Zalai Hírlap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
1970.September 19. A IX. pártkongresszus határozata nyomán Nő a munkásosztály képzettsége ~ húszezer új szocialista brigád — A munkásosztály nagy tömegei magasabb szakmai és politikai képzettséget szereznek — állapította meg a IX. pártkongresszus határozata, majd kiemelte, hogy a szocialista brigádmozgalom szép eredményei a munkásosztály fokozódó aktivitását, növekvő öntudatát bizonyítják. Bár az egyes munkásrétegek között politikai öntudatban, igényeikben, szakmai képzettségben még jelentős eltérések vannak, a IX. pártkongresszus óta eltelt négy év alatt tovább nőtt a munkásság felelősségérzete, szakmai felkészültsége, kezdeményezőkészsége. Mint a SZOT-ban elmondották, számszerűségében és tartalmában tovább fejlődött, új vonásokkal gazdagodott a szocialista brigádmozgalom. A IX. pártkongresszus óta több mint húszezer új szocialista brigád alakult, s ma már országszerte százezernél is több brigád egy és negyedmillió tagja versenyez a szocialista cím megszerzéséért vagy megtartásáért Munkában, képzettségben, gondolkodásmódban a szocialista brigádok között is nagyok még a különbségek. Az élvonalba az a húszezer brigád tartozik, amely a szocialista címen kívül a jó munka elismerését kifejező kitüntetések valamelyikét is elnyerte, köztük az a több mint kétezer aranyérmes brigád, amely több mint nyolc éve vesz részt a szocialista brigádmozgalomban, minden esztendőben példás munkával és magatartással megerősítve kitüntető címét. A SZOT-ban különösen azt tartják figyelemre méltó eredménynek, hogy a mozgalom mindinkább megszabadul formális vonásaitól, a felajánlások a népgazdaság, a kollektíva és az egyén számára hasznos eredményekben realizálódnak. Sokezernyi példáját adják a brigádok felelősségérzetüknek. A százalékok túlzott hajhaszása helyett előtérbe került a jó minőségért, a hibátlan munkáért érzett felelősség. A vasiparban többezer szocialista brigád kapcsolódott be a „Dolgozz hibátlanul” mozgalomba, amelynek lényege, hogy a hibátlan munka feltételeit is megteremtik. Más szakmákban is kialakultak e mozgalom különféle változatai. Bár számszerű adatok nem állnak rendelkezésre, a felmérések szerint az országnak alig van vállalata, ahol a munkásság jelentős része ne képezné tovább magát. Meglehetősen hosszú idő szükséges ahhoz, hogy a kibontakozó gazdasági reform a vállalatok belső mechanizmusát is az új követelményeknek megfelelően alakítsa át, itt is azonban a szocialista brigádok az úttörők. Egész sor olyan vállalatnál is jogot kaptak a szocialista brigádok az önelszámolásra, a munka önálló beosztására, a részlegen belüli minőségellenőrzésre, a fegyelem ellenőrzésére, ahol egyébként a vállalat vezetői még idegenkednek a decentralizálástól, a jogkörök leadásától. A brigádok eredményeit erkölcsileg is, anyagilag is fokozottan megbecsüli a társadalom. 1971. január 1-től az eddigi elismeréseken kívül magas állami kitüntetést is kaphatnak az arra legérdemesebb brigádok. Tovább bővíti üzlethálózatát a Nagykanizsai ÁFÉSZ A Nagykanizsai ÁFÉSZ — különösen a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta — egyre erőteljesebben vesz részt Nagykanizsa kereskedelmi életében. 1968- ban nyitották meg a kiskanizsai ABC áruházat, az idén pedig két beruházás használatbavételére került sor. Januárban nyitották meg a Kanizsa vendéglőt, februárban pedig a 19 millió forintos költséggel létrehozott Kanizsa Áruházat. Nagykanizsán a helyi ÁFÉSZ-nek már tizennégy egysége működik, részben a belső városrészben, de zömmel a külső kerületekben. Ezenkívül az ÁFÉSZ egy húsüzemmel, keltetőállomással, hizlaldával is rendelkezik, de foglalkoznak zöldség-gyümölcs felvásárlással is. A szövetkezet működésére jellemző, hogy az idei év első felében 55 millió 123 ezer forintos kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, a vendéglátóipar forgalma pedig közel hárommillió forint volt. Az újonnan belépett három nagy egység idei várható forgalma közel százhúszmillió forint lesz, a Kanizsa Áruházé mintegy százmillió forint, a Kanizsa vendéglőé 3,5 millió, az ABC áruházé pedig 14 millió. Ezen túl a Nagykanizsai ÁFÉSZ a járás 15 községében huszonkilenc kiskereskedelmi és tizennyolc vendéglátóipari egységet üzemeltet. A szövetkezet a jobb ellátás biztosítása, a választék növelése érdekében igyekszik élni a többcsatornás árubeszerzés lehetőségével. A kereskedői munka jól párosul náluk a szolgáltatással. Valamennyi nagyobb terjedelmű, vagy nagyobb értékű árut díjtalanul házhoz szállítanak, gondoskodnak az áruházban vásárolt készruhák alakra igazításáról, a női ruhaanyagokat pedig a helyszínen díjtalanul kiszabják, a közeljövőben pedig harisnya szemfelszedő részleget is létrehoznak. Bár a szövetkezet vezetői meglehetősen nagy erőfeszítéseket tesznek a hiánycikklista szűkítésére, nem rajtuk múlik, hogy mégis előfordulnak ellátási hiányosságok. Nincs elegendő kerékpár, asztali- és tea tűzhely, nem kielégítő a választék a háztartási gépekből, edényekből, hoszszabb ideje nincs elegendő hengerelt és húzott vasáru. Bár javult, de nem volt egyenletes a tőkehúsellátás. Ennek javítására a szövetkezet évenként 1000—1200 sertést hizlal saját hizlaldájában, s a sertések zömét tőkehúsként hozzák forgalomba, kizárólag a kanizsai húsboltokban és az ABC áruházban. Bár a szövetkezet e tevékenysége bizonyos eredményromlással jár — ugyanis a saját hizlalású sertések után nem kapják meg a felvásárlási árkiegészítést , sőt eszközlekötési járulékot kell fizetniük utána, a város jobb ellátása érdekében mégis tovább kívánják folytatni ezt a tevékenységüket. A Nagykanizsai ÁFÉSZ feladatának tekinti, hogy az elkövetkezendő esztendőkben is mind erőteljesebb mértékben kivegye részét a város és a környező községek áruval való ellátásából. A IV. ötéves terv időszakában tovább akarják fejleszteni kereskedelmi hálózatukat, elsősorban az ellátatlan, illetve kevésbé jól ellátott területeken. Többek között Kiskanizsán egy önkiszolgáló élelmiszerbolt és bisztró az Izzó környékén pedig élelmiszerbolt létrehozása szerepel a terveik között a IV. ötéves terv időszakában. Sz. Z. SALAI HÍRLAP Hasznos módszer Járási párt vb előtt a zalabaksai tsz gazdálkodása A lenti járási párt végrehajtó bizottság egy-egy átfogó mezőgazdasági téma elemzésén túl konkrétan, egyes termelőszövetkezetek működését, gazdálkodását is napirendre tűzi. Ily módon részletesen megismerkednek az üzem tevékenységével, gondjaival — amiben többnyire közös, az egész járásra érvényes gond is akad — s közvetlenül tudják ellenőrizni és segíteni a szövetkez A számok azt mutatják, hogy a viszonylag kedvezőtlen adottságokkal rendelkező — az összterület átlagos aranykorona értéke 4,41 — termelőszövetkezet eredményei, gazdálkodása fokozatosan javul. Látványos sikereik nincsenek, az elért eredmények azonban megalapozottak, s további előrelépés várható. Amíg vélzett vezetést. A közelmúltban a zalabaksai termelőszövetkezet gazdálkodása szerepelt a járási párt vb napirendjén. Az indokot többek között az szolgáltatta, hogy a jelenlegi zalabaksai gazdaság hat kisebb tsz összefogásával jött létre, s e nagy területi— több mint 8000 hold — és a sok község irányítása a megyében talán legfiatalabb vezető garnitúrára hárulóban nem tud olyan közvetlen kapcsolatot tartani a tagsággal, mint a kis szövetkezetekben. Adódik ez a terület nagyságából és szétszórtságából, s nem kevésbé abból, hogy a tagok száma négy-ötszöröse a korábbi létszámnak. A gondok között említik, hogy náluk is csökken a háztáji szarvasmarhaállomány, noha különböző juttatásokkal ennek elejét igyekeztek