Zalai Hírlap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

1970. május 30. Együttes ülést tartott az MSZMP és a KISZ Zala megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) lázadott — 8100 fő — és ez nemcsak mennyiségi változást jelentett, hiszen ma már 50 százalékuk szakmunkás, 30 százalékuk betanított munkás és csupán 20 százalékuk segéd­munkás. Az utóbbi években jelentősen gyarapodott általá­nos és szakmai műveltségük, fejlődött gondolkodásmódjuk, egyre szilárdul munkafegyel­mük. Az ifjúmunkások döntő többsége aktív tevékenységet folytat a pártban, a KISZ-ben, a szakszervezetben és a társa­dalmi szervekben. Politikai képzettségükre, meggyőződé­sükre jellemző, hogy ők jutnak el legkorábban és legnagyobb számban, a párttagságig. Az üzemi demokrácia adta lehe­tőségekkel bátran és jól élnek. A termelési,gazdasági felada­tok ellátása tekintélyes ré­szüknek erkölcsi, becsületbeli ügyévé vált. Közösségi szelle­müket, helytállásukat példázza az is, hogy megyénk szocialista brigádjainak 35 százaléka ki­mondottan ifjúsági brigád — mondta Baranyai elvtárs, majd a munkásifjúság gondjairól, problémáiról szólva elemezte a munkájukat gátló körülménye­­­ket, köztük a munkahely és a lakóhely távolságát, a szociá­lis-, kulturális-, sportlétesítmé­nyek hiányát, vagy hiányos felszereltségét és döntően azt, hogy sokszor az ifjúmunkások­ra bízott feladatok nagysága alatta van képességeiknek, szakértelmüknek, rátermettsé­güknek.­­ A parasztfiatalok társa­dalmi, szociális helyzetében és politikai nézeteiben alapvető változást hozott a szocialista mezőgazdaság kialakulása és állandó erősödése. Csökkent a parasztfiatalok száma. Az utóbbi években lelassult az el­vándorlás, mert a fiatalok helyzete a termelőszövetkeze­tekben egyre stabilizálódik és változtak, illetve változóban vannak munka- és életkörül­ményeik. A mezőgazdasági ter­melés egyes területein — pél­dául a gépesítésben — a fia­­talok szerepe döntő tényező Baranyai elvtárs ezt köve­tően az ifjúság világnézeti ne­velésének néhány olyan fogya­tékosságáról, problémájáról szólt, amelyek hatással vannak a fiatalok magatartására. Ki­emelte: — Különböző tanács­kozásokon, fórumokon több­ször elhangzik, hogy a ma if­júsága „beleszületett” a szo­cialista társadalomba. Szá­mukra 1945, 1956 tanulságai történelemszámba mennek. Ez igaz is. Probléma viszont az, hogy napjaink harcában nem mutatjuk be kellően a forra­dalmi cselekedetet. Addig ugyan eljutottunk, hogy a be­csületes, fegyelmezett munkát elsődlegesnek magyarázzuk. Gyenge viszont az olyan értel­mű propaganda, amelyben a ma hőseit, a szocialista társa­dalomért küzdő kiváló munká­sokat, parasztokat, értelmisé­gieket bemutatnánk, amely a ma forradalmi romantikáját megteremtené, követendő pél­daképet állítana. Nevelőmunkánk nem elég differenciált. Többször szinte azonos módon foglalkozunk a megye egész ifjúságával. Nem lett. A parasztfiatalok többsége természetesnek tartja a szocia­lista rendszert, s benne a nagyüzemi mezőgazdaságot el­fogadja és dolgozik érte. E te­rületen is a szocialista verseny és a brigádmozgalom kialaku­lása, megszilárdulása jó úton halad. A parasztfiatalok helyzetét befolyásolja, hogy több mező­­gazdasági üzemben a minimá­lis szociális feltételek is hiá­nyoznak és az üzem gazdasági életének alakításába nem von­ják be a fiatalokat. A falusi KISZ-szervezetek­­ben közel 6000 fiatal tömörül, azonban a KISZ-életet befo­lyásolja az, hogy a tagság két­harmada 14—18 évesekből te­vődik ki. Ennélfogva a falusi KISZ-tagok általános és poli­tikai felkészültsége alacsony, ami kihat társadalmi, politikai aktivitásuk mértékére, haté­konyságára is. Ennek okozója az elmondottakon túl az is, hogy a helyi állami és társa­dalmi szervek egy része nem igényli kellően a fiatalok köz­ügyekbe való részvételét, bele­szólását.