Zalai Hírlap, 1967. július (23. évfolyam, 153-177. szám)

1967-07-14 / 164. szám

1MT július 14. Még ma is, az üzembe he­lyezés után négy és fél hó­nappal gyönyörködve, s némi büszkeséggel állnak meg a zalaegerszegiek az új megyei könyvtár előtt, amely külső megjelenésében is elegáns színfoltja városunknak, így vagyunk vele mi is. De elrontja örömünket hogy van itt néhány nem éppen dicsé­rő jelzőt illető momentum is. Kezdhetjük mindjárt a be­járat előtti tera­sszal, amely­nek kövezete alig négyhóna­pos használat után máris fel­mondta a szolgálatot. A mo­zaiklapok egy jó részen fel­töredeztek, elváltak a talaj­tól s ez bizony nem válik di­cséretére az építőknek. De az sem, hogy a vadonatúj épüle­ten máris beázott a tető, és így jó néhány négyzetméter­nyi területen tönkrement a festés. Lehet sorolni tovább. Né­meth László, a megyei­­ könyvtár igazgatója a vas ablakkereteket mutatja, ame­lyekről rétegekben pereg le a wallkyd. Feltételezhető, hogy itt sem a festékanyag­gal, hanem a kivitelezők munkájával volt a baj. A lift­házban tenyérnyi rés kelet­kezett a falon, s a tanácskozó terem fala is megrepedezett Igaz, minden építkezésen előjöhetnek a műszaki át­adásnál még nem észlelhető hiányosságok, de ennél az épületnél mintha egy kicsit túlságosan sok jött volna elő. — A közelmúltban egy mű­szaki bizottság járt itt a Zala megyei Állami Építőipari Vállalattal, s megígérték, hogy még a garanciális időn belül kijavítják a hibákat — mondja Németh László. Ezek szerint tulajdonkép­pen nem is túlságosan nagy ügy ez. Bagatell — ahogy az építők mondanák. A hibák meg lesznek magyarázva, ki lesznek javítva. Spongyát reá! Csakhogy rossz szájízt ad a tudat, hogy akárhogy csűr­­jük-csavarjuk, a javítást a népgazdaság fizeti meg... No, de talán majd az új mechanizmusban. A presszóban szo­katlanul kedvesen fo­gadnak. Ballagok a pénztárhoz, kérek egy kávét. — Parancsoljon ve­lem. .. — ajánlkozik mosolyogva a félősz matróna. — Maradok a kávé­nál — mondom sze­rényen. Fürge ujjak tépik a blokkot, s markol­ják a pénzt. A platinaszőke ká­véfőző lány csábos­­aranyos mosollyal vár a pult mögött, előre­­hajolva nyúl a blokk után. — Egy szédült pil­lanat, máris kész a kávé­­ csivitel ka­­céran. Az elfoglalt férfiak ilyen ritka­szép teremtések miatt szoktak sorban állni Mikatürelemmel, megbabonázottan... — Tupírozzam, vagy gőz nélkül kéri a kedves vendégúr? — kérdezi az angyal. — Intek, ne gőzöl­je, így is izzadok a gyönyörűségtől. — Akkor méltóz­tassék... — teszi elém a kis porcelán­­csészét pici nikkel tálcán széles hódolat­tal. Ha gombostom len­ne, mellbe szúrním magam, hogy lekont­rolláljam, álmodom-e vagy ébren vagyok. Ha kornyikálni tud­nék, elf­­ávoloznám: „Hahó, emberek, sze­retőire vágyók, csúful csalódottak, tértek fe­ledni a Tökmag pres­szóba, kis darab szí­vet kaptok mindany­­nyian, három forin­tért!” Szürcsölgetem a kávét, ízlelgetem és elkábít a koffeinmá­mor. Amikor az utolsó cseppeket nyelem, ér­zem, hűl a levegő. ■ Huzat van?. . . Az aj­tó csukva, rajta ele­ven se be se ki­­me­resztem a szemem, érdekes, a kirakat sincs betörőé. Bámu­lom a falat, a ven­tillátor áll... Ránézek ismét a kávéfőző lányra: — a fehér bóbita mozdu­latlan jégcsap, a gyönyörű kék szem fagyos táj. Percekkel ezelőtt napfényben füröd­­tem, most a vén An­tarktisz dermesztő hidege hasít a