Zalai Hírlap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-09 / 57. szám

it» ió. Uidi'tiua a» Tájékoztató a katolikus papi békebizottság részére Tegnap délelőtt a megyei ta­nács székházában tájékoztatót tartottak­ a Zala megyei Kato­likus Papi Békebizottság tag­jai részére. Megjelent a ren­dezvényen Veiczi Ferenc, a Hazafias Népfront megyei tit­kára is. Újvári Sándor, a megyei ta­nács elnöke a megye helyzeté­ről, a következő időszak leg­fontosabb tennivalóiról tájé­koztatta a békebizottság tag­jait. A tanácselnöki referátu­mot követően több kérdés és hozzászólás hangzott el. Fel­szólalt Gyarmati Elemér ka­nonok, nagykanizsai plébános, a papi békebizottság elnöke, Vendrő György, zalaegerszegi plébános, a papi békebizottság titkára, dr. Nagy Kálmán nagyradai, Koltai Lajos tiszte­letbeli esperes, bagodvitenyédi, dr. Szalai Miklós esperes, pa­­csai és Tar Gyula újudvari plébános. A feltett kérdésekre Újvári Sándor válaszolt. Hogy tiszta legyen a levegő 1 e­gy ismerősöm mesélte, ■Li hogy felbomlott a lányá­nak az eljegyzése. Pedig a fia­talok szerették egymást, ter­vezgették az esküvőt, mind­ketten takarékoskodtak, hogy alapot teremtsenek maguknak a közös élethez. Persze, ha egy eljegyzés fel­bomlik, nincsen abban semmi különös. Előfordul, hogy a fia­talok bizonyos ismeretség után rájönnek: nem egymásnak va­lók. Ebben az esetben azonban nem ez történt. A lány a mun­kahelyén együtt dolgozott egy fiúval, volt iskolatársával. Ré­gi ismeretség, sok közös isko­­­­lai emlék fűzte őket egymás­­­­hoz, de csak barátság, semmi több. Előfordult azonban né­ha, hogy munka után beszél­getve együtt indultak hazafelé. A nagyközségben, ahol szin­te mindenki ismeri egymást, rövidesen suttogni kezdtek a lányról. Néhány nap múlva már úgy adták egymásnak a híreket, hogy a lányt együtt látták munkatársával sétálni, majd a legjobban informáltak ,már arra esküdtek,­­hogy csó­­kolóztak is. Mindezt betetézte, hogy a lány vakbélgyulladással kór­házba került. A község hírha­rangjai azonnal kombinálni kezdtek, s eleinte csak sejtel­mes célzásokat tettek, majd tényként tálalták: a lány nem is a sebészeten, hanem a nő­­gyógyászaton feküdt. A plety­kák persze eljutottak a vőle­gényhez is, a viszony elhide­­gült a fiatalok között, s így került sor az eljegyzés felbon­tására. De minek ezt az esetet ilyen részletesen ismertetni, ami bár a jegyesek szempontjából két­ségtelenül fájdalmas, de telje­sen egyedi. „ A7 s K­étségtelen, hogy ilyen do­­log nem mindennap for­dul elő, de olyan ,igen, hogy rosszindulatú pletykák, rágal­mak nehéz, kellemetlen hely­zetbe hoznak embereket. ,Az aztán igazán gyakori, hogy va­laki a munkahelyén egyszer csak azt veszi észre: megfa­gyott körülötte a levegő. Aki­vel tegnap még szívélyes vi­szonyban volt, elnéz a feje fö­lött, néhányan sandán össze­kacsintanak a háta mögött. Sokszor hetekig tart ez az ál­lapot, míg végül kiderül, hogy valamit félreértettek, félrema­gyaráztak, rosszul értelmeztek, felnagyítottak vele kapcsolat­ban, s szállt a pletyka szájról szájra, ki-ki hozzátette a ma­gáét, míg az abszurdig nem dagadt az ügy, s mint ilyen széjjel nem pukkant. Na, de hány álmatlan éjsza­kája volt addig ennek az em­bernek, mennyit károsodott az idegrendszere, hányszor ve­­­­szett össze felzaklatott állapo­ta miatt a családjával, az is­merőseivel és végül, mennyi­vel alacsonyabb értékű mun­kát tudott csak végezni, mint amennyire képességeiből egyébként tellett v­olna. Mondjuk ki nyíltan: a plety­ka, a rágalom a haladás ellen ható fékező erő. És sajnos, nem szűnik, és ma is, itt van közöttünk. Valamikor azt mondták, hogy mindez