Zalai Hírlap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

Köszöntünk a X. kongresszust Holnap délután 2 órakor megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. Az ország minden részéből összegyűlt delegátusok, a magyar kom­munisták választott képviselői előrelátha­tólag egész héten át tanácskoznak Buda­pesten, immár hagyományosan az építő­munkások Rózsa Ferencről elnevezett mű­velődési házában. A kongresszuson részt­­vesznek a testvérpártok magasszintű kül­döttségei a világ számos országából. Részt vesz sok meghívott vendég, politi­kai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk prominens személyiségei, köztük pártonkívüli dolgozók is. Ez a tény mint­egy jelzi azt, hogy a munka, amit a kong­resszus végez, nemcsak a magyar kom­munisták, hanem az egész nép ügye, illetve a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom ügye is. Hazánk népe már hosszú hónapok óta készül a X. kongresszusra. A pártéletben taggyűlések és pártértekezletek során, a gazdaságban lendületes munkaverse­nyekkel, munkafelajánlásokkal, a társa­dalmi és kulturális életben vitákkal, or­szágos méretű tanácskozásokkal készítet­ték elő kommunista és pártonkívüli dolgo­zóink a kongresszust. Az előkészületek azt célozták, hogy biztosítsák és előmoz­dítsák a pártkongresszus munkáját, azaz felszínre hozzák és kinyilvánítsák a nép véleményét a párt politikájáról, arról a munkáról, amelyet az utóbbi négy évben, a IX. kongresszus óta végeztünk hazánk szocialista építésében. Egyben feltárják azokat a nehézségeket, ellentmondásokat is, amelyekkel még nem tudtunk megbir­kózni, illetve, amelyek újabban keletkez­tek. A kitűzött célt elértük. .Az előkészítés sikeres volt. A gazdasági életben, a har­madik ötéves terv teljesítéséért végzett szervezettebb, hatékonyabb, gazdaságo­sabb, termelékenyebb munka jó háttért, szilárd alapot ad a kongresszusnak, a néppel folytatott nagy beszélgetés pedig az eddigiek összegezéséhez, a tapaszta­latok és tanulságok levonásához és a jövő feladatainak kijelöléséhez nyújt se­gítséget a kongresszus küldötteinek. És - mint minden kongresszusnak — éppen ez a feladata pártunk X. kongresz­­szusának. Számadás ez, felelős beszá­moló a dolgozó népnek, közös erőfeszí­téseink eredményeiről és hiányosságairól, azért, mert a helyzet, az eredmények és a meglévő gondok reális elemzése teszi csak lehetővé a további út helyes kijelö­lését. Nos, ami az eredményeket illeti, a X. kongresszusnak bőven lesz­­mondani­valója. Hazánk az elmúlt négy esztendő alatt is sokat fejlődött, gyarapodott. A IX. kongresszuson kitűzött célok helyes­nek bizonyultak, megvalósításuk előre vitte fejlődésünket. Társadalmunk hala­dása dinamikus, gazdaságunk vérkeringé­sét az új irányítási rendszer meggyorsí­totta. Rendszerünk szilárd, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Építettünk üzemeket, lakóházak, áruhá­zak, iskolák sorát. Kényelmesebbé, kultu­ráltabbá vált az élet. Hazánk külső képe is sokat változott az elmúlt esztendők alatt. S nemcsak városaink élete vált ott­honosabbá és korszerűbbé, de a legki­sebb falvak népe is korszerűbb színvona­lon él már. Jelentős az a változás, amely társadalmunk mélyében, a gondolatok­ban, az érzésekben megmutatkozik. A szocialista hazához, az új társadalomhoz való mind szorosabb kötődés napjait él­jük. Az emberek sokasága ma már váro­son és falun egyaránt tudatosan vallja jónak és magáénak azt az élet- és tár­sadalmi formát, amelynek építését évek­kel ezelőtt talán nem minden kétkedés nélkül vállalta. Az MSZMP-től idegen a dicsekvés, a melldöngető nagyhangúság. A kommu­nisták szerényen és tárgyilagosan ítélik meg az eredményeket. De ami megtör­tént, ami hazánkban épült, az senki előtt nem titok. A fejlődés, amely az utóbbi éveket jellemezte, kivívta nemcsak tulaj­don­képünk, de hazánk határain kívül élő barátaink, sőt ellenfeleink elismeré­sét is. S ha akadt is elszalasztott lehető­ség, ha több szorgalommal, jobb szerve­zettséggel még magasabbra juthattunk volna is, a mérleg serpenyőjét eredmé­nyeink és nem hibáink súlya nyomja. Ép­pen ezért egyhangú a kívánság a kong­resszushoz a dolgozó nép minden rétegé­ből, hogy pártunk folytassa tovább azt a politikát, amelyet eddig folytatott, legyen az elkövetkező négy esztendőben is pár­tunk és népünk nagy társadalmi program­ja a szocializmus teljes felépítésének folytatása, magasabb szinten. A X. kongresszus annak a hosszantar­tó fejlődési szakasznak egyik állomása, amelyet a VIli. kongresszus nyitott meg 1962-ben. Ez a kongresszus megállapítot­ta, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével a népgazdaság minden ágában uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, s ezzel befejeződött hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása. Ezzel a megállapításával lezárt egy fejlődési szakaszt a szocializmus épí­tésében. Ugyanakkor megnyitott egy újat, a szocializmus teljes felépítésének szakaszát. Ennek a fejlődési szakasznak volt állomása, határköve a IX. kongresz­­szus, s az lesz a X. is. Kilátópont, ahon­nan egyaránt láthatók a múlt erőfeszíté­sei és a jövő feladatai. Nem várhatunk és nem várunk tehát valamiféle szenzáció­kat, különleges újításokat a X. kongresz­­szustól. Ennél több és nehezebb munka az, amit a kongresszusnak el kell végez­nie. Elmélyült, tudományos elemzéssel fel kell tárnia a szocializmus teljes felépí­tése jelenlegi szakaszának legfontosabb törvényszerűségeit, mozgatórugóit, ellen­téteit és ellentmondásait, hogy a követ­kező évek során az előbbieket helyesen felhasználhassuk az utóbbiak sikeres megoldására. A IX. kongresszus határozatainak vég­rehajtásával az elmúlt négy év alatt a tár­sadalom egy sor ellentmondása, feszítő kérdése megoldódott Azt tapasztaljuk azonban, hogy a régiek helyén újabb el­lentmondások születnek és a megoldásra váró kérdések száma nem lett kevesebb. Ezek a kérdések azonban nem azonosak a régiekkel, hanem minőségileg mások: a fejlődésnek egy magasabb színvonalán keletkeztek, fejlettebb viszonyokat tükröz­nek. Ez az élet rendje, amin nem sopán­kodni kell, hanem az ellentmondásokat bátran feltárni, számbavenni, megoldá­suk módszereit kidolgozni és munkálkod­ni mielőbbi megszüntetésükön. Ezt tűzte ki célul e X. kongresszus is, és ezzel a várakozással tekint pártunk, népünk a kongresszus elé. Mindez rendkívül felelősségteljes, ne­héz, nagy bölcsességet, az élet alapos, széleskörű, minden mozzanatra kiterjedő ismeretét kívánó feladat és cél. A Magyar Szocialista Munkáspárt eddig lezajlott­­ kongresszusain hozott határozatok mindig­­ kiállták az élet, a gyakorlat próbakövét, a kongresszusokon kijelölt út mindig he­lyesnek bizonyult. Ez, valamint azok az irányelvek, amelyeket a Központi Bizott­­­­ság dolgozott ki a kongresszus számára és tárt a párt és a nép elé­­ biztosíték arra, hogy ez a kongresszus is helyesen végzi el nagy feladatát. A kongresszus természetesen bármilyen jól tanácskozik, bármilyen helyes határo­zatot hoz, önmagában nem képes az eredményeket szaporítani, a gondokat eltüntetni. Erre csak a helyesen kijelölt célok eléréséért indított munka képes. Vannak olyan gondjaink is, amelyeket jelenleg csupán számba vehetünk, de a megoldásukra még nincsenek lehetősé­geink. Ezek megoldását csak hosszabb távon vehetjük célba, mivel a lehetősé­gek időben, eszközben nem végtelenek. Azokat az ellentmondásokat pedig szám­bavenni sem lehet, amelyeket az élet majd csak a következő években produkál. Pártunk egy hatalmon lévő párthoz illő komolysággal tervezi meg a közeli és tá­volabbi jövőt, figyelembe véve a kitűzött célok megvalósításának reális feltételeit. Nem ígérhet komolytalanul, nem játszhat felelőtlenül a nép bizalmával, mert arra nemcsak ma, de holnap és a jövőben is szüksége van. Ennek megfelelően pár­tunk X. kongresszusán is az MSZMP ha­gyományaihoz hűen, mértéktartó, jó han­gulatú, elmélyült, alapos tanácskozásra és hasonló határozatokra számíthatunk. Amit a X. kongresszus a következő négy évre célul tűz ki, az kihat az egész ország és egyénileg minden dolgozó életére. Tisz­telettel, bizalommal és tettre készséggel teljes várakozással köszöntjük és kísérjük figyelemmel a kongresszust. Kívánunk minden küldöttének, köztük megkülönböz­­tetet szeretettel szűkebb hazánk, Zala me­gye küldötteinek eredményes, jó munkát. . 1 -3 / A / / [ 7^ to Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évfolyam, 274. szám Ára: 1 forint 1970. november 22., vasárnap Külföldi delegációk érkezése az MSZMP X. kongresszusára Szombaton, újabb külföldi küldöttségek érkeztek Buda­pestre, az MSZMP X. kong­resszusára. Megérkezett a Vietnami Dolgozók Pártjának küldött­sége Hoang Van Hoan-nak, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével, tagjai: Nguyen Tho Chan, a Központi Bizott­ság póttagja, Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete, aki itt csatlakozik a delegá­cióhoz. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Csémi Károly, a Központi Bizottság tagja és Jakus Jenő, hazánk VDK-ba akkreditált nagykövete fo­gadta. Szombaton az esti órákban Budapestre érkezet a Koreai Munkapárt küldöttsége. Veze­tője Han Ik Szu, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, tagja a dele­gációnak Kim Josig Na Un, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály helyettes ve­zetője. Max Reimarm, a Központi Bizottság első titkára vezeté­sével megérkezett Németor­szág Kommunista Pártjának küldöttsége. Budapestre érkezett a Nor­vég Kommunista Párt kül­döttsége, amelyet Leif Ham­mers­tad, a titkárság tagja ve­zet A Svédország baloldali pártja — kommunisták — küldöttségét Gunvor Ryding, a Politikai Bizottság tagja ve­zeti. A Dán Kommunista Párt küldöttségének vezetője Ivan Hansen, a Politikai Bizottság tagja. A Finn Kommunista Párt küldöttségét Taisto Sinisalo alelnök vezeti. A Luxemburgi Kommunis­ta Párt küldöttségét Domini­que Tarbany, a párt elnöke ve­zeti A Görög Kommunista Párt háromtagú küldöttséggel kép­viselteti magát, amelyet Kosz­tasz Kolijannisz, a Központi Bizottság első titkára vezet. A delegációk fogadásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen voltak: Benke Valéria, a Tár­sadalmi Szemle főszerkesztő­je, Cservenka F­erencné, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályve­zetője. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának delegációja november 20-án elindult Budapestre, ahol részt­­vesz az MSZMP X. kongresszusán. A képen: Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP főtitkára, a küldöttség vezetője úton Buda­pest felé. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KSI Hétfőn kezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa November 23-án, hétfőn, délután 2 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A kongresszus feladata, hogy értékelje az 1966-ban megtartott IX pártkongresz­­szus óta végzett munkát, szá­mot adjon az elért fejlődés­ről, s a küldöttek véleményét, javaslatait figyelembe véve kijelölje az elkövetkező idő­szak feladatait, útmutatást adjon azok végrehajtásához. Ennek alapján a Központi Bizottság — korábbi határo­zatának megfelelően — a kö­vetkező napirendet javasolja majd a kongresszusnak: a) A Központi Bizottság beszámolója, b) javaslat a szervezeti sza­­bályzat módosítására, c) a Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentése, d) a Fellebviteli Bizottság jelentése, e) a párt vezető szerveinek megválasztása. A hat napra tervezett kong­resszuson —, amely nemcsak a párttagság, de egész népünk érdeklődésére is számot tartó esemény —, a küldötteken kívül igen sok meghívott is részt vesz. Ott lesznek a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány tagjai, az országos fő­hatóságok vezetői, a társa­dalmi és tömegszervezetek vezetői; meghívták a tanács­kozásra a magyar munkás­­mozgalom számos régi harco­sát, a tudományos és művé­szeti élet ismert képviselőit, a szocialista építőmunka élenjáróit, közöttük szocialis­ta brigádvezetőket, termelő­szövetkezeti elnököket, kiváló értelmiségi dolgozókat. Részt vesznek a kongresszuson a megyék, járások, városok, községek szakmai és mozgal­mi munkában példamutató dolgozói, kommunistái, s a kongresszus vendégeinek so­rában helyet foglalnak majd az ország, a nép ügyéért a kommunistákkal együtt mun­kálkodó pártonkívüliek kép­viselői, neves közéleti szemé­lyiségek.­­ A kialakult hagyományok­hoz híven, számos testvérpárt vezetői, küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson. A tanácskozásról a közvé­lemény, az ország népe na­ponta részletesen tájékozód­hat a sajtó, a rádió és a tele­vízió útján. A televízió hét­főn, rendkívüli adásnapon jelentkezik: délután 2 órakor kapcsolják a kongresszusi üléstermet, helyszíni közvetí­tést adnak a megnyitóról, va­lamint az MSZMP Központi Bizottságának a beszámolójá­ról. Keddtől szombatig, min­den este 19.50 órai kezdettel „A kongresszusról jelentjük” címmel külön műsort sugároz a televízió. Pénteken este is­mét a helyszínről tudósít, majd bővebben a tv, szomba­ton pedig összefoglalja a ta­nácskozás záróeseményeit. A rádió politikai adásaiban szintén folyamatosan hírt ad majd a kongresszus esemé­nyeiről. Hétfőn 13.55 órakor, majd 14.55 órától egyenes adásban közvetíti a megnyi­tót, illetve a Központi Bizott­ság beszámolóját. A déli kró­nika naponta terjedelmes helyszíni beszámolót ad a kongresszus délelőtti esemé­nyeiről, az esti krónika pedig összefoglalja az egész napi ta­nácskozást, s hangképekben tudósít az egyes felszólalások­ról. A hazai hírközlő szerveken kívül a külföldi sajtó is élénk figyelmet szentel az MSZMP X. kongresszusának. A hír­­ügynökségek munkatársain kívül számos külföldi újság­író ad majd rendszeresen tu­dósítást — a Kongresszusi sajtóiroda útján — a magyar kommunisták tanácskozásáról. (MTI). Elutazott Budapestről a török külügyminiszter Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügymi­nisztere szombaton a Hotel In­tercontinentalban sajtóérte­kezleten tájékoztatta az újság­írókat a Magyarországon tett hivatalos látogatásának ta­pasztalatairól. Az értekezleten részt vett Péter János külügy­miniszter, s jelen volt Ismail Soysal, Törökország budapesti nagykövete. A török külügyminiszter lá­togatásáról közös közleményt adtak ki. Hivatalos látogatásra hívták meg Törökországba Fock Jenő miniszterelnököt és Péter János külügyminisztert. A látogatás időpontját diplo­máciai úton állapítják meg. Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügymi­nisztere szombat délben eluta­zott Budapestről. (MTI).

Next