Zalai Hírlap, 1967. július (23. évfolyam, 153-177. szám)
1967-07-14 / 164. szám
1MT július 14. Még ma is, az üzembe helyezés után négy és fél hónappal gyönyörködve, s némi büszkeséggel állnak meg a zalaegerszegiek az új megyei könyvtár előtt, amely külső megjelenésében is elegáns színfoltja városunknak, így vagyunk vele mi is. De elrontja örömünket hogy van itt néhány nem éppen dicsérő jelzőt illető momentum is. Kezdhetjük mindjárt a bejárat előtti terasszal, amelynek kövezete alig négyhónapos használat után máris felmondta a szolgálatot. A mozaiklapok egy jó részen feltöredeztek, elváltak a talajtól s ez bizony nem válik dicséretére az építőknek. De az sem, hogy a vadonatúj épületen máris beázott a tető, és így jó néhány négyzetméternyi területen tönkrement a festés. Lehet sorolni tovább. Németh László, a megyei könyvtár igazgatója a vas ablakkereteket mutatja, amelyekről rétegekben pereg le a wallkyd. Feltételezhető, hogy itt sem a festékanyaggal, hanem a kivitelezők munkájával volt a baj. A liftházban tenyérnyi rés keletkezett a falon, s a tanácskozó terem fala is megrepedezett Igaz, minden építkezésen előjöhetnek a műszaki átadásnál még nem észlelhető hiányosságok, de ennél az épületnél mintha egy kicsit túlságosan sok jött volna elő. — A közelmúltban egy műszaki bizottság járt itt a Zala megyei Állami Építőipari Vállalattal, s megígérték, hogy még a garanciális időn belül kijavítják a hibákat — mondja Németh László. Ezek szerint tulajdonképpen nem is túlságosan nagy ügy ez. Bagatell — ahogy az építők mondanák. A hibák meg lesznek magyarázva, ki lesznek javítva. Spongyát reá! Csakhogy rossz szájízt ad a tudat, hogy akárhogy csűrjük-csavarjuk, a javítást a népgazdaság fizeti meg... No, de talán majd az új mechanizmusban. A presszóban szokatlanul kedvesen fogadnak. Ballagok a pénztárhoz, kérek egy kávét. — Parancsoljon velem. .. — ajánlkozik mosolyogva a félősz matróna. — Maradok a kávénál — mondom szerényen. Fürge ujjak tépik a blokkot, s markolják a pénzt. A platinaszőke kávéfőző lány csábosaranyos mosollyal vár a pult mögött, előrehajolva nyúl a blokk után. — Egy szédült pillanat, máris kész a kávé csivitel kacéran. Az elfoglalt férfiak ilyen ritkaszép teremtések miatt szoktak sorban állni Mikatürelemmel, megbabonázottan... — Tupírozzam, vagy gőz nélkül kéri a kedves vendégúr? — kérdezi az angyal. — Intek, ne gőzölje, így is izzadok a gyönyörűségtől. — Akkor méltóztassék... — teszi elém a kis porceláncsészét pici nikkel tálcán széles hódolattal. Ha gombostom lenne, mellbe szúrním magam, hogy lekontrolláljam, álmodom-e vagy ébren vagyok. Ha kornyikálni tudnék, elfávoloznám: „Hahó, emberek, szeretőire vágyók, csúful csalódottak, tértek feledni a Tökmag presszóba, kis darab szívet kaptok mindanynyian, három forintért!” Szürcsölgetem a kávét, ízlelgetem és elkábít a koffeinmámor. Amikor az utolsó cseppeket nyelem, érzem, hűl a levegő. ■ Huzat van?. . . Az ajtó csukva, rajta eleven se be se kimeresztem a szemem, érdekes, a kirakat sincs betörőé. Bámulom a falat, a ventillátor áll... Ránézek ismét a kávéfőző lányra: — a fehér bóbita mozdulatlan jégcsap, a gyönyörű kék szem fagyos táj. Percekkel ezelőtt napfényben fürödtem, most a vén Antarktisz dermesztő hidege hasít a csontomig. A