Zalai Hírlap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

W73. október 16. ZALAI HÍRLAP % Gonda—Köllő közös műsor Nagykanizsán A Művelődésügyi Minisztérium válasza ax új oitlatáNÜ^yí intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekre Az idei tanévben számos új, központi intézkedés látott napvilágot, melyek végrehaj- j tása szülő'-et, pedagógusokat,' diákokat egyaránt közvetle­nül érint. A Művelődési) svi Minisztérium munkatársai tá- ! jékozódtak a végrehajtás ed- j digi menetéről, s válaszoltak | a sokakat érdeklő kérdésekre, ' amelyek az új intézkedések nyomán merültek fel. — Az- általános iskolai rendtar- j tásb?n szerettei: a tanulót osztá- j l>ozó vizsgára kell utasítani, ha 1 a második félévi mulasztásainak I száma az 50 napot eléri. Az első í félévben akármennyit mulaszt- ! hat? — Ha a diák az első félév- j ben annyit mulaszt, hogy j ezért nem osztályozható, fél­évkor nem kap érdemjegyet, j Szorgalmas munkával ezt a j mulasztást a második félév- | ben pótolhatja, s nem kény­szerül osztályozó vizsgára vagy ismétlésre. A második félévi mulasztás az idő rövid­sége miatt nehezebben pótol­ható, ezért kell eljárni a rendtartás előírásai szerint: a tanulót osztályozó vizsgára kell utasítani, ha a második félévi mulasztásainak száma az ötven napot eléri. Ha azon­ban az igazoltan mulasztó diák hiányosságait a szorgal­mi időben pótolni tudta, az igazgató felmentést adhat az Szombaton este a nagykani­zsai úttörőház színpadán Gon­da János és együttese. Berky Tamás énekes és Köllő Mik­lós vállalkoztak arra, hogy kellemes perceket szerezzenek a kanizsai jazz-klub új év­adjának első hangversenyén a jazz és pantomim kedvelői­nek. A képen: Köllő Miklós előadás közben. (Buzek Dénes felvétele) osztályozó vizsga kötelezett­sége alól. Ha a tanuló az első félévben is és a r u évben is sokat mulaszt, akkor a nevelőtestület a rendtartás­ban foglaltak szerint határoz. — Mí’.or jelenik meg a re-idi ir­tás a dolgozók általános iskolái, az általános iskolai diákotthonok és a gyógypedagógiai intézmé­nyek számára? — Ezek a rendtartások 1974. július végére az intézmények, illetve a nedegógusok rendel­kezésére állnak. — A napközis elhelyezés jog­folytonossággal megújul-e, vagy minden tanévben újra lteil a he­lyeket elosztani? —A napközire jogosító iga­zolásokat félévenként meg kell újítani, tehát a jogosult­ságot is újból felül kell bírál­ni. — Szabad-e körzetesítés miatt a kisiskolákat meníi? — A körzetesítés az általá­nos iskola teljessé tételét szolgálja, azaz a hátrányos helyzetű ’diákok sorsát hiva­tott megoldani. Végrehajtását mindenképpen támogatja a minisztérium. Az egyes körze­tesítéseket »zonban rendkívül körültekintően, jó előkészítő és felvilágosító munkával kell végrehajtani. — Az Elnöki Tanács módosítot­ta a szakközépiskolák képzési célját. Hogyan szerezhetnek szak­Hány családban mos a férj? FELMÉRÉS A CSALÁDI MUNKÁM ECOSZTÁSRÓL A Hazafias Népfront Zala megyei bizottsága felmérést végzett a nyár elején. Kérdő­ívek segítségével 1130 család­ban vizsgálták meg szerte a megyében, hogy a nők nagy­arányú bekapcsolódása a tár­sadalmi munkamegosztásba hogyan hat a családokra. Vagyis miként változik meg a hagyományos munkamegosz­tás, ahol a