­­ A megye ifjúságának je­lentős részét képezik a közép­iskolai- és a szakmunkástanu­lók. Jelenleg 4700-an szakmun­kásképző intézetekben és, 6184-en középiskolákban tanul­nak. Jellemző, hogy a szak­munkásképző- és szakközépis­kolákba járók száma az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt. Az előadó ezután részletesen elemezte az iskolai oktatás helyzetét, az o­ktató-nevelő­­munka fejlődését, s külön ki­tért arra, hogy nagyobb erő­feszítéseket kell tenni különö­sen a szakmunkásképzés terü­letén. Tíz év alatt 2500 fővel növekedett a szakmunkástanu­lók száma, azonban ezt a mennyiségi változást nem kö­vette az anyagi és személyi feltételek arányos fejlődése. Széleskörű összefogással javí­tani kell a tanulási- és mun­kakörülményeket, hogy az is­kolákban végzett fiatalok job­ban fel tudjanak készülni az életre, vesszük figyelembe, hogy egy­­egy üzemben is másként kell szólnunk a műszaki értelmisé­giekhez, mint a szakmunká­sokhoz. Az alapvető rétegeken túl számításba kell venni pél­dául a pedagógusok, az ag­rárértelmiségiek stb. és a fia­tal házasok eltérő érdeklődési körét, igényét is. Jobb társa­dalmi összefogásra van szük­ség az eltérő igények kielégí­tése érdekében. Sok családban nem fordíta­nak elég gondot a fiatalok er­kölcsi, szellemi fejlődésére, társadalmi életére. Nem hagy­ható figyelmen kívül, hogy hány fiatal él rendezetlen csa­ládi körülmények között. A szülők felelőssége nem csök­kenhet annak ellenére sem, hogy társadalmunk minden eddiginél nagyobb segítséget nyújt a családoknak a gyer­meknevelésben. Látnunk kell viszont azt is, hogy állami, társadalmi összefogással to­vább lehet növelni a bölcső­dék, óvodák, napközi otthonok és kollégiumok befogadó ké­pességét, főként a két város­ban, de községeink egy részé­ben is a­nak ellenére, hogy megyénk­ben a lakásépítési program kedvezően alakult és hogy az állami lakások több mint 30 százalékát fiatal házasok kap­ták, a fiatalok lakásgondjai­nak megoldása mégis súlyos probléma. Kedvezőtlen, hogy a KISZ lakásépítési akció sem kapta meg azt a megfelelő tár­sadalmi támogatást, amellyel a gondokat enyhíteni lehetett volna. A fiatalokat sújtó al-A referátum a továbbiak­ban a KISZ munkáját ele­mezte.­­ Megyénkben a KISZ tevékenységének 13 esztende­je bizonyítja, hogy alapve­tően teljesítette a párt által kitűzött feladatokat. A KISZ a felnőttek és a fiatalok előtt elismert, tekintélyes szer­vezetté vált. A megye 706 KISZ alapszervezete közel 20 ezer tagot tömörít magába. A 14—26 évesek közel 40 száza­lékát. A KISZ alapszerveze­tek munkája tartalmasabb és színesebb lett, nőtt önállósá­guk, kezdeményező készségük. A KISZ politikai, termelési, kulturális, művelődési mozgal­mai és akciói egyre hatéko­nyabbá váltak. Az ifjúsági szövetség tevékenysége hozzá­járult ahhoz, hogy javultak a fiatalok élet- és munkakörül­ményei és tanulási feltételei — mondotta Baranyai elv­társ, majd azokról a tenni­va­lókról beszélt, amelyek a KISZ-szervezetek előtt áll­nak. A végrehajtó bizottság be­számolója végén az előadó a következőket mondotta: — Pártunk Központi Bizott­ságának határozatát, ifjúság­politikájának célját — az if­júság kommunista nevelését csak úgy tudjuk eredménye­sen megvalósítani, ha az ifjú­ság nevelésében helyesebb munkamegosztás alakul ki. Ehhez szükséges, hogy párt­­szervezeteink minden szinten hatékonyabban irányítsák, szervezzék és koordinálják az ifjúság szocialista nevelése ér­­­dekében kifejtett széleskörű társadalmi tevékenységet. Fej­lesszék tovább a KISZ közvet­len pártirányítását, tegyék sokoldalúbbá, politikusabbá a KISZ-szel, a KISZ tagsággal való foglalkozást.