Zalai Hírlap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
1973. szeptember 22. Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az L oldalról.A gazdaság egészébe való helyes arányú és irányú beilleszkedésre való törekvés jellemzi — ezzel a megállapítással kezdődött az a beszámoló, amely a területfejlesztésben való együttműködés eredményeiről, további feladatairól adott képet. A megyében kialakultak azok a módszerek, szervezeti keretek, amelyek a különböző szintű tanácsok és a területükön működő nem tanácsi szervek együttműködését, munkájuk összehangolását biztosítják. A tanácsok a rendelkezésre álló ipar- és szolgáltatásfejlesztési alapokat a vállalatok anyagi eszközeivel együtt jól használták fel, a munkaerőhelyzetet figyelembe véve részesítették előnyben a termelő szervezetek fejlesztés terveit, saját erőforrásaikat jelentősen kiegészítették a helyi tartalékokkal — bár közel sem kielégítő mértékben — a társadalmi munkával is, s mindvégig a kölcsönös előnyökön alapuló teherviselés biztosítására törekedtek. A gazdasági együttműködésnek sok egyéb mellett olyan kiemelkedő példái vannak, mint az Egyesült Izzó nagykanizsai gyára, a KHV zalaegerszegi gyáregysége, az ÉPFA lenti üzeme, a Kőbányai Textilművek zalaegerszegi telepe, a tófeji csempeüzem, a zalaegerszegi autószerviz. Ez a hat beruházás nem kevesebbel, mint 2,1 milliárd forint értékű állóeszközzel, mintegy 3500 új munkahellyel gyarapította Zala megye iparát és 1975-re közel évi 2 milliárd forint termelési értéket produkál a népgazdaságnak. A fejlesztésben a megyei és az illetékes helyi tanácsok a közvetlen pénzügyi támogatás mellett közművesítéssel, a szakembereknek, a munkásoknak biztosított lakásokkal, gyermekintézményi férőhelyekkel, a munkaerő szállításának szervezésével segítettek. Az együttműködés eredményeként történik a Zalaegerszegi Ruhagyár lenti üzemének bővítése, építi a MOM zalaegerszegi gyára, az ezer vagonos hűtőház és mirelit-üzem, valamint a baromfifeldolgozó zalaegerszegi egysége. Ez a négy létesítmény közel egymilliárd forinttal bővíti a termelési kapacitást, több mint 1300 ember részére biztosít új munkalehetőséget, s éves termelésük meghaladja majd az egymilliárd forintot. Az ipari üzemekkel, vállalatokkal a területfejlesztését szolgáló együttműködés jónak mondható, ugyanakkor azt ítéli megállapítani, hogy a községi tárnicsok és a termelőszövetkezetek gazdasági együttműködése még nagyon is a kezdetnél tart. Van ugyan néhány példa arra, hogy útépítésben, a községi kisvízmű létrehozásában, iskola, kultúrházépítésben társadalmi munkával, vagy szerény pénzügyi támogatással közreműködnek a termelőszövetkezetek, ez azonban még nem széleskörű és nem általános. Ezért is vonhatta le azt a következtetést a megyei tanács, hogy a tanácsi és a nem tanácsi szervek együttműködésének ma még egyik ki nem használt forrása a községi terület a megyében. Mint az elmondottakból kitűnik, a gazdasági együttműködés fő formája a közös beruházás megvalósítása, ehhez kapcsolódóan a pénzeszközök átvétele és átadása. A megyében az elmúlt két évben az átvett pénzeszközök nagysága a tervezett 90 millióval szemben megközelítette a 200 millió forintot. A közös fejlesztés lehetőségével elsősorban a két városi tanács élt. Városainkban két év alatt többek között 220 lakás épült koordinációban, számottevően fejlődött a kereskedelmi és a szolgáltató hálózat, teljesítettük, s a tervidőszak végére várhatóan, 800- zal túlteljesítjük a negyedik ötéves tervben a gyermekintézményi férőhelyek fejlesztésére kitűzött célokat. A területfejlesztésben rendkívül nagy jelentősége van a lakosság, a közületek, a szocialista brigádok, a fiatalok társadalmi munkájának is. Az utóbbi időben a kezdeményezésben, a társadalmi munka szervezésében a tanácsok közel sem jeleskednek úgy, mint ahogy azt ez a fontos munka megkívánná. E lehetőség jobb kihasználására és nagyobb öntevékenységre hívja fel a helyi tanácsok figyelmét a megyei tanács, és határozatában részletesen is megszabta a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a megyei szakigazgatási szervek teendőit a nem tanácsi szervekkel való még eredményesebb együttműködés érdekében. 