Zalai Hírlap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-16 / 242. szám
973. október 16. Gonda—Köllő közös műsor Nagykanizsán Szombaton este a nagykanizsai úttörőház színpadán Gonda János és együttese, Berky Tamás énekes és Köllő Miklós vállalkoztak arra, hogy kellemes perceket szerezzenek a kanizsai jazz-klub új évadjának első hangversenyén a jazz és pantomim kedvelőinek. A képen: Köllő Miklós előadás közben. (Buzek Dénes felvétele) Hány családban más a férj? FELMÉRÉS A CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁSRÓL A Hazafias Népfront Zala megyei bizottsága felmérést végzett a nyár elején. Kérdőívek segítségével 1130 családban vizsgálták meg szerte a megyében, hogy a nők nagyarányú bekapcsolódása a társadalmi munkamegosztásba hogyan hat a családokra. Vagyis miként változik meg a hagyományos munkamegosztás, ahol a nőre hárult a családi munkák egésze Hogy mi jellemző a felmérésben részt vett családokra? Elsősorban az, hogy a nők 14,52 százaléka dolgozik, bérből és fizetésből él, s csak 15,48 százalék háztartásbeli. A többségnek 53,63 százaléknak a fizetése 1000 és 2000 forint között mozog, 2000 és 10,000 forint között csak 13,63 százalék keres, ennél többet 4,96 százalék, viszont van 1000 forintnál kisebb fizetésű is, 12,3 százalék. A nők és férfiak iskolai végzettsége között csak egy-két százalék az eltérés, nem jelentős. Viszont a vezető beosztásban annál nagyobb a különbség, a nőknek csak 3,89 százaléka tölt be ilyen posztot, amíg a férfiak 15,58 százaléka. És mekkorák a családok? Jellemző, hogy a 20—30 éves korosztályban úgyszólván nincsenek nagyszülők, tehát arra törekednek a fiatalok, hogy külön éljenek A gyerekek száma a többségnél, 523 családnés kettő, egy gyermek 391-nél van, három pessig 107-nél. Ennél több gyermek csak egy-két családnál fordul elő. Vagyis jól mutatja a felmérés a családok körében a „legfeljebb két gyerek” szemléletet, a népesedési gondokat. Miként alakult a munkamegosztás a családon íelül? A belső háztartási tennivalókat, a reggeli készítést, a mosást, a takarítást, a bevásárlást a családok 51,4 százalékában feltoltva végzi a férj és a feleség, viszont 23,8 százalékánál még mindig csak az asszonyokra hárul mindez. Akad azonban olyan család is 3,83 százalékban, ahol ez a férfi dolga, a konyhakerti és házi táji tennivalók végzésében viszont nagyobb a férfiak résztvétele, s ugyanez mondható el : a nehéz fizikai munka, a fajvágás, a vízhordás végzésénél is. Itt is előfordul azonban még mindig, hogy az is az aszszony feladata. Figyelemre méltó, hogy a gyerekek nem kapcsolódnak be kellően a családi munkákba. Leginkább, 113,1 százalékban a bevásárlásban és 8,85 százalékban a takarításban segítenek. Ez azt mutatja, hogy a szülők kímélik őket. A fejlődő technika, a szolgáltatások jelentősen megkönnyítik a házi tennivalókat, kímélhetik a családot. Ennek arányát is vizsgálta a nőbizottság A családok 84,67 százaléka rendelkezik mosógéppel, 68 58 százalékának van porszívója, 69,65 százalékának hűtőgépe. . Vagyis a gépesítés mlég jónak mondható. A szolgáltatásokra azonban már nem áll ez. Jó lenne bővíteni például a Patyolat szolgáltatásait, ugyanis a jelzések szerint több nagyobb községben, így Bárokszentgyörgyön, Pölöskén, Becsehelyen, Lentiben, Lovásziban igény lenne rá. Olyan szolgáltatásokat is javasolnak a megye két városában, amilyenek eddig nem voltak: takarító szolgálat, ágynemű kölcsönzés, pótmama szolgálat a megyeszékhelyen. Lelassult a megyében az úgynevezett hagyományos szolgáltatások fejlődési üteme. A szövetkezetek nem tartják gazdaságosnak a lakosságnak nyújtott javítás-szolgáltatást.Pedig erre nagy szükség van, különösen a városoktól távolabb eső településeken. Egyrészt az üzletek hiánya, másrészt