Zalai Hírlap, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

Vfmg prOTUBWrjinj CgjlIWMJC IvWi lAifti Wl^lS^wm AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 246. szám Ára­­ 70 fillér 1968- október 19. szombat Elfogadta az országgyűlés a vasútról és a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot Véget ért a parlament ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, valamint Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülésen részt vett az országgyűlés vendégeként Buda­pesten tartózkodó uruguayi parlamenti küldöttség Luis Kí­non Perrez, képviselőházi elnök vezetésével. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett új vasúttörvény tervezet és közlekedéspolitikai koncepció fölött. Ezután dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. Dr. Horgos Gyula beszéde Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter bevezető­ben hangsúlyozta, hogy a közlekedéspolitikai koncep­ciók megvalósítása különösen nagymértékben múlik a hazai, gépipar felkészültségén és jövőbeni fejlődésén.­­ A közlekedési struktúra világszerte tapasztalható fej­lődésének irányát elemezve már évekkel ezelőtt elhatároz­tuk — mondta —, hogy a köz­úti közlekedési eszközök gyár­tását a többi gépipari ágazat­nál gyorsabban fejlesztjük. Kidolgoztuk a fejlesztési programot, amelyet a kormány az idén köz­ponti programmá nyilvá­nított. Ez megteremti a feltételeit annak, hogy a közúti szállí­tás tervei a­­személygépkocsi­kat kivéve, zömében hazai gyártású szállítóeszközök fel­­használásával valósuljanak meg. 11,8 milliárd forint j­ár­műgyártásra A miniszter ezután részle­tesen taglalta a közúti jármű­­gyártás központi fejlesztési programját. Ennek megvaló­sítására az álló- és forgóesz­közökkel együtt összesen 11,8 milliárd forintot fordítunk, a beruházási összegből 9,7 mil­liárd forintot központi forrás­ból fedeznek.­­ A közúti járműgyártás nagyarányú fejlesztése — mondta — lehetővé teszi, hogy gazdaságosan előállított járműipari termékekből fo­kozzuk exportunkat, más­részt mennyiségileg teljeseb­ben és minőségileg magas színvonalon hazai gépipari termékekkel lássuk el a köz­lekedést. A járműipari beruházások általában a tervezettnek megfelelően haladnak. A múlt év végéig a beruhá­zásoknak mintegy 26 száza­léka valósult meg, s a rész­arány ez év végére meghalad­ja a 60 százalékot. A közúti járműipar műszaki színvonalának gyors növelé­sére a kormány határozata alapján megvásároltuk a Renault—Manterrostaal kon­zorciumtól a 192—230 lóerős dieselmotorok gyártási jogát, a gyártástechnológiai eljárást és a gyártó berendezések je­lentős részét. Ezzel hosszú élettartamú, gazdaságos üze­mű, nagyteljesítményű diesel­motorokat gyárthatunk és építhetünk autóbuszainkba, tehergépkocsijainkba és egyéb járműveinkbe. A járműprog­ramon belül is kiemelkedik az autóbuszgyártás fejleszté­se. 1965-ben még 2700 autóbusz készült hazánkban, ez 1970-re 7000-re emelkedik. 1975-re pedig már 10 000— 12 000 autóbusz gyártását tervezzük. Nagy gondot fordítunk arra, hogy járműveink kényelmesek legyenek, a program végre­hajtásával a magyar autó­­buszgyártás a világ élvonalá­ba kerül.­­ A tehergépkocsigyártás fejlesztésénél nem törekedhe­tünk arra, hogy a hazai igé­nyeket teljes választékkal itt­honi termékekből elégítsük ki. Figyelembe vettük a nem­zetközi munkamegosztás adta előnyöket. Mi a 6—20 tonna hasznos teherbírású különleges tehergépkocsik gyártására rendezkedünk be. Alkatrészért — személygépkocsit — közúti járműfejlesztési programunkat többoldalúan segíti a szocialista országok közötti nemzetközi munka­­megosztás. Megállapodásokat, illetve szerződéseket kötöt­tünk mindenekelőtt a Szovjet­unióval, továbbá Lengyelor­szággal, az NDK-val és Jugo­szlávia egyes üzemeivel kü­lönböző korszerű alkatrészek és részegységek közös fejlesz­tésére, kölcsönös szállítására. Az együttműködés eddigi eredményei biztatóak, erőfeszítéseket teszünk a nemzetközi kooperáció to­vábbi kiszélesítésére is. Az ilyen nemzetközi együtt­működés lehetővé teszi beru­házási eszközeink hatékonyabb felhasználását és a nemzetkö­zi