Zalai Hírlap, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-07 / 235. szám
8 80 PERC , 60 EZER RAJZ Hogyan készül a rajzfilm? A János vitéz, az első egész estés magyar rajzfilm most pereg a zalai közönség előtt. Fogadtatása nem nevezhető egyértelműen sikeresnek. A rendezés koncepciója ellen általában, a film technikai kivitele ellen pedig különösen sok és jogos kifogás merül fel. Elsősorban a mozgásábrázolás látszik kiforratlannak, technikailag — összevetve egy Walt Disney, vagy éppen egy szovjet produkcióval — kezdetlegesnek. Vajon hogyan is készül egy rajzfilm? A Pannónia Filmstúdióban, ahol a János vitéz is készült, jelenleg egyszerre több filmen dolgoznak. A Hugó és a víziló című angol—amerikai koprodukció már a filmkészítés utolsó szakaszában van. Dargay Attila cselekményvázlata alapján házi tervpályázaton készülnek a Ludas Matyi grafikai terveinek elkészítésére. A kifestők keze alatt van már a Pázmán lovak, a rajzolók pedig Nepp József új, 13 részes tévésorozatán dolgoznak. Címe: Kérem a következőt. Főhőse: dr. Bubó, a jószándékú, ám néha „balszárnyas” bagolydoktor, aki segíteni iparkodik az erdő lakóinak ezernyi emberi baján, dehát ez nem mindig sikerül. A „Hol vagyunk? Az erdőben?” című epizódon az egyik fiatal rajzfilmes, Rófusz Ferenc dolgozik. Nála pillantottunk be a rajzfilmgyártás műhelytitkaiba. A rajzoló mellett magnetofon, előtte a papír és egy tükör. No, és természetesen Nepp József képesgatókönyve, a film figuráinak különböző nézetű képei, a másodpercre kikottázott szöveg. .. Ennek Romhányi József a szerzője, s az említett epizód garázda vaddisznó hősét Agárdy Gábor szólaltatja meg. Rófusz a színész hangját figyeli, s a tükörben a saját arcát nézi. Szája együtt mozog a magnóban hallott hanggal, s az arcjáték a vaddisznó figurájához idomulva jelenik meg a rajzlapon. A fiatal művész kulcsrajzoló, az ő feladata, hogy a jelenet elejét és végét megrajzolja, s a kotta szerint megállapítsa, hogy a teljes jelenethez hány részletrajzra van szükség ahhoz, hogy a figura folyamatos mozgásban jelenjen meg a vásznon. A fázisrajzoló bontja fel a jelenetet ezekre a részletekre. Ő szintén tükörből rajzol. De mi is történik a fázisrajzoló asztalán? Különös dolog. Az épkézláb figura részeire bomlik. Különválik az a része, ami a jelenet folyamán mozdulatlan, s külön készülnek el sorozatban a mozgó testrészek fázisrajzai. Egy arc a beszélő szájjal, egy emelkedő kéz, a lépő láb. . . Számtalan ilyen apró részletrajzból áll össze a film. A János vitéz 80 percéhez például 60 ezernél több rajzra volt szükség. Ezekből a rajzokból készül az a nyersfilm, aminek alapján korrigálni lehet a mozdulatokat, ki lehet hagyni és hozzá lehet tenni, egyszóval végleg meg lehet rendezni a filmet. Ezután kerülnek a rajzok a kihúzókhoz, majd a kifestőkhöz. A gyár ,,festékkunyháján” több mint 600 szívámnalatot tudnak kikeverni: a János vitéz színkavalkádja jól példázza, milyen óriási munka ez. A sok-sokezer tussal megrajzolt, pasztellszínekkel kifestett cell-lemezből hónapokig tartó felvételezés után — minden lemez egy filmkocka — készül el a film. Utána már minden úgy megy, mint a többi „rendes” filmnél: hang és kép összedolgozása, kidolgozás, kópiák készítése... A János vitéz első külföldi vásárlója különben Olaszország volt. Ötször annyiért vásárolták meg, mint annak idején nagy „szuperfilmünket”, az Egri csillagokat. Hársfai István ...