Zalai Hírlap, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-23 / 120. szám
2 Hol az energia Áramellátási zavarok Lelencén Nem titkolja Árnyék János, a letenyei nagyközségi tanács elnöke, hogy kissé ingerült. Miért? Íme, a történet: — Sajnos, a tanácsülési interpellációk fele az áramellátási zavarokról szól, nem tudunk megnyugtató választ adni ezekre. Úgy érezzük, mintha tehetetlenek lennénk, pedig hát egyetlen témában sem tárgyaltunk annyit, mint az energiaellátás ügyében. Arról van szó, hogy a nagyközség áram- ellátása már körülbelül két éve akadozik, sok a hiba, nagy a feszültségingadozás, sőt most már egyes utcák napokig ,villany nélkül maradnak. Úgy látjuk, túlterhelt az egész hálózat, ez okoz állandóan ha- jókat. Sokszor megtörténik, hogy egyszerűen elmegy a rádió hangja, vagy például a tv-készülék képe összehúzódik, aztán megint kivilágosodik. Nem lehet megfelelően használni a háztartási kisgépeket sem. A közvilágításban is gyakran adódnak zavarok. Az Ady, a Komját, az Aradi, a Zalka Máté, a Kárpáti utcákban például csak pislákolnak az égők, vagy megszűnik a világítás, ilyenkor néha több nap is eltelik világítás nélkül. Gyenge az áram, az elektromos hálózatban keletkező hibák megjavítása pedig nehézkes. . . Sokszor tárgyaltunk már Bázakerettyével ez ügyben. Kijöttek, megcsinálták, de alapvetően nem változott a helyzet, továbbra is ingadozik a feszültség. Azt ígérték még tavaly ősszel, hogy átkapcsolnak bennünket a lenti feszültségre, ezzel megjavul az energiaellátás. Megtörtént-e, vagy sem, nem tudjuk, javulást nem látunk. Korábban a községünkben is volt egy körzeti szerelő, ezt gazdaságossági indokokra hivatkozva elvették tőlünk, most bármilyen apró áramzavar adódik. Bázakerettyéről kell szerelőt hívnunk. Tarthatatlan ez az állapot, hiszen például az üzemek, intézmények munkáját.rendkívül zavarja, hogy órákat kell várniuk, mire a szerelők megérkeznek. Korábban ígéretet kaptunk Pécstől arra, hogy ismét adnak a községnek állandó szerelőt. Eddig nem történt semmi. Úgy véljük, ekkora községnek feltétlen szükséges egy helyben lakó szerelőpár. Kérésünkre viszont azt válaszolták Bázakerettyéről és Pestről is, hogy ez a szervezeti forma nem gazdaságos. Vajon az gazdaságosabb-e, ha az áramellátás miatt állandóan kieső munkaidőkkel kell számolnunk? Itt van például a ruhaüzem, gyakori a hiba a bevezető hálózatban. Hogy a termelés ne álljon meg, az üzemi villanyszerelő mászik fel az oszlopra javítani. Ez szabálytalan, mégis rá vagyunk kényszerülve az ilyen megoldásra, ha nem akarjuk, hogy órákat leálljon az üzem. — Tárgyalás tárgyalást követ, eredményt nem látunk. Most más megoldás nem lévén, azt tervezzük, hogy felmegyünk Pestre, az országos energetikai szervhez, átfogó vizsgálatot és intézkedést kérünk. Úgy érezzük, a nagyközségi rang megköveteli, hogy ennek megfelelő körülményeket teremtsünk az itt élők, itt, dolgozók, az üzemek, intézmények számára, sürgősen rendeznünk kell tehát aj energiaellátás dolgát — mondotta a nagyközségi tanács elnöke. ZALAI HÍRLAP Ditham 45, Ditrifon... van megfelelő mennyiségű réti őssel a peronosspóra és a burgonyabogár ellen Megnőtt a forgalom a zalaegerszegi Kossuth utcai vetőmagboltban. A