felszolgálónő furakodik hozzám, és taszít rajtam: — Álljon már odébb, ha megitta a kávét, ez az én helyem. .. „Hát mit követtem el?" Egy világ omlott össze bennnem. Behúzott nyakkal trappolok a kijárat felé. Még a küszöb előtt utolér és hátba ver a megjegyzés: — Te, Maca! Ezt a topis ürgét nézted ellenőrnek?. .. Zeltai András kedves vendégei ZALAI HÍRLAP Négy és fél hónap után... Részlet a mennyezetből, A liftházból, és a feljáróból. (Kiss Ferenc felvételei) •• Ügyek — és emberek Egy délelőtt a szabálysértési hatóságnál A kisebb ügyek tartoznak a szabálysértési hatóság jogkörébe. Botlások, kihágások — de akinek az ügyeiben határoznak, annak mindez nagyon is fontos. A minap különösen mozgalmas tárgyalások zajlottak le a zalaegerszegi járási tanács szabálysértési főelőadója, dr. Lukács András szobájában. Vádol a szabálysértő A megjelenése csupa magabiztosság. Pedig , a vád súlyos ellene: június 28-án a pókaszepetki önkiszolgáló boltban csak a bevásárló kosarába rakott holmit fizettek. Ami a táskájába került — egy kiló zsír, negyedkiló margarin — kimaradt a számlából. Nem védekezik. Vádol! — A boit pénztárosnőjének kellett volna tudnia, hogy kéthetenként mit szoktam vásárolni!). — Ilyen boltba is többet be nem teszem a lábamat! — jelenti ki és a vele levő férje megtoldja. — Feljelentettük a boltot a MESZÖV-nél. — Tévedtem! Nem azért járok a boltba, hogy lopjak! — csattan újra az asszony hangja. Tévedett, pedig a pénztárosnő nyomatékosan megkérdezte fizetéskor: — Más nincs? Gaál Károlyné pókaszepetki lakost 400 forintra bírságolják. Súlyosbító körülményként mérlegelik, hogy állandóan mellékvágányra akarta terelni az ügyet és másokat vádolt az ő hibájáért. — Fellebbezünk! A becsület nagy szó! — jelenti ki a férj és elvonulnak. Erőpróba, vagy lopás? A feljelentés így szól: Rogán Gyula, a Felsőbagodi Gépjavító Állomás dolgozója társaival erőpróbát rendezett a gépjavító kerítésénél. Ragán, hogy erejét bebizonyítsa, egy kombájn védőrácsot átdobott a kerítésen. Három nap múlva a lakásáról a rendőrség vitette vele tússzá a rácsot. — Kérem, az nem így volt. A védőrácsot a fűben találtam, és gondoltam, jó lesz a gázolajos hordók alá az udvaromon — mondja Rogán Gyula. Az ügyhöz tartozik, hogy Ragán erőgépét és az üzemanyagot az udvarán tartja. A gépjavító állomástól 400 méterre. .. — Ha el akartam volna lopni, úgy eldugom, hogy sohase találják meg. Délután öt órakor vittem el, világosan. El is akartam kérni az igazgató elvtárstól, de nem volt otthon. — Délután, sőt este még ott volt a védőrács. Tudom, mert figyeltettük. Hajnalban vihette el. Két nappal, később, hogy kidobta a kerítésen. Lett volna ideje elkérni, de úgy sem adtam volna oda. A 35 kombájnunkhoz öt védőrács van összesen — mondja a tárgyaláson Boronyák István igazgató. Rogán Gyulát 200 forintra bírságolják. Az enyhe bírság annak tulajdonítható, hogy nagyon jó dolgozó, a szántóversenyeken jó helyezéseket szokott elérni. Ezúttal botlott. Ki rakta ki az arvalint ? Végh Lajosné milejszegi asszony ellen ifjú Mácsek József ezúttal amiatt tett feljelentést, hogy arvalinnal megmérgezte a tyúkjait. Valóban, az arvalint két kis kupacban ifj. Mácsek József magánnyomozással meg is találta a szomszédja, Véghék kertjében. — Nyolc tyúkom döglött meg, 544 forint