és a víziló Dr. Bab" Mit rejt az egykori Zala vármegye? (Folytatás a 7. oldalról) gyét — folytatja dr. Dávid Katalin. — Feltételezéseink vannak, de ezeket még sokszor, sokféleképpen hitelesítenünk kell. A török pusztításának nyomait a helynevekben keressük. Jártunk például Dötkön, ahol a Fehértemplom-dűlő névvel találkoztunk. A nép még ma is őrzi annak a templomnak a nevét, ami már a török előtt állt itt. Izgatott, miért Fehértemplom? Kiderült, hogy fehér színű homokkőből épült, és ez ritkaság Zalában, hiszen itt többnyire téglatemplomok vannak. Találtunk a környéken egy kőbányát is, igaz az újabbkori, de a régi elődje lehetett. — Gyakran szóba kerülnek a templomok. Ennyire fontosak az Önök kutatásánál? — Speciális probléma, hogy sok a megyére vonatkozó IX. századi írott anyag, aminek nyomát látszólag nem őrzi semmi sem — feleli dr. Soós Ágnes. — A Frank, a salzburgi egyház ebben az időben templomokat építtetett és az írásos emlékek egy sor olyan települést jelölnek meg, amelyek a megye területére estek. Az ásatásoknál is feltételezünk egy bizonyosfata folytonosságot, ez esetben is. Ahol templomok voltak, ott minden bizonnyal települések is voltak. Megpróbáljuk ezeket az ismert tényeket más oldalról is azonosítani, és ha megkapjuk a megye Árpádkori képét, akkor ebből igyekszünk meghatározni a IX. században megnevezett helyiségeket, településhegyelyeket. — Két hónapig dolgoztunk a megyében — mondja végezetül dr. Soós Ágnes. — Mivel munkánk az úgynevezett komplex kutatás körébe tartozik, nagyon sokféle adatot haználtunk és szerencsére ezekből bőséges mennyiség állt rendelkezésünkre. Feladatunk roppant izgalmas és érdekes, és meg kell említenünk, hogy az eredményes előbbre jutáshoz minden segítséget megadott az itteni múzeum-igazgatóság és a levéltár is. Jövőre — hogy folytatni tudjuk, amit elkezdtünk — szeretnénk újra eljönni Zalába. Cs. L ZALAI HÍRLAP A kulturális élet hírei Szerdán nyílik Pécsett a most létrehozott Csontváry Múzeum, amely állandó kiállításon mutatja be a nagy festő életművének jelentős részét, köztük például a Mária kútja, a Baalbek és más híres festményeket. Tavaly, december 27-én halt meg Hanoi bombázásakor Huong, a 24 éves, hazánkban végzett villamosmérnöknő, aki csak kilenc nappal élte túl a hazájába történt visszatérést. Borhy Anna rendezőnő Huong című új kisfilmjében idézi fel alakját . Szombaton nyílik Letenyén a kanizsai Thury György , Múzeum képtárának kiállítása, amely 25-ig tekinthető . A Tisza Cipőgyár Szakszervezeti Bizottsága, a Népszava kulturális melléklete, a Szép Szó és a Tisza Cipőgyár Művelődési Központja, a NOSZF tiszteletére a forradalom, a forradalmi vívmányok és a munkás ember életét bemutató versek kategóriáiban harmadszor rendezi meg szavalóversenyét november 4-én Martfűn, a Tisza Cipőgyár Művelődési Központjában. A cél, olyan forradalmi és munkás témájú versek felkutatása és magasszintű bemutatása, melyek megetőző erővel ábrázolják a forradalom, valamint a munkás ember életét, harcát, a munka szeretetét és emberformáló erejét. A versenyen bárki részt vehet, aki a 16. életévét betöltötte és nem hivatásos előadóművész. Minden versenyző 2 vers, vagy próza (részlet) elmondásával versenyezhet, a 2. művet az 1973-ban megjelent Szép Szó antológiából kell választani. A nevezéseket okt. 24-ig Művelődési Központ, 5435, Martfű címre kell eljuttatni. Az emlékezetes sikert aratott egerszegi Hetési szőttes című kiállítást követően a Göcseji Múzeum felkérte Virág Béla gáborjánházi pedagógust, a hetési szőttes kutatóját egy szőttesismertető előadásra is. A közeljövőben az egerszegiek tehát e szép szőttesek történetét, készítésük módját is megismerhetik majd. Október közepén indul a kanizsai filharmóniai hangversenyszezon, neves hazai művészek és zenekarok, illetve külföldi vendégművészek felléptével. A 16-i premieren a budapesti MÁV Szimfonikusok lépnek a közönség elé, Pécsi István vezényletével. Október 12-ig lehet váltani bérletet még a hangversenysorozatra. A Kis nagy ember című amerikai kalandfilmet tűzi műsorra csütörtöktől vasárnapig az egerszegi Ady filmszínház, s a western főszerepében Dustin Hoffmann-nal találkozhat a néző. A kanizsai Béke moziban ugyanekkor