munkamegosztásban rejlő tartalékok hasznosítását. A miniszter ezután elmond­ta, hogy a közúti szállítás fej­lesztésével kapcsolatban a közlekedéspolitikai koncepció számol a személygépkocsi­­, állomány jelentős növekedé­sével is. Hangsúlyozta, hogy a kohó- és gépipar, eddigi fej­lesztési irányának megfele­lően, nem kíván személygép­kocsik gyártására berendez­kedni. Gazdaságosabb, ha részt veszünk a Szovjetunió személygépkocsi gyártásában kooperációs szállításokkal. A két ország között létrejött megállapodás alapján a szov­jet gépkocsigyártás fejleszté­séhez különféle alkatrészek szállításával csatlakozunk. Ezeket az alkatrészeket évi 300 000-res példányszámban állíthatjuk elő, ami gazdasá­gos. Az alkatrészekért a Szov­jetuniótól évenként 12—14 000 személygépkocsit kapunk majd, amit a Fiat licenc alap­ján gyártanak. Arra törek­szünk, hogy ehhez hasonló megállapodások más államok­kal is létrejöjjenek. A miniszter ezután a szál­lítás gépesítéséről szólt. Ezután Kovács Antal Vas, Fodor Istvánné Heves, Szenes Ottó Szolnok, Imri Gyula Borsod megyei képviselő ka­pott szót, majd szünet követ­kezett. A szünet után az elnököő Kállai Gyula, dr. Csanádi György közlekedési- és posta­ügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra. Bejelentette, hogy a vita során elhangzott észrevételeket a további munkában hasznosítják, azokat a kérdéseket pedig, amelyek meghaladják a mi­nisztérium hatáskörét, a kor­mány elé terjesztik. Ezt kö­vetően Nemeslaki Tivadar, a törvényjavaslat előadója szó­lalt fel Kállai Gyula elnök részle­tesen ismertette a törvényja­vaslat különböző pontjaira vonatkozó módosításokat, s ezekről az országgyűlés kü­­lön-külön szavazott, s azokat egyhangúlag elfogadta. Ennek megfelelően a törvényjavaslat indokolását kiigazítják. Ez­után az országgyűlés a vas­­utakról szóló törvényjavasla­tot általánosságban és — a már megszavazott módosítá­sokkal — részleteiben is elfo­gadta. Az országgyűlés hatá­rozatban mondotta ki, hogy a magyar közlekedéspolitika koncepcióját és a vitában el­hangzott felszólalásokra adott miniszteri választ jóváhagyó­lag tudomásul veszi. A napirend szerint ezután a népi ellenőrzésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása kö­vetkezett, s azt dr. Dobronaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke terjesztette az Ország­­gyűlés elé. Dr. Dobrónaki Gyula beszéde — Tizenegy évvel ezlőtt az 1957. évi 7. törvénnyel hívta életre az országgyűlés a népi ellenőrzést. ,— Az országgyűlés a népi ellenőrzés intézményével sajá­tos szervet hozott létre. A fel­adatok jellegét, az államszer­vezetben betöltött helyét, fel­építésének redjét és hatáskö­rét tekintve­­e szervet az ál­lami szervek vonásai jellem­zik, ugyanakkor — a társadal­mi erők szervezett részvétele folytán — egyre erőteljeseb­ben kidomborodik társadalmi, népi jellege. Az eltelt csak­nem 11 év alatt a népi ellen­őrzésnek e kettős, állami és társadalmi jellege tovább erősödött. Ezt a vonást erősí­tették azok a módosító jog­szabályok is, amelyek nyo­mán hatásköre és tömegkap­csolatai egyaránt erősöd­tek. Az új törvényjavaslat mind­ezeket az állami és társadal­mi jelleg erősítésére vonatko­zó intézkedéseket átveszi, sőt egyes vonatkozásokban to­vább is fejleszti.­­ Az 1957. évi 7. törvény értelmében a népi ellenőrzési bizottságok tagjai az arra il­letékes államhatalmi szervet meghatározatlan időtartamra választották. A jövőben — a törvényjavaslat szerint a né­pi ellenőrzési bizottságokat az­ országgyűlési képviselőkkel, illetve a tanácstagokkal azo­nos időtartamra, tehát általá­ban négy évre választják. Az új szabályozás a korábbinál jobban megfelel a szocialista demokratizmus követelmé­nyeinek, jobban hangsúlyoz­za, hogy a népi ellenőrző bi­zottságok választott tagjai és tisztségviselői közvetlenül fe­lelősek az őket megválasztó tanácsoknak. Beszámolási kötelezettség A törvényjavaslat tovább­fejleszti a választó államha­talmi szervek és a népi ellen­őrzési bizottságok kapcsola­tát. Előírja, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke a népi ellenőrzés mun­kájáról az országgyűlésnek, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának és a Minisztertanács­nak, a területi népi ellenőrzé­si bizottságok pedig a válasz­tó tanácsoknak kötelesek be­számolni.