azok kedvezőtlen nyitvatartása miatt kénytelenek az asszonyok utazgatni. Sok helyen magsem megoldott a fodrászat ellátás, nagy az igény a ruházati javításra, a parkettcsiszolásra, a lakásfestésre, a bútorjavításra. Megnőtt az érdeklődés az üzemi étkeztetés iránt. Zalabérről, Terjéről érkeztek jelzések, hogy szívesen vennék, ha lenne üzemi konyha. Heszneken, Zalaszentgróton, Kehidán, Zalacsányben cukrászda, vendéglő létesítésének örülnének. Több községben a víz és a gáz közművesítését tartják nagyon fontosnak, köztük Pstrikeresztúron is. Sok családban gond a gyermekek elhelyezése. Kevés a bölcsőde, óvoda, nemcsak a városokban hanem a községekben is. Sok faluban vetették fel az iszonyok a felméréskor, hogy bölcsődére, óvodára lenne szükség, vagy legalább oldanák meg a gyermekkek nyári napköziben való el-helyezését. Az adatok, a vélemények azt is mutatják, hogy a községek- ben van még munkaerőtarta- l lék, a nők szívesen dolgozná- nak. Gutorföldén, Pókaszepetken, Nován, Nagylengyelben, Pölöskén javasolják üzem létesítését. B. E. Kiállítás — hiányérzettel Az ifjúsági házbeli fotókiállításon az országos jellegű nyári tábor pályázói lépnek alkotásaikkal a közönség elé. A bemutatkozás ügyes kezű, látószemű fiatalokról tanúskodik. A pályázók közül jól sikerült Bardy Zsuzsa elsődíjas Szémeth dános műtermében kinyílt a kemence című képe, melyen valóban tükröződik Munkácsy-díjas keramikusunk alkotásainak jellegzetessége. Buray Cím nélkül fotója azonban csupán kompozíció a kompozícióért. Gergely Ferenc Egerszegi változások I—II. című képei túldramatizáltak. Modern pókháló fotójával pedig kissé elkoptatottan dolgozta fel egyik kincsünk, az olaj adta témalehetőséget. A portrék közül Kajtár Tibors Nagy István képei említhetők. A kompozíciós alkotások közül kettő sikerült igazán jól: Csutkas Csaba: Malom és Horváth László: Fekete aktiak című képe. A kiállítás — értékei ellenére is — hiányérzetet hagy a látogatóban. A képeken ugyanis nem tükröződnek eléggé megyénk jellegzetességei. Legközelebb ennek felfedezésére nagyobb lehetőséget kell biztosítani a táborozóknak. ZALAI HÍRLAP ESTE A mmnASSZALÍ,ÉS MIVEL TÖLTIK szabad óráikat ? Egyáltalán hogyan, milyen körülményeik között élnek a dolgozók a munkásszállón? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat páterdombi munkásszállóján. — 1967 júniusától áll rendelkezésre a vállalat férfi dolgozóinak a szálló. Az épületben hét hétágyas szoba van. Általában 350 fő lakik itt Szak- és segédmunkások, nősök és nőtlenek, sok a fiatal, de azért minden korosztály képviselteti magát. Mindnyájuk közös jellemzője, hogy lakhelyük távol van Zalaegerszegtől — mondja Farkas Zoltán gondnok, aki egyben a vállalat szociális előadója. Felesége, aki esténként szintén a munkásszálló ügyeivel foglalkozik, így folytatja az ismertetést: — Nálunk mindennap van melegvíz, mindenkinek rendelkezésére áll a konyha. Klubszobánk sajnos nincs, de minden szobában van rádió, a folyosón pedig televízió. A szobákban általában a hasonló korúakat helyezzük el, így elkerüljük az esetleges meg neevértésből fakadó nylvmukat Csótör Géza bácsinak mindössze öt hónapja van hátra a nyugdíjig. Másfél éve lakója a munkásszállónak. — Szentgyörgyvölgyről jöttem, ott a kerámiában dolgoztam. A családom most is ott él, a nyugdíj után magam is oda megyek vissza. — Hogy érzi magát a sztankásszábón ? — MINT A SZANATDEXUMBAN. Ilyen helyet nem is vártam. A szállótársakkal jól megértem magam. Volt ottyan, akit meg is sirattam, mikor elterelt a vállalattól, így ősszel negyed hatig dolgozom, azután „haza” jövök, rádiót hallgatok, néha a tévét is megnézem, beszélgetek a lakótársakkal. Trellák György szintén az idősebb kis osztály tgja. Éppen a vacsorát főzte, amikor