Zalai Hírlap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-08 / 210. szám
*973. szeptember 8. Hektáronként 174 mázsa Bőséges termés Zalagyöngyéből Rácár egy szőlős gazdaságban, ezekben a napokban préselnek, mustot töltenek a hordókba a Zalaegerszegi Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat központjában. Mennyiségre nem lesz annyi, mint egy nagy gazdaságban, viszont a must, s majd később a bor párját ritkítja a megyében, az országban. Itt ugyanis a Zalagyöngye törzstelepről szüretelt szőlőt dolgozzák fel, hogy az érdeklődőket ne csak szóval, hanem kóstolóval is meggyőzzék az Egri Csillagok sorozat 24. tagjának jó tulajdonságairól. Egyébként a szőlő ízét, zamatét sokan megismerhették az idén a megyeszékhelyen, ugyanis az elmúlt két hét alatt több mint negyven mázsát adott el a vállalat a város üzleteinek. A Csabagyöngyéhez hasonló, ropogós, illatos ízű szőlő jó édes, a legfrissebb mérések szerint 18—19 cukorfokos. Hátha még egy kicsit érhetne! Várni azonban nem lehet vele, mert a seregélyek meglepték az öt hektáros kertet. Mint a vállalatnál elmondták, rendkívül jó termés az idei. Eddig az országban a Zalagyöngye legmagasabb hozama hektárban számolva 139 mázsa volt, itt viszont 174 mázsa esik egy hektárra. Jónak ígérkezik a szőlővesszőhozam is, az ősszel jelentős mennyiséget szednek róla szaporításra. Többet, mint régen — Tudna példákat mondani? — Természetesen. Ezeken a csoportgyűléseken általában községfejlesztési dolgokról esik szó, Kacorlakon például a Petőfi út lekövezését kérték. Pölöskefőn főleg a régi iskola elbontásával foglalkoztunk és a könyvtár felszerelésével. Sorolhatnám még az egyéb községfejlesztési teendőket, de összefoglalva nem hinném, hogy a társközségek mostohának érezhetnék magukat. Sőt érzésem szerint talán most még többet kapnak mint régen. — Mi a helyzet itt a központi községben, Zalaszentbalázson? — Ha a focira gondol, akkor elmondhatom, hogy a csapat a lakosság széles támogatását élvezi — mondja mosolyogva. — De komolyra fordítva a szót, itt a szeptember, azt hiszem mindenképpen aktuális, ha az iskolával kezdjen. Szóval erre a tanévre ZALAI HÍRLAP Kamatozó befektetés A rét- és legelőgazdálkodás tapasztalatai a tsz-ekben Zala megye igen számottevő gyepterülettel rendelkezik. Csupán a termelőszövetkezeti gazdaságok tulajdonában 270 ezer 828 hektár rét és 16 ezer 554 hektár legelő van, s ezt rendkívül sok állatnak biztosíthatja a tömegtakarmányt. Igaz, ennek egy jelentős része kevésbé hasznosítható, gyenge minőségű termést hoz. Egy korábbi felmérés szerint gazdaságosan mintegy 24 ezer hektárnyi gyep javítható kisebbnagyobb anyagi ráfordítással. Jaivtás alatt 8 ezer hektár Évekkel ezelőtt bokorirtással, terepegyengetéssel kezdték a rétek javítását a gazdaságok, de ez inkább csak a gépi művelést, betakarítást tette könynyebbé, a minőség szempontjából nem sok változást hozott. Próbálkoztak helyenként a komplex javítással is, de ez nem üzemi méretekben történt, kisebb területeken mintalegelőket, réteket alakítottak ki. A szövetkezetek egyesülési folyamatának kezdetén, különösen 1968-tól kezdődött nagyobb lendülettel a gyepek felújítása. Ekkor már a hasznosítás szempontjából vizsgálták területeiket a gazdaságok. Jelenleg — 1971-t5l folyamatosan — 8051 hektár rét és legelő javítása van folyamatban, amiből az új telepítésű gyep 1729 hektár. Az üzemek tehát mindinkább gazdálkodnak a birtokukban levő réttel, legelőről széna is Ezeket az összegeket gyeptelepítésre, tényleges javítási munkákra (kivéve a műtrágyát), a rétek, de elsősorban a legelők berendezési tárgyainak — karám, kút, itatóvályú, fixált szakaszhatár stb. — kiépítésére használták és használják fel a gazdaságok. Hogy mennyire jól, azt a galamboki termelőszövetkezet példája is bizonyítja, ahol egy 96 hektáros kitűnően berendezett és jó hozamú legelőt alakítottak ki E létesítményről a szakemberek is elismerően nyilatkoznak. A galamboki legelőhöz hasonlót hoztak létre a hahóti, a bocföldi, az esztergályhorváti és a nagykapomaki gazdaság területén is. Nagykapomnakon például a felújított legelőn augusztus végéig megélt 300 szarvasmarha annak ellenére, hogy a legelő 40 százalékjkáról az első fahozamot lehajszálták. E gazdaságnál tehát Ugyancsak említést érdemlő példa a becsehelyi. Az itteni termelőszövetkezet 313 hektárnyi gyep javítását irányozta elő. Ebből a nagyobb hányadot, 244 hektárt a rét minőségének felújítása jelentette. Számukra is hasznos volt az anyagi áldozat. Erről a területről az 1973. évi első fűkaszálás idején 250 vagon jó minőségű szenázst nyertek, amit még azzal is javítottak, hogy fóliázták, így a veszteség minimális, a minőség kifogástalan. Ebben az esetben még az is figyelmet érdemel, hogy a kitűnő minőségű takarmány mázsája 9,16 forintjába került a gazdaságnak. A rétek és legelők javításán kívül néhány szövetkezet jól foglalkozik a szántóföldi művelésre alkalmatlan terület gyepesítésével, ami gazdaságosabbá teheti a termelést. A gutorföldi tsz 126 hektáron, a bagodtitenyédi közös 191 hektáron, a zalaháshágyi pedig 321 hektáron telepít füvet a nehezen művelhető szántókon. Rajtuk kívül néhány szövetkezeti gazdaság tisztavetésű magyarrozsnok és csomósebér fűfélék telepítésével kísérletezik, biztató eredménnyel. A korszerű legelőgazdálkodásnak még csak a kezdetén vannak, a megye termelőszövetkezetei, nagyon sok javításra váró rét és legelő van a gazdaságok határában. Amint a kezdeti eredmények mutatják, érdemes áldozni a gyepekre, a ráfordítás nagyon gyorsan megtérni, n. n. legelővel. Nemcsak várják a még a legelőről is jó mincsetermést e területekről, hanem gy széna került kazalba, tesznek is egyet és mást a jó hozamok érdekében. Erre a céra a gazdaságok saját anyagi alapjaikon kívül segítséget kapnak az államtól is. 1971- ben az állami támogatás összege megközelítette a 3,5 millió forintot, a múlt esztendőben pedig közel négymillióra rúgott a dotáció összege. Ebben az évben az eddigieknél is többet fordíthatnak a közös gazdaságok rét- és legelőgazdálkodására. 12 millió 400 ezer forint kerül most felhasználásra, aminek 50 százalékát az állam adja. A következő két esztendőben a támogatás összege előreláthatóan 10 millió forint lesz. Mázsánként 9 forintért , | i ■ - ■ | i A megfelelési arány 95 — 1-60 százalék Aktív tanácstagok, fejlődő falu A választások óta több mint négy hónap telt el, érdemes tehát bepillantani egy-egy községi tanács munkájába, hiszen ennyi idő alatt már lemérhető az, hogy a tanács milyen munkát végzett, hogy vette az első akadályokat? A zalaszentbalázsi közös tanács titkára, Cserhalmi Imre véleménye szerint áprilisban nyolc új tag került a tanácsi kollektívába, s ilyen aktívak talán még soha nem voltak a tanácstagok a községben. Két tanácsülés zajlott le azóta és érdemes megjegyezni, hogy mindkét ülésen a tanácstagok megjelenési aránya 95—100 százalék volt. A hat község, azaz körülbelül négyezer ember képviselőitől persze a puszta megjelenés kevés lenne. — Éppen tegnap este voltunk az elnökkel tanácstagi csoportüléseken — mondja a tanácstitkár. — Délután indultunk Kacorlakra, majd Pölöskefőre és valamikor éjjel fél tizenegykor végeztünk. Az észrevételem szerint nagyon nyíltan vetik fel a tanácstagok az adott község problémáit, harmincezer forintot biztosított a tanács az iskolának egy oktatófal beszerzésére. Fontos dolog ez, szinte elegendhetetlen a modern oktatáshoz. Ha minden jól megy, akkor a következő évben Magyarszerdahely is megkapja ezt a felszerelést. Még ebben az évben szeretnénk felépíteni egy központi tűzoltószertárat, ehhez egyébiránt még egy nagy tanácsterem is csatlakozna. A posta most kezdi meg a faluban az új postaépület felépítését. Igaz, hogy nem mi csináljuk, de hát ezzel is csak a mi falunk gyarapszik. Saját építőbrigád ! — Az építkezéseket gyakorlatilag hogyan bonyolítják le? — Van egy külön építőbrigádunk, amely három kőművesből, és 5 segédmunkásból áll. Persze ehhez még egy teher-jóautó is hozzájön, anélkül ne is hezen menne. Hát körülbelül ez a lényege annak, amit a választások óta csináltunk. De én sajnos már nem sokáig... — Miért? — Több mint húsz éve dolgozom tanácsi vonalon — mondja Cserhalmi Imre. — Rövidesen nyugdíjba megyek. — Az utód? — Már megvan. Falubeli. P. L ! 3 A munkahelyi közösség bázisai alapjainkban tovább erősödik és fejlődik a szocialista brigádmozgalom. A hangsúly a szocialista brigádtagok számának növeléséről áttevődött a gazdasági-gazdaságossági, tudati, erkölcsi követelmények teljesítésére. A pártszervezeteknek jelenleg ezt a tendenciát kell még következetesebben szorgalmazniuk és érvényesíteniük. Így érhetjük el, hogy a szocialista brigádmozgalom mindinkább a gazdasági tevékenység bázisává, a szocialista ember formálásának ösztönzőjévé váljon. Köztudott, hogy az üzemek életében a szocialista brigádok összetett szerepet játszanak. Feladatkörük egyaránt magába foglal gazdasági, politikai és ideológiai tényezőket. A szocialista brigádok gazdasági tevékenysége közismerten szerteágazó. Az éves tervek megvalósítása érdekében tett felajánlásuk jelentősen segíti a vállalati gazdálkodást, a népgazdaság fejlődését. Élenjárnak a rendkívüli feladatok végrehajtásában, és ők alkotják a szocialista munkaverseny-mozgalom bázisát is. Itt azonban nem azt jelenti, hogy a pártszervezeteknek, pártbizottságoknak nincs tennivalójuk e kollektív gazdasági tevékenységének fejlesztésében. Sőt, éppen ez az a terület, ahol az előrelépés különösen szükséges. Mindenekelőtt olyan feltételeket kell teremteni, amelyek biztosítják, hogy a brigád vállalásai jobban igazodjanak a vállalati tervekhez. A jelenlegi vállalások között még akadnak csupán formálisak, mert a brigádok nem ismerik eléggé a vállalat legégetőbb gondjait, az előttük álló konkrét felada_______________ tokát. Az üzemi pártszervezeteknek és pártbizottságoknak törekedniük kell arra, hogy a gazdasági vezetők ne csupán tudomásul vegyék, „láttamossák” a vállalásokat, hanem tevékenyen vegyenek részt kialakításukban. Meg kell érteni: a brigádok öntevékenysége nem jelentheti azt, hogy a gazdasági vezetők magukra hagyják őket vállalásaik kialakításában. A pártszervezeteknek fel kell ismerni a végrehajtás értékelésének fontosságát! Az értékelés nem korlátozódhat csak negyedévi, félévi, vagy esetleg éves ciklusokra. Ez esetben ugyanis óhatatlanul formálissá válik. Ez elkerülhető, ha az értékelés rendszeres és folyamatos. Sélyesen cselekednek ott, ahol nemcsak év végén, hanem év közben is — a teljesítményekhez ezáltal rugalmasabban igazodva — jutalmazzák a kiemelkedő eredményeket. Jól bevált ösztönző például a „havi brigádzászló”, amelyet a legjobbnak bizonyult szocialista brigád egy hónapig birtokolhat. Ezáltal az átfogóbb értékelések is reálisabbá válnak, mert a havonként, mintegy „menetközben” elvégzett értékelések jobb alapot képeznek. A szocialista brigádok sokoldalú társadalmi-politikai aktivitást is kifejtenek. Széleskörűek — és igen hasznosak — azok a társadalmi akciók, amelyeket a bölcsődei, óvodai hálózat fejlesztésére kezdeményeznek. Különböző szociálisjóléti akciók kezdeményezésében és végrehajtásában is telentős szerepet játszanak. Ilyen például a véradás, vagy az állami gyermekgondozó intéseinek patronálása. A szociálpolitikai célok éstevékenységek gazdag változatossága is mutatja, hogy a szocialista brigádok tevékenysége nemcsak a termelőmunkáiban jelentős, hanem az új típusú, szocialista közösségi szellem kialakulásában is. A kollektivizmus, a szocialista humanizmus erkölcsi értékei egyre erősödő mértékben jelentkeznek tevékenységükben. M mindezek alapján túlzás nélkül állítható: a szocialista brigádmozgalom olyan fejlettségi szintet ért el, hogy az üzemek jelentős részében e kollektívák nélkülözhetetlenné váltak a párt-, állami-, szakszervezeti vezetés terveinek, döntéseinek, határozatainak végrehajtásában. Ez a felismerés egyes üzemekben már abban is kifejezésre jut, hogy a szocialista brigádok vezetőit bevonják a lényeges döntések meghozatalába. Ebinek formái, módszerei természetesen eltérőek, hiszen az üzemek létszá- ma, szervezeti felépítése, technikai fejlettsége ugyancsak különböző. Néhol a szocialista brigádok vezetői rendszeresen részt vesznek a műszaki tanácskozásokon, másutt külön értekezleten vitatják meg a készülő döntéseket és határozatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az üzemi pártbizottságok és pártszervezetek járnak a helyes úton, amelyek kezdeményezik a szocialista brigádvezetők sokoldalú bevonását döntéseik kialakításába. Ívni kívánunk azonban a szocialista brigádok szerepének félreismerésétől. Némelyek ugyanis úgy vélik, hogy a tervek eredményes végrehajtása kizárólag a szocialista brigádokon múlik. Hangsúlyozni kell: e kollektívák tevékenysége valóban rendkívül jelentős, de szerepük nem ki- s zárólagos. Kevéssé eredményes a szocialista brigádok mozgal-ma, ha csak ők vállalnak részt a feladatok megoldásából. De akkor erős a szocialista brigádmozgalom, ha hajtóerejevé válik a munkahelyi közösségnek, ha tevékenységével, példamutatásával, az üzem I összes brigádjának és dolgozójának tevékenységét a helyes, meghatározott irányban befolyásolja. Dr. Jeney György Szovjet szakemberek nagy érdeklődéssel szemlélik a magyar termékeket. (Fotó: APN—KS — Papp I. felv.) Szolgáltatóipar 1973: Magyar sikerek lvevben a Csepel Vas- és Fémművek termékeit mutatja be. A szovjet szakemberek körében különösen nagy sikere volt a magyar tervek szerint készült, különleges — kórházi és szállodai — automatizált mosodai berendezéseknek. A szovjet városgazdálkodási szervek elsősorban a magyar kommunális szolgáltatásokat korszerűsítő gépek és berendezések iránt érdeklődtek. Nagy figyelmet keltettek a villanymotoros kézi szabászgépek, valamint a pamut- és gyapjúszövet vegytisztítására szolgáló elektrosampon, amellyel jól tisztítható a bútorkárpit, szőnyeg, gépkocsiülés. Tetszett az univerzális zsákvarrógép is. — A kiállításon bemutatott magyar berendezések megfelelnek a legkorszerűbb követelményeknek — mondotta az egyik szakember, Ivan Kruglov mérnök. Érdekelt vállalataink most tárgyalásokat folytatnak magyar gyártmányú gépek importjának növelése érdekében. T. Larina (az APN tudósítói — KS) Kievben megnyitotta kapuit a Szolgáltatóipar 1973 nemzetközi kiállítás. A részt vevő 11 ország között Magyarország is szerepel. A szolgáltatóipari berendezések — nagyüzemi mosoda-, vegytisztító-, fodrászfelszerelések stb. — bő választékát láthatják az érdeklődők. A Pannónia Külkereskedelmi Vállalat, budapesti és pécsi vállalatok, valamint a A napi munkán kívül... Egy rosszul kiszámított mozdulat, egy kis figyelmetlenség, és máris nekivágódott a gépjármű a villanyoszlopnak. Súlyos baleset nem történt — le- számítva az autóban keletkezett kárt — ám a vasoszlop elgörbült. — Most is van vagy nyolc— tíz ilyen elgörbült, behajtott kandeláber a városban — mondja Kovács József, az IZDÁSZ zalaegerszegi városi kirendeltségének vezetője. — A napi munkán kívül most ezek-kel foglalkozunk egy kicsit, mert nem is olyan egyszerű dolog a helyreállításuk. Azt kérdezhetnénk, hogy i ' meddig tart azt kihúzni! Ám az acélcsőből készült kandeláberek nagyon könnyen törnek, ezért különleges eljárással egyenesítik ki. Először is a csőben levő műanyagszigetelésű vezetéket vizes azbeszttel körbetekerik, hogy megvédjék az olvadástól. Ugyanis az acélcsövet előbb felmelegítik, s csak aztán egyenesítik ki, és ha nem védenék meg, a szigetelés elolvadna. — De van ennél furcsább dolog is — folytatja Kovács József. — A téli előkészületek során a városi kapcsolóállomásokat is ki kell takarítanunk, mert a nyáron lerakodott por sok gondot okoz. Hogy miért? Ahol bejut a száraz por, ott a szél behordja a havat is. És ha kicsit enyhébb idő jön, olvadni kezd a hó, a szigetelésen levő porral sár keletkezik, átívelések fordulhatnak elő. Volt is rá példa, sokat bosszankodtunk míg megtaláltuk a zárlatok okait. Azóta erre nagyon vigyázunk, a 45—50 állomást feszültségmentesítjük, és kitakarítjuk. A megelőzés mindig fontos, sok-sok üzemzavarnak veheti elejét. Ami még érdekesség, hogy tervben van a Kaszaháza és Pózva közötti szakasz korszerű közvilágítással való ellátása. 8,5 méteres betonoszlopokra kerül majd a világítótest. Még ebben az évben, vagy a jövő év elején készíti el a zalaegerszegi kirendeltség.