Zalai Hírlap, 1967. december (23. évfolyam, 284-307. szám)
1967-12-01 / 284. szám
1967. december 1. A nemzetközi gyártmányszakosítás és a reform A KÖLCSÖNÖS Gazdasági segítség Tanácsa ebben az esztendőben december 12—14 között Budapesten tartja idei — sorrendben a XXI. — ülésszakát s december 15—19 között a magyar főváros lesz a színhelye a KGST végrehajtó bizottsága 32. ülésének is. Bár a küszöbönálló események nem rendkívüliek — a közgyűlés, a tagállamok delegációinak testülete általában évente, a végrehajtó bizottság pedig kéthavonként tanácskozik — mégis időszerűvé teszik a KGST munkájának, feladatainak vizsgálatát. A gazdasági együttműködés és a munkamegosztás folyamatának tervszerű szervezésére és irányítására hívták életre a szocialista országok a KGST-t, amelynek eddigi — immár csaknem két évtizedes — tevékenysége azt példázza és bizonyítja, hogy az államok együttműködésének objektív lehetőségeit és előnyeit a legteljesebben akkor lehet kihasználni, ha a nemzetközi kapcsolatokat a szocialista internacionalizmus elveivel összhangban szervezik. A tagállamok kezdetben kölcsönös árucsereforgalmuk erőteljes fejlesztésére törekedtek, ám rövidesen napirendre tűzték az együttműködés hatékonyabb formáinak alkalmazását is, az energetikai bázis összehangolt fejlesztését, a műszaki és tudományos tapasztalatcserét, az ötéves népgazdasági tervek előzetes egyeztetését, a termelés szakosítását A tagállamok közös többoldalú együttműködése keretében jött létre a Barátság Kőolajvezeték, a villamosenergia-rendszereket összekapcsoló távvezetékhálózat, s az utóbbi években sor került néhány közös beruházás megvalósítására, közös vállalatok létesítésére. A SZAKOSÍTÁS elveit és eljárását a KGST különböző szervei akkor dolgozták ki, amikor a tagországok belső gazdaságirányítási rendszerét még a túlzott centralizáció és a tervutasítások jellemezték. Ehhez idomult a gyártás-szakosítás módszere is. A Gépipari Állandó Bizottságban a tagállamok képviselői — általában minisztériumi vezetők — 1613 szakosítási ajánlást fogadtak el. A szakosítási ajánlások lényegében állami kötelezettségvállalások voltak, amelyeket utólag a tervutasításos rendszer segítségével próbáltak beépíteni a népgazdasági tervekbe, a vállalati feladatok sorába. A gyártásszakosításnak ez a rendszere emellett egyoldalúan műszaki szemléletű volt — a különféle termékeket típusméret szerint szakosították — s nem számolt a vállalatok anyagi érdekeltségével. A gyártásszakosítás adminisztratív jellegű módszerei nem váltak be, nem segítették megfelelően a tagországok gépiparának és gépipari exportjának a szakosítottság jegyében történő fejlődését. A gyártásszakosítás módszereinek korszerűsítése éveken át foglalkoztatta a szakembereket, erről a témáról — a végrehajtó bizottság határozata alapján — konferenciát is tartottak. Az idei évben a KGST végrehajtó bizottsága elfogadta a gépipari termelési kooperáció és gyártásszakosítás új módszereit tartalmazó javaslatot. A változásoknak az a leglényegesebb vonása, hogy a szakosítás szervezése és végrehajtása ezután abban a szférában — nem állami síkon, hanem a gazdaságon belül, a vállalatok között — történik, ahová e tevékenység jellege következtében is tartozik. Bár a minisztérium is kezdeményezhet szakosítást, feladata a jövőben elsősorban a szakosítási és kooperációs tevékenység irányítása és bátorítása; jogérvényes szakosítási