Zalai Hírlap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
1969. jÚlíllS 1 Aggodalomra nincsen ok Miért mondtak néhányan búcsút a Budapest Kötő HTSZ nagykanizsai üzemének? Az utóbbi hetekben többen kiléptek a Budapest Kötő HTSZ nagykanizsai üzeméből, azzal az indoklással, hogy a szövetkezetnek nincs jövője, jelentősen csökkent a kereset és megpróbálnak más, jobban fizető munkahelyeken elhelyezkedni. 2—300 forintos csökkenés Mi az igazság a jövővel és a keresetek csökkenésével kapcsolatban? — kérdeztük a szövetkezet Nagykanizsán működő üzemének vezetőjétől, Fehér Józsefnétől. — Szövetkezetünk jelenleg százharminc asszonyt foglalkoztat. Ebből száztízen az üzem telephelyén dolgoznak, húszan pedig bedolgozóként működnek. Az utóbbi hetekben valóban hatan itthagyták a szövetkezetet, elsősorban a keresetre panaszkodva — mondja Fehér Józsefné. A bérstatisztika szerint a kereset az elmúlt két hónapban átlagosan két-háromszáz forinttal csökkent. — Korábban dolgozóink mintegy ötven százaléka ezer és ezerötszáz forint között keresett, a másik ötven százalék pedig ezerötszáz forint felett. Az övék csökkent az elmúlt időszakban két-háromszáz forinttal, — mondja az üzem vezetője, majd hozzáfűzte, hogy az ok külkereskedelmi rendelések változásával kapcsolatos. Nem maradtak munka nélkül A Budapest Kötő HTSZ vezetősége természetesen más munka után nézett, talált is, s jelenleg a nagykanizsai üzem finn és osztrák cégek rendelésére készít kesztyűbéléseket. Az igazság az, hogy a nagykanizsai üzem egy napra sem maradt munka nélkül, csak... — Csak éppen ezek a munkák nem olyan jól fizetők, mint a korábbiak, s ennek következtében csökkentek a keresetek —, mondja Fehér Józsefné. Ehhez még hozzátehetjük azt, hogy az ezerkétszáz-ezerháromszáz forintos átlagkereset sem mondható éppen rossznak, csakhát kevesebb mint a korábban elért. A szövetkezet vezetősége kényszerű helyzetben vállalta ezeknek a megrendeléseknek a teljesítését, éppen azért, hogy ideiglenes jelleggel se legyen munkahiány a kanizsai .szövetkezetben. Augusztustól újra a régi rendelésen . Egyébként éppen a napokban voltak nálunk a budapesti vezetők és úgy tájékoztattak, hogy augusztusban megkezdjük a szovjet rendelés második felének a teljesítését. Ez mintegy ötvenezer pár kesztyűnek felel meg. Harmincezer pár komplett, béléssel ellátott és húszezer pár béleletlen vastag gyapjú kesztyű gyártására kapunk megbízást — mondja az üzem vezetője. Munkából tehát nincs hiány jelenleg sem a Budapest Kötő HTSZ nagykanizsai üzemében, sőt néhány gép — azok, akik az első kisebb zökkenő alkalmával búcsút mondtak a szövetkezetnek — kihasználatlanul áll. — Hat-hét dolgozót jelenleg is szívesen felvennénk — mondja Fehér Józsefné —, csakhogy a tapasztalatok szerint nem igen akad jelentkező. Úgy látszik, a rossz hír gyorsan szárnyra kap, s az alacsony keresetektől, a „jövőtlenségtől” félnek a nagykanizsai asszonyok. Pedig se a jövővel, se a keresetekkel nincs különösebb baj, csak éppen el kell fogadni a tényt, hogy minden termelő üzem, szövetkezet életében vannak jól és kevésbé jól fizető munkák is. Se. Z. j Veszélyben a rétek termése A zalaegerszegi járásban a termelőszövetkezetek 11 200 hold rétterülettel rendelkeznek. A fűkaszálással jelenleg 70 százaléknál tartanak, s a széna több mint fele kint van még boglyákban. Mint a zalaegerszegi járási ,a mi,s mezőgazdasági szakemberei mondják, nincs is már nagy remény arra, hogy időben és jó minőségben tárolóhelyekre kerüljön a kint levő réti széna. Néhány nap múlva ugyanis itt az aratás, sok helyen foglalkoznak a repce és az aprómai betakarítással is, így a rendelkezésre álló munkaerőből és szállítókapacitásból kevés jut majd erre a munkára. Igaz az is, hogy az időjárás sem a legkedvezőbb, az esők jónéhányszor megzavarták a munkát, nagyobb erőfeszítéssel azonban előbbre tarthatnának a gazdaságok. Sokféle akadályozó okra hivatkoznak a tsz-ekben, amelyek jórészt