ráérő vénasszonyok sajátja. Hogy az volt-e vagy sem, azt nem tu­dom, de azt igen, hogy ma férfitársaságban is éppúgy dí­vik. Figyeljük csak egy kicsit, mire terelődik rendszerint a szó a foci megbeszélése után? Hogy ki kivel, mikor, hogy ki ilyen, ki amolyan. Van persze, amikor ezek a szóbeszédek ár­tatlanok, nem is rosszindulat­tal hangzanak el, de elég a társaságban egyetlen rosszin­dulatú, aki már ártó szándék­kal adja azt tovább, s máris megindul a lavina. Viszik, hoz­zák a híreket, ki csak azért, hogy „jólértesültségét” fitog­tassa, ki feltűnési viszketegség­­ből, de a következménye egy: alaptalanul lehetetlenné tesz­nek, lejáratnak embereket, mérgezik a levegőt. Pedig a levegő tisztaságát nemcsak a koromtól, a portól, a kipufogó­gázoktól kell óvni, hanem az ilyenfajta szennye­zéstől is. Egy vezetőről hallottam, hogy amikor egyik beosztottjá­nak a munkatársával kapcso­latos pletykájáról értesült, be­hivatta magához és elmondat­ta vele a híreit. A beosztott azt,hitte, hogy vezetője plety­kakedvelő ember, s alaposan kiszínezte neki a történteket. Csak akkor lepődött meg, ami­kor az igazgatója ezután behi­vatta azt is, akiről a történet szólt, aztán felszólította beosz­tottját, ismételje el, amit mon­dott. Pirulás, szabadkozás kö­vetkezett, de a vezető nem en­gedett. Ezen a munkahelyen nem sokszor kellett ezt a módszert alkalmazni, a pletyka, rágal­mazás egycsapásra megszűnt. B­ár nem minden pletyka hivatali, munkahelyi, de a rágalmak terjesztőinek szem­besítésére mindenütt mód van. Élni kell vele, hogy tiszta legyen a levegő. % B. Z.. ZALAI HIRLAP» Ismét itt a fagylalt. Zalaeger­szegen és Nagykanizsán is megkezdték az árusítását. A zalaegerszegi Tulipán presszó­ban átlagosan naponta máris 350 adag fagylaltot­ mernek ki. (Bakonyi Erzsébet felvétele) illa hí­nos iskolások beiratása A tanköteles korba lépő gyermekek iskolai beiratása Zalaegerszegen március 12-én és 13-án délelőtt 8-tól 12-ig és délután 14-től 18 óráig lesz. A nagykanizsai beiratások ideje: március 13—14, délelőtt 8-tól 12-ig, délután 14-től 18 óráig. Azok a szülők, akiknek gyermeke 1973. augusztus 31-ig hatodik életévét betölti, köte­lesek a gyermeket a körzetük­höz tartozó általános iskolába beíratni. A beíráshoz a szülő — gondviselő — személyi iga­zolványa, a gondviselőknél el­helyezett gyermekek esetében a gyermek születési anyaköny­vi kivonata és az előzőleg be­szerzett orvosi igazolás szüksé­ges. Több hitel a lakásépítkezésekhez — Kedvező módosítások az if­júsági betétnél — Jobb propagandát a mezőgazdasági termelési hitelnek A lakosság és a tanácsok bankja OTP sajtótájékoztató az Újságíró Szövetségben Az Országos Takarékpénztár szerdán délelőtt sajtótájékoz­tatót tartott a Magyar Sajtó Házában. A lakosság és a ta­nácsok bankjának múlt évi te­vékenységét és idei feladatait terveit ismertette Szirmai Je­nő, az Országos Takarékpénz­tár vezérigazgatója. Elmondot­ta, hogy a magyar népgazda­ság egészséges fejlődése, ezen belül a lakosság jövedelmének állandó növekedése tükrö­ződik az Országos Taka­rékpénztár üzleti tevé­kenységében is. A lakosság betétállománya az elmúlt év folyamán 13 száza­lékkal, a lakosságnak nyújtott hitelek állománya pedig 16 százalékkal növekedett. A hi­telek döntő része a lakásépí­tést segítette elő, de jelentős volument képviseltek azok a kölcsönök is, amelyek a tartós fo­gyasztási cikkek forgalmá­nak emelkedéséhez járultak hozzá. Szólt arról is,­­hogy to­vább szilárdult a kapcsolat a takarékpénztár és a tanácsok között. A tanácsi költségvetési és fejlesztési­ alap számlák ke­zelésével, valamint a célcso­portos beruházások, ezen be­lül különösen a lakásépítéssel kapcsolatos finanszírozási fel­adatok ellátásával, különféle hitelek nyújtásával jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a tanácsok önkormányzati jelle­ge gazdaságilag is tovább erő­södjék. A tájékoztató a legfontosabb üzletágak mellett kitért a töb­bi üzletág tevékenységére is, kiemelve, hogy fejlődés jel­lemzi kölcsönösen a totós­lottó-szelvény értékesítést és a valuta-deviza forgalmat is. Az elmúlt évi fejlődés ered­ményeként a lakosság betétállománya 1972. december 31-én meg­haladta az 54,5 milliárd forintot, amely azt jelenti, hogy egy lakosra átlagosan közel 5300 forint betét­­jut. Ennek a ha­­talmas összegnek a 90 száza­lékát az Országos Takarék­­pénztár, míg 10 százalékát a­­ takarékszövetkezetek kezelik. A betétekre kamatként és nye­reményként 2,1 milliárd forint jutott. A nyereménybetétek között legnépszerűbb a gépko­csi nyereménybetét, amelyek­nek száma már megközelíti az 1 milliót. Nyereményként 1972-ben 2178 különböző típu­sú gépkocsit sorsoltak ki. Az átutalási betétek az elmúlt év­ben szintén dinamikusan fej­lődtek. A lebonyolított szám­lák száma megközelítette a 150 ezret, míg az évi forgalom meghaladta a 3,8 milliárd fo­rintot. Az ifjúsági betétek is egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert. A két éve bevezetett be­tétfajta az elmúlt év végén meghaladta a 120 ezret és az állomány összege 400 millió forint volt. A tájékoztatóból megtudtuk továbbá, hogy a tanulóifjúság az elmúlt iskolaévben 140 mil­lió forintot takarított meg, a 806 ezer tagot számláló 4821 KST-ben pedig több mint más­fél milliárd forintot tettek fél­re év közben a dolgozók. Az év folyamán tovább fej­lődött az OTP és a tanácsok kapcsolata. Különösen jelentős e te­kintetben a lakásépítkezé­sekkel kapcsolatos finan­szírozási feladatok ellátása. Az OTP különféle célokra ta­valy 15,3 milliárd forint köl­csönt nyújtott a lakosságnak Egyebek között 610 ezer csa­ládnak van az OTP-nél lakás­építéssel, illetve -vásárlással kapcsolatos hitele. A múlt év­ben felépült lakások 85 száza­léka, számszerint 76 388 a ta­karékpénztár közreműködésé­vel létesült. A népszerű áru­vásárlási kölcsönakcióban 623 ezer tételre 2,8 milliárd forint hitelt folyósítottak, míg a ház­táji gazdaságokat a mezőgaz­dasági termelési hitellel 383 millió forint kölcsönnel segí­tették. Személyi kölcsönként 1,5 milliárd forintot fizettek ki és még egy érdekesség az el­múlt év országos adatai közül: a tavalyi békekölcsön-sor­soláson 4,4 millió kötvényt váltottak vissza 699 millió forint összegben,­ részben névértékben, részben nyereménnyel növelve. Az Országos Takarékpénztár Zala megyei Igazgatóságának tevékenysége is az országos adatokhoz hasonlóan alakult. A megyei betétállomány 147 millió forinttal növekedett az elmúlt évben, összességében meghaladja az 1,2 milliárd fo­rintot. A betétállományon be­lül legdinamikusabban fejlő­dött megyénkben az ifjúsági betét, amely az 1971. évi 2336- ról 3873 darabra növekedett. A gépkocsi nyeremény be­tét is nagyon népszerű a megye la­kossága körében, az összes ta­karékbetétnek 10 százalékát képezi. Az áruvásárlási hite­lek állománya az előző év szintjén maradt, 43 millió forint hitelt vet­tek igénybe a m­egye dol­gozói, elsősorban a televízió és a bútor szerepelt a vá­sárlások között. A mezőgazdasági termelési hi­teleket főként szőlő- és gyü­mölcstelepítésre és kisebb mértékben állatvásárlásra vet­ték igénybe megyénkben. Az erre a célra kifizetett állo­mány 17 százalékkal emelke­dett. Az építési hitelekkel 720 családi ház és 229 lakossági szervezésű társasház befejezé­séhez járult hozzá