Zalai Hírlap, 1968. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-03 / 1. szám
1968. január 3. Honfoglalók a Vörös Hadsereg útján Üzemet nyit Zalaegerszegen a VERTESZ Honfoglalás. A szó legszorosabb értelemében az, ami ezekben a napokban a zalaegerszegi Vörös Hadsereg útja 16-os szám alatt folyik. Az utcára néző épület homlokzatán mégkért cégtábla áll. Egy új és egy régi. A Zalaegerszegi Bútoripari Vállalaté még, a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat zalaegerszegi üzeméé már ott van. A Zalaegerszegi Bútoripari Vállalat folyamatosan üríti ki a Vörös Hadsereg úti telepét, s adja át az épületetet a VERTESZ-nek, a Zalaegerszegen Üzemet nyitó vállalatnak. Egy hónap óta Majsai László megbízott üzemvezetőt az egyik építő brigád tagjai között találjuk. A téma természetesen az épületek átalakításával kapcsolatos. — Igyekszünk minden renelkezésre álló eszközzel elősegíteni ezt a munkát — magyarázza az üzemvezető, tekintve, hogy kissé megkéstek vele. De ehhez mindjárt hozzá is teszi, nehogy elmarasztalás érje a kivitelező, a Zalaegerszegi Építőipari KTSZ dolgozóit, akik csak terven felül tudták vállalni ezt a munkát. Az átvett két épületrészben egyébként az építőmesteri munkák már a befejezés stádiumában vannak, sőt a gépalapok nagy része is kész. A legnagyobb feladat már a villanyszerelőkre vár. — Olyan ígéretet kaptunk, hogy rövidesen azzal is elkészülnek — mondja ezzel kapcsolatiban az üzemvezető. S ha már a helyszínen vagyunk, azt is elmondja Majsai elvtárs, hogy hova, mit terveznek, hol mi lesz a technológiai előírásoknak megfelelően. — Ebben az első két helyiségben ideiglenesen irodát, a másikban öltözőt alakítunk ki. Ezután a raktár, majd a vasszerkezeti műhely következik. Gyakorlatilag ez a legfontosabb műhelyreszórcik pillanatnyilag, mert a termelést ebben indítjuk a valamoskapcsoló berendezések vasszerkezeteinek gyártásával. Damping - gépekből Mialatt beszélgetésünk folyik, az üzem udvarán két, alaposan megrakott gépkocsi lerakásához készülnek. Mindkét kocsi Budapestről érkezett. Ez már a második szállítmány. A vasszerkezeti műhely gépei — fúrógépek, köszörűk, hegesztő transzformátorok — itt vannak. * most megérkeztek a nagyobb gépegységek is. Az esztergapad, a marógép, a rezgő-olló. De a gépdömping ezzel nem ér véget. Folyamatosan postázzák Budapestről a nagyteljesítményű lemezhajlító és vágó berendezéseket, fazoncsípő gépeket. Csak győzzék elhelyezni őket itt a helyszínen. Az üzemvezető nem fél a torlódásitól. A minap érkezett egy brigád Budapestiről, és ég a kezük alatt a munka. Nem, nem szerelőikről van szó, az új üzem alapító tagjairól, akik július óta Budapesten, az anyaüzemben ismerkedtek a lemez fokozott berendezések gyártásával. Szép feladat Tízen várnak, vaslemennyien Zalaegerszegről, s a környékről valók. Hárman közülük közelebbről is ismerik ezeket a műhelyeket, korábbam a Bútoripari Vállalatnál dolgoztak. Annak idején is igen nagy ambícióval indultak útra. — Úgy láttuk — magyarázza Pál Gyula —, aki éppen a Zalaegerszegi Bútoripari Vállalat karbantartó műhelyét cserélte fel a VERTESZ-szel, ez a munka közelebb áll a szakmánkhoz, a lakatos szakmához. (Kiss Ferenc felvitele) — És nem csalódtak? — Részemről nem. Szép feladat ez. Minden munkadarabot tervrajz alapján kell