Zalai Hírlap, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-19 / 246. szám
Vfmg prOTUBWrjinj CgjlIWMJC IvWi lAifti Wl^lS^wm AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 246. szám Ára 70 fillér 1968- október 19. szombat Elfogadta az országgyűlés a vasútról és a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot Véget ért a parlament ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, valamint Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésen részt vett az országgyűlés vendégeként Budapesten tartózkodó uruguayi parlamenti küldöttség Luis Kínon Perrez, képviselőházi elnök vezetésével. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vasúttörvény tervezet és közlekedéspolitikai koncepció fölött. Ezután dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. Dr. Horgos Gyula beszéde Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter bevezetőben hangsúlyozta, hogy a közlekedéspolitikai koncepciók megvalósítása különösen nagymértékben múlik a hazai, gépipar felkészültségén és jövőbeni fejlődésén. A közlekedési struktúra világszerte tapasztalható fejlődésének irányát elemezve már évekkel ezelőtt elhatároztuk — mondta —, hogy a közúti közlekedési eszközök gyártását a többi gépipari ágazatnál gyorsabban fejlesztjük. Kidolgoztuk a fejlesztési programot, amelyet a kormány az idén központi programmá nyilvánított. Ez megteremti a feltételeit annak, hogy a közúti szállítás tervei aszemélygépkocsikat kivéve, zömében hazai gyártású szállítóeszközök felhasználásával valósuljanak meg. 11,8 milliárd forint járműgyártásra A miniszter ezután részletesen taglalta a közúti járműgyártás központi fejlesztési programját. Ennek megvalósítására az álló- és forgóeszközökkel együtt összesen 11,8 milliárd forintot fordítunk, a beruházási összegből 9,7 milliárd forintot központi forrásból fedeznek. A közúti járműgyártás nagyarányú fejlesztése — mondta — lehetővé teszi, hogy gazdaságosan előállított járműipari termékekből fokozzuk exportunkat, másrészt mennyiségileg teljesebben és minőségileg magas színvonalon hazai gépipari termékekkel lássuk el a közlekedést. A járműipari beruházások általában a tervezettnek megfelelően haladnak. A múlt év végéig a beruházásoknak mintegy 26 százaléka valósult meg, s a részarány ez év végére meghaladja a 60 százalékot. A közúti járműipar műszaki színvonalának gyors növelésére a kormány határozata alapján megvásároltuk a Renault—Manterrostaal konzorciumtól a 192—230 lóerős dieselmotorok gyártási jogát, a gyártástechnológiai eljárást és a gyártó berendezések jelentős részét. Ezzel hosszú élettartamú, gazdaságos üzemű, nagyteljesítményű dieselmotorokat gyárthatunk és építhetünk autóbuszainkba, tehergépkocsijainkba és egyéb járműveinkbe. A járműprogramon belül is kiemelkedik az autóbuszgyártás fejlesztése. 1965-ben még 2700 autóbusz készült hazánkban, ez 1970-re 7000-re emelkedik. 1975-re pedig már 10 000— 12 000 autóbusz gyártását tervezzük. Nagy gondot fordítunk arra, hogy járműveink kényelmesek legyenek, a program végrehajtásával a magyar autóbuszgyártás a világ élvonalába kerül. A tehergépkocsigyártás fejlesztésénél nem törekedhetünk arra, hogy a hazai igényeket teljes választékkal itthoni termékekből elégítsük ki. Figyelembe vettük a nemzetközi munkamegosztás adta előnyöket. Mi a 6—20 tonna hasznos teherbírású különleges tehergépkocsik gyártására rendezkedünk be. Alkatrészért — személygépkocsit — közúti járműfejlesztési programunkat többoldalúan segíti a szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás. Megállapodásokat, illetve szerződéseket kötöttünk mindenekelőtt a Szovjetunióval, továbbá Lengyelországgal, az NDK-val és Jugoszlávia egyes üzemeivel különböző korszerű alkatrészek és részegységek közös fejlesztésére, kölcsönös szállítására. Az együttműködés eddigi eredményei biztatóak, erőfeszítéseket teszünk a nemzetközi kooperáció további kiszélesítésére is. Az ilyen nemzetközi együttműködés lehetővé teszi beruházási eszközeink hatékonyabb felhasználását és a nemzetközi munkamegosztásban rejlő tartalékok hasznosítását. A miniszter ezután elmondta, hogy a közúti szállítás fejlesztésével kapcsolatban a közlekedéspolitikai koncepció számol a személygépkocsi, állomány jelentős növekedésével is. Hangsúlyozta, hogy a kohó- és gépipar, eddigi fejlesztési irányának megfelelően, nem kíván személygépkocsik gyártására berendezkedni. Gazdaságosabb, ha részt veszünk a Szovjetunió személygépkocsi gyártásában kooperációs szállításokkal. A két ország között létrejött megállapodás alapján a szovjet gépkocsigyártás fejlesztéséhez különféle alkatrészek szállításával csatlakozunk. Ezeket az alkatrészeket évi 300 000-res példányszámban állíthatjuk elő, ami gazdaságos. Az alkatrészekért a Szovjetuniótól évenként 12—14 000 személygépkocsit kapunk majd, amit a Fiat licenc alapján gyártanak. Arra törekszünk, hogy ehhez hasonló megállapodások más államokkal is létrejöjjenek. A miniszter ezután a szállítás gépesítéséről szólt. Ezután Kovács Antal Vas, Fodor Istvánné Heves, Szenes Ottó Szolnok, Imri Gyula Borsod megyei képviselő kapott szót, majd szünet következett. A szünet után az elnököő Kállai Gyula, dr. Csanádi György közlekedési- és postaügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra. Bejelentette, hogy a vita során elhangzott észrevételeket a további munkában hasznosítják, azokat a kérdéseket pedig, amelyek meghaladják a minisztérium hatáskörét, a kormány elé terjesztik. Ezt követően Nemeslaki Tivadar, a törvényjavaslat előadója szólalt fel Kállai Gyula elnök részletesen ismertette a törvényjavaslat különböző pontjaira vonatkozó módosításokat, s ezekről az országgyűlés külön-külön szavazott, s azokat egyhangúlag elfogadta. Ennek megfelelően a törvényjavaslat indokolását kiigazítják. Ezután az országgyűlés a vasutakról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. Az országgyűlés határozatban mondotta ki, hogy a magyar közlekedéspolitika koncepcióját és a vitában elhangzott felszólalásokra adott miniszteri választ jóváhagyólag tudomásul veszi. A napirend szerint ezután a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett, s azt dr. Dobronaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette az Országgyűlés elé. Dr. Dobrónaki Gyula beszéde — Tizenegy évvel ezlőtt az 1957. évi 7. törvénnyel hívta életre az országgyűlés a népi ellenőrzést. ,— Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézményével sajátos szervet hozott létre. A feladatok jellegét, az államszervezetben betöltött helyét, felépítésének redjét és hatáskörét tekintvee szervet az állami szervek vonásai jellemzik, ugyanakkor — a társadalmi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőteljesebben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csaknem 11 év alatt a népi ellenőrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött. Ezt a vonást erősítették azok a módosító jogszabályok is, amelyek nyomán hatásköre és tömegkapcsolatai egyaránt erősödtek. Az új törvényjavaslat mindezeket az állami és társadalmi jelleg erősítésére vonatkozó intézkedéseket átveszi, sőt egyes vonatkozásokban tovább is fejleszti. Az 1957. évi 7. törvény értelmében a népi ellenőrzési bizottságok tagjai az arra illetékes államhatalmi szervet meghatározatlan időtartamra választották. A jövőben — a törvényjavaslat szerint a népi ellenőrzési bizottságokat az országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azonos időtartamra, tehát általában négy évre választják. Az új szabályozás a korábbinál jobban megfelel a szocialista demokratizmus követelményeinek, jobban hangsúlyozza, hogy a népi ellenőrző bizottságok választott tagjai és tisztségviselői közvetlenül felelősek az őket megválasztó tanácsoknak. Beszámolási kötelezettség A törvényjavaslat továbbfejleszti a választó államhatalmi szervek és a népi ellenőrzési bizottságok kapcsolatát. Előírja, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról az országgyűlésnek, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak, a területi népi ellenőrzési bizottságok pedig a választó tanácsoknak kötelesek beszámolni. A törvényjavaslat a népi ellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelkezést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmi támogatásával, népi ellenőrökkel végzi. — Munkások, parasztok és értelmiségiek önként és szívesen vállaltak megbízatást a népi ellenőrzésben. Már „törzsgárda” is kialakult: csaknem hétezer azoknak a népi ellenőröknek a száma, akik kezdettől részt vesznek a munkánkban. A népi ellenőrök csaknem 30 százaléka munkás vagy tsz-tag, több mint 40 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Tizenöt százalékuk nő, s a népi ellenőrök között a legkülönbözőbb szakterületek magasan képzett elméleti és gyakorlati ismerői is megtalálhatók. A törvényjavaslat a korábbi hatásköri szabályokat (Folytatás a 2. oldalon.) 110 ülésezik az országgyűlés(MTI fotó : Pálfai Gábor felvételei Közel száz napirendet tárgyal az ENSZ New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés csütörtöki plenáris ülésén a jelenlegi, 23. ülésszak napirendjét és a megtárgyalandó kérdéseknek a különböző bizottságok közötti szétosztását vitatta meg. Elfogadták a 96 problémát felölelő napirendet. Új pontként elfogadták az eredeti napirendi javaslatban nem szerepelt kérdést: a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok genfi értekezlete eredményeinek megvitatását. * Az ENSZ fejlesztési programjának megajánlási értekezletén csütörtökön 97 ország képviselői jelentették be, hogy 1969 folyamán milyen összegeket ajánlanak fel a program céljaira. A csütörtöki ülésen megajánlott összegek közel 115 millió dollárt tesznek ki. ENSZ-körökben biztosra veszik, hogy az 1969-re előirányzott 200 millió dollárt elérik, ha valamennyi tagállam bejelenti hozzájárulási összegét. Az Egyesült Államok, amely a csütörtöki ülésen nem képviseltette magát, eddig évenként az előirányzott összeg 40 százalékát ajánlotta fel I jugoszláv parlament vitája az ország gazdasági helyzetéről Belgrád (MTI): A Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés megkezdte a vitát az ország gazdasági helyzetéről. A parlamentben Spiljak miniszterelnök optimista hangvételű expozét tartott. Kijelentette, hogy a jugoszláv gazdaság minőségileg új szakaszba jutott, szakított a maradi módszerekkel és — habár nehéz körülmények között — fokozatosan új irányba indult, hogy csökkentse lemaradását a fejlett országok gazdaságaihoz képest. Nagy hangsúlyt adott annak, hogy Jugoszlávia három év alatt 50 százalékkal növeli exportképességét, s az idei kivitel 64 százaléka — a három év előtti 56 százalékkal szemben — a konvertibilis valutaövezetbe jut. A dinár megszilárdulásának jeleként értékelte, hogy a takarékbetétek összege elérte az ötmilliárd újdinárt, ami két és félszer több, mint 1965-ben volt. A vállalatok hatezer új termék gyártását kezdték meg, ötezerét módosították, több mint tízezer árucikk termelését pedig beszüntették, mert ezek nagy része a raktárakban maradt. Három év alatt a lakosság fogyasztása 15—18 százalékkal növekedett. Mika Spiljak a továbbfejlődés két fő problémájának a foglalkoztatottság fokozását — a hivatalos adatok szerint mintegy 300 000 munkanélküli számának csökkentését — és az export növelését nevezte meg. Továbbra is Nixon vezet New York (MTI). A Sindlinger közvéleménykutató intézet legutóbbi felmérése szerint Nixon köztársaságpárti jelölt továbbra is jelentős előnnyel vezet Humphrey-val szemben. Nixon csütörtökön a VDK elleni bombatámadások esetleges leállításával kapcsolatban óvatos nyilatkozatot tett Humphry Detroitban beszélt, és elsősorban gazdaságpolitikai kérdésekről szólva teljes foglalkoztatottságot ígért. A harmadik jelölt, Wallace váratlanul lemondta Kansas és Missouri államba tervezett látogatását és hazarepült Alabama államba, Montgomerybe. Egyik szóvivőjének közlése szerint Wallace „teljes kimerülésben” szenved.