Zalai Hírlap, 1967. augusztus (23. évfolyam, 180-205. szám)

1967-08-22 / 197. szám

A nagygyűlés díszelnöksége. Országunk külpolitikai tevékenységében a magyar nép békéjét, boldog jövőjét szolgálják - mondotta Péter János külügyminiszter a zalaegerszegi nagygyűlésen Ünnepi megemlékezések, színes népünnepélyek szerte a megyében az alkotmány napján Szombaton és vasárnap szerte a megyében megemlékeztek az alkotmány napjáról. Ünnepi tanácsülések, ünnepi gyűlé­sek, avatási felvonulás, színes kultúr- és sportműsor jelezték, a községekben az ünnepet. Letenyén három napon át folytak a Muramenti Kulturális Találkozó eseményei, Zala­­lövőn művelődési házat, új hidat, mozit, presszót avattak, Oltáré lakói birtokukba vették az új művelődési klubot. Zalaegerszegen a Göcseji Napok ünnepség­sorozatának be­fejező eseményei zajlottak az alkotmány ünnepén. A város főterét, a térre vezető utcákat érdeklődők ezrei töltötték meg. 10 órakor a Széchenyi téren felállított emelvényen elfoglal­ták helyüket a nagygyűlés díszelnökségének tagjai. Ott volt az elnökség tagjai sorában Péter János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, külügyminiszter, az ünnepi gyűlés szónoka, Varga Gyula, az MSZMP KB tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára, dr. Török Lajos, a megyei tanács vb elnöke, a megye, a város és a zalaegerszegi járás párt, állami és társadalmi szerveinek vezetői, a fegyveres testületek kép­viselői, az üzemek, a termelőszövetkezetek dolgozóinak kül­döttei. A nagygyűlést, amely a Himnusz hangjaival vette kezde­tét, Veiczi Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára nyi­totta meg, majd Péter János lépett a mikrofonhoz: élete vidámabb, békésebb, gazdagabb legyen. A választások után az or­szág és a kormány vezetésé­ben beállt változásokról szól­va a külügyminiszter a többi között a következőket mon­dotta. — E változások célja, hogy minden eddiginél nagyobb fi­gyelmet fordítsunk a gazdasá­gi élet fejlesztésére, hogy mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban eredménye­sebb, hasznosabb munka foly­jék. Ahogy a belpolitika, ugyan­úgy a külpolitika is a nép ja­vát, azt szolgálja, hogy minél kedvezőbb nemzetközi feltéte­lek termelődjenek az ország fejlődése számára. Országunk külpolitikai te­vékenységében a magyar nép javát, békéjét, bol­dog jövőjét szolgáljuk. Ma a nemzetközi helyzetről elmondható, hogy a szocialista országok egyesített erejével, a haladó erők összefogásával meg lehet védeni az emberis­é­get egy új háború fenyegető veszélyétől. Annak következ­tében, hogy 50 évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal új világ nyílt az emberiség életében, meg­változott az emberiség jövőjé­nek távlata. Az új jövő döntő bizto­sítéka a Szovjetunió ere­je és a szocialista orszá­gok összefogása. Mi a nemzetközi élet tárgyaló­­asztalára új javaslatokat tet­tünk le, egy olyan világ meg­teremtésére, amelyben minden vitás kérdést tárgyalás útján lehet és kell megoldani. Olyan javaslatot, amely a háború nélküli világ megteremtését célozza. Ezek ellen a javaslatok el­len követ el újabb és újabb merényleteket az imperializ­mus — mondotta a szónok, majd részletesen szólt a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság és a Dél-Vietnam elleni amerikai támadásról. Hangsú­lyozta, hogy a világ szocialis­ta és haladó erőinek rendelke­zésére állnak mindazok az eszközök, s mindaz a hatalom, amellyel az imperialista tá­madást vissza lehet szorítani, amelyek hozzá­segítik a viet­nami népet, hogy saját sorsát kézbevéve, saját jövőjét saját akarata szerint rendezze. A közel-keleti eseményekről szólva az ünnepi szónok így folytatta: " Zalaegerszegen, Zala me­gyében, a magyar olajlelő­helyek fontos székhelyén könnyű megérteni a közel­­keleti válság , eredetét. Régen a zalai olajlelőhelyek birtok­lásáért is — a magyar nép ér­dekeivel ellentétben — nem­zetközi verseny folyt. A föld­kerekség egyik legnagyobb olajlelőhelye a Közel-Keleten, az ottani országok területén van. Az arab népek arra tö­rekszenek, hogy földjük ter­mészeti kincseit a maguk ja­vára használják fel, mint mi a zalai és az alföldi olaj- és gázkincsünket. Az imperialis­ta gyarmatosítók az arab né­peknek ezt a törekvését sze­retnék megtörni. Ez az erede­te az izraeli agressziónak. Az arab népek független­ségi harca azonban a szo­cialista országok támoga­tásával el fogja érni a közel-keleti kérdések ren­dezését.