vonal, az északi hegyvidék, a Veszprém—tapolcai útirány és a Balaton környéke voltak. Míg a második negyedévben többnyire iskolások vették igénybe az AKÖV különjáratait, a jelenlegi igények mást mutatnak. Máris több száz főre vonatkozó igényt jelentettek be jóelőre az AKÖV-nek megyénk különböző vállalataitól, így például a Zalaegerszegi Bútoripari Vállalattól, amelynek 150 dolgozója hamarosan badacsonyi kirándulásra utazik, s nyilvántartják az AKÖV- nél a megyei tanács, a kőolajipari vállalat, a neszelei termelőszövetkezet, az ÉM Zala megyei Állami Építőipari Vállalat és még több közület igényét balatoni, pestkörnyéki, illetve jugoszláv tengerparti különjáratokra. ••23 ezren vették igénybe a 16-os AKOV különjáratait a második negyedévben A fiatalok segítségérel új munkacsarnok épül a Ganz-MÁVAG zalaegerszegi gyáregységében 7 A Ganz-MÁVAG zalaegerszegi gyáregységében a KISZ- fiatalok vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésén a gazdasági vezetők azt kérték a fiataloktól, hogy erejükhöz mérten nyújtsanak segítséget a gyáregység fejlesztéséhez. Amikor ezt kérték, társadalmi segítségre gondoltak. Arra, hogy az üzemnél folyó nagyarányú építkezések mielőbbi befejezése érdekében a fiatalok vállaljanak munkát. Az üzem vezetője, Lukács János akkor azt mondta a fiataloknak: „Az építő vállalat hajlandó szerződést kötni az üzem fiataljaival egyes munkák elvégzésére. Az elvégzett munka költségvetési összegét átutalják a KISZ-szervezet részére. Kereshetnek, de az elvégzett munka alapján jobban meg fogják becsülni az üzemet is, mert büszkén mondhatják, hogy itt mi is dolgoztunk." A kérés meghallgatásra talált. A fiatalok már a gyűlésen ígéretet tettek, hogy segítik az építkezést. ★ A napokban — néhány hónappal az ígéret elhangzása után — az üzemben jártunk, Lukács János igazgató és Nagy László párttitkár kalauzolt bennünket az üzem délnyugati csücskében kibontakozó vasvázas épület felé, amelynek alapját a fiatalok készítették el. — Sok dolgunk volt vele — mondja az igazgató. — Segítettek a felnőttek is — teszi hozzá a párttitkár —, de a munka zöme azért a fiatalokra hárult. ★ Ódor János KISZ-titkárnak az a véleménye, hogy ezzel a munkájukkal segítettek az üzemnek, ugyanakkor növelték a KISZ tekintélyét a vállalat vezetői és idősebb dolgozói körében. — Nehéz munka volt — mosolyodik el. — Hiába, szokatlan volt a betonozás, de elvégeztük. Három hétig dolgoztunk, s végeztünk volna előbb is, ha az időjárás kedvezőbb. Elismeréssel beszél azokról, akik a legtöbbet tették a munka mielőbbi befejezése érdekében. Hóbor Ferenc TMK kőműves irányította a munkát. A betonozás utolsó napjaiban pedig külön is besegített a Petőfi és a Béke őre ifjúsági szocialista brigád. A munka szervezésében Varga János térmester adta a legnagyobb segítséget. Bagoly Ferenc, első éves ipari tanuló és Hajdú Zoltán, a VIII. alapszervezet KTSZ-titkára pedig lelkesedésből mutatott példát. A fiatal szakmunkások, akik most szabadultak, a betonozás hajrájában dolgoztak sokat. A KISZ-szervezet az elvégzett munkáért megkapja az ellenértéket. Ezt az összeget a maguk javára használják fel a fiatalok. Az üzem bővítésével párhuzamosan klubhelyiséghez jut a KISZ-szervezet a régi irodák helyén. Közös keresetüket klubjuk berendezésére, társasjátékok vásárlása, újságok, folyóiratok előfizetésére használják fel. A maguk javára, hogy még otthonosabban érezhessék magukat munkahelyükön. Buni Géza Áll már a vasváz ZALAI HÍRLAP A nagy feladat első lépései 1970-től évente 2,8 millió hőpalackot gyártanak Nagykanizsán Újsájihír: Másfél hónapos felújítási szünet után, ismét megkezdte a termelést a nagykanizsai üveggyár hőpalacküzeme Ilyenkor 60—70 fokos hőség van a kemence és az Olivettó automatagép mellett. — Jó azonban, hogy ismét „melegedhetünk” — mondja Pölöskei József gépkezelő —. Mert ha meleg van, akkor megy a termelés is. Most, hogy felújítottuk a kemencét, sokkal jobb üveget kapunk. Az itt dolgozók elmondják, jól sikerült az automatagép beállítása is. Az elmúlt másfél év alatt sok tapasztalatot szereztek, s így rövid három nap alatt pontosan, jól dolgozó állapotba hozták ezt a kényes olasz gépet. — Nagy teher esett le a vállunkról. A hathetes felújítási idő alatt éjjel-nappal, szinte pihenő nélkül dolgoztunk. Most másfél évig ismét zavartalanul gyárthatjuk a hőpalackbetéteket — jelenti ki Nagy Ferenc művezető. — Az első félévben 4 millió 860 ezer forint értékű volt a termelési terv ebben az üzemben — mondja Schleiner Tivadar mérnök, a gyár műszaki osztályának a vezetője —. 5 millió 341 ezer forintos eredményt produkáltak. A felújítási szünetet figyelembe véve, ez a többlettermelés sokat ér. — A második félév terve? — 6 millió 340 ezer forint érték. Úgy ígérkezik, teljesíteni tudjuk. Jobb, könnyebb Az üzemcsarnok sarkában egy hőszigetelő anyagból épített bódé áll. Ebben helyezték el a kemence automata vezérlőberendezését. Elektropneumatikus regisztráló műszer mutatja az olvadt üveg szintjét, s gondoskodik arról, hogy az üveg mindig a megfelelő magasságban álljon a kemencében. Ez a vezérlőberendezés ellenőrzi a kémény huzatát, az üveg hőfokát, a fűtőgáz kalóriáját és még sok más egyéb, a kemence működéséhez és az üveg jó minőségének a biztosításához szükséges feltételt is. Törő László hét esztendeje dolgozik az olvasztó kemence mellett. Itt volt már akkor is, amikor még kezdetleges feltételeik közepette kellett dolgozniuk. — Régebben, amikor még lapáttal adagoltuk a kemencébe a nyersanyagot, gyakran az ing is leégett az emberről — emlékezik —. Most automatikusan történik az adagolás. A méréseket sem a szemencelyuknál végezzük, megteszik ezt helyettünk ezek az okos műszerek. Jobb, könynyebb így dolgozni. S a pénz sem lett kevesebb, sőt havi 150—200 forinttal több kerül a borítékba, mivel jelentősen megnőtt a termelékenység. letben augusztus és szeptember folyamán érkezik meg. — Ez azt jelenti — mondja Schleiner Tivadar —, hogy 1968. január 1-től már nem Budapesten, hanem itt forrasztják össze a hőpalackbetéteket. Az új gépsor szinkronban dolgozik majd az Olivettóval. A hőpalackbetétek ma még negyed, az angol gépsor beállítása után pedig félkész állapotban való szállítása nem gazdaságos. Bármennyire óvatosak, mégis sok a törés, s a szállítási költségek tetemesen növelik az előállítási költségeket. Célszerű tehát, hogy a hőpalackok gyártásának valamennyi műveletét, a legfontosabb alkatrészek, a betétek előállítása mellett, itt egy helyen végezzék el. Új hőpalack- üzem Nos, ennek megvalósítása már megkezdődött. A Luxram gépsor csak ideiglenesen dolgozik majd az üvegfalú csarnokiban. Végleges helye az elkövetkező években létesítendő új hőpalacküzemben lesz. Az új üzemet mintegy 48 millió forintos költséggel 1969/ 70 folyamán építik és szerelik fel Az erre vonatkozó célokmány már kész. Az új üzem 1970-ben, előreláthatólag 2 millió 800 ezer darab piacképes hőpalackot gyárt majd. A felújított kemence, az üzemcsarnok építése, az angol automata gépsor megvásárlása, megyénkben egy új iparág kialakulásának az első lépéseit jelzi. Három év múlva az ismert Orion hőpalackok már Nagykanizsáról