Zalai Hírlap, 1967. augusztus (23. évfolyam, 180-205. szám)

1967-08-23 / 198. szám

Y Wff J. angusstas *8. Óira­mis majd az 1848-as Gutenberg sajtó A Kiscelli kastélymúzeum­ban kapott otthont a nyomda­ipar történetének számos em­léke. A rövidesen megnyíló múzeum anyagát a nyomda­ipar vezetői a felszabadulás után kezdték összegyűjteni és jóformán a beolvasztás elől mentették meg a már ritkaság­nak számító öreg gép egyikét­­másikát. Az első magyarországi nyomdaalapítástól kezdve az 1905-ben napilappá vált­ Nép­szava első példányának meg­jelenéséig tájékoztat a mú­zeum a szakma történetéről. Helyet kap, sőt ismét műkö­dik a múzeumban a Lande­­rer-Heckenast féle nyomda Gutenberg sajtója. A Kiscelli múzeum nyom­datörténeti kiállításának hiva­talos megnyitása augusztus 25-én lesz. (MTI) Négy megye állami tűzoltóinak versenye Zalában Tegnap délelőtt az andrás­hidai repülőtéren tartották meg a Vas, Veszprém, Győr- Sopron és Zala megyék leg­jobb állami tűzoltórajainak versenyét. A gépjárműfecs­kendő első kategóriában négy, a második kategóriában há­rom raj mérte össze tudását. Az első kategóriában a legjobb időeredményt el­érő mosonmagyaróvári raj szerezte meg az első­séget. Egy perc 34 má­sodperc alatt jelent meg a su­gárcsőnél a víz és mint Foltá­­nyi László tűzoltó főhadnagy elmondotta, ez nem is a leg­jobb ideje rajának, mert sze­reltek már 90 másodperc alatt is. A második kategóriában — nagyobb teljesítményű fecs­kendők osztálya — az orszá­gos parancsnokságtól kikül­dött versenybizottságnak ne­hezebb dolga volt. A négy csapat közül a szombathelyiek 116 másodperc alatt szereltek, a pápaiak 120, a zalaegersze­giek 130, a soproniak pe­dig 134 másodperc alatt A versenybizottság dönté­se mégis úgy szólt hogy az elsőséget Zalaegerszeg állami tűzoltóinak B csoport, máso­dik raja érdemelte ki. A töb­bi rajok a jó időeredményt szabálytalanságok árán érték el, s így az elsőség a gyen­gébb időt elért, de az előírás­nak megfelelően versenyző zalaiakat illeti. Az első kategóriában a má­sodik helyet Szentgotthárd, a harmadikat pedig Várpalota csapata szerezte meg. A má­sodik kategóriában a második Sopron csapata lett. A ver­senybizottság Szombathely és Pápa csapatát kizárta a ver­senyből. Ezúttal bonyolították le az egyéni akadálypálya versenyt is, melyen az első korcsoport­ban Prikler Tibor szakaszve­zető (Mosonmagyaróvár), a második korcsoportban Mar­kovics József főtörzsőrmester (Győr), a harmadik korcso­portban pedig Balogh Géza törzsőrmester (Sopron) szerez­te meg az elsőséget Kútba! — hangzik a vezényszó és a következő pillanatban nagyot csobban a víztartályban a Szivótömlő szűrőkosara. A gyorsaság nem boszorkányság «■« vallják a tVBottók. csu­­pán gyakorlás dolga. (Mészáros Peron« febtájtfl Ogyezsda 67. Nemzetközi ruházati kiállítás Moszkvában Kedden délben a szovjet fő­város Szokolnyiki parkjában a kormányférfiak és szakem­berek előtt megnyitotta ka­puit a XX. század eddig leg­nagyobb — 50 000 négyzetmé­ter területet felölelő — ruhá­zati kiállítása. A nagy nem­zetközi divattalálkozón 26 or­szág vesz részt, ezerhárom­száz cég — gyakorlatilag a di­vat kialakítói, sőt diktálói ad­tak találkozót a Szokolnyiki - ben. A bejegyzettek között olyan nevek szerepelnek, mint a Dioré, amely felépítette pá­rizsi üz­etházának kisebbített mását. A Chanel a rendező­séghez intézett levelében kö­zölte: bár a cég még sohasem állított ki Franciaország ha­tárain túl, ezúttal kivételt tesz. A Szovjetunió három