­­ Az állami szervek, kom­munista gazdasági vezetők az 1016-os kormányrendelet kö­vetkezetesebb végrehajtásával segítsék elő az ifjúság jogos érdekvédelmét, javítsák az if­júsági mozgalom nevelésének feltételeit. A tanácsok válasz­tott testületeibe, munkaki-bérleti uzsora letörésére, az előtakarékosság megkönnyíté­se érdekében szükségesnek látjuk, v­élve a Központi Bi­zottság és a kormány legutób­bi határozatával —, hogy a két városban minél előbb épüljenek olyan, jellegű gar­zonlakások, ahol a fiatal há­zasok kedvező bérért lakhat­nának saját otthonuk megszer­zéséig. zottságaiba a fiatalok nagyobb arányú képviseletét biztosít­sák. — A társadalmi és tömeg­­szervezetek tegyenek többet az ifjúság neveléséért, érdekei­­nek védelméért, pályakezdé­sük támogatásáért, közéleti te­vékenységük fejlesztéséért. Vállaljanak nagyobb anyagi áldozatot az ifjúság művelődé­séne­k, sportjának és mozgal­mainak támogatására, feltéte­leik javítására. Tegyék lehe­tővé, hogy az ifjúság aktívan részt vehessen szervezetük munkájában és tisztségeket is tölthessenek be. Segítsék elő, hogy ifjúsági egyesületek, klubok, szakkörök létesülje­nek. Teremtsenek kedvezőbb feltételeket az ifjúság szabad­idejének hasznos eltöltésére. — A KISZ-bizottságok és szervezetek erősítsék jobban a szervezetek politikai, kommu­nista jellegét, fokozatosan tá­masszanak magasabb erkölcsi, politikai követelményeket a KISZ-tagsággal szemben. Ja­vítsák szervezetük belső de­mokratizmusát. Még többet tegyenek az ifjúság érdekei­nek védelméért, jogos igényei­nek kielégítéséért. Nevelő munkájuk során nagyobb gon­dot fordítsanak a rétegmun­kára, jobban vegyék figye­lembe az ifjúság különböző korosztályainak sajátos érde­kei, igényeit. Elengedhetetle­nül szükséges, hogy a maga­sabb követelményekhez iga­zítva javítsák meg a bizottsá­gok és szervezetek munka­­módsz­erüket, munkastílusu­­­kat.­­ Valamennyi említett szerv vezetője, vezető testüle­te tanulmányozza a Központi Bizottság és a megyei pártbi­zottság határozatát. Folyama­tosan, de következetesen te­gyen meg mindent az ifjúság kommunista nevelése érdeké­ben. — Szükségesnek tartjuk, hogy a káderek megítélésé­nek egyik mércéje minden szinten a megyében az le­gyen, hogyan, milyen oda­ad­óan segíti a párt ifjúság­­politikájának végrehajtását. Differenciáltabb nevelő munkára van szükség A KISZ elismert, tekintélyes szervezetté vált Növelni kell a fiatalok politikai biztonságát, kezdeményező készségét A beszámoló ezt követően az ifjúság közötti tevékenysé­get befolyásoló néhány ténye­zőről, problémáról szólt. — Me­gyénkre is érvényes a Köz­ponti Bizottságnak azon állás­­foglalása, hogy az „ .. .ifjúság nevelése még közel sem vált össztársadalmi tevékenységgé, mert hiányzik a céltudatos, összehangolt munka a külön­böző szervek és szervezetek között” — hangoztatta az elő­adó. A megyében is együtt­működési terveket készítettek a különböző állami, és társa­dalmi szervek a KISZ-szerve­­zetekkel és e tervek többsége rendkívül hasznosnak bizo­nyult, segítették a KISZ e­­velő munkáját. Néhány szerv azonban csak a terv elkészíté­séig jutott el és ezen a hely­zeten feltétlenül változtatni kell. A beszámoló kiemelte azt is, hogy az illetékes párt, állami és társadalmi szerveknek job­ban kell igén­yelniök az ifjú­ság véleményét, növelniük kell az ifjúsági szervezet politikai bátorságát és kezdeményező készségét. A beszámoló hasz­nosnak ítélte a megyei tanács­nak az ifjúság érdekében ki­fejtett tevékenységét és rend­kívül kedvezőnek minősítette, hogy több üzemben, elsősor­ban a Kanizsa Bútorgyárban, a Finommechanikai Vállalat­nál, az OGIL kutatólaborató­riumban a KISZ érdekvédel­mi munkájának komoly rang­ja van. Gondot jelent viszont a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok érdekvédel­me, mert e területeken a KISZ a szakszervezetek segítségét nem tudja igénybe venni, ugyanakkor a helyi tanácsok