Zalai Hírlap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
1971. február 23. A tervszerűtlenség következménye: 4 millió forint mérleghiány Újudvaron Az újudvari szövetkezet közel négymillió forint mérleghiánnyal zárta az 1970-es évet Bármiképpen boncolgatjuk is az okokat, mindenképpen súlyos érvágás ez a gazdaág életében. Nehéz valamiféle magyarázattal a tagság elé állni, s számítani a tagok esetleg vádló kérdéseire. Pedig ez így van rendjén, a tagság azért adja bizalmát a vezetőknek, hogy hozzáértésükkel, szaktudásukkal jól sáfárkodjanak a közösség vagyonával mindnyájuk érdekében. Hogyan tettek ennek eleget az újudvariak? Az adottságok számlájára Hogy erre reális választ lehessen adni, a termelőszövetkezet töténetét, adottságait is figyelembe kell venni. Az újudvari tsz fennállása óta kétszer „házasodott” és Morgánypuszta valamint Gelsesziget „személyében” elég szegény „arát” kapott. Tíz éves működése alatt hét alkalommal volt elnökcsere és ötször mezőgazdász változás. A jövőbenő vezetők nem fordítottak arra gondot, hogy megteremtsék a szükséges állatférőhelyeket, a kellő gépparkot, s ezeknek a létrehozása az utóbbi évekre maradt. A domborzati adottságaik kedvezőtlenek. A szántóterület 50 százalékán 12 százalékosak a lejtők, de vannak ennél meredekebbek is, s drága rajtuk a termelés. A lapos területeknek pedig az a hibájuk, hogy megáll rajtuk a víz, s az teszi tönkre a termést. Mindehhez az is hozzájárult, hogy a földek aranykoronája hasonló volt a jó adottságú gazdaságokéhoz, s ezt csak a múlt évben rendezték és került a tsz a kedvezőtlen termőhellyel rendelkezők közé. A munkaerő megtartása ugyancsak nem könnyű. A helyben működő gáztöltő állomás, valamint a közeli város ipara erősen vonzó. Ráadásul az elmúlt években háromszor zárt a gazdaság mérleghiánnyal, s a kapott hitelből még mindig van törlesztenivaló. Erőn felül ezekkel a nehézségekkel számolnia kell az adott gazdaság vezetőinek, nemcsak ilyenkor, a veszteség bekövetkezésekor, hanem már előbb. Új udvaron ugyanis 1968 végén az 1 millió 566 ezer forintos veszteség egyik oka a túlzott beruházás volt. 1970-ben újra ebbe a hibába estek, 717 ezer forint volt mindössze a fejlesztési alapjukon, s még két és fél millió forint kellett volna ahhoz, hogy fedezni tudják a fejlesztésüket. Tény az, hogy kellett a borjú- és növendékállat istálló, a baromfiférőhelyek bővítése, a major vízvezeték rendszerének kiépítése, de nem abból, ami nincs. S ott van Morgánypusztán két szárítógép. Egyet vettek, egyet maguk készítettek, azzal a céllal, hogy rátérnek a baromfitrágya takarmányként való alkalmazására. S mi történt velük? Egyszerűen elfeledkeztek róluk, pedig jó emlékeztető lehetett volna a szarvasmarhák kondíciója. A szövetkezet ugyanis nem biztosította a szükséges lédús és szálas takarmány alapot. Szálasból 11 000 mázsa helyett 8000 mázsát, silóból pedig 16 300 mázsa helyett 9243 mázsát készítettek. A tejtermelés megdöbbentően alacsony, egy tehénre egész évben 980 liter jut. A tervezett 1700 liter volt, s ha ezt elérik, az is kevés ahhoz, hogy a tehenészet gazdaságos legyen. Szegénységi bizonyítvány ez akkor is, ha figyelembe vesszük az előző évi tbcmentesítést, s a közbejött állatbetegséget. S hogy nem volt elég takarmány, abból az következik, hogy a növénytermesztésben sem ment minden a rendjén. Méhes Antal gépcsoportvezető felszólalásában elmondta, hogy kellő szerelőműhely híján nem tudták időben kijavítani a gépeket, s későn kezdték el a tavaszi munkát. Ehhez még az is közrejátszott, hogy az őszi mélyszántás nagy része tavaszra maradt, s így a kukoricát optimális időn túl, május 25-én vetették el. A baromfi 700 ezer forint veszteséget „hozott”. Összejött hát 1 millió 200 ezer forint mérleg szerinti veszteség, amit a jövedelem felhasználásban nem rendezhető tételek 3 millió 953 ezer forintra növeltek. A tagság véleménye : mit szólnak mindehhez a dolgozók, a tagok? A zárszámadási közgyűlésen érdekesen oszlottak meg a vélemények. Jónéhányan, főként az alkalmazottak, akiket különösebben nem érint a veszteség, csak