cson­tomig. A felszolgálónő fu­­rakodik hozzám, és taszít rajtam: — Álljon már odébb, ha megitta a kávét, ez az én he­lyem. .. „Hát mit követtem el?" Egy világ omlott össze bennnem. Behú­zott nyakkal trappo­lok a kijárat felé. Még a küszöb előtt utolér és hátba ver a megjegyzés: — Te, Maca! Ezt a topis ürgét nézted el­lenőrnek?. .. Zeltai András kedves vendégei ZALAI HÍRLAP Négy és fél hónap után... Részlet a mennyezetből, A liftházból, és a feljáróból. (Kiss Ferenc felvételei) •• Ügyek — és emberek Egy délelőtt a szabálysértési hatóságnál A kisebb ügyek tartoznak a szabálysértési hatóság jogkö­rébe. Botlások, kihágások — de akinek az ügyeiben hatá­roznak, annak mindez nagyon is fontos. A minap különösen mozgal­mas tárgyalások zajlottak le a zalaegerszegi járási tanács szabálysértési főelőadója, dr. Lukács András szobájában. Vádol a szabálysértő A megjelenése csupa maga­­biztosság. Pedig , a vád súlyos ellene: június 28-án a póka­­szepetki önkiszolgáló boltban csak a bevásárló kosarába ra­kott holmit fizette­k. Ami a táskájába került — egy kiló zsír, negyedkiló margarin — kimaradt a számlából. Nem védekezik. Vádol! — A boit pénztárosnőjének kellett volna tudnia, hogy két­hetenként mit szoktam vásá­rolni!). — Ilyen boltba is többet be nem teszem a lábamat! — je­lenti ki és a vele levő férje megtoldja. — Feljelentettük a boltot a MESZÖV-nél. — Tévedtem! Nem azért já­rok a boltba, hogy lopjak! — csattan újra az asszony hang­ja. Tévedett, pedig a pénztáros­nő nyomatékosan megkérdez­te fizetéskor: — Más nincs? Gaál Károlyné pókaszepetki lakost 400 forintra bírságolják. Súlyosbító körülményként mérlegelik, hogy állandóan mellékvágányra akarta terelni az ügyet és másokat vádolt az ő hibájáért. — Fellebbezünk! A becsület nagy szó! — jelenti ki a férj és elvonulnak. Erőpróba, vagy lopás? A feljelentés így szól: Rogán Gyula, a Felsőbagodi Gépjaví­tó Állomás dolgozója társaival erőpróbát rendezett a gépjaví­tó kerítésénél. Ragán, hogy erejét bebizonyítsa, egy kom­bájn védőrácsot átdobott a ke­rítésen. Három nap múlva a lakásáról a rendőrség vitette vele tússzá a rácsot. — Kérem, az nem így volt. A védőrácsot a fűben talál­tam, és gondoltam, jó lesz a gázolajos hordók alá az udva­romon — mondja Rogán Gyula. Az ügyhöz tartozik, hogy Ragán erőgépét és az üzem­anyagot az udvarán tartja. A gépjavító állomástól 400 mé­terre. .. — Ha el akartam volna lopni, úgy eldugom, hogy so­hase találják meg. Délután öt órakor vittem el, világosan. El is akartam kérni az igazgató elvtárstól, de nem volt otthon. — Délután, sőt este még ott volt a védőrács. Tudom, mert figyeltettük. Hajnalban vihet­te el. Két nappal, később, hogy kidobta a kerítésen. Lett vol­na ideje elkérni, de úgy sem adtam volna oda. A 35 kom­bájnunkhoz öt védőrács van összesen — mondja a tárgya­láson Boronyák István igaz­gató. Rogán Gyulát 200 forintra bírságolják. Az enyhe bírság annak tulajdonítható, hogy na­gyon jó dolgozó, a szántóver­senyeken jó helyezéseket szo­kott elérni. Ezúttal botlott. Ki rakta ki az arvalint ? Végh­ Lajosné milejszegi as­­­szony ellen ifjú Mácsek József ezúttal amiatt tett feljelentést, hogy arvalinnal megmérgezte a tyúkjait. Valóban, az arva­lint két kis kupacban ifj. Má­csek József magánnyomozás­sal meg is találta a szomszédja, Véghék kertjében. — Nyolc tyúkom döglött meg, 