elkészíteni, ami a rutin lakatos munkánál jóval több ismeretet igényel. —■ S birtokában vannak ennek. — Rajzismeretből, hegesztésből egyaránt sokat tanultunk Budapesten — mondja, s hozzáteszi, hogy még tanulnak is a pestiektől. Indulás januárban Az új üzem termelésibe állításáról ismét Majsai Lászlót kérdezzük. — A végső cél az, hogy a zalaegerszegi üzemben a vállalatunk által gyártott egyik terméket a 0,4—kV—TF lemez tokozott berendezés készüljön. — A termelő munka gyakorlatilag már január első felében megkezdődik. Az első ütemben csak a lemez tokozott berendezések kapcsolószekrényeinek vasszerkezeti munkáit készítjük el, a szerelésre Budapesten kerül sor. Ha a bútoripari vállalattól megkapjuk a többi helyiséget is, amire a tervek szerint 1968 júliusban kerül sor, akkor teljesen készre gyártunk egy fokozott berendezés típust. Az első ütemben 50 dolgozóit foglalkoztat az üzem, majd az év végéig fokozatosam fejlődik fel Az 1969-es évet 350 fővel kezdik. A munkaerő felvételt teljes egészében a városból és a környékről szándékoznak biztosítani, részben lakatos szakmunkásokból, részben a segédmunkaerő betanításával. A kis számú törzsgárda bízik a zavartalan indulásban. Karvalics László Folyik a szerelés a vasszerkezeti műhelyben. Horváth István csoportvezető irányításával lemezvágó ollót szerelnek fel az üzem dolgozók BÚCSÚ a munkahelytől Oda iltették őket a vörös drapériával bevont elnöki asztal mögé. Kissé zavartam foglaltak helyet. Váratlanul érte őket az esemény. — Erről nem tudtam, fel se öltözött rendesen az ember — ■mentegetőzött a lenti Gaál József. Szekeres Gyula, a gazdaság igazgatója emelkedett szólásra. Meleg szavakkal mondott köszönetet Pecel Dezső vadász felügyelőnek,, Máté Zsigmord fahasználati csoportvezetőnek, Gaál hajós kerületvezető vadásznak, Szakály Istvánná teletöv-kezelőnek, Horváth Istvánná hivatalsegédnek, az Észak-zalai Állami Erdőgazdaságnál végzett több éves áldozatos mankéért. — őszintén kívánjuk, hogy jó egészségben, hosszú ideig élvezzék már megérdemelt nyugdíjukat — mondotta befejezésül és a gazdaság jutalmaként egy havi keresetnek megfelelő összeget adott át az ünnepelteknek. Külön köszöntötte Gaál Lajos kerületvezető vadászt, aki több mint negyven esztendőt töltött a gazdaság, az erdő szolgálatában, s nyújtott át neki — jubileumi jutalomként — további egy hónapi keresetnek megfelelő összeget. Nagy Györgyre a vállalat dolgozói nevében köszöntötte a nyugdíjba vonulókat. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjazás koránt sem jelent búcsúzást, hiszen továbbra is egymás közelében élnek. Arra kérte a nyugdíjasokat, hogy örömeikben, gondjaikban ezután is osztozzanak velük. Az ünnepeltek meghatóiban mondtak köszönetet a kedves megemlékezésért. ZALAI HÍRLAP Az idén kövesút és iskola — jövőre „stadion" Egyéves munkájuk eredményeire tekintettek vissza legutóbbi ülésükön a dióskáli tanácstagok. Volt mit számbavennniök. 