Zalai Hírlap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280. szám
2 Náci rémtettek Vietnamban (Folytatás az 1. oldalról.) szenvedtek, továbbá mintegy 100 amerikai tiszt és technikus vált harcképtelenné. 26 repülőgépet semmisítettek meg a Tan Tao repülőtér elleni támadáskor. Frankfurt (AFP): Robert Kempner, aki a nürnbergi nemzetközi törvényszéken az amerikai főügyész helyettese volt, azt javasolta, hogy indítsanak újabb nürnbergi pert amelyben a Vietnamban elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgálnák ki. Saigon (AFP): Tran Van Don szenátor, a My Lai-i tömeggyilkosság ügyét vizsgáló dél-vietnami parlamenti bizottság vezetője, kijelentette: „kezdenek meggyőződni arról, hogy a vérengzés úgy folyt le, ahogyan az újságírók elmondották”. A szenátor megkérdezett több életben maradottat. Megmutatott nekik több felvételt, amelyek a Time című amerikai folyóiratbanjelentek meg. A képeken egy 35 év körül aszszony felismert két áldozatot, egy asszonyt és egy gyermeket. A dél-vietnami buddhista egyház hétfőn este tízpontos kiáltványban szólította fel a harcoló feleket, találják meg a módját a harci cselekményeit beszüntetésének. A kiáltvány rámutat, hogy a dél-vietnami kormány „elvesztette a kezdeményezést a béke megteremtése érdekében”. A manifesztumot ötszáz buddhista világi személy háromnapos tanácskozásának befejeztével olvasták fel. Moszkva (MTI): A szovjet háborús veteránok bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben a békés vietnami lakosok tömeges legyilkolásában bűnös személyek szigorú megbüntetését követeli. A nyilatkozat követeli az agresszió beszüntetését, az amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnamból és a vietnami nép önrendelkezési jogának elismerését. * A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügymi- nisztériuma a My Lai dél-vietnami faluban történt mészárlással kapcsolatban kiadott nyilatkozatában hangsúlyozza: a KNDK kormánya és az egész koreai nép súlyosan elítéli e cselekményt, mint az egész emberiség ellen elkövetett megbocsáthatatlan bűnt. * Mélységes felháborodással fogadta a magyar közvélemény a híreket azokról a tömeggyilkosságokról, amelyeket az amerikai intervenciós hadsereg tagjai követtek el Dél- Vietnamban. Az Országos Béketanácshoz és a Hazafias Népfront Országos Tanácsához százával érkeznek a táviratok, a megdöbbentő kegyetlenkedéseket kemény szavakkal ítélik el az ország minden részében. A fővárosi főügyészség dolgozói a nácik rémtetteihez hasonlítható brutalitásként bélyegezték meg a vietnami nép módszeres kiirtásának felháborító cselekményeit. „Követeljük — írják — hogy a népirtásban bűnösöket szigorúan vonják felelősségre, az 1948 december 9-i nemzetközi egyezmény értelmében. Rözgyűléseken, szolidaritási összejöveteleken fogalmazódtak meg a táviratok százai, amelyek rámutatnak, hogy a második világháború fasiszta tömegmészárlásait, a hitleristák gyilkolási módszereit idéző dél-vietnami brutalitások a jóérzésű emberek megvetését, tiltakozó szavát váltják ki. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) van abban, hogy mint adott lehetőséget, el kell fogadni, hogy a kórházat — bár elhelyezése nem idális — a jelenlegi helyen kell tovább építeni. A vita abban van, hogy a bővítés a jelenlegi Dózsa-liget és a Zrínyi út, avagy a kórház mögötti, jelenleg családi házakkal beépített terület felhasználásával történjék. Mindkét alternatíva mellett és ellen több érv szól. Az előbbi célszerűbbnek látszik, mert olcsóbb, közlekedésrendészeti szempontok is indokolják, s a park a 74-es út tervezett átkelő szakaszának megépítésével amúgy is elveszti területének jó részét. Az utóbbi jó állapotban lévő házak szanálása miatt rendkívül drága, viszont valamivel nyugalmasabb terület, tekintve, hogy vasúttól, közúttól távolabb van. Mindkét alternatívát részletes elemzéssel terjesztik a megyei tanács elé döntés céljából. Az EOK közvetít Szaúd-Arábia és Dél-Jemen viszályában? Kairó (MTI): Szaúd-Arábia és a Dél-jemeni Népi Köztársaság vitatott határszektorában, Al Waden térségében hétfőn is folytatódtak a harcok. Az Al Ahram hétfői számában azt írja, hogy Nasszer elnök az egy hét óta tartó helyi háború beszüntetése érdekében személyes kezdeményezés lehetőségét fontolgatja. A lap szerint az EAK fővárosában felvették a kapcsolatot több arab ország képviselőivel, hogy az arab országok közösen tanulmányozzák, milyen kedvezőtlen hatása lehet a fegyveres konfliktusnál; a december 20-án megnyitó rabati csúcstalálkozóra. Az UPI úgy tudja, hogy kedden Szaúd-Arábia fővárosába utazik Hasszán Abbasz Zaki, az EAK gazdaságügyi minisztere. Egyelőre azonban nem ismeretes, hogy szóba hozza-e Szaúd-Arábia és Dékemen konfliktusát Beirut. Robert Pranger amerikai hadügyi államtitkárhelyettes kedden befejezte négynapos közel-keleti „ténymegállapító körútját” és Bejrútból elindult vissza az Egyesült Államokba. (UPI) ÁGOSTON LÁSZLÓ: A „modern“ nyugati világ - mellékutakról... (22.) Az 1961-es tömegmozgalmat azonban Kubában is úgy tekintik, mint az analfabétizmus felszámolásának első lépését. Ellentmondásos és lassú gazdasági fejlődés Az analfabétizmus elleni küzdelem eredményességét döntően meghatározzák az egyes országok társadalmigazdasági körülményei. Másszóval Afrika, Ázsia és Latin- Amerika számos országát fojtogató — a formális függetlenség ellenére sem csökkenő — nyomor és szegénység. Hivatalos megállapítások szerint a gazdaságilag gyengén fejlett országokban élő több mint egymilliárd ember helyzete az utóbbi években a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban érvényesülő tendenciák hatására tovább romlott. A harmadik világ országaiban lassul a gazdasági fejlődés üteme és növekszik a különbség a gazdaságilag fejlett országok növekedési ütemének javára. Az 1955—1960-ig terjedő időszakban az egy főre jutó termelés a gazdaságilag elmaradott országokban évi 2,2, a fejlett országokban 2,0 százalékkal nőtt. A következő öt évben a fejlődés évi átlagos üteme a fejlődő országokban 2,0, az imperialista hatalmak esetében pedig 3,6 százalékot tett ki. 1966—1967-ben az imperialista világban 3,9, a fejlődő országokban pedig csak 1,5 százalékos volt a fejlődés átlagos üteme. Az egy főre jutó jövedelem a fejlett országokban évente 60 dollárral emelkedik. Az elmaradott országokban ez a növekedés az évi 2 dollárt sem éri el. Fokozódó eladósodás Ennek a helyzetnek az egyik fő oka a hátrányos kereskedelem. 1957-ben a harmadik világ országai még 27 százalékban részesedtek a világ exportjából 1966-ban már csak 19 százalékban. Ebben a legsúlyosabb tényező az élelmiszerek és a nyersanyagok kiviteli árainak csökkenése, aminek következtében a gyengén fejlett országok évente mintegy 3,0 milliárd dollárt veszítenek. Mindez tovább súlyosbítja a gyengén fejlett országok eladósodását és az ezzel járó negatív következmények hatványozódását. Az érintett országok államadóssága 1955-ben 10 milliárd, 1966-ban pedig már 40 milliárd dollár volt. Ugyanezen időszak alatt a kölcsönök törlesztéseire és kamataira kifizetett összeg