azt látják, hogy ha mérleghiány árán is, megteremtődtek az épületeik, jól kialakult a géppark, gyarapodott a gazdaság vagyona, szinte helyeslik a gazdálkodást. A tagok viszont... Kincses János nyugdíjas, állandó dolgozó megkérdezte: miért a tagok húzzák a rövidebbet, miért nem kérdik meg őket év közben? Németh Elek traktoros így fogalmazott: hárman- négyen vagyunk tagok a traktoros gárdában. Mi húsz százalékkal kevesebbet kapunk. Olcsóbban dolgozunk, mint az alkalmazottak! A számos hozzászóló jónéhány hibára rávilágított, a trágyakihordás elhanyagolásától kezdve a rendszertelen fizetésig, s aggódás érződött a szavukból. A közgyűlésen részt vett Csokona Sándor, a megyei pártbizottság titkára és elmondta: az újudvari közös gazdaság számára a szanáló bizottság a megyei tanácstól mintegy másfél millió forint szanálási hitelt és több mint két millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kér. Ezt az összeget nyilvánvalóan valahonnan el kell venni, valahol ezt előteremtették, s már eddig is több millióval segítette az állam a gazdaságot. A szövetkezetnek most már feltétlenül adnia is kell. Végre körültekintéssel! Az 1970-es év jónéhány tanulságot ad az újudvari tűzvezetőknek. Elsősorban nagy szükség van az önköltségszámításra, a költségek elemzésére a tervek betartására, az állattenyésztői munka megjavítására. A munkaszervezésben is előbbre kell lépni, s jobban odafigyelni a gazdálkodásra. Meg kell teremteni az ellenőrzést, mert bizony az ellenőrző bizottság elnökének beszámolójából az derül ki, hogy ellenőrzés nincs. Mondókája egyszerűen kivonata volt az elnök beszámolójának. A szövetkezet vezetői most azt mondják: ezután már könnyebb lesz gazdálkodni, hiszen megvannak a legszükségesebb istállók, gépek, berendezések. Csak nehogy roszszul számítsanak mint már eddig többször! Bozsér Erzsébet ZALAI HÍRLAP Tavaly 3-, as idén 14, jövőre pedig 30 ezer darab új műhely satugyártásra a Vasipari Vállalatnál A Vasipari Vállalat egyik jól befutott, hagyományos terméke a párhuzamos satu. — Nemcsak hogy stabil termékünk, hanem jelenleg ott tartunk, hogy alig győzzük kielégíteni belőle a rendeléseket, — mondja Vit Ferenc, a termelési osztály vezetője. Tavaly mindössze háromezer párhuzamos salut gyártott a vállalat, az idén már 14 ezer darab gyártására kötöttek szerződést, a jövő évi igény pedig 30 ezer ebből a termékből. Mivel az eddigi termelési metódussal megrendelőink igényeit képtelenek volnánk kielégíteni — elveszíteni pedig nem akarjuk őket — éppen ezért hozzáláttunk a satugyártás átszervezéséhez — mondja Vit Ferenc. Az átszervezés eredményeként máris létrehoztak egy új satuműhelyt, ahol nemcsak a korábbinál lényegesen jobb körülmények között dolgozhatnak, hanem kialakulóban van az új termelésszervezés megteremtése is. A helyi műszaki kollektíva kapta azt a feladatot, hogy kidolgozza az új technológiát, termelési rendszert. Célszerszámok készítésével, célgépesítéssel máris jól állunk, a munkaműveletek pontos kidolgozásával jelenleg ott tartunk, hogy nemcsak a mennyiséget sikerült jelentős mértékben növelni, hanem a termelékenységet is mintegy 20—25 százalékkal. Rövidesen megvalósítjuk a zártciklusú gyártást, aminek bevezetésétől újabb eredményeket várunk. Az idén háromféle méretben gyártunk párhuzamos satukat, 125-ös, 150-es és 200-as méretben, s reméljük, hogy megrendelőink igényét mind most, mind a jövőben maradéktalanul kielégíthetjük — mondja Bársony István, a műhely vezetője. Szállításra előkészítve a 125-ös párhuzamos satuk. (Buzek Dénes felv.) 5 percenként egy hordó A Fűrész- és Hordóipari Vállalat 1972 végére elköltözik Budapestről. Az új gyárat Cegléden építik fel, több mint százmillió forintos költséggel A korszerű gépekkel felszerelt üzemben 5 percenként készül majd el egy-egy 500 literes hordó. Cegléd új gyára 400 embernek ad munkát. ★ ★ KÖZÉLETÜNK a—HÍRES Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke vasárnap Moszkvába utazott: részt vesz a szocialista népgazdasági tervezés és a Szovjetunió Állami Tervbizottsága megalakulásának 50. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken, valamint a KGST tervezési munkacsoportjának soron következő ülésén. Dr. Szalai Béla, külkereskedelmi miniszterhelyettes vasárnap hazaérkezett Nigériából, ahol részt vett a Lagosban megrendezett önálló magyar kiállítás megnyitásán és a nigériai kormány vezető képviselőivel megbeszéléseket folytatott a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségéről. Kelemen Lajos, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának megbízott elnöke dr. Zdenek Zuskának, Prága primátorának meghívására vasárnap délután Prágába utazott, ahol részt vesz a Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. ★ Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Czerván Mártonné dr., a SZOT kőbizottságának elnöke hétfőn hazaérkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaságból, ahol a Vietnami Nőszövetség meghívására tíz napot töltöttek. ★ Kihasználják a jó időt Galambokon A napi munka megbeszélése, a másnapi feladatok elosztása az imént fejeződött be a galamboki tsz-irodában. Vigli István főagronómus bizakodó. — Panasz igazán nem lehet az idei évkezdésre — mondja. — Az időjárás kedvező, ilyen télvége nem mostanában volt. A hó előtt jócskán tudtunk fejtrágyázni. — A hó előtt? Az nagyon régen volt... — Január elején nagyobb mennyiség hullott, de nem volt hosszú életű, az állított meg bennünket — magyarázza. Ceruzájával sebtében számokat vet egy papírszeletre, s összeadja. Hát kérem, négyszázötven holdon szórtunk műtrágyát eddig. Ebből háromszázkilencven hold fejtrágyaként került a kalászosokra és a pillangósokra, hatvan holdra pedig szuperfoszfátot és kálisót adagoltunk. Bele is tárcsáztuk. Ebbe kerül majd a len. — Most a rétek vannak soron — teszi hozzá Horváth Ferenc növénytermesztési brigádvezetőt. Egy kicsit szikkad a talaj, aztán már mehetnek is rá a gépek. Persze az elmúlt hetekben is gondoltak a gyepterületekre, a 690 holdból 150 holdra kiszórták a műtrágyát. — Mi lesz a holnapi tennivaló? — Előkészítjük a hajtatáshoz a száz mázsa burgonya vetőmagot — mondja a főagronómus —. Hét holdon termelünk korai burgonyát. Azután megkezdjük, a szerves trágya kihordását a kukorica alá, hetven holdra visszük ki, s terítjük szét. A kertészetben állandóan dolgoznak az asszonyok, egy hollandi ágyban kikelt a paprika, a káposzta, a saláta, a retek. A napokban vásárolnak fóliát a korai zöldség termesztéséhez. Naponta nyolc-tíz erőgép dolgozik a különböző munkákban, s ha az időjárás kedvező marad, lesz elfoglaltsága az összes traktornak. A galambokiak ki akarják használni az időt a továbbiakban is, ahogyan eddig jól gazdálkodtak a télvégi munkára alkalmas napokkal. Az ősszel elvégezték az összes mélyszántást, így most az erejüket a fejtrágyázásra, s egyéb tennivalókra koncentrálhattak. Készen van már a 42 hold körtéjük metszése, a napokban hozzáfognak a terület pétisózásához, a napokban pedig már kezdődik a tavaszi vetés. Elsőnek harminc holdon juttatják földbe a zab vetőmagot. — Végigjártuk a határt megnéztük a vetéseket, a pillangósokat — mondja Horváth Ferenc növénytermesztési brigádvezető —. Szépen telelték, s a pillangósokban kevesebb az egérkár, mint amilyen kilátásaink voltak. Használt a decemberi alkalmozás. Jól kezdődött az idei esztendő, csak jól is folytatódjon Ebben nemcsak galambokon, hanem mindenütt egyet értenek a mezőgazdasági üzemekben. 3 A fogyasztási szövetkezetek ötévi programja A szövetkezetek az idén érvénybe lépett új közgazdasági szabályozók ismeretében határozhatják meg a negyedik ötéves terv időszakára tevékenységük irányát, gazdaságfejlesztési céljaikat, feladataikat. E munkához kíván segítséget adni az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa azzal, hogy általános irányelveket adott ki a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítására. Az irányelvek kimondják, hogy a következő tervidőszakban mindenekelőtt a lakosság alapvető cikkekkel való áruellátását végző üzlethálózat rekonstrukciójára szükséges erőfeszítéseket tenni A szövetkezetek a cél érdekében vegyék igénybe