venni. Intézkedéseik közé tartozik, hogy az alapszabályban meghatározott munkanapot teljesítő tagok számára a háztáji állomány részére 1450 négyszögöl rétet biztosítanak, amelynek a teljes termése a tagé. Tenyészüsző értékesítése esetén — amennyiben ez a tsz-en keresztül történik — két mázsa gazdasági abrakot juttatnak a szövetkezeti tagnak, s mindezeken túl az állattartó tagoknak annyi rétet és pillangóst mérnek ki százalékos művelésre, amennyit ők igényelnek. Az erő azonban fogy, a régi módon egyre kevésbé lehet biztosítani a szükséges takarmányt. Éppen ezért a vezetőség úgy határozott, hogy teljes mértékben gépesíti a szálastakarmányok betakarítását, gondolván, hogy ha a tag az udvarába kapja a takarmányt, akkor nem mond le az állattartásról. E határozat megvalósítását azonban akadályozza a megfelelő betakarító gépek hiánya. A termelés további korszerűsítése, a termelési érték növelése céljából rendkívül jelentősnek tartják a tervezett sertéskombinát megvalósítását, amire több tsz-szel társultak. Fokozott fejlődés dául 1968-ban az egy szántóegységre jutó bruttó termelési érték 4068 forint volt, 1969- ben ez az összeg 4916 forintra emelkedett, s 1970-ben, a kedvezőtlen időjárás ellenére legalább ezt a szintet elérik. S noha egyes növények termésátlaga az időjárás miatt nem alakult kedvezően, a gazdálkodás- szervezettségére, javuló színvonalára utal, hogy a termelési értéknél nem volt csökkenés. Sőt. A növénytermesztés bruttó termelési értéke például az 1968. évi 7,6 millió forintról 1969-re 9,9 millióra emelkedett, az idén pedig mintegy 15 millió forint lesz. Az állattenyésztési eredmények is lényegesen meghaladják az egyesülés előtti szintet, a minőség pedig messze felülmúlja a korábbi állapotokat. 1* : Az egyesült tsz szervezeti felépítésében érdekesség, hogy kezdetben üzemegységvezetők és üzemegységvezető agronómusok tevékenykedtek. Ez a forma nem vált be, ezért úgy módosították, hogy az üzemegységekben üzemegységvezető agronómus és brigádvezető dolgozik. Az üzemegységek számára 1970-ben tervet készítettek, amelyek végrehajtatásáért az üzemegységvezető agronómusok az elsőszámú felelősök. Az eredmények között számolnak be róla a termelőszövetkezetben — s méltán —, hogy az utóbbi években sokat tettek a tagság szociális ellátásának javításáért. Először is azt oldották meg, hogy a tsz családos tagjai az ipariakkal azonos családi pótlékban részesüljenek, s ezzel egyidőben a fizetett szabadság és a betegségi segély ipari szintűre való emelését is biztosították. A következő lépés a szülő nők szülési szabadságára járó öszszeg ipari szintre való emelése volt, s ugyanezt tették a gyermekgondozási segélynél is. Ami gond A vb elé terjesztett jelentésben a szövetkezetiek őszintén feltárták a gondjaikat is, s nemcsak azokat, amelyek orvoslására kívülről várnak segítséget. Jelzik például, hogy az úgynevezett „szűk” vezetésű elnök, főagronómus, főkönyvelő — a nagy gazdaság Szállítószalagok — Vietnamnak A XIKEX külkereskedelmi vállalat megbízásából 20 darab TRM—20-as és 20 darab TR—10-es szállítószalagot készített a VDK-nak a Zalaegerszegi Szállítógépgyár. A rendelés fele már útban van a VDK felé, a másik része elszállításra vár a gyár udvarán. (Kiss Ferenc felvétele) Érdekes esemény előtt a metróépítők Csupán 18 méter, s a metróépítők Batthyány tér , felől haladó alagútfúró pajzsa eléri a Moszkva teret — csatlakozik a Déli pályaudvartól odáig már korábban megépült pályaszakaszhoz. Az építők elérték a Mártírok útja nyomvonalát, s most valahol a 12-es autóbusz megállója alatt dolgoznak. A közlekedési építő vállalat szakemberei kiszámították a találkozás időpontját is: várhatóan szeptember 24-én csütörökön délelőtt foghatnak kezet az összeérő alagutak munkásai. Az elnök kitüntetése Tíz esztendeivel ezelőtt, a termelőszövetkezet szervezésekor a letenyei Kovács Károly egyike volt azoknak, akik nem vártak különösebb meggyőzésre. Tétovázás nélkül követte apja példáját, aki már 1950- ben, az akkori kis termelőszövetkezetnek a tagja lett. A termelőszövetkezet megalakulásakor nyomban brigádvezetőnek választottak — mondja. — Akkoriban nem volt könnyű brigádvezetőnek lenni, hisz naponta házról házra járva kellett könyörögni brigádtagoknak, hogy jöjjenek dolgozni. A közössel szemben minden munkát előtérbe helyeztek egyesek. Nehéz volt, de azon már szerencsére túlugyunk. Nehéz volt — így fogalma—, de ő ennek ellenére fáradhatatlannak bizonyult. Ezt látták meg a szövetkezet akkor vezetői, amikor a leendő gyümölcskertészet irányítójává nevezték ki. — Gyümölcsös telepítését határozta el a tagság — folytatja a visszaemlékezést Kfzvács Károly. — 220 holdnyi terület telepítésének gondjaival kellett megbirkóznom, majd később ennek a kezelését kellett irányítanom. Némi gyümölcskertészeti ismerettel ugyan rendelkeztem, de az kevés volt ekkora terület szakszerű irányításához. Éreztem, hogy több ismeretre lesz szükségem, főként a gyümölcsös termőre fordulása után. Beiratkoztam és elvégeztem a kertészeti főiskolát. Befejeződött a telepítés Munkájával sikerült megalapozni Letenyén a nagyüzemi gyümölcstermelést. Aztán még nagyobb, felelősségteljesebb munkával bízták meg. 1966 tavaszán a tagság a szövetkezet vezetését bízta Kovács Károlyra. Elnöknek választották. Már kertész korában a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést érdemelte ki, s most, augusztus 20-án mint a közös gazdaság elnöke lett ismételten e kitüntetés birtokosa. • — Az elért eredményeket nem könyvelem el magamnak. Kitüntetésem részesei mindezekelőtt a szorgalmasan dolgozó tagok és alkalmazottak, a derekas munkát végző szakemberek. Nekik is szól az elismerés — mondja. Vezetése alatt is voltak a gazdaságnál kisebb hiányosságok, de ettől eltekintve a fejlődés pozitív. Az utóbbi négy esztendőben évenként 3 százalékot emelkedett a termelési érték, jelentősen gyarapodott a gazdaság közös vagyona, számottevő fejlődés tapasztalható az állattenyésztésben és a kukorica termesztésben, a tagok munkaegység részesedése az 1966. évi 23,70 forinttal szemben 1969-ben 34 forintra emelkedett. — Nem volt könnyű — vélekedik. — De most nem lehet pihenni, hisz akad még bőven tennivaló. Közös erőfeszítéssel azonban előre léphetünk a jövőben is. Nehéz volt négy évvel ezelőtt, amikor megválasztottak, gond bőven, akadt a két szövetkezet egyesülésekor is, de ennek az évnek is megvannak a nehézségei. Természeti csapás érte határunkat, s géphiány is sok gondot okozott és okoz mate. Ettől függetlenül bízom abban, hogy a nehézségeken sikerül úrrá lenni és végül elérjük tervezett árbevételeinket. Amikor ismerősei, munkatársai gratuláltak kitüntetéséhez, a hangzatos ígéretek helyett csak annyit mondott: Igazi kitüntetés az lesz számomra, ha szövetkezetünk valamennyi tagja elégedett lesz a közös gazdaság eredményeivel. PLF. „Megnyugtató érzés.»“ A végrehajtó bizottság alapjában pozitívan értékelte a zalabaksai termelőszövetkezet gazdálkodását, a vezetőség tevékenységét. A feladatok során többek között a termelőszövetkezeti demokrácia szélesítését, megalapozott távlati fejlesztési terv kidolgozását, s a vezetők politikai képzettségének növelését helyezte előtérbe a vb. A szövetkezetiek, azzal tértek haza az ülésről, hogy az elhangzottak igen sokat jelentettek a számukra, megnyugtató érzés, hogy törekvéseik zömét a járási vezetés helyesnek értékelte, s ugyanakkor azt is megjelölték, hol, miben kell javítaniok. A járási párt vb folytatja a megkezdett sort, legközelebb a lenti tsz-ben a beruházási tevékenységet tűzik napirendre. Kétségtelen, hogy módszerük hatékony módja az ellenőrzésnek és segítésnek. Kovács Ferenc 3