benyitottunk hozzá. — Zalacsányi vagyok. A vállalatnál segédmunkásként dolgozom. Még öt hónapom van, azután itt a nyugdíj és megyek haza. Nagyon meg vagyok elégedve, a szálloda nagyon jó. A gondnok így vélekedik Gyuri bácsiról: — Griszfi bácsi a szálló lonttagja, már 1967 nyarától itt la- ] kik nálunk. El kell mondani róla, hogy minden fiatallal előzékeny (?), példát mutat a többieknek. Azt is meg kell említeni, hogy a parkosítást a szálló körül mi ketten csinál ,tuk. Sortat tett azért, hogy az épület környéke szebb és tisz- t tább legyen. A többiek — meg kell, hogy mondjam — nem ; igen foglalkoznak a környe-zetükkel. Böröcz József barátjával a győri rádió tánc erfő adását hallgatja, aztán leülnek műszaki rajzot készíteni. — Jóskfi tegnap érkezett vissza hozzánk a kórházból. Májgyulladás-gyanús volt. Már három éve lakik nálunk, egyébként pacsai. Az idén végzett a szakmunkásképzőben, szakmája víz—gáz szerelő — mondja Farkas Zoltánná. — A SZAKMUNKÁSKÉPZŐBEN négyes iindű voltam. „A szakma ifjú mestere" versenyen harmadik lettem a megyében. Most az építőipari szakközépiskola épületgépészeti szakára, járok, esti tagozatra. Nemsokára meglesz a negyedévi beszámoló, ide kellenek a rajzok. — Hogyan telnek a szabad órák? — A baráti társaságom otthon, Fácsán van. Ha hazamegyek, ott fárunk el szórakozni. Itt.. inkább tanulok, vagy valamit olvasgatok. Böröcz Jóska barátja, Kiss László is az idén tette le a szakmunkásvizsgát. Ő április elején érkezett a munkásszállóra. Szolid, csendes fiatalember. — Én kőműves vagyok, négyessel végeztem. Szeptember elejétől én is beiratkoztam az építőipari szakközépiskolába az esti tagozatra, esténként tanulok. 14 fizikával van a legtöbb problémám, a rengeteg képletet nehéz megjegyezni. Néha eljárok moziba és szín-’ házba. Legutóbb A merénylő köztünk van című darabot láttam. Mindig megnézem a TV- híradót, a politikusi eseményeket is figyelemmel kísérem. DRABIK ISTVÁN géplakatos érkezett a legmesszebbről, Szabolcs-Szatmárból. Egyben ő az egyik legújabb lakó. — Mátészalkáról jöttem, a feleségem idevaló. Elválonc, de most ismét összejöttünk. Esténként hozzá járok le a városba. A kedvenc időtöltésem a rádiózás. Jól megvagyok itt. — Úgy érzem, sikerült megteremteni a munkásszállóban a normális körülményeket — mondja a gondnok. — Én ismertem a Baki és a Berzsenyi úti munkásszállókat. Ez a mostani szálló azoknál lényegesen emberibb környezetet biztosít. Pénzes Jenő A Művelődésügyi Minisztérium válasza az új ollatágügyi intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekre Az idei tanévben számos új, központi intézkedés látott napvilágot, melyek végrehajjtása szülőket, pedagógusokat, diákokat egyaránt közvetlenül érint. A Művelődésügyi Minisztérium munkatársai tá-jékozódtak a végrehajtás eddigi menetéről, s válaszoltak a sokakat érdeklő kérdésekre, amelyek az új intézkedések nyomán merültek fel. Az általános iskolai rendtar-tásban szerettei: a tanulót osztályozó vizsgára kell utasítani, ha a második félévi mulasztásainak I száma az 50 napot eléri. Az első 1 félévben akármennyit mulaszt- hat? — Ha a diák az első félév- ben annyit mulaszt, hogy ezért nem osztályozható, félévkor nem kap érdemjegyet. Szorgalmas munkával ezt a mulasztást a második félév- ben pótolhatja, s nem kényszerül osztályozó vizsgára vagy ismétlésre. A második félévi mulasztás az idő rövidsége miatt nehezebben pótolható, ezért kell eljárni a rendtartás előírásai szerint: a tanulót osztályozó vizsgára kell utasítani, ha a második félévi mulasztásainak száma az ötven napot eléri. Ha azonban az igazoltan mulasztó diák hiányosságait a szorgalmi időben pótolni tudta, az igazgató felmentést adhat az osztályozó vizsga kötelezettsége alól. Ha a tanuló az első félévben is és az évben is sokat mulaszt, akkor a nevelőtestület a rendtartásban foglaltak szerint határoz. — Mikor jelenik meg a revidi irtás a dolgozók általános iskolái, az általános iskolai diákotthonok és a gyógypedagógiai intézmények számára? — Ezek a rendtartások 1974. július végére az intézmények, illetve a pedegógusok rendelkezésére állnak. — A napközis elhelyezés jogfolytonossággal megújul-e, vagy minden tanévben újra kell a helyeket elosztani? —A napközire jogosító igazolásokat félévenként meg kell újítani, tehát a jogosultságot is újból felül kell bírálni. — Szabad-e körzetesítés miatt a kisiskolákat menni? — A körzetesítés az általános iskola teljessé tételét szolgálja, azaz a hátrányos helyzetűdiákok sorsát hivatott megoldani. Végrehajtását mindenképpen támogatja a minisztérium. Az egyes körzetesítéseket azonban rendkívül körültekintően, jó előkészítő és felvilágosító munkával kell végrehajtani. — Az Elnöki Tanács módosította a szakközépiskolák képzési célját. Hogyan szerezhetnek szakmunkás-képesítést ajelenlegi rendszerben működő ipari és adasági szakközépiskolák tanulói? — A . jelenlegi rendszerben működő ipari és mezőgazdasági szakközépiskolák diákjai érettségi bizonyítványuk alapján meghatározott munkaköröket tölthetnek be, ezen belül a tanult szakiránynak megfelelő szakmákban szakmunkásként is foglalkoztathatóak. Elhelyezkedésük és üzemi fogadtatásuk megkönnyítésére a minisztérium hozzáfogott a szükséges szabályozás, illetve tartalmi módosítások előkészítéséhez. Az a cél, hogy érettségi vizsgával egyidejűen, illetve an-ak keretében egy me-' -ozott szakrrában szakmai. .úsb’zo- Invítványt is szerezhessenek. Ezt a kérdéset a Művelődés Iügyi és a Munkaügyi Minisztérium együttes utasítása várhatóan a jövő év elején rendezi. A jelenleg első, második és harmadik osztályosok számára az érvényben lévő szakosítási rendszerben az érettségi vizsgával együtt adják meg az önkénte - , itás vizsga lehetőségét. A mostani negyedik osztályosok pedig egy év üzemi gyakorlat után tehetnek szakmunkásvizsgát. A szakmunkásképesítés megszerzése érdekében egyes szakokon módosítják a gyakorlati képzés belső arányait. Módosítják a szakközépiskolai vizsgaszabályzatot is. — A Központi Bizottság elmúlt, évi, júniusi határozata értelmében hogyan alakul a dolgozók szakközépiskolája? — A határozat alapvető feladatként jelölte meg a munkások művelődését, továbbképzését, a munka melletti tanulás jobb feltételeinek megteremtését. Ennek érdekében kívánják életre hívni a „szakmunkások középiskoláját”, hogy a szakmunkásképzőt befejező dolgozók minél többen megszerezhessék a középiskolai végzettséget, és érettségizhessenek fe"l a szakmunkásképesítés megszerzésének módjáról. 1974. szeptember 1-én — a jelenleg rendelkezésre álló tankönyvek alapján — legnyitják a tanulás lehetőségét azok számára, akik nem az úgynevezett „b. tagozatú” szakmunkásképző iskolában szereztek szakmunkás bizonyítványt. (A „b. tagozaton” végzők számára e tagozat megszűnéséig átmenetileg fenntartják a dolgozók kétéves szakközépiskoláját). Az 1977— 78. tanévtől kezdve — már új tankönyvekkel — általánossá teszik a szakmunkások számára ezt az iskolát. Az 1974. szeptemberi indításról, legkésőbb 1974. első negyedében tájékoztatják a művelődésügyi osztályokat, illetve az érdekelt iskolákat. (MTI). A múlt héten az ismert művészeti kritikus Reisenbüchler Sándor, fiatal magyar rajzfilmessel beszélgetett abból az alkalomból, hogy az 1812 című animációs film díjat kapott az egyik nemzetközi fesztiválon. A beszélgetés a sajtó kuriózuma volt, hogy amit a filmes elképzeléseiről, művészi céljairól világos, érthető szavakkal mondott, azt a kritikus következetesen a saját nyelvére ültette át, azaz érthetetlenné varázsolta. A jogi esetek legutóbbi adásában megszólaltatták az egyik laikus meghívottat, mi a véleménye az ismertetett ügyről, ő közölte, hogy ... ámbár minéműségileg ebben a viszonylatban nem kompetens, minekutána szakmai oktatottságára nézve és elhivatottságát illetően pedagógus volna és nem ily szakkérdésben különös jártasságra szert tett jogász, de azért... és kivágott ebben a stílusban egy olyan szakma- favarozatot, hogy szegény tévénéző csak nézett. Mindez arról jutott eszembe, hogy a Hét műsorában alkalmunk volt meghallgatni, ahogy Szentgyörgyi Albert, a Nobel-díjas biokémikus beszélt és megvilágította tudományos kutatási céljait és eredményeit. Egyszerűen, világosan, egy nyolc általános iskolát végzett ember számára is tökéletesen érthetően. Termedészetesen nem az első eset volt ez és nem Szentgyörgyi professzor az egyetlen, aki erre képes. Éppen ellenkezőleg. Minden igazán nagy tudós, aki valóban otthonosan mozog tudományában, képes arra, hogy úgy világítsa meg akár a legelvontabbat is, hogy a ..hét hiszen ez pofonegyszerű! . ." felkiáltásra ösztönözze hallgatóját. Ezt nem egyszer megcsodálhattuk már a hasonló riportokban. Persze nem lehet mindenki, aki a te-levízióban fehön, Szentgyörgyi, és minél kisebb a tudomány, annál szívesebben ölti magára a tudományosság álarcát. Ez olyan ellentmondás, amelyet alighanem sokárra fogunk feloldani. Mindenesetre az ellentmondás felol 1tása felé visz, ha minél többször kap szót a valódi tudományosság és mind ritkábban az áltudományosság. Ennek a kérdéskörnek a kapcsán is érdemes méltatni a Műhely ez évi harmadik számát, amelyben Gyilkosság? Árnyíny? cím alatt Péter Katalin történész, Klaniczay Tibor irodalomtörténész és Perjés Géza hadtörténész beszélgetését hallottuk Szakály Ferenccel, a múlt héten látott Zrínyi dráma kapcsán Zrínyi Miklós halálának okairól A történészek mélyen, sokoldalúan, mindenki számára érthetően és talán nem egészen idevaló a jelző, de igazán a jó krimi izgalmasságával tárták fel Zrínyi Miklós valódi egyéniségét, korát, azokat a politikai praktikákat, amelyekben a költő és hadvezér maga is részt vett, s amelyekben több-kevesebb sikerrel képviselte a maga és az ország érdekeit. Valószínű, ha ilyen műsorokkal tudná a televízió bevezetni, van lezárni az érdekesebb történelmi tárami színdarabok, filmek bemutatását, több eredményt érne el, mint a jelenleg alkalmazott és — annsit szidott — bevezetőkkel. Oak szűken, praktikus oldaláról nézve a dolgot, egy ilyen beszélgetés hasznos kiegészítője lehet az iskolában meotphe+ccm mostohán közölt történelmi ismereteknek. Ugyancsak az általános műveltség körének bővítéséhez jelent más eszközök révén nehezen megszerezhető hozzájárulást az Iszlám című olasz filmsorozat, amelnek A Hah határai című első részét láttuk a héten. A napi politikában oly nagy szeretet játszó arab népek élet- és gondolkodásmódját egyszerűen lehetetten miértemi az iszlám, a mohamedán vallás legalább is megközelítő ismerete nélkül. Miután ez az iskolai oktatásból úgyszólván teljesen hiányzik. Az átlagember nálunk nehezen jut az erről szóló ismeretek birtokába. A Budapesti Művészeti Hetek alkalmából Pesti tavaszok című Szántó Erika összeállításban sok kitűnő színész sok szép verset mondott el, érdekes levelet, lapidézetet olvasott fel. Valószínűleg nem csökkentette, hanem éppen növelte volna a műsor értékét, ha a szerzők nevét nem ,,ömlesztve” adják a műsor elején, hanem elhangzásuk idején felírják a képre, a mű címével együtt. Sőt még az előadóművész neve is elfért volna. . Befejeződött a Négy kerékkel, okosan című vetélkedő. Valóban voltak, akik nemcsak négy kerékkel, de okosan is versenyeztek. Voltak azonban, akik csak négy kerékkel, de így is eljutnak Bulgáriába. H. S. Mi a tudományosság?