­­ Itt, a jugoszláv és az osztrák határ közelében, az országhatár közelében olyan gyűléseken, amelyen jugoszláv és osztrák vendégek is jelen vannak, szeretném hangsú­lyozni, hogy országaink kap­csolataiban létrejött fejlődés­­(Folytatás a 3. oldalon.) Péter János ünnepi beszédét mondja. A virágkarnevál egyik szép színfoltja volt a Nagykanizsát reprezentáló sörös­ kocsi Sokszínű, hullámzó, kavargó tömeg, vidám, pattogó ritmusú zene — közös tánc zárta a karnevált. Péter János beszéde Az ünnepi szónok bevezető­ben köszönetet mondott a meghívásért, megemlítette, hogy az ország számos városá­ban járt már, s a világ sok tá­ját is bejárta, Zalaegerszeg azonban mindeddig kiesett az életéből. Mint mondotta, ezért is öröm számára, hogy ezen a derűs, nyugodt vasárnapon együtt ünnepelhet a zalaeger­szegiekkel. A továbbiakban Péter János az alkotmány­ünnep jelentőségéről szólt. — Alkotmányunk ünnepét tartjuk augusztus 20-án. A magyar nép történelmében sokféle tartalma volt ennek a napnak. Volt, amikor István királyra emlékezett az ország, de mindig a kenyér ünnepé­nek is tekintettük ezt a napot. A szónok István király munkásságára, a honalapítás tányéra emlékezett, arra az időre, amikor a magyar nép gyökeret vert ezen a területen, majd így folytatta: „ Sok évszázad sok vihara után a magyar nép ezen a na­pon alkotmányát, saját életé­nek ünnepét üli. Alkotmá­nyunk rendelkezései minden hatóság, minden testület, min­den állami dolgozó kötelessé­gévé a nép javának szolgála­tát teszik — hangsúlyozta Pé­ter János, majd a gazdasági élet kérdéseiről szólt. — Az egész országban ered­ményesen folyik a termelő munka az ipari üzemekben. A mezőgazdasági üzemekben, a szántóföldeken jó, eredmé­nyes munka után gazdag ara­tást takarítottunk be és en­nek a mezőgazdasági évnek a további menete is kedvezőnek ígérkezik. Arról számolhatunk be, hogy az egész országban a pártszervezetek, tanácsszer­vek, kormány és országgyűlés a nép javára új­­ intézkedése­ket készít, amelyeknek az a célja, hogy mind jobb, mind eredmé­nyesebb munka folljék az országban, hogy a nép JG ! Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam, 191. szám Ára : SO fillér 1967. augusztus 22., kedd saÜnnepi nagygyűlések országszerte Vasárnap országszerte nagy­gyűléseken köszöntötték a dol­gozóik az alkotmány ünnepét. Borsod megye és Miskolc dolgozói a Bükk-hegység vad­­regényes táján, a Carnyik­­völgyben jöttek össze. A sza­badtéri színpadon a megye és a város vezetői foglaltak he­lyeit, köztük Dojcsák János, a megyei pártbizottság titká­ra, Havasi Béla, a miskolci városi pártbizottság első titká­ra és dr. Fekete László, a Mis­kolc városi tanács vb. elnöke. Az ünnepi beszédet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa és az országgyűlés elnöke tartotta. Méltatta az alkot­mány napjának jelentőségét, majd bel- és külpolitikai kér­désekkel foglalkozott. A nagy tapssal fogadott be­széd után új búzából sütött fehér kenyeret és egy 30 ki­lós, ropogósra sült malacot nyújtottak át Kállai Gyulának. A Csongrád megyei Kiste­lek községben avatási felvonu­lás után tartottak nagygyűlést, amelynek elnökségében helyet foglalt Pártolók. Mihály, a SZÖ­VOSZ elnökhelyettese, Ró­zsa István, a megyei pártbi­zottság titkára, Farkas István, a szegedi járás vb-elnöke. A gyűlésen részt vevő dolgozók nagy tapssal fogadták Komó­csin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak, Csongrád megye ország­­gyűlési képviselőjének ünnepi beszédét. Az ünnepi díszbe öltözött Tatán országos szövetkezeti napot és munkás-paraszt ta­lálkozót rendeztek. A Nép­parkban a nagygyűlés elnök­ségében helyet foglalt Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Erdős József, az OKISZ el­nöke. Kreszner László, a me­gyei tanács vb-elnöke. Nyert Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­­ponti Bizottság titkára ünnepi beszédében a többi között szólt a szövetkezeti mozgalom nagy jelentőségéről is. A Nagykunságban, Karca­gon, Kovács István, Karcag város pártbizottságának első titkára nyitotta meg a nagy­gyűlést, amelyen Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára tartott ünnepi beszédet. Mohácson részt vett az ün­nepségen dr. Csendes Lajos, a Baranya megyei pártbizottság titkára. A nap jelentőségét dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­­titkára méltatta. Levonták az állami saszlót Hétfőn a Kossuth Lajos té­ren katonai tiszteletadás köz­ben levonták az állami zászlót, amely az Alkotmány napjának tiszteletére két napig lengett. Ugyancsak levonták a Gel­­lért­hegyi Felszabadulási Em­lékműnél is a nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. (MTI)

Next