a károm. A toás kiesés miatt polgári perre megyek! — jelenti ki Mácsek. Jönnek a tanúk: Hári Lajos. — „A Mácsek kérdezte: Miért mérgezted meg a tyúkjaimat? A Véghné felelte: Azért, hogy dögöljenek meg veled együtt! Ezt mondta.” — Hazudik! A Kari engem egy kanál vízben megfojtana. Halálos ellenségem! — ordít az asszony. — Követelem, hogy büntessék meg! — jelenti ki Mácsek. — Dögölj meg! — így az asszony. — Dögölj meg, te! — viszonozza a közvetlen szót Mácsek. Tanú Végh Lajos is: — Ha mégegyszer a feleségem útjába kerül, itt az urak előtt jelentem ki, agyonütöm a Mácsekot! Alig lehet rendet teremteni. A szabálysértési főelőadó kihirdeti a határozatot. Nem bizonyított, hogy az arvalint Véghné tette ki a répájába. A más telkén Mácsek egyedül fedezte fel a bűnjelet, az arvalint. Semleges tanú nincs. Az eljárást megszüntetik. — Elmegyek a minisztériumig is — pattog Mácsek. « És így megy ez nap nap után a járási tanács épületének egyik kis szobájában Mészáros Ferenc ! Kedvező tüzelőellátás 940 beváltott utalvány A kánikula kellős közepén járunk, de a zalaegerszegi TÜZÉP-telepen javában folyik a tüzelővásárlás. Eddig 940 tüzelőutalványt — hasonló mennyiséget, mint az elmúlt év azonos időszakában — váltottak be Zalaegerszegen. S ami igen kedvező ebben az évben, a vásárlónak nem kell megelégednie valamiféle kényszerű kínálattal: kedvére válogathat a TÜZÉP-telepeken található több fajta, jó minőségű tüzelőanyagban. A vásárlók általában 15—20 százalékban faanyagra, nagyobb részben szénre váltották be utalványaikat. Indulóban van a készpénzes tüzelővásárlás is. A zalaegerszegi TÜZÉP jelenleg 600 vagon jó minőségű — többek között ajkai, lengyel — szénkészlettel áll a vásárlók rendelkezésére. Az iklódbördőcei fregoli, amit rövidesen megszüntetnek egy klubházzal SOK VIHART LÁTOTT épület áll az iklódbördőcei főútvonal mellett. Az út felőli részén alacsony, szegényes kis ajtó nyílik az utcára. Ha nem lenne kint a tábla, amely arra hívja fel a járókelő figyelmét, hogy ez a községi könyvtár, azt hihetné az ember, hogy réges-régi „maszek” fűszeresbolt működik az ajtó mögött, s a szemlélő lelki szemeivel még az ajtó felett függő, csengőt is látja, amely az ajtónyitásra élénk csilingeléssel válaszol. Az iklódbördőcei tanácsház ez, amely egyúttal iskola, mozi, idénynapközi, tévéző, könyvtár és alkalmilag ki tudja mi minden még. Szó sincs róla természetesen, hogy a házban annyi helyiség lenne, ahol mindez kényelmesen elfér, s megfelelően végezné funkcióit. A legtöbb helyiség fregoli. Hol ez működik benne, hol az, s az érdekek legtöbbször keresztezik egymást. Hogy mást ne említsünk, a két tanterem közül az egyikben tartják a mozielőadásokat, s ugyanott működik a nyári napközi. Amíg a felnőttek mozit néznek, addig a gyerekek fektetőit félreállítják, egy kupacba. Ez a körülmény lehetetlenné teszi, hogy az idénynapközivel szemben akárcsak a legalapvetőbb higiéniai igényeket támasszuk. — Mindezt azért is érdemes elmondani, mert azt hisszük, az áldatlan állapotnak hamarosan végeszakad — mondja a községi tanács elnöke. — Ugyanis új klubház építését tervezzük, sürgősségét a felsorolt körülmények támasztják alá. AZ ÚJ KLUBHÁZ költségei 490 ezer forintot tennének ki. A községfejlesztési alapból 220 ezret tudnának áldozni