Zalai Hírlap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-06 / 234. szám

2 Bes­ke Valéria látogatása a Csepel Vas- és Fémművekben Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. A vendégeket Borbély Sándor, a pártbizottság első titkára, Csató László vezérigazgató, Závori László, a Szakszerve­zeti Tanács titkára, a pártbi­zottság titkárai fogadták. Bor­bély Sándor tájékoztatást adott a pártszervezet munká­járól, a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtásá­ról, a gyár gazdasági helyze­téről, a dolgozók élet- és mun­kakörülményeiről, ismertette a Csepel Vas- és Fémművek ötödik és hatodik ötéves ter­vének tervkoncepcióját, célki­tűzéseit. A vállalat vezetőinek társaságában felkereste a munkásmozgalmi és gyártör­téneti múzeumot, majd meg­tekintette a X. pártkongresz­­szus óta épített új szociális lé­tesítményeket. Délután Benke Valéria a pártoktatási év megnyitása al­kalmából a pártbizottság ta­nácstermében — több száz hallgató előtt — előadást tar­tott „Időszerű politikai kér­dések, a pártpropaganda fel­adata” címmel. (MTI) Biszku Béla Pest megyébe látogatott Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken Pest megyébe láto­gatott. Útjára elkísérte Cser­­venka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke. Útjuk első állomása Törökbálint volt, ahol megte­kintették a napokban felépült, korszerűen berendezett óvo­dát. A vendégek innen Érdre utaztak, ahol a Bentavölgye termelőszövetkezetben Érd és a közös gazdaság vezetőivel folytattak megbeszélést. A következő állomás a Du­­namenti Hőerőmű volt, ahol Csenterics Sándor igazgató kalauzolásával megtekintették az üzemet és a most épülő újabb blokkokat. Az új, egyenként 215 megawatt vil­lamosenergiát termelő gépso­rok közül az első még ebben az évben megkezdi munkáját. Ezután öt hasonló teljesítmé­nyű blokk épül, s így 1976-ban már 2000 megawatt villamos­energiát ad majd Százhalom­batta az országnak. Délután a Dunai Kőolajipari Vállalatnál nagygyűlést rendeztek, ame­lyen Biszku Béla adott tájé­koztatást az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A nagygyűlés után a vendégek megtekintették az olajváros üzemegységeit. (MTI) ZALAI HÍRLAP Befejező szakaszában a békeerők világkongresszusa Moszkva (MTI): Befejező szakaszukhoz értek Moszkvá­ban a békeerők világkongresz­­szusának előkészületei. A szovjet fővárosban dolgozó szovjet és nemzetközi előké­szítő bizottságok ezekben a napokban nagyszabású koor­dinációs munkát végeznek, minthogy a beszámolók és do­kumentumok tervezeteinek ki­dolgozásában 115 ország béke­szervezetei, szakszervezetei, haladó társadalmi szervezetei, tudományos, kulturális, egy­házi és egyéb szervezetei mű­ködnek közre. A szovjet békebizottságnál az MTT tudósítójának elmond­ták, hogy a kongresszuson elő­reláthatólag háromezer dele­gátus vesz részt. A kongresz­­szus 14 bizottságban végzi majd munkáját, amelyek nagy része már megalakult és meg­kezdte az előzetes vitát a do­kumentumtervezetekről. Chilében folytatódik a terror (Folytatás az 1. oldalról.) Havannából származó érte­sülések szerint az Egyesült Ál­lamok által pénz­elt emigráns terroristák a Bahama-szigetek­nél megtámadtak két kubai halászhajót, ezek közül az egyik lángokban áll az And­ress szigettől délre. ★ Az Egyesült Államok csü­törtökön úgy döntött, hogy 24 millió dolláros hitelt nyit a chilei katonai juntának, hogy 120 ezer tonna amerikai búzát vásárolhasson. Salvador Allende kormánya annak idején többször, kérte az Egyesült Államoktól, hogy adjon el Chilének búzát, de Washington ezt következetesen megtagadta. ★ Az amerikai kormánynak a chilei katonai juntával szem­ben tanúsított semleges maga­tartását a Henry Kissinger el­nökletével zárt ajtók mögött összeült „különleges akciócso­port” tanácskozásán határoz­ták el a puccsot követő napok­ban — áll abban a dokumen­tumban, amelyet a szenátus külügyi bizottsága hozott nyil­vánosságra csütörtökön. Augusto Pinochet tábornok, a chilei katonai junta elnöke október 11-én rádió- és televí­zióbeszédet intéz a chileiek­hez és ebben kifejti a táborno­kok legfőbb politikai elképze­léseit — jelentették Santiagó­­ból. ★ • • [ Erős földrengés rázkódtatta meg péntekre virradóra a chi­lei főváros és Santiago tarto­mány egyes részeit. A kijárási tilalom megakadályozta, hogy az emberek elhagyják ottho­naikat és a szabadban próbál­janak biztonságosabb helyet találni. Ugyancsak a kijárási tilalom miatt egyelőre nem le­het megállapítani, milyen ká­rok keletkeztek. Washington (MTI): Ismael Huerta tábornok New Yorkba érkezésével kapcsolatban a pénteki Washington Post ki­emeli, hogy a chilei katonai junta külügyminisztere min­den valószínűség szerint ta­lálkozik Kissinger külügymi­niszterrel, továbbá az Egyesült Államok vezető pénzügyi kép­viselőivel. ★ . TELEX | TELEX | TELEX | TELEX | Alekszej Koszigin szovjet kormányfő pénteken a Kreml­ben fogadta Otto Frederichet, a nyugatnémet gyáriparosok szövetségének alelnökét, a Munkaadók Szervezeti Szö­vetségének elnökét. A nyu­gatnémet üzletember a Szov­jetunió Tudományos és Műsza­ki Állami Bizottságának ven­dége. Koszigin és Friederich a nemzetiközi gazdasági kapcso­latok egyes vonatkozásairól tárgyalt. Hugo Banzer bolíviai elnök csütörtökön váratlanul le­mondta október 14-re kitűzött egyesült államokbeli látogatá­sát. Banzert fogadta volna Ni­xon elnök is. ★ Pénteken befutott Jokoszu­­ka kikötőjében a Midway amerikai repülőgép anyahajó. A hajót több mint ezer tünte­tő fogadta, akik az ellen tilta­koztak, hogy Jokoszukát a he­tedik amerikai hadiflotta ál­landó bázisává tették. A VDK külügyminisztériu­­ma jegyzéket intézett a Pá­rizsban megtartott nemzetkö­zi Vietnam-értekezlet részt­vevő országaihoz, a Nemzet­közi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságban résztvevő orszá­gokhoz, valamint az ENSZ főtitkárához. A VDK a jegy­zékben felhívja a figyelmet az annak nyomán kialakult súlyos dél-vietnami helyzetre, hogy a saigoni kormányzat megsérti a párizsi megállapo­dást. Süli­ tárgyalások Genf (MTI): A hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sáról folytatott szovjet-ame­rikai tárgyalásokon résztvevő szovjet és amerikai digáció­­ pénteken Genfben megtartotta­­ esedékes találkozóját. Bizalmatlansági indítvány a francia kormány ellen Pártap (MTI): A baloldali pártok 49 képviselője bizal­matlansági indítványt terjesz­tett elő a francia nemzetgyű­lésben, javasolva, hogy a nem­zetgyűlés ítélje el a kormány politikáját. A bizalmatlansági indítvány hangsúlyozza, hogy a kormány képtelennek bizonyult az inf­láció megfékezésére, amely ma már a leggyorsabb ütemű egész Nyugat-Európában. A kormány ugyanakkor, amikor a közszolgáltatási díjjk emelésével maga is hozzájá­rult az infláció fokozásához, ellenzi a bérek, nyugdíjak és szociális szolgáltatások megfe­lelő mértékű felemelését. Kül­politikai téren a bizalmatlan­­sági indítvány szemére veti a kormánynak, hogy az elsők között ismerte el a véres ter­rort folytató chilei rendszert és az általános nemzetközi til­takozás ellenére tovább foly­tatta a nukleáris kísérleteket A bizalmatlansági indítvány feletti vita a jövő hét szerdá­ján kezdődik a parlamentben és szavazásra előreláthatólag csütörtökön kerül majd sor. Az Humanitében Etienne Fajon, az FKP politikai bizott­ságának tagja rámutat arra, hogy az FKP Központi Bi­zottsága szeptemberi ülésén — a baloldal közös programja ke­retében — több olyan azonnali intézkedést javasolt, am­lyek megvalósítása lehetővé tenné az országot fenyegető válság elhárítását. Tanaka sikeresnek nevezte bonni tárgyalásait Brandt Japánba látogat., , Bonn (MTI): Igen szoros és széles körű kapcsolatokat­ kell kiépíteni Japán és az NSZK, tágabb értelemben Japán és a Közös Piac között — mondot­ta pénteki bonni sajtóértekez­letén Tanaka japán miniszter­­elnök. A japán kormányfő igen si­keresnek minősítette az NSZK-ban tett látogatását, és Willy Brandt kancellárral tar­tott megbeszéléseit. A bilaterális kapcsolatokat nagyon kedvezőnek ítélte meg, bár — mint mondotta — gaz­dasági vonatkozásban vannak kisebb nehézségek. A két fél megállapodott egy kormányközi bizottság létre­hozásában. Ennek a bizottság­nak az lenne a feladata, hogy megvizsgálja: milyen lehető­ség van az együttműködésre a nyersanyag- és energiaellátás­ban. A japán miniszterelnök fel­hívta a figyelmet arra, hogy mindkét ország közösen ve­hetne részt az afrikai nyers­­anyagforrások (ólaj, ércek stb) feltárásában. Foglalkozott a tokiói kor­mányfő a Szovjetunió nyers­anyaghasznosítási javaslatával is. Ezt" az ajánlatot gondosan meg kell vizsgálni — mondot­ta. Japán eddig hét fontos szi­bériai beruházásban vesz részt, közülük néhány már a befejezés előtt áll. A szovjet földgáz- és kőolajlelőhelyek kiaknázása azonban tetemes erőfeszítéseket igényel, ami szükségessé teszi más orszá­gok, így a közös piaci államok részvételét is — mondotta. A nyugatnémeteknek — folytat­ta — nem kell tartaniok az NSZK és Japán konkurrencia­­harcától, hiszen olyan nagy vállalkozásról van szó, amely csak közösen hajtható végre, amerikai, japán, nyugatnémet, angol és francia együttműkö­déssel. Politikai kérdésekre térve Tanaka, éreztette, hogy kor­mánya nem lelkendezik az új Atlanti Charta megvalósítá­sáért, amelyet — mint isme­retes — Japánra is kiterjesz­tenének. Végül bejelentette, hogy meghívta Brandt kancellárt Japánba. Brandt a meghívást elfogadta, a láto­máás időpont­ját később tisztázzák. Eszernyi tennivaló sodrában PACSA: 1991, Zalaszentmi­­hály: 1474, Zalaigrice: 291. A községek neve után írt számjegyek nem postai irányí­tószámok, hanem azt jelzik, hogy a felsorolt települések­nek hány lakosa van. Termé­szetesen a három községnév sem véletlenül került a beve­zető sorban egymás mellé, hanem azért, mert ezek tar­toznak a pacsai községi közös tanácshoz, összesen tehát 3756 ember — csecsemőtől a leg­idősebbekig — gondja és prob­lémája gondja és problémája a tanácsnak is. Méghozzá na­gyon széles skálán. Az egész­ségügyi ellátástól kezdve az iskoláig, a megfelelő bolt­hálózattól a településfejleszté­sig, az újszülöttek névadójá­nak ünnepélyessé tételétől a temetők, ravatalozók gondozá­sáig. Mondhatnánk úgy is, hogy a születéstől a halálig, az elmúlásig, de még ez sem teljes, hiszen a tanácsnak nemcsak a mát kell szem előtt tartania, hanem azt is, hogy milyen lesz, milyen legyen a községek képe a jövőben, az elkövetkező évtizedekben. De hogyan tesz eleget ennek az ezernyi tennivalónak a pa­csai községi közös tanács? — Az ötventagú tanács és kilenctagú végrehajtó bizott­sága egymagában kevés lenne — mondja Dulgyovai Antal tanácselnök. — A lakosságért vagyunk, értük tenni azonban csak úgy lehet, ha ismerjük gondjaikat, örömüket, vágyai­kat, elképzeléseiket. Az egyik jelszavuk tehát együtt élni, együtt tenni a há­rom falu népével. ENNEK az együttélésnek, együtt­tevésnek egyik példája, hogy a tavaszi tanácstag-jelö­lő gyűléseken száznegyvenki­­lenc felszólalás hangzott el. Olyan légkör alakult ki tehát a három községben, hogy ér­demes szólni, javasolni, észre­vételezni, mert szavuk nem száll el nyomtalanul, azt fel­jegyzik, figyelembe veszik, in­tézkednek. Ezt az „érdemes szólni”-t tükrözi az is, hogy a száznegyenkilenc felszólalás egyharmada községfejlesztés­sel volt kapcsolatos. Alapos mérlegelés, a lehető­ségek figyelembevétele után a tanács úgy döntött, hogy a községfejlesztési javaslatokból egyelőre harminc valósítható meg. A munka azonnal meg is kezdődött, s ma már áll töb­bek között az a buszváró, amit Zalaigricén és Pacsa Il-n kér­tek a választók, s ugyancsak ilyen felszólalások nyomán ja­vult a közvilágítás, javítottak utat, építettek járdát, össze­sen tizenöt javaslat valósult meg eddig a jelölőgyűléseken elhangzottakból. De az irreális kérésekre sem egyszerűen csak nemet mond­tak. (Zalaszentmihályon pél­dául olyan javaslat is volt, hogy építsenek a közúton fe­lüljárót a vasútra, hogy ne kelljen várakozni a járművek­kel a sorompó előtt.) — Türelmesen, sok érvvel kell megmagyarázni — mond­ja a tanácselnök, — hogy mi miért nem épülhet most meg. A javaslattevőknél mindig fi­gyelembe kell venni — még ha el is szaladnak az igények­kel — hogy a jobbítás igénye munkál bennük. Ha nem ér­tetjük meg velük türelmesen, hogy erre vagy arra most nincs, és miért nincs pénz, legközelebb hiába kérjük őket, hogy mondják el, mi lenne jó. A LAKOSSÁGGAL való együttmnunkálkodás dokumen­­tumai azok az együttműködési megállapodások is, amit a KISZ-szel, a Hazafias Nép­fronttal, az MHSZ-szel és a sportkörökkel kötöttek. E megállapodások lényege: egy­más kölcsönös segítése. A KISZ-szel kötött megállapo­dásban rögzítették például a választások előtt, hogy több fiatalt jelölnek tanácstagnak. Mindez a választók egyetérté­sével is találkozott, amit bizo­nyít, hogy kereken tíz száza­lékkal több fiatal foglal he­lyet a tanácsban, sőt egy fia­tal lány, Varga Edit személyé­ben a végrehajtó bizottságban is képviseletet kaptak. Mint elmondták, jól is választottak, Varga Edit, a helyi tésztaüzem dolgozója máris több közérde­kű felszólalással, javaslattal hívta fel magára a figyelmet a vb ülésein. Figyelemreméltó a KISZ- szel kötött megállapodás azon pontja is, mely szerint a ta­nács évente ismerteti a közsé­gek fiataljaival az adott idő­szak községfejlesztési terveit,­s megbeszéli velük: mit tud­nak a végrehajtásban segíteni. UGYANCSAK a fiatalokat segítendő határoztak úgy, hogy ez évtől ifjúsági alapot létesítenek. Ilyenformán ebben az évben 8 ezer forintot jut­tatnak a zalaszentmihályi és 12 ezret a pacsai és zalaigri­­cei KISZ-nek. Ezek után a 1973. október­­. Az aradi vértanúk A császári parancs, amelyet I. Ferenc József írt alá, tizen­három magyar katonai vezető halálát rendelte el: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagy­ Sándor Jó­zsef, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly gróf, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schneidel József tábornokét és Lázár Vilmos ezredesét. A ki­végzés módját főbelövésben, illetőleg akasztásban határozta meg. Nem szerepelt ebben a parancsban az első magyar fe­lelős kormány miniszterelnö­kének, Batthyány Lajosnak a neve, őt ugyanezen a napon a pesti Neugebäude kaszárnya udvarán végeztette ki a sza­badságharcot leverő Habsburg­­hatalom hóhéra, Haynau. Azóta Magyarországon min­den évben gyásznap október hatod­ika. Csaknem egy és ne­gyedévszázad múlt el, de elmúl­hat még sokszor ennyi, az ara­di vértanúkat mégsem felejti a nemzet emlékezete. Van be­letörődő gyász, amelyet az el­telt esztendők elhalványíta­nak, az aradi tizenhárom em­léke azonban ma is eleven és az marad az idők végezetéig. A később született és az ez­után születendő nemzedékek egymásnak adják át a gyász szinte családias kötelességét azzal a gondolattal, hogy a szabadságharc vezetőinek már­tíromsága nem volt hiábavaló. A vértanúk példája az Ön­kény elleni kérlelhetetlen és bátor harcra ösztönöz. Örök tanulsága, hogy a szabadság, a függetlenség, a haladásért vívott harc adott történelmi pillanatokban azt követelheti a nemzet fiaitól, hogy az éle­tüket is legyenek készek fel­áldozni a nép ügyéért. Az 1849-ben kivégzettek egy elti­port szabadságharcot követő kegyetlen bosszúhadjáratnak estek áldozatául. De a hóhé­rok számítása nem vált be, nem is válhatott be, mert az igazságtalanságban fogant erő­szak sohasem vezethet tartós eredményre. Az 1849-es vérta­núk emléke csak megacélozta mindazok erejét és elszántsá­gát, akik vállalták a harcot a szabadságért és függetlenségért 1919-ben, majd a két világhá­ború között nemzetünk és né­pünk sorsának jobbá tételéért. A durva önkény azonban bárhol a világon csak átme­netileg győzedelmeskedhet. Mert bár a haladás útját hősi halottak sírjai szegélyezik, — az úgy azonban halhatatlan. Erre tanít az aradi vértanúk soha el nem halványuló emlé­ke is, amelyet akkor őrzünk a leghívebben, ha mindig és mindenütt kiállunk az egyete­mes emberi haladás, a szabad­ság és függetlenség ügye mel­lett A. J. Koszorúzás a Batthyány-emlékmécsesnél 1948. október 6-án Hajzánkban október hatodi­­ka nemcsak gyásznap, hanem jelkép is: az 1848—49-es forra­dalom és szabadságharc tizen­három hős tábornokának ki­végzésével ez a nap az ön­kényuralom brutalitását idéző emlékezés napja lett, s egyben a német imperializmus veszé­lyeire figyelmeztető jelkép. Ezért volt nagy jelentőségű a politikai demonstráció, az első magyar független felelős kormány elnöke, Batthyány Lajos kivégzése helyén emelt örökmécsesnél, amelynek a második világháború éveiben először 1941-ben, majd 1943. október 6-án szolgált színhe­lyéül a kis belvárosi tér. A harminc esztendővel ez­előtti koszorúzást az tette kü­lönösen időszerűvé, hogy a né­met fasiszta hadsereg oldalán a Szovjetunióra törő Horthy­­hadsereg fegyverei alaposan megcsorbultak: 1942—43 telén lejátszódott dráma, a Don­­kanyarban elpusztult 2. ma­gyar hadsereg. A náci hadigépezet ennek el­lenére újabb és újabb követe­léseket támasztott Magyaror­szággal szemben. „Idegen és vesztett ügyért vérzik, pusztul a magyar" — állapította meg 1943 áprilisá­ban a KMP Központi Bizott­ságának programnyilatkozata, amely félreérthetetlenül ki­m­­ndta: ha a hazaárulók to­vább viszik a nemzetet a hit­lerista háború útján, akkor még nagyobb áldozat és vesz­teség vár az országra. „Magyar katonák újabb százezreit fog­ják halálba kergetni Hitlerért. Megszállás fenyegeti az orszá­got, átvonuló terep és had­színtér lesz Magyarország, amelyet a szövetségesek bom­bázni fognak, a tengelyseregek pedig kifosztanak”. A kommu­nisták"­ ezért a független, sza­bad, demokratikus Magyaror­szág zászlaja alá hívtak „min­" den ipari és szellemi munkást, minden dolgozó parasztot, minden haladó polgárt". A KMP nyilatkozata kertelés nél­kül kinyilvánította: „A mun­kásosztályra vár az a történel­mi feladat, hogy vezetője le­gyen a Magyarország függet­lenségéért vívott harcnak". Ilyen politikai légkörijén ke­rült sor öntudatos budapesti ifjúmunkások, diákok nagy fi­gyelmet keltő demonstrációjá­ra 1943. október 6-án a Batthyány-emlékmécsesnél. Így vált a háborúval szembe­forduló legöntudatosabb erők nagy visszhangot keltett de­monstrációjává az 1848—49-es magyar forradalom és szabad­ságharc hagyományainak ke­gyeletes felelevenítése, a bá­tor figyelmeztetés a német im­perializmus fenyegető veszé­lyeire, még ha a koszorúzó lel­kes fiatalok reménysége — az új Magyarország megszületése — csak jó másfél esztendő múltán és annyi szenvedés árán válhatott is valósággá. V. L.

Next