kötelezettséget — polgári jogi szerződés formájában — csak az érdekelt vállalatok vállalhatnak magukra. Rendkívül lényeges az is, hogy a szerződés aláírói — a hazai és a külföldi vállalatok — több — Téglát, téglát! — hangzik egyszerre három szántról is, pedig a két teherfelvonó szinte szünet nélkül működik. Felváltva szállítja a téglát és habarcsot az épület belsejében dolgozó brigádoknak A bokréta már november elején felkerült a Zala megyei kórház új, ötemeletes épületére, ami hírül adta, hogy az építők, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói tető alá hozták a létesítményt. Sőt azóta még előbbre jutottak, mert az öt brigád, a Büki István, Halczmüler Károly, Kámám Tibor, Rácz József és Kocsmár József által vezetett vegyes kőműves brigádok már a belső válaszfalaikat építik. Télen is folyamatosan Egyszerre három szintet tart megszállva az öt brigád és a válaszfalaik építésével egy ütemben helyezik el az ajtókat, ablakokat is. Az ablaküvegek ismét majd mindenütt helyükre kerültek és így az időjárás hidegre fordulása után is zavartalanul folyhat a munka. — Sőt, megkezdtük már a gázkályhák beszerelését is, hogy mire a vakolás megkezdődik, fűthetők legyenek a helyiségek — mondja Vajda László építésvezető helyettes. A munka most már folyamatosan halad, legalábbis a kezdeti zökkenőkhöz viszonyítva, mert korábban több körülmény ishátráltatta a munkálatok tervszerű előrehaladását. — Elsősorban az, hogy a talajmechanikai vizsgálatok nem voltak pontosak — panaszolja Kócza Imre művezető, aki kezdettől, vagyis tavaly áprilistól itt dolgozik az építkezésen. Ennek következtében meg kellett változtatni az alapokat, aztán hiányzott a középszárny vasbetonterve, de időközben is felmerültek különböző tervmódosítást igénylő kívánságok. Még pótolható Bosszantja az építőket, hog ezek miatt kissé kifutottak a határidőből. Elveszve azonban még nincsen semmi, mert a tél folyamán — mivel megszakítás nélkül dolgozhatnak — még pótolhatják a lemaradó és jövőre, a kitűzött határidőre átadhatják rendeltetésé- I nek ezt a fontos létesítményt. A kétszáznegyven ágyas épület hét szintből áll. Az alagsorban helyezkednek el a raktárak, hőközpont, kiszolgál- helyiségek, gépészeti béréneklések, a földszinten a gazdasági helyiségek, irodák, szociális létesítmények és az alagsorba nyúlva a hydroterápiás fürdő, tornaterem a reumatikus betegek gyógyítására, az első emeleten a röntgen-részleg, könyvtár, egyéb helyiségek, majd a második, harmadik, negyedik emeleten a beteg- és vizsgálati szobák, az ötödiken pedig a műtők, míg a hatodik szinten a gépészeti berendezések, klíma berendezések. Az ütemtervnek megfelelően az öt kőműves—vegyes brigádon túl két segédmunkás brigád is dolgozik az építkezésen, őket a belső faladási munkálatokra összpontosították, de várják már a víz- és villanyszerelőket, hogy a bekötések után a vakolást is megkezdhessék. Egyelőre egy műszakban dolgoznak, de ha a helyzet úgy kívánja, áttérnek a két műszakra, legalábbis Busa Antal építésvezető éppen erről tanakodik a vezetőkkel. Bár a munkaidő már lejárt, néhány építő azonban még itt maradt a munkahelyen. Építőanyagot készítenek elő, hogy holnap reggel zavartalanul folytatódhassék a munka. Sz. I. évre szóló garanciákat és szankciókat tartalmazó megállapodást kötnek, amely mindkét felet kötelezi. A GYÁRTÁSSZAKOSÍTÁS és a termelési kooperáció szervezésének és megvalósításának