megnyolcszorozódott, 500 millió dollárról évi 4 milliárd dollárra nőtt. Tegyük még mindehhez hozzá az élelmiszerek termelésében bekövetkezett visszaesést, ami a gyors népszaporodás folytán tovább fokozza a lakosság tömegeinek amúgy is mérhetetlen nyomorát. Több fejlődő ország az éhínség megakadályozására élelmiszer behozatalra kényszerült, ezzel viszont a gépbeszerzések, a gazdasági növekedés fontos tényezői elől vonta el az amúgy is szűkös anyagi eszközöket, ígéretek és programok helyett tetteket! A vezető imperialista hatalmak megannyi hangzatos nyilatkozatot, felhívást tettek a súlyos és bonyolult gondokkal küszködő, éppen az imperialista hódítások következtében kifosztott, eldeformált, bezüllesztett nemzetgazdasággal rendelkező fejlődő országok megsemmisítésére. Ígéreteikből, fogadkozásaikból jóformán semmit sem valósítottak meg. Azaz mégsem egészen így van... Katonai instruktoraikat, politikai cselszövőiket, kémeiket és felforgatóikat elküldték valamennyi gyengén fejlett országba, akik továbbra is szervezik, segítik, biztosítják e fejletlen országok végzetes kifosztását. Jól példázza ezt az a tény, hogy a fejlődő országok által szállított nyersanyagok felvásárlási ára 1958 óta 7 százalékkal csökkent, ugyanakkor a fejlett kapitalista országok által szállított cikkek ára 10 százalékkal emelkedett. (Folytatjuk.) ZALAI HÍRLAP Kádár János nyilatkozata a lengyel sajtóban Unita részére adott nyilatkozatából. A Trybuna Ludu ismertetésének háromhasábos címe: „A biztonsági értekezlet az európai népek közös ügye”. A LEMP központi lapja kiemeli az MSZMP első titkárának megállapítását: ......A negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején a Rákosi-féle vezetés dogmatizmusa, szektáns politikája, a Nagy Imre-csoport revizionizmusa, osztályárulása, e két klikk harca egyrészről az osztályellenség az imperialisták aknamunkája és nyílt támadása, másrészről súlyos, hosszantartó krízisre vezetett a pártban, társadalmunkban. A kritikus idők egyik legfőbb tanúsága az volt, hogy mindig a valóságot kell néznünk, nem azt, amit szeretnénk látni, kell számolni mindenféle szubjektívizmussal, és reális politikát kell folytatnunk”. Kádár Jánosnak ugyanezt a megállapítását emeli ki a Zycie Warszawy és a Glos Pracy is. Varsó (MTI): Kedden az összes varsói lap bő részleteket idéz Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának az A közélet hírei Nguyen Thi Binh asszony látogatása Péter Jánosnál és Sarlós Istvánnál Péter János külügyminiszter kedden délelőtt hivatalában fogadta Nguyen Thi Binh aszszonyt, a Délvietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának külügyminiszterét, aki baráti látogatásra érkezett hazánkba. Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának külügyminisztere — a kíséretében levő dél-vietnami személyiségek társaságában — kedden délután látogatást tett Sarlós Istvánnál, a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága elnökénél. A vendégeket a látogatásra elkísérte a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, s jelen volt Le Huu Van, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Elutazott a szovjet kereskedelmi küldöttség November 27 és december 2 között Sz. M. Szemicsev miniszterhelyettes vezetésével szovjet kereskedelmi küldöttség tartózkodott hazánkban. A delegáció vezetője aláírta a magyar—szovjet belkereskedelmi munkacsoport alakuló ülésének jegyzőkönyvét, a két ország belkereskedelmi szervei közötti gazdasági és tudományos,műszaki együttműködésről szóló