1966-ban hozzákezdtek már a dióskáliak a falu két utcájának lekövezéséhez. Vitatkoztak, beszélgettek róla, hogyan lenne jobb, olcsóbb. Egyesek véleménye az volt, hogy a vállalatot kell megbízni a munka elvégzésével, mások úgy vélekedtek, hogy az túl drága lenne, s meglevő pénzükért egyik utcát se tudnák teljesen lekövezni. A tanácstagok javasolták, a választók egyetértettek vele, hogy a községfejlesztési alapból vegyék meg a követ, a többi munkát pedig a lakosság végezze el társadalmi úton. A munka jelentős részét a tavasz folyamán végezték el. A Hegy utca és a labdarúgópálya mellett levő utca lekövezésébe fektetett társadalmi munka értéke száznegyvenezer forint. Két napot ígért a falu minden családja, s ígéretét kivétel nélkül be is tartotta mindenki. Az idős magányos emberek helyett, akiknek már megerőltető lett volna a munka, mások dolgoztak. De akadt olyan idős ember is, aki sértésnek vette volna, ha kihagyják a munkából. A nyolcvan éves Takács Pista bácsitól valaki el akarta venni a lapátot, hogy pihenjen. —Menj innen, öcsém, mert nem tudom mit csinálok veled — dörrentett a fiatalabbra Pista bácsi, s hozzáfűzte, hogy még ő is járni akar az úton, dolgozik is érte. Igaz, nem rakott követ, a nehezebb munkától kímélték a fiatalabbak, földet teregetett, egyengette az útpadkát, s most büszke rá, hogy az ő munkája is benne van az új kövesútban. A községi tanács tagjai nemcsak szervezték a munkát, hanem részvételükkel példát is mutattak. Kiss János például majd mindennap ott volt, segített, irányított, Wagner József, Horváth Ferenc, Gigler László ugyancsak többet dolgozott, mint a megszavazott két nap. Az 1967-es esztendő új létesítményei között az első helyet Dióskálon a 845 ezer forintos költséggel épült új iskolarész foglalja el. Négy tanteremmel, politechnikai műhellyel bővült az iskola. A költségek fedezéséhez a községfejlesztési alapból 240 ezer forintot adott a lakossság. Egyik munkát jószerével még be sem fejezték, már a másikról tervezgetnek. A tanácstagok megvitatták egy régi gond megoldásának lehetőségét. A fiatalok sportpályát szeretnének, jobbat, mint a jelenlegi. A tanácsülés úgy határozott, hogy teljesítik a kérést. Az iskolával szembeni réten sportkombinátot alakítanak ki. Lesz itt labdarúgó-, kézilabda-, röplabdapálya és az atléták részére futópálya. Bontott épületanyagból pedig öltözőt építenek a pálya mellé. Mindezt nagyon kevés pénz felhasználásával akarják megvalósítani. Szinte teljes egészében társadalmi munkával. Ha az utat megépítették, a sportpálya is elkészül. Senki nem kételkedik benne. B. G. Szükséges lenne a forgácslapüzem — Zala megye erdőgazdálkodásának a távolabbi jövőjére gondolva el kell mondanom, hogy a tűzifának alkalmas fát valamilyen formában feltétlenül fel kell dolgozni — mondotta Andor József főmérnök. — Úgy vélem, nagyon fontos szorgalmazni a tervezett zalai forgácslapüzem mielőbbi megvalósítását. Ez az üzem képes a zalai tűzifafölösleget teljes egészében felvenni, és az olcsó nyersanyagból értékes bútoralapanyagot gyártani. A naptári gazdálkodási évre, valamint az új gazdasági mechanizmusra való áttérés nagy lehetőségeket nyit meg a Dél-zalai Erdőgazdaság előtt. Az új feladatokra való tervszerű és megalapozott felkészülés azt mutatja, hogy élni is akarnak majd ezekkel a lehetőségekkel. Az elmúlt napokban valamennyi erdészetben és üzemben termelési tanácskozásokat tartottak, megvitatták tennivalóikat, és minden egyes dolgozó tudja, hogy az új viszonyok között mi a feladata, mit várnak tőle. Tímár Ede Százhetvenmilliós építkezés „gondviselői“ A MEZŐBER 1968. évi munkaprogramja A mezőgazdasági beruházásokat bonyolító vállalat zalai kirendeltségének