544 forint a károm. A to­­­­ás kiesés miatt polgári perre megyek! — jelenti ki Mácsek. Jönnek a tanúk: Hári Lajos. — „A Mácsek kérdezte: Miért mérgezted meg a tyúkjaimat? A Véghné felel­te: Azért, hogy dögöljenek meg veled együtt! Ezt mond­ta.” — Hazudik! A Kari engem egy kanál vízben megfojtana. Halálos ellenségem! — ordít az asszony. — Követelem, hogy büntes­sék meg! — jelenti ki Mácsek. — Dögölj meg! — így az asszony. — Dögölj meg, te! — viszo­nozza a közvetlen szót Mácsek. Tanú Végh Lajos is: — Ha mégegyszer a feleségem útjába kerül, itt az urak előtt jelen­tem ki, agyonütöm a Mácse­­kot! Alig lehet rendet teremte­ni. A szabálysértési főelőadó kihirdeti a határozatot. Nem bizonyított, hogy az arvalint Véghné tette ki a répájába. A más telkén Mácsek egyedül fe­dezte fel a bűnjelet, az arva­lint. Semleges tanú nincs. Az eljárást megszüntetik. — Elmegyek a minisztériu­mig is — pattog Mácsek. « És így megy ez nap nap után a járási tanács épületé­nek egyik kis szobájában­ Mészáros Ferenc ! Kedvező­­ tü­zelőellátás 940 beváltott utalvány A kánikula kellős közepén járunk, de a zalaegerszegi TÜZÉP-telepen javában fo­lyik a tüzelővásárlás. Eddig 940 tüzelőutalványt — hason­ló mennyiséget, mint az el­múlt év azonos időszakában — váltottak be Zalaegerszegen. S ami igen kedvező ebben az évben, a vásárlónak nem kell megelégednie valamiféle kényszerű kínálattal: kedvére válogathat a TÜZÉP-telepe­ken található több fajta, jó minőségű tüzelőanyagban. A vásárlók általában 15—20 szá­zalékban faanyagra, nagyobb részben szénre váltották be utalványaikat. Indulóban van a készpénzes tüzelővásárlás is. A zalaeger­szegi TÜZÉP jelenleg 600 va­gon jó minőségű — többek kö­zött ajkai, lengyel — szén­­készlettel áll a vásárlók ren­delkezésére. Az iklódbördőcei fregoli, amit rövidesen megszüntetnek egy klubházzal SOK VIHART LÁTOTT épület áll az iklódbördőcei fő­útvonal mellett. Az út felőli részén alacsony, szegényes kis ajtó nyílik az utcára. Ha nem lenne kint a tábla, amely ar­ra hívja fel a járókelő figyel­mét, hogy ez a községi könyv­tár, azt hihetné az ember, hogy réges-régi „maszek” fű­szeresbolt működik az ajtó mögött, s a szemlélő lelki sze­meivel még az ajtó felett füg­gő, csengőt is látja, amely az ajtónyitásra élénk csilingelés­sel válaszol. Az iklódbördőcei tanácsház ez, amely egyúttal iskola, mo­zi, idénynapközi, tévéző, könyvtár és alkalmilag ki tud­ja mi minden még. Szó sincs róla természetesen, hogy a házban annyi helyiség lenne, ahol mind­ez kényelmesen el­fér, s megfelelően végezné funkcióit. A legtöbb helyiség fregoli. Hol ez működik ben­ne, hol az, s az érdekek leg­többször keresztezik egymást. Hogy mást ne említsünk, a két tanterem közül az egyik­ben tartják a mozielőadásokat, s ugyanott működik a nyári napközi. Amíg a felnőttek mo­zit néznek, addig a gyerekek fektetőit félreállítják, egy ku­­pacba. Ez a körülmény lehe­tetlenné teszi, hogy az idény­napközivel szemben akárcsak a legalapvetőbb higiéniai igé­nyeket támasszuk. — Mindezt azért is érdemes elmondani, mert azt hisszük, az áldatlan állapotnak hama­rosan végeszakad — mondja a községi tanács elnöke. — Ugyanis új klubház építését tervezzük, sürgősségét a fel­sorolt körülmények támaszt­ják alá. AZ ÚJ KLUBHÁZ költségei 490 ezer forintot tennének ki. A községfejlesztési alapból 220 ezret tudnának