valóban nehezítik is a munkát. Az egyik az, hogy a területek vízrendezése még nem történt meg teljes egészében és a rétek nem elég gondozottak, ezért a gépi betakarítást nem lehet mindenütt alkalmazni. Márpedig csak ez lehet a megoldás, mert a szövetkezetek tagsága idős, kevés a kaszabíró férfiak száma. Igaz ugyan, hogy ez a tényező a pillangósoknál nem érezteti úgy a hatását, mert a legtöbb helyen részesben takarítják be a lucernákat és ehhez még a családtagok is összeszedik az ereiket. Az idei jó pillangóstermés pedig jórészt biztosítja a háztáji szükségleteket, így számításon kívül kerül a legfőbb ösztönző. A termelőszövetkezetek szálastakarmányszükségletét, azonban közel sem fedezik csak a pillangósok, szükségük van a réti szénára is. A megfelelő takarmánybázis az alanya az állattenyésztés fejlődésének. Ha ez nincs meg, a gazdaságok a szarvasmarhatenyésztésben nem jutnak előbbre. Megyénkben rossz hagyomány, hogy a rétterületekől nehezen kerül le a széna, s most is nemcsak a zalaegerszegi járásban, hanem megyeszerte rosszul állnak a gazdaságok ezzel a munkával. Az idei év is szolgáltatja a tanulságot, hogy a szénabetakarításhoz biztosítani kell a szükséges génparkot, a megfelelő műszaki színvonalat, hogy a megtermett érték ne vesszen kárba. A tapasztalatok szerint ugyanis például a zalaegerszegi járásban kevés a fűbetakarításhoz szükséges gép, s ami van, arra is sok a panasz. Új, üzembiztos, úgynevezett rotációs fűkasza csak egy-kettő található a gazdaságokban. Ezeknek a számát érdemes szaporítani, mert az ember kézierővel nem képes megbirkózni a nagymennyiségű rétiszénával. De addig is, amit lehet, menteni kell! A nagy aratásig még van egy kis idő. ZALAI HÍRLAP Az üzemegységvezető Ma már nem tartozik a kivételek közé az olyan falusi fiatal, mint Kiss Dezső, a bagodvitenyédi tsz egyik üzemegységvezetője, aki tanulmányai befejezése után visszatér a faluba, hogy ott kamatoztassa a megszerzett tudását. — Kiss Dezsőt már gyerekkora óta ismerem — mondta Sipos Péter, a szövetkezet elnöke. — Itt járt iskolába, itt nőtt fel a szemünk előtt. Jóravaló, csendes fiú. Amikor befejezte a nagykanizsai felsőfokú technikumot, a gyakornoki idejét itt töltötte nálunk. Azt adta, amit vártunk tőle. Jó munkájával, az emberekhez és a közöshöz való viszonyával megszerezte a tagság és a vezetők elismerését, bizalmát, így ez év március elsejével kineveztük az egyik üzemegységünk élére. Azóta talán még nagyobb ambícióval dolgozik. Jelenleg ismét tanul, aminek a szövetkezet vezetősége nagyon örül, hiszen szükség van a munkájára, tudására. — Nagy szó a gyakorlati munka mellett tanulni. — Kapcsolódott a beszélgetésbe Szalay Géza párttitkár. — Dezső jelenleg a mosonmagyaróvári agrárfőiskolára jár és szeptemberben, kezdi a második évfolyamot. Nemcsak a munkában és tanulásban mutat példát, hanem a KISZ- ben is jól látja el a szervezőtitkári feladatokat. — Szeretik és megbecsülik a dolgozók is. Tudják, hogy jól képzett, gyakorlatias ember. A nagy ambíciója, emberismerete miatt az idősebb korosztály is tiszteli, elismeri. Kiss Dezső, aki eddig szerényen üldögélt a beszélgetők között, kissé meghatottan hallgatta a dicsérő szavakat. — Milyen érzés a megbecsülést és bizalmat hallani? — Azt hiszem, nincs is olyan ember, akit ez ne töltene el örömmel. Én is így vagyok vele. Sok nehézségen tudja az embert átsegíteni a tudat, hogy bíznak benne. — Mi volt az ösztönző, amiért úgy döntött, hogy itthon marad? — Nagyon szeretem a falumat, az embereket. A mezőgazdasági munkák pedig mindig érdekeltek. — A jövőre vonatkozva milyen elképzelései vannak? — Elsősorban a főiskolát szeretném eredményesen befejezni A felsőfokú technikumban alapot kaptam a munka megkezdéséhez, azonban a fejlődő mezőgazdaság megköveteli, hogy minden szakember lépést tartson vele. Ezért kezdtem el a továbbtanulást, ezért akarom a magasabb képesítést. Nagyon szeretnék itt Bagodvitenyéden gyökeret ereszteni