im­pozáns pavilonban mutatja be mind a 15 köztársasága divat­­lát. A szovjet pavilonokban a lá­togatók fogalmat alkothatnak arról, miképpen használják fel a konfekcióiparban az ult­rahangot és az elektronikus számológépeket. Az NDK mű­ködés közben mutatja be fe­hérneműt készítő teljes sza­lagsorát. Hatást keltő gép­parkkal jelentek meg a japá­nok, az osztrákok, a franciák és a belgák. A moszkvai ,,ruhaolimpiá­­szon” a magyar színeket négy vállalat képviseli: a Hungaro­­tex konfekció- és méteráru­val, a Tannimpex cipővel, bőrrel és bőrdíszművel, a Pan­nónia 72 féle ipari konfekció­géppel és a Metrimpex textil­­minőségvizsgáló gépektML Jus előregyártott elemekből össze­rakott magyar pavilonban a nagyközönség nem csupán a legújabb pesti divatot láthat­ja, hanem különféle kellemes szolgáltatások is várják, aki óhajtja, annak kivasalják a nadrágját. Egy divattervező csoport bárkinek egyéniségé­­hez illő ruhát vázol fel. A ki­állításb­a látogató varrónők szabásmintát kapnak. Szerdán megkezdődik a szovjet főváros másik látvá­nyos eseménye, a nemzetközi divatfesztivál a Luzsnyiki sportstadionban. Ezen 24 or­szág vesz rész. A kilenc ma­gyar manökent rendkívül erős mezőnyben léptetik fel: a francia, angol, holland és nyugatnémet csoportban in­dulnak. (MTI) ZALAI HÍRLAP Ismét meghirdetik a Kiváló Hiúsági Klub pályázatot A KISZ Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Miniszté­riummal, a SZOT-tal, a SZÖ­­VOSZ-szal, a Honvédelmi Mi­nisztériummal, a Népművelési Intézettel egyetértésben a Nagy Októberi Szocialista For­­radalom 50. évfordulója tiszte­letére az 1966—67-es évben pályázatot hirdetett a Kiváló Ifjúsági Klub cím elnyeré­séért. A pályázat eredményes, sötét országos méretekben, s a megyén belül is, nem csak a számszerű benevezés, hanem a klubok munkájának minő­ségében történt változás is bi­zonyítja. A pályázat jelentő­sen hozzájárult a klubokban folyó élet szervezettebbé, szí­nesebbé, tartalmasabbá tételé­­hez. A pályázat eredménye alap­ján a pályázatot meghirdetik az 1967—68-as évre is, hogy ezúton is lehetőséget biztosít­sanak a már benevezett klu­boknak munkájuk szélesítésé­hez, az újonnan alakult klu­boknak pedig tapasztalatszer­zéshez. Hozzájárul az ismételt meghirdetés a KISZ VII. kong­­resszusa határozatinak valóra­­váltásához is, amely célul tűz­te 500 újabb ifjúsági klub lét­rehozását. A pályázat kiírása alapján a klubok nem egymás között versenyeznek, hanem saját fel­tételeik közepette bizonyítják, hogy adott lehetőségeiken be­lül milyen eredményekkel és módszerekkel, milyen színvo­nalon valósítják meg tervei­ket,­ célkitűzéseiket. A pályázaton minden ifjú­sági klub részt vehet, amely a pályázat meghirdetése el­őtt alakult és valamilyen művelő­­dési intézmény, politikai vagy társadalmi szervezet, Fegyve­res Erők Klubja, üzem, vagy hivatal keretében működik. A feltételek közé tartozik, hogy a klub vállaljon részt a KISZ nevelési célkitűzéseinek meg­valósításában, program szerint dolgozzon, munkáját választott vezetőség irányítsa és a klub munkáját naplóban rögzítsék. A klubok munkája alapján a pályázatot meghirdető szer­vek közösen döntik el, hogy melyik klub érdemli meg a Kiváló Ifjúsági Klub címet. Minden kiváló klub művészi kivitelű emlékplakettet kap, s a kiválók közül választják ki azt a húsz klubot, amelyek a KISZ KB dicsérő oklevelét és a 200 ezer forintos pénzjutal­mat kapják, a klub eredmé­nyességének megfelelő felosz­tásban. A pályázat ünnepélyes