három fontos feladatot kellett megoldani az elmúlt esztendőben: kialakítani az apparátust, megteremteni a kapcsolatot a szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal, gépállomásokkal, és eleget tenni a megbízatásoknak, mert azok szép számmal akadtak már az első évben is. Eleget tettek az 1967-es feladatoknak Nem volt könnyű megbirkózniok a mezőgazdasági üzemek „ostromával”, de sikerült. Főként az állami gazdaságok vették igénybe munkájukat. Az összes építkezéseiket vállalatunk megyei kirendeltsége irányította. Ezek közül a legjelentősebbek a nagykanizsai, a baki, az andráshidai gyümölcstárolók és hűtőházak időarányos munkái voltak, de készültek gépszínek, gépműhelyek, üzemi konyhák és szolgálati lakások is terveink alapján. Elvállaltuk ezen kívül a balatonboglári, 55 millió forintos költségvetéssel épülő borkombinát beruházási munkáit is — mondja Farkas Ferenc főmérnök. Türjén a közelmúltban zajlott le a gépműhely műszaki átadása, Csesztregen folyamatban van a forgácsoló műhely, Felsőbagodon az új irodaház és üzemi konyha építése, a Nagykanizsai Gépjavító Állomáson pedig már üzemel a bontó műhely, és megtörtént a nagy szerelőcsarnok bővítása is. A szövetkezetekben 8 —10 millió forint értékű építkezési munkát bonyolított a MEZŐBER. Így például az ő terveik alapján készültek a mesterséges borjúnevelők és a gyorsaságot igénylő, házi kivitelezésű építkezések. Az új esztendőben a tavalyinál lényegesen nagyobb feladatok hárulnak a vállalat zalai kirendeltségére. 90 milliós építkezés az állami gazdaságokban — 170 millió forintos beruházást bonyolítunk a szövetkezetekben, állami gazdaságokban és gépjavító állomásokon 1968-ban. Az építkezések tervdokumentációinak 80 százalékát viszont már az óévben elkészítettük — mondja Fülöp István, a MEZŐBER pénzügyi vezetője. Szeptemberre elkészül többek között a Nagykanizsai Állami Gazdaság 400 vagonos hűtőháza, és az év végéig részlegesen üzembe helyezik a bakiakéit és az andráshidaiakét is. A megye állami gazdaságainak 1968-ra tervezett kilencvenmilliós építkezéseibe beletartozik még a bakiak sertéskombinátja, az andráshidaiak három növendékistállója, a zalaszentgrótiak két majorjának villamosítása, valamint a nagykanizsaiak sertéstelepének teljes rekonstrukciója. A gépállomási építkezések közül a legjelentősebb lesz a felsőbagodi központ építésének elkezdése. Megnőtt a tsi-ek építkezési kedve . A kormány által nyújtott kedvezmény eredményeként megnőtt a termelőszövetkezetek építkezési kedve. Ezt bizonyítja, hogy eddig tizenhárom szövetkezet kérte tőlünk a 96, illetve 108 férőhelyes tehénistállók építési tervét, és az újabb jelzések szerint Zalalövő, Résznek, Zalaszentgyörgy, Kerkaszentkirály, Hattó és Zalaapáti is igényt tart hasonló tehénistállók építésére 1988-ban. A megye sertéstenyésztési lehetőségeinek felmérése — másfél hónapos munkával — most fejeződött be Az igény nagy, de annyi máris bizonyos, hogy Kerkaszentkirályon, Becsehelyen, Nagyrécsén, Kustánszegen, Pölöskefőn és Muraszemenyén még ebben az évben 300 —600 férőhelyes hizlaldák, illetve 3000 férőhelyes tisztázok épülnek. Ezek terveit szintén mi készítjük. Ami külön örvendetes számunkra: a tsz beruházások 85 százalékát vállalatunk megyei kirendeltsége bonyolítja az idén. A fontosabb építkezéseken