áldozni er­re a célra, 210 ezer forint ál­lami kölcsönre számítanak, 30 ezer forint értékű munkával járul hozzá a moziüzemi vál­lalat, s kellene még mintegy 100 ezer forint biztonsági taz­tartaléknak, amelyet a me­gyétől vár a község. Nem túl nagy beruházás, de a haszna a község számára felmérhetetlen. Az új klub­házban helyet kapna az 1000 kötetes könyvtár, sőt még egy kis olvasóteremnek is jutna hely. Itt rendeznék be a köz­ség klubját, ahol végre ott­honra találna a több mint harminc tagú KISZ-szervezet, itt lenne az új moziterem, amely a 482 lakosú község szórakozni vágyó polgáraiból 150-et fogadna be egyszerre. Itt állítják fel a televíziót és itt hallgatna a lakosság isme­retterjesztő előadásokat is. A régi épület pedig új fel­adatokat kapna. A tanács és az iskola továbbra is itt mű­ködne, s egyben a község régi óhaját szeretné teljesíteni a községi tanács, amikor azt tervezi, hogy állandó napközit nyit Gyerekben szerencsére nincs hiány. Most már csak az a kérdés, hogy mikor épül fel a klubház. — A TERVET megrendel­tük, augusztusra, de lehet, hogy már júliusban elkészül — mondja a tanácselnök. — Ősszel megkötnénk a kivitele­zési szerződést a lenti ktsz­­szel. Ha a kapacitás engedi, még az idén tető alá hozhat­nánk az épületet. Ezt kérték egyébként a köz­ség lakosai a választási jelölő gyűlésen. Úgy látszik nem hiába. 5 Városaink számokban A Központi Statisztikai Hi­vatal egyik legújabb kiadvá­nyában dr. Beluszky Pál ér­dekes tanulmánya öt kategó­riába sorolja hazánk városait és városias településeit. Cso­portosításának alapja nem egyszerűen a törvényes jogál­lás, hanem az, hogy az egyes települések izülyen mennyi­ségben és milyen összetétel­ben rendelkeznek 200 féle központi jellegű — közigazga­tási és szervezési, kulturális és oktatási, egészségügyi, ke­reskedelmi, illetve szolgálta­tási funkciót gyakorló — in­tézménnyel. Például még az idegen nyelvű könyvesboltok, irodalmi folyóiratok, cipőbol­tok létét vagy hiányát is fi­gyelembe veszik. Ezen az alapon az egészen kivételes helyzetben levő fő­városon kívül öt T. rendű te­lepülési központot sorol az el­ső kolegóriába- D Debrecen, Sze­ged, Pécs és Miskolc megyei jogú, és Győr járási jogú vá­rost. II. rendű központnak mi­nősül Szombathely, Szolnok, Székesfehérvár, Veszprém, Kaposvár, Nyíregyháza, Kecs­kemét, Eger, Békéscsaba, Szekszárd, Zalaegerszeg és Tatabánya. Ebben az első két kategóriában mindegyik taros egyúttal megyeszékhely is. Ezzel szemben Nógrád szék­helye, Salgótarján a III. kate­góriába tartozik — harminc­­harmadmagával. A IV. rendű központok száma 91. az V. rendűeké — amelyeknél a kö­vetelmény legalább négy köz­ponti szerepkörű intézmény léte — 152. A rangsorban az utolsó, 293. helyet a Hajdú— Bihar megyei, 5247 lakosú Föl­des község foglalta el. Területi megoszlás szerint az Alföldön 151, a Dunántúlon 102, Észak-Magyarországon 40 várost vagy települést talál­hatunk. Az A­l­föld­ön 1­4 270, Dunántúlon 31 von Észak-Ma­­gyarországon­­34 000 lakosra jut egy központ. t. z. történhet közlekedési bereset! Kössön autócasco biztosítás!! AZ ORSZÁGÚTI „SEGÉL­YSZOLGÁL­AT” („SÁRGA ANGYALOK”) a CASCO biztosítással rendelkező ügyfeleinket biztosítási kötvény felmutatása esetén, az anyagfelhasználás kivételével ingyenes szál-15. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ

Next