vásárlók egymás kezébe adják a kilincset. A termelők felkészülnek a két tömegesen pusztító kártevő fogadására. A szőlőben a peronoszpóra, a burgonyaföldeken pedig a burgonyabogár fenyegeti a termést. — Rgzgálic kapható? — Por igen, mennyit adhatok? — Raffiát kérek. — Pillanatnyilag nincs, de bármelyik nap megérkezhet. Tessék még a napokban is érdeklődni. De tudok adni műanyagkötözőt, ha megfelel.. — Ilyen és hasonló párbeszédeket hallani szünet nélkül. A boltvezető, aki éppen a pénztárost helyettesíti, időt szakít, hogy válaszoljon kérdésünkre. — A peronoszpóra elleni védekezéshez van megfelelő mennyiségű gombaölőszerünk. Elég gyakran keresik például az Ortocidot, a Ditham 45-öt és a Znnepet. Természetesen nemcsak a szőlők kártevői ellen, hanem a gyümölcsösben is hatásos, kipróbált szerek. A pultnál folyik a kiszolgálás. — DDT-t kérek. — Ilyen szerünk már nincs asszonyom. — Akkor mivel irtsam ki azt a rengeteg állatot, hiszen még ki se bújt a krumpli, s máris annyi van — méltatlankodik egy falusi néni. — Van helyette új por, az L 2-es. — S ettől elpusztulnak? — Olyan hatásos, mint a DDT volt — válaszol a kiszolgáló, s öt kilót ad a vásárlónak. — Jó hatása van a Levin és a Ditrison permetezőszereknek is — szól közbe a boltvezető. Nem kell tehát aggódni az érkező veszély miatt. Idejében védekezhetnek a termelők a kártevők ellen. — Hadd tegyem hozzá még, hogy a rózsát szeretőknek se kell bosszankodniuk a levéltetvek miatt. A Robor 40-nel hatásosan lehet irtani őket — mondja a boltvezető. Az üzletkötő tündöklése és bukása ÉLT EGY EMBER Budapesten. Nem éppen tiszta múltú, életének eddigi 34 éve alatt négyszer állt a bíróság előtt. Elítélték csalásért, lopásért, ittas vezetésért, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért. A főváros, úgy látszik, szűknek bizonyult számára, vidékre kirándult. Üzletkötői állást vállalt a surdbeleznai termelőszövetkezetnél. Feladata lett az árubeszerzés, a tsz terményeinek értékesítése. Kezébe kapta a tsz csekkkönyvét, bélyegzőjét, s máris indult teljesíteni az első megbízatást, amely úgy szólt, szerezzen hat darab olajkályhát a tsz tervezett csibenevelőjébe. Szerzett úgy, hogy a kályhák árát a tsz számla útján egyenlíti majd ki. Időközben azonban mást gondoltak a tsz-ben, s most már olyan megbízatást kapott az üzletkötő: adja el a feleslegessé vált olajkályhákat. Eladta. Készpénzért — összesen 76 ezer forintért. A felvett pénzről adott elismervényre szabályszerűen odanyomta a tsz bélyegzőjét, a pénzt zsebrevágta éselköltötte. A KÖVETKEZŐ megbízatás gépkocsi-gumiköpenyek beszerzése volt. Persze, hogy teljesítette ezt a megbízást is. Számla útján történő kiegyenlítéssel megvett 9 gumiköpenyt és egy tömlőt — készpénzért pedig továbbadta. A pénzt — ismét — zsebrevágta és elköltötte. Miután a tsz terményeinek értékesítése is a feladata volt — átvett eladásra 1026 kiló mogyorót. 