nőre hárult a csa­ládi munkák egésze Hogy mi jellemző a felmé­résben részt vett családokra? Elsősorban az, hogy a nők 14,52 százaléka dolgozik, bér­ből és fizetésből él, s csak 15,48 százalék háztartásbeli. A toboségnek 53,63 százalék­nak a fizetése 1000 és 2000 fo­rint között mozog, 2000 és ,’,000 forint között csak 13,63 százalék keres, ennél többet 4,9Ö százalék, viszont vari 1000 forintnál kisebb fizetésű is, 12,3 százalék. A nők és férfiak iskolai végzettsége között csak egy-két százalék az eltérés, nem jelentős. Viszont a vezető beosztásban annál nagyobb a különbség, a nőknek csak 3,89 százaléka tölt be ilyen posz­tot, amíg a férfiak 15,58 szá­zaléka. És mekkorák a’ családok? Jellemző, hogy a 20—30 éves korosztályban úgyszólván mn- csenek nagyszülők, tehát arra törekednek a fiatalok, hogy külön éljenek A gyerekek szá­ma a többségnél, 523 család iéi kettő, egv gyermek 391-nél van, három pesjig'107-nél. En­nél több gyermek csak egy-két családnál fordul elő. Vagyis jól mutatja a felmérés a csa­ládok körében a „legfeljebb két gyerek” szemléletet, a né­pesedési gondokat. Miként alakult a munka- megosztás a családon íteiül? A beJső háztartási tennivalókat, a reggelikészítést, a mosást, a takarítást, a bevásárlást a csa­ládok 51,4 százalékában fel­toltra végzi a férj és a fele­ség, viszont 23,8 százalékánál i még mindig csak az asszo­nyokra hárul mindez. Akad azonban olyan család is 3,83 ] százalékban, ahol ez a férfi j dolga, a konyhakerti és ház- j táji tennivalók végzésében vi- ! szánt nagyobb a férfiak rész- j vétele, s ugyanez mondható el I a nehéz fizikai munka, a fa- j vágás, a vízhordás végzésénél is. Itt is előfordul azonban j még mindig, hogy az is az asz- j Ezony feladata. Figyelemre méltó, hogy a gyerekek nem kapcsolódnak be kellően a családi munkákba. Leginkább, 113,1 százalékban a bevásárlás­ban és 8,85 százalékban a ta­karításban segítenek. Ez a-zt mutatja, hogy a szülők kímé­lik őket. A fejlődő technika, a szol­gáltatások jelentősen meg­könnyítik a házi tennivalókat, kímélhetik a családot. Énnek arányát Ls vizsgálta a nőbizott­ság A családok 84.67 százalé­ka rendelkezik mosógéppel, 68 58 százalékának van por­szívója, 69.65 százalékának hű­tőgépe. . Vagyis a gépesítés tiég jónak mondható. A szol­gáltatásokra azonban már nem áll ez. Jó lenne bővíteni pél­dául a Patyolat szolgáltatásait, ugyanis a jelzések szerint több nagyobb községben, így Bár.ok- szentgyörgyön, Pölöskén, Be- csehelven, Lentiben. Lovászi­ban igény lenne rá. Olyai szol­gáltatásokat is javasolnak a megye két városában, amilye­nek eddig nem voltak: takarí­tó szolgálat, ágynemű kölcsön­zés. pótmama szolgálat a me­gyeszékhelyen. Lelassult a megyében az úgynevezett hagyományos szol­gáltatások fejlődési üteme. A szövetkezetek nem tartják gazdaságosnak a lakosságnak nyújtott javítás-szolgáltatást. «Pedig erre nagy szükség van, különösen a városoktól távo­labb eső településeken. Egy­részt az üzletek hiánya, más­részt azok kedvezőtlen nyitva- ftartása miatt kénytelenek az i Kiállítás — hián/érzettel Az ifjúsági házbeli fotó- kiállításon az országos jellegű nyári tábor pályázói lépnek al­kotásaikkal a közönség elé. A bemutatkozás ügyes kezű, látó •zemű fiatalokról