új módszerei — bár néhány magyar és NDK vállalat már kötött ilyen megállapodást — a gyakorlatban csak ezután fognak vizsgázni. Figyelemre méltó azonban, hogy a gépipari gyártásszakosítás új módszereiben már a gazdaságirányítási reformok szelleme és hatása tükröződik. A KGST-országok együttműködésének formája és tartalma a múltban is szorosan összefüggött a belső irányítási rendszerekkel. Bizonyos, hogy a tagállamok gazdasági reformjai, amelyek csaknem mindenütt a megvalósítás stádiumába léptek, kihatnak majd a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági együttműködés formáira is. A KGST különböző szerveiben egyebek között az állandó bizottságokban és a szekciókban dolgozó szakembereknek a következő esztendőkben számos olyan problémát kell majd megoldaniuk, amelyek az alapelveikben hasonló, de a részletekben jelentősen eltérő reformok nemzetközi vetületeinek egyeztetését szolgálják. Garamvölgyi István A kezdeti zökkenők után jó ütemben épül a megyei kórház új épülete Az építőt már téliesítették a Hó forintos költséggel megyei kórház mintegy 40 műépülő új létesítményét ZALAI HÍRLAP Januárban összeül alsz-ek ifjú szakmbereinek országos parlamentje Megkezdődött a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok tanácskozásainak sorozata. A KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére december 31-ig több mint 250 helyen ülnek tárgyalóasztalhoz a falusi ifjúság legkülönbözőbb rétegeinek képviselői, hogy megvitassák a közös gazdaságok mintegy negyedmillió ifjú tagjának helyzetét, gondjait. Végül pedig megválasztják, küldötteiket a tsz-ek ifjú szakembereinek országos parlamentjére. Január 18-án plenáris üléssel kezdi meg munkáját Budapesten a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok országos parlamentje. Két előadás elemzi majd szocialista mezőgazdaságunk nagyüzemeinek helyzetét és a falusi ifjúság élet- és munkakörülményeit. Január 19-én szakmai szekciókban folytatja a véleménycserét a különböző országrészek 250 küldötte és a tanácskozás száz meghívott vendége. Január 20-án a fiatalok érdekvédelmének időszerű kérdéseit tűzik napirendre. Végül p pedig elfogadják a tsz-ekiben dolgozó ifjú szakemberek országos parlamentjének felhívását. Első helyen a Krilov ifjúsági szocialista brigád Megyénkben huszonnégy vegyipari ifjúsági brigád dolgozik, amelyeknek munkáját negyedévenként értékeli — a helyileg illetékes KISZ bizottságok javaslata alapján — a megyei KISZ bizottság. A legjobb teljesítményt nyújtó brigádokat pénzjutalomban részesítik. A harmadik negyedév eredményei alapján a helyi KISZ bizottságok öt vegyipari, ifjúsági brigádot javasoltak helyezésre, mégpedig a DKG- ban dolgozó „Március 15” és a „Thury György” brigádot, a DKFV-tól a Krilov és a Balázs Aladár ifjúsági brigádot, az OKGT nagykanizsai laboratóriumaiból pedig az Eötvös Loránd ifjúsági brigádot. A végleges értékelés szerint a maximálisan elérhető 19 ponttal a Krilov ifjúsági szocialista brigád került az első helyre. A brigád — mint az értékelés megállapítja — hoszszabb ideje állandóan egyenletes, jó teljesítményt nyújt, a A tárgyidőszakban termelési tervüket 196 százalékra teljesítették, benyújtottak egy újítást, 265 óra társadalmi munkát végeztek és több, mint hatezer forint megtakarítást értek el. A brigád nyolcszáz forint jutalomban részesült. A második helyre kilenc ponttal az OKGT laborban dolgozó Eötvös Loránd ifjúsági szocialista brigád került- A kollektíva különösen a NOSZF tiszteletére tett termeléssel összefüggő vállalások teljesítésében ért el kimagasló sikereket. Mint az értékelés megállapítja, a vegyiparban dolgozó ifjúsági brigádok szinte kivétel nélkül tartják eddigi teljesítményeiket, sőt kiszélesítették tevékenységüket. Több helyen az eddiginél jobban előtérbe került az újítási tevékenység, ami még eredményesebbé teheti a brigádok munkáját. Mire megy ? Gyenge tsz az új mechanizmus előtt Az új gazdasági mechanizmusra való felkészülésről szólva többnyire a jó gazdaságok szerepelnek a nyilvánosság előtt, ami érthető is, hiszen az ő törekvéseik példamutatók lehetnek, érdemes tanulmányozni, követni azokat. Annál is inkább rájuk terelődik a figyelem, mert éppen náluk található a legtöbb új, ígéretes kezdeményezés, ami persze nem véletlen, hiszen eddigi eredményeik egyik fő forrása is éppen a körültekintő, hozzáértő gazdálkodás, a lehetőségek jó kihasználása volt. A helyzet azonban nem mindenütt egyforma. Milyen kilátásokkal, elképzelésekkel állnak például az új viszonyok előtt a beleznad tszben ahol hatmillió forint dotáció fogyott el eddig, s ebben az esztendőben is 1,4 millióra volt szükségük a rentábilis termeléshez? Rossz adottságok Mint mondják, sokat gondolkodnak ezeken ők is mostanában. Látnak több elszalasztott, s még meglevő lehetőséget is, egy azonban biztos: rendkívül kedvezőtlen termelési adottságokkal rendelkeznek. A területük legnagyobb része valóságos futóhomok, amelyiken csak igen gyenge hozamokat tudtak produkálni eddig. Az idei évben is mintegy 3,3 milliós árbevétellel szemben 3,6 millió forint a termelési költség, s ebben még nincs benne a munkadíj. Pedig az idei év néhány termése egészen kiváló volt — legalábbis beleznai viszonylatban —, így például a 10 mázsás búza és a 7 mázsás rozs, s a náluk majdnem jónak mondható tízmázsás kukorica. Ezek mögé nézve is megállapít azonban néhány elszalasztott lehetőséget Horváth János, a tsz elnöke, akit egyébként először az alakuláskor választottak elnöknek, majd leváltották, mert az első éven 70 000 forint mérleghiánnyal zártak. Utána „tartalék” elnök volt, amíg egy harmadikat hoztak majd az is elment, s 1964-től aztán Horváth János tölti be a legfontosabb posztot Autonómus négy járta meg időközben Beleznát s Szeghalmi Miklós személyében most már az ötödik szakember tevékenykedik a tsz-ben. Az ötödiket azonban dicsérik. Nagyon elégedetten beszél róla az elnök is: — Népszerű ember, sűrűn ott található a tagok között. S mindemellett megköveteli a fegyelmet. A szántásoknál például szigorúan mérte a barázda mélységét. Igaz, volt vita, sértődés, de a jogos követelmény ettől még megmaradt, rossz minőségű munkát nem vett át az agronómus. És ez meg is látszott a terméseredményeken. Ami biztató A tsz-nek alacsony színvonalú az állattenyésztése, s éppen a napokban alakult ki az az álláspont, hogy addig például a szarvasmarhatenyészetet nem is fejlesztik mennyiségileg, amíg a minőségben előbbre nem lépnek. Ez persze nem megy máról holnapra, s még kevésbé változik meg „varázsütésre” a határ termőképessége. Ami a közeljövőre nézve is biztató, az a gyümölcsös. Száz hold almája 10 hold mogyorósa, és 10 hold fekete ribizkéje van a tsz-nek, s az alma az idén már „bemutatkozott”. Ettől van mit várni, s nagy kár, hogy a 100 holdas csemegeszőlő-telepítésnek még csak most