Zalai Hírlap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

„A béke számunkra ma egyenlő az anyagi és szellemi javak gyarapításával’' Megyei békekonferencia Zalaegerszegen „Együtt az emberiség békés jövőjéért!’’ A közelgő moszkvai béke-világkongresszus jelmondata köszöntötte tegnap a zalaegerszegi Ifjúsági Ház színháztermében a megyei békekonferencia 150 részvevőjét. A fórum elnökségében helyet foglalt Baranyai János, a megyei pártbizottság titkára, Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke, a Magyar Nemzet főszerkesztője, valamint a tanácsi és a társadalmi szervek vezetői, a békemozgalom számos képviselője. A Hazafias Népfront megyei elnöke, dr. Takáts Ádám üdvözlő szavai után Veiczi Ferenc, a HNF megyei titkára adott számvetést az utóbbi négy év békemozgalmi tevékenységéről. Kiemelte, hogy a zalai népfrontbizottságok más társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve az egyetemes béke és a haladásért harcukat folytató népek melletti kiállás sok nemes példáját szolgáltatták. Méltatta az indokínai — elsősorban a vietnami — népek melletti szolidaritás eredményeit, a baráti országokhoz fűződő zalai kapcsolatok erősödését. Az elmúlt években közel száz békegyűlésen és háromszáz csoportos beszélgetésen, valamint sok más politikai rendezvényen nyilvánította ki a megye lakossága, hogy elítéli az agressziót, szolidaritást vállal a haladásért küzdő erőkkel. Ezután a Szovjetunióhoz fűződő barátságról szólt az előadó, majd befejezésül a csoportos beszélgetések népszerűsítésének, a baráti népekhez fűződő zalai kapcsolatok erősítésének szükségességét hangsúlyozta. Rövid szünet után szenvedélyes hangú felszólalások tolmácsolták a zalai lakosság minden rétegének békevágyát, a békemozgalomban való cselekvő részvételét. — Mi anyák joggal hallatjuk hangunkat mindenütt, ahol békéről esik szó. Azt akarjuk, hogy gyermekeink soha ne tudják meg, mi a háború, a rombolás borzalma. A letenyei népfront- és nőbizottság röpgyűlésének forró hangulatát és üdvözletét továbbítom, s kérem leendő küldötteinket: tolmácsolják a nagyközség lakóinak üdvözletét az országos plénumon — mondotta Lakos Zoltánna, országgyűlési képviselő. A zalaegerszegi járási békebizottság elnöke, Egyed Sándor őrnagy az elmúlt évek járási rendezvényeit, mint a közös akarat nagyszerű demonstrációit méltatta. Ezek a falusi emberek szolidaritását éppúgy bizonyították, mint a vietnami népnek nyújtott anyagi támogatás. — Esküvel fogadtam, hogy hivatásommal a békét szolgálom. A járási népfrontmozgalom tagjaival közösen — társadalmi munkánkban is ezt kell, hogy tegyük — moméetta. Ezután Baranyai János, a megyei pártbizottság titkára kért szót. Köszönetet mondott az elmúlt évek eredményes békemozgalmi tevékenységéért, majd kérte a küldötteket, tolmácsolják a békekongresszuson a zalai ember békevágyát. A békét nem lehet paszszív kinyilatkoztatásokkal sem megteremteni, sem megőrizni. A béke számunkra ma egyenlő az anyagi és szellemi javak gyarapításával, a szocialista építéssel A békéről szólva óhatatlanul is a neves békeharcos, Julius Fucik naplójának egyik mondata jut az eszünkbe: „Az élet szépségéért mentem a csatába”. Így, ilyen szellemben kell élnünk, tiszta gondolatokkal, szándékokkal és tettekkel — fejezte be nagy tapssal kísért felszólalását Baranyai János. Vajda Erzsébet, ifjúmunkásnő, a nagykanizsai béke és barátsági bizottság üdvözletét hozva beszámolt a maradandó mozgalmi élményt nyújtó magyar—szovjet és magyar—vietnami találkozók sikeréről, a szovjetföldön járt aktívákkal folytatott beszélgetésekről. A politikai beszélgetéseket mint sikeres kezdeményezést említette. A megye katolikus papsága nevében Gyarmati Elemér kanonok emelkedett szólásra, hangsúlyozva, minden eszme, így a béke eszméje is csak testet öltve, megvalósulva boldogítja a világot, s hogy egyetemes béke legyen, azt az egyes ember tudatosan, érzelmei és cselekedetei egységével segítheti elő. A baki küldött, Kovács Gyulává a lányok-asszonyok rendszeres politikai tájékoztatásáról szerzett kedvező nőbizottsági tapasztalatokról, a szocialista országokban járt aktívák szerepéről számolt be a fórumnak-Czigány József pedagógus, Zalaegerszeg város küldötteként szólalt fel és a fiatalok körében végzendő szevelőmunkának a béke és az internacionalizmus kérdéseire vonatkozó feladatait elemezte. — Óriási az érdeklődés a diákok körében a baráti országok, elsősorban a Szovjetunió élete iránt. Mi még nem tudjuk eléggé kielégíteni ezt az őszinte kíváncsiságot s érzelmekké kovácsolni, bemutatva (Folytatás a 2. oldalon.) A megyei békekonferencia elnöksége. A szónoki emelvényen Veiczi Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára. Horváth Sándorné, a Zalaegerszegi Ruhagyár dolgozója átveszi a kitünetést Pethő Tibortól. t Vaya Világ proletárjai, egyesüljetek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 210. szám Ára: 80 fillér 1973. szeptember 8., szombat Edward Gierek és Henryk Jablewski fogadta Péter Jánost Befejeződtek a magyar—lengyel tárgyalások Külügyminiszterünk hazautazott Varsóból Varsó (MTI): Péter János külügyminiszter pénteken délelőtt a Visztula-menti Kazimierzben folytatta tárgyalásait Stefan Olszewski külügyminiszterrel. Ezek befejeztével a koradélutáni órákban visszatért Varsóba. Röviddel ezt követően Henryk Jablonski lengyel államelnök, majd Edward Gierek, a LEMP KB első titkára fogadta Péter Jánost. E szívélyes és baráti légkörű találkozókon a magyar—lengyel kapcsolatok kulcskérdései kerültek szóba. Mindkét megbeszélésen résztvett S. Olszowski külügyminiszter, Németi József varsói magyar, és T. Hanuszek budapesti lengyel nagykövet. A magyar külügyminiszter a találkozók után nagykövetségünkön koktélpartin fogadta vendéglátóit, majd a menetrendszerű gyorsvonattal hazautazott a lengyel fővárosból. A koktélon jelen volt Olszowski külügy- és S. Jedrichowski pénzügyminiszter, valamint más politikai és kulturális személyiségek. A pályaudvaron, az ünnepélyes búcsúztatáson S. Olszowskival az élükön ott voltak a külügyminisztérium vezető munkatársai, jelen volt Németi József, hazánk varsói nagykövete. Péter János 3 napos hivatalos baráti látogatásáról és tárgyalásairól közös közleményt adtak ki. tok örvendetesen fejlődnek és elmélyülnek. Hangsúlyozták, hogy a legmagasabb szintű találkozók és tárgyalások eredményei, de különösképpen Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, illetve Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszep Ivicz miniszterelnök ez év márciusi találkozója, továbbá a két ország kormányfőinek ez év augusztusában Varsóban folytatott megbeszélései alapvető jelentőségűek a két ország közötti sokoldalú párt- és állami együttműködés fejlesztése, a két nép hagyományos barátságának elmélyítése szempontjából. A külügyminiszterek véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről, és kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország külpolitikai tevékenységének fontosabb vonatkozásairól. A nemzetközi kérdések megvitatása során nagy figyelmet szenteltek az európai témakörnek, különösen az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos kérdéseknek. Péter János és Stefan Olszowski miniszterek megállapították, hogy az értekezlet sikeres befejezésének kiemelkedő jelentősége lesz az európai és a világbéke, a biztonság és együttműködés erősítésében. A külügyminiszterek aláhúzták, hogy a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársa(Folytatás a 2. oldalon.) Közlemény a magyar külügyminiszter lengyelországi látogatásaiól Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, az MSZMP KB tagja Stefan Olszowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter meghívására 1973. szeptember 5—7. között hivatalos baráti látogatást tett a Lengyel Népköztársaságban. Péter János minisztert lengyelországi tartózkodása idején fogadta Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski professzor, a Lengyel Államtanács elnöke és Mieczyslaw Jagielski, a Minisztertanács elnökhelyettese. A látogatás során a két ország külügyminiszterei átfogó véleménycserét folytattak a magyar—lengyel kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és fejlesztésének távlatairól. Megvitatták a két országnak a Varsói Szerződés és a KGST tagállamai együttműködése erősítésére irányuló tevékenységét. Továbbá eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi helyzetről. A külügyminiszterek értékelték a két ország politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatainak alakulását, s megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—lengyel kapcsola A Szovjetunió támogatása nélkül egy sor, ma már független ország nem is létezne Fidd Castro beszéde az algíri csúcsértekezleten Algír (MTI). Pénteken délelőtt harmadik napját kezdte az el nem kötelezett országok algíri csúcsértekezlete. A tanácskozás első szónoka ezen a napon Burgida tunéziai elnök volt. Csütörtökön a késő esti órákba nyúlt a konferencia ülésszaka. Tizenhét állam- vagy kormányfő szólalt fel a Fidel Castro elnökletével megtartott délutáni ülésen, többek között Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadulási Szervezet elnöke, Kadhafi líbiai, Gowon nigériai, Asszad Szíriai és Lamizama felső-voltai elnök. A beszédek szinte kivétel nélkül a következő, egymással szorosan összefüggő témák köré csoportosultak: az illető ország, illetve térség helyzetének értékelése, az imperializmus, a kolonializmus és neokolonializmus elleni harc szükségessége; a nemzetközi gazdasági kapcsolatok olyan módosítása, amely lehetővé teszi az egyes országok gazdasági szuverenitását és a fejlődő országok gyorsabb ütemű előrehaladását, végül pedig az el nem kötelezett országok helye, feladatai a mai nemzetközi viszonyok közepette, együttműködésük, közis fellépéseik fokozása. Ez utóbbival összefüggésben több szónok — Indira Gandhi, Bandaranaike asszony, Nimeri és mások — konkrét akcióprogramok kijelölését, az el nem kötelezettek „új chartájának” kidolgozását sürgette. Asszad Szíriai és Kadhafi líbiai elnök javasolta, hogy algíri székhellyel hozzanak létre állandó titkárságot, illetve állandó irodát. Tito felvetette egy közös alap létesítésének tervét, amely az agreszszió áldozatává vált országok megsegítését célozná. A nemzetközi politika kérdései közül kiemelt helyen szerepelt a közel-keleti helyzet. A szónokok egyöntetűen megbélyegezték Izraelt és a mögötte álló Egyesült Államokat, támogatásukról biztosítottták a palesztinai nép igaz ügyét. Fidel Castro kubai miniszterelnök a péntek délelőtti ülésen elmondott beszédében határozottan leszögezte: a világ kapitalista és szocialista országokra oszlik, minden másféle megkülönböztetés csak az imperializmus érdekeit szolgálja. A Szovjetunió nem imperialista hatalom, a szovjet nép áldozatai nélkül egy sor, ma már független ország nem is létezhetne. Az el nem kötelezett országokat reakciós, ellenforradalmi erők próbálják szembeállítani a szocialista államokkal. Castro országa támogatásáról biztosította a szabadságukért küzdő népeket és éles szavakkal ítélte el az amerikai imperializmust. Ai kubai miniszterelnök beszédének jelentőségét növeli az a tény, hogy közvetlenül Burgiba tunéziai elnök után szólalt fel, aki — az eddig több beszédben általánosságban fogalmazott „nagyhatalmak” kitétel után — a konferencián elsőnek nyíltan támadta a Szovjetuniót. Burgiba „Cocacola és vodkarimperializmusról”, a „Szovjetunió és az Egyesült Államok bizalmas flörtjéről” beszélt. Az ülésen beszédet mondott még Nguyen Huu Tho, a DIFK konzultatív tanácsának elnöke, Clodomiro Almeyda chilei külüminiszter, és a nepáli király. A péntek délutáni ülésen folytatódtak a küldöttségvezetők felszólalásai. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke, délután sajtóértekezletet tartott és kijelentette, hogy a szervezet nem felelős a párizsi Szaúd-Arábia-i nagykövetség elleni akcióért. Hangoztatta, hogy az ügy „része annak a nagy összeesküvésnek, amelynek a célja a palesztinai ellenállás diszkreditálása”. Sajtóértekezletet tartott Kadhafi líbiai elnök is, aki Fidel Castro délelőtt elhangzott beszédére reagálva élesen támadta Kubát és a Szövetéuniót. Kompong Cham ban a felszabadító erők Támadás a kambodzsai főváros repülőtere és rádióadója ellen Phnom Penh (AFP). A felszabadító erők péntek hajnalra elfoglalták Kambodzsa harmadik legnagyobb városát, Kompong Cham déli felét, súlyos utcai harcok dúlnak a várost két részre osztó főútvonalon, nem messze a tartományi kormányzó palotájától. A Lon Nol-rezsim helyőrségének egy részét a város déli részében körülzárták. A gyorsan előretörő felszabadító erők óriási zűrzavart okoztak a rezsim katonái között. Csütörtökön este a számukra utánpótlást szállító helikopterek és repülőgépek az élelmiszerek és a lőszer jelentős részét a felszabadító erők kezében levő városrészre dobták le. A legfrissebb jelentések szerint az egész éjszaka dúlt harc után sincsen szünet, az összecsapások tovább folynak, a város több pontján kézitusára került sor. A felszabadító erők péntek délutánra már Kompong Cham kétharmadát tartották ellenőrzésük alatt. Komoly harcok már csak a kormányzói rezidenciánál, a repülőtérnél és a főparancsnokság kö■ nál folynak. A felszabadító erők a délelőtt folyamán 200 könnyűpáncélost zsákmányol■ tak, és most ezekkel megerősödve támadják a kormányzói palotát, amelyet mintegy 100 méternyire közelítettek meg. Pénteken hajnalban a felszabadító erők négy rakétája csapódott be a kambodzsai , főváros nemzetközi repülőterrén, és ágyútűz érte Phnom Penh központi rádióadóját is.