7 Mn Ari Hl Rt AP ÉPÜL A MOM Tanulnak a leendő szakmunkások ■ Egy hete költöztek át az új — Juhász Gyula utcai — tanműhelybe a MOM leendő szakmunkásai, műszerészei. A két műhelyteremben 135 diák tanulja a forgácsoló, lakatos és mechanikai műszerész szakmát. A képen: a mechanikai műszerészek szerszámokat és alkatrészeket gyártanak. Bangó Mariann és Gál Judit egy elkészült alkatrész méretét ellenőrzik. A tervezett időre — szeptember 10-re — elkészült a MOM zalaegerszegi gyáregysége 7500 négyzetméteres csarnokának betonalapzata. A területet a Budapesti Fémmunkás Vállalat dolgozói vették birtokukba, akik már a vázszerkezet és a födém panelok szerelésén dolgoznak. Ezt a munkát 1974. május 20-ra befejezik, majd következik a technológiai szerelés. HÁRMAS KOOPERÁCIÓBAN Automata hőközpontok Zalaszentgrótról A több évig tartó intenzív műszaki fejlesztés eredményeként a Nagykanizsai Finommechanikai Vállalat főleg vízlágyítóiról, a Zalaszentgróti UNIFERRÓ Ipari Szövetkezet pedig olcsó üzemű, variálható, nagy teljesítményű kazánjairól vált országszerte ismertté. Hosszú ideig mindkét gazdasági egység külön-külön keresett piacot árujának, mígnem a megyei tanács ipari osztályán fel nem vetődött a gondolat: mi lenne, ha a két cég együttműködne, s a jövőbeni megrendelők komplett hőközpontokat vásárolhatnának? A finommechanikusok és a szövetkezetiek egyaránt örömmel vették a kezdeményezést. A létrejött kooperációs szerződés értelmében a szentgrótiak készítik a kazánokat, a szivattyús tápegységeket, az előmelegítős táptartályokat, a vízszintszabályzó automatikáját (ez utóbbi megszerkesztésére pályázatot is írtak ki), a kanizsaiak pedig a vízlágyítókat. Mivel a termékek kiválasztása és „összeházasítása” úgy történt, hogy azok műszaki paraméterei a legkedvezőbben alkalmazkodjanak egymáshoz, sikerült egy minden tekintetben megfelelő hőközpontot előállítaniuk. A kezdeti sikereken felbuzdulva, a műszaki szakemberek újabb célt tűztek maguk elé: a hőközpontok automatizálását. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy a fűtési rendszer kezelésével megbízott személyek nagyon sokszor elhanyagolják a vízlágyítókkal kapcsolatos előírásokat, így azok nem fejthetik ki teljes mértékben a hatásukat. A külföld műszaki újdonságait tanulmányozva talált rá a Nagykanizsai Fitommechanikai Vállalat az olasz ITALHEGRO cégre, amely főleg automatikák gyártásával foglalkozik. A tárgyalások során a két vállalat között ugyancsak létrejött egy kooperációs szerződés, ennek eredményeként pedig a DIHIDRON— HEGROMATIC elnevezésű, most már teljesen automatizált vízlágyító berendezés, illetve a szentgrótiak kazánjával az automata hőközpont, amit az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutattak. A teljesen új szerkezeti megoldásokat tartalmazó hőközpont mintapéldányát — amely kézi beavatkozást csak a beindításkor igényel — rövidesen Budapestre szállítják, s egy szállodában állítják fel. A hármas kooperáció — a jelek szerint — olyan berendezés létrehozását segítette elő, amely országos viszonylatban is egyedülálló, s amely tovább növelheti a hazai ipar hírnevét. De jó példája a különböző szervezettségű gazdasági egységek gyümölcsöző együttműködésének is. Decemberben megrendezik a tsz-ek szocialista brigádvezetőinek országos tanácskozását Ülést tartott a TOT elnöksége Pénteken a TOT Akadémia utcai központjában Szabó István elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Értékelték a termelőszövetkezetek szocialista brigádmozgalmának helyzetét. Megállapították, hogy a szövetkezeti gazdálkodás eredményei a szocialista brigádmozgalom erősödésének is köszönhetők. 