­­ A törvényjavaslat a né­pi ellenőrzés rendszerének legfontosabb alapelveként tartja fenn azt a rendelke­zést, hogy a vizsgálatokat a dolgozók széles társadalmi támoga­tásával, népi ellenőrökkel végzi. — Munkások, parasztok és értelmiségiek önként és szí­vesen vállaltak megbízatást a népi ellenőrzésben. Már „törzsgárda” is kialakult: csaknem hétezer azoknak a népi ellenőröknek a száma, akik kezdettől részt vesznek a munkánkban. A népi ellenőrök csaknem 30 százaléka munkás vagy tsz-tag, több mint 40 százalé­kuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Tizenöt százalékuk nő, s a né­pi ellenőrök között a legkü­lönbözőbb szakterületek ma­gasan képzett elméleti és gya­korlati ismerői is megtalálha­tók.­­ A törvényjavaslat a ko­rábbi hatásköri szabályokat (Folytatás a 2. oldalon.) ­110 ülésezik az országgyűlés(MTI fotó : Pálfai Gábor felvételei Közel száz napirendet tárgyal az ENSZ New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés csütörtöki plenáris ülésén a jelenlegi, 23. ülésszak napirendjét és a megtárgya­landó kérdéseknek a különbö­ző bizottságok közötti szétosz­tását vitatta meg. Elfogadták a 96 problémát felölelő napirendet. Új pont­ként elfogadták az eredeti na­pirendi javaslatban nem sze­repelt kérdést: a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok genfi értekezlete eredményeinek megvitatását.­­ * Az ENSZ fejlesztési prog­­­ramjának megajánlási érte­kezletén csütörtökön 97 or­szág képviselői jelentették be, hogy 1969 folyamán milyen összegeket ajánlanak fel a program céljaira. A csütörtöki ülésen megajánlott összegek közel 115 millió dollárt tesz­nek ki. ENSZ-körökben biz­tosra veszik, hogy az 1969-re előirányzott 200 millió dollárt elérik, ha valamennyi tagál­lam bejelenti hozzájárulási összegét. Az Egyesült Álla­mok, amely a csütörtöki ülé­sen nem képviseltette magát, eddig évenként az előirányzott összeg 40 százalékát ajánlotta fel I­ jugoszláv parlament vitája az ország gazdasági helyzetéről Belgrád (MTI): A Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés meg­kezdte a vitát az ország gaz­dasági helyzetéről. A parlamentben Spiljak mi­niszterelnök optimista hang­vételű expozét tartott. Kije­lentette, hogy a jugoszláv gaz­daság minőségileg új szakasz­ba jutott, szakított a maradi módszerekkel és — habár ne­héz körülmények között — fo­kozatosan új irányba indult, hogy csökkentse lemaradását a fejlett országok gazdaságai­hoz képest. Nagy hangsúlyt adott annak, hogy Jugoszlávia három év alatt 50 százalékkal növeli exportképességét, s az idei kivitel 64 százaléka — a három év előtti 56 százalékkal szemben — a konvertibilis valuta­övezetbe jut. A dinár megszilárdulásának jeleként értékelte, hogy a takarékbeté­tek összege elérte az ötmilli­­árd újdinárt, ami két és fél­szer több, mint 1965-ben volt. A vállalatok hatezer új ter­mék gyártását kezdték meg, ötezerét módosították, több mint tízezer árucikk termelé­sét pedig beszüntették, mert ezek nagy része a raktárakban maradt. Három év alatt a la­kosság fogyasztása 15—18 szá­zalékkal növekedett. Mika Spiljak a továbbfejlő­dés két fő problémájának a foglalkoztatottság fokozását — a hivatalos adatok szerint mintegy 300 000 munkanélküli számának csökkentését — és az export növelését nevezte meg. Továbbra is Nixon vezet New York (MTI). A Sind­­linger közvéleménykutató in­tézet legutóbbi felmérése sze­rint Nixon köztársaságpárti jelölt továbbra is jelentős előnnyel vezet Humphrey-val szemben. Nixon csütörtökön a VDK elleni bombatámadások eset­leges leállításával kapcsolat­ban óvatos nyilatkozatot tett Humphry Detroitban be­szélt, és elsősorban gazdaság­­politikai kérdésekről szólva teljes foglalkoztatottságot ígért. A harmadik jelölt, Wallace váratlanul lemondta Kansas és Missouri államba tervezett látogatását és hazarepült Ala­bama államba, Montgomery­­be. Egyik szóvivőjének közlé­se szerint Wallace „teljes ki­merülésben” szenved.

Next