Zalai Hírlap, 1967. augusztus (23. évfolyam, 180-205. szám)
1967-08-22 / 197. szám
A nagygyűlés díszelnöksége. Országunk külpolitikai tevékenységében a magyar nép békéjét, boldog jövőjét szolgálják - mondotta Péter János külügyminiszter a zalaegerszegi nagygyűlésen Ünnepi megemlékezések, színes népünnepélyek szerte a megyében az alkotmány napján Szombaton és vasárnap szerte a megyében megemlékeztek az alkotmány napjáról. Ünnepi tanácsülések, ünnepi gyűlések, avatási felvonulás, színes kultúr- és sportműsor jelezték, a községekben az ünnepet. Letenyén három napon át folytak a Muramenti Kulturális Találkozó eseményei, Zalalövőn művelődési házat, új hidat, mozit, presszót avattak, Oltáré lakói birtokukba vették az új művelődési klubot. Zalaegerszegen a Göcseji Napok ünnepségsorozatának befejező eseményei zajlottak az alkotmány ünnepén. A város főterét, a térre vezető utcákat érdeklődők ezrei töltötték meg. 10 órakor a Széchenyi téren felállított emelvényen elfoglalták helyüket a nagygyűlés díszelnökségének tagjai. Ott volt az elnökség tagjai sorában Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, az ünnepi gyűlés szónoka, Varga Gyula, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Török Lajos, a megyei tanács vb elnöke, a megye, a város és a zalaegerszegi járás párt, állami és társadalmi szerveinek vezetői, a fegyveres testületek képviselői, az üzemek, a termelőszövetkezetek dolgozóinak küldöttei. A nagygyűlést, amely a Himnusz hangjaival vette kezdetét, Veiczi Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg, majd Péter János lépett a mikrofonhoz: élete vidámabb, békésebb, gazdagabb legyen. A választások után az ország és a kormány vezetésében beállt változásokról szólva a külügyminiszter a többi között a következőket mondotta. — E változások célja, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítsunk a gazdasági élet fejlesztésére, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban eredményesebb, hasznosabb munka folyjék. Ahogy a belpolitika, ugyanúgy a külpolitika is a nép javát, azt szolgálja, hogy minél kedvezőbb nemzetközi feltételek termelődjenek az ország fejlődése számára. Országunk külpolitikai tevékenységében a magyar nép javát, békéjét, boldog jövőjét szolgáljuk. Ma a nemzetközi helyzetről elmondható, hogy a szocialista országok egyesített erejével, a haladó erők összefogásával meg lehet védeni az emberiséget egy új háború fenyegető veszélyétől. Annak következtében, hogy 50 évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal új világ nyílt az emberiség életében, megváltozott az emberiség jövőjének távlata. Az új jövő döntő biztosítéka a Szovjetunió ereje és a szocialista országok összefogása. Mi a nemzetközi élet tárgyalóasztalára új javaslatokat tettünk le, egy olyan világ megteremtésére, amelyben minden vitás kérdést tárgyalás útján lehet és kell megoldani. Olyan javaslatot, amely a háború nélküli világ megteremtését célozza. Ezek ellen a javaslatok ellen követ el újabb és újabb merényleteket az imperializmus — mondotta a szónok, majd részletesen szólt a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnam elleni amerikai támadásról. Hangsúlyozta, hogy a világ szocialista és haladó erőinek rendelkezésére állnak mindazok az eszközök, s mindaz a hatalom, amellyel az imperialista támadást vissza lehet szorítani, amelyek hozzásegítik a vietnami népet, hogy saját sorsát kézbevéve, saját jövőjét saját akarata szerint rendezze. A közel-keleti eseményekről szólva az ünnepi szónok így folytatta: " Zalaegerszegen, Zala megyében, a magyar olajlelőhelyek fontos székhelyén könnyű megérteni a közelkeleti válság , eredetét. Régen a zalai olajlelőhelyek birtoklásáért is — a magyar nép érdekeivel ellentétben — nemzetközi verseny folyt. A földkerekség egyik legnagyobb olajlelőhelye a Közel-Keleten, az ottani országok területén van. Az arab népek arra törekszenek, hogy földjük természeti kincseit a maguk javára használják fel, mint mi a zalai és az alföldi olaj- és gázkincsünket. Az imperialista gyarmatosítók az arab népeknek ezt a törekvését szeretnék megtörni. Ez az eredete az izraeli agressziónak. Az arab népek függetlenségi harca azonban a szocialista országok támogatásával el fogja érni a közel-keleti kérdések rendezését. Itt, a jugoszláv és az osztrák határ közelében, az országhatár közelében olyan gyűléseken, amelyen jugoszláv és osztrák vendégek