422 kilónak az árát befizette a tsz pénztárába, a többiért kapott közel 10 ezer forintot pedig zsebrevágta. Időközben — lévén ő egy jó üzletkötő — kapcsolatba lépett más tsz-ekkel is. Cemencbeszerzésre a maglódi termelőszövetkezettől 42 500, a garabonci tsz-től 6 ezer, a zalakomári tsz-től 10 ezer forint előleget vett fel. A nagykátai tsz-től átvett 710 kiló csirkét, hogy azt a törökszentmiklósi termelőszövetkezet budapesti standján értékesíti. Csodák csodája, amire a csirkék a szóban forgó standra érkeztek, jócskán megfogytak. Kétszáz kilót — több mint 14 ezer forintért — útközben eladott. Az árát? — Zsebrevágta és elköltötte. EVÉS KÖZBEN jön meg az étvágy — így érezte üzletkötőnk is. Miért ne szedjen rá mindenkit, akit csak lehet. És lehet. Egy budapesti asszonytól önálló zöldségbolt nyitásának ürügyén 10 ezer, később lakásszerzés ürügyén 20 ezer forintot kért és kapott. Egy idő után azonban itt is, ott is furcsállni kezdték az üzletkötő módszereit. Szó, ami szó, forró lett lába alatt a talaj. Gyors külföldi utazásra szánta hát rá magát. Lopott egy 70 ezer forint értékű személyautót, egy, az európai szocialista országokba szóló útlevelet, hozzá egy személyi igazolványt, és elindult Csehszlovákiába. Néhány nap után továbbutazott Lengyelországba. Ott egy karambol során összetörte a kocsit. Az utat vissza, Csehszlovákiába vonattal tette meg. S mert hazajönni nem volt ínyére, nekivágott a csehszlovák—osztrák határnak. Eközben fogták el a csehszlovák határőrök. Letartóztatták, és természetesen átadták a magyar hatóságoknak. AZ ÜZLETKÖTŐ — Gregus Mihály budapesti lakos — jól megérdemelt helyre, a rendőrségi fogdába került. Heteken át tartó nyomozás után állt össze a felvázolt bűnrajtsrom, amelynek alapján az ügyészség társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás miatt vádiratot adott ki az üzletkötő ellen. Tanmesét mondhatnánk most, a történet végén a hiszékenységről, a hiszékenység vámszedőiről. Hadd tekintsünk el ettől — annyiszor megtettük már, és annyiszor hiába! — s tegyünk csak egyetlen megjegyzést: legalább a szövetkezetek vezetőinek meg kellene nézniök, kire bízzák a közös értékeit, pénzét, csekk-könyvét, bélyegzőjét... Mert ami elfolyt Gregus kezén, nehéz lesz visszaszerezni. T. S. Naponta 140 Super Olimpia A székesfehérvári Videotonban tovább fejlesztették a négy év óta gyártott és jól bevált Olimpia típusú televíziós vevőkészüléket. Az új típusú olimpia egypaneles kivitelben és folyamatos hangolású, úgynevezett varkap hangoló egységgel épül. A robbanásbiztos képcső világos vagy sötétszínű, modern kávába kerül. A nagyképernyős televízió a Super Olimpia nevet kapta. Naponta száznegyven Super Olimpia kerül le a televíziógyáregység szereldéjének 3. szalagjáról. (MTI) 1071. május SS MEZŐBER és autószalon Zalaegerszegen, tető nélkül bár, de áll még a Kossuth Ljos utcában a 9-es számú ház. Néhány hét csak, s eltűnnek a falak is, hogy a régi helyén megkezdődhessek az Út. a. MEZŐBER irodaházának építése, amelynek földszintjén kap majd helyet az autószalon. Erőskezű asszonyok A bika a vad, nyers erő, a kiszámíthatatlanság szimbóluma. Férfias dolog bánni vele, úrrá lenni rajta. Nehéz elképzelni, hogyan képesek erre a gyengébb nemhez tartozó asszonyok. Pedig képesek rá. A lenti tsz lentikápolnai hizlaló telepén dolgozó asszonybrigád a bizonyíték. * Módos gazdákra valló házak néznek szembe a külső majorral. A valamikor cselédházak helyén „nőttek fel”. Máté Istvánné az utolsóban lakik, öt éve bikagondozó. — Húsz