1973- ban már több mint 5800 brigád, — 86 000 taggal — dolgozott a közös gazdaságokban. A mozgalom további tennivalóinak meghatározására az idén decemberben megrendezik a téeszek szocialista brigádvezetőinek második országos tanácskozását. Az elnökség ajánlással fordult a szocialista brigádokhoz: javasolta, hogy a brigádok októberben tartsák meg helyi értekezleteiket, novemberben a brigádvezetők területi tanácskozásaira kerül sor. Az elnökség megvizsgálta a termelőszövetkezeti reprezentálás és vendéglátás helyzetét. Ezzel kapcsolatban irányelveket adott a gazdaságoknak, társulásaiknak és a területi szövetségeknek. Az irányelvek szükségesnek tartják, hogy az ésszerű takarékosság követelménye érvényesüljön minden olyan jelenséggel szemben, amely ellentétes a szocialista gazdálkodás elveivel. Tovább szaporodtak a balesetek MUNKAVÉDELMI ANKÉT ZALAEGERSZEGEN ÉS NAGYKANIZSÁN A Szakszervezetek Zala megyei Tanácsa szervezésében csütörtökön Zalaegerszegen, tegnap Nagykanizsán tartottak munkavédelmi ankétot. A két fórumon közel félezer gazdasági vezető — igazgató, főmérnök, szakszervezeti titkár, illetve munkavédelmi megbízott vett részt. A tanácskozáson az SZMT munkavédelmi felügyelői adtak tájékoztatást a munkavédelem zalai tapasztalatairól, az üzemi balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokról. KEVESEBB MUNKANAPKIESÉS Ha a statisztikai adatokat nézzük, a zalai üzemi baleseti mérleg az idén némileg romlott a múlt évihez viszonyítva. Az idén az első félévben megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben 1202 üzemi baleset történt, 81-gyel több, mint az elmúlt évben. Szembetűnő, hogy az építőipari vállalatoknál csaknem félszázzal több üzemi baleset történt az idén, mint a múlt év első felében. Jelentősen nőtt a balesetek száma a Volán 16-os Vállalatnál és az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrásgyárában is. Csökkenő tendenciát mutatnak viszont a balesetek okozta munkanapkiesések. Az elmúlt év első felében ugyanis 30 ezer 551, az idén hat hónap alatt pedig 30 ezer 188 munkanapkiesés történt Zalában üzemi balesetek miatt. Amíg 1972 első felében egy balesetre az állami vállalatoknál 28,2, az idén ebben az időszakban 25,5 munkanapkiesés jut. A balesetek helyének elemzése arról ad képet, hogy továbbra is a kézi anyagmozgatásnál, valamint a közlekedés és szállítás alkalmával sérülnek meg leggyakrabban a dolgozók. A balesetek többségét — mintegy 46 százalékát — az idén is a dolgozók figyelmetlensége, gyakorlatlansága okozta. A biztonsági és a munkavédelmi hiányosságok közel kétszáz esetben — a balesetek 18 százalékában — idéztek elő balesetet. A baleseteket általában megfelelő vizsgálatok, intézkedések követik. Az irtézkedések tartalmi oldalról nézve többnyire jónak értékelhetők. Ezek huszonkét százaléka a baleseti források, műszaki és szervezési intézkedéssel történő megszüntetését célozta, míg az esetek 61 százalékában a dolgozók oktatására, figyelmeztetésére irányult. JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉS Sok szó esett a tanácskozásokon a megelőzés lehetőségeiről. A tapasztalatok általában azt mutatják, hogy a balesetek megelőzése érdekében a korábbinál eredményesebb, hatékonyabb munkakapcsolat alakult ki megyénkben a gazdasági vezetők és a munkavédelmi felügyelők között, másrészt üzemen belül, a szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők között. Ennek pozitívumai főként abban jutnak kifejezésre, hogy a feltárt baleseti forrásokat a műszakiak igyekeznek gyorsan felszámolni. Ezzel szemben egyes üzemekben olyan tapasztalatokat is szereztek az SZMT munkavédelmi felügyelői, hogy a gazdasági vezetők nem tulajdonítanak megfelelő jelentőséget a műszaki szemléknek, azokat formálisnak tekintik, és gyakran szemet hunynak egyes védőberendezések hiánya fölött is. Az utóbbiakkal szemben a jövőben — hangsúlyozták — a dolgozók testi épségének megóvása érdekében a törvények, jogszabályok teljes szigorával lépnek fel. A megelőzést szolgáló munka további pozitívumának tekinthető, hogy az üzemekben eleget tesznek a középvezetők továbbképzési, oktatási kötelezettségének. Továbbra is gond viszont, hogy az új dolgozókat nem mindenütt készítik fel megfelelően a munkára. A munkavédelmi oktatásról szóló jegyzőkönyvek mindenütt elkészülnek, de arra sok helyen nem ügyelnek eléggé a munkahelyi vezetők, hogy az oktatás milyen eredménnyel jár, mennyire sajátították el a belépők a munkájuk ellátásához szükséges munkavédelmi ismereteket. Indokoltnak látszik tehát, hogy a jövőben tartalmasabbá és főként általánosabbá váljanak a visszakérdezések. Vetik a búzát, törik a kukoricát Őszi munkacsúcs a földeken Az ősz kezdetével újabb nagy munkához érkeztek a mezőgazdasági üzemek. Az ősziek vetése, a betakarítás szólítja most a határba a földművelőket, a gépeket. Nem kevesebb mint 42 ezer 651 hektáron kell a megyében elvégezni a vetőszántást, s ebből mintegy 20 ezer hektárnyi már vetésre készen áll a termelőszövetkezeti és a háztáji gazdaságokban. Az elmúlt hetekben az előirányzott 210 hektárnyi lucerna telepítést befejezték a közös gazdaságok, miközben a vetésre váró 2207 hektár takarmánykeverékből 440 hektáron került földbe a mag. Jó ütemben halad az őszi árpa vetése is a megyében. Az 5844 hektár tervezett terület mintegy 10 százalékán került földbe a mag, míg a rozs egyharmadán végeztek a munkával. A napokban több termelőszövetkezet hozzálátott a búzavetéshez is. A talajművelést, a vetést bizonyára megkönynyíti az elmúlt napok eseje, de rendkívül sokat használt a földben levő magvaknak, az elvetett repcének és a kalászosféléknek is. Az őszi betakarítás a silózással és a burgonyaszedéssel kezdődött. A termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok együttesen az idei esztendőben 5231 hektáron termeltek burgonyát, s eddig a termést közel 2 ezer hektárról takarították be. Az eddigi mérések 200 mázsás hektáronkénti átlagtermést mutatnak. Az 5980 hektárnyi fővetésű silókukorica több mint kétharmadát takarították be a megye szövetkezeti gazdaságai, s 170 ezer köbméter silót készítettek az állatok téli takarmányozására. A nagy őszi munkacsúcs most a cukorrépa szedéssel és a kukorica töréssel, kombájnolással folytatódik. Ez utóbbiból 37 ezer 405 hektár várja a betakarítókat. Az új udvari termelőszövetkezet, ahol ebben az évben is szántó terü letük jelentős részét e takar- mánynövény foglalja el, megkezdték a kukorica betakarítást, egyelőre csőtörökkel dolgoznak a táblákon. KEDVEZŐBB TÁRGYI FELTÉTELEK Sok szó esett a tanácskozásokon a munkavédelem tárgyi feltételeiről. Általános tapasztalat, hogy viszonylag rövid idő alatt jelentősen javultak megyénkben a munkavédelem tárgyi feltételei. Az új, rekonstruált üzemekben lényegesen biztonságosabb, jobb egészségügyi körülmények között folyik a munka. Különösen pozitívan lehet értékelni az új szociális létesítmények szaporodását. A Nagykanizsai Vasipari Vállalatnál, a Zala Bútorgyárban, a Felsőbagodi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat letenyei, felsőbagodi üzemében, a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, a KPM Közúti Építő és Közúti Üzemi Vállalatánál egyaránt minden igényt kielégítő szociális létesítményt hoztak létre. Az elhangzottak szerint a nagyobb zalai üzemek közül mindössze a Zala megyei Tejipari Vállalat zalaegerszegi üzemében és a Nagykanizsai Sörgyárban lenne szükség a szociális létesítmények bővítésére. Előrelépésnek lehet tulajdonítani azt is, hogy mind több zalai üzem foglalkoztat üzemorvost, fő-, vagy mellékállásban. További feladat viszont, hogy főként a félállású üzemorvosokat megfelelően foglalkoztassák az üzemek. Ma még többnyire ugyanis csak a gyógyszerek felírására szorítkozik munkájuk, holott részt kellene venní niük az egészségre ártalmas munkahelyek, helyzetek feltárásában, az üzemek technológiájának, a felhasznált anyagok egészségügyi oldalról történő vizsgálatában. 3