az előirányzott állami támogatást is, továbbá az ellátás eredményes megszervezése érdekében fogjanak össze a helyi mezőgazdasági és ipari szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal. A következő évek fejlesztéspolitikájának egyik fontos célja, hogy a tartós fogyasztási cikkekből főleg a kereskedelmi központok áruházaiban, szaküzleteiben álljon nagy választék a vásárlók rendelkezésére. A szövetkezeti vendéglátás a negyedik ötéves terv időszakában elsősorban a meglévő egységek jobb kihasználásával teljesítheti feladatait. Szükséges az ésszerű rekonstrukció, a technika fejlesztése, a kultúrált kiszolgálás és szórakozás feltételeinek javítása. Mind tömegesebb és sürgős , több az igény egyes lakossági szolgáltatások megszervezése iránt. Ezek megoldásához, mint például a mosás-vegytisztítás, a lakáskarbantartás, háztartási gépek javítása, gépkocsi szerviz, üzemanyagtöltő állomás létesítése stb. gyakran az érdekelt helyi szervek összefogására, a tanácsok anyagi támogatására is szükség van. A szövetkezetek ipari tevékenységénél törekedni kell, a meglévő üzemek korszerűsítésére és jobb kihasználására. Az új üzemek elsősorban a helyi ellátást, az áruválaszték bővítését szolgálják. A nyereségből megközelítően az előző három év átlagának megfelelő saját fejlesztési alap képződik. Bővíti most a fejlesztés pénzügyi forrásait az, hogy az eddigiektől eltérően az amortizáció teljes egészében visszamarad a szövetkezeteknél. További nagyon fontos fejlesztési lehetőséget teremt a tagság anyagi hozzájárulása, valamint az állami támogatás és a hitel. A megyénként létrehozott közös szövetkezeti fejlesztési alap céltudatos felhasználása pedig lehetővé teszi az egy-egy szövetkezet anyagi erejét meghaladó koncentrált és több szövetkezet érdekeit szolgáló fejlesztési feladatok megoldását. A fejlesztés pénzügyi forrásai között a szövetkezetek vegyék figyelembe, hogy az állam támogatást nyújt az ellátatlan területek üzlethálózatának fejlesztéséhez, nagy alapterületű iparcikk, ABC és lakberendezési áruházak létesítéséhez, szállodaépítéshez, üzemanyagtöltő állomások létesítéséhez és az autóalkatrészellátás megszervezéséhez. A következő ötéves időszakban a fogyasztási szövetkezeteknél is szükség van arra, hogy a gazdasági reform által teremtett új közgazdasági feltételekhez jobban igazodó, hatékony vállalati belső szervezetet alakítsanak ki. Olyan döntési és információs rendszert, s szövetkezeti működési rendet kell kiépíteniük, amely támogatja munkájában a vezetést és egyúttal alkalmas a tagok rendszeres tájékoztatására, kívánságaik és véleményük" közvetítésére. Az ehhez vezető egyik legfontosabb lépés a szövetkezetek belső ellenőrzési tevékenységének megszilárdítása, a vagyonvédelem hatékonyságának javítása. Az irányelvekben megállapítják, hogy a takarékszövetkezetek az elmúlt öt év alatt szervezetileg és gazdaságilag egyaránt fejlődtek. Betétét a kölcsönállományuk megháromszorozódott, s tagjaik érdekében számos új szolgáltatást vezettek be. A következő tervidőszakban pedig törekedjenek arra, hogy tagjaik gyorsan és kényelmesen vehessék igénybe szolgáltatásaikat. Az igények és lehetőségek figyelembe vételével nyissanak új kirendeltségeket, betétgyűjtő pénztárakat, s a jobb kiszolgálás, a lakosság bizalmának további megnyerése érdekében korszerűsítsék üzleteiket. Kölcsönpolitikájukban a tagok igényének maradéktalan kielégítése mellett törekedjenek a kamatok mérséklésére. A A negyedik ötéves terv során mintegy 30 ezer szövetkezeti lakás épül. Indokolt, hogy a szövetkezés előnyeinek felhasználásával elsősorban a városi munkások, a fiatal házasok és a szerényebb keresetűek lakásgondjait oldják meg. Ki kell ezért alakítani és tovább kell fejleszteni a lakásépítő szövetkezeti formát. 1975 végére szövetkezeti keretekben kell rendszeresen és biztonságosan gondoskodni csaknem 150 ezer lakás fenntartásáról és felújításáról. Az állami- és ktsz-kapacitás hiánya miatt fel kell készülni arra, hogy ezt elsősorban saját karbantartó részlegek megszervezésével lehet megoldani Dr. Szankó István