indulnak külföldre, közeli és távoli országokba. A gyár műszaki és munkás gárdája tapasztalatok gyűjtésével, a már rájuk bízott munkafolyamatok technológiai színvonalának a növelésével lelkiismeretesen készül a nagy feladatra. Feltétlenül meg akarják őrizni, sőt javítani szeretnék majd az ismert márka jóhírét. Timár Ede További automata gépsor Az üzemhez kapcsolt, 2,5 millió forintos költséggel épített korszerű, üvegfalú üzemcsarnokiban már az utolsó simításokat végzik. Három helyiség van itt — gépterem, csomagoló és készáru raktár. Ide, az új üzemcsarnokba várnak egy automata gépsort. Az angliai Luxram Electric Ltd. társaságtól, 5 millió 600 ezer forintért hőpalackbetétet feldolgozó automata gépsort vásároltak. A gépsor két rész 3 63 százalékkal olcsóbban A mesterséges borjúnevelés megyei tapasztalatai A Zala megyei Állattenyésztési Felügyelőség irányításával 1964 nyarán kezdődött — kísérletként 10 tsz-ben — a borjak tápszerrel való nevelése. A közös gazdaságok azóta nagyot léptek előre, amit bizonyít, hogy jelenleg a megye 67 szövetkezetében etetik a TBK—40-et, a TZS—80-at és a Laktint a borjakkal. Ez azt jelenti, hogy az idén például már az évi szaporulat 55 — 60 százalékát nevelik mesterségesen, és a gazdaságoknak 40 százaléka tesz szert a tápszer etetéséből származó haszonra. Az állattenyésztési felügyelőség szakemberei kimutatták, hogy a természetes tartás mellett 800 liter teljes tej szükséges egy borjú felneveléséhez, így — a jelenlegi tejárat véve figyelembe — csak a takarmányozási költség 2800 forintot emészt fel. Gazdaságtalan volta miatt a mezőgazdasági nagyüzemek csakhamar áttértek a feles tej itatására, ami 1160 forinttal csökkentette egy-egy borjú nevelési költségét. Ez azonban még mindig túlságosan drágának bizonyult, ezért — a külföldi tapasztalatokat hasznosítva — medvénkben is előtérbe került a tápszerek használata. Megyei szinten TBK—40-nel 784, TZS—60-nal 800 és Laktinnal 760 forintba került egy borjú felnevelése tavaly. Ha a három szám átlagát vesszük, és viszonyítjuk a természetes tartás összegéhez, meglepő eredményt kapunk. Azt tapasztaljuk, hogy a takarmányozási költség pontosan 63 , százalékkal csökkent, vagyis a közös gazdaságok mindegyik, tápszerrel nevelt borjúnál 2052 forintot takarítanak meg. Az elmúlt esztendőben még csak 2100 borjút etettek tápszerrel megyénkben, az érintett szövetkezetek bevétele — összességében — mégis egymillió 365 ezer forinttal emelkedett, ami a takarmányozási költség megtakarításából eredt. Az idén 7200 borjút nevelnek mesterségesen a megye tsz-eiben. A várható költségmegtakarítás négymillió 680 ezer forint lesz, amit egyéb kiadásokra — állat- és gépvásárlás, építkezés, bérjavítás — fordíthatnak a gazdaságok. A megmaradó forint azonban csak egyik előnye a tápszer használatának. Etetése révén ugyanis minimálisra csökkent a megbetegedések és elhullások száma. Ezt bizonyítja a novai és a söjtöri szövetkezet példája is, ahol kezdettől fogva alkalmazzák a tápszeres borjúnevelést. A novaiaknak például 11,50, a söjtörieknek pedig 12 forintjukba kerül — a gondozási költségetnem számítva — egy kiló borjúhús előállítása. Államunk megyénkben is nagy mértékben elősegíti, hogy minél több termelőszövetkezetben térjenek át a tápszerek használatára. Az idén például ötmillió forint dotációt kapnak a férőhelyek növelésére. A cél az, hogy már a közeljövőben 100 szövetkezetben alkalmazzák a mesterséges borjúnevelést. Nagy kár, hogy az átalakítások, építkezések — az igényekhez mérten — túlságosan vontatottan haladnak ma-gyeszerte. .. »