Zalai Hírlap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 271. szám Ara: 80 fillér 1969. november 22., szombat i vegyi és baktériumfegyverek eltiltását és megsemmisítését sürgette Csatorday Károly az ENSZ-ben bár jelentésének megállapítá­sai figyelmeztették a világot a súlyos veszélyekre, s így most számos országban napirendre került e kérdés. A genfi lesze­relési bizottságban több javas­latot is előterjesztettek a ve­­gyi és a baktériumfegyverek általános eltiltásáról. Hazánk támogatja azt a mongol javas­latot, hogy az egyezmény meg­kötésének 45. évfordulójára minden ország csatlakozzék a genfi egyezményhez, amely fontos és hatékony nemzetközi megállapodásnak bizonyult, s a közgyűlés jelenlegi üléssza­ka intézzen ilyen értelemben felhívást az egyezményt alá nem író országokhoz. A magyar küldött a továb­biakban leszögezte, a vegyi és a baktériumfegyverek tilalmát a közvetlen felhasználáson kí­vül ki kell terjeszteni ezek ki­kísérletezésére, előállítására és tárolására is. Ezzel kapcsolat­ban utalt a főtitkári jelentés megállapításaira: a vegyi és baktériumfegyverek tömeg­­pusztító hatásúak, nem kevés­bé veszélyesek, mint a nukleá­ris fegyverek, ezeket a fegy­vereket — állapítja meg Csa­torday Károly­t Vietnamban tömeges kipróbálásnak vetik alá, s hatásuk hosszú időre terjed. Csatorday Károly vitába szállt azzal az angol javaslat­tal, hogy egyelőre csak a bio­lógiai fegyvereket tiltsák el. „Meggyőződésünk, hogy mind­két feladat: a genfi egyezmény megerősítése, illetve a vegyi és baktérium­fegyverek teljes eltiltását és a meglevő kész­letek megsemmisítését elő­irányzó konvenció megkötése reális lehetőség, s ha ezt meg-­ oldjuk, jelentősen hozzájáru­lunk más leszerelési kérdések megoldásához is” — állapítot­ta meg Csatorday Károly, Washington. (MTI). A vegyi és baktériumfegyverek hasz­nálatának eltiltásáról szóló genfi egyezmény megerősíté­sét és az ilyen fegyverek tel­jes eltiltásáról szóló konvenció létrehozását sürgette a magyar küldött az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 1. számú bizottságában. A magyar küldött rámuta­tott, nagy fontossága van an­nak, hogy a közgyűlés három évvel ezelőtt felújította vitá­ját a genfi egyezmény teljesí­téséről és megerősítéséről Az egyezmény eltiltja a vegyi és baktériumfegyverek használa­tát a háborúban. A magyar küldöttség három évvel ez­előtt javasolta, hogy minden állam csatlakozzék az egyez­ményhez, és annak hatályát szilárdítsák meg. Akkor egyes delegátusok erőltetett vitának és értelmetlennek minősítet­ték a magyar javaslatot. Az azóta feltárt adatok és a főtit­ A török államfő hazaérkezett Moszkvából Moszkva (MTI): Cevdet Su­­ivay török köztársasági elnök befejezte látogatását a Szov­­etunióban és pénteken Moszkvából repülőgéppel ha­zaérkezett. A török vendég a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa és a szovjet kormány meghívására november 12 óta tartózkodott a Szovjetunió­ban. Alois Indra elutazott Budapestről Alois Indra, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára novem­ber 18—21 között Magyaror­szágon tartózkodott sz Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága meghívása alapján. Alois Indrát fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Pulai Árpád, a KB titkára. Megbeszélést foly­tatott továbbá az MSZMP Központi Bizottsága több ve­zető munkatársával. Alois Indra pénteken elutazott Bu­dapestről. (MTI) Fanfani lemondott Róma (MTI): Mariano Ru­mor kereszténydemokrata kor­mánya a bírálatok összponto­sított tüzébe