erre a célra, 210 ezer forint állami kölcsönre számítanak, 30 ezer forint értékű munkával járul hozzá a moziüzemi vállalat, s kellene még mintegy 100 ezer forint biztonsági taztartaléknak, amelyet a megyétől vár a község. Nem túl nagy beruházás, de a haszna a község számára felmérhetetlen. Az új klubházban helyet kapna az 1000 kötetes könyvtár, sőt még egy kis olvasóteremnek is jutna hely. Itt rendeznék be a község klubját, ahol végre otthonra találna a több mint harminc tagú KISZ-szervezet, itt lenne az új moziterem, amely a 482 lakosú község szórakozni vágyó polgáraiból 150-et fogadna be egyszerre. Itt állítják fel a televíziót és itt hallgatna a lakosság ismeretterjesztő előadásokat is. A régi épület pedig új feladatokat kapna. A tanács és az iskola továbbra is itt működne, s egyben a község régi óhaját szeretné teljesíteni a községi tanács, amikor azt tervezi, hogy állandó napközit nyit Gyerekben szerencsére nincs hiány. Most már csak az a kérdés, hogy mikor épül fel a klubház. — A TERVET megrendeltük, augusztusra, de lehet, hogy már júliusban elkészül — mondja a tanácselnök. — Ősszel megkötnénk a kivitelezési szerződést a lenti ktszszel. Ha a kapacitás engedi, még az idén tető alá hozhatnánk az épületet. Ezt kérték egyébként a község lakosai a választási jelölő gyűlésen. Úgy látszik nem hiába. 5 Városaink számokban A Központi Statisztikai Hivatal egyik legújabb kiadványában dr. Beluszky Pál érdekes tanulmánya öt kategóriába sorolja hazánk városait és városias településeit. Csoportosításának alapja nem egyszerűen a törvényes jogállás, hanem az, hogy az egyes települések izülyen mennyiségben és milyen összetételben rendelkeznek 200 féle központi jellegű — közigazgatási és szervezési, kulturális és oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, illetve szolgáltatási funkciót gyakorló — intézménnyel. Például még az idegen nyelvű könyvesboltok, irodalmi folyóiratok, cipőboltok létét vagy hiányát is figyelembe veszik. Ezen az alapon az egészen kivételes helyzetben levő fővároson kívül öt T. rendű települési központot sorol az első kolegóriába- D Debrecen, Szeged, Pécs és Miskolc megyei jogú, és Győr járási jogú várost. II. rendű központnak minősül Szombathely, Szolnok, Székesfehérvár, Veszprém, Kaposvár, Nyíregyháza, Kecskemét, Eger, Békéscsaba, Szekszárd, Zalaegerszeg és Tatabánya. Ebben az első két kategóriában mindegyik taros egyúttal megyeszékhely is. Ezzel szemben Nógrád székhelye, Salgótarján a III. kategóriába tartozik — harmincharmadmagával. A IV. rendű központok száma 91. az V. rendűeké — amelyeknél a követelmény legalább négy központi szerepkörű intézmény léte — 152. A rangsorban az utolsó, 293. helyet a Hajdú— Bihar megyei, 5247 lakosú Földes község foglalta el. Területi megoszlás szerint az Alföldön 151, a Dunántúlon 102, Észak-Magyarországon 40 várost vagy települést találhatunk. Az Alföldön 14 270, Dunántúlon 31 von Észak-Magyarországon34 000 lakosra jut egy központ. t. z. történhet közlekedési bereset! Kössön autócasco biztosítás!! AZ ORSZÁGÚTI „SEGÉLYSZOLGÁLAT” („SÁRGA ANGYALOK”) a CASCO biztosítással rendelkező ügyfeleinket biztosítási kötvény felmutatása esetén, az anyagfelhasználás kivételével ingyenes szál-15. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