Zalai Hírlap, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

Minden évben megrendezik hat dunántúli megye fiataljai részvételével az asztalos ipari tanulók versenyét. Az elmúlt évben Székesfehérvárott, az idén Zalaegerszegen a Műbútor Szövetkezetben versenyeznek az első helyért. Képünkön Gödör Gyula és Molnár Tibor konyhai ülőkét és kis faliszekrényt készítenek — ez lesz a versenyfeladatuk. j ttm. szeptember II. Felavatták a G Godi Fészek munkásmozgalmi emlékművét A munkásmozgalom egyik nevezetes „fellegvárában”, a Gödi Fészekben vasárnap emlékművet avattak. A több mint három méter magas mészkőből faragott oszlopot — Nagy István János szobrászművész alkotását — a váci műút és a Fészekhez vezető bekötőút torkolatánál állították fel. A munkásmozgalmi emlék- mű az itt harcoló forradalmá-rok iránti hála és tiszteletadás kifejezése, egyben a Pest me- i gyerek tisztelete a centenáriumi évfordulóját ünneplő főváros és dolgozói iránt. A Fészekben nemcsak pihentek, sportoltak, szórakoztak a munkások, összejöveteleiken politikai előadások hangzottak el. Az illegalitásban dolgozó kommunista párt terjesztette a marxizmus—leninizmus eszméit mozgósított a legfontosabb politikai feladatokra. A Fészek lakói, elsősorban a munkássportolók a telepen kívül is megállták helyüket a munkásosztály harcaiban, részt vettek a tüntetéseken, a kulturális demonstrációkon Emlékezetesek voltak a Gödi Fészekben tartott I .sportünnepségek és a kulturális rendezvények, amelyeken gyakran f°llénett a Szalmás- és a Vándor-kórus is. (MTI) Esküvői ruhakiállítás Nagykanizsán az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési házban, Ady Endre u. 8. Nyitva: szeptember 16-ig, naponta 8—12 óráig, 16—20 óráig. Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat 213 621 Az Express Utazási Iroda ÉRTESÍTI kedves ügyfeleit, hogy új ,szolgáltatásként bevezette a külföldi vasúti menetjegy, hálókocsijegy és helyjegy, valamint a repülőjegyek árusítását. Bármilyen utazási ügyben forduljon bizalommal irodánkhoz! Címünk: EXPRESS utazási iroda Zalaegerszeg "Gifaludy út 7. -tlefon: 13 996 139 A demokratikusabb iskoláért A szocialista nevelés fejlesztése feltételezi az iskolai élet demokratikusabbá tételét. Ezért az új tanévben bevezetendő új rendtartásban tovább növekszik a nevelőtestületek szerepe, jelentősége, nagyobb gyakorlóterepet kap az ifjúság közéletiségre, az önállóságra, az öntevékenységre való felkészüléshez, s jobb lehetőség lesz az iskola és a szülői ház közti együttműködésre, hiszen bővülnek a szülői munkaközösségek jogai is. Pedagógus, szülő és diák egyaránt demokratikusabb keretek között tevékenykedhet az új tanévtől az iskolában. A szülői munkaközösségek szerepe A szülői munkaközösségek hagyományos feladata, hogy segítsék az iskolai és a családi nevelés összehangolását, az ifjúság szocialista szellemű nevelését. Ennek érdekében szervezniük kell a szülők tájékoztatását az iskola előtt álló feladatokról, valamint az ifjúsági szervezet tevékenységéről, s közvetíteniük a szülők véleményét és javaslatait az igazgatóhoz. Teljes jogú partnerként részt kell vállalniuk tehát a fiatalok szocialista emberré formálásában. Ennek érdeké-ben kaptak több jogot, nagyobb beleszólást az iskola dolgaiba a szülői munkaközösségek. Az új rendtartás szerint jelentősen megnövekszik például az iskolai választmányok szerepe. Eddig csupán meghívhatók voltak a választmány elnökei bizonyos tanácskozásokra, az ősztől kezdve pedig minden iskolatípusban