és mind többet tenni a szövetkezetért. Út-, járdaépítések, vízgazdálkodási munkák a nagykanizsai járásban A nagykanizsai járásban Murakeresztúrnak, Gelsének, Zalaszentbalázsnak és Felsőrajknak készült el az általános rendezési terve. Zalakaros részére pedig összevont rendezési terv készült, amely kitér a fürdő és környékének tervszerű rendezésére is. A járási tanácsnak az a törekvése, hogy a közeljövőben a többi nagyobb község is kapjon rendezési terveket. Az idén a VATERV az egyesített Kiskomárom és Komárváros — Zalakomár számára készít összevont rendezési tervet 214 ezer forintos költséggel. Az idén Miklósfa 180 ezer, Pátró 170 ezer, Magyarszentmiklós 40 ezer, Pölöskefő 60 ezer, Kacorlak 50 ezer, Fűzvölgy 100 ezer forintot kapott s ezeket az összegeket utak portalanítására használták, illetve használják fel. A múlt évi „Építsük, szépítsük községeinket!” mozgalomban Murakeresztúr 100, Bajcsa 60 ezer forint jutalmat nyert. Ezeket az összegeket az idén kapják meg, s a két község út- és járdahálózatának korszerűsítésére használják fel. Út-, járda-, hídépítésre és karbantartásra 2 millió 700 ezer forintot költ az idén a nagykanizsai járási tanács. Ebből 2 millió 423 ezer forintot Bajcsa, Murakeresztúr, Hahót, Zalaszentbalázs, Zalamerenye, Petréte, Zalakomár, Orosztony, Szepetnek, Zalaszentjakab és Galambok községek között osztottak fel, 277 ezer forintot pedig tartalékoltak. Vtgazdálkodásra 683 900 forintot költenek ebben az évben a járás területén. Ebből 200 ezer forint belvízrendezésre, 223 700 forint vízkárelhárításra, 174 ezer forint vízgazdálkodási társulási hozzájárulásra, 86 ezer forint a közkutak karbantartására jut, tartalékalapra pedig 27 ezer forintot helyeztek. A belvízrendezési és a vízkárelhárítási költségekből Garabonc, Hahót, Kilimán, Magyarszerdahely, Miklósfa, Murakeresztúr, Sormás, Újudvar, Zalakaros és Zalaszabar községek kaptak különböző öszszegeket, hogy a szükséges vízgazdálkodási feladatokat végrehajthassák. Biztató mérleg A Nagykanizsai Finommechanikai és Javító Vállalat nehéz félévet zár. Több profilban anyaghiánnyal küzdött. A gondok ellenére a vállalat megközelítően eleget tesz tervének. Az elmúlt öt hónapban közel 9 millió forintos üzemi eredményt ért el, alig százezerrel kevesebbet a tervezettnél. Az üzemek közül a szekrénygyártó és a bakelit üzem, valamint a motorkerékpár-javító részleg és a reszelő üzem teljesítette túl előirányzatait. A vállalat minden üzemében nagy gondot fordítottak a termelés költségeinek csökkentésére. Törekvésük sikerét jelzi, hogy a költségszintet 77,6 százalékról 76,8 százalékra csökkentették. Itt a kajszibarack Ezen a héten beköszönt a nyári gyümölcsök szezonja. Legalábbis ezt ígéri a MÉK. Tegnap már megérkezett hozzájuk az első négy mázsa kajszibarack és ma reggel 5,60 és 6 forintos áron vásárolhatják az üzletekben a vevők. Lesz majd belőle elegendő, a tsz-ektől és a háztáji gazdaságoktól ugyanis a MÉK mintegy 25 vagonnal tervez felvásárolni. A hét második felében több újdonsággal gyarapszik a gyümölcsválaszték. Az árpával élő körte megnyitja a körték családja előtt az utat, amelyekből dömpingre lehet számítani az idén. Lesz szentiváni alma, valamint az egyik legkedveltebb nyári gyümölcs, a málna is megjelenik az üzletekben. Ez utóbbiból a MÉK-nek csak tíz mázsát sikerült szerződéssel biztosítani, igyekszik azonban ezen felül is felvásárolni. Megkezdődtek a zalaegerszegi tévétorony alapozásának munkálatai. Ezideig méter föld kitermelése történt meg a 17 méter átmérőjű alapgödörből. Ke- Zala megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a további nagymennyiségű meléséhez szükségesállítószalag-rendszer elhelyezését végzik. ^ 4 Ez nem lehet iga: NÉHÁNY HÓNAPJA a cipőkereskedelem egyik illetékese — reklamációkra válaszolva — óva intette a fogyasztót, nehogy az üzleteikben vásárolt bizonyos típusú cipőket utcai használatra fogják, mondván, ezek nem arra készültek, hogy — járjunk benne...! Az ember azon gondolkozott, hogy mikor nem figyelt a világ alakulására, amely a cipők szerepét ennyire megváltoztatta. A helyzet — és a nyilatkozat — abszurd volta természetesen arra is felhívta a figyelmet hogy a cipőiparban és -kereskedelemben valami alapvetően nincs rendben, valahol botrány készül. A hétköznapok világában persze nem arra vagyunk elkészülve, hogy abszurdokkal találkozzunk, sőt ellenkezőleg, a köztudatban az él, hogy itt a praktikum, a célszerűség, a realitás dominál. A fenti példa azonban az olvasónak azt is eszébe juttatja, hogy az ilyen abszurd eset sajnos, mégsem egyedülálló. Saját személyi, egyéni tapasztalatainkon túl a napilapok hasábjain is sűrűn olvashatunk olyan eseteket, amelyekre sokszor mondjuk: ez egyszerűen nem lehet igaz! Csak a közelmúltból idézünk: új házak falai repedeznek; a minisztérium nem veszi át az új útszakaszt az építővállalattól, mert használhatatlan, kockázatos rajta megindítani a közlekedést; márkás termékek gyártása akadozik, mert filléres alkotóelemeit nem szállítja a kooperáló gyár; a jó búzából és jó lisztből gyenge minőségű kenyeret készít a sütőipar; vagy hogy viszszatérjünk az eredeti példához, fizetésképtelen lett a cipőnagykereskedelmi vállalat, mert az általa rendelt cipőket a kiskereskedelem nem vásárolta, így bevételei megcsappantak, a gyárak pedig több hitelt nem adtak a cipőnagykereskedelemnek. ITT ÁLLJUNK MEG egy pillanatra. Mert ha ilyen esetek — szerencsére — csak ritkán fordulnak is elő, mégis van az ilyen helyzetben valami, ami általánosságban elgondolkoztat és figyelmeztet. Mi lehet az oka annak, ha egy nagykereskedelmi vállalat ilyen helyzetbe kerül? Nyilván a hozzáértéssel van baj, amely az adott lehetőségeket ki tudná használni, figyelembe véve a fogyasztók igényeit. Tehát olyan egyéni adottságok hiányoznak, amelyek éppúgy nélkülözhetetlenek a kereskedelmi szakmában, mint bárhol másutt, ahol sikeresen akarják teljesíteni a feladatokat. Azaz: bizonyos poszton olyan ember, vagy olyan emberek találhatók, akik egyénileg, személyileg, alkalmatlanságuk vagy képzetlenségük folytán akadályozzák a korszerű, a fogyasztók igényeinek megfelelő termelés és kereskedelem kialakulását. És itt márjuk, hogy ez sajnos, kereskedelmi spéci, nem is ilyen mérték sűrűn találkozhatunk esetekkel, ahol nem fektív nehézségek, személyi alkalmatlan ríti meg a fogyasztói És hogy ennek ellenelkalmatlanok ideig-e is maradhatnak ott, annak, annak talán , hogy lassan-lassan hetünk az ilyen abszurd: tudomásul vesszük a: beletörődünk, mintha a természetes. PERSZE EZ IS . Mert az eddig elmond is világos, hogy az imok nem maguktól s: nem természeti sennem is elemi csapások az ember a szülőjük. szurdumok emberi jogok következményei felelőtlenség, ostobodig meg mögöttük. Vannak a hétköznen olyan abszurd , amelyek függetlenek , től. A kalauz, a ti, a pincér udvariassága - leírni — egy fillérbe rül, mégis, lépten találkozunk mogorv, mintha nem is ugyan városnak, ugyanannálsadalomnak lennél. Mintha a kalauznak lenne hivatalos ncviselővel, a tisztvi pincérrel... és a se lehetne folytatni. Mer jelenségek azt is mintha hordozóikra lista együttélés szabad vonatkoznának, ham csak a másikra. És baj, nagy baj, mert abszurdum hatására is jogot követel ma, hát érdemes gondol!-, hogy az abszurdumn van a maga logikája, tkezményeiben a közéle hangja, mert az emt keserűséget és pess a tehetetlenség ériki. A hétköznapiak ezért tűrhetetlenek, abszurdumok... MINT A PÉLDA kitűnik, nem a lehetstjük számon. Már sem, mert a lehetettség is az abszurdumngába tartozik. Másik vége ez az olyan gondnak — vagy talán a gondolkozás hiányába amely nem számol józ adott helyzet realitása azt szeretné, ha minek félretolva, csak az v meg, amire neki éppésége van. Persze, olyan problémáink is, akét a legjobb szándék: tudunk e pillanatban van megoldani, úgy, aláretnénk. De az abszurda mégsem szabad bennünk. Kerekes