készül a terve. Ha már ettől is termést várhatnának, akkor magabiztosabb lehetne a tsz Most, az alma első termését látva mondogatják a faluban, hogy bízom, jó lett volna bátrabban hozzáfogni a telepítésekhez. S a Lohmann,csirkéknél is csak az első szállítmányok haszna „békítette” meg végül az újjal szembenállókat. A szűklátókörűség tehát nagy károkat tud okozni. Egy kis matematika Hogyan lehetne előbbre lépni? Ez a feladat, s ehhez pillanatnyilag olyan ,,pénzcsináló” lehetőségek állnak rendelkezésre, mint például a tervezett faipari üzem létesítése Azonban itt is megtalálható a jellegzetes beleznai hozzáállás. Ugyanis már tavaly meggondolták hogy kellene egy ilyen üzem, de még a valóságban semmi sincs az egészből. Merthogy — úgymond — nem tudták megszerezni a szükséges építkezési anyagokat. Igaz, kifogásolni könnyű, de hogy az ilyen üzemnél semmit sem visznek helybe, azt nagyon jól tudják azok a gazdaságok, amelyek mindent megtettek hasonló tervük valóra váltásáért,s meg is oldották a feladatot. Aztán tervezik, hogy a baromfihizlalás mellett tojóállománnyal is foglalkoznának, ha az illetékesek hozzájárulnának ahhoz, hogy a Lohmannok elhelyezésére szolgáló majorba másfajta baromfi is kerüljön. Ennek is mielőbb utána kellene járni. A többletbevételek fő biztosítékainak látszik talán mindenekelőtt az öt vagon körüli alma, a kertészet megnövekedett területéből származó haszon, még egy Lohmann-istálló, esetleg tojók, esetleg faipar. Amivel számolni lehet, az mintegy 850 000 forint többletbevétel az idei 3,3 millióval szemben. Zsirai József főkönyvelő segítségével egy kis matematika következik, amiből az alábbiak derülnek ki: A 850 000 forint értékű termelésnövekedés mintegy 150 ezer forint termelési költség emelkedést von magával. Ebben az évben a munkabér 1,8 millió forint lesz, s a 3,3 millió forint értékű termelés és az 5,4 milliós összköltség között 2,1 millió forint a különbség, a deficit. A jövő évi többletbevétellel számolva a 4,1 millióstermelési értékkel szemben — előreláthatóan — kétmillió forint munkadíjjal együtt 5,76 milliós költség áll, s a különbség 1,65 millió forint. Az idei évihez képest tehát 450 000 forinttal gazdálkodik eredményesebben a tsz, ennyivel lesz kevesebb a deficit, de lesz deficit! A számítások szerint 1970-ben juthat el odáig a tsz, hogy egyensúlyba kerül a mérlege. Határozottabban, körültekintőbben ! Reális számítások szerint nem lehet tehát hirtelen jövedelmezővé tenni a beleznai gazdálkodást. Gyorsítani viszont lehet a folyamatot, s ehhez az eddiginél nagyobb határozottságra van szükség a faluban. Határozottabban körültekintőbben kell eljárniok terveik megvósítása eban és a lehetőségek kihasználásában. A vezetők például szinte kihagyják a számításból, hogy náluk milyen nagyszerű alkalom lenne a pénzbevétel fokozására az újburgonya termelés. Most is csak a vetőburgonya szerepel a tervben, holott homokos talajaik révén Zala megye gazdaságai közül elsőként jelentkezhetnének a piacon újburgonyával. Persze nem úgy, mint azt egyszer már csinálták, amikor a beleznai homokon később került a földbe az újburgonya, mint másutt a szokvány, s az övék már csak tömegáruként jutott el a piacra. Mire megy Belezna? Sok függ az állami segítségtől, a járásiak támogatásától, de mindenek előtt a helyiektől. Mert az ő igyekezetük nélkül a külső segítség nem hozhatja meg a kívánt eredményt. Kovács Ferenc