a Truman Capote kisregényéből készített Álom luxuskivitelben című filmújdonság pereg majd, főszerepben Audrey Hepburn-nel. A megyeszékhelyi művészmoziban 8-án A közvetítő című angolfilmdráma kerül a közönség elé, Julie Christie és Alan Bates főszereplésével, Audrey Hepburn partnerével az Álom luxuskivitelben című amerikai filmben. ötven esztendő egy ember életében nagy idő. Egy üzem életében is az. Idő a változásra, fejlődésre. Idő arra, hogy emberi életek, sorsok százait formálja, alakítsa. A Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lenti fűrészüzeme ötven éves. Egyszer már találkoztam Fehér Jenővel, a lenti fűrészüzemben. Errre az esetre — őszintén szólva — nem szívesen emlékezem. Kitüntetést kapott a termelési tanácskozáson, s amikor meghallotta, hogy beszélni akarunk vele, eltűnt, hogy csak másnap, munkakezdéskor látták az üzemben. — Nem szereti a nyilvánosságot — mentegették a munkatársai. Most az üzemről van szó... Hatvanegy éves. Végigdolgozta az életét, — harmincnyolc esztendőt a fűrészüzemben töltött el, a keretfűrészek mellett — megérdemelné már a pihenést. De nem megy. — Miért? Kell a pénz is, a lányom még középiskolás. . De leginkább azért ragadtam meg az alkalmat, hogy maradjak, mert nem tudom elképzelni az életemet az üzem nélkül. — Miért? — Nehéz ezt megmondani. Kutat az emlékezetében. — Sok szál köt az üzemhez. Emlékek, élmények. De ami mindennél több, ez az üzem alapozta meg az életemet. Tudja, a harmincas években — különösen itt Lenti környékén nemigen várták tárt karokkal egyetlen munkahelyen sem az embert. Nem is volt munkahely. Én azok közé tartoztam, akiknek szerencséjük volt. Felvettek rönkösnek a fűrészüzemben. Itt aztán hamar megtanultam, hogy a munka ez egyetlen, amivel valamire juthat az ember. De igyekezni kellett azért is, nehogy ajtót mutassanak. — Alig telt el néhány év, odajön hozzám a Kéki Gyula fűrészmester. „Holnaptól te vagy a gatteros” — mondta. Meg sem tudtam szólalni. „Na, mit állsz itt, inkább a gépet nézd”. Tóth Iván helyére kellett állnom, aki nyugdíjba ment. Este már ott voltam nála, csak azért, hogy megkérdezzem, hogyan csinálta, mire ügyeljen a szemem. Ott is meg akartam felelni. Tizennyolc évig voltam vezetőkeretes. Most már a karom, a szemem se bírja. Ott nincs félrenézés, mellébeszélés, ott figyelni kell, az ember könnyen kockáztathatja a testi épségét. Amikor megjött a lengyel gatter — nagy teljesítményű gép — vártuk, kire bízzák. Engem választottak. „A gép jó, mutassuk meg, hogy mi is lépést tudunk vele tartani” — mondtam az embereknek. Mellém állt mindenki, 80—100 köbmétert vágtunk vele naponta. Körbe tekint az udvaron. A kertben virágok nyílnak, szinte körbefutják a szép családi házat. — Ezt is az üzemnek köszönhetem. Tíz éve építettem, a keresetemből. Fát adott az üzem, a munkatársaim meg segítettek az építkezésnél. Laci, a fia már megnősült, egy fedél alatt lakik velük a családjával. Ági, a kislánya jól tanul a gimnáziumban, U námnak készül. — Meddig akar még dolgozni? — kérdem. — Ameddig van hozzá erőm — sajnos fogy —, meg aztán, amíg kellek, amíg hasznomat veszik. Talán még egy évig. 1973. október 1. Tovább népszerűsíteni a múzeumi életet Németh József a múzeumi hónap célkitűzéseiről Sokrétű ismeretterjesztő tevékenység fémjelzi az idei múzeumi hónapot a megyében. Az újjávarázsolt egerszegi Göcseji Múzeum termeiben fővárosi szintű néprajzi és képzőművészeti bemutatót nyitottak, a kanizsai Thury-múzeumban Belezna népi értékeit tárja a látogató elé egy helytörténeti bemutató, s hosszú idő után egy-egy községbe (Letenye, Belezna) is gazdag kiállítási programot hoz hamarosan a múzeumi hónap, nemkülönben jeles előadásokat. Tulajdonképpen mégis az az új, hogy az idei ősz egészét átfogják a múzeumi ismeretterjesztő rendezvények, s nem csupán a hivatalos múzeumi hónapnak keresztelt októberre tartogatnak programot a zalai múzeumok. Németh Józseftől, a megyei múzeumi szervezet igazgatójától ezért elsőben is azt kérdeztük: — Mi hozta ezt a változást? — Jórészt befejeződött a Göcseji Múzeum új épületének tatarozása, végre nyugodt, jó körülmények közt dolgozhatunk. Éveken át nem nyílt lehetőség az építkezések miatt megfelelő kiállításokra, ezt most pótoljuk, egyben némiképp megreformálva a zsúfolt októberi programot. Megyénkben a múzeumi hónap rendezvényei tulajdonképpen már két hete megkezdődtek a Dél-dunántúli Népművészeti Napok eseményeivel, továbbá Egerszeg a szokásos öt—hat októberi múzeumi előadás helyett ezután havonta kap majd néhány tartalmas rendezvényt, így állandóbb, élőbb kapcsolatot alakíthatunk ki itt is az érdeklődőkkel, akikből még az idén szeretnénk létrehozni a Göcseji Múzeum baráti körét. Pártoló célzattal, de várva a körtől munkánk kritikáját, segítő szándékú véleményezést. Októberre milyen központi programja lesz az egerszegi és a kanizsai múzeumoknak? — A megyeszékhelyen rendezi meg az MTA Néprajzi Kutató Csoportja és a zalaegerszegi városi tanács 8—14-e között az Etnographica Pannonica idei tanácskozását, hazai és szomszédos országokból érkező kutatók részvételével. Az egykori Pannónia területének kulturális, néprajzi vizsgálata, illetve a történelmi kapcsolatok elemzése remélhetőleg az idei tanácskozást is jelentős néprajztudományi eseménnyé avatja. Kanizsán több, változatos témájú múzeumi előadásra kerül sor a hónop folyamán. Letenyén bemutatjuk a kanizsai képtár anyagát. Beleznán pedig a környékbeli fehérhímzésekből nyílik kiállítás október közepén. — Milyen érdeklődés kiséri az első programokat? — Minden eddiginél szélesebb körű. A Göcseji Múzeumban látható — s még néhány hónapig megtekinthető — néprajzi bemutatót és Németh János keramikusművész tárlatát másfél hét alatt már több ezren tekintették meg. Különösen annak örülünk, hogy egész iskolák vonulnak ki kiállításnézésre, azaz hozzájárulhatunk a diákok helyismereti, képzőművészeti neveléséhez a szemléletes, értékes anyag révén. Talán az is fokozza az érdeklődést, hogy a megyeszékhelyi közönség évekig nem láthatott ilyen nagyszabású múzeumi bemutatót. Sokakat vonz az idei egervári művésztelep fafaragóinak szabadtéri bemutatója is, s Kanizsán és a vidéken is hasonló az érdeklődés Hozzájárult ehhez prv — talán szabad így mondanom — újításunk is Gazdag régészeti ásatási programot hozott a medrében az 1PV3-as év, s úgy határoztunk, hogy ezután a kutatók elsősorban az ásatások színhelyén számoljanak be a lakosságnak munkáink eredményéről. Különösebb monogálás nélkül is telt ház, lelkes, érdeklődő közönség fogadta így az egerszegi TIT-1 klubban és Zalalövőn Mócsy András akadémiai levelező tag, ásatásvezető napokban tartott előadásait. A múzeumok munkája iránti megnőtt érdeklődést dokumentálja az is, hogy Egervár lakossága ezeken a hétvégeken társadalmi munkában vesz részt egy jelentősnek ígérkező feltáráson, régészünk irányításával. Új honismereti körök alakulnak, s információink szerint érdeklődéssel fogadja a mozik közönsége azt a kezdeményezést, miszerint a Moziüzemi Vállalat ezekben a hetekben a szokásosnál több műemléki, múzeumi kisfilmeket tűz műsorra kísérőfilmként. — Miyen terveik vannak a jövőre? — Hasonló közhasznú programokat fontolgatunk, állandósítva a közönséggel való kapcsolatot előadásokon, kiállításokon. Az egervári alkotók mostani és várható későbbi munkáiból szabadtéri szoborkiállítás létesülhet, reprezentatív bemutatón kívánjuk mindenki számára hozzáférhetővé tenni a megyei képtári közgyűjtemények válogatott anyagát, s rangos állandó kiállítást tervezünk a Göcseji Múzeumba, hogy csak a legfontosabbakat említsem — fejezte be nyilatkozatát Németh József. T. A.