Zalai Hírlap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

8 80 PERC , 60 EZER RAJZ Hogyan készül a rajzfilm? A János vitéz, az első egész estés magyar rajzfilm most pereg a zalai közönség előtt. Fogadtatása nem nevezhető egyértelműen sikeresnek. A rendezés koncepciója ellen általában, a film technikai kivitele ellen pedig különö­sen sok és jogos kifogás me­rül fel. Elsősorban a mozgás­ábrázolás látszik kiforratlan­nak, technikailag — össze­vetve egy Walt Disney, vagy éppen egy szovjet produkció­val — kezdetlegesnek. Vajon hogyan is készül egy rajzfilm? A Pannónia Filmstúdióban, ahol a János vitéz is készült, jelenleg egyszerre több fil­men dolgoznak. A Hugó és a víziló című angol—amerikai koprodukció már a film­­készítés utolsó­ szakaszában van. Dargay Attila cselek­ményvázlata alapján házi tervpályázaton készülnek a Ludas Matyi grafikai tervei­nek elkészítésére. A kifestők keze alatt van már a Páz­­mán lovak, a rajzolók pedig Nepp József új, 13 részes té­vésorozatán dolgoznak. Címe: Kérem a következőt. Főhőse: dr. Bubó, a jószándékú, ám néha „balszárnyas” bagoly­doktor, aki segíteni iparkodik az erdő lakóinak ezernyi em­beri baján, dehát ez nem mindig sikerül. A „Hol va­gyunk? Az erdőben?” című epizódon az egyik fiatal rajz­filmes, Rófusz Ferenc dolgo­zik. Nála pillantottunk be a rajzfilmgyártás műhelytitkai­ba. A rajzoló mellett magneto­fon, előtte a papír és egy tü­kör. No, és természetesen Nepp József képes­gató­­könyve, a film figuráinak különböző nézetű képei, a másodpercre kikottázott szö­veg. .. Ennek Romhányi Jó­zsef a szerzője, s az említett epizód garázda vaddisznó hő­sét Agárdy Gábor szólaltatja meg. Rófusz a színész hang­ját figyeli, s a tükörben a sa­ját arcát nézi. Szája együtt mozog a magnóban hallott hanggal, s az arcjáték a vad­disznó figurájához idomulva jelenik meg a rajzlapon. A fiatal művész kulcsrajzoló, az ő feladata, hogy a jelenet elejét és végét megrajzolja, s a kotta szerint megállapítsa, hogy a teljes jelenethez hány részletrajzra van szükség ah­hoz, hogy a figura folyama­tos mozgásban jelenjen meg a vásznon. A fázisrajzoló bontja fel a jelenetet ezekre a részle­tekre. Ő szintén tükörből raj­zol. De mi is történik a fá­zisrajzoló asztalán? Különös dolog. Az épkézláb figura részeire bomlik. Különvál­ik az a része, ami a jelenet fo­lyamán mozdulatlan, s külön készülnek el sorozatban a mozgó testrészek fázisrajzai. Egy arc a beszélő szájjal, egy emelkedő kéz, a lépő láb. . . Számtalan ilyen apró részlet­­rajzból áll össze a film. A János vitéz 80 percéhez pél­dául 60 ezernél több rajzra volt szükség. Ezekből a raj­zokból készül az a nyersfilm, aminek alapján korrigálni le­het a mozdulatokat, ki lehet hagyni és hozzá lehet tenni, egyszóval végleg meg lehet rendezni a filmet. Ezután ke­rülnek a rajzok a kihúzók­­hoz, majd a kifestőkhöz. A gyár ,,festékkunyháján” több mint 600 szívámnalatot tud­nak kikeverni: a János vi­téz színkavalkádja jól pél­dázza, milyen óriási munka ez. A sok-sokezer tussal meg­rajzolt, pasztellszínekkel ki­festett cell-lemezből hóna­pokig tartó felvételezés után — minden lemez egy film­kocka — készül el a film. Utána már minden úgy megy, mint a többi „rendes” filmnél: hang és kép össze­dolgozása, kidolgozás, kópiák készítése... A János vitéz el­ső külföldi vásárlója külön­ben Olaszország volt. Ötször annyiért vásárolták meg, mint annak idején nagy „szu­perfilmünket”, az Egri csilla­gokat.­­ Hársfai István ...és a víziló Dr. Bab" Mit rejt az egykori Zala vármegye? (Folytatás a 7. oldalról) gyét — folytatja dr. Dávid Katalin. — Feltételezéseink vannak, de ezeket még sok­szor, sokféleképpen hitelesí­tenünk kell. A török pusztí­tásának nyomait a helyne­vekben keressük. Jártunk például Dötkön, ahol a Fe­hértemplom-dűlő névvel ta­lálkoztunk. A nép még ma is őrzi annak a templomnak a nevét, ami már a török előtt állt itt. Izgatott, miért Fehér­­templom? Kiderült, hogy fe­hér színű homokkőből épült, és ez ritkaság Zalában, hi­szen itt többnyire tégla­templomok vannak. Talál­tunk a környéken egy kőbá­nyát is, igaz az újabbkori, de a régi elődje lehetett. — Gyakran szóba kerülnek a templomok. Ennyire fonto­sak az Önök kutatásánál? — Speciális probléma, hogy sok a megyére vonatkozó IX. századi írott anyag, aminek nyomát látszólag nem őrzi semmi sem — feleli dr. Soós Ágnes. — A Frank­, a salzbur­gi egyház ebben az időben templomokat építtetett és az írásos emlékek egy sor olyan települést jelölnek meg, ame­lyek a megye területére es­tek. Az ásatásoknál is feltéte­lezünk egy bizonyosfa­ta folytonosságot, ez esetben is. Ahol templomok voltak, ott minden bizonnyal települések is voltak. Megpróbáljuk eze­ket az ismert tényeket más oldalról is azonosítani, és ha megkapjuk a megye Árpád­kori képét, akkor ebből igyekszünk meghatározni a IX. században megnevezett helyiségeket, településhegye­­lyeket. — Két hónapig dolgoztunk a megyében — mondja vége­zetül dr. Soós Ágnes. — Mi­vel munkánk az úgynevezett komplex kutatás körébe tar­tozik, nagyon sokféle adatot haz­náltunk és szerencsére ezekből bőséges mennyiség állt rendelkezésünkre. Fel­adatunk roppant izgalmas és érdekes, és meg kell említe­nünk, hogy az eredményes előbbre jutáshoz minden se­gítséget megadott az itteni múzeum-igazgatóság és a le­véltár is. Jövőre — hogy folytatni tudjuk, amit el­kezdtünk — szeretnénk újra eljönni Zalába. Cs. L ZALAI HÍRLAP A kulturális élet hírei Szerdán nyílik Pécsett a most létrehozott Csontváry Múzeum, amely állandó ki­állításon mutatja be a nagy festő életművének jelentős részét, köztük például a Má­ria kútja, a Baalbek és más híres festményeket.­­ Tavaly, december 27-én halt meg Hanoi bombázása­kor Huong, a 24 éves, ha­zánkban végzett villamos­­mérnöknő, aki csak kilenc nappal élte túl a hazájába történt visszatérést. Borhy Anna rendezőnő Huong című új kisfilmjében idézi fel alak­ját . Szombaton nyílik Letenyén a kanizsai Thury György , Múzeum képtárának kiállítá­sa, amely 25-ig tekinthető . A Tisza Cipőgyár Szakszer­vezeti Bizottsága, a Népszava kulturális melléklete, a Szép Szó és a Tisza Cipőgyár Mű­velődési Központja, a NOSZF tiszteletére a forradalom, a forradalmi vívmányok és a munkás ember életét bemu­tató versek kategóriái­ban harmadszor rendezi meg sza­valóversenyét november 4-én Martfűn, a Tisza Cipőgyár Művelődési Központjában. A cél, olyan forradalmi és mun­kás témájú versek felkuta­tása és magasszintű bemuta­tása, melyek megetőző erővel ábrázolják a forradalom, va­lamint a munkás ember éle­tét, harcát, a munka szerete­­tét és emberformáló erejét. A versenyen bárki részt ve­het, aki a 16. életévét betöl­tötte és nem hivatásos elő­adóművész. Minden verseny­ző 2 vers, vagy próza (rész­let) elmondásával versenyez­het, a 2. művet az 1973-ban megjelent Szép Szó antoló­giából kell választani. A ne­vezéseket okt. 24-ig Művelő­dési Központ, 5435, Martfű címre kell eljuttatni.­­ Az emlékezetes sikert ara­tott egerszegi Hetési szőttes című kiállítást követően a Göcseji Múzeum felkérte Vi­rág Béla gáborjánházi peda­gógust, a hetési szőttes kuta­tóját egy szőttesismertető előadásra is. A közeljövőben az egerszegiek tehát e szép szőttesek történetét, készíté­sük módját is megismerhetik majd.­­ Október közepén indul a kanizsai filharmóniai hang­versenyszezon, neves hazai művészek és zenekarok, illet­ve külföldi vendégművészek felléptével. A 16-i premieren a budapesti MÁV Szimfoni­kusok lépnek a közönség elé, Pécsi István vezényletével. Október 12-ig lehet váltani bérletet még a hangverseny­­sorozatra. A Kis nagy ember című amerikai kalandfilmet tűzi műsorra csütörtöktől vasár­napig az egerszegi Ady film­színház, s a western főszere­pében Dustin Hoffmann-nal találkozhat a néző. A kani­zsai Béke moziban ugyanek­kor a Truman Capote kisre­gényéből készített Álom luxuskivitelben című filmúj­donság pereg majd, főszerep­ben Audrey Hepburn-nel. A megyeszékhelyi művészmozi­ban 8-án A közvetítő című angol­­filmdráma kerül a kö­zönség elé, Julie Christie és Alan Bates főszereplésével, Audrey Hepburn partnerével az Álom luxuskivitelben című amerikai filmben. ötven esztendő egy ember életében nagy idő. Egy üzem életében is az. Idő a változás­ra, fejlődésre. Idő arra, hogy emberi életek, sorsok százait formálja, alakítsa. A Zalai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság lenti fűrész­üzeme ötven éves. Egyszer már találkoztam Fehér Jenővel, a lenti fűrész­üzemben. Errre az esetre — őszintén szólva — nem szíve­sen emlékezem. Kitüntetést kapott a termelési tanácskozá­son, s amikor meghallotta, hogy beszélni akarunk vele, el­tűnt, hogy csak másnap, mun­kakezdéskor látták az üzem­ben. — Nem szereti a nyilvá­nosságot — mentegették a munkatársai. Most az üzemről van szó... Hatvanegy éves. Végigdol­­gozta az életét, — harminc­nyolc esztendőt a fűrészüzem­ben töltött el, a keretfűrészek mellett — megérdemelné már a pihenést. De nem megy. — Miért? Kell a pénz is, a lányom még középiskolás. . De leginkább azért ragadtam meg az alkalmat, hogy marad­jak, mert nem tudom elkép­zelni az életemet az üzem nél­kül. — Miért? — Nehéz ezt megmondani. Kutat az emlékezetében. — Sok szál köt az üzemhez. Emlékek, élmények. De ami mindennél több, ez az üzem alapozta meg az életemet. Tudja, a harmincas években — különösen itt Lenti környé­kén nemigen várták tárt ka­rokkal egyetlen munkahelyen sem az embert. Nem is volt munkahely. Én azok közé tar­toztam, akiknek szerencséjük volt. Felvettek rönkösnek a fűrészüzemben. Itt aztán ha­mar megtanultam, hogy a munka ez egyetlen, amivel va­lamire juthat az ember. De igyekezni kellett azért is, ne­hogy ajtót mutassanak. — Alig telt el néhány év, odajön hozzám a Kéki Gyula fűrészmester. „Holnaptól te vagy a gatteros” — mondta. Meg sem tudtam szólalni. „Na, mit állsz itt, inkább a gépet nézd”. Tóth Iván helyére kel­lett állnom, aki nyugdíjba ment. Este már ott voltam ná­la, csak azért, hogy megkér­dezzem, hogyan csinálta, mire ügyeljen a szemem. Ott is meg akartam felelni. Tizennyolc évig voltam vezetőkeretes. Most már a karom, a szemem se bírja. Ott nincs félrenézés, mellébeszélés, ott figyelni kell, az ember könnyen koc­káztathatja a testi épségét. Amikor megjött a lengyel gat­­ter — nagy teljesítményű gép — vártuk, kire bízzák. Engem választottak. „A gép jó, mu­tassuk meg, hogy mi is lépést tudunk vele tartani” — mond­tam az embereknek. Mellém állt mindenki, 80—100 köbmé­tert vágtunk vele naponta. Körbe tekint az udvaron. A kertben virágok nyílnak, szin­te körbefutják a szép családi házat. — Ezt is az üzemnek kö­szönhetem. Tíz éve építettem, a keresetemből. Fát adott az üzem, a munkatársaim meg segítettek az építkezésnél. Laci, a fia már megnősült, egy fedél alatt lakik velük a családjával. Ági, a kislánya jól tanul a­ gimnáziumban, U námnak készül. — Meddig akar még dolgoz­ni? — kérdem. — Ameddig van hozzá erőm — sajnos fogy —, meg aztán, amíg kellek, amíg hasznomat veszik. Talán még egy évig. 1973. október 1. Tovább népszerűsíteni a múzeumi életet Németh József a múzeumi hónap célkitűzéseiről Sokrétű ismeretterjesztő te­vékenység fémjelzi az idei múzeumi hónapot a megyében. Az újjávarázsolt egerszegi Gö­cseji Múzeum termeiben fővá­rosi szintű néprajzi és képző­­művészeti bemutatót nyitottak, a kanizsai Thury-múzeumban Belezna népi értékeit tárja a­­ látogató elé egy helytörténeti bemutató, s hosszú idő után egy-egy községbe (Letenye, Be­lezna) is gazdag kiállítási prog­ramot hoz hamarosan a mú­zeumi hónap, nemkülönben je­les előadásokat. Tulajdonkép­pen mégis az az új, hogy az idei ősz egészét átfogják a múzeumi ismeretterjesztő ren­dezvények, s nem csupán a hi­vatalos múzeumi hónapnak keresztelt októberre tartogat­nak programot a zalai mú­zeumok. Németh Józseftől, a megyei múzeumi szervezet igazgatójától ezért elsőben is azt kérdeztük: — Mi hozta ezt a változást? — Jórészt befejeződött a Göcseji Múzeum új épületé­nek tatarozása, végre nyu­godt, jó körülmények közt dolgozhatunk. Éveken át nem nyílt lehetőség az építkezé­sek miatt megfelelő kiállítá­sokra, ezt most pótoljuk, egy­ben némiképp megreformál­va a zsúfolt októberi progra­mot. Megyénkben a múzeumi hónap rendezvényei tulajdon­képpen már két hete megkez­dődtek a Dél-dunántúli Nép­művészeti­ Napok eseményei­vel, továbbá Egerszeg a szo­kásos öt—hat októberi mú­zeumi előadás helyett ezután havonta kap majd néhány tartalmas rendezvényt, így állandóbb, élőbb kapcsolatot alakíthatunk ki itt is az ér­deklődőkkel, akikből még az idén szeretnénk létrehozni a Göcseji Múzeum baráti körét. Pártoló célzattal, de várva a körtől munkánk kritikáját, segítő szándékú véleménye­zést. Októberre milyen központi programja lesz az egerszegi és a kanizsai múzeumok­nak? — A megyeszékhelyen ren­dezi meg az MTA Néprajzi Kutató Csoportja és a zala­egerszegi városi tanács 8—14-e között az Etnographica Pan­­nonica idei tanácskozását, ha­zai és szomszédos országokból érkező kutatók részvételével. Az egykori Pannónia területé­nek kulturális, néprajzi vizs­gálata, illetve a történelmi kapcsolatok elemzése remélhe­tőleg az idei tanácskozást is jelentős néprajztudományi eseménnyé avatja. Kanizsán több, változatos témájú mú­zeumi előadásra kerül sor a hónop folyamán. Letenyén be­mutatjuk a kanizsai képtár anyagát. Beleznán pedig a környékbeli fehérhímzésekből nyílik kiállítás október köze­pén. — Milyen érdeklődés kiséri az első programokat? — Minden eddiginél széle­sebb körű. A Göcseji Mú­zeumban látható — s még né­hány hónapig megtekinthető — néprajzi bemutatót és Né­meth János keramikusművész tárlatát másfél hét alatt már több ezren tekintették meg. Különösen annak örülünk, hogy egész iskolák vonulnak ki kiállításnézésre, azaz hoz­zájárulhatunk a diákok hely­­ismereti, képzőművészeti ne­veléséhez a szemléletes, ér­tékes anyag révén. Talán az is fokozza az érdeklődést, hogy a megyeszékhelyi közön­ség évekig nem láthatott ilyen nagyszabású múzeumi bemu­tatót. Sokakat vonz az idei egervári művésztelep fafara­góinak szabadtéri bemutatója is, s Kanizsán és a vidéken is hasonló az érdeklődés Hozzá­járult ehhez prv — talán sza­bad így mondanom — újítá­sunk is Gazdag régészeti ása­tási programot hozott a me­drében az 1PV3-as év, s úgy h­atároztunk, hogy ezután a kutatók elsősorban az ásatá­sok színhelyén számoljanak be a lakosságnak munkáink eredményéről. Különösebb m­onogálás nélkül is telt ház, lelkes, érdeklődő közönség fo­gadta így az egerszegi TIT-1 klubban és Zalalövőn Mócsy András akadémiai levelező tag, ásatásvezető napokban tartott előadásait. A múzeu­mok munkája iránti megnőtt érdeklődést dokumentálja az is, hogy Egervár lakossága ezeken a hétvégeken társadal­mi munkában vesz részt egy jelentősnek ígérkező feltárá­son, régészünk irányításával. Új honismereti körök alakul­nak, s információink szerint érdeklődéssel fogadja a mozik közönsége azt a kezdeménye­­zést, miszerint a Moziüzemi Vállalat ezekben a hetekben a szokásosnál több műemléki, múzeumi kisfilmeket tűz mű­sorra kísérőfilmként. — Miyen terveik vannak a jövőre? — Hasonló közhasznú prog­ramokat fontolgatunk, állan­dósítva a közönséggel való kapcsolatot előadásokon, ki­állításokon. Az egervári alko­tók mostani és várható későb­bi munkáiból szabadtéri szo­borkiállítás létesülhet, repre­zentatív bemutatón kívánjuk mindenki számára hozzáférhe­tővé tenni a megyei képtári közgyűjtemények válogatott anyagát, s rangos állandó ki­állítást tervezünk a Göcseji Múzeumba, hogy csak a leg­fontosabbakat említsem — fe­jezte be nyilatkozatát Németh József. T. A.

Next