az OTP Zala megyei Igazgatósága, míg a saját beruházású tár­sasház akció keretében 336 la­kást valósított meg. Szirmai Jenő vezérigazgató ezután arról tájékoztatta a saj­tó munkatársait, hogy a taka­rékpénztár idei pénzügyi lehe­tőségei növekedtek. Az év vé­gére mintegy 61 milliárdos­ be­tétállománnyal számolnak. A tervek szerint 1973-ban 6,6 milliárd forinttal emelkedik a lakosság betétállománya és ér­dekességként mindjárt hozzá-­ fűzte, hogy ugyanakkor lakásépítési hitelekre eb­ben az esztendőben 6,7 milliárd forintot irányoz­nak elő. Az Országos­ Takarékpénztár pénzügyi közreműködésével, il­letve hiteltámogatással — az országosan elkészülő 81—82 ezer lakáson belül — mintegy 67—69 ezer lakás épül. A párt- és kormányhatározatok szelle­mében további erőfeszítéseket tesznek a lakásépítési program megvalósításáért. Az országos célkitűzéseknek megfelelően a megyében is intézkedések tör­­­téntek az OTP­ által támoga­tott és finanszírozott lakásépí­tésre vonatkozóan - A megye párt és állami vezetői az OTP vezérigazgatójával és a Zala megyei Igazgatóság vezetőjé­vel való konzultációk során egybehangzó intézkedéseket tettek a munkás- és a vállalati lakásépítési akciók támogatá­­­sára, segítésére. Az elmúlt években Zalaegerszegen az OTP jelentős részt vállalt a lakásprogram megvalósításá­ban. 1973. március 6-án a nagykanizsai városi tanács és 7 OTP Zala megyei Igazga­tósága megállapodást kötött az­ OTP saját beruházású társas­házak építésére, amely szerint az 1972. évi 32 lakással szem­ben 1973-ban 349, 1974-ben 423, 1975-ben 496 lakást épí­tenek Nagykanizsán is. Az ez évi feladatok közül kiemelten foglalkozott a vezérigazgató az ifjúsági betétállomány fejlesztésé­vel kapcsolatos tennivalók­kal. Terveik szerint az ifjúsági be­tétek számát mintegy 150 ezer­re kívánják növelni és ennek érdekében kedvező módosítá­sokat vezettek be a szabály­zatban. A módosított szabály­­­­zat a felső korhatárt 26 évről 30 évre emeli és lehetővé te­szi a szülők rendelkezési jo­gát az általuk betétbe helye­zet pénzösszegekre, továbbá az ifjúsági betét nagy lehetőséget nyújt a lakásépítésekhez, lakás­­vásárláshoz azáltal, hogy a be­tett összeget előtakarékosság­­nak tekintik és ennek alapján a betétes számlára az OTP kölcsönt is folyósít. További feladatként emelte ki a mezőgazdasági termelési hi­telek szorgalmazását és azok megfelelő célra történő fel­­használását. Hangsúlyozta, hogy ennek a feladatnak ered­ményes végrehajtása nem­csak az egyén, hanem a népgazdaság érdeke is és éppen ezért e hiteleket el­sősorban az állattenyésztés fej­lesztésére, azon belül különö­sen a szarvasmarhaprogram megvalósításának elősegítésé­re, valamint a kertészeti ága­zat fejlesztésére kell fordítani Az Országos Takarékpénz­ vezérigazgatója, Szirmai Jen végezetül az OTP megnöve­ke­dett feladatairól szólt. El­mondta, hogy az OTP hálózat­ügyviteli, számviteli, admi­nisztrációs tevékenysége meg­sokszorozódott és ez rendkívül nagy terheket ró az OTP dol­gozóira. A gyorsabb, pontosabb ügyintézés érdekében a kor­mány támogatásával önálló elektronikus adatfeldolgozó gépparkot állítanak be, amely a tervek szerint ez év végén már tmhilm­­é. Út a dobogóig... A közgazdasági szakközépiskola orosz nyelvi versenyeredményei nyomában 1970- a szakközépiskolák kö­zötti orosz­ társalgási verseny megyei elődöntőjében első Géczy Magdolna harmadikos tanuló. 1971: újból,Géczy Mag­dolna az élen, aki most már negyedikes. 1972: első Jónás Mária negyedikes tanuló. 