Zalai Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

2 Elhunyt Hermann Matern Berlin­ (TASZSZ), Berlinben Vasárnap elhunyt Hermann Matern, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP Központi Bizottsága mellett működő Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, az NDK Né­pi Kamarájának elnökhelyet­tese. Mint az ADN hírügynökség jelenti, a dolgozók január 26-án búcsúznak az elhunyt­tól. Január 27-én lesz a hiva­talos gyászünnepség és az el­hunyt elhamvasztása. Január 26-át és 27-ét állami gyászünneppé nyilvánították a Német Demokratikus Köztár­saságban. Egy helyben topogás a Jarring vezette tárgyalásokon Elnök­választás lesz Líbiában és Szíriában Kairó. (MTI). Az egyiptomi kormány vasárnapi ülésén megállapította, hogy a Jarring ENSZ-megbízott közvetítésé­vel folyó közel-keleti béketár­gyalások semmivel sem hoz­ták közelebb a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i ha­tározatának végrehajtását. Az egy helyben topogás oka az, hogy Izrael makacsul ragasz­kodik expanziós, annexiós po­litikájához, s szembehelyezke­dik a Biztonsági Tanács hatá­rozatával. Mohamed Fayek tá­jékoztatási miniszter a kor­mány ülését követően kijelen­tette, hogy a Jarring-misszió felújítása Izrael részéről csu­pán üres manőver, amely a nemzetközi közvélemény meg­tévesztésére szolgál. A minisztertanács Favzi kor­mányfő elnökletével behatóan elemezte a közel-keleti válság legújabb fejleményeit, az EAK általános politikai helyzetét, s a szükséges következtetéseket levonva meghatározta a kö­vetkező időszak főbb felada­tait. A kormány megkülön­böztetett figyelmet szentelt a múlt heti négyes arab csúcs­­találkozó eredményeinek, a keleti front és a Palesztinai ellenállás helyzetének. Ezzel kapcsolatban nagy je­lentőségű Szadat egyiptomi, Khadaíi líbiai, Nimeri szudáni államfőnek, valamint Asszad Szíriai miniszterelnöknek az az elhatározása, hogy még egy kísérletet tesznek a Jordániát, Szíriát és Irakot magában fog­laló keleti front feltámasztá­sára. Kairó­ (Mena): Líbiából és Szíriából csaknem egyidejűleg érkeztek jelentések arról, hogy a leendő négyes arab állam­­szövetség e két tagállama a közeljövőben elnökválasztáso­kat tartanak. Kadhafi líbiai elnök vasár­nap este Tripoliban egy tö­meggyűlésen mondott beszé­dében, óriási meglepetésre, ki­jelentette, hogy hamarosan el­nökválasztásokat tartanak, amelyen nem kívánja jelöltet­ni magát. Magyarázatképpen a fiatal katonai vezető kije­lentette: „Katona vagyok és nem politikus”. A nép legjobb képviselője Kadhafi szerint a forradalmi parancsnoki ta­nács, amelyre Kadhafi át kí­vánja ruházni az ország irá­nyítását. Az elnök kijelentette, úgy érzi, hogy társaival együtt megtette kötelességét. A nép­gyűlés résztvevői követelték, hogy az ezredes továbbra is maradjon meg elnöki tisztsé­gében. A kairói Al Ahram jelenté­se szerint a legközelebbi na­pokban Szíriában is megkez­dődnek az előkészületek az or­szágos elnökválasztások meg­f C­l­ fv­e Beirút." (UPI). El Khali, Sza­dat egyiptomi elnök személyes megbízottja jordániai látoga­tásának befejeztével hétfőn a marokkói fővárosba, Rabatba utazott. Útját rövid időre meg­szakította Bejrútban, ahol Khalil Abuhamad libanoni külügyminiszterrel találkozott. El Khali, aki a tripoli char­tához tartozó államok vezetői­nek megbízásából tesz körutat az arab országokban, Marok­kóból Algériába utazik. Megkezdődött a visszaszámolás az Apollo-14 programja Kennedy-fok. (MTI). Az amerikai Apollo—14 űrhajó január 31-ére tervezett rajtját megelőző visszaszámolás hét­főn délután az előzetes tervek­nek megfelelő időpontban kezdődött meg a floridai űrre­pülőtéren. Az űrhajózási hivatal, a NASA szóvivője közölte, hogy a rajtelőkészületek első órái fennakadás nélkül peregtek. Az Apollo—14 — ha minden úgy üt be, ahogyan eltervez­ték — január 31-én indul el a Hold felé — fedélzetén Alan Shepard, Stuart Roosa és Ed­gar Mitchell űrhajósokkal. Az Apollo—14 programja egyébként a következő: Január 31.: Rajt. Február 4.: A „Kitty Hawk” elnevezésű űrhajó rááll a holdkörüli pályára. Február 5.: Leválik az „An­tares” nevű holdkomp, fedél­zetén Shepard-dal és Mitchell­lel. Kétórás holdséta követke­zik, miközben Roosa a pa­rancsnoki kabinnal a Hold kö­rül halad. Február 6.: Az „Antares” is­mét csatlakozik a „Kitty Hawk”-hoz. Február 7.: Visszaindulás a Földre. Február 9.: Érkezés a Csen­des-óceánra. Új, nagyszabású kampány Indul az Egyesült Államokban az Indokínai háború befejezésének kikényszerítésére Washington (MTI). Az ame­rikai diákszövetség (NSA) hét­főn sajtóértekezleten jelentet­te be Washingtonban, hogy nyolc háborúellenes mozga­lommal, illetve békeszervezet­tel — köztük vallásos, paci­fista és nőszervezetekkel — közösen újabb nagyszabású kampányt kezdeményeznek az indokínai háború befejezésé­nek kikényszerítésére. A kam­pány középpontjába a „né­pek békeszerződését” állítják, amelynek 9 pontját tavaly de­cemberben dolgozták ki Ha­noiban az amerikai és dél­vietnami diákszövetség kép­viselői, valamint észak­vietnami egyetemi professzo­rok és újságírók részvételé­vel. A „népek békeszerződése” az összes amerikai csapatok fel­tétel nélküli, végleges kivoná­sát követeli egy megszabott határidőig bezárólag, s a ha­táridő bejelentése után meg­kezdődhetnek a tárgyalások a VDR bombázása során fogság­ba ejtett valamennyi amerikai pilóta szabadon bocsátásáró. A szerződés ideiglenes koalíciós kormány megalakítását és de­mokratikus választásokat irá­nyoz elő. Külön foglalkozik Laosz és Kambodzsa függet­lenségének, semlegességének és békéjének biztosításával az 1954-es és 1962-es genfi meg­állapodások alapján. Amint David Ifshin, az NSA elnöke bejelentette, a most in­duló aláírásgyűjtési kampány során amerikaiak milliói fog­ják kézjegyükkel ellátni a „népek békeszerződését”, hogy ilymódon demonstrálják szi­lárd elhatározásukat: ha más­ként nem megy, a kormány háta mögött és annak ellenére fognak különbékét kötni In­dokina népeivel. Miután pedig­­ az Egyesült Államok népe így ratifikálja a békeszerződést, azt egy amerikai küldöttség Párizsba viszi ratifikálásra a VDK és DVK kormányának képviselőihez. A tervek szerint a „ratifiká­lási mozgalom” április végén, május elején éri el tetőpontját az amerikai nagyvárosokban sorra kerülő tömegmegmozdu­lásokkal. téletek Guineában Conakry. (MTI). A guineai nemzetgyűlés vasárnap ítéle­tet hozott a november 22-i fegyveres invázióban való részvétel vádjával letartózta­tott vádlottak ügyében. A nemzetgyűlés, mint a Legfelső Forradalmi Törvényszék hoz­ta meg ítéletét. Az ítéletet a nemzetgyűlés szóvivője, Is­mael Touré (Sekou Touré el­­nök féltestvére) hirdette ki a conakry-i stadionban több­­ százezres tömeg előtt. A nemzetgyűlés 91 vádlottat halálra ítélt. Közülük ötven­nyolc letartóztatásban van, harmincháromra távollétük­ben (in contumaciam) mond­ták ki a halálos ítéletet. 66 vádlottat (egyes hírügynökségi jelentések szerint 72-t) örökös kényszermunkára ítéltek. A halálra ítéltek között van hat elfogott portugál zsoldos­katona, a többiek valameny­nyien guineaiak, többen közü­lük magas funkciót töltöttek be korábban a politikai vagy gazdasági életben. Az örökös kényszermunkára ítéltek között külföldi állam­polgárok is vannak, köztük több nyugatnémet. Egyikük, Hermann Seibold, letartóztatá­sa u­tán­­— mint Conakryban közölték — öngyilkosságot kö­vetett el a börtönben. Egy másik nyugatnémet állampol­gár, Adolf Marx, egy nyugat­európai érdekeltségű sörgyár igazgatója, az ítélet értelmé­ben vasárnap kezdte meg életfogytiglanra szóló bünte­tésének letöltését. Ugyancsak az örökös kény­szermunkára ítéltek között van Raymond-Maria Tchidin­­­bo, Conakry érseke. A távollétükben halálraítél­tek többsége Szenegálban tar­tózkodik. Egyikük a Jeune Af­rika című párizsi lap guineai munkatársa. Az elítéltek összes javait e­l­kobozták. Az ítéletek ellen nincs helye fellebbezésnek. Bonn­ (DPA), Brandt kan­cellár franciaországi útja elő­t kijelentette, hogy „nem tartja szükségesnek hivatalosan kommentálni a conakry-i íté­letet Adolf Marx sörgyáros ügyében”. „Remélem — tette hozzá azonban, — hogy sike­rül majd ezt a számunkra ért­­hetetlenül súlyos ítéletet meg­változtatni”. Tripoli. (MTI). Líbia hétfőn bejelentette: 1 millió dolláros alományban részesíti Guineát, hogy segítse nemzeti szuvere­nitásának megőrzésében. ZALAI HÍRLAP Súlyos zavargások Belfastban Belfast protestáns negyedében, a Shankill Road környékén. Mintegy három-négyszázfő­­nyi, többnyire fiatalokból álló csoport kövekkel hajigálta meg az autóbuszokat és a gép­­­kocsikat, bezúzott több kira­katot. Megtámadtak egy rend­őrségi épületet is a város egy másik részében. A rendőrség és a brit rend­­fenntartó csapatok körülzár­ták a negyedet. Megpróbálták szétszórni a tömeget és meg­akadályozni, hogy újabbak csatlakozhassanak hozzá. A brit katonák gumilövedékek­kel lőtték a tüntetőket, éjfé­lig sem sikerült azonban hely­reállítani a rendet. A zavargásokkal egyidőben, hatalmas robbanás történt a határmenti Enniskillen város­ban az egyik kormányhivatal előtt. A belfasti összecsapásokban egy tucatnyi rendőr könnyeb­ben megsérült. Húsz-harminc személyt letartóztattak, több­ségük protestáns. Belfast­ (Reuter). Vasárnap este ismét súlyos zavargások voltak az észak-ír fővárosban. Gierek és Jarosze­wicz Szczecinben Varsó. (MTI). Edward Gie­­rek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz minisz­terelnök vasárnap Szczecin­ben, a „Warski” hajógyárban, ahol a napokban ismét meg­szakadt a termelő munka, ta­lálkozott a gyár kollektívájá­val — jelenti a PAP lengyel hírügynökség.­­ A találkozón megvitatták az ország idősze­rű politikai és gazdasági prob­lémáit. A gyár kollektívájá­nak képviselői a találkozón támogatásukról biztosították a párt új vezetőségét. Kifejezték bizalmukat Edward Gierek és az általa kezdeményezett meg­újhodási folyamat iránt. A gyár dolgozói a párt politiká­jának nyújtott támogatás je­gyében újból felvették a ter­melő munkát Edward Gierek és Pjotr .Ta­­raszewicz vidéki körútján hét­főn Gdanskba érkezett 1911. január 11. India ünnepén KÜLÖNÖS jelentősége van annak, hogy India nemzet ün­nepe nem az a nap, amikor alkotmányjogilag függetlenné vált, hanem 1950 január 26. évfordulója — azé a napé, amelyen az ország független köztársaság lett és saját alkot­mánya érvénybe lépett. Január végét csupán egy hónap választja el február vé­gétől — a köztársaság ünne­pét attól a naptól, amikor a köztársaság népe legfontosabb állampolgári funkcióját gya­korolja: az urnák elé járulva megválasztja képviselőit, s rajtuk keresztül új kormá­nyát. Indiában a választás ál­talános és titkos, nők és fér­fiak, gazdagok és szegények egyformán, megkülönböztetés nélkül szavaznak. Ebben az értelemben a választás való­ban demokratius: valameny­nyi játékszabályt betartják. Hogy azonban a jórészt írni­­olvasni nem tudó, tanulatlan százmilliók mennyire képesek érdemük, s nemcsak a válasz­tási gyűléseken elhangzott szó­noklatok szerint ítélni meg a pártokat, — ebben a tekintet­ben ez a demokrácia már igen csak korlátozott. Utoljára 1967-ben volt In­diában általános választás és az alkotmány szerint nem is kellett volna már az idén vá­lasztanak. A körülmények azonban úgy alakultak, hogy a kormány kedvezőnek hitta a jelenlegi időpontot. Mindenek­előtt azért, mert Indira Gan­dhi az elmúlt hónapokban végrehajtott intézkedései, po­litikai lépései a legszé­lsebb támogatást biztosítják számá­ra. Indira Gandhi ma annak az embernek a jogán kéri a választók szavazatát, aki álla­mosította a bankok jó részét, aki szakítani mert a nagytőke támogatását élvező jobboldali pártvezérekkel, aki megfosz­totta a maharadzsákat kivált­ságaiktól. Első ízben Nehru halála óta olyan politikus áll az ország élén, aki tudatosan baloldali programot hirdet. Miután India nagy tömegeinek baloldali érzelmei nem kétsé­gesek a legutóbbi vál­asztá­­sokon kiderült, hogy vala­mennyi jobboldali párt balol­dali jelszavakkal állt a pa­raszt­tömegek elé , minden valószínűsége megvan annak, hogy Indira Gandhi politiká­ja elnyeri a nép jelentős ré­szének támogatását. Az indiai helyzet azonban igen bonyolult. Fő jellemvoná­sa, hogy míg a jobboldali pár­tok összefogtak Indira Gandhi megbuktatására, a baloldal pártjai között nincsen egység, sőt, az egyik szociáldemokrata párt kész volt a szélsőséges jobboldallal is összefogni In­dira Gandhi ellen. Az az elha­tározás, amit a miniszterelnök bejelentett — mármint, hogy pártja egyedül lép fel a vá­lasztásokon, nem alakít sem­milyen más párttal választási szövetséget —, igen kockáza­tos lépés, amely kitűnő ered­ményt hozhat számára, esetleg azonban bukását okozhatja. Az a tény természetesen, hogy Indira Gandhi ily módon el­utasította egy — mindenek­előtt a kommunistákkal, de más baloldali pártokkal is szervezendő — koalíció gon­dolatát, nem jelenti azt, hogy szükségszerűen egymás ellen is fellépnek az Indira Gandhi vezetése alatt álló kongresz­­szus és a kommunisták jelölt­jei. Az együttműködésre a vá­lasztás lebonyolítása rengeteg lehetőséget ad. A világ országai, népei In­dia nemzeti ünnepén évről év­re megemlékeznek a január 26-i évfordulóról. Ebben az évben azonban az India irán­ti érdeklődés sokkal mélyebb és komolyabb. A választásokon nagyon sok dől el. Mind ez ideig a választás Indiában voltaképpen azt jelentette, hogy a Kongresszus Pártnak, amely monopolhelyzetben van, alkalma adódott frissítés­re, vezetői és képviselői cse­réjére, bizonyos mozgásra. Az 1967-es választás már a szó igazi értelmében választás volt, — ekkor a Kongres­szus jelentősen veszített befolyásá­ból. Azóta rendkívüli esemé­nyek sora történt — a Kong­resszus Párt magja, Indira Gandhi vezetésével kísérletet tesz a tömegek rokonszenvé­­nek visszahódítására, a kiáb­rándult, a Kongresszust töme­gesen elhagyó választók újra megnyerésére. A Kongresszus iránti bizalom forrása a nem­zeti függetlenségi harcban játszott szerepe, az, hogy füg­getlenségét plusz társadalmi reformokat ígértek. A függet­lenség megvalósult, — a re­formok elmaradtak. Ahogy múlt az idő s nem történt elő­rehaladás, úgy csökkent a bi­zalom. Kikerül-e Indira Gan­dhi kísérlete a Kongresszus feltámasztására, — ez most a kérdések kérdése. MOST VALÓBAN választ India — utat választ, politikát választ. S az ország barátai­nak nem közömbös, hogy mit választ, merre fog haladni. Nem közömbös a nagytőke pártfogóinak sem, hogy olyan kormány lesz továbbra is In­diában, amely a szocialista országokkal szemben baráti politikát folytat vagy olyan, amely linéseit a külföldi, min­denekelőtt az amerikai tőke érdekeihez igazítja. Most erről lesz szó s ahogy a január 26-i ünnep múltán közelednek a választás napjai, úgy foglal­koztatja a nemzetközi közvé­­lemányt mindinkább India jö­vőjének kérdése. Kalmár György 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN­ M smim­TTTimmiimtm m ni i­mmri immu­i n u i­mii i­m’irmTtS Grecsko Helsinkiben Helsinki. (TASZSZ). Kris­tian Gestrin finn hadügymi­niszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Helsinki­be érkezett Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. A látogatás január 29-ig tart. Ünnepi gyűlés Rómában Róma. (MTI). A római Sportpalotában vasárnap töb­b mint húszezer kommunista részvételével ünnepi gyűlésen emlékeztek meg az Olasz Kommunista Párt megalakulá­sának 50. évfordulójáról. Az elnökségben helyet foglaltak az olasz párt vezetői, élükön Luigi Longoval, az OKF főtit­kárával, valamint a testvér­pártok küldöttségeinek tagjai. Az OKP 50 éves történetéről és mostani feladatairól Gian­­carlo Paretta, az OKP Politi­kai Bizottságának tagja mon­dott beszédet. NDK tiltakozás Berlin. (MTI). Az NDK kül­ügyminisztériumának szóvivő­je vasárnap tiltakozást jelen­tett be a Szabad Demokrata Párt (FDP) nyugat-németor­szági tartományi frakciói veze­tőinek, Genscher és Érti bon­ni minisztereknek részvételé­vel január végére tervezett nyugat-berlini össze­jövetele, továbbá Heinemann nyugat­német államelnök és Brandt bonni kancellár ugyanerre az időre bejelentett nyugat-ber­lini hivatali ténykedése ellen. Lengyel delegáció Bonnban Bonn. (PAP). A Nyugatné­met Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt par­lamenti csoportjának meghí­vására lengyel parlamenti de­legáció érkezett vasárnap Bonnba. A küldöttséget Artur­­ Starowicz, a szejm külügyi bizottságának elnökhelyettese vezeti. Kirchschläger Moszkvába érkezett Moszkva. (MTI)­ Hétfőn Moszkvába érkezett dr. Ru­dolf Kirchschläger osztrák kül­ügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívására január 25-től 30-ig hivatalos látoga­tást tesz a Szovjetunióban. Megnyílt a CDU kongresszusa Düsseldorf. (MTI). Kurt Georg Kiesinger, a Nyugatné­met Kereszténydemokrata Párt elnöke hétfőn Düssel­dorfban megnyitotta a párt 13. kongresszusát. A 3 napos ta­nácskozáson az 557 küldött megvitatja a CDU új prog­ramját. Lázongások Calabriában Reggio Calabria. (MTI). A dél-olaszországi Reggio Calab­­riában negyedik napja tarta­nak a politikai jellegű lázon­gások. Vasárnap este két fia­talember gyújtóbombát dobott az Olasz Kereszténydemokrata Párt helyiségére, majd tünte­tők gyűltek össze és megüt­köztek a rendőrséggel, amely könnygázgránátokkal kergette szét a csoportokat „Ópiumh­áború” Thaiföldön Ban Pa Kha Long Nang­ (Reuter). „Ópiumháború” dúl vasárnap óta Thaiföldön a meo-törzshöz tartozó parasz­tok és a thaiföldi rendőség között. Az ország északi ré­szén fekvő Ban Pa Kha Long Nang község lakói ellen heli­koptereken odaszállított ro­hamosztagokat vetettet be, mivel az ópiumtem­etők meg­támadták a közelben folyó út­építkezéshez kirendelt őrséget. A csatának legalább harminc halálos és sebesült áldozata van. Az ellenségeskedés oka: a közútépítkezés, s a hatósá­­gok megjelenése súlyosan ve­szélyezteti a vidéken igen el­terjedt heroingyártás és ke­reskedelem folytatását.

Next