megállapodást és az 1970. évi munkatervet. A küldöttség több fővárosi és vidéki kereskedelmi és vendéglátóipari üzemet tekintett meg A delegációt fogadta Szurdi István belkereskedelmi miniszter, kicserélték tapasztalataikat a két ország kereskedelmét érintő időszerű kérdésekről, s megállapodtak, hogy a jövő évi belkereskedelmi választékcsere-szerződést januárban Moszkvában írják alá. A szovjet kereskedelmi küldöttség kedden délután elutazott hazánkból. (MTI). ★ minisripmr) Ismét megkezdődtek a négyhatalmi tárgyalások New York. (MTI). Kedden este, magyar idő szerint 21 órakor, újra megkezdődtek New Yorkban a közel-keleti helyzet rendezéséről folyó négyhatalmi tárgyalások. Franciaország, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia ENSZ-nagykövetei ez alkalommal Charles Yostnak, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének a Waldorf-Astoria szállóban levő rezidenciáján találkoznak. Az EAK nyersolajat szállít a Szovjetuniónak Kairó. Az Egyesült Arab Köztársaság évi 1,5 millió tonna nyersolajat szállít a Szovjetuniónak. Az erre vonatkozó megállapodást most írták alá. (MENA): Gibraltár főminiszterének tárgyalásai a brit kormány vezetőivel London (MTI): Robert Pelizza, gibraltári főminiszter kedden megkezdte londoni tárgyalásait a brit kormány vezetőivel. Diplomáciai megfigyelők szerint a koronagyarmat miniszterelnöke Stewarttal és társaival folytatott megbeszélésen értékelni fogja a spanyol kormányban beállt változásokat. Pártmunkás-küldöttségünk hazautazott Moszkvából Moszkva (MTI). Az SZKP Központi Bizottságának meghívására magyar pártmunkásküldöttség tartózkodott Moszkvából. A magyar pártmunkás-delegáció kedden hazautazott Moszkvából. 1969. december 3. Előrelépés Bonnban Egy kicsit megkönnyebbült a világ, amikor ismeretessé vált, hogy Bonn képviselői a múlt hét végén aláírták Moszkvában, Washingtonban és Londonban az atomsorompó-szerződést. Igaz, hogy az aláíráskor feltételeket is közöltek, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy valami mozdul és előrehalad az NSZK külpolitikájában. Közismert, hogy az NSZK militarista és revansista körei milyen szívósan ellenezték az egyezményhez való csatlakozást. Ehelyett inkább azt szerették volna, hogy Bonn atomfegyvereket kapjon. Most, amikor a budapesti és prágai felhívás nyomán a nemzetközi érdeklődés reflektorfényébe került az európai biztonság kérdése, nem vitás, hogy az atomsorompó-szerződés elfogadása az NSZK részéről az európai biztonság megszilárdításához vezető úton lépés előre. Ismeretes, hogy alig két hónapja az NSZK-ban — a második világháború befejezése óta első ízben — megtört a klasszikus jobboldal uralma, és a szociáldemokraták vezetésével új kis koalíció került uralomra. Kezdettől fogva világos volt, hogy a döntő kérdés az új kormány külpolitikájának alakulása lesz, s ezért mindenekelőtt Brandt szociáldemokrata kormányfő, valamint a kicsiny Szabad Demokrata Párthoz tartozó Scheel külügyminiszter tevékenysége állott a figyelem középpontjában. Ezt jelezte az is, hogy a szovjet politika a legmagasabb szinten juttatta kifejezésre, hogy kész pozitívan fogadni az új nyugat-német kormány esetleges józan, realista kezdeményezéseit. Az óvatos optimizmus, amellyel a Szovjetunió és a szocialista országok a Brandt-kormány hivatalba lépését, programját fogadták — ma is indokolt, bár előrelépés történt. Emlékezetes, hogy több pozitív vonás ellenére nem hiányoznak a kormányprogramból, — s a kormány magatartásából sem — a disszonáns hangok. Ilyen volt többek