1973: első Kocsis Magdolna harma­dikos tanuló. Mindannyiuk közös vonása: a zalaegerszegi Csány László Közgazdasági Szakközépiskola diákjai, s eredménysorozatuk ma már tradíciónak is mondható. Va­jon mi a „titok” nyitja? Géczy Magdolna jelesre érett­ségizett — jelenleg a leningrá­­di közgazdasági egyetem gazdaság-kibernetika szakán másodéves, („számára tényleg ez jelentett mindent. Nagyon «ráhajtott» az oroszra, így sike­rült neki eddig mindaz, amit elért.") Jónás Mária eredménytele­nül felvételizett tavaly a pécsi tanárképző orosz­ pedagógia szakára. A vitt pontszámok miatt­­ ugyanis közepesen végzett. Jelenleg az OTP-nél dolgozik, de nem mondott le a továbbtanulásról. Három álta­lános iskolást korrepetál orosz­ból, angolt is tanul. Volt taná­rával a felvételire készül.­­..Nem hitte el, hogy mire ké­pes. Be kellett neki bizonyíta­ni, hogy tud. Még akkor is ké­telkedett, amikor második lett a megyein, de az első helyezés után már kevésbé voltak an­­gádiai saját tudását illetően.”) Kocsis Magdolna Lentiből jött Zalaegerszegre tanulni a kollégista. Délután fél 2-től fél 4-ig olvasni­­ szokott. 4,6-ig ta­nul. Aztán háromnegyed érfik­ az orosszal foglalkozik, és va­csora után is körülbelül ugyan­ennyit. Félévkor 4,9 volt a ta­nulmányi átlaga Lelkiisme­retes, jó nylvérzékű. Az ő ese­tében látszólag az a furcsa, hogy az iskolai szintű verseny­ben csak második volt. Ezzel a helyezéssel küldtük tovább, és a megyein mindenkit elsö­pört. Ha valaki tehetséges, ennyit számít, hogy két hónap­pal a verseny előtt nagyon in­tenzíven hozzálát, azaz tény­leg «rákapcsol» a tanulásra.”) Horváth Sándor nyáron le­bújta az orosz tankönyveket, forgatta a szótárt. Tamás Vasi az orosz szakkör legjobbjai kö­zé tartozott... És lehetne még sorolni az igazán jó „oroszos " keristák nevét. Eddig a dolog. ..diák­oldala" — nézzük a pedagógusok véle­ményét. („Sokat köszönhetek Bogár tanár úrnak...’’ „Bérezés ta­nárnő nélkül úgy érzem, sem­mire sem mentem volna...”) Bogár Imre: — Órákon az ember meg tudja állapítani, ki milyen nyelvi képességekkel rendelkezik. A jobbaktól meg­kérdezem, hogy vállalják-e a versenyzést, hajlandók-e plusz munkára? Természetesen sen­kit nem kényszerűek erre, de aki készségesen vállalkozik, azt segíti, inspirálja az ember. Sokszor már az első, máso­dik osztályosok közül tudom, kik azok, akikre lehet számíta­ni. Nincs semmi különös mód­szerünk , egyszerűen akarat van a tanuló, a tanár részé­ről Heti két órában ezt az eredményt nem lehet elérni, ezért is foglalkozom rengete­get egyénileg ezekkel a diá­kokkal. Bérczés Sándorné: — Min­dig van egy-két tanítványom, aki vállalja önként, hogy na­ponta legalább fél órát foglal­kozik az orosszal. A szakkör­nek pedig — amit én vezetek — tulajdonképpen az is célja, hogy a társalgási versenyekre felkészítsen. A sikerek rend­szeres, kemény munka ered­ményei, sohasem kampánysze­rűen, ehelyett folyamatosan foglalkozunk ezekkel a diá­kokkal. Nyelvi laboratóriu­munk nincs, a heti két óra na­gyon kevés még szimpla nyelv­­tanításra is. Mindezt pótolja azonban a magnó, a dia, no meg az, hogy a tanár és a diák kiegészíti egymást: mind a kettő egyet akar. Verseny­ha­j­h­ászás ?­Nem. Az itt tanító tanárok ugyan­is szívügyükként kezelik mind a 610 tanuló orosz­ tudásának növelését is. Egy iskolai orosz szakmai munkaközösségi meg­beszélésen a pedagógusok el­határozták, hogy még jobban törekednek iskolai szinten az egységes követelményrendszer kialakítására. A végrehajtás első lépéseként egy korábbi számonkérésnél azonos fel­adatlapokat kellett mindenki­nek kitöltenie. Félévi iskolai orosz tanul­­mányi államik 3,2 volt, s e tantárgyból hatan l­uktak. Ez magasan a megyeszékhely kö­zépiskoláinak ugyanilyen ered­ményei felett van. Csapó tila 5

Next