került a hatal­mas arányú szerdai általános sztrájk után. Nyugati megfi­gyelők szerint, a három és fél hónapja hatalmon levő kor­mány pozíciói most gyengéb­bek, mint valaha, hiszen még a kormányt rendszerint parla­menti támogatásban részesítő „egységes szocialisták” sem zárják ki a kormányválság le­hetőségét. Az olasz szenátus péntek esti ülésén Amintore Fanfani, a szenátus elnöke lemondott. Föld felé vezető pályán az Apollo—12 Houston (HM). Péntek reg­gel, magyar idő szerint 8 óra 23 perckor az Apollo—12 le­génysége bekapcsolta a fő haj­tóművet és pályamódosítást hajtott végre. A módosítás célja, hogy kedvezőbb hely­zetből készíthessenek fény­­képfelvételeket a későbbi holdutazások leszállási he­lyeiről. Az Apollo–12 űrhajósai, a pénteki nap jó részét­­a hold­körüli pályán keringve fény­képezéssel töltötték. Az űrka­binban elhelyezett különleges fényképezőgépek lencséi első­sorban a soron következő Hold­expedíciók tervezett leszálló­­helyeit igyekeztek részletesen felderíteni, így a Fra Mauro nevű kráter környékét, amely az Apollo—13 célja lesz. A soron következő Holdexpedí­ció a terv szerint márciusban indul útjára. Az Apollo—12 parancsnoka egyébként felvetette, hogy gyorsítsák meg a visszatérést, mert elegendő üzemanyaguk marad arra,, hogy az űrkabint nagyobb sebességgel indítsák vissza a Föld felé. A houstoni központ nem adott engedélyt a kísérleti idő megrövidítésére. A Holdkutatással foglalkozó tudósok egyelőre nem találtak elfogadható magyarázatot ar­ra, mi az oka annak, hogy a holdkomp becsapódása az égitest felszínére tartós, mint­egy harminc perces holdren­gést okozott. Az űrhajósok a kabinban a hosszas és kemény munka után végre megpihenhettek, miközben egy alkalommal mó­dosították pályájukat Ma­gyarországi idő szerint az es­ti órákban került sor az utol­só fontos manőverre: három­negyed 10 óra körül, a Hold túlsó oldalán helyezik üzem­be több mint két percre azt a hajtóművet, amelynek el kell indítania őket a Föld felé. A visszavezető úton több tv­­közvetítésre kerül sor, s ha szükséges,­­módosítják a pá­lyát, az idő jórészét azonban pihenéssel, illetve a tapaszta­latok feldolgozásával töltik. Az Apollo—12 űrkabinja no­vember 24-én, magyarországi időszámítás szerint este 22 óra körül száll le a Csendes­óceánra, ahol a mentőflotta máris készenlétben áll. Az Apollo—12 pénteken este, magyar idő szerint 21 óra 43 perckor rátért a Föld felé ve­zető pályára. Losonczi Pál hazaérkezett indiai és iráni látogatásáról Magyar-iráni közös közlemény Teherán (MTI): Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken befejezte iráni láto­gatását. A teheráni Mehrabad repü­lőtéren búcsúztatására megje­lent Mohammad Reza Pahlavi sah, Irán uralkodója, Shams hercegnő, az uralkodó húga, Hoveida miniszterelnök, Ima­mi, a szenátus elnöke, Riazi, a nemzetgyűlés elnöke, Álam udvari miniszter, Zahedi kül­ügyminiszter, Dzsam tábornok, vezérkari főnök, Puyani, az­ Iráni Császárság budapesti nagykövete, Várkonyi­ József, a Magyar Népköztársaság te­heráni nagykövete és felesége, valamint a diplomáciai képvi­seletek tagjai és a magyar ko­lónia képviselői. Elhangzott a két ország himnusza, majd Lo­sonczi Pál ellépett a felsora­kozott díszszázad előtt. Az iráni uralkodó a lépcsőig kí­sérte a magyar elnököt, majd rövid búcsúzkodás után a MA­LÉV k­ü­l­öngépe a levegőbe emelkedett. A határig az iráni légierő vadászgépei szolgáltat­ták a díszkíséretet. ★ Iráni látogatásából hazaté­rőben Losonczi Pál üdvözlő táviratot küldött a gép fedél­zetéről. Mohammad