között, hogy hiányzott a programnyilatkozatból az európai határok elfogadása, a Hallstein-doktrina felszámolása és a kizárólagos képviseleti igényről való lemondás, továbbá az NDK nemzetközi jogi elismerése. De az sem vetett jó fényt Bonnra, hogy Brandt, majd Scheel is látogatást tett Nyugat Berlinben. A Brandt kormány eddigi tevékenységének jellemző vonása az is, hogy a negatívumokkal egyidőben más kérdésekben tapasztalható bizonyos pozitív irányú mozgás. Érthető módon Brandt olyan problémákat választott az első lépések megtételére, amelyeknél némi hátvéddel rendelkezik és támogatásra számíthat az USA és Anglia részéről is. Ilyen volt az atomsorompószerződés. Ezért vállalta éppen az atomsorompó ügyében a Brandt kormány az első nagyszabású külpolitikai vitát — ez nem is maradt el — a konzervatív ellenzékvel. Az angol-amerikai támogatás reményében ebben az ügyben tett leghatározottabb ígéretet a megelőző kormány politikája gyors megváltoztatására, az egyezmény aláírására. Ezt meg is tette. A tapasztalatok alapján kiderült az is, hogy a Brandt kormány az atomsorompóegyezmény ügyében elért győzelem légkörét felhasználja más lépések megtételére. Scheel külügyminiszter nyilatkozata szerint a kormány először a Szovjetunióval szeretne egyezményt kötni az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondásról, majd a lengyelnyugatnémet megbeszélésekre kerülne sor. Az első lépések e vonatkozásban is megtörténtek. De hogy eredményesek legyenek a lengyel megbeszélések, ehhez alapvető feltétel a jelenlegi európai határok sérthetetlenségének és ezen belül az Odera-Neisse határnak elismerése az NSZK részéről. A Brandt kormány akcióinak megítélésénél természetesen figyelembe kell venni, hogy a kormány rendkívül erős belpolitikai nyomás alatt áll. A CDU—CSU már ellenzéki tevékenységének szinte első napjától megmutatta, hogy realitás-érzéke és felelősségérzéke most éppoly hiányos, mint kormányzása idején. Ellenzéki ténykedése a legreakciósabb soviniszta érzelmek felkorbácsolásától a demagógiáig — széles skálán mozog. A szociáldemokraták vezetése alatt álló új kormány értékének és életképességének éppen az a legnagyobb próbája, hogy meghajlik-e a CDU—CSU demagógiája előtt, vagy szembeszáll vele. Az eddigi tapasztalatok szerint világos, hogy az új kormány csakis akkor szilárdíthatja meg belső és nemzetközi tekintélyét, ha belpolitikailag is támadásba megy át és nem menekül elvtelen kompromisszumokba az ellenzék nyomása elől. Az első pozitív ténykedése a Brandt kormánynak az atomsorompó-egyezmény aláírása örvendetes, s arra enged következtetni, ha nehezen is, de igyekszik megvalósítani a programjában vázolt terveket. A jelek és a nyilakozatok erre utalnak, ám a kabinetekre is vonatkozik az általános szabály: a világ nem a szavak, hanem a tettek alapján ítél. Takács János Az USA nem vonja ki csapatait Európából Washington (MTI). Az Egyesült Államoknak nincs szándékában amerikai katonákat kivonni Európából, az 1970— 71-es pénzügyi évben — közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén. A szóvivő kijelentette, a Nixon-kormány álláspontja szerint az amerikai csapatok „Az Egyesült Államok biztonsági érdekeinek megfelelően tartózkodnak Európában és teljesítik a kormánynak a NATO- val kapcsolatban vállalt kötelezettségeit”. A NATO minisztereinek brüsszeli tanácskozását előkéészítendő megkezdődtek a NATO-tagállamok vezérkari főnökeinek megbeszélései a „közép-európai katonai egyensúly problémáiról” jelentéseiket a csütörtöki ülés elé terjesztik.