Zalai Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
1911. január 14. Nélkülözhetetlen tartalék Az újítómozgalom időszerű problémái Zalában A fokozott műszaki fejlesztésben rendkívül nagy szerep jut az újításoknál, találmányoknak, szabadalmaknak. A közelmúltban országos és megyei szervek elemezték az utóbbi évek újítói tevékenységét , széleskörű, mindenre kiterjedő vizsgálat — sajnos — nem a legkedvezőbb eredménnyel zárult. Az utóbbi öt évben így alakult Zala megyében a benyújtott újítási javaslatok száma: 1966-ban 2238, 1967-ben 1707, 1968-ban 1048, 1969-ben 1077 darab. A múlt évben megközelítően ezer újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Ahogy mondani szokás, a számokkal nem lehet vitatkozni. Az okokkal azonban, amelyek ezt a nagyarányú visszaesést előidézték, már lehet. Még az órabér sem jön ki. Szólni kell elsősorban arról a szűkmarkúságról, ami megmutatkozik néhány vállalatnál. Érthetetlen, hogy újítási díjként lehetőleg minél alacsonyabb összeget állapítanak meg. Ez természetesen kedvét szegi nemcsak azoknak, akik már gyakorló újítók, hanem azoknak is, akik csak most akarnak bekapcsolódni a mozgalomba. A Zalaegerszegi Ruhagyár egyik műszerésze mondta ezzel kapcsolatban: „Néha nevetségesen kis pénzt adnak. Még az órabér sem jön ki, amit az ember ráfordít a javaslat kidolgozására. Érdemes így újítani? Akkor inkább szórakozásra, művelődésre fordítom ezt az időt!” A vizsgálat egy másik megállapítása az volt, hogy több vállalat még újítási feladattervet sem készített. Ha mégis, akkor viszont elfelejtették meghatározni az anyagi elismerés mértékét. Hiányoznak a fizikai dolgozók és a szocialista brigádok A tapasztalat azt mutatja, hogy egyre kevesebb fizikai dolgozót találni az újítók „népes” táborában. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy a gazdasági vezetés mind magasabb követelményeket támaszt a javaslatokkal szemben, és elsősorban a nagyobb jelentőségű újításokra tart igényt. A fizikai dolgozók ilyen körülmények között — érthetően — nem képesek érdemben bekapcsolódni e munkába, mert ahhoz magasabb szakmai képzettség szükséges. Hasznos, életrevaló ötlete mindenkinek lehet, de nem biztos, hogy a gondolatát, elképzelését megfelelő — és az újítási szabályzat által megkövetelt műszaki színvonalon — papírra is tudja vetni. A másik probléma: lazult a szocialista brigádok és az újítómozgalom kapcsolata. Elvétve találni csak olyan kollektívát, amelynek vállalása között egy vagy több újításnak a kidolgozása és benyújtása is szerepel. Ez magyarázható azzal is, hogy félnek ilyen vállalást tenni, mert ha netán nem teljesítik, veszélybe kerül egész esztendei munkájuk, magának a szocialista címnek az elnyerése. Magyarázható viszont úgy is — s ebben több igazság van —, hogy a szakszervezeti bizottságok, a szocialista munka versennyel, brigádmozgalommal foglalkozó személyek sem tesznek meg mindent azért, hogy felhívják Amióta megnőtt a vállalatok gazdasági önállósága, verseny alakult ki főleg az azonos profilú üzemek között. A bel- és külföldi piac megszerzése mind jobban arra kényszeríti a termelő egységeket, hogy gyártmányaikat olcsón, a legjobb minőségben állítsák elő. A fejlődéssel lépést kell tartani. A felzárkózáshoz, a szintentartáshoz pedig elengedhetetlen a műszaki fejlesztés, az újítómozgalom. Nem titok, hogy amíg az újítási rendeletet központilag, mindenre és mindenkire egyformán kiterjedő hatállyal állapították meg, sok volt a nézeteltérés, a vita, s ez ártott a mozgalomnak. Ezt látva a felsőbb szervek, most csak igen tág határok között mozgó keretet állapítottak meg, amit tartalommal megölteni már a vállalatoknak kell. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a kollektív szerződésekkel egyidejűleg mindenütt meg kell szerkeszteni az újítási szabályzatot. Ezt minden vállalat a sajátosságaihoz igazíthatja. Megszűntek a kötöttségek E szabályzat kidolgozására érdemes megfelelő energiát fordítani, hogy az újítómozgalom ismét fellendüljön, a régi kerékvágásba kerüljön. Nagy mértékben megkönnyíti a munkát, hogy most nincsenek olyan megkötöttségek, mint a múltban. Ami azonban most sem kerülhető meg, az az újítás lényegének a fogalma. Eszerint csak műszaki, üzemszervezési javaslat fogadható el újításként. Változás viszont, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően, egy újítás elbírálásánál nem a népgazdasági hasznot, hanem a vállalati, üzemi, üzemegységi hasznot kell figyelembe venni. A vállalatok most szabad kezet kaptak több fontos dologban. Elsősorban abban, hogy az újítási díjat miből fedezik: bérből, vagy nyereségből. Továbbá: hány gazdasági év után kalkulálják a nyereséget. Ugyancsak a vállalatok joga eldönteni, hogy milyen százalékos díjkulcsot alkalmaznak. Az újítási feladattervekben meghatározott pontokra külön jutalmat is lehet kitűzni. Előfordulhat, hogy valamelyik vállalat így fogalmaz: ha ezt megvalósítják,jaa brigádok figyelmét az újítások fontosságára. A szocialista munkabrigádok múlt évi tevékenységének értékelése még csak most kezdődött meg. Az idei vállalások megtételénél még van idő pótolni ezt a több éves mulasztást. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy a műszakiakból álló szocialista brigádok — az újítások kidolgozásában — patronálást vállalnak egy-egy, fizikai dolgozókból álló másik szocialista brigád felett talomszabadságot, kiváló dolgozó kitüntetést, külföldi beutalót kapnak az újítók. Számos lehetőség van tehát az újítói kedv felélesztésére — csak élni kell velük. Bátran és következetesen. Ha az arra illetékesek most egy alapos, átgondolt, minden részletre kiterjedő újítási szabályzatot alkotnak, ez elindítója lehet az újítómozgalom fellendülésének. Császár Zoltán A legfontosabb tennivalói megalkotni a vállalati újítási szabályzatot A rész-közgyűlések - egy sikeres évről Kedden este Bakon két helyen is rész-közgyűlést tartott a helyi ÁFÉSZ. Az általános iskolában és a tanács nagytermében a szövetkezet vezetői az 1970. évi gazdasági eredményekről adtak számot a Tagságnak. A 11 községre kiterjedő kereskedelmi hálózattal rendelkező ÁFÉSZ 35,2 millió forintos kiskereskedelmi forgalmat bonyolított le 1970-ben. Ez 7 millióval több, mint a megelőző esztendő mérlege. Tíz százalékkal nőtt egyetlen év alatt a vendéglátóipari egységek forgalma is, s összesen 6,3 millió forintot ért el. A szövetkezet Bakon működő — mindössze három főt foglalkoztató — kis asztalosműhelye félmillió forint termelési értéket produkált, jelentős nyereséggel A tagság érdekeit szem előtt tartva, számos olyan szolgáltatást vezetett be az ÁFÉSZ, amely megkönnyíti a lakosság dolgát. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal együttműködve megszervezték a háztáji gazdaságok szemestakarmány- és takarmánytáp-ellátását. Az ÁFÉSZ házhoz szállítja e termékeket. A tagság kérésére fűtőolajat is árusítani kezdtek Bakon, s ezzel ismét nagy gondot vettek le az olajkályha-tulajdonosok válláról. Volt az idei elképzelésekről is mit mondani. Elkészül a bakiak nagyon várt új üzletháza, amely a régi mögött épül fel, s afféle kis ABC-áruház jelleggel működik majd. A Rózsa utcaiak kérésére az iskolával szemben kis pavilont állítanak fel, ahol a legszükségesebb háztartási és vegyi árukat beszerezheti a környék 80 háziasszonya. A rész-közgyűlések beszámolóin elhangzottakat megelégedéssel fogadták az ÁFÉSZ tagjai. ZALAI HÍRLAP Társasházak a termelőszövetkezetek számára A társasház építési akciók sorát megyénkben új és értékes kezdeményezés bővíti. Az OTP megyei fiókja az érdeklődő termelőszövetkezetekkel kapcsolatba lépve olyan építési akciók szervezését, finanszírozását határozta el, amely jelentős változást hozhat a letelepedő — különösen kezdő — mezőgazdasági szakemberek lakásgondjainak megoldásában. Elsőként a megyében a lenti termelőszövetkezet 2X4 lakásos igénye teljesül: a tsz anyagi támogatásával, valamint géppark és munkaerő besegítése révén — tehát kedvezőbb önköltséggel — a jó idő beálltával megindul az építkezés. Az igényelt építési kölcsön folyósítása — hasonló jelleggel, mint a pedagógus lakásoknál — az átlagosnál nagyobb kedvezménnyel, jobb kamatfeltételekkel történik. A lenti akció elindítása után jelenleg a zalaszentgróti termelőszövetkezettel folytat tárgyalásokat az OTP, de hasonló igényeket jeleztek Galambokról és Nagykanizsáról is. Éjjel-nappal készenlétben az autómentő Az idei telet — legalább is eddig — nem tartják különösen mozgalmasnak a 16-os Volán autómentői. Nem mintha sajnálnák, hogy így van, hisz’ így is december közepe óta — a havas, jeges útviszonyok miatt — Zalaegerszegre és környékére körülbelül 15 alkalommal riasztották őket árokbacsúszáshoz, megsüllyedéshez. A 16-os Volán autómentői nemcsak a saját bajbajutott gépkocsijaikon segítenek, gyakran előfordul, hogy — ahogy ők nevezik — idegen mentésben is részt vesznek. Bődei János, a 16-os Volán járműfenntartási csoportvezetője éppen tegnap volt kint egy mentésen, helyszínelésen. Egy négy és fél tonnás esztergapadot szállított a gépkocsink Lentibe. Mivel a havat az út szélére tolták, s nemigen lehet megállapítani, hogy hol ér véget az út széle, s hol van az árok, gépkocsink első kereke belecsúszott, s nem lehetett visszahozni. A dőlésnél az esztergapad megbillent, áttörte az oldalfalakat, s beesett az árokba. Állítólag szembe jött egy másik teherautó, s a mi gépkocsivezetőnknek nagyon le kellett húzódnia, hogy elférjenek egymás mellett. A mentést bizonyára nehezítik az útviszonyok és a hó. — Igen, de nemcsak ezek. Tegnap ennél az esetnél elég komplikált volt a mentés, ugyanis az árok felett telefonvezeték húzódik. A darunak át kellett nyúlnia a vezeték felett, kiemelni az esztergapadot. Utána kihúzatták a teherautót, majd ismét daruval visszatették a rakományt. Egy tavalyi példát említ, amikor éppen a hó miatt csaknem egy hónapba telt, amíg sikerült kimenteni a bajbajutott teherautót. Az albániai hegyre szállított rakományt, s olyan szerencsétlenül csúszott meg, hogy a kocsi fele egy szakadék felett lógott. Először alá kellett biztosítani, majd szinte a szó szoros értelmében utat kellett építeni, hogy kihozhassák. Az autómentésnél nincs ünnepnap, éjjel-nappal szolgálatot tartanak. Karácsonykor például egy mentővel és két darus kocsival dolgozott Nagykapornakon Fazekas András, Simon Ferenc és Jónás Aladár, hogy egy karambolozott autóbuszon segíthessenek. A zalaegerszegi autómentő egyik gépkocsivezetője Kovács Géza. Nyolcadik éve mentős, csaknem 20 éves dolgozója a vállalatnak. Ebben a pillanatban tért vissza a telepre, reggel hatkor indult mentésre, műszaki hibához hívták. — Az új év első mentése hol történt? — Január másodikán Zalaszentgyörgy és Bagodvitenyéd között. Magántulajdonban lévő Moszkvicshoz hívtak. Amikor megkérdeztem a bajbajutott nevét, azt válaszolta: dr. Illovszky, Rudolf? — kérdeztem, mert érdekel a sport. Nem, volt a válasz, én a bátyja vagyok. Tisztáztuk, hogy azért mindketten Vasas szurkolók vagyunk. Észrevette, hogy felsértettem a kezemet, vérzik, cserébe ő nyújtott nekem segítséget — bekötözött. Mentés közben ilyen dolgok is előfordulnak... Elmondja, hogy van, amikor egy hétig sincs hívás, van amikor viszont egymás után jönnek. Hol táviratilag, hol telefonon, hol telexon. Éppen ezért nemcsak a garázs tart állandó ügyeletet a vállalatnál, hanem a távközlési személyzet is. A mentősnek nemcsak jó gépkocsivezetőnek kell lennie, hanem jó javító szakembernél is, hisz előfordul, hogy ott helyben el lehet végezni a műszaki hiba elhárítását, s akkor nem kell behúzatni az autót a telepre. — Előfordul, hogy kapom az értesítést, menjek, motorhiba van. Ilyenkor sok minden megfordul az ember fejében, amíg odaér. Spekulálunk, hogy mi lehet a hiba. Aztán bizony előfordul, hogy nincs is különösebb baj, fiatal a kolléga, tapasztalatlan még, elsöteles gépkocsivezető... Az ember szívesen ad tanácsot a jövőre nézve, meg is köszönik. — Mentes szemmel mit ajánl a téli időszakra a gépkocsivezetőknek ? — Bár mindenkinek már — hogy úgy mondjam — a könyökén jön ki, de csak azt hangsúlyozhatom én is, legyenek óvatosak. Mellőzni kell az erős fékezést, inkább bízzunk a motorfékben. Óvatosan bánjunk a gázzal is, s ne legyen nagyon sietős az út... S. M. Együttműködés aNagy Piacon Manapság annyira divatosak a csoportos játékok, —a rádió, a televízió únosontalan ilyesmire szólít fel bennünket —, hogy megkockáztatom a javaslatot: mielőtt ezt az írást végigolvasná Kedves Olvasónk, tartson kis szünetet és nézzen körül a lakásban, mi mindenféle külföldi holmi jutott a birtokába az utóbbi egy-két esztendőben... Így. Nos, ha a lengyel vodkáról, német villanyborotvájáról, a szovjet zsebrádiójáról és felesége külföldi kötött szettjéről sem feledkezett meg, akkor beláthatja, hogy bizonyos értelemben komoly importőrré vált az utóbbi esztendőkben. Tehette, mert ugyanakkor — szerencsére — exportőrként is a 60-as évek elejéhez képest sokkal jobb eredményt ért el. Nézhetjük így is külgazdaságunk fejlődését napjainkig és terveit a negyedik ötéves terv időszakára, így, hogy az egyes ember mindennapi bevásárlásait és munkáját hozzuk kapcsolatba a külkereskedelmi mérleggel és külgazdasági törekvéseinkkel, hiszen ez csak látszólag egy csoport, — a külkereskedelem dolga. A külkereskedelmi áruforgalom, a külkereskedelmi fizetési mérleg alakulása a harmadik ötéves tervben arra utal, hogy a korábbi időszakoknál lényegesen jobb eredménnyel dolgoztunk. A rubel elszámolású export forgalom 50 százalékkal, a dollár elszámolása több mint 60 százalékkal (a tervezett 35—40 százalék volt) növekedett a harmadik ötéves terv esztendeiben, míg az importforgalom rubelben 45, dollár elszámolásban 60 százalékkal emelkedett. Ezen belül a fogyasztási cikkek importja egyetlen esztendő alatt, 1970-ben, 40 százalékkal nőtt, s elérte értékben a 20 milliárd forintot. A külkereskedelmi fizetési mérleg egyenlege pedig, a legutóbbi öt esztendőre számítva — lényegesen jobb, mint eddig bármikor is volt. A külkereskedelmi forgalmat a negyedik ötéves tervben is a dinamikus növekedés kell, hogy jellemezze. A terv az export növekedését rubel elszámolásban 50, dollár elszámolásban 38, míg az import emelését 55, illetve 32 százalékban írja elő. A fogyasztási cikk import a szükségleteknek megfelelően alakul majd, kivéve csupán a személygépkocsi behozatalt. Az import további dinamikus növekedésének elengedhetetlen előfeltétele az export dinamikus fejlesztése. S itt már korántsem csak külföldi fogyasztási cikkek ellenértékéről van szó, hiszen pl. energiahordozó és nyersanyagszükségletünk döntő részét is behozatalból kell fedeznünk. Ezért rendkívül fontos számunkra, hogy külkereskedelmi áruforgalmunk döntő része változatlanul a szocialista országokkal bonyolódjék le — biztosítva a KGST keretében létrejött tervegyeztetésekkel és hosszúlejáratú szerződésekkel, megállapodásokkal. E megállapodások — főképp legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval — biztosítják a gazdaság további töretlen fejlődéséhez szükséges alapvető nyersanyagokat és energiát. Ám nem ingyen, tehát az export növelése itt is alapfeltétel, ehhez pedig az ipar exportképességét, a gyártmányok versenyképességét fokozni kell, s jó színvonalát általánossá tenni. A külgazdaság számára azonban az eddiginél határozottabban, lényegesen hangsúlyosabban fogalmaz meg egy feladatot a negyedik ötéves terv: a tudományos és technikai haladás, a tudományos és gazdasági együttműködés dinamikus bővítését a szocialista országokkal, s a világ más államaival. A párt X. kongresszusának álláspontja szerint: „A szocializmus teljes felépítésének célja magával hozza, sőt megköveteli, hogy gazdaságpolitikánk a nemzetközi gazdasági együttműködés dinamikusabb fejlesztésére irányuljon. Ha lépést akarunk tartani a világgal, közelíteni akarjuk a világ legjobb teljesítményeit, akkor mind többet kell kell igénybe vennünk más nemzetek tudományát, technikai vívmányait és szervezési módszereit.” Mi ebben a hétköznapi feladat? Csupán távirati stílusban néhány példát. Versenyképes, korszerű gyártmányok tervezése. A versenyképesség megköveteli, hogy a tudományos kutatás eredménye gyorsan váljék késztermékké, az új technikához rövid úton jusson az ipar és nem annak erkölcsi kopása után A beruházások kivitelezési ideje legyen rövid, s világosan el kell dönteni azt is, hogy mit oldunk meg hazai erőből, mit nemzetközi együttműködéssel. Gyorsítani kell a licencek és technológiai eljárások átvételét, hatékonyabbá tenni a piaci együttműködést. Aztán: úgy kell szervezni a munkát, hogy egyetlen perc se menjen kárba. Vagy: a nemzetközi szállítási szerződéseket pontosan, s az előírt minőségben teljesítsük, s így tovább. Összességében olyan általános gazdasági környezetet kell szervezni amelybe a korszerű tudomány könnyen beépülhet, s ezt véghezvinni társadalmi feladat. A negyedik ötéves tervben a feladat teljesítéséhez a legteljesebb összhangnak, kooperációnak kell megvalósulnia a politikustól egy-egy vállalat vezetőjéig és a szerelőszalagig. A tudósok, az elméleti közgazdászok vitái sok mindent elrendezhetnek a szocialista országok gazdasági integrációjáért, s a nemzetközi együttműködés izmosodásáért általában is, de végülis mindez a gyárakban formálódhat csak olyanná, amilyenné lesz. 3 Folyamatosan érkezik trzsabányáról a hengerkavics a zalaegerszegi vasútállomásra, melyet a 16-os VOLÁN Vállalat brigádjai szállítanak a zalai útépítésekhez. Déss Ferenc felvételei