tanúskodik. A pályázók közül jól siker rült Bnr&y Zéuzsa elsődíjas ftémeth dános műtermében kinyílt a kemence című képe, melyen valóban tükröződik Munkácsy-díjas kerámikusuiik alkotásainak jellegzetessége. Buray Cím nélkül fotója azonban csupán kompozíció a kompozícióért. Gergely Ferenc Egerszegi változások 1—II. cí­mű képei túldramatizáltak, Modern pókháló fotójával pe­dig kissé elkoptatottan dol­gozta fel egyik kincsünk, az olaj adta témalehetőséget. A portrék közül Kajtár Ti­bor ty Nagy István képei em­líthetők. ' A kompoíiciós alkotások kö­zül kettő sikerült igazán jól: Csutkái Csdba: Malom és Horváth László: Fekete aktiak című képe. A kiállítás — értékei elle­nére is — hiányérzetet hagy a látogatóban. A képeken úgyan- is nem tükröződnek eléggé megyénk jellegzetességei. Leg­közelebb ennek felfedezésére nagyobb lehetőséget keli b'zto- sítani a tá borozóknak. munkás-képesítést a .jelenlegi rendszerben működő ipari és ^ dasági szakközépiskolák tanulói? — A , jelenlegi rendszerben működő ipari és mezőgazda- sági szakközépiskolák diákjai j érettségi bizonyítványuk alap- | ián meghatározott munka- , köröket tölthetnek be, ezen belül a tanult szakiránynak megfelelő szakmákban szak­munkásként is foglalkoztat.ha- :óak. Elhelyezkedésük és üze- j mi fogadtatásuk megkönnyí- } tésére a minisztérium hozzá- | fogott a szükséges szabályo­zás, illetve tartalmi módosí­tások előkészítéséhez. — Az a cél. hogv érettségi vizsgával egyidejűén, illetve an-^k ke­retében egy me-' -ozott szrkrrában szakma". .úsb’zo- I nvítvánvt is szerezhessenek. Ezt a kérdéfet a Művelődés- I ügvi és a Munkaügyi Minisz- térium egvüttes utasítása vár­hatóan a jövő év elején ren­dezi, A jelenleg első. második j és harmadik osztályosok szá- ! mára az érvényben lévő sza- j kosítási rendszerben az érett- • ségi vizsgával együtt adják i meg az önként— - . i kás-vizsga lehetőségét. A mostani negyedik osztályosok pedig egy év üzemi gyakorlat után tehetnek szakmunkás- «dzggát. A szakmunkásképe­sítés megszerzése érdekében egyes szakokon módosítják a gyakorlati képzés belső ará­nyait. Módosítják a szakkö­zépiskolai vizsgaszabályzatot is. — A Központi Bizottság elmúlt, évi, júniusi határozata értelmé­ben hogyan alakul a dolgozók szakközépiskolája? — A határozat alapvető feladatként jelölte meg a munkások művelődését, to­vábbképzését, a munka mel­letti tanulás jobb feltételei­nek megteremtését, Ennek ér­dekében kívánják életre hív­ni a „szakmunkások középis­koláját”, hogy a szakmunkás- képzőt befejező dolgozók mi­nél többen megszerezhessék a középiskolai végzettséget, és érettségizhessenek f-" 1 a szakmunkásképesítés meg­szerzésének módjától. 1974. szeptember 1-én — a jelen­leg rendelkezésre álló tan­könyvek a'aoián — lAegn/i - ják a tanulás lehetőségét azok Számára, akik gém az úgyne­vezett „b. tagozatú” szak­munkásképző iskolában sze­reztek szakmunkás bizonyít­ványt. (A „b. tagozaton” vég­zők számára e tagozat meg­] szünéséig átmenetileg fenn- j tartják a dolgozók kétéves i szakközépiskoláját). Az 1977— j 78. tanévtől kezdve — már új I tankönyvekkel —- általánossá 1 teszik a szakmunkások szá- j mára ezt az iskolát. Az 1974. szeptemberi indításról, legké- ' sőbb 1974. első negyedében tájékoztatják