kötelezően meg kell hívni őket a szülőket is érintő jelentősebb témák tárgyalására. Ezek közé tartozik például az iskolai munkatervek egyeztetése, az iskolai és a családi nevelés közös feladatainak meghatározása, a szülői munkaközösségek tevékenységének értékelése, a tanulóifjúság erkölcsi, politikai, világnézeti fejlettségének mérlegelése, a szülők anyagi megterhelését jelentő intézkedések megbeszélése stb. Ezenkívül a választmány véleményét minden esetben meg kell hallgatnia.Az igazgatóknak az olyan kérdésekben, mint az iskola házi- és napirendjének kialakítása, az iskolai hagyományok rendszerének fejlesztése, az iskola, az ifjúsági szervezet és a szülői munkaközösség kapcsolatának összehangolása, valamint akkor, ha az iskola életét jelentősen befolyásoló központi, vagy helyi intézkedésekről, illetve, ha a szülői közvéleményt erősen foglalkoztató kérdésekről van szó. Ezzel tulajdonképpen a szülők nagyobb beleszólási, véleménymondási jogot kaptak, az iskola nevelőmunkájába, hiszen az iskola szülői munkaközösségének elnökeiből áll, nekik pedig erkölcsi kötelességük minden szülő véleményének a meghallgatása. Szervezetileg így biztosítva van, hogy a szülők hallassák szavukat és igazán a nevelők egyenjogú partnerei legyenek. Bővülnek a tanulók jogai A tanulók helyzete is megváltozik az iskolákban, ők is több jogot, nagyobb önállóságot kapnak. Már az általános iskolákban döntési joga lesz az úttörőcsapatnak — természetesen az igazgatóval történő egyeztetés alapján — az olyan fontos kérdésekben, mint a szakkörök számának, jellegének, munkatervének meghatározása, az iskolarádió, az iskolaújság szerkesztési módszereinek kialakítása, vagy az úttörőotthon házirendjének, programjának kidolgozása. Azután egyetértési jogot kapnak az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában, valamint a tanulók állami kitüntetésében is. A középiskolákban pedig tovább bővülnek ezek a jogok, hiszen a KISZ joga például az iskolai diákparlament összehívásának kezdeményezése is. Az új rendtartás természetesen csak az állami szervek által előírható jogokat és kötelességeket tartalmazhatja, ezért a KISZ külön állásfoglalást adott ki tagjainak és iskolai szervezeteinek a rendtartással kapcsolatos jogokról és kötelességekről. E két dokumentum foglalja tehát össze az iskolai tanulók tevékenységének kereteit. Újdonság, hogy a középiskolákban minden tanuló külön is megkapja a rendtartás ifjúsággal foglalkozzó fejezeteinek szövegét, s minden KISZ-szervezet a teljes rendtartást. A család feladata A tanulóknak persze otthon is, az iskolában is nem csupán jogaik vannak, hanem kötelességeik is. De ezekre csak akkor tudjuk őket ránevelni, ha lehetőséget adunk számukra a felelősség fontosságának a felismeréséhez, ha növeljük önállóságukat. Ezért nemcsak az a család feladata az iskolai élet demokratikusabbá tétele közben, hogy egyetértsen a rendtartásban biztosított jogokkal és a megkövetelt kötelességekkel, hanem az is, hogy otthon azonos elvek alapján hasonló gyakorlatot alakítson ki, mint az iskolában a pedagógusok. Mert önmagában keveset ér az iskola erőfeszítése, ha a szülők felfogása nem változik, ha otthon nem lehetnek jogai a gyereknek, vagy éppenséggel mindent megengednek neki. T. L. FILM Ártatlan gyilkosok Régi igazság, hogy egy krimi sikere az alapötleten múlik, mint ahogy az is, hogy csak sablonoktól, fáradt rutintól mentes, ötletgazdag rendezői-színészi teljesítmény eredményezhet jó filmet. Tehát azért az ötlet se minden, megfelelően kell közelíteni hozzá, azaz alkotó módon kell továbbfejleszteni a „nyersanyagot”; az Ártatlan gyilkosok esetében pontosan ez hiányzott, ezt mulasztotta el megtenni Maár Gyula és Zimre Péter, a két tehetséges ifjú filmes mesteri ötletű forgatókönyvével Várkonyi Zoltán rendező és népszerű színészekből álló stábja. Pedig itt volt a nagy alkalom, hogy végre a hazaifilmgyártás is egy parádés krimivel rukkoljon elő. Egy olyan bűnügyi történettel, amely szakít a sablonnal, amely kitűnő, rangos irodalmi hagyományokat követ és ugyanakkor mégsem válik tisztán szellemi játékká, hiszen a valóság jól felismerhető negatív jelenségeiből is jókora kanállal igyekszik meríteni. A halál napjainkban közhelyszerű fogalommá vált, a modern hírközlés hatására perceket tölt ki naponta az egyén életében, és ilyen körülmények között — amikor az élet értékét sokak-ban megkérdőjelezheti ez a rendszeres hírzuhatag — lényeges megkérdezni: meddig lehet kacérkodni a halál gon- I d óla tavai? A frappáns forgatóköny — különösen a film második felében — hatásosan kérdezne, ha megfelelő kezekbe kerül. Várkonyi azonban nem tud mit kezdeni a történettel, meg sem kísérli, hogy felnőjön a lélektani krimi mesteréhez, Alfred Hitchcockhoz, bár utalnak nevére a dialógusokban. A pszichológiai-társadalmi jótöltésű, rendhagyó megoldású új krimiből szabványkrimit csinált a rendező, amolyan léptéktelenül rutinos tucatmunkát, jóelőre szinte kiáltó meg- s oldással. Elcsüggesztő a fe- I szültség hiánya, főként az első részben, továbbá a miliőtlenség és a szimpla színészi já- s ték, ami csak percekre oldódik a végső képsoroknál. Persze, hogy nem ártatlanok a filmbeli gyilkosok, ám a rendező még náluk is nagyobb bűnben marasztalható el... Támogatás a KISZÖV-öknek Az idén első ízben szétosztott szakmunkásképzési alapból az OKISZ a Minkaügyi, a Könnyűipari és a belkereskedelmi Minisztériumtól öszszesen 25 millió 709 ezer forintot kapott. Az összeget az OKISZ a tanulólétszámhoz mérten, szakmákra bontva utalta át az idén a KISZÖV- öknek, amelyek a pénzt még tovább osztják. A cél az, hogy könnyítsék a tanműhelyek korszerűsítésének, létrehozásának gondjait. (MTI) ZALAI HÍRLAP Ritmus és akarat Kodály muzsikájától hangos a terem. A lábak alatt dong, mozog a padló, majd rövid időre abbahagyják a táncot a nemrég miniszteri dicséretben részesített zalaegerszegi KISZÖV Táncegyüttes tagjai. A megtiszteltetést jelentő dicséret kollektív munka eredményei tartják az együttesben —, kétségtelen azonban, hogy a „legöregebbeké” a nagyobb érdem. ★ Haidi Ferenc, a Fogtechnikai Vállalat zalaegerszegi 38. laboratóriumának technikusa. — Valamikor még a Szolgáltató Ktsz-hez tartozott a cégünk, és ott kérdezték, lenne-e kedvem toncolni az együttesben? — emlékezik a fiatalember. — Akkor tizennyolc éves voltam, lassan hetedik éve táncolok itt. A műfajjal tulajdonképpen a szakmunkásképző intézet csoportjában ismerkedtem, egy évig voltam ott. — Közel nyolc év népi tánc. Ívűért csinálja . — Erre nehéz válaszolni — töpreng kis ideig. — Szeretünk táncolni, jó a kollektíva ... A tánc maga is szép és fontos, hogy ezt megismertessük a közönséggel. Hogy közönségük kikből tevődik össze? Jórészt megyénk lakosságából, ugyanis, ha nem készülnek fesztiválra, vagy külföldi útra, a hétvégeken általában a falvakat járják. — Az ember észreveszi, hogy hol milyen a közönség. Egy a fontos: egymásra kell hatni! — folytatja Hajdú Ferenc. — A táncosnak fel is kell „dobnia" a közönséget, de a közönséges nek is a táncost. Sokfelé jártunk, és van olyan hely is a megyében, ahova már többször visszahívtak bennünket. Most nem megyünk sehova sem, a Szekszárdi Szüreti Nap Ipok dél-dunántúli néptánc fesztiváljára készülünk. Három számmal szerepelnek. Hajdú Ferenc kedvence ezek közül a Kállai kettős. Szereti, mert mutatósnak, szépnek tartja őz és mert táncmotívumai nehezek. Közben a jó táncos ismérveire terelődik a szó, mire a fiatalember így összegezi véleményét: — A jó ritmikai érzék elengedhetetlen, meg az óriási akaraterő. Gelencsér Zsuzsa, a Zala megyei Nyomda Vállalat árukiadója azt mondja, egész véletlenül került a táncegyüttesbe. — A húgom került előbb az együtteshez, rá fél évre jöttem én is — meséli. — Aztán ő férjhez ment, és kimaradt. — És ha maga is férjhez megy? — Akkor táncolunk tovább — feleli Zsuzsa és Hajdú Ferencre néz. Ők ugyanis már mint menyasszony—vőlegény, hamarosan pedig mint házastársak járnak a próbákra. — Általában kétszer három órát próbálunk hetente — mondja Gelencsér Zsuzsa —, de most szinte mindennap. — Nem fárasztó? — Aki szívesen csinálja, annak megéri a sok munkát. Nekünk ez testmozgás is, de végeredményben a közönség szórakoztatása a feladatunk, fontos, hogy a népi táncot ismerjék az emberek. Gamper Lajost, a Zalaegerszegi Műbútor Szövetkezet fiatal asztalosát is testvére — bolti eladó nővére — csábítttotta az együttesbe. A fiatalember Hajdú Ferenchez hasonlóan a 407-es szakmunkási képzőben volt kezdő táncos. — 1969-től táncolok. Kis akaraterő, kis buzdítás kellett ahhoz, hogy kitartsak — mondja. Legközelebb — mint már arról szó esett — Szekszárdon lépnek fel. Gamper Lajos szerint a szereplés nagyon fontos a táncos életében, hisz ilyenkor mérheti le tudását, és az emberekre gyakorolt hatását is. Ő a „Magyar verbunk”-ot kedveli. — A „kállai" nehezebb, mert párral kell táncolni. A verbunknál meg minden attól sntig, az ember hogyan tanulja meg. Komoly szám, igazán férfias. — Gondolt már arra, hogy abbahagyja? — Nem. Hogy meddig táncolok, az egészségi állapotomtól függ, meg hogyan alakul a sorsom. . A kor szinte nem is I számít — ebben a műfajban I nehéz kiöregedni. * Ob. I. ★ 5 Egy mai Csekonics és a proletárgőg Olyan szép, patetikus címet adtak a tévéfilmnek, hogy sok mindenre gondoltunk, csak arra nem, hogy cégére alatt majd egy ilyen nyugati típusú, „összkomfortos lázadó” magyar viszonyokra applikált történetét, soványka tündöklését és gyengéd bukását láthatjuk majd. Velünk kezdődik minden. . . Uram isten, csak nem?! Csak nem hiszi valaki is komolyan hogy ezek az Anti- és Annafélék az az ifjúság, amellyel „kezdődik minden”, amely — hogy a címhez és Anti közhelyfilozófiájához illően fejezzük ki magukat — a „jövő letéteményese” és „átveszi a stafétabotot”? Vagy talán mi, a felnőttek volnánk azok a „velünk” akikkel „kezdődik minden” tudniillik az, hogy olyan zavarosfejű ifjak nevelődnek, mint Anti és olyan szolgalelkű lányok, mint Anna? De hát ez afféle zsurnalizmus lenne ugyebár és annak is elcsépelt. Szívesebben hisszük el Bárány Tamásról, az íróról, aki gyakran vizsgálja a dolgokat fonákjukról, hogy ezúttal rs szatírát irt. Szatírát, amely — mint ismeretes — a valóság elemeiből építkezik, de a történetet az abszurdum viszi. Persze magyar módi szatírát, azaz lágy simogató kezűt és főleg: humormenteset. Jóllehet igaz, hogy a történet egyes beállításain határozottan nevetni kellett. Keresztes (Bicskey Tibor) birkatürelmén például. Hogy már a történet elején nem adott két egyforma pofont Antinak, aki cserébe az autóstopért, a vacsoráért, a lányért, akivel megismerkedhetett, a szemtelenségek és sértések özönét zúdítja rá! Nevetni kellett Annán, az állítólagos egyetemi hallgató, hogy miután meghallgatta Anti sztereotip ostobaságait, egyszeriben „nagy” fejnek, sőt „okos” fejnek kiáltotta ki a fiút, s nem habozott volna tüstént karjába dőlni. És muszáj volt nevetni Antin. Mert. . . Mert mást igazán nem lehet egy ilyen emberrel tenni. De legnagyobbat azon a fura, „osztályharcos” befejezésen nevettünk! Anna, a leendő építész, mint a Bakaruhában kiscselédje egyszercsak rádöbben, hogy az ő Antija nem ám az a szegény sorsú, egyetemre járt, ámde lázadás gyanánt kilépett újságárus, akinek mutatkozott, hanem egy igazi magyar vezérigazgató-fiú, tehát Csekonics báró kései utóda, aki száz forint borravalót osztogat mellényzsebből — persze a papa nyilván számolatlanul keresett pénzéből, sőt — ő irgalom atyja, ne hagyj el — vezeti is a vezérigazgató papa Renault-paripáját! Legyőzi tehát gyorsan keletkezett, ámde annál forróbb szerelmét, s a balatoni autóút kellős közepén kiszáll az autóból és büszke proletárgőggel szép homlokán — sorsára marad a betoncsík szélén. Hát bizony, ez szatírának is sok egy kicsit. Talán ez a hihetetlen-lehetetlen szerep volt az oka, hogy Szerencsi Éva főiskolai hallgató olyan idegenül mozgott a figura bőrében. Csak mondta, mint jótanuló a leckét a rábízott szerepet, de érzés és átélés nélkül. Igazán szerencse, hogy ruhában és bikiniben egyaránt érvényesülő bája elősegítette a néző figyelmének elterelődését. A csillogó szemű Szegvári Menyhért alkalmas színész egy kispolgári lázadó megszemélyesítésére, s ha az alakot az író nyugati miliőbe helyezi és egy valóban nagypénzű nyugati vezérigazgató összkomfortosan lázadó fiát játszhatja el, a figurát el is hisszük neki. Bicskey Tibor, Bessenyei Ferenc, Békés Rita méltatlan feladatot kaptak, de amit tehettek, megtették. Gaál Albert rendezőről ugyanez mondható. Páskándi Géza: Vendégség című drámájának közvetítése a Pesti Színház előadásában — számunkra a hét eseménye volt. Ilyenek azok a darabok és előadások, amelyek bizonyítják és nyomatékosan aláhúzzák a színházi előadások televíziós közvetítésének fontosságát. Ez a hatalom és ideológia viszonyát boncolgató, a történelmi példa ürügyén mai gondokra utaló darab ilyen előadásban csak így juthat el nagy tömegekhez. A televízió nagy népművelési, sőt politikai tette tehát egy-egy ilyen előadás közvetítése. Amellett olyan nagy színházi egyéniségeink, mint Básti Lajos és Darvas Iván színházi munkájának felidézésével alkalmat ad a nézőnek az igazi színészet tanulmányozására is. VárkonyiZoltán rendezése elősegítette hogy a nehézveretű, gondolatgazdag darab gyorsan peregjen és végig azonos hőfokon kösse le a néző érdeklődését. Az utóbbi időben meggyérült tévévetélkedők számát gyarapította a héten a Négy kerékkel, okosan. . . című, játékos autóverseny. Érzésünk szerint egyetlen hibája volt, hogy bemutatása a késő éjszakai órákra csúszott. A diákok számára ugyanis különösen használható segítséget adhatott volna az iskolai földrajzórákhoz, Európa térképének használatához stb. De ők ebben az időpontban már aludtak, mert megviselte őket a Magyarország—Szovjetunió vízilabda-mérkőzés, amely nehezen bár, de végülis a magyar vízipólósok világbajnokságát eredményezte. Számunkra különben rajtuk és a három érmes magyar úszón kívül csak a televízió szerepelt jól a belgárdi VB-n. H. S.