Zalai Hírlap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-27 / 252. szám
Mai számunkból: Terven felül 219 lakás . ö Lesz-e gesztenyefeldolgozás Zalában? □ Egy izgalmas vasárnap délelőtt o Nagy siker — szép látvány — rangos esemény □ Színes filmek fesztiválja Világ proletárjai, egyesüljetek] / AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évfolyam, 252. szám Ára: 80 fillér______________1970. október 27., kedd Megkezdte munkáját a HÍVSZ VIII. kongresszusa Losonczi Pál üzenete a tanácskozás részvevőihez Hétfőn délelőtt az Építők Rózsa Ferenc székházának ünnepi díszt öltött nagytermében megkezdte tanácskozását a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség VIII. kongresszusa. A száz ország 250 ifjúsági szervezetének csaknem 700 küldöttét Szüts Pál, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke üdvözölte, s köszöntötte a kongresszuson megjelent magyar vendégeket: dr. Ajtai Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagját, a kormány elnökhelyettesét, valamint Sarlós Istvánt, a fővárosi tanács elnökét. Köszöntötte a külföldi résztvevőket, köztük Jevgenyij Mihajlovics Tyazselnyikovot, a lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkárát, a szovjet delegáció vezetőjét és Anatolij Vasziljevics Filipcsenko űrhajóspilótát, a Szovjetunió Hősét, aki a szovjet delegáció tagjaként érkezett a kongresszusra. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke üzenetet intézett a tanácskozáshoz. Az üzenet a többi közt hangsúlyozza: — Bizalommal és reménységgel tekintünk az Önök tanácskozása elé. Tudjuk, hogy bár a küldöttek különböző világrészekből és országokból jöttek, sokféle nyelven beszélnek, mégis az egység, az egybehangolt cselekvés készségének szelleme hatja át őket. A haladó és demokratikus fiatalok , ha szorosabbra zárják soraikat, igen sokat tehetnek az antiimperialista harc végső győzelmének kivívásáért. Losonczi Pál üzenetét hoszszantartó taps fogadta, majd dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: A DIVSZ negyedszázados fennállása alatt — az ifjúság antifasiszta egységének jegyében —, a haladó fiatalok egyre szélesebb mind jelentősebb fórumává fejlődött. Az elmúlt 25 esztendő alatt elért eredmények biztosítékai annak, hogy a szövetség sikeresen teljesíti majd azokat az új feladatokat is, amelyek napjainkban adódnak. A DÍVSZ végrehajtó bizottságának nevében Angelo Oliva, a világszövetség elnöke mondott megnyitó beszédet: " Ez a kongresszus fontos politikai esemény a DÍVSZ életében, s nem túlzás azt mondani, hogy most a budapesti tanácskozás felé fordul, öt földrész fiataljainak figyel(Folytatás a 2. oldalon.) Fosk Jeon és Komócsin Zoltán tagadta Xuan Thuyt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Xuan Thuyt, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkárát, államminisztert, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetőjét, aki a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. Komócsin Zoltán az MTOVTP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn délelőtt fogadta Xuan Thuyt. A szívélyes légkörben folytatott eszmecserén jelen volt Péter János külügyminiszter, Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője és Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti napvezete. (MTI). Fock Jenő, Xuan Thuy és Péter János külügyminiszter a tárgyalóasztalnál. (MTI fotó : Vigovszki Ferenc felv. — KS) Az USA korlátlan háborút folytat Indokínában a polgári lakosság ellen Véget ért a stockholmi Vietnam-értekezlet Stockholm. (MTI) Vasárnap Stockholmban befejezte munkáját az Egyesült Államok indokínai bűntetteinek kivizsgálására alakult nemzetközi bizottság, amely október 22- től 25-ig terjedő ülésezése során megvizsgálta az eléje terjesztett dokumentumokat, jelentéseket és tanúkat hallgatott meg. A vasárnap tartott zárt ülésen meghallgatták és megvitatták az albizottságok jelentéseit, majd elfogadták az ülésszak záróokmányait. Gunnar Myrdal elnök és Hans Göran főtitkár sajtóértekezleten közölte, hogy a bizottság határozata szerint a következő ülést a jövő év közepén tartják az NSZK-ban vagy Kanadában. Ezt követően a jelenlegi ülésről elfogadott határozatot ismertették. A határozat szerint a nemzetközi bizottság munkája során különösen