kívül már átadtuk a közös gazdaságoknak tíz gépműhely, öt borjúnevelő, 19 major bekötőút, két gyümölcscsomagoló és jónéhány szénaszárító építési tervét. Szeretnénk a tsz-ek bizalmát megnyerni és megbízatásaikat maradéktalanul teljesíteni, mivel érezzük, hogy ezen a téren még adósok vagyunk. Az idén nagyobb lehetőségünk lesz a kapcsolatok elmélyítésére, mint tavaly, mert apparátusunk létszáma majdnem megkétszereződik, így minden szövetkezetbe gyakran eljutunk — mondja Farkas Ferenc főmérnök. 3 Az új mechanizmus és az erdőgazdálkodás Hogyan készültek fel az új évre a Dél-zalai Állami Erdőgazdaságban? Január 1-től a naptári év szerinti gazdálkodásra tértek át a Dél-zalai Állami Erdőgazdaságban. — Az utolsót, az 1966—67-es gazdasági évet terveink túlszárnyalásával, 2 millió 817 ezer forintos nyereséggel zártuk. A jó munka anyagi elismerésére nyereségrészesedés, prémium és jutalom formájában összesen 1 millió 184 ezer forintot fizettünk ki — mondotta Andor József főmérnök. Az erdőgazdaság vezetői a régi gazdasági és az új naptári év közötti negyedévet használták fel az új gazdasági mechanizmusra való felkészülésre. Alaposan felmérték lehetőségeiket, és számos intézkedést dolgoztak ki. Kétezer köbméterrel többet Tervük között szerepel, hogy 1968-ban 2000 köbméterrel növelik a fakitermelési tervet. A tűzifa elhelyezése azonban mind nehezebb, ezért arra törekszenek, hogy helyette minél több exportra alkalmas papírfát, valamint fa gyártmányokat termeljenek. — Időszerű lenne — jegyezte meg a főmérnök —, ha a dél zalai termelőszövetkezetek kapcsolatot keresnének velünk, hogy segíthessünk nekik a rönk-, bánya- és papírfatermelésben és értékesítésben. Az erdőgazdaságnak sikerült két fafeldolgozó ipari bázist kialakítani. A csömödéri fagyártmány-telep már teljes kapacitással üzemel, a kanizsai — Béke úton épülő — pedig 1968 végén kezdi a munkáját. Mindez azt eredményezi majd, hogy az erdőgazdaság most már nem csak nyersanyagot, hanem félkész- és késztermékeket is képes piacra szállítani, sőt az a cél, hogy ez utóbbi meghaladja a nyersanyag eladás mértékét. Tervezik egy parketta-gyártó üzem építését is. Ennek az lesz a feladata hogy jó minőségű parkettával lássa el Zala és a környező megyék magánépítkezéeit Ezt az üzemet már 1968-ban szeretnék megindítani. Ösztönző bérezési formák Tovább akarják fejleszteni a komplex fakitermelési módszert. Az új esztendőben már valamennyi erdészetben ezt a gazdaságos módszert alkalmazzák, és a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő járművekkel látják el az erdészeteket. Az új kollektív szerződés gondoskodik arról, hogy ösztönző bérezési formái alakuljanak ki, a jövőben a fizikai dolgozók az alapbérükön felül — teljesítményeiknek megfelelően — prémiumban részesüljenek. Ez növeli a termelésben való érdekeltségüket, ami minden bizonnyal hozzájárul az eredmények fokozásához, továbbá a törzsgárda megszilárdításához. Az év végén sikeres — remélhetőleg hosszú távra szóló — üzletet sikerült kötniök. A Lignimpex közrenködésével egy osztrák céggel kötöttek szerződést bükk papírfa értékesítésére. Az osztrák vásárló a papírfát gépkocsikkal isz okvetlenül a rakodókról szállítja, s ez a korábbi olasz exporthoz képest űzméterenként másféldolláros többletjövedelmet eredményez az erdőgazdaságnak.