if­júsági érdekvédelmi munkája gyenge. A beszámoló szólt a fiata­lok egyik legégetőbb gondjá­ról, a lakáshelyzetről is. An­ ZALAI HÍRLAP A mai fiatalok közül kerülnek ki a jövő vezetői Amik­or az ifjúság ügye most a megyei bizottságok együttes ülése elé került, mindnyá­junknak tudatában kell len­ni annak, hogy ez nem pusz­tán egyik­e a lényeges kérdé­seknek, hanem a szocialista építés szempontjából a leg­döntőbbek közé tartozik. Nem egyszerűen gyerme­keinkről, fiatalokról van szó, hanem arról, hogy a mai fiata­lok közül kerülnek ki minden szinten a szocializmus, a kom­munizmus vezetői, mégpedig egy mainál természetesen sok­kal fejlettebb, sokkal na­gyobb követelményeket tá­masztó időszakban. Nekik — mint minden generációnak — nagy áldozatokat kell még vállalniok az életben, nehéz posztokon kell helytállniok. Ez a tény adja, hogy fokozott felelősséggel vitassuk meg az előterjesztést, bíráljuk el az írásban kiadott javaslatokat, hozzunk az ifjúság kommunis­ta nevelését előrevivő, szocia­lista társadalmunk igényének megfelelő határozatokat. A beszámoló után felszólalá­sok következtek. A napirendi pont feletti vitában részt vet­tek dr. Kelemen Ottóné, a megyei pártbizottság tagja, az eszteregnyei általános iskola tanára, Lendvay Miklós, a me­gyei pártbizottság tagja, a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára, dr. Hazai Tibor, a megyei pártbizottság tagja, megyei főügyész, Teleki Edit, a KISZ megyei bizottságának tagja, szakmunkástanuló, Új­­vári Sándor, a megyei párt végrehajtó bizottságának tag­ja, a megyei tanács vb elnö­ke, Simonffi László, a megyei KISZ végrehajtó bizottság tagja, dr. Piros Sándor, a me­gyei pártbizottság tagja, a megyei bíróság elnöke, dr. Mezőfi Lajos, az MTI megyei tanácsának elnöke, Farkas Béla (Csesztreg), a KISZ me­gyei bizottságának tagja, Horváth Zoltán alezredes, az MHSZ megyei titkára, Fazekas Gábor tanár, a KISZ megyei végrehajtó bizottságának tag­ja, Farkas Géza, az építőipari pártbizottság titkára és Ga­lamb István, a KISZ megyei végrehajtó bizottságának tag­ja. (A felszólalások ismerte­tésére visszatérünk.) A beszámoló és a felszóla­lások után az MSZMP Zala megyei Bizottsága határozatot hozott a ifjúságpolitikai kér­désekre vonatkozóan. A hatá­rozat feladatul szabja a járá­si, városi pártbizottságok, KISZ-bizottságok számára, hogy az MSZMP Központi Bi­zottsága és a megyei pártbi­zottság határozata alapján te­gyenek intézkedéseket a konkrét helyi feladatokra és hogy valamennyi pártszerve­zetben taggyűlésen ismertes­sék a megyei pártbizottság határozatát. A megyei pártbizottság ez­után rendes ülést tartott. Meghallgatta Király Ferenc elvtársnak, a megyei párt végrehajtó bizottság tagjának előterjesztését, amelyet a párt­értekezletek időpontjára, a párttagság képviseleti rend­jére és a megválasztásra ke­rülő pártszervek létszámára vonatkozóan tett. s — Nehéz volt az idei tavasz — mondja Bazsó István, a za­­laszentbalázsi termelőszövetke­zet főagronómusa —. Embert és gépet egyaránt próbára tett a sok tennivaló, az összetorló­dott munka. Minden erőfeszí­tésünk ellenére megkéstünk a kukorica vetéssel, de nem raj­tunk múlott. Voltak olyan te­rületeink, amelyekre hetekig nem tudtunk rámenni a sok eső miatt. —Most már könnyebb? — Nem mondhatnám. Most a pillangósok betakarítása okoz gondot. A vágás kivételével 3 régi módszerrel vagyunk kény­telenek betakarítani a lucer­nát, vörösherét, a szarvaske­­repet. — Betakarítógépek?