a Nixon hatalomralépése óta Indokínában elkövetett háborús bűnöknek szentelt nagy figyelmet. Megállapította a határozat, hogy az USA rendszeresen megsérti a vegyi fegyverek használatának betiltásáról hozott nemzetközi rendelkezést. A tanúk vallomásai egyértelművé tették — mondja a határozat —, hogy az USA korlátlan háborút folytat a polgári lakosság ellen. A My Lai-ban történt vérfürdő nem egyedi eset, hanem az úgynevezett pacifikációs program tartozéka. A bizottság bizonyítottnak tekinti, hogy az elkövetett bűnök nagysága és mérete kimeríti a nemzetközi bűnténynek számító népirtás fogalmát. Budapestre érkezett az MSZK gazdaságügyi minisztere Vasárnap Budapestre érkezett dr. Karl Schiller, a Német Szövetségi Köztársaság gazdaságügyi minisztere, hogy viszonozza dr. Bíró József külkereskedelmi miniszternek ez év márciusában az NSZK-ban tett látogatását, és aláírja a két ország öt évre szóló árucsereforgalmi-gazdasági és műszaki együttműködési megállapodását Dr. Karl Schillert elkísérte magyarországi útjára az NSZK gazdasági életének több vezető személyisége. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Vályi Péter pénzügyminiszter fogadta, aki dr. Bíró József megbetegedése miatt a tárgyalásokat vezeti. Hétfőn a Pénzügyminisztériumban megkezdődtek a magyar M NSZK gazdasági tárgyalások. (MTI). Ünneplőbe öltözött családapák sétáltatják gyerekeiket a Baki úton. Tőlük 20 méterre munkaruhás emberek rakodnak vagonból ki, vagonból be. A zalaegerszegi vasútállomás területén ezen a hétvégén 48 óra alatt 189 vagont késedelem nélkül raktak ki, s mindössze háromnál lépték túl az előírt időt, összesen 20 órával. Ez rendkívül jó eredmény, ha összevetjük az egy évvel korábbi állapotokkal, amikor hétfő reggelre általában 20— 30 vagon maradt kirakatlan, egyenként 10—20 órás késéssel. Szinte állandóan a rakodón vannak a Zala Bútorgyár emberei. Ezúttal bútorlapokat raknak ki az egyik vagonból. Lukács János gépkocsivezető és Ámon István vontatás reggel hatkor kezdte a munkát, s mint mondják, esti tízig „írták ki” őket. Egy vagont már kiürítettek, a másodikon dolgoznak. — Mikorra végeznek? — Ki tudja? Ezt kirakjuk, aztán közben még jöhet másik vagon is — mondja Lukács János. A rakodók is megállnak egy percre: — Megéri a vasárnapi munka? — kérdem. — De meg ám! — így Tófeji Ferenc —. Egy árva fillérrel sem kapunk többet a vasárnapi munkáért. Ma lettem volna először szabad ebben a hónapban, aztán mégis be kellett jönnöm. A többiek is panaszkodnak. Nátrán Albert, Beke János, Farkas Vendel mutatják a havi munkabeosztásukat. Egyetlen szabad vasárnapjuk sincs ok— Kiraktak 192 vagont — Sima és túlórabérben — Kavicsot a földre teberben. Papíron se. — Mit szól ehhez a szakszervezetük? Rám néznek, legyintenek. A „szomszédban” nagyobb elégedettséggel rakodik a Zalaegerszegi Kerámia és Cserépkályhagyár gárdája. Vitritet vagoníroznak. Nem éppen könnyű a teleutózsák. — Két vagonnal rakunk meg, délre végzünk is vele — dicsekszik Farkas István gépkocsivezető. — Nem zúgolódtak a vasárnapi munka miatt? — Miért? — kérdez vissza Kovács János segédmunkás —. Nálunk az a szokás, hogy az ilyen munkára önként lehet jelentkezni. Mindig több a vállalkozó, mint ahány ember kell. — Nocsak. — Miért? — kérdez ismét. — Ha az ember vasárnap elmegy szórakozni, ugrik egy százas. Itt meg akár kettőt is megkereshetünk. Az én órabérem 8 forint 18 fillér. Mára ennek a dupláját kapom, így valóban elégedettek lehetnek. Ha a bútorgyáriak is így lennének bérezve... De ott a gépkocsivezetők vasárnapra még az egyébként megjáró rakodási pótlékot sem kapják meg... Magyar László az AKÖV rakodóbrigádjához tartozik. A „Szabó-családhoz”, ahogyan vezetőjük neve után tréfásan hívják őket. Az Állami Építőipari Vállalat részére érkezett csövek kirakodásán fáradoznak Németh Ferenccel együtt, akinek a köpenye alól kikandikáló nyakkendője bizonyítja, hogy nem éppen munkába készült. — A másik autóban maradt a munkaruhám, nem tudtam átöltözni — mentegetőzik. Közben a daru emel, s a csövek az ott álló autó helyett a közeli tócsában landolnak. — Hosszúak a csövek, erre a teherautóra nem férnek el. Majd hétfőn reggel jön utánfutás kocsi értük — mondja Magyar László. — Akik ezt a teherkocsit ide küldték, nem