is jelen vannak, szeretném hangsúlyozni, hogy országaink kapcsolataiban létrejött fejlődés(Folytatás a 3. oldalon.) Péter János ünnepi beszédét mondja. A virágkarnevál egyik szép színfoltja volt a Nagykanizsát reprezentáló sörös kocsi Sokszínű, hullámzó, kavargó tömeg, vidám, pattogó ritmusú zene — közös tánc zárta a karnevált. Péter János beszéde Az ünnepi szónok bevezetőben köszönetet mondott a meghívásért, megemlítette, hogy az ország számos városában járt már, s a világ sok táját is bejárta, Zalaegerszeg azonban mindeddig kiesett az életéből. Mint mondotta, ezért is öröm számára, hogy ezen a derűs, nyugodt vasárnapon együtt ünnepelhet a zalaegerszegiekkel. A továbbiakban Péter János az alkotmányünnep jelentőségéről szólt. — Alkotmányunk ünnepét tartjuk augusztus 20-án. A magyar nép történelmében sokféle tartalma volt ennek a napnak. Volt, amikor István királyra emlékezett az ország, de mindig a kenyér ünnepének is tekintettük ezt a napot. A szónok István király munkásságára, a honalapítás tányéra emlékezett, arra az időre, amikor a magyar nép gyökeret vert ezen a területen, majd így folytatta: „ Sok évszázad sok vihara után a magyar nép ezen a napon alkotmányát, saját életének ünnepét üli. Alkotmányunk rendelkezései minden hatóság, minden testület, minden állami dolgozó kötelességévé a nép javának szolgálatát teszik — hangsúlyozta Péter János, majd a gazdasági élet kérdéseiről szólt. — Az egész országban eredményesen folyik a termelő munka az ipari üzemekben. A mezőgazdasági üzemekben, a szántóföldeken jó, eredményes munka után gazdag aratást takarítottunk be és ennek a mezőgazdasági évnek a további menete is kedvezőnek ígérkezik. Arról számolhatunk be, hogy az egész országban a pártszervezetek, tanácsszervek, kormány és országgyűlés a nép javára új intézkedéseket készít, amelyeknek az a célja, hogy mind jobb, mind eredményesebb munka folljék az országban, hogy a nép JG ! Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam, 191. szám Ára : SO fillér 1967. augusztus 22., kedd saÜnnepi nagygyűlések országszerte Vasárnap országszerte nagygyűléseken köszöntötték a dolgozóik az alkotmány ünnepét. Borsod megye és Miskolc dolgozói a Bükk-hegység vadregényes táján, a Carnyikvölgyben jöttek össze. A szabadtéri színpadon a megye és a város vezetői foglaltak helyeit, köztük Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára, Havasi Béla, a miskolci városi pártbizottság első titkára és dr. Fekete László, a Miskolc városi tanács vb. elnöke. Az ünnepi beszédet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az országgyűlés elnöke tartotta. Méltatta az alkotmány napjának jelentőségét, majd bel- és külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A nagy tapssal fogadott beszéd után új búzából sütött fehér kenyeret és egy 30 kilós, ropogósra sült malacot nyújtottak át Kállai Gyulának. A Csongrád megyei Kistelek községben avatási felvonulás után tartottak nagygyűlést, amelynek elnökségében helyet foglalt Pártolók. Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára, Farkas István, a szegedi járás vb-elnöke. A gyűlésen részt vevő dolgozók nagy tapssal fogadták Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának, Csongrád megye országgyűlési képviselőjének ünnepi beszédét. Az ünnepi díszbe öltözött Tatán országos szövetkezeti napot és munkás-paraszt találkozót rendeztek. A Népparkban a nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Erdős József, az OKISZ elnöke. Kreszner László, a megyei tanács vb-elnöke. Nyert Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ünnepi beszédében a többi között szólt a szövetkezeti mozgalom nagy jelentőségéről is. A Nagykunságban, Karcagon, Kovács István, Karcag város pártbizottságának első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, amelyen Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott ünnepi beszédet. Mohácson részt vett az ünnepségen dr. Csendes Lajos, a Baranya megyei pártbizottság titkára. A nap jelentőségét dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára méltatta. Levonták az állami saszlót Hétfőn a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás közben levonták az állami zászlót, amely az Alkotmány napjának tiszteletére két napig lengett. Ugyancsak levonták a Gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél is a nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. (MTI)