ered­ményhirdetésére 1968 decem­berében kerül sor. Mindennapjaink munkáját segíti a Statisztikai Hivatal Zala megyei Igazgatóságának tevékenysége Száz esztendővel ezelőtt Ke­­leti Károly szervezte meg az első magyar független statisz­tikai szolgálatot. A területi apparátus létre­jöttére a felszabadulás után került sor. Megyénkben 1949- ben alakult meg a statisztikai kirendeltség, hogy a majd megalakuló tanácsok szerves részeként működjön. A taná­csok megalakulása után a ki­­rendeltség a megyei tanács terv­ statisztikai osztályaként folytatta munkáját. E szerve­zeti forma azonban csakhamar a munka korlátja lett. Az adatgyűjtés ugyanis csak a megyei tanács által irányított területre terjedhetett ki, s a szűk határokon belül is kiala­kult az az abszurd helyzet, ami­kor a tervező statisztikai ada­tok révén maga mérte fel a maga­­készítette tervek teljesí­tésének következményeit, ha­tását. Fordulat: 1952-ben — 1952 tavasza fordulat volt a területi statisztikai szolgálat fejlődésében — emlékezik Magyar Dezső, a Központi Statisztikai Hivatal Zala me­gyei Igazgatóságának vezető­je —. Ekk­or alakultak meg az önálló megyei és a járási ki­rendeltségek. A korábban a mezőgazdaságra korlátozott munka kiterjedt az iparválla­latok statisztikai adatainak megfigyelésére, szociális, kul­turális adatgyűjtésre, az ada­tok elemzésére is. Az igazgatóság az eltelt 15 év alatt a beérkezett adatok feldolgozásán és a­­központhoz való eljuttatásán kívül számos megyei jellegű kiadványt is útjára bocsátott Sokak által ismertek a pártkongresszusok tiszteletére, a tanácsválasztá­sok alkalmából készült kiad­ványok és a felszabadulás hu­szadik évfordulója tiszteletére készült kézikönyv.­­ 1957 óta negyedévenként rendszeresen elemezzük a gaz­dasági élet jelenségeit, számos közgazdasági témát feldolgozó jelentésünk készült, így a tíz­ek gazdasági eredményeinek értékeléséről, az iparvállalatok és a kereskedelem gazdálko­dásának kérdéseiről. A legfrissebb kiadványok közül néhányat be is mutat az igazgatóság vezetője. Nagyon érdekes, s a megye vezetői szá­mára a további fejlesztés meg­határozásánál nyújt segítséget a megye kiemelt települései­nek fejlődését elemző jelentés. Ebben a kulturális, egészség­ügyi, kereskedelmi, közleke­dési stb. tényezők alapján azt mutatták ki, hogy ezek a tele­­pülések mennyiben alkalma­sak a faluközpont szerepének betöltésére, s egyúttal a fej­lesztés irányára is felhívják a figyelmet. Felületes alapozá­sa a jelentésnek is sokat mond: ki hinné például, hogy Nagy­kapornak a már említett té­nyezők alapján Söjtör előtt áll a ranglistán. A statisztikusok ugyanis a felmérés alapján, fejlettségi fokuknak megfele­lően rangsorolták is a kiemel községeket. Nem kevésbé érdekes a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök forgalmáról ké­szült összehasonlító jelentés, vagy a megye vezetői szá­mára készült idegenforgalmi elemzés. Ebben nemzetiség szerint számbavették a me­gyénkben megfordult külföl­dieket, felmérték a szálláshe­lyek kihasználtságát, a figye­lem kiterjedt még az idegen­­vezetők számára, képzettsé­gükre is. Hasznos adattár az érdekeltek számára az ugyan­csak nemrégen megjelent ősz. Ő­ze foglaló az állatállomány alakulásáról. — Min dolgoznak most? — Kiadás előtt áll a megye egészségügyi helyzetét feldol­gozó jelentés, a tsz. háztáji szerepét elemző anyag, készül a megye szénhidrogén készle­teiről, a kutatásról egy jelen­tés. A gazdaságirányítás új rendszerében lehet jelentős a mezőgazdasági termelés táj­körzetenkénti felmérése, ame­­lyet szintén most végzünk. Az egyik legnagyobb mun­kát a községi törzslapok ké­szítése jelenti. Ezek a törzs­lapok a falu egész életéről, termelési, kulturális, egészség­­ügyi, demográfiai stb. adatok révén teljes képet nyújtanak. A törzslapok adatait évkönyv­höz hasonló kiadványban ös­­­­szesítik. A törzslapokat egyéb­ként éveken át folyamatosan vezetik,­­ így azok a községi vezetők számára is összeha­sonlító, átfogó képet nyújta­nak. Az idén egyébként meg­kezdik a városi törzskönyvek készítését is. Ezek lényegesen több adatot tartalmaznak majd, mint a községiek. Felkészít­ett az új gazdasá­gi mechanizmusra Az igazgatóság felkészült a gazdaságirányítás új rendsze­rének életbelépésére is. Az igazgatóság vezetője erről töb­bek között a következőket mondja: " A jövőben elemzéseink sorában első helyen a gazda­ságosság, a lakossági ellátott­ság és az életkörülmények vizsgálata serepel majd. A központilag előírt vizsgálato­kon kívü­l megyei szinten is számos vizsgálatot végzünk, azzal a céllal, hogy bizonyos kérdésekben átfogó képet szol­­gáltassunk a megye vezetői­nek, megkönnyítsük számukra a szükséges intézkedések ki­dolgozását. Sokan szívesen egyenl­őségi jelet tesznek a statisztika és a bürokrácia közé. A statisztika sokak számára száraz, érthe­tetlen számok tengere csupán. Legalábbis ez volt. Ahogy „öregszik” az önálló területi statisztikai adatgyűjtés — 15 éves immár — változik-e a statisztikát lebecsülő szemlé­let? Az igazgatóság vezetője igennel válaszol a kérdésre. — Bár a statisztikai fegye­lem egyes helyeken ma sem tökéletes, a statisztikáról, a statisztikai adatgyűjtésről egy­re kedvezőbbek a vélemények. Ebben az is segített, hogy az engedély nélküli adatgyűjtést a minimálisra sikerült csök­kenteni. — a „h­őskor­ból” em­lít egy történetet, egy jó pél­dát arra, hogyan rombolták gyakran a statisztika tekinté­lyét . Egyszer régen a termelő­­szövetkezetek főkönyvelőitől arra a kérdésre kértek választ: mennyi lesz két éven belül a várható borjúszaporulat, s mi­lyen ennek nemenkénti meg­osztása? Az ilyen, nevetséges kérdések azt eredményezték, hogy a megalapozottabb, megválaszolható, fontos kér­désekre sem mindig sikerült megfelelő választ kapni — mert az előbbihez hasonlók miatt gyakran a komoly kér­déseket sem értékelték kel­­lően. Mindez persze a régmúlt Egyre kevesebb az engedély nélküli adatgyűjtés, ezekkel szemben egyre több a számok felsorakoztatásán túli, elemző, előremutató, értékes statiszti­kai kiadvány itt megyénk­ben is. * Teleki Lajosné Zalaiakkal SZEGEDEN Az Állami Biztosító kebelén belül működő Biztosítási és önsegélyező csoport évenként egyszer kirándulást szervez tagjai részére. Ez évben 210-en látogattak el megyénk­ből Szegedre, a szabadtéri já­tékokra . A dunántúli dombvidék után kíváncsian tekintettek a kirándulók a jellegzetes al­földi tájra, s gyönyörködtek megejtő szépségében. Az egyik olajbányász meg is jegyezte: — Sík, egyhangú tájként jellemezték előttem az Alföl­det, pedig itt is találni válto­zatosságot. Mennyi munkába kerülhetett, amíg a homokon ilyen szép gyümölcsöst és sző­­lőkerteket telepítettek. A szépen művelt, gazdag termést ígérő kukoricatáblá­kat, s a már felszántott földe­ket ritkán szakította meg egy­­egy nagyobb település. Gé­­meskút, szélmalom, egyedül­álló tanya képe villant in­kább váltakozva a suhanó busz ablakából. A fákkal öve­zett tanyákon a gazda otthon­­tartózkodását sokhelyütt je­lezte — egyben az Alföld gaz­dagságát is — az udvaron álló személygépkocsi. Ma már ugyanis ez is beletartozik az alföldi tájba. ★ Szeged sok műemlékével, patinás épületeivel, új létesít­ményeivel, szépen gondozott parkjaival maradandó él­ményt nyújtott a csoport tag­jainak. A múzeum előtti parkban levő szökőkút nappal is szép, de az esti kivilágítás­ban különösen látványos. — Nálunk is lehetne ilyen — mondták többen is. Hasonló véleményt hangoz­tattak, amikor a Virág cuk­rászda tarka ernyői alól a vil­lanyújság híreit olvasták. No lám, a tisza-parti nagy­város látványosságai ilyen igényeket is támasztottak az emberekben. ★ A Dóm téren, a szabadtéri játékok színhelyén többször megfordultak a zalaiak. — Felejthetetlen élmény a monumentális kéttornyú templom, annak környezete és a toronyból a Szegedet körül­vevő táj szépsége — hangzott az egyöntetű vélemény. — De nem feledjük el a Tisza fod­rozó hullámait, a rajta ringó tarka csónakokat, a Szőke Ti­sza hajón töltött perceket, a harangjátékokat sem — mond­ta egymás szavába vágva Nu­­si, Kati és Zsuzsa, a három újdonsült barátnő. ★ — Csodála­tos! Felejthetet­len! Ilyen és hasonló meg­jegyzéseket lehetett hallani Verdi halhatatlan remekmű­ve, a Don Carlos dallamai után a Dóm előtti színpadon. — A Cigánybárót szerettük volna megnézni, de ezt sem felejtjük el — mondották többen. K­ Kiskörös — jelezte a hely­­ségtábla, s az öt buszból álló karaván megállt Petőfi Sán­dor szülőháza előtt. Az erede­ti bútorok a kort idézik, a festmények, képek és kézira­tok pedig a nagy költő életét, munkásságát mutatják a mű­emlékké nyilvánított takaros házban. A látogatók csendben adóztak a költő emlékének. — Soha nem reméltem, hogy eljutok ide — hangzott több látogató ajkáról. — Ha másért nem, már ezért is ér­demes volt résztvenni a biz­tosító kirándulásán. ★ Sok kellemes és maradandó élményben részesültek a Sze­geden járt zalaiak. Vidám, jó hangulatú cso­portok alakultak, új ismeret­ség, barátság szövődött a me­­gye különböző területéről ver­buválódott látogatók között. Fárasztó volt, de megérte — summázható a résztvevők vé­leménye. A látogatók kellemes napo­kat töltöttek el, új tájakkal, emberekkel ismerkedtek meg. A kívánságuk megegyezik az­zal a sok tízezer látogatóéval, akik az elmúlt hetekben láto­gattak el Szegedre. — Jövőre ismét találkozunk a szegedi Dóm téren. Takács János Zalaegerszegen jártak a kes­­thelyi nyári egyetem vendégei Látogatást tettek Zalaeger­szegien a keszthelyi Georgikon Nyári Egyetem , hallgatói, mintegy a balatoni és hazánk­­beli vendégeskedés fináléja­ként. A vendégek jórészt kül­földiek voltak: 14 országból érkeztek a nyári egyetemre, hazánkba, s külön öröm szá­munkra — és megtiszteltetés megyénk részére —, hogy ép­pen egy Zalaegerszeget és környékét felmérő látogatás­sal fejezték be programjukat. A vendégek — zömmel német turisták — délelőtt megtekin­tették a zalaegerszegi Vas- és Sajtgyárat, ellátogattak a gö­­cseji falumúzeumba és a népi fafaragó kiállításra, majd ebéd után a környék neveze­tességeivel ismerkedtek. A csoport nagyrészt mezőgazda­­sági szakemberekből állt, s ezért különös örömmel vették, hogy salai kirándulásuk utol­só programjaként lehetőség nyitt a Baki ÁG kilimáni üzemegységének megtekinté­sére is, ahol főként a szép gyümölcsös aratott oszthatat­lan elismerést. Mint megtud­tuk, a jól sikerült zalai kirán­dulást mindannyian a nyári egyetem egyik legkedvesebb epizódjaként értékelték. 5

Next