tudták, hogy milyen hosszú csövek érkeztek? — Tudták, nem tudták, máskor is jött már hosszú cső... Persze nem ez igazán a dupla munka, hanem az, amit rakodógépével Batha György végez. A vagonokban érkezett betonkavicsot a földre rakja ki. — Nem írtak ki kocsit, megszökött a sofőr, vagy be se jött? Ki tudja. Nem szeretem az ilyen dupla munkát, de nekem végső soron mindegy, hogy hová rakom ki a hat vagon kavicsot, csak a vagonban ne legyen. Órabéres vagyok... — teszi hozzá, de látszik rajta, hogy mégsem végez szívesen dupla munkát. Az eset annál groteszkebb, mert tőle alig 100 méterre hét Csepel, és két Skoda teherautó sorakozik katonásan — üresen és sofőr nélkül. A szállítási bizottság erre a napra meghirdette a közületi gépkocsik igénybevételét is. Az AKÖV igazgatója szerint nagyon elégedettek lennének, ha kocsit nem is, de sofőrt kapnának vasárnapokra. De az sincs. A vasárnapi munkáért senki sem lelkesedik. Gá Győző kocsiját Oszkó Ferenc és Olasz János rakja alagcsövekkel. Valamennyien „a kövösök”. Véleményüket Olasz János példabeszédben foglalja össze: — A vasárnapi munka. Megszoktuk, mint liba a kopasztást... Ez bizony nem lelkesedéstől átfűtött válasz. Örömmel talán csak a honvédek dolgoznak. A Zalaegerszegi Állami Gazdaságnak 6 vagon műtrágyája érkezett zsákokban. Azt segítenek kirakni: Vass Péter tizedes rajával serénykedik ezen a munkán.* A rámpán egész vasárnap folyt a munka. Estére kelve a szombati vasárnapi 192 vagont — három kivételével — határidő előtt kirakták. Volt, ki szívesen, más bosszúsan serénykedett ezen, de a sikerben valamennyien egyaránt részesek. HLF. Táncverseny Nagykanizsán Szombaton és vasárnap zajlott le Nagykanizsán a Sonderklasse nemzetközi táncverseny. A versenyre a Zalai Hírlap díjat alapított a közönség szavazatai alapján legjobbnak ítélt páros részére. A képen a díj nyertesei: Szatucsek Klára és László Attila. (A táncversenyről képes beszámolónk a 4. oldalon.) (Buzek Dénes felvétele) A szakszervezeti jogok érvényesülésének tapasztalatairól tárgyalt a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfőn ülést tartott a SZOT székházában. A tanácskozás elé terjesztett javaslatok alapján a szakszervezeti jogok érvényesülésének tapasztalatairól és a szakszervezeti taggyűlések helyzetéről, továbbfejlesztéséről tárgyaltak. A SZOT elnöksége határozottan állást foglalt abban, hogy a szakszervezeti taggyűlést továbbra is az alapszerv legfelsőbb fórumának kell tekinteni. A választott vezető testületeknek e tanácskozáson kell a szervezett dolgozók véleményét kikérni és a korábbi határozatok végrehajtásáról beszámolni. Indokolt azonban, hogy a szakszervezeti taggyűlések kötelező megtartásában több szabadkezet kapjanak az alapszervezetek. Lehetővé kell tenni, hogy évente ma egyszer, hanem kétszer legyen kötelező taggyűlés, azzal a fenntartással, hogy minden esetben, amikor a döntésre kerülő téma indokolja, össze lehessen hívni a taggyűlést Ezt a javaslatot majd a Magyar Szakszervezetek XXII kongresszusa elé terjesztik. Az új Munka Törvénykönyvében rögzített szakszervezeti jogok hatálybalépése óta csaknem három év telt el Megállapították, hogy a vállalati kollektívák megelégedéssel fogadták a kibővített szakszervezeti jogokat, s élnek velük, gyakorolják azokat. A szakszervezetek eddig a közös szabályozási, a döntési és az egyetértési jogkört gyakorolták leginkább. Sokan nem ismerték még fel, hogy a véleményezési, az ellenőrzési és a beszámoltatási jog is jelentős eszköz az üzemi demokratizmus fejlesztésében. Találkozni azzal a szemlélettel is, amely a vétójogot tekinti alapvetőnek, e felfogás hívet meg kell győzni arról, hogy ez csak a végső eszköz a dolgozók jogainak védelmében. A vitákat elsősorban egyeztetéssel kell megoldani. A SZOT elnöksége megállapította, hogy a szakszervezeti jogok köre elegendő, újabbak kialakítása nem szükséges, a meglevőket kell határozottabban alkalmazni. A felsőbb szintű szakszervezeti testületek az eddiginél hatékonyabb oktatói-nevelő és irányító munkával gondoskodjanak arról, hogy a vállalati szakszervezeti szervek az érdekvédelem és az üzemi demokrácia éppen oyan fontos részének tekintsék az ellenőrzési és a véleményezési jogkört, mint az egyetértési és döntési hatáskört. (MTI).