Reza Pahlavinak és Cevdet Sunay törö­k köztársasági elnöknek; Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének; Georgi Trajkovnak, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnökének, valamint Nicolae Ceausescu­nak, a Ro­­­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, a Román Szocialista Köztár­saság Államtanácsa elnöké­nek. Losonczi Pál hazatérőben a repülőgép fedélzetén tartózko­dó újságírók kérdéseire vála­szolt. ■k Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, aki felesége tár­saságában hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaságban és az Iráni­sászárságban, a kí­séretében volt személyiségek­kel — Tímár Mátyással, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­vel, dr. Házi Vencel külügy­­miniszterhelyettessel, Asztalos Lajos­ kohó- és gépipari mi­niszterhelyettessel és Molnár János művelődésügyi minisz­terhelyettessel — együtt pén­teken délután a MALÉV kü­­lönrepülőgépével hazaérkezett Budapestre. A fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes eln­öke, Fe­hér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Nagy József­né könnyűipari miniszter. Ott volt S. Sinha, az Indiai Köztársaság buda­pesti nagykövete, F. 3. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Shamsedin Gha­­rib, az Iráni Császárság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. ★ Magyar—iráni közös közle­ményt adtak ki Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és fe­lesége 1969. november 16—21. közötti hivatalos iráni látoga­tásáról, amelyben többek közt megállapítják: A látogatás során Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Bahinsah Aryamehr hasznos eszmecserét folytatott a két ország közötti kapcsolatokról és a két országot érdeklő nem­zetközi problémákról. A gazdasági és kereskedelmi­­ kapcsolatok fontosságát hang­súlyozva a két államfő lehet­ségesnek tartja az olaj, petrol­kémiai termékek és színesfé­mek cseréjét beruházási javai­ ellenében. Ugyancsak lehető­­■­séget látnak a szorosabb együttműködésre gazdasági, műszaki és tudományos téren Ennek érdekében kormánybi­zottságokat jelölnek ki. A két államfő újra megerő­sítette, hogy támogatja a bé­­­­kés egymás mellett élés elvet és a szuverenitás, a nemzeti függetlenség az egyenlő jogok, a­ más országok belügyeibe való be nem avatkozás és az egymás iránti kölcsönös tisz­telet elvének betartását. Ezek az elvek biztosítják az­ orszá­gok közötti kapcsolatok szilárd alapját, függetlenül a társa­dalmi, gazdasági és politikai rendszertől. Egyetértettek ab­ban, hogy ezeknek az elvek­nek a megsértése növelné a fe­szültségeket és vitákat, s végső soron a világ békéjére is ki­hatna. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának­ elnöke meghívta őcsászári felségét, a sahot és a császárnőt, hogy te­gyenek hivatalos látogatást Magyarországon. A meghívást örömmel elfogadták. (MTI) Indiai és iráni hivatalos látogatás után hazaérkezett Losonczi Pál és kísérete. Képünkön: az Elnöki Tanács elnökét Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke köszönti a Ferihegyi­ re­pülőtéren. (MTI fotó : Faltai felv. — KS) Ebben az évben tovább emelkedett a megye lakosságának életszínvonala A dolgosok élet- és munkakörülményeinek alakulásáról tárgyalt a Szakszervezetek Zala megyei Tanácsa Tegnap délelőtt Zalaeger­szegen ülést tartott a Szak­­szervezetek Zala megyei Ta­nácsa. Az ülésen —­­amelyen megjelent és felszólalt Király Ferenc, a megyei párt vb tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője is — dr. Pers Géza, az SZMT titkára ter­jesztette elő az elnökség be­számolóját a zalai dolgozók élet- és munkakörülményei­nek alakulásáról. A beszámoló legnagyobb terjedelemben a leginkább előtérben álló, legtöbbször emlegetett bér-ár viszonnyal foglalkozott. Bevezetőül le­szögezte, hogy míg a lakos­ság bevételei országosan 10 százalékkal emelkedtek 1969 első fél évében 1968 azonos időszakához mérten, a megyében ez az emel­kedés 13 százalék volt. A kifizetett bérek összege 10 százalékkal emelkedett, ami azonban nem azonos az át­lagkereset , növekedésével, mert időközben mintegy 7 százalékkal nőtt a foglalkoz­tatottak száma. A bérek 1969 első félévében meglehetősen nagy szóródással, 3,5 száza­lékkal növekedtek. Ezen be­lül az iparban 3 százalékkal, az építőiparban 5 százalék­kal, a vasútnál mintegy 2,5— 3 százalékkal, a közlekedés­ben 7,2 százalékkal, az értel­miségi és alkalmazotti, ré­tegnél 3 százalékkal. Az áraknál ezzel szem­ben mintegy 3 százalé­kos növekedést figyeltek meg, amit úgy számítottak ki, hogy figyelembe vették a megyei statisztikai hivatal által 1968-ban egy főre számított kiadások fő összegét, s az így kapott, egy főre eső fo­gyasztás forint értékét beszo­rozták az 1969. első félévi ár­indexekkel. Az életszínvonal egyik főn­­(F­oly­tatás a 2. oldalon.) HÍRMAGYARÁZAT A részesedési alap elosztásának új módja Mint ismeretes, a kormány legutóbbi ülésén határozatot hozott a részesedési alap ka­tegóriák szerinti felosztásának megszüntetéséről, s az alap fel­osztását, felhasználásának módját vállalati hatáskörbe utalta. A részesedési alap kategó­riák szerinti felosztását 1968. január 1-én, az új mechaniz­mus indulásakor vezették be, s célja az volt, hogy mintegy biztosítékot nyújtson az el­osztás differenciálására, vagy­is arra, hogy anyagilag jobban ösztönözzék, jutalmazzák azo­kat, akik felelősebb munkát végeznek, s akiktől nagyobb mértékben, függ a vállalat gaz­dálkodása, valamennyi dolgo­zó jövedelmének alakulása. Az ösztönzés központosításának módszere lényegében kénysze­rű intézkedés volt, s csupán a reform kezdeti időszakában, a gazdasági tendenciák tapasz­talatainak megismeréséig volt indokolt, mert az ilyenfajta központosítás fenntartása el­lentétes lenne az új mechaniz­mus elveivel. A közvélemény nagy része az eddigi módszer megváltoztatását kívánta. Az üzemi demokrácia továbbfej­lesztése is szükségessé teszi, hogy a vállalat saját anyagi eszközeivel maga gazdálkod­jék. Egyetlen megkötöttség, hogy vállalati átlagban a ré­szesedés a jutalmazás és a pré­mium összege nem haladhatja meg a bértömeg 25 százalékát. A részesedési alap elosztása" mechanikus vonásainak ki­kapcsolásával, a vállalati ön­állóság bővítésével a kormány­zat még szabadabb teret ad a differenciálásra, a hatéko­nyabb munka anyagi ösztön­zésére. Nagyobb lesz a jelen­tőségük a kollektív szerződé­sekben foglalt elosztási mód­szereknek, amelyeket maguk­ a vállalati kollektívák dolgoz­nak ki. Egészséges eltérést je­lent az eddigiektől az az elv is, hogy nemcsak az év végi részesedést, hanem az alapbért is fokozottan differenciálni kell, ily módon is ösztönözve a nagyobb felelősségvállalásra, jobb munkára. A vezetők prémiumátalánya megszűnik, s az e célra eddig felhasznált, összeget is diffe­renciáltan alapbéresítik. Erre azonban nem a vezetői beosz­tás, hanem a vezetők végzett munkája szolgáltatja a jogcí­met. Az a vezető, aki többet tesz vállalatáért, a dolgozók­ nagyobb jövedelméért, az ed­­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next