a művelődés- ügyi osztályokat, illetve az ér­dekelt iskolákat. (MTI). Mi a tudományosság? asszonyok utazgatni. Sok he­lyen mo. sem megoldott a fod­rászán ellátás, nagy az igény a ruházati javításra, a par- kettcsiszclásra, a lakásfestés­re, a bútorjavításra. Megnőtt az érdeklődés az üzemi étkeztetés iránt. Zala- bérről, Tőrjéről érkeztek jel­zések, hogy szívesen vennék, ha lenne üzemi konyha. Hesz- neken. Zalaszeotgróton, Kehi­dán, Zalacsányben cukrászda, vendéglő létesítésének örülné­nek. Több községben a víz és a gáz közművesítését tartják nagyon fontosnak, köztük Pstrikeresztúron is. Sok családban gond a gyer­mekek elhelyezése. Kevés a bölcsőde, óvoda, nemcsak a városokban hanem a közsé­gekben is. Sok faluban vetet­ték fel az iszonyok a felmé­réskor, hogy bölcsődére, óvo­dára lenne szükség, vágy leg­alább oldanák meg # gyerrne- j kék nyári napköziben való el- ) helyezését. Az adatok, a vélemények azt ! is mutatják, hogy a községek- í ben van még munkaerőtarta- J lék, a nők szívesen dolgozná- ! nak. Gutorföldén, Pókaszepet- ken, Nován, Nagylengyelben, ' Pölöskén javasolják üzem lé­tesítését. B. E. A múlt héten az ismert művészeti kritikus Reisen- büchler Sándor, fiatal magyar rajzfilmessel beszélgetett ab­ból az alkalomból, hogy az | 1812 című aminációs film dí­jat kapott az egyik nemzetkö- j zi fesztiválon. A beszélgetés J sajt s kuriózuma volt, hogy amit a filmes elképzeléseiről, j művészi céljairól világos, | érthető szavakkal mondott, j azt a kritikus következetesen | a saját nyelvére ültette át, azaz — érthetetlenné vará­zsolta. A Jogi esetek legutób­bi adásában megszólaltatták i az egyik laikus meghívottat, mi a véleménye az ismerte­tett ügyről, ö közölte, hogy i ... ámbár minéműségileg eb­ben a viszonylatban nem ; kompetens, minekutána szak- : mai oktatottsására nézve és j elhivatottságát illetően peda- | gógus volna és nem ily szak- ! kérdésben különös jártasság- ! ra szert tett jogász, de | azért... és kivágott ebben a ! stílusban egy olyan szakma- I vvaráéatot. hogy szegény té- j vénéző csak — nézett. Mindez arról jutott eszem­be, hogy a Hét műsorában alkalmunk volt meghallgatni, ahogy Szentgvörgyi Albert, a Nobel-díjas biokémikus be­szélt és megvilágította tudo­mányos kutatási céljait és eredményeit. Egyszerűen, vi­lágosan. egy nyolc általános iskolát'végzett ember számira is tökéletesen érthetően. Ter- j Jhészetesen nem az első eset volt ez és nem Szentgyörgvi professzor az eevetlen, aki erre képes. Éppen ellenkező­leg. Minden igazán nagy tu­dós. aki valóban otthonosan mozog tudományában, kénes arra, hogv úgy világítsa meg akár a leg el vontabbat is. hogy a ..hét hiszen ez pofonegysze­rű! . ." felkiáltásra ösztönözze hallgatóját. Ezt nem egyszer megcsodálhattuk már a ha­sonló riportokban. Persze I nem lehet mindenki, aki a te- I levízióban felién, Szentgyör­gyi, és minél kisebb a tu­domány. annál szívesebben ölti magára a tudományosság I álarcát. Ez olvan ellentmon- | dás. amelyet alighanem soká- j ra fogunk feloldani. Minden­eseire az ellentmondás fe’ol- 1 őása felé visz, ha minél több­ször kap szót a valódi tudo- ! mányosság és mind ritkábban az áltudományosság. Ennek a kérdéskörnek a i kapcsán is érdemes méltatni a Műhely ez évi harmadik szá­mát, amelyben Gyilkosság? 