van a kezem alatt — mondja. — Veszélyesek, az biztos. De erre gondolni sem szabad, mert ha egyszer észreveszik, hogy meghátrálok, többé nem bírok velük — magyarázza. — Mi a nehéz ebben a munkában? — A sok cipelődés. Korszerűtlen az istálló, nem lehet és nem érdemes átalakítani. Kosárban hordom a takarmányt, s vödrökben viszem a vizet. Egy etetéskor egyenként megisszák a húsz litert. Emellett gondom van az alom kitakarítására, s reggelenként megvakarni őket. — A fizetés? — Emiatt ment el a kedvem a munkától. A kereset kétezer forint volt és hozzájött a minőségi prémium, az A kategóriába tartozókért 50 forint, a B-sekért harminc. Az idén a fizetést levették ezernyolcszázra és megszűnt, a prémium is. Cseke Jánosné a legfiatalabb az asszonybrigádban. Huszonhárom éves. Napbarnította, erőskorú asszony. — Két éve, a szülési szabadságom letelte után vállaltam el a bikagondozást — mondja. — Úgy számoltam: közel az istálló, napközben szabad vagyok, foglalkozhatok a gyerekkel és akkor még a kereset is jobb volt. Az idén levettek a bérünkből, pedig a mi munkánk szép pénzt hoz a tsz-nek. Másfél hónapja szállították el az én állataimat. A huszonkettőből egy híján mind külföldre ment. Most kicsiket gondozok.* Kulcsár Istvánná a falu szélső házában lakik, s kislányával otthon tesz-vesz. Alacsony fiatalasszony, de határozott járása, munkás keze elárulja, hogy nyugodtan felveheti a versenyt a férfiakkal. S fel is veszi évek óta. — Huszonkettőt gondozok. Bizony, nem veszik jó néven, ha nadrágos ember közelít hozzájuk. A legutolsó szállításomnál az egyik megvadult a lenti állomáson és az emberek még a váróteremből is, kimenekültek — mosolyog. — Különben tetszik a munka, csak az nem, hogy a fizetésünket levették. Pedig nem könnyű beosztás ez. A hétköznapok, a vasárnapok egyformák, hajnalban kelek, s ha végzek az istállóban, vár a háztáji, a háztartás, s este újra az állatok. * Guzmics Ferencnét hiába keresem. Az ajtó zárva, csendes az udvar. A szomszédok intenek, hogy a telekre ment. Az 54 éves, szikár asszony kapálja a szárazföldből előbújt kukoricát. — Ilyenkor, napközben a háztájiban dolgozok, reggel és este pedig az istállóban. Négy éve járok oda, előtte pedig feje voltam. Az urammal kezdettől fogva a tsz-ben dolgozunk. Ő a másik majorban lakarmányos. Guzmicsné huszonkét hízóbikát nevel a közösben, s számára ez a pontos, lelkiismeretes munkát jelenti Amikor elvállalta ezt a beosztást, bátran tette, mert egész életén keresztül hozzátartozik a napjaihoz az állatnevelés, s megszokta a bikákat is. — Egy tehenet és egy bikát tartunk itthon, mert a magunkfajta falusi népnek ez hozza a pénzt — állapítja meg. — A munkám nem könnyű, de elégedett lennék, ha a fizetésünket meghagyták volna. Én most már a nyugdíjig szeretnék a helyemen maradni és ha egészségem lesz hozzá, el is látom a rám bízottakat. Holnap éppen jön az olasz kereskedő és viszi az állataimat. Utána megint újra kezdem, fiatal csoporttal. * A lentikápolnai bikahizlaló brigádhoz egy férfi is tartozik, Kovács Ferenc. Ők öten több mint száz hízóállatot gondoznak, s ahogyan a szövetkezetben értékelik, jó eredménnyel. Az ő érdemük elsősorban, hogy a megyei hizlalási versenyben az első negyedévi értékelés szerint az első helyet foglalja el a lenti tsz. Elgondolkodtató, hogy miért került sor éppen ezen a területen a bérek lefelé történő rendezésére és az anyagi ösztönzés megszüntetésére. Bozsor Erzsébet KEVÉS A FÉRFI A Szovjetunióban a nők aránya sokkal magasabb, mint a férfiaké; ez számtalan társadalmi és gazdasági probléma forrása. Miért van ez az aránytalanság és mit lehet tenni ellene? A Lityeraturnaja Gazeta hasábjain élénk vita folyt erről a témáról; az érdeklődésre jellemző, hogy levelek százai érkeztek a szerkesztőségbe. Vigyázzunk a férfiakra Ez a jelszó Borisz Urlanisz professzortól származik, aki a népességstatisztika elemzésé-vel foglalkozik és a demográfiai problémák egyik elismert szakértője. Ma mintegy 19 millióval több nő él a Szovjetunióban, mint férfi. Mindenki tudja, hogy ezért a feltűnő aránytalanságért a háború a felelős. De vajon ez-e az egyetlen ok? — teszi fel a kérdést dr. Borisz Urlanisz. A világháborúban a ma 40 éven aluliak közül nagyon kevesen vettek részt, ennek ellenére a 25—40 évigterjedő korcsoportban is óriási fölényben vannak a nők. Hogyan lehetséges ez? Hiszen a születési statisztikák szerint minden száz leánycsecsemőre 106 fiú jut. Ez a számbeli fölény azonban hamarosan eltűnik. 20 éves korra a számarány körülbelül kiegyenlítőA fiúcsecsemő nem panaszkodhat a gondoskodás hiányáról az anyja részéről sem, hiszen az anya ugyanolyan féltő szeretettel gondozza fiúgyermekét, mint a leányt. Valószínű tehát, hogy a női szervezetet a természet nagyobb életerővel, alkalmazkodási képességgel ajándékozta meg. Ez úgy látszik, biológiai törvényszerűség és az orvosoknak sem könnyű megküzdeni vele. Nézzük most meg a felnőttek helyzetét. Tizenöt-húsz éves korban a fiúk halálozási aránya kétszer olyan magasodik, majd ettől az időponttól kezdve növekedni kezd a nők aránya. Mondat egy színdarabból A legutóbbi, 1959. évi népszámlálás alkalmával a 20—25 éves korcsoportban 230 000-rel, a 25—30 év közötti népességben 350 000-rel volt több a nő, mint a férfi. Érdekes tünet volt, hogy minél magasabb a kor, annál nagyobb a különbség. „A férfiak mindent megtesznek azért, hogy eltűnjenek” — mondja egy régi színmint a lányoké, míg a 20—25 éves korosztályban a férfi halálozási arány két és félszer nagyobb. Ezután a távolság kissé csökken, az arány viszszaesik a kétszeresre és ezen a szinten marad egészen az idős korig. Itt is „biológiai” okai lennének a helyzet ilyen alakulásának? A vizsgálatok azt mutatják, hogy nem; az okok itt már inkább tőlünk függenek. Nyilván sokkal nagyobb gondot fordítottunk a nők egészségének védelmére, mint a férfiakéra. (A1*N) 1 darab hősnője, ak, a férfiak az okai annak, hogy magasabb a halálozási arányuk, mint a nőknek. 1966-ban 2 066 000 leány született a Szovjetunióban. Közülük 48 000 meghalt még egy éves kora előtt. Más szavakkal kifejezve: a csecsemőhalálozási arány a leányok között 23 1000 volt. Fiúk között sokkal magasabb: 29 1000. Miért van ez? Végtére is — mondja a professzor — a fiú csecsemők nem isznak, nem dohányoznak és ugyanazt a gondoskodást és egészségügyi ellátást kapják a szovjet társadalombiztosítástól, mint a leányok. Biológiai törvényszerűség