­­— Vannak, csak a száraz pil­langósok betakarításánál hasz­nálhatatlanok. Több kár kelet­kezik a takarmányban, mint amennyi hasznot jelent a gyor­saság. — Hogyan érti? — A maláder valósággal le­darálja a száraz pillangóst, s ráadásul lassú, s a kocsirakók részére e munka balesetveszé­lyes. Éppen a betakarítás gyor­sítása érdekében vettünk most tavasszal két Hampster típusú önrakodó kocsit. Ezekkel na­ponta 40 holdról lehetne be­takarítani a terményt, de nem tudjuk használni őket. Akár 11 maláder, ez is összezúzza a száraz pillangóst, így gyengébb minőségben kerül kazlakba. Lehet, hogy zöld betakarítá­sánál és rétiszéna összegyűjté­sénél használható, de száraz pillangósnál nem. A szállító lánca is nagyon gyenge. Több, mint 100 ezer forintot adtunk e két gépért, s most itt állnak a majorban, pedig még vagy 100 hold pillangós betakarítás­ra vár. — A rétiszéna és a zöld­takarmány betakarításakor azért megpróbáljuk — szól közbe az egyik gépszerelő —.­ Kár lenne e drága gépeket ki­használatlanul hagyni. Igaz, most lenne rájuk a legnagyobb szükség. — A pillangósok betakarí­tása mellett mi van soron? — Előkészület az aratásra — válaszol Bazsó István —■ Meg­kezdtük a kombájnok javítá­sát. — A menetközbeni javítások mellett most szerelőink legfon­tosabb feladata, hogy a kom­bájnok mielőbb rendbe legye­nek téve — szól Gaál Lajos, a szerelőbrigád vezetője. Négy ember mostani tennivalója a három kombájn javítása. — Csak az a hiba, hogy az alkatrészhiány hátráltatja munkánkat — vág közbe Kiss János szerelő —. Ferdefelhordó lánc, ürítőcsiga, kapcsoló, szal­makocsi ajtó, kaszaujj hiánya gátolja a munkánkat. — De az aprómag csépléi­hez nélkülözhetetlen dörzsszö­­vetet sem lehet kapni — veszi át ismét a szót a főagronómus. — Három hét múlva itt lesz a bíborcséplés ideje, de ennek hiányában nem is tudom mit kezdünk. Nagyüzemben a bí­bor betakarítása csak egy me­netben képzelhető el, különben óriási a veszteség. — Ez tavaly is hiánycikk volt — szól ismét Gaál Lajos. — Ami most tönkrement a kombájnon, azt is a cséplőgép­ről kellett tavaly levennünk. Most se a cséplőgépen, se a kombájnon nincs dörzsszövet. — Termelőszövetkezetünk­ben 650 hold kalászos és 170 hold pillangós várja majd kombájnjainkat — mondja a főagronómus —. Őszi gabo­náink nagyon szépek, igen jól beálltak, ha valami elemi csapás nem jön közbe, becslé­sünk szerint a termés megha­ladja az utóbbi évek legjobb terméseredményét is. Vetés után — aratás előtt Az aratáshoz készítik elő a kombájnokat a szeretők.­­Kiss Ferenc felvételei Könnyűipari kiállítás Moszkvában Már jónéhány éve egymást követik a nagy nemzetközi ki­állítások a moszkvai Szokol­­nyiki parkban. A mostani al­kalommal 22 ország több mint 700 különböző cége június 2- ától legjobb könnyűipari gé­peit és termékeit mutatja be. A szakmai kiállításon a szo­cialista országokon kívül je­len vannak Ausztria, Belgium, Olaszország, Finnország, Ang­lia, NSZK, Japán és több ten­gerentúli ország cégeinek kép­viselői is. A könnyűipari gé­peket és árukat 30 pavilonban helyezik el. A kiállítók közül a legna­gyobb helyet a Szovjetunió foglalja el. Széleskören mu­tatják be a különböző gyapjú­ipari termékeket, a lenfonal előállításához szükséges új szalagberendezéseket és több modern varrógépet. Különle­ges helyet kap az elektrome­chanikus és programozott ve­zérlésű automatasor és több más automatizált berendezés és műszer. A magyar kiállítók között szerepel a Metrimpex és a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat, amelyek különböző bőripari és cipőipari gépeket, valamint textilipari berende­zéseket mutatnak be. A kiállí­tott gépek között szerepel egy szovjet—magyar cséreváltó automata is. A szocialista országok közül Jugoszlávia, NDK, Csehszlo­vákia, Bulgária szakmai kiállí­tói is jelen vannak a Szokol­­nyiki parkban. Szakmai kö­rökben az NDK bemutatók mindig nagy érdeklődést vál­tanak ki. Most a kötöttárukat előállító gépeket mutatják be. Nagy elismerést váltanak ki a cseh ellenőrző-mérő műszerek is. A bolgár könnyűipart a Technoexport Külkereskedel­mi Vállalat mutatja be Moszkvában.

Next