1 Árnyíny? cím alatt Péter Ka­talin történész. Klaniczay Ti- | bor irodalömtörténész és Perjés Géza hadtörténész-be­szélgetését hallottuk Szakáty Ferenccel, a múlt héten látott Zrínyi dráma kapcsán Zrínyi Miklós halálának okairóL A történészek mélyen, sokolda­lúan, mindenki számára ért­hetően és — talán nem egé­szen idevaló a jelző, de igazán a jó krimi izgalmasságával tárták fel Zrínyi Miklós valódi egyéniségét, korát, azokat a politikai praktikákat, ' ame­lyekben a költő és hadvezér maga is résztvett, s amelyek­ben több-kevesebb sikerrel kéoviselte a maga és az or- szá« ér-’okeit. Valószínű, ha ilyen műsorokkal tudná a te­levízió bevezetni, va-- lezár­ni az érdekesebb történelmi tárami színdarabok, filmek bemutatását, több eredményt érne el, mint a jelenleg al­kalmazott és — anwiit szidott — bevezetőkkel. Oak szűkén, praktikus oldaláról nézve a dolgot, eav ilyen beszélgetés hasznos kiegészítőt“ lehet az iskolában meotphe+őc/m mos­tohán közeit történelmi isme­reteknek. Ugyancsak az álta’ános mű­veltség körének bővítéséhez íelent más eszközök révén ne­hezen megszerezhető hozzájá­rulást az Iszlám című olasz filmsorozat. ameVnek AHah ha*árai című első részét lát­tuk a héten. A naoi nolitiká- ban oly nagy szeretet játszó arab néoek é'et- és gondol­kodásmódját egyszerűen lehe­tetten miértem az iszlám. a mohamedán vallás ’“galább is megközelítő ismerete nélkül. Miután ez az iskolai oktatás­ból úgyszólván teljesen hiányzik. %z átlagember ná­lunk nehezen jut az erről szóló ismeretek oirtokába. A Budaoesti Művészeti He­tek alkalmából Pesti tavaszok című Szántó Erika összeáttí- tásban sok kitűnő színész sok szép verset mondott el. érde­kes levelet, laoidézetet olva­sott fel. Valószínűleg nem csökkentette, hanem éppen növelte volna a műsor érté­két, ha a szerzők nevét nem ..ömlesztve” adják a műsor eleién, hanem elhangzásuk idején felírják a képre, a mű címével együtt. Sőt még az előadóművész neve is elfért volna. . Befejeződött a Négy kerék­kel, okosan című vetélkedő. Valóban voltak, akik nemcsak négy kerékkel, de okosan is versenyeztek. Voltak azonban, akik csak négy kerékkel, de így is eljutnak — Bulgáriába. H. S. ESTE A mm ASSZALÍ.0S MIVEL TÖLTIK szabad óráikat ? Egyáltalán hogyan, milyen körülménye1^ között él­nek a dolgozók a munkásszál­lón? Ezekre a kérdésekre ke­restünk választ a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat páterdombi munkásszállóján. — 1967 júniusától áll ren­delkezésre a vállalat férfi dol­gozóinak a szálló. Az épület­ben hét hytágyas ' szoba van. Általában 35—fő lakik itt Szak- és segédmunkások, nő­sök és nőtlenek, sok a fiatal, de azért minden korosztály képviselteti magát. Mindnyájuk közös jellemzője, hogy lakhe­lyük távol van Zalaegerszeg­től — mondja Farkas Zoltán gondnok, aki egv ben a vállalat szociális előadója. Felesége, aki esténként szin­tén a munkásszálló ügyeivel fcglalltjzik, így folytatja az ismertetést: — Nálunk mindennap van melegvíz, mindenkinek rendel­kezésére áll a konyha. Klub­szobánk sajnos nincs, de min­den szobában van rádió, a fo­lyosón pedig televízió. A szo­bákban általában a hasonló korúnkat helyeztük el, így el­kerüljük az esetleges meg n<T» értésből fakadó wybívmuka^ Csótcír Géza bácsinak mind­össze öt hónapja van hítra a nyugdíjig. Másfél éve lakója a munkásszállónak. — Szentgyörgyvölgyről jöt­tem, ott a kerámiában dolgoz­tam. A családom most is ott él. á nyugdíj után magam is oda megyek vissza. — Hogy érzi magát a ittan- kásszáHón ? — MINT A SZANATÖ- EXUMCAN, Ilyen helyet nem is vártam. A szállótársakkal jól megérjem magam. Volt (tt/jan, akit meg is sirattam, mikor el’terUlt a vállalattól, így ősszel vegyed hatig dolgo­zom, azután „haza” jövök, rá­diót hallgatok, néha a tévét is megnézem, beszélgetek a la­kótársakkal. Trellák György szintén az idősebb kiM-osztály tíígja. Ép­pen a vacsorát főzte, amikor benyitottunk hozzá. — Zalacsányi vagyok. A vál­lalatnál segédmunkásként dol­gozom. Még öt hónapom van, azután irt a ny“igdij és me­gyek haza. Nagyon meg va­gyok elégedve, a szálloda na­gyon jó. A gondnok így vélekedik Gyuri bácsiról: — Gmstfi bácsi a szálló loiit­tagja, már 1967 nyarától itt la- ] kik nálunk. El kell mondani róla, hogy minden fiatallal elő­zékeny (?), példát mutat a ! többieknek. Azt is meg kell j említeni, hogy a parkosítást a j szálló körül mi ketten csinál- , tűk. Sortat tett azért, hogy az epület környéke szebb és tisz- I tább legyen. A többiek — meg kell, hogy mondjam — nem- ; igen foglalkoznak a környe- j zetükkel. Böröcz József barátjával a győri r^dió tánc/erfM adását hallgatja, aztán leülnek mű­szaki rajzot készíteni. — Jóskfi tegnap érkezett vissza hozzánk a kórházból. Májgyulladás-gyanús volt. Már három éve lakik nálunk, egyéb­ként pacsai. Az idén végzett a szakmunkásképzőben, szakmá­ja víz—gáz szerelő — mondja Farkas Zoltánná. — A SZAKMUNKÁSKÉP­ZŐBEN négyes itndű voltam. „A szalzma ifjú mestere" ver­senyen harmadik lettem a me­gyében. Most az építőipari szakközépiskola épületgépésze­ti szakára, járok, esti tagozat­ra. Nemsokára meglesz a ne­gyedévi beszámoló, ide kelle­nek a rajzok. — Hogyan telnek a szabad órák? — A baráti társaságom otthon, Fácsán van. Ha hazamegyek, ott fúrunk el szórakozni. Itt.. inkább tanulok, vagy valamit olvasgatok. Böröcz Jóska barátja, Kiss László is az idén tette le a szakmunkásvizsgát. Ö április elején érkezett a munkásszálló­ra. Szolid, Äsendes fiatalem­ber. — Én kőműves vagyok, né­gyessel végeztem. Szeptern bei* elejétől én is beiratk<Ktam az építőipari szakközépiskolába az esti tagozatra, esténként ta­nulok. <4 fizikával van a leg­több problémám, a rengeteg képletet nehéz megjegyezni. Néha eljárok moziba és szín-’ házba. Legutóbb A merénylő köztünk van című darabot lát­tam. Mindig megnézem a TV- híradót, a politiluii eseménye­ket is figyelemmel kísérem. DRABIK ISTVÁN géplaka­tos érkezett a legmesszebbről, Szabolcs-Szatmárból. Egyben ő az egyik legújabb lakó. —i Mátészalkáról jöttem, a feleségem idevaló. ElválLwc, de most isimét összejöttünk. Es­ténként hozzá járok le a va­rosba. A kedvenc időtöltésem a rádiózás. Jól megvagyok itt. — Ügy érzem, sikerült meg­teremteni a munkásszállóban a normális körülményeket — mondja a gondnok. — Én is­mertem a Baki és a Berzsenyi úti munkásszállókat. Ez a mos­tani szálló azoknál lényegesen emberibb környezetet biztosít. Pénzes Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék