Zalai Hírlap, 1967. december (23. évfolyam, 284-307. szám)

1967-12-01 / 284. szám

1967. december 1. A nemzetközi gyártmányszakosítás és a reform A KÖLCSÖNÖS Gazdasági segítség Tanácsa ebben az esz­tendőben december 12—14 kö­zött Budapesten tartja idei — sorrendben a XXI. — üléssza­kát s december 15—19 között a magyar főváros lesz a szín­helye a KGST végrehajtó bi­zottsága 32. ülésének is. Bár a küszöbönálló események nem rendkívüliek — a közgyűlés, a tagállamok delegációinak tes­tülete általában évente, a vég­rehajtó bizottság pedig kétha­­vonként tanácskozik — mégis időszerűvé teszik a KGST munkájának, feladatainak vizsgálatát. A gazdasági együttműkö­dés és a munkamegosztás fo­lyamatának tervszerű szerve­zésére és irányítására hívták életre a szocialista országok a KGST-t, amelynek eddigi — immár csaknem két évtizedes — tevékenysége azt példázza és bizonyítja, hogy az álla­mok együttműködésének ob­jektív lehetőségeit és elő­nyeit a legteljesebben akkor lehet kihasználni, ha a nem­zetközi kapcsolatokat a szo­cialista internacionalizmus el­veivel összhangban szervezik. A tagállamok kezdetben köl­csönös árucsereforgalmuk erő­teljes fejlesztésére törekedtek, ám rövidesen napirendre tűz­ték az együttműködés hatéko­nyabb formáinak alkalmazá­sát is, az energetikai bázis összehangolt fejlesztését, a műszaki és tudományos ta­pasztalatcserét, az ötéves nép­­gazdasági tervek előzetes egyeztetését, a termelés sza­kosítását A tagállamok köz­ös többoldalú együttműködése keretében jött létre a Barát­ság Kőolajvezeték, a villamos­­energia-rendszereket össze­kapcsoló távvezetékhálózat, s az utóbbi években sor került néhány közös beruházás meg­valósítására, közös vállalatok létesítésére. A SZAKOSÍTÁS elveit és eljárását a KGST különböző szervei akkor dolgozták ki, amikor a tagországok belső gazdaságirányítási rendszerét még a túlzott centralizáció és a tervutasítások jellemezték. Ehhez idomult a gyártás-sza­kosítás módszere is. A Gép­ipari Állandó Bizottságban a tagállamok képviselői — álta­lában minisztériumi vezetők — 1613 szakosítási ajánlást fogadtak el. A szakosítási ajánlások lényegében álla­mi kötelezettségvállalások voltak, amelyeket utólag a tervutasításos rendszer segít­ségével próbáltak beépíteni a népgazdasági tervekbe, a vál­lalati feladatok sorába. A gyártásszakosításnak ez a rendszere emellett egyoldalú­an műszaki szemléletű volt — a különféle termékeket típus­méret szerint szakosították — s nem számolt a vállalatok anyagi érdekeltségével. A gyártásszakosítás admi­nisztratív jellegű módszerei nem váltak be, nem segítették megfelelően a tagországok gépiparának és gépipari ex­portjának a szakosítottság je­gyében történő fejlődését. A gyártásszakosítás mód­szereinek korszerűsítése éve­ken át foglalkoztatta a szak­embereket, erről a témáról — a végrehajtó bizottság hatá­rozata alapján — konferen­ciát is tartottak. Az idei év­ben a KGST végrehajtó bi­zottsága elfogadta a gépipari termelési kooperáció és gyár­­tásszakosítás új módszereit tartalmazó javaslatot. A vál­tozásoknak az a leglényege­sebb vonása, hogy a szakosí­tás szervezése és végrehajtá­sa ezután abban a szférában — nem állami síkon, hanem a gazdaságon belül, a vállalatok között — történik, ahová e tevékenység jellege következ­tében is tartozik. Bár a mi­nisztérium is kezdeményez­het szakosítást, feladata a jö­vőben elsősorban a szakosítá­si és kooperációs tevékenység irányítása és bátorítása; jog­érvényes szakosítási kötele­zettséget — polgári jogi szer­ződés formájában — csak az érdekelt vállalatok vállalhat­nak magukra. Rendkívül lé­nyeges az is, hogy a szerző­dés aláírói — a hazai és a külföldi vállalatok — több — Téglát, téglát! — hangzik egyszerre három szántról is, pedig a két teherfelvonó szinte szünet nélkül működik. Fel­váltva szállítja a téglát és ha­barcsot az épület belsejében dolgozó brigádoknak­ A bokréta már november elején felkerült a Zala megyei kórház új, ötemeletes épüle­tére, ami hírül adta, hogy az építők, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói tető alá ho­zták a létesítményt. Sőt azóta még előbbre jutot­tak, mert az öt brigád, a Büki István, Halczmüler Károly, Kámám Tibor, Rácz József és Kocsmár­ József által vezetett vegyes kőműves brigádok már a belső válaszfalaikat építik. Télen is folyamatosan Egyszerre három szintet tart megszállva a­z öt brigád és a válaszfalaik építésével egy ütem­ben helyezik el az ajtó­kat, ablakokat is. Az ablaküvegek is­mét majd mindenütt helyükre kerültek és így az időjárás hidegre for­dulása u­tán is zavartalanul folyhat a munka. — Sőt, megkezdtük már a gázkályhák beszerelését is, hogy mire a vakolás megkez­dődik, fűthetők legyenek a helyiségek — mondja Vajda László építésvezető helyettes. A munka most már folya­matosan halad, legalábbis a kezdeti zökkenőkhöz viszonyít­va, mert korábban több körül­mény is­­hátráltatta a munká­latok tervszerű előrehaladását. — Elsősorban az, hogy a ta­lajmechanikai vizsgálatok nem voltak pontosak — panaszolja Kócza Imre művezető, aki kezdettől, vagyis tavaly ápri­listól itt dolgozik az építkezé­sen­­. Ennek következtében meg kellett változtatni az ala­pokat, aztán hiányzott a kö­zépszárny vasbetonterve, de időközben is felmerültek kü­lönböző tervmódosítást igénylő kívánságok. Még pótolható Bosszantja az építőket, hog ezek miatt kissé kifutottak a határidőből. Elveszve azonban még nincsen semmi, mert a tél folyamán — mivel megsza­kítás nélkül dolgozhatnak — még pótolhatják a lemaradó­ és jövőre, a kitűzött határ­időre átadhatják rendeltetésé- I nek ezt a fontos létesítményt.­­ A kétszáznegyven ágyas épület hét szintből áll. Az alagsorban helyezkednek el a raktárak, hőközpont, kiszolgál-­ helyiségek, gépészeti bérének­lések, a földszinten a gazda­sági helyiségek, irodák, szociá­lis létesítmények és az alag­sorba nyúlva a hydro­terápiás fürdő, tornaterem a reumati­kus betegek gyógyítására, az első emeleten a röntgen-rész­leg, könyvtár, egyéb helyisé­gek, majd a második, harma­dik, negyedik emeleten a be­teg- és vizsgálati szobák, az ötödiken pedig a műtők, míg a hatod­ik szinten a gépészeti berendezések, klíma berende­zések. Az ütemtervnek megfelelően az öt kőműves—vegyes brigá­don túl két segédmunkás bri­gád is dolgozik az építkezésen, őket a belső faladási munká­latokra összpontosították, de várják már a víz- és villany­­szerelőket, hogy a bekötések után a vakolást is megkezd­hessék. Egyelőre egy műszak­ban dolgoznak, de ha a hely­zet úgy kívánja, áttérnek a két műszakra, legalábbis Busa Antal építésvezető éppen erről tanakodik a vezetőkkel. Bár a munkaidő már lejárt, néhány építő azonban még itt maradt a munkahelyen. Építő­anyagot készítenek elő, hogy holnap reggel zavartalanul folytatódhassék a munka. Sz. I. évre szóló garanciákat és szankciókat tartalmazó meg­állapodást kötnek, amely mindkét felet kötelezi. A GYÁRTÁSSZAKOSÍTÁS és a termelési kooperáció szervezésének és megvalósí­tásának új módszerei — bár néhány magyar és NDK vál­lalat már kötött ilyen megál­lapodást — a gyakorlatban csak ezután fognak vizsgáz­ni. Figyelemre méltó azonban, hogy a gépipari gyártásszako­­sítás új módszereiben már a gazdaságirányítási reformok szelleme és hatása tükröző­dik. A KGST-országok együttműködésének formája és tartalma a múltban is szo­rosan összefüggött a belső irányítási rendszerekkel. Bi­zonyos, hogy a tagállamok gazdasági reformjai, amelyek csaknem mindenütt a megva­lósítás stádiumába léptek, ki­hatnak majd a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági együttműködés formáira is. A KGST különböző szerveiben­­­ egyebek között az állandó bizottságokban és a szekciók­ban­­ dolgozó szakemberek­nek a következő esztendők­ben számos olyan problémát kell majd megoldaniuk, ame­lyek az alapelveikben hason­ló, de a részletekben jelentő­sen eltérő reformok nemzet­közi vetületeinek egyeztetését szolgálják. Garamvölgyi István A kezdeti zökkenők után jó ütemben épül a megyei kórház új épülete Az építőt már téliesítették a Hó forintos költséggel megyei kórház mintegy 40 mű­­épülő új létesítményét ZALAI HÍRLAP Januárban összeül alsz-ek ifjú szakmbereinek országos parlamentje Megkezdődött a termel­őszö­­v­etkezetekben dolgozó fiatalok tanácskozásainak sorozata. A KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére december 31-ig több mint 250 helyen ül­nek tárgyaló­asztalhoz a falusi ifjúság legkülönbözőbb réte­geinek képviselői, hogy meg­vitassák a közös gazdaságok mintegy negyedmillió ifjú tag­jának helyzetét, gondjait. Vé­gül pedig megválasztják, kül­dötteiket a tsz-ek ifjú szakem­bereinek országos parlament­jére. Január 18-án plenáris ülés­sel kezdi meg munkáját Bu­dapesten a termelőszövetkeze­tekben dolgozó fiatalok orszá­gos parlamentje. Két előadás elemzi majd szocialista mező­gazdaságunk nagyüzemeinek helyzetét és a falusi ifjúság élet- és munkakörülményeit. Január 19-én szakmai szek­ciókban folytatja a vélemény­cserét a különböző országré­szek 250 küldötte és a tanács­kozás száz meghívott vendége. Január 20-án a fiatalok érdek­­védelmének időszerű kérdéseit tűzik napirendre. Végül p pedig elfogad­ják a tsz-ekiben dolgozó ifjú szakemberek országos parlamentjének felhívását. Első helyen a Krilov ifjúsági szocialista brigád Megyénkben huszonnégy vegyipari ifjúsági brigád dol­gozik, amelyeknek munkáját negyedé­venként értékeli — a helyileg illetékes KISZ bizott­ságok javaslata alapján — a megyei KISZ bizottság. A leg­jobb teljesítményt nyújtó bri­gádokat pénzjutalomban ré­szesítik. A harmadik negyedév ered­ményei alapján a helyi KISZ bizottságok öt vegyipari, ifjú­sági brigádot javasoltak he­lyezésre, mégpedig a DKG- ban dolgozó „Március 15” és a „Thury György” brigádot, a DKFV-tól a Krilov és a Ba­lázs Aladár ifjúsági brigádot, az OKGT nagykanizsai labo­ratóriumaiból pedig az Eötvös Loránd ifjúsági brigádot. A végleges értékelés szerint a maximálisa­n elérhető 19 ponttal a Krilov ifjúsági szo­cialista brigád került az első helyre. A brigád — mint az értékelés megállapítja — hosz­­szabb ideje állandóan egyen­letes, jó teljesítményt nyújt, a A tárgyidőszakban termelési ter­vüket 196 százalékra teljesí­tették, benyújtottak egy újí­tást, 265 óra társadalmi mun­kát végeztek és több, mint hat­ezer forint megta­karítást ér­tek el. A brigád nyolcszáz fo­rint jutalomban részesült. A második helyre kilenc ponttal az OKGT laborban dolgozó Eötvös Loránd ifjúsá­gi szocialista brigád került- A kollektíva különösen a NOSZF tiszteletére tett termeléssel összefüggő vállalások teljesí­tésében ért el kimagasló sike­reket. Mint az értékelés megálla­pítja, a vegyiparban dolgozó ifjúsági brigádok szinte kivé­tel nélkül tartják eddigi tel­­jesítményeiket, sőt kiszélesí­tették tevékenységüket. Több helyen az eddiginél jobban előtérbe került az újítási te­vékenység, ami még eredmé­nyesebbé teheti a brigádok munkáját. ­ Mire megy ? Gyenge tsz az új mechanizmus előtt Az új gazdasági mechaniz­musra való felkészülésről szól­va többnyire a jó gazdaságok szerepelnek a nyilvánosság előtt, ami érthető is, hiszen az ő törekvéseik példamutatók le­hetnek, érdemes tanulmányoz­ni, követni azokat. Annál is inkább rájuk terelődik a figye­lem, mert éppen náluk talál­ható a legtöbb új, ígéretes kez­deményezés, ami persze nem véletlen, hiszen eddigi eredmé­nyeik egyik fő forrása is ép­pen a körültekintő, hozzáértő gazdálkodás, a lehetőségek jó kihasználása volt. A helyzet azonban nem mindenütt egy­forma. Milyen kilátásokkal, elképzelésekkel állnak például az új viszonyok előtt a belez­­nad tsz­ben ahol hatmillió fo­rint dotáció fogyott el eddig, s ebben az esztendőben is 1,4 millióra volt szükségük a ren­tábilis termeléshez? Rossz adottságok Mint mondják, sokat gon­dolkodnak ezeken ők is mosta­nában. Látnak több elszalasz­tott, s még meglevő lehetősé­get is, egy azonban biztos: rendkívül kedvezőtlen terme­lési adottságokkal rendelkez­nek. A területük legnagyobb része valóságos futóhomok, amelyiken csak igen gyenge hozamokat tudtak produkálni eddig. Az idei évben is­­ mint­egy 3,3 milliós árbevétellel szemben 3,6 millió forint a termelési költség, s ebben még nincs benne a munkadíj. Pe­dig az idei év néhány termése egészen kiváló volt — leg­alábbis beleznai viszonylatban —, így például a 10 mázsás bú­za és a 7 mázsás rozs, s a ná­luk majdnem jónak mondható tízmázsás kukorica. Ezek mögé nézve is megál­lapít azonban néhány elsza­lasztott lehetőséget Horváth János, a tsz elnöke, akit egyéb­ként először az alakuláskor választottak elnöknek, majd leváltották, mert az első éven 70 000 forint mérleghiánnyal zártak. Utána „tartalék” elnök volt, amíg egy harmadikat hoztak majd az is elment, s 1964-től aztán Horváth János tölti be a legfontosabb posztot Autonómus négy járta meg időközben Beleznát s Szeghal­mi Miklós személyében most már az ötödik szakember te­vékenykedik a tsz-ben. Az ötö­diket azonban dicsérik. Na­gyon elégedetten beszél róla az elnök is: — Népszerű ember, sűrűn ott található a tagok között. S mindemellett megköveteli a fegyelmet. A szántásoknál pél­dául szigorúan mérte a baráz­da mélységét. Igaz, volt vita, sértődés, de a jogos követel­mény ettől még megmaradt, rossz minőségű munkát nem vett át az agronómus. És ez meg is látszott a termésered­ményeken. Ami biztató A tsz-nek alacsony színvo­nalú az állattenyésztése, s ép­pen a napokban alakult ki az az álláspont, hogy addig pél­dául a szarvasmarhatenyésze­tet nem is fejlesztik mennyi­ségileg, amíg a minőségben előbbre nem lépnek. Ez persze nem megy máról holnapra, s még kevésbé változik meg „varázsütésre” a határ termő­képessége. Ami a közeljövőre nézve is biztató, az a gyümöl­csös. Száz hold almája 10 hold mogyorósa, és 10 hold fekete ribizkéje van a tsz-nek, s az alma az idén már „bemutatko­zott”. Ettől van mit várni, s nagy kár, hogy a 100 holdas csemegeszőlő-telepítésnek még csak most készül a terve. Ha már ettől is termést várhatná­nak, akkor magabiztosabb le­hetne a tsz Most, az alma első termését látva mondogatják a faluban, hogy bízom, jó lett volna bátrabban hozzáfogni a telepítésekhez. S a Lohmann,­­csirkéknél is csak az első szál­lítmányok haszna „békítette” meg végül az újjal szemben­állókat. A szűklátókörűség te­hát nagy károkat tud okozni. Egy kis matematika Hogyan lehetne előbbre lép­ni? Ez a feladat, s ehhez pilla­natnyilag olyan ,,pénzcsináló” lehetőségek állnak rendelke­zésre, mint például a tervezett faipari üzem létesítése Azon­ban itt is megtalálható a jel­legzetes beleznai hozzáállás. Ugyanis már tavaly meggon­dolták hogy kellene egy ilyen üzem, de még a valóságban semmi sincs az egészből. Mert­hogy — úgymond — nem tud­ták megszerezni a szükséges építkezési anyagokat. Igaz, ki­fogásolni könnyű, de hogy az ilyen üzemnél semmit sem visznek helybe, azt nagyon jól tudják azok a gazdaságok, amelyek mindent megtettek hasonló tervük valóra váltá­sáért,­s meg is oldották a fel­adatot. Aztán tervezik, hogy a baromfihizlalás mellett tojóál­lománnyal is foglalkoznának, ha az illetékesek hozzájárul­nának ahhoz, hogy a Lohman­­nok elhelyezésére szolgáló majorba másfajta baromfi is kerüljön. Ennek is mielőbb utána kellene járni. A többlet­­bevételek fő biztosítékainak látszik talán mindenekelőtt az öt vagon körüli alma, a ker­tészet megnövekedett területé­ből származó haszon, még egy Lohmann-istálló, esetleg tojók, esetleg faipar. Amivel számol­ni lehet, az mintegy 850 000 forint többletbevétel az idei 3,3 millióval szemben. Zsirai Jó­zsef főkönyvelő segítségével egy kis matematika követke­zik, amiből az alábbiak derül­nek ki: A 850 000 forint értékű ter­melésnövekedés mintegy 150 ezer forint termelési költség emelkedést von magával. Eb­ben az évben a munkabér 1,8 millió forint lesz, s a 3,3 mil­lió forint értékű termelés és az 5,4 milliós összköltség között 2,1 millió forint a különbség, a deficit. A jövő évi többletbe­vétellel számolva a 4,1 milliós­­­termelési értékkel szemben — előreláthatóan — kétmillió fo­rint munkadíjjal együtt 5,76 milliós költség áll, s a különb­ség 1,65 millió forint. Az idei évihez képest tehát 450 000 fo­rinttal gazdálkodik eredmé­nyesebben a tsz, ennyivel lesz kevesebb a deficit, de lesz de­ficit! A számítások szerint 1970-ben juthat el odáig a tsz, hogy egyensúlyba kerül a mérlege. Határozottabban, körültekintőbben ! Reális számítások szerint nem lehet tehát hirtelen jöve­delmezővé tenni a beleznai gazdálkodást. Gyorsítani vi­szont lehet a folyamatot, s eh­hez az eddiginél nagyobb ha­tározottságra van szükség a faluban. Határozottabban kö­rültekintőbben kell eljárniok terveik megv­ósítása eba­­n és a lehetőségek kihasználásában. A vezetők például szinte ki­hagyják a számításból, hogy náluk milyen nagyszerű alka­lom lenne a pénzbevétel foko­zására az újburgonya terme­lés. Most is csak a vetőburgo­nya szerepel a tervben, holott homokos talajaik révén Zala megye gazdaságai közül első­ként jelentkezhetnének a pia­con újburgonyával. Persze nem úgy, mint azt egyszer már csinálták, amikor a beleznai homokon később került a földbe az újburgonya, mint másutt a szokvány, s az övék már csak tömegáruként jutott el a piacra. Mire megy Belezna? Sok függ az állami segítségtől, a járásiak támogatásától, de mindenek előtt a helyiektől. Mert